Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy tételek, 2003

1 Pénzügy tételek 1. tétel Definiálja a gazdaságpolitikát, sorolja fel, és röviden értelmezze a pénzügypolitika részterületeit! Határozza meg a pénzforgalom fogalmát és sorolja fel formáit! Ismertesse részletesen a készpénzforgalom lebonyolításának módozatait! A készpénzforgalom lebonyolításának módozatai - pénzösszeg közvetlen átadása - az összeg befizetése a jogosult bankszámlájára - az összeg továbbítása a jogosultnak készpénz-átutalási megbízással - az összeg továbbítása a jogosultnak kifizetési utalvánnyal - az összeg kifizetése kifizetési utalvánnyal - pénzforgalmi betétkönyv útján - postai küldemény utánvételezésével - egyszerű átutalással Készpénz befizetése bankszámlára - számlavezető hitelintézet pénztáránál - számlavezető hitelintézet bankjegykiadó automatáinál - hitelintézetek közötti megállapodás alapján más hitelintézet pénztáránál - postahelyeknél

készpénz-átutalási megbízással, melynek részei a feladóvevény (a befizetés tényét igazolja, a befizető kapja, és a törzslap (a befizető helynél marad feldolgozási és ellenőrzési célra). Készpénz kifizetése bankszámláról - készpénzfelvétel készpénzfelvételi utalvánnyal - készpénzfelvétel az egyszerű átutalással átutalt összegből - postai úton kifizetési utalvánnyal - pénzforgalmi betétkönyv útján A számlatulajdonos a készpénzfelvételi utalványokat tartalmazó füzetet a számlavezető hitelintézettől igényelheti. Egyszerű átutalás: A hitelintézet az átutalt összegből a jogosultnak teljesít kifizetést. Jogosult az, akinek nevét, személyazonosító, és személyi igazolvány számát az átutalási megbízáson feltüntették. Kifizetés postai úton: Kifizetési utalvánnyal történik. A számlatulajdonos megbízza a számlavezető hitelintézetet, hogy az elszámolási számlája terhére a kifizetési utalványon

meghatározott összeget postai úton fizesse ki a kifizetési utalványon megnevezett címzettnek. Pénzforgalmi betétkönyv: Nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos számára a kijelölt postahelyen készpénz felvételéhez rendelkezésre álló pénzkeretet tartalmazza. 2 Házipénztár Pénztári forgalom: A készpénz be- és kiadások vállalkozáson belüli bonyolítása, az azzal összefüggő bizonylatok forgalma, a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek kezelése. Házipénztár: A vállalkozás működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, illetve egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség. Gazdaságpolitika Az államnak a gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. Eszközei: - magatartásra utasító eszközök: o parancsok o tiltások o korlátozások - magatartást indukáló

eszközök: o versenyrend o törvények o tulajdonviszonyok alakítása - magatartást egyeztető eszközök: o érdekképviseleti mechanizmusok keretei közötti megállapodások Pénzügypolitika Az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszerét, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. Alrendszerei Költségvetési politika: Az állam a gazdaság működésébe közvetlenül, a jövedelmek egy részének elvonásával és újraelosztásával avatkozik be. Elvonások: o adók o vámok o illetékek Újraelosztás o a társadalmi közös fogyasztás pénzzel való ellátása (pl. oktatás finanszírozása) o állami beruházások finanszírozása o szociális juttatások nyújtása Monetáris politika: Az állam a központi bankon keresztül a pénzmennyiség szabályozásával avatkozik be a gazdaságba. Devizapolitika: Olyan döntések, intézkedések

összessége, amelyek a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának, illetve az egyensúly fenntartásának feltételeit és eszközrendszerét alkotják. Részterületei: o nemzetközi árfolyam politika o valutaárfolyam politika 3 o nemzetközi hitelpolitika o tartalékpolitika Pénzforgalom A pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összességét fejezi ki. Közvetett: a fizetésre kötelezett harmadik személy útján teljesít fizetéseket Közvetlen: a gazdaság szereplői egymásnak közvetlenül teljesítenek fizetéseket. 4 2. tétel Vázolja fel a mai magyar bankrendszer lényegét! Sorolja fel a jegybank alapvető feladatait! Beszéljen részletesen a monetáris politika megvalósításának eszközeiről! Ismertesse az MNB szervezeti felépítését! Bankrendszer Specializált: Jellemzője a specializáció, a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenység szétválasztása. Univerzális: Nincs szétválasztva a befektetési banki és a kereskedelmi

