Szociológia | Szociológiatörténet » C. Wright Mills - Az uralkodó elit

C. Wright Mills - Az uralkodó elit 1. Mi az 5 korszak sajátosság? Mi a hatalmi elitek egymáshoz viszonyított súlya? Melyik elit a legnagyobb vesztes és a nyertese ezeknek a korszakoknak? ELSŐ KORSZAK: • A társadalmi, gazdasági, katonai és politikai intézmények egységesek+központosítottak voltak+egybefonódtak - Az elit körök képviselői akadálytalanul váltogathatták pozíciójukat az egyes területek között - olyan személyek kezében volt a vezetés, akiknek társadalmi státusa nem kizárólag politikai pozíciójukra támaszkodott. Ez tevékenység azonban nagy becsben állt. - A politikai döntéseket nagy tiszteletben tartották. • Az elit tagjai államigazgatási gyakorlattal rendelkező, művelt politikusok voltak. MÁSODIK KORSZAK: • Egyszemélyi tulajdonban gyökerező gazdasági rend ( pl. Jefferson megvásárolta Lousianat, demokrata-republikánus párt megalakulása) • Az elit laza összetételű csoportok sokaságából állt, amelyek

átnyúltak egymásba. A jacksoni demokráciában: • A nagyvárosi 400ak mellett felemelkedett egy politikai elit, amely kezében tartotta az új pártrendszert. • A hatalom eszközei nem összpontosultak kis klikkek uralma alatt. • A hatalom a gazdasági rend kezébe került. • Az elit összetétele ekkor volt a leglazább. HARMADIK KORSZAK:- A gazdasági elit a politikai elit felé kerekedik • A gazdasági elit állandóan gyengítette a kormányt. Az ipari és pénzügyi tőkés egyesülések (korporációk) koncentrált és egybefonódó hatalmi apparátussal rendelkeztek--) a korporációk kormányozták az államokat, a pártokat. • A katonák a politikai rend alárendeltjei voltak, a politikai rend pedig alárendelt viszonyban állt a gazdaságival.--) a politikai intézmények sosem alkottak centralizált hatalmi tömböt. NEGYEDIK KORSZAK: • A New Deal egymással és a tőkés világgal szemben álló csoportokat hozott létre. Amint a New Deal irányítói

hatalmat kerítettek a kezükbe, a gazdasági • • • • elit megpróbált bekapcsolódni a politikai elit felsőbb köreibe, és idővel sikerült irányításuk alá vonniuk a New Deal újonnan kreált intézményeit. A New Deal alatt újra harc kezdődött a gazdaságilag kisebb súlyúak és a nagytőke között. A ’30-as évek: politikai évtizedek: a munkás- és üzleti csoportok közreműködtek egy új típusú kormányrendszer létrehozásában. Politikusokból gazdasági vagy katonai szakemberek lettek. A New Deal erőcsoportok és érdektömbök egyensúlyi helyzetét jelentette. ÖTÖDIK KORSZAK: I. A tőkés egyesülések a II.vgh után megkaparintották a hadigazdálkodást és a gazdasági élet irányítását.--) bevonultak a politikai vezetőség köreibe) a hivatásos politikusok visszaszorultak a hatalom középső szintjére. II. Militarista állam--) A hadurak döntő politikai jelentősége, és a katonai szervezetek a mai Amerika politikai

rendjének jelentős eleme. Az ötödik korszakban a legfőbb haduraknak jól megalapozott pozíció jutott. III. Magánkorporációkra támaszkodó katonai kapitalizmus, amely szemléletében és megjelenési formájában teljesen politizálódott katonai rendet magába foglaló formálissá vált demokrácia keretei között fejti ki tevékenységét. A katonai kapitalizmus és a tőkés egyesülések érdekei egybeesnek. --) politikusok aláhanyatlását + az érdektől mentes köztisztviselői kar hanyatlását 2. Milyen közös jellemző jegyei vannak az amerikai uralkodó elitnek? 1. Az uralkodó elit tagjai politikai, gazdasági és katonai személyiségek, ahol a katonák és tőkés egyesülések emberei foglalják el a vezető helyet.--) a legtöbbet a hivatásos politikusok vesztették.--) politikai vákuum, amelyet az részvénymágnások és a vezető hadurak használnak fel az uralkodásra. Oka: a ekkori „időszaki feladatok” a védelemre és nemzetközi kérdésekre

koncentrálódnak. 2. Az uralkodó elit nem arisztokrácia, azaz nem öröklődő nemességen alapuló uralkodó csoport. Tagjaik a felsőbb osztályokból, a helyi társadalmak előkelői közül vagy a nagyvárosi 400akból származnak.) a foglalkozási piramis legalább a felső harmadából származnak. 3. Majdnem mind a keleti parton születtek 4. Legtöbbjük protestáns, episzkopiális vagy presbiteriánus 5. Majdnem mind egyetemet vagy főiskolát végzett, sokan közülük az Ivy League valamelyik kollégiumába járt. 6. Összefűzi őket: - 1., a körön belüli elismerés, tisztelet és előbbre jutás - 2., kölcsönös vonzalom szálai - 3., házassági kötelékek - 4.,állandóan egymás társaságába járnak - 5., gyakran egyetértéssel veszik át egymás álláspontját) felelősség egymás iránt - 6., belső fegyelem és érdekközösség (Mindhárom hierarchia, bármelyikükben is születnek a döntések, hatása mivel szerteágazó és így érinti

mindhárom elitet) - 7., pszichológiai rokonság: a neveltetésből, közös származástudatból, kapcsolataikból 7. A nagyvállalatok a kulcsintézmények, mert itt keverednek leginkább a különböző elit tagjai. 8. Nem alkotnak klubszerű csoportot, formális határai sehol sincsenek megszabva. 9. Az uralkodó elit belső tagját olyan személyek alkotják, akik egyik intézményes rend élén betöltött uralkodó szerepüket a másik rend hasonló uralkodó pozícióival váltogatják. 10. Összekötő tevékenység =amikor ez elit bizonyos célok elérése érdekében a saját uralmi területe alatt fekvő rétegekre támaszkodik és erőcsoportonként magának is nyomást kell kifejtenie. 11.Érdekképviseleti szövetségek = az egyes társulásokon belül nagyobb súlyt fektetnek saját tagjaik kiképzésére és nevelésére, minthogy a többi társulásokat befolyásolni igyekezzenek. 12. Sokkal inkább használ fel már fentálló szervezeteket, mintsem hogy kizárólag

az elit számára alkosson új szervezeteket. 13. Hiányzik egy program az elit toborzására és az oktatás lebonyolítására! 1. - Mit nevez Mills magasabb rendű erkölcstelenségnek? Politikai korrupció Intézményekben korrupció Strukturális erkölcstelenség A gazdasági viszonyok elveszítik személyes jellegüket és lecsökken a gazdasági vezetők személyes felelősségérzete. Az egyén felelősségérzete fellazul--) intézményes jogot nyer a magas rendű erkölcstelenség. A régi értékek és a becsületkódex elveszíti érvényességét és helyébe nem lépnek új értékek.--) nincs hit, nincs saját ideológia - nincsenek krízishelyzetek--) teljes érdektelenség - a pénz értéke felfokozódik és egyedülivé válik.--) nem produkál lelkiismeretes embereket--) a siker egyetlen ismerve a pénz, függetlenül attól, hogy szerezték