Történelem | Középiskola » Erdély politikája a XVI. század végétől az 1660-as évekig

http://www.doksihu Erdély politikája a XVI. sz végétől az 1660as évekig (15éves háború, Bocskai, Bethlen, Rákóczik 1-2 + bukás, bécsi zsitvatoroki béke) 1571-1586 között Báthory István Erdély fejedelme, akit török támogatással 1576-ban lengyel királlyá választottak. Mint lengyel király hosszú háborúba keveredett IV Iván orosz cárral. 1586-ban meghalt és unokaöccse, Báthory Zsigmond lett az utóda 1586-1597-ig. /labilis uralkodó, többször lemondott majd mégis visszatért./ A tizenöt éves háború I. Miksa halála után I Rudolf (1576-1612) került a magyar trónra, aki legfőbb ellenségének a törököket és a protestánsokat tekintette. 1593-ban a török szultán (III. Murad) hadat üzent a császárnak és még ebben az évben a törökök elfoglalták Veszprém és Várpalota várait. 1593-1594 telén a császári-királyi seregek ellentámadásba lendültek, melyhez csatlakozott Erdély és a román fejedelemségek is. 1595-ben

sikerült visszafoglalni Buda várát és Visegrádot, Vácot valamint a Tiszántúl egy részét. 1595 őszén a havasalföldiek, a székelyek, a moldvaiak és az erdélyiek összefogtak és Gyurgyevónál vereséget mértek a törökökre. 1596-ban azonban a törökök elfoglalták Eger és Kanizsa várát és Mezőkeresztesnél súlyos csapást mértek a császári seregekre. Ezek után rövid ideig Basta Habsburg generális ragadta magához a hatalmat Erdélyben és önkényuralmat vezetett be. A harcok során a bécsi kincstár kiürült és a magyar nagybirtokosok jövedelemforrásainak elorozásával kívánták újra feltölteni. Az ellenszegülők nyakába koholt vádak alapján koncepciós pereket varrtak, melyek végén kivégezték őket ezzel megszerezve vagyonukat. A rendek eltiprása mellett elégedetlenséget váltott ki még az ellenreformáció eldurvulása, a protestánsok fizikai bántalmazása. A Bocskai-felkelés: 1604-ben a habsburghű Bocskai Istvánnál levő

királyi javakat is vissza akarták szerezni, aki azonban ellenállt. Ezért felségsértéssel vádolták Bocskainak nem maradt más esélye csak a fegyveres védekezés. Hozzá csatlakozott az elégedetlen nemesség nagy része illetve a marhahajcsárságból élő hajdúk is, akiket kálvinista vallásuk miatt zargattak. 1604-ben kitör a felkelés. Az Álmosd és Kölesd közötti csatában Bocskai vereséget mér a Habsburgokra és elfoglalja a Felvidéket és Erdély nagy részét. 1605 februárjában erdélyi fejedelemmé, míg áprilisban a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmévé választják. A szultán koronát küld neki, de nem fogadja el, mert nem akar a törökök vazallusa lenni. Bocskai táborában éleződni kezdtek a vallási és társadalmi ellentétek, ezért jobbnak látta a béketárgyalások megkezdését. http://www.doksihu 1606. szeptember- bécsi béke: • a protestánsok szabad vallásgyakorlata (kivéve a mezővárosokban) • rendi

sérelmek orvoslása, nincs több felségsértési per • rendesen lesz országgyűlés és nádor • megerősíti Erdély határait és hozzákapcsolja Ung, Bereg és Szatmár vármegyéket, valamint Tokaj vidékét 1606-ban kerül sor a zsitvatoroki béke aláírására a Habsburgok és a törökök közt, mely lezárja a 15 éves háborút: • megmarad a török hódoltság • a határvidékek mentesülnek a törököknek fizetendő adó alól • csak kisebb, szinte jelentéktelen területi változások vannak Bocskai 1605-ben kiadott korponai oklevelében a hajdúknak kollektív nemességet és adómentességet adományozott (a közösség tagjaként fel voltak mentve a jobbágyság alól) és letelepítette őket. Ezekért cserébe a hajdúk hűséggel és katonáskodással tartoztak neki Bocskai 1606-ban megírt végrendeletében kimondja, hogy amíg nincs egységes Magyarország, addig Erdély legyen önálló. A hajdúk elégedetlenségük miatt Báthory Gábor

szolgálatába álltak, aki így megszerezte az erdélyi címet (1608-1613). Báthory Gábor felelőtlen és meggondolatlan uralkodó volt, aki magára haragította a szászokat, lengyeleket, románokat és a törököket. Az 1608-as pozsonyi országgyűlésen kimondják: • vallásszabadság a mezővárosoknak és falvaknak • szabad királyi város címet csak az országgyűlés adományozhatnak • jobbágyköltözés megyék hatáskörében beleegyezésével 1608-ban a magyar, osztrák és cseh rendek lemondatják Rudolfot és helyére öccsét, Habsburg Mátyást (1608-1619) helyezik. 1613-1629-ig Bethelen Gábor török segítséggel erdélyi fejedelem lesz és a török segítségért, viszonzásul átadja Lippa várát, amivel sok ellenséget szerez. ◊ Uralkodását abszolutizmus jellemzi: bár van országgyűlés és fejedelmi tanács, mégis az övé a döntő szó. ◊ Merkantilista gazdaságpolitikát vallott, tehát az export értékben múlja felül az importot,

valamint nemesfémet hozott be az országba, mellyel stabilizálta a pénzügyi helyzetet. ◊ Fejleszti az ipart és a bányászatot, Morvaorszgából anabaptista hitükért üldözött fazekasokat enged be az országba. Bizonyos termékekre (viasz, méz, kén, vas, cukor, higany, ló és szarvasmarha) uralkodói monopóliumot mond ki. ◊ Támogatja a kultúrát is: főiskolát, nyomdát, könyvtárat hoz létre, és a tehetséges fiatalokat nyugati országokba küldi tanulni. ◊ Külpolitikája http://www.doksihu Ekkor zajlik a 30 éves háború (1618-1648). Bethlen hosszú távú terve az volt, hogy uralma alatt egyesíti az országot. 1619-ben II. Ferdinánd lépett a magyar trónra (1637) 1618 - A cseh-morva rendek felkelnek ellene, és a későbbi háborúban már Bethlen segítségét kérik. Elfoglalták Kassát, Érsekújvárat, Pozsonyt, de nem tudták megakadályozni, hogy II. Ferdinándot német-római császárrá avassák 1620-ban Bethlent fejedelemmé, majd magyar

királlyá választották, de nem fogadta el. 1620-ban a fehérhegyi csatában a cseheket megsemmisítő vereség érte. 1621 végén aláírják a nikolsburgi békét, melyben Bethlen végleg lemond a királyi címről és ezért: 7 vármegyét kap használatra: Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa 1626-ban még csatlakozik a dán-angol-holland koalícióhoz, de harcokra már nem kerül sor. 1629-ben meghalt és rövid ideig felesége, Brandenburgi Katalin próbálta átvenni a helyet, de nem járt sikerrel. Őt (1630-1648) követte I. Rákóczi György, aki Bethlen bizalmasa és egyben egy roppant megfontolt politikus volt. (Bibliás őrálló fejedelem) Feleségétől, Lórántffy Zsuzsannától egy Zsigmond és egy György nevű fia születik. 1643-ban a csatlakozott a svéd-francia szövetséghez, ahol bár elért sikereket, a háborút mégis abba kellett hagynia, mert a törökök ráparancsoltak. A fejedelem és Bécs közt a háborút a linzi béke

zárja 1645-ben, mely kimondja a protestáns vallásszabadságot és megerősíti a nikolsburgi békét. A 30éves háború végétől a magyar főurak a török kiűzését remélték. 1648-1660-ig II. Rákóczi György az erdélyi fejedelem Nem folytatta apja megfontolt politizálását. Minden áron meg akarta magának szerezni a lengyel trónt 1657-ben szövetkezett a svédekkel és a törökök engedélye nélkül megtámadta a lengyeleket. A svédek később kiszállnak a háborúból, a szultán pedig büntetőleg nagy tatár-török sereget küld az erdélyiekre. Rákóczi seregét elfogják, mire ő hazamenekül, de hatalma meginog, és Erdély szenved a tatár-török seregek pusztításaitól. 1660-ban elesik Várad és meghal Rákóczi is. A törökök az erdélyi trónra I Apafi Mihályt ültetik (1661-1690), aki rendkívül gyorsan stabilizálta a fejedelemséget, egy elviselhető, konszolidált helyzetet hozott létre, melyben Erdély egy kicsit megnyugodhatott