tevékenység. Egyszintű: Nincsenek monetáris közvetítők a központi bank és a gazdálkodó szervezetek között. Kétszintű: A központi bank a pénzügyi intézményrendszeren keresztül valósítja meg a monetáris politika gyakorlatát. Jegybank Magyarország központi bankja. Közvetlen kapcsolatot tart a pénzügyi intézményrendszerrel. Feladatai: - szabályozza a forint vásárlóerejét - bankjegyet és érmét bocsát ki - aranyból és devizából készletet tart - a nemzeti valuta értékmegőrzése Indirekt eszközei: - tartalékráta politika - rediszkontláb politika - nyíltpiaci műveletek Szervezeti felépítése Jegybank Hitelintézetek Bankok Pénzügyi vállalkozások Szakosított hitelintézetek Háztartások Szövetkezeti hitelintézetek Államháztartás Gazdasági szervezetek 5 Monetáris politika Fogalma: Az a pénzpolitika, és annak gyakorlata, amely a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat

egyensúlyának megteremtését, a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. Eszközei: Azok az eszközök, amelyek képesek a monetáris politika célkitűzéseinek megvalósítását elősegítő hatásokat kifejteni. - kötelező jegybanki tartalék o alapja a hitelintézet összes forint- és devizaforrása. Mértékét az MNB határozza meg, amely mérték befolyásolja a hitelintézetek számlapénzteremtő képességét. - refinanszírozás o értékpapírok leszámítolását, refinanszírozási- és egyéb hitelek nyújtását, és értékpapír-ügyletek kötését foglalja magában. Ide tartozik:  leszámítolás  viszontleszámítolás  refinanszírozási hitel: a hitelintézetek hitelnyújtási, számlapénzteremtési képességét növeli  likviditási hitel: elősegíti a hitelintézet átmeneti fizetési problémáit  Folyószámlahitel: lehetővé teszi, hogy a hitelintézet a központi banknál lévő számlabetétjét

meghaladó összegben adjon fizetési megbízást a számlavezető központi banknak  lombard hitel: jegybankképes értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitel  nyíltpiaci műveletek: a piacképes értékpapíroknak a jegybank által irányított adásvétele  kamatszabályozás: a jegybankpénz árának meghatározása, változtatása - pénzkibocsátás 6 3. tétel Ismertesse a pénzügyi szolgáltatásokat és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat! Sorolja fel a pénzügyi intézmények fajtáit, fejtse ki részletesen azok jellemzőit, az általuk végezhető pénzügyi szolgáltatásokat! Mutasson rá a biztosítóintézetek szerepére és főbb tevékenységeire! Pénzügyi szolgáltatások A pénzügyi intézmények által forintban, devizában, valutában üzletszerűen végzett tevékenység. Betét: A hitelintézetek betétgyűjtéssel idegen tőkéhez jutnak. A betétes a pénzét ideiglenesen a hitelintézet rendelkezésére bocsátja. A

hitelintézet a betét után kamatot fizet, és köteles a betét összegét visszafizetni. Pénzkölcsön nyújtása: A hitelező pénzösszeget bocsát a hitelfelvevő rendelkezésére, aki köteles a hitelt a kikötött kamattal együtt visszafizetni. Pénzügyi lízing: A lízingbeadó ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a lízingbevevő megbízásával abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. Pénzforgalmi szolgáltatás: A hitelintézet ügyfelének pénzforgalmi számlát nyit és vezet, teljesíti fizetési megbízásait, lebonyolítja fizetési forgalmát. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: Jellemzően elektronikus fizetési eszközök. Kezesség, garancia: Harmadik személy által nyújtott biztosíték. Pénzügyi szolgáltatások közvetítése: Célja a hitelintézet betétszerzési, pénzkölcsönző, és egyéb szolgáltató tevékenységének elősegítése. Letéti szolgáltatás: A hitelintézet

