Irodalom | Középiskola » Madocsai László - Franz Kafka, Az átváltozás

Franz Kafka – Az átváltozás 1915 Felépítése: Az átváltozás eltérően Kafka legtöbb írásaitól a klasszikus novella szabályai szerint készült: Gregor Samsa átváltozása és az ebből fakadó családi dráma tökéletes szerkezeti egész, hiánytalana magatartások motivációja is. Az elbeszélésben mindössze egy fantasztikus- csodás dolog történik: az utazó ügynök féreggé változása. Csak azt kell elfogadnunk, ez után már minden úgy történik, mintha Gregor Samsa féreggé változott volna, az író valósághű pontossággal írja le hősének és környezetének sorsát. Gregorral akkor ismerkedünk meg, amikor „nyugtalan álmából felébred” és” szörnyű féreggé változva találja magát az ágyban”, és akkor búcsúzunk el tőle, amikor”orrligaiból gyengéden árad ki utolsó lehelete”. Körben sok minden történik vele, de az átváltozásnak közvetlen okairól vagy értelméről nem tudunk meg semmit. Gregor élete: Eddigi

életéről kiderült, hogy meglehetősen tartalmatlan és üres volt. Ezt jelzi szobája falán függő selejtes kép”amelyet nemrég vágott ki egy képes folyóiratból, és foglalta csinos aranyozott keretbe”, a hajnali négyre beállított ébresztő óra, az asztalon kicsomagolt posztóminta- gyűjtemény, a padló piszka, mint a lelki tisztátlanságnak és a szorongásnak is kifejezője. Szellemi érdeklődését betölti az újság és a menetrend tanulmányozása, néha „dolgozik egy kicsit a lombfűrésszel”. Megtudjuk azt is, hogy ő tartja el az egész családot, fizeti a tönkrement apja adósságát, cége pedig embertelen módon kihasználja. Az átváltozás után: Gregor Samsa átváltozása után is embernek érzi magát, ember módon gondolkodik. Elcsodálkozik az átváltozásán, de igazán csak az nyugtalanítja, hogy főnöke haragudni fog távolléte miatt. kezdetben folyton az átváltozás előtti életére gondol, azután rá kell jönnie, hogy az al

hagyott világgal már nem tud kapcsolatot lépni, hogy teljesen magára maradt (neve is valószínűleg az ’egyedül lévő’ , magányos jelentésű cseh sam jsa kifejezésből származik), és fokozatosan alkalmazkodik új világához. A család: A családja fokozatosan lemond róla, mindinkább meggyőzik magukat, hogy a bogár nem is Gregor. Előbb emlékeit veszik el szobája átrendezésével, azután kiürítik a szobát, mely végül lomtár lesz, benne maga Samsa is csak lom. Meg kell élniük, ezért az apa bankszolga, a lány elárusítónő lesz anya mindeni fehérneműjét varrja, az egyik szobát pedig kiadják három albérlőnek. A féreggé változott fiú egyre terhesebb a családnak, az apa almákkal bombázza. A bogár hátába fúródott és ott rothadásnak induló alma a kafkai „két valóság”egybejátszása példázza. Gregor énjének átalakulása: Gregor sebesülései tulajdonképpen a családjától kapott lelki sebek. Ezek és az átváltozással

együtt járó megpróbáltatások énjének olyan vonásai hozza elő, amely eddig ismeretlenek voltak saját maga számára is. A húga hegedül az albérlőknek, lelke mélyéig megragadja a zene „úgy érezte, most látta meg az utat, amely az áhítozva keresett, ismeretlen táplálékhoz vezet”. A többiek azonban már szabadulni akarnak a szörnyű tehertől Halála: Halálos ítéletét húga mondja ki”Meg kell próbálnunk megszabadulni tőle” és Gregor egyet ért az ítélettel, maga hajtja végre, nem eszik. Utolsó pillanatban „megindultan é szeretettel” gondol családjára. Eltűnésével szülei és húga megkönnyebbülten lélegeznek fel, újra ringatózhatnak a rendezett polgári élet illúzióiban. Groteszk tragédia: Gregor Samsa tragédiája groteszk színezetében jelenik meg előttünk: a groteszk helyzetben nevetünk, de nem felszabadult nevetés ez, a viszolygás az iszonyattól való borzadás érzésétől nem tudunk megszabadulni.

Nézőpont: A fejleményeket nagyrészt belülről, Gregor Samsa szemszögéből látjuk, részben pedig a családéból, kívülről. Csak a befejező részben vállalja az író a „tárgyilagos” elbeszélő szerepét. A tárgyi világ jelentése: A világ elemeinek éles körvonalú, tárgyilagos megjelenítése érzékeltetni tudja a főszereplőt körülvevő világ lényegét: „esőcseppek koppannak a párkány bádoglapján”; az ablakon át „élesen kirajzolódott az utca túlsó oldalán a szemközt álló végtelen, szürkésfekete ház egy részlete - kórház volt – és a homlokzatot szigorúan áttörő ablakok szabályos sora”. A geometrikus távolság, a keménység és szabályosság a külső világnak kérlelhetetlenség és mechanizmusát teszi nyomatékossá. A négy faltól határolt üres szoba a magára hagyott Gregor életének bezárt jellegét hangsúlyozza, a benne lerakódó és összegyűlő szemét pedig a testi-lelki megadás. A térbeli

bezártság felbontása mintegy a végtelen be nyit utat: Samsa szobájának nyitott ajtaján keresztül látszik a lefele vezető lépcső teteje. Az apa jellemzése: De sokat mond Gregor apjának öltözete is: miután bankszolga lesz, hivatalból is része a társadalomnak rendfenntartó hadseregének, odahaza is egyenruhában jár, „mintha ott is felettesei parancsát várná”. Tetszik neki az a szerep Az egyenruha komolyságot és méltóságot kölcsönöz neki és szemmel láthatóan odakapcsolja a bürokratikus rend világához. Ennek a novellának sokféle értelme van, ezek adják meg a mű jelentését. 1. Gregor Samsa azzal, hogy élete üres mechanizmusok sorozatává lett, elvesztette emberi lényegét, féreggé alacsonyodott. Az átváltozásban belső torzulás jutott kifejezésre. 2. Az életre, az üzletre képtelen ember az életképeses, egészségesek szemszögéből nézve szörnyszülött. Samsa nem is változott féreggé, csak élősködő családja

tekinti annak, mert nem akarja őket eltartani. Valójában ők viselkednek féreg módjára 3. Szabadulni akar önmagától, álarcot ölt, féreggé változik, de hiába: belülről továbbra is őrzi azonosságát sorsa a benső hasadás. Forrás: Madocsai László Irodalom IV. középiskola