Történelem | Középiskola » Parlamenti demokrácia működése Magyarországon

Parlamenti demokrácia működése Magyarországon 1) A törvényhozás és a kormányzás alkotmányos feladatai 2) Az ellenzék ellenőrző szerepe 3) Az alkotmánybíróság és a köztársasági elnök feladata Demokrácia: Eredetileg két görög szó párosításából jött létre (démosz=nép, kratosz=uralom) Két fajtáját különítjük el működése alapján: a) Közvetlen demokrácia: amikor a nép közvetlenül hoz döntéséket b) Képviseleti demokrácia: itt nem vesz részt mindenki a törvényhozásban, hanem az úgynevezett választópolgárok választanak képviselőket A magyar demokrácia működése: Magyarország államhatalmi szervei: törvényhozó, végrehajtói, bírói (igazságszolgáltató) hatalom Országgyűlés: (Szili Katalin) Magyarország legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Tagjai az országgyűlési képviselők (386). A képviselőket 4 évente választjuk A választásokat a legfőbb közjogi méltóság, az

államfő (köztársasági elnök) írja ki. A választások után 1 hónappal az államfő az országgyűlés alakuló ülését, megválasztják a tisztségviselőket, meghatározzák a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Két fő feladat: törvényhozás, illetve a kormány ellenőrzése Feladatai: alkotmány elfogadása törvények megalkotása állami költségek elfogadása a köztársasági-, miniszterelnök és más közjogi méltóságok megválasztása nemzetközi szerződések jóváhagyása Az országgyűlés testületi szerv, mely hatásköreit lenáris ülésein gyakorolja. Kormány: (Gyurcsány Ferenc) Tagjai: miniszterelnök, tárcát képviselő miniszterek és a tárca nélküli miniszterek. A kormány a magyar államhatalomban a végrehajtó szerv Az a párt alkotja, amelyik többségben van a Parlamenten belül és, akit a köztársasági elnök felkér, hogy alakítson kormányt. Köztársasági elnök: (Sólyom László) Köztársasági

államformában legfőbb közjogi személy Űrködik az államszervezet demokratikus működése felett Kifejezi a nemzet egységét Ő a fegyveres erők főparancsnoka Az országgyűlés 5 évre választja meg Az elnök választását jelölés előzi meg, ennek érvényességéhez 50 képviselő ajánlása szükséges A ház titkos szavazással választja meg Feladata: − − − − − képviseli a Magyar Köztársaságot nemzetközi szerződéseket köt megbízza és fogadja a nagyköveteket népszavazást kezdeményezhet kinevezi és felmenti az államtitkárokat, Magyar Nemzeti Bank elnökét, egyetemi rektorokat, tábornokokat − kitüntetéseket adományoz − dönt az állampolgársági ügyekben − gyakorolja egyéni kinevezési jogát A köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen. Alkotmánybíróság: Az a tudós testület, amely felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmánybírósági eljárást bárki kezdeményezhet. 11 tagú

testület Tagjait az országgyűlés választja meg, 2/3-os többség szükséges megválasztásukhoz. Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Állami számvevőszék: Az országgyűlés pénzügyi és gazdasági szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását. Felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának törvényességét. Ellenőrzi az állami vagyon kezelését Nemzeti jelképeink: − az állam elnevezése és jellege − Himnusz − zászló, címer, főváros Nemzeti ereklyék: − szent korona és a koronázási jelképek − Szózat, Nemzeti dal, Szent Jobb Állami szimbólumok − nemzeti- és állami ünnepek − legmagasabb állami kitüntetések − állami eskü − állami pecsétek Választójog: Általános, közvetlen, egyenlő, titkos Az alkotmány szabályozza a közügyekben való részvétel jogát. A részvétel személyesen vagy képviselet útján történik. Az

ésszerűség alakította ki a közügyek gyakorlásának képviseleti úton történő megoldását. A választójog alapvető demokratikus állampolgári jog. Az alkotmány rögzíti a választás módját és előírja, hogy azt közvetlen és titkos szavazással kell elvégezni. A szavazás 7 pontja: − titkos − szavazni csak személyesen lehet − a szavazás napján, a szavazó helyiségben, szavazó lappal történik a szavazás − a szavazatszámláló bizottság felügyeli a szavazás rendjét − megállapítja a szavazópolgár személyiségét és megállapítja, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában − külön-külön választólap szolgál az egyéni választókerületét jelöltre és a területi listán történő szavazásra − a szavazólapot az előírásoknak megfelelően kell kitölteni, gondosan kell ügyelni arra, hogy ne legyen érvénytelen a szavazat