ügyfelétől pénzösszeget vesz át azzal, hogy ügyfele megbízása alapján elkülönített számlán helyezi el és tartja ügyfele rendelkezésére. Széfszolgáltatás: A hitelintézet arra kötelezi magát, hogy ügyfelének állandóan őrzött helyiségben értékek elhelyezésére szolgáló szekrényt bocsát rendelkezésére. Kereskedelmi tevékenység valutával, devizával, váltóval, csekkel Vagyonkezelés Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak részére Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi intézmények által forintban, devizában, valutában üzletszerűen végzett tevékenység. Pénzváltás: Külföldi fizetőeszköz adásvétele belföldi fizetőeszköz ellenében, és külföldi fizetőeszközök adásvétele külföldi fizetőeszköz ellenében. Elszámolás-forgalmi ügylet: Elektronikus elszámolási rendszerek működtetése. Pénzfeldolgozás: A bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiságuk és

forgalomképességük ellenőrzése, az újra forgalomba hozható tételek kialakítása. Pénzügyi ügynöki tevékenység: A bankközi piac résztvevői között forintügyletek, deviza-hitel ügyletek, devizabetét-ügyletek, devizák adásvételének közvetítése. 7 Pénzügyi intézmények Bank: Jogot szerezhet minden pénzügyi szolgáltatás végzésére. Üzletszerűen foglalkozik betétgyűjtéssel, saját tőkét meghaladó mértékű pénzeszköz elfogadásával, és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával. Szakosított hitelintézet: Csak a rá vonatkozó, törvényben előírt pénzügyi szolgáltatásokat végezheti. Pl jelzálog-hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet: Alapvetően a helyi lakosság, illetve a kisvállalkozások részére nyújt egyszerűbb pénzügyi szolgáltatást. Ide tartozik a takarékszövetkezet és a hitelszövetkezet. Pénzügyi vállalkozás: Az alábbiak kivételével minden más pénzügyi szolgáltatást végezhet: -

betétgyűjtés - visszafizetendő pénzeszköz elfogadása - pénzforgalmi szolgáltatás Biztosítóintézetek Az Országos Betétbiztosítási Alapot a betétesek kiemelt védelmére, biztonságuk fokozásának érdekében hozták létre. Feladata: - a betétek befagyását megelőző intézkedések meghozatala - a tagbankok fizetésképtelensége esetén a betétesek kártalanítása. 8 4. tétel Beszéljen a házipénztár szerepéről, a pénzkezelés szabályairól, a pénztári forgalom elszámolásáról! Ismertesse a pénztári bizonylatok és a pénztári nyilvántartások fajtáit! Mutassa be a pénzforgalmi bankszámla szerepét (bankszámla nyitása, azok fajtái, a számlatulajdonosok tájékoztatása, a bankszámla feletti rendelkezés). Házipénztár A gazdálkodó szerv működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, és egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására kijelölt helyiség. Pénztári forgalom: Készpénz bevételek és

kiadások vállalkozáson belüli bonyolítása, a velük összefüggő bizonylatok forgalma, a pénztárban elhelyezett egyéb értékek kezelése, ki-és beáramlása. Pénztárhelyiség: úgy kell kialakítani, hogy abban teljes biztonsággal tárolható legyen a készpénz és egyéb vagyoni érték. 2 záras páncélszekrény: a kulcsait a pénztáros, illetve a pénztárellenőr őrzi. 3 záras páncélszekrény: a kulcsait a pénztáros, a pénztárellenőr, és az azzal megbízott dolgozó őrzi. Pénztáros: a készpénzt és a vagyoni értékeket kezeli és megőrzi, a pénz be- és kifizetéssel kapcsolatos pénzforgalmi tevékenységet látja el, nyilvántartásokat és elszámolásokat vezet, készpénzszükségletet határoz meg. Utalványozásra jogosult: az utalványozás a kiadások teljesítése, a bevételek beszedése, az elszámolások elrendelése. Pénztári számfejtő: olyan cégek alkalmazzák, ahol a napi házipénztári forgalommal kapcsolatos bizonyos

feladatok elvégzésére a pénztárosnak nincs ideje. Pénztárellenőr: ellenőrzi a pénztári bizonylatokat, a napi pénztári forgalmat tartalmazó pénztári jelentést, illetve a készpénzről és a vagyoni értékekről vezetett nyilvántartást. A pénztári forgalom lebonyolítása: o pénztár ellátása készpénzzel o pénzszállítás o befizetések a pénztárba o kifizetések a pénztárból o személyi juttatások kifizetése o pénztárzárlat o pénztári nyilvántartások o pénztárjelentés o nyilvántartás az elszámolásra kiadott összegekről o értékpapír-nyilvántartás o szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása 9 Pénztári bizonylatok Bevételi pénztárbizonylat: A bizonylaton szerepel a befizetés dátuma, a befizető neve, a befizetett összeg. 3 példányos, az első példány a könyvelés bizonylata, a második a befizető bizonylata, a harmadik a tömbben marad. Kiadási pénztárbizonylat: A bizonylaton szerepel a kifizetés

