Biológia | Középiskola » A mozgás élettana

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:115

Feltöltve:2010. december 20.

Méret:70 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu A mozgás élettana A mozgásszervrendszer passzív része a csontváz, aktív része a hozzá tapadó izomzat. A csontokat kívülről a csonthártya borítja, külső rétegét csontszövet védi, beljebb található az üreges szivacsos állomány (nagy teherbírású, de könnyű). Üregeit a vörös csontvelő tölti ki (vörösvérsejtek képzése itt történik). A végtagok csontjainak középső részét a velőüreg tölti ki, amelyben a sárga csontvelő található. A csontnak nagyonkeménynek és szilárdnak kell lenni, ugyanakkor rugalmasnak. A keménységet a kalcium- foszfát adja, a rugalmasságot pedig egyéb szerves anyagok. A csont nem tömör szerkezetű, csak külső részén van vékony tömör réteg. A csontváz a szervezet élő része, terhelés megváltozásával változik. A csontváz a fej, a törzs és a végtagok részére tagolható. A törzsvázat a gerincoszlop, a bordák, és a mellcsont alkotja. A gerincoszlop csigolyákból

épül fel, ezek egymás fölött sorakoznak és közöttük porckorongok találhatók. Az egymást követő csigolyalyukak hozzák létre a gerinccsatornát, amelyben a gerincvelő húzódik. A gerincoszlop négy részre tagolható: nyaki, mellkasi, ágyéki, keresztcsonti szakasz. Két csont mozgatható kapcsolata az ízület. A csontvégeket az ízületi szalagok tartják A csontok ízületi felszínét porc borítja, amely kemény szövet és sima felületet képez. A két porcfelület között folyadék van, az ízületi nedv. Ez csökkenti a porcfelületek súrlódását Az ízületi tok megakadályozza az ízületi nedv elfolyását és termeli azt. Az ízületek típusai: hengerízület (térd), tojásízület (csukló), nyeregízület (hüvelykujj), gömbízület (csípő). Ha az ízület két csontja kissé eltávolodik, a szalagokat meghúzza, de visszaugrik a helyére, akkor beszélünk rándulásról. Ha viszont az ízületi szalagok egy része elszakad és az ízületi

tok is megsérül, akkor az ízületi nedv elfolyhat, ez tokszalagszakadás. Lassú anyagcseréjű szövetek, ezért lassan gyógyulnak. A csont sérülése még a törés, ami szintén lassan gyógyul, mert a csont anyagcseréje nem olyan gyors, ezért lassabban gyógyul, mint egy vágott seb. A csigolyákon felfelé 2-2 ízületi nyúlvány van, ha sok kicsi ízület apró elfordulása összeadódik, az egész gerinc elfordulhat, elhajolhat.(főleg növekedés közben, sokat ülő, vagy egy testhelyzetben tartó embereknél fordul elő). Ekkor beszélünk gerincferdülésről, vagy rosszabb esetben, púposságról. Melyeknek nem csak esztétikai hibája van, hanem tartós hátfájást, vagy akár később bénulást is okozhat. Tornával kell egyensúlyozni! A csigolyatestek között kemény és rugalmas porckorongokat találunk. A porckorongok kemény kötőszövetes tokjának a sérülésekor a porckorong, lágyabb, belső anyaga kitüremkedik, ez a porckorongsérv.

http://www.doksihu A medencecsonton lévő, homorú, félgömb alakú ízületi vápába ízesül a combcsont kerek feje. Ha az ízületi vápa pereme nem elég magas, akkor a combcsont kifelé kiugorhat a helyéről, ez a csípőficam. Mely leggyakrabban lánycsecsemőknél fordul elő, és fontos a mielőbbi észrevétel, hogy járás előtt rögzítsük. A leggyakoribb sérvfajta, az úgynevezett lágyéksérv. A csont növekedése során nagyon fontos a megfelelő kalciumion táplálékkal való felvétele, és a foszfátion is. Nagyon fontos a D- vitamin is, és a pajzsmirigy kalcitonin nevű hormonja is Az öregedés során a csontfaló sejtek működése fokozódik, ezáltal a csontok vékonyabbak, könnyebbek, törékenyebbek lesznek. Így különösen gyorsan fejlődik ki a csontritkulás idős nőkben, klimax után. A rendszeres testmozgás nagyon fontos, nem csak mozgásszervrendszerünk egészségének megőrzése szempontjából, hanem más területek szempontjából is.

Hiszen a mozgás összefügg a keringési betegségekkel, az immunrendszert erősíti stb. Tulajdonképpen 3 féle edzéstípusról beszélünk, de ezek a gyakorlatban nem különülnek el olyan élesen: erőnövelő (növeli az izomtömeget) állóképességet fokozó (fejleszti a tüdőt, a szívet, az izomban az új erek képződését segíti, a csont, az ín, a szalagok szerkezetének átépülését váltja ki) ügyességi edzés (leginkább mozgáskoordinációt, az idegrendszert edzi). A hirtelen és túl gyors izomnövelés sérüléseket okozhat, mert nem arányos a csontok, erek stb. fejlődése az izom növelésével. A mozgás szervrendszere a legplasztikusabb szervrendszerünk, mozogjunk minél rendszeresebben, hogy megőrizzük testünk, lelkünk egészségét