Történelem | Középiskola » Az angol polgári forradalom

Az angol polgári forradalom Az 1640-1689-ig terjedő időszak. Előzményként szolgál, hogy Angliában a fejlődés eltérést mutatott más európai országokéhoz viszonyítva. Felgyorsult a polgáriasodás, a lakosság bekapcsolódott a gyapjúkereskedelembe, ezáltal jövedelemre tett szert és részt vett a közigazgatásban is. Angliában a parlament is erősebb volt, mint Európában, viszont a királyi hivatalszervezet gyengébb. Emiatt állandó konfliktusra és egyezkedésekre került sor a király és a parlament között. Az ellentétek először a vallásban mutatkoztak, a királyok az anglikán egyházra támaszkodtak. I Jakab szerint a vallás a király hatalmát jelképezi a parlament felett. Ezzel állt szemben a puritanizmus. A puritán szó latin eredetű és tisztát jelent A puritánok szerint a tisztességes munka Istennek tetsző dolog. A puritanizmus irányzatai: − Presbiteriánusok: ők csak az államhatalomtól akartak önállósulni, meg akarták tartani

az egyházi hierarchiát, legmérsékeltebbek − Independensek: az egyházközösség teljes szabadságát hirdették − Levellerek: kistulajdonosi irányzat, amely teljes egyenjogúságot, polgári köztársaságot akar − Diggerek: társadalom alsó rétege, egyenjogúság minden társadalmi csoportnak Erzsébet királynő halála után I. Jakab került a trónra Abszolutisztikus módszereket akart, ő kezdte üldözni a puritánokat. Utána a trónt fia I Károly vette át, aki kivívta a parlament ellenszenvét. 1628-ban a rendek megszavazták a Jogok Kérvényét, ami kimondta, hogy adó vagy kölcsön csak a parlament jóváhagyásával vethető ki, tilos bárkit is bírói ítélet nélkül elítélni. 1640-ig nem hívta össze a parlamentet, abszolutisztikus kormányzást vezetett be. Felvirágoztatta a kereskedelmet A vallás terén az anglikán egyház erősítésén fáradozott. 1638-ban a skótok fellázadtak ellene. Angliában az adómegtagadási mozgalom miatt 1640-ben

összehívta a parlamentet és mivel az alsó ház sérelmeivel foglalkoztak nem pedig a skótok elleni támadással a király 3 hét után feloszlatta a „rövid” parlamentet. 1640 őszén a király összehívta a „hosszú” parlamentet, amely 1653-ig ülésezett. A parlament eltörölte az abszolutisztikus intézkedéseket és szövetségre lépett a skótokkal. A király hívei voltak a gavallérok, a parlament a kerekfejűek elnevezést kapták. A király 1642-ben elhagyja Londont, megkezdődik a polgárháborús szakasz. Polgárháborús szakasz 1642-1649 Az első két szakasz a gavallérok győzelmeit eredményezte. 1644-ben az új hadsereg vezetője Oliver Cromwell, aki ütőképes hadsereget hozott létre. A parlament hadserege 1644-ben Marston Moor-nál győzelmet aratott. Cromwell serege a vasbordájú nevet kapta. Az új típusú hadsereg 1645-ben elsöprő győzelmet aratott Naseby-nél. A király megadta magát a skótoknak, akik viszont 400 fontért átadták a

parlamentnek, de I. Károly megszökött az őrizetből és 1648 júliusában a skót sereggel indult a parlament ellen. Cromwell ekkor leverte a skótokat és elfogta I Károlyt. Bevonult Londonba A presbiteriánusoktól megtisztított „csonka parlament” a király a bíróság elé állította és 1649-ben kivégezték. Véget ért a polgárháború Köztársaság időszaka 1649-1660 Cromwell diktatórikus rendszert vezetett be. A köztársaságot 41 fős tanács irányította, ami erősen támaszkodott a hadseregre. Eltörölték a felsőházat (lordok háza), a polgárokat hűségesküre kötelezték. 1651-ben meghódították Skóciát és Írországot. 1651-ben kiadták a hajózási törvényt, ami az angol kereskedelem érdekeit védte a holland hajósokkal szemben. Kimondta, hogy a külföldi árut csak angol hajó szállíthatja Angliába. Ebből következett az angol-holland háború 1653ban Cromwell felosztotta a parlamentet és új alkotmányt adott ki, amiben az

„állam védnöke” Lord Protektora lett. Ezzel kezébe került a kormányzás és a hadsereg 1658-ban halála után a hadsereg kezébe került a hatalom. Ez lesz a köztársaság rémuralma és a nép a királyság visszaállítását szeretné. Restauráció időszaka 1660-1688 1660-ban II. Károly bevonult Londonba és megkezdődik a restauráció időszaka II Károly az anglikán egyház támogatásával került a hatalomra. 1673-ban törvényt alkotott, amiben kimondta, hogy minden katonai és hivatali személynek esküt kell tennie. Halála után II Jakab (öccse) került a trónra, azonban a parlament Anglia trónjára Orániai Vilmost ültették. Dicsőséges forradalom időszaka 1688-1689 1688-ban Orániai Vilmost megkoronázták. Elfogadja a jognyilatkozatot, amely az alkotmányos monarchia rendszerét fogalmazza meg. A parlament hozza a törvényeket, beleszól az adók kivetésébe. Évente kell összehívni a parlamentet és a bíróság független a hivataloktól. A

király joga a kormány kinevezése és a hadsereg vezetése. A forradalom idején két párt alakul ki: − Radikálisabb whigek − Mérsékeltebb toryk A két párt megteremti a belső egyensúlyt Angliában