dátuma, a jogosult neve, a kifizetett összeg. 2 példányos, az első példány a könyvelés bizonylata, a második a tömbben marad. Pénzforgalmi bankszámla Bankszámlaszerződéssel létrehozott számla. A hitelintézet a számlán a számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközeit nyilvántartja, azok terhére kifizetési és átutalási megbízásokat teljesít, a számlatulajdonost értesíti a számla forgalmáról, egyenlegéről. Elszámolási számla: A számlatulajdonos gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. Határozatlan időre kötik Elkülönített betétszámla: A bank csak arra a célra teljesít fizetést, amilyen célra az elkülönített betétszámlán pénzt helyeztek el, illetve akinek a javára nyitották. A bank kamatot ez esetben nem fizet. Folyószámla: A bank a folyószámlán könyveli a számlatulajdonosok egymással szembeni követeléseit. Egyenlegét, illetve a tartozásokat és

követeléseket a felek a közléstől számított 15 napon belül írásban kifogásolhatják. Betétszámla: A hitelintézet szempontjából hitelszámla. A bank az összeget a betétesnek visszafizeti, és a betét után kamatot fizet. Hitelszámla: Céljellegű, egyedi hitelcélokra, általában 1 évnél hosszabb lejáratra nyújtott hitel. Telephelyi számla: A leányvállalat, a vállalat telephelye, fióktelepe a gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmát önállóan bonyolítja le. A leányvállalatra az anyavállalat döntő befolyást gyakorol. Az anyavállalat egy másik vállalkozónál közvetetten meghatározó befolyást gyakorol. 10 5. tétel Beszéljen a készpénznélküli (bankszámlák közötti) fizetésekről és részletezze azok formáit! Sorolja fel a külkereskedelemben használatos fizetési módokat! Mutassa be az elektronikus fizetési eszközök kibocsátására és használatára vonatkozó rendelkezést! Készpénznélküli

fizetési formák Egyszerű átutalás: A fizetés teljesítését a fizetésre kötelezett kezdeményezi, aki átutalási megbízást ad át bankjának. Aktív fizetési mód Folyamata: 1. átutalási megbízás benyújtása 2. a fizetésre kötelezett bankszámlájának megterhelése 3. a pénz átutalása a jogosult bankjának 4. a jogosult bankja jóváírja az összeget a jogosult bankszámláján 5. a jogosult bankja értesíti a jogosultat az átutalásról 6. a fizetésre kötelezett bankja értesíti ügyfelét az átutalásról Csoportos átutalás: Azonos időben, azonos jogcímen több jogosultnak történő teljesítés. Értékhatár nincs megszabva Azonnali beszedési megbízás: A fizetést a jogosult kezdeményezi. A jogosult megbízza bankját, hogy az ő számlája javára, a fizetésre kötelezett számlájának terhére meghatározott pénzösszeget szedjen be. Értékhatár: minimum 20 000 Ft Passzív fizetési mód. A jogosult értesíti a kötelezettet, hogy

ellene azonnali beszedési megbízást nyújtott be. Csoportos beszedési megbízás: A jogosult az azonos jogcímen őt illető követeléseiről csoportos beszedési megbízást nyújt be azzal, hogy követeléseit a bankszámlája javára, a fizetésre kötelezettek bankszámlája terhére szedje be. Váltóbeszedési megbízás: A váltókövetelés jogosultja adja bankjának. A jogosult megbízza bankját, hogy követelését a váltóadós bankszámlájának terhére, és saját bankszámlája javára szedje be. Határidős beszedési megbízás: A jogosult megbízza bankját, hogy számlája javára, a Kincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére a Kincstárral meghatározott összeget szedessen be. Okmányos meghitelezés (akkreditív): A bank levélben kötelező fizetési ígéretet tesz az eladónak. Kedvezményezettje az eladó Szereplői a vevő, az akkreditívet nyitó bank és az eladó. A folyamatba beléphet az eladó bankja is, amely lehet: o avizáló

bank (megvizsgálja és továbbítja az okmányokat) o igazoló bank (igazolja az akkreditívet) o fizető bank (az akkreditívet nyitó bank kéri fel fizetésre) o negociáló bank (az eladó felkérésére, saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az akkreditív okmányokat) Lakossági folyószámla: A bank természetes személyeknek nyitja és vezeti. A folyószámla javára a bank befizetéseket és átutalásokat fogad el. A bank a megbízások teljesítéséért költséget számol fel, a számla egyenlege után kamatot fizet. 11 Külkereskedelemben használatos fizetési módok Külkereskedelmi tevékenység a termékek, szolgáltatások exportja és importja. Akkreditív - átruházható: a kedvezményezett maga helyett más kedvezményezettet is megjelölhet - feltöltődő: lehetővé teszi a folyamatos szállítások lebonyolítását az eladó és a vevő között - back – to – back: két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet jelent, ahol az

első akkreditív fedezi a második akkreditívet - készenléti: azon a feltételezésen alapul, hogy a vevő eleget tesz fizetési kötelezettségének Kereskedelmi hitellevél: A kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy az okmányok bármelyik birtokosának kifizeti a hitellevélen feltüntetett összeget. Okmányos beszedvény (inkasszó): Az eladó megbízza bankját, hogy a leszállított exportáru ellenértékét a vevőtől az átadott okmányok alapján szedje be, és fizetés esetén az okmányokat adja át a vevőnek. Nyitott inkasszó: az eladó az árut közvetlenül a vevőnek juttatja el, az áruokmányokat bankjának küldi meg. Nyitva szállítás: Az eladó az árut közvetlenül a vevőnek küldi meg. A vevő akkor fizet, ha az áru a birtokába kerül. Halasztott fizetési átutalás: A vevő az áru átvétele után teljesít fizetést, ami céghitelt jelent. Nyitott céghitel: az eladó a vevőtől független biztosítékot nem kap. Fedezett

céghitel: az eladó a vevőtől független biztosítékkal rendelkezik, pl. bankgarancia. Zsírórendszer: A bankok a külső klíringkörbe tartozó elszámolásforgalmat bonyolítják le. Külső klíringkör: a különböző bankok számlatulajdonosai közötti elszámolásforgalom. Elektronikus fizetési eszközök Birtokosa számára lehetővé teszi, hogy: - a bankkal szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék - bankszámlája terhére készpénzt vegyen fel - vásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse - azzal fizetést teljesítsen. Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz: Birtokosa rendelkezhet a bankkal szemben fennálló bankszámla követeléséről, pl. bankkártya Elektronikus pénzeszköz: Újratölthető fizetőeszköz, amelyen az értékegységek elektronikus úton tárolhatók, és a tárolt érték erejéig arról, illetve azzal fizetés teljesíthető. Bankkártya: A bank bocsátja ki.

Birtokosa a bankszámlájáról készpénzt vehet fel, illetve vásárlások, szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítheti. Betéti kártya: a vele végzett műveletek értéke nem haladhatja meg a kártyához tartozó folyószámlán lévő követelés összegét. 12 Hitelkártya: a vele végzett művelet értéke azzal az összeggel haladhatja meg a kártyához tartozó számlán rendelkezésre álló összeget, amilyen összegű hitelt biztosít a bankkal kötött megállapodás. Átruházni nem lehet 13 6. tétel Ismertesse a passzív bankügyletek formáit! Határozza meg a betétgyűjtés fogalmát! Részletesen mutassa be a betétügyletek csoportjait! Beszéljen a kamatszámítási módszerekről és azok alkalmazásáról! Ismertesse a banki értékpapírok fajtáit és szerepét! Passzív bankügyletek Bankközi hitelek A pénzpiaci hitelek körébe tartoznak:  hitelintézet másik hitelintézetnek nyújt  hitelintézet másik hitelintézettől felvesz A

hitelintézet azért vesz fel banki hitelt, hogy:  visszahitelezéshez pénzforrást szerezzen  átmeneti pénzügyi egyensúlytalanságát megszüntesse  fizetési kötelezettségeit rendezze A pénzpiaci hitelek rövid futamidejűek. Repo ügylet: Visszavásárlási megállapodás, melynek tárgya:  meghatározott értékpapírnak, meghatározott időben, meghatározott árfolyamon történő eladása, majd  előre meghatározott későbbi időben, előre meghatározott árfolyamon történő visszavásárlása. Penziós ügylet: Penzióba vagy vevő lehet hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, gazdálkodó szervezet. Valódi penziós ügylet: A penzióba adó a tulajdonában lévő vagyontárgyat átruházza a penzióba vevőre azzal a feltétellel, hogy a penzióba vevő a vagyontárgyat meghatározott időpontig meghatározott áron visszaadja. Nem valódi penziós ügylet: A penzióba vevő nem köteles a vagyontárgyat visszaadni. Betétgyűjtés,

betétügyletek Betétgyűjtés: mások pénzének kamat vagy más hozam ellenében, látra, vagy meghatározott időpontra szóló, visszafizetési kötelezettséggel történő elfogadása. Bankbetét: kamat vagy más hozam ellenében elhelyezett pénz, amit a hitelintézet köteles visszafizetni. Betéti kamat: a betétet elfogadó hitelintézet által a betétesnek a betét után fizetendő díj. Fix kamatozású betét: előre meghatározott mértékű kamata a betét élettartama alatt nem változtatható meg. Változó kamatozású betét: a kamatláb aszerint változik, hogy a betétes mekkora összeget helyez el a hitelintézetnél. Betétügyletek csoportosítása: I. Lejárat szerint: 1. Rövid lejáratú (éven belüli) 2. Középlejáratú (1-3 év) 3. Hosszú lejáratú (3 éven túli) II. Kamatozás szerint: 14 III. IV. V. VI. 1. Fix kamatozású (a kamatot tőkésítik) 2. Változó kamatozású (a kamatot nem tőkésítik) Felmondás szerint: 1. Felmondás

nélküli (látra szóló betét) 2. Felmondható (határozott időtartamra lekötött, de felmondható) 3. Nem felmondható (határozott időtartamra lekötött, fel nem mondható) Pénznem szerint: 1. Forintbetét 2. Devizabetét Rendelkezési jogosultság szerint: 1. Bemutatóra szóló 2. Fenntartásos Kezelési-nyilvántartási forma szerint: 1. Könyves 2. Fenntartásos Felmondható betét: - látra szóló: a betéttulajdonos a betét felett bármikor rendelkezhet. Alacsony kamat. - Meghatározott időtartamra lekötött: a betétes a betétet bármikor felmondhatja. Forintbetét: Nemzeti fizetőeszközben elhelyezett betét. Devizabelföldi: forintbetétet elhelyezhet minden belföldi illetőségű, betétgyűjtésre jogosult hitelintézetnél. Devizabelföldi: belföldön forintbetétet elhelyezhet konvertibilis kamatozó, vagy nem kamatozó, nem konvertibilis bankszámlán. Devizabetét: Külföldi fizetőeszközben elhelyezett betét. Devizaszámlán betétet elhelyezni

csak konvertibilis pénznemben lehet. A devizaszámlán elhelyezett betét átváltható más konvertibilis devizára, és más nemzeti fizetőeszközre. Bemutatóra szóló betét: A betétet és annak kamatát a hitelintézet annak fizeti ki, aki a követelést igazoló okiratot bemutatja. Fenntartásos betét: Tulajdonosa fenntartja magának, vagy az általa megnevezett személynek a betét feletti rendelkezés jogát. Könyves betét: Az a betét, amelyről a betét elfogadója betétkönyvet állít ki, és a betéttel kapcsolatos pénzmozgásokat a betétkönyvben is nyilvántartja. Számlabetét: Betétszerződés alapján nyitott betétszámlán elhelyezett betét. Csak névre szóló lehet, de a számlára befizetést bárki teljesíthet. Takarékbetét: Magánszemélyek részére kialakított takarékossági forma. A hitelintézet a takarékbetét után kamatot, nyereménybetét esetén a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet. Kamatszámítási módszerek

Kamat egy évre Felnövekedett összeg = betét összege x (1 + kamatláb) FV = C(1+r) 15 Kamat napokra Kamat = BETÉTxKAMATLÁBxKAMATNAPOK 365x100 Több évre elhelyezett betét, kamat tőkésítése évente FVn = C0(1+r)n n = évek száma Több évre elhelyezett betét, kamat tőkésítése évente többször FVn,m = C(1+ r m ) m m = tőkésítés száma n = évek száma Banki értékpapírok Olyan értékpapírok, amelyeket a hitelintézetek passzív bankműveleteik keretében bocsátanak ki. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Kötvény: Kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát a jogosultnak meghatározott időben és módon megfizeti. Kibocsátásának célja pénztőke gyűjtése, megszerzése Letéti jegy: Hitelviszonyt megtestesítő, szabadon átruházható értékpapír. Kibocsátásának célja a megtakarítási lehetőségek bővítése. Kibocsátó lehet:

hitelintézet, MNB. A kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a letéti jegy mindenkori tulajdonosának meghatározott időben kifizeti az azon szereplő összeget, előre meghatározott kamatával együtt. Futamideje a kibocsátástól számított 3 évig terjedhet. Névre szóló, és átruházható 16 7. tétel Határozza meg a hitel fogalmát! Csoportosítsa a hiteleket és mutassa be a hiteldíj tartalmát! Értelmezze a hitelképességi mutatókat! Ismertesse a hitelezési eljárás menetét! Beszéljen a különleges hitelezési formákról: lízing, faktor ügyletek! Csoportosítsa a biztosítékokat! Ismertesse a hitelbiztosítékok jellemzőit! Hitelek Hitelintézetek által nyújtott hitel, kölcsön. Bankkölcsön: Hitelintézet által nyújtott, pénzben folyósított kölcsön. Nem bankkölcsön: Ideiglenesen szabad pénzeszközeikből a nem üzletszerűen pénzügyi szolgáltatásokat végző személyek is nyújthatnak eseti jelleggel kölcsönt.

Kereskedelmi hitel: Egymással áruszállítási, vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozók által adott halasztott fizetés, vagy előleg. Halasztott fizetés: Az ellenszolgáltatás a szolgáltatás teljesítése, az áru átadása után meghatározott idő elteltével válik esedékessé. Előleg: Olyan fizetés, amely időben megelőzi a szolgáltatásnyújtás megkezdését, illetve az áru átadását. A kölcsön díjtételei Ügyleti kamat A hitelező által az adós rendelkezésére bocsátott pénz használatáért fizetendő díj, amely tartalmazza a hitelező kockázatvállalási díját is. Késedelmi kamat A hitelezőnek jár az alábbi esetekben: o az adós által az esedékességkor meg nem fizetett törlesztő részlet után o vissza nem fizetett pénzkölcsön összege után o esedékességkori kamat megfizetésének elmulasztásakor Díjak o tanácsadási díj o hitel-, kölcsönbírálati díj o rendelkezésre tartási díj o folyósítási díj o

garanciadíj Hitelek csoportosítása I. A pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint 1. Jegybanki hitel (számlapénzt és készpénzt teremt) 2. Kereskedelmi banki hitel (számlapénzt teremt) 3. Bankközi hitel (repo hitel) II. A hitelfelvevők köre szerint 1. Vállalkozói hitelek i. Nyitott hitelkeret ii. Rulírozó hitel iii. Áthidalási hitel 17 III. IV. V. iv. Forgótőke hitel v. Beruházási hitel 2. Lakossági hitel i. Fogyasztói hitel ii. Áruvásárlási kölcsön A hitelek tartalma szerint 1. Pénzhitel i. Személyi hitel ii. Reálhitel 2. Kötelezettségvállalási hitel i. Kauciós hitel ii. Elfogadmány hitel iii. Akkreditív hitel A hitelek fedezete szerint 1. Fedezet nélküli i. Ügyféllimit ii. Negatív pledge iii. Name-lending 2. Fedezettel bíró hitel i. Személyi biztosítékokkal rendelkező hitel ii. Dologi biztosítékokkal rendelkező hitel A hitelek lejárata szerint 1. Rövid lejáratú (éven belüli) 2. Középlejáratú (1-5 év) 3.

Hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb) Nyitott hitelkeret: A bank a vele állandó pénzügyi kapcsolatban lévő, első osztályú adósnak minősülő ügyfelének biztosítja. A bank a nyitott hitelkeretből hitelt a hitelkeret összegéig nyújt. Az adós az igénybe vett hitelt egy összegben fizeti vissza Rulírozó hitel: A rulírozó hitelkeret terhére felvett kölcsön csökkenti a hitelkeretet, de a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti. A rulírozó hitel a vállalkozó átmeneti vagy szezonális tőkeszükségletét finanszírozza. Rendelkezésre tartási jutalék: Alapját és a kamatnapokat attól függően határozzák meg, hogy a rendelkezésre tartási jutalékot nyitott hitelkