Kémia | Középiskola » Az elsőrendű kémiai kötések

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:260

Feltöltve:2010. október 02.

Méret:120 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Az elsőrendű kémiai kötések A molekulák képződése A molekulák meghatározott számú atom összekapcsolódásával képződő részecskék. Pl. ha 2 atom közeledik egymáshoz, kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel: a) Az atommagok vonzást gyakorolnak a másik atom elektronjára, s emiatt az elektronfelhők sűrűsége megváltozik. Ha 2 ellentétes spinű e- kötést létesít a 2 atom között, akkor kötő elektronpárt képeznek és így az atompályából molekula pálya alakul ki. A Pauli-elv a molekulapályákra is érvényes Azonban a molekulapálya alakja nem gömbszimmetrikus. b) Bizonyos távolságban számolnunk kell az atommagok, és a 2 elektron közötti taszítással is, ami a 2 atom közeledését megakadályozza. Meghatározott távolságban a vonzó és a taszító hatások egyensúlyba kerülnek egymással, kialakul a stabilis molekula.{A molekula energiája kisebb, mint amekkora a 2 atom energiája} A kémiai kötések Az

anyagi halmazokat a részecskék között kialakuló kölcsönhatások, az ún. kémiai kötések stabilizálják. Elsőrendű kötések Erős kölcsönhatások, felbontásukhoz 102-103 kJ/mol nagyságrendű energia befektetése szükséges. a) Kovalens kötés Az atomtörzsek között, közös elektronpárok révén megalakuló kötés. Kialakulásának feltétele: -a kötést létesítő atomok nagy EN-suk révén képesek legyenek megtartani a kötő elektronpárokat Kovalenskötés alakul ki ált. a nemfémes elemek atomjai (plCl 2 , HCl,S 8 ,SO 3 ), ill a nagyobb EN-sú, kis atomtörzső, nagy töltésű fémek és nem fémes elemek között (pl.AlCl 3 ) Kovalenskötés csoportosítása 1.) Létrejötte szerint Kolligációval, ha a kötést létesítő 2 atom mindegyike ellentétes spinű párosítatlan elektronnal hozza létre a kapcsolatot Datív kötéssel, ha a kötést létesítő 2 atom egyike teljes elektronpárt ad a kötésbe. (plCO) 2.)Szimmetria szerint Szigma kötés,

ha tengelyszimmetrikus, a tengelye a 2 atommagon áthaladó egyenes Π-kötés, ha síkszimmetrikus és a szigmakötés tengelye a Π-kötés szimmetriasíkján fekszik. 3.)Száma szerint Egyszeres, ha 1 elektronpár tartja össze a 2 atomtörzset {mindig szigma kötés jön létre} Többszörös, ha 2 vagy 3 elektronpár tartja össze a 2 atomtörzset. Akkor alakulhat ki, ha az atomtörzsek kisméretűek, de elég nagy töltésűek is, így a magtöltés elég nagy ahhoz, hogy megtartsa a Π-kötéseket is. 1 http://www.doksihu 4.)Lokalizáció szerint Lokalizált, ha a kötő e-pár 2 atomtörzshöz tartozik. Delokalizált, ha 2-nél több atomtörzshöz tartozik. 5.)Polaritás szerint Apoláris, ha a kötést létesítő atomok EN-sa azonos (pl. elemek esetében), így az e-pár egyforma mértékben tartozik a kötést létesítő atomokhoz. Poláris, ha EN-suk nem azonos (a nagyobbnál nagyobb lesz az e-pár megtalálási valószínűsége) A kötés jellemzői Kötési energia

Két atom között a kovalens kötés felbontását kísérő moláris energiaváltozás. Befolyásolja: a kialakult kötések száma, (annál nagyobb, minél kisebb atomok között jön létre, mivel akkor a kötéstávolság a legkisebb) Kovalens vegyérték Az atomhoz tartozó kötő e-párok számát az adott atom kovalens vegyértékének nevezzük. b) Ionkötés Ellentétes töltésű ionok között kialakuló elektrosztatikus kölcsönhatás. (Közönséges körülmények között csak szilárd halmazállapotú anyagokra jellemző.) Ha a vegyületet létrehozó elemek atomjainak nagy az EN-beli különbsége, akkor a kötés kialakulásakor a kisebb EN-sú elem atomjaiból e- leszakadással + töltésű kationok, a nagyobb EN-sú elem atomjaiból pedig e- felvétellel – töltésű anionok képződnek. c) Fémes kötés A teljes kristályrácsra kiterjedő delokalizált elektronrendszer, amely a rácspontokon lévő fémionokat (atomokat) veszi körül Kialakulásának

feltétele: A kötést létesítő atomok kis EN-sa, amely lehetővé teszi a vegyértékelektronok delokalizálódását. Fémes kötés alakul ki a viszonylag kevés vegyérték elektronnal rendelkező fémek esetében. A fémes kötés fennmarad a fémek olvadékában is: pl. Hg A kötések között folyamatos az átmenet, nem lehet egyértelmű határokat szabni! 2