Történelem | Középiskola » A francia és az angol királyság története a X-XIV. század elejéig

http://www.doksihu A francia és az angol királyság története a X-XIV. Század elejéig 1. A francia királyi hatalom helyzete: Rohamosan hanyatlott a karoling uralkodók befolyása. A nagy hűbéresek önállósodtak A király I-től eredő hatalmát elismerték ugyan, de az evilági ügyekben a tartományurak maguk döntöttek. Az utolsó karoling uralkodó (V. Lajos) után Capet Hugót (987-996) választották királlyá, ő a francia tartomány hercege volt. 2. Normann uralom Angliában: A francia királyságba behatolt vikingek, normannok asszimilálódtak, de megőrizték harci erényeiket. Fattyú Vilmos 1066-ban válogatott seregeivel megrohamozta Angliát. A hastingsi csatában meghalt Harold, angolszász király. Az új király I (Hódító) Vilmos 1087-es haláláig Ez Európa legszilárdabb állama. Az angolszász nemességet kiszorították, a földeket Vilmos lovagjai kapták meg hűbérbirtokokként. A hűbériség korlátait a Domesday book tartalmazza. De Anglia

normann királyai nem engedték hűbéreseiket önállósodnia feudalizmus az uralkodói hatalom támasza lett. Franciául beszélő nemesség főpapság meg évszázadokig megmarad. Anglia legnagyobb kiterjedését II. Henrik (1154-1189) uralkodása alatt érte el Majdnem egyesítette Angliát és Franciaországot, hatalma alá akarta vonni a brit egyházat is, pl.: jogot formált az egyházi személyek fölötti bíráskodásra, a papság azonban megakadályozta ebben. Thomas Becket canterburyi érsek ellenszegült, 4 lovag az oltár előtt legyilkolta, a király nyilvánosan vezekel. 3. A francia királyok megerősödése, Anglia gyengülése: Oroszlánszívű Richárd szentföldi hadjárata és kiváltsága kimerítette az államháztartást. Öccse, Földnélküli János vereségei miatt nagy területveszteségek. II Fülöp Ágost hadjáratban elfoglalta tőle a legtöbb franciaországi angol tartományt. Ő a francia királyság tulajdonképpeni megteremtője. Angol birtokok

megszerzésehatalom IX. Szent Lajos uralma alatt már jogrend, belső béke jellemezte az országot Párizsból (politikai központ), hivatalnokai útján irányít. Haderejét fizetett zsoldosok alkotják. ♦ A rendi parlamentiarizmus kezdetei: 4. Magna Charta kezdetei: (=nagy szabadságlevél) A királyi tanács nagyobb tényleges hatalommal rendelkezik, mint maga a király amikor Földnélküli János alaptalan adókat vetett ki és maga javára akarta megváltoztatni a földbirtokviszonyokat a bárók felléptek ellene. (+Anglia kudarcai miatt ők is nagy birtokokat vesztettek) Bárók követelései: 1215-ben kiadott Magna Chartafelsorolja a király törvénytelenségeit azzal a követeléssel, hogy ez a gyakorlat szűnjön meg állandó bárói bizottság az uralkodó ellenőrzésére. A későbbi századokra a legnagyobb hatást a szabadok jogaira vonatkozó rendelkezései gyakorolták. 5. A parlament keletkezése Angliában: Az ellentétek a Magna Charta

kiadásával sem tompultak. III Henrik ellen újra felléptek a bárók és más társadalmi csoportok Vezetőjük, Simon de Montfort tanácskozásokat hívott össze befolyásos emberek és grófságok küldöttei részvételével. A király fia, I Edward leverte őket, azonban a parlamentnek nevezett gyűlés megmaradt a gyakorlatban.1295-ben I Edward súlyos http://www.doksihu adókat akart kivetni háborús kiadásainak fedezésére, ezért összehívta a „mintaparlamentet”, melyben megjelentek az összes befolyásos társadalmi csoportok. 6. 7. Rendi gyűlések Franciaországban: IV. Fülöp hívott össze először általános rendi gyűlést Franciaországban, 1302-ben. Konfliktus a pápával, szeretné elnyerni befolyásos társadalmi személyek támogatását. Sűrűbbek a rendi gyűlések, de nincs kialakult ügymenet. Rendi monarchiák: Európa legtöbb országának irányítása szintén rendi alapon szerveződött. Az uralkodó döntéseibe bevonta a rendeket, nem

lehetett volna nélkülük/ellenükre érvényesíteni. Így alakultak ki a rendi monarchiák Rendeknek növekvő befolyásuk van a királlyal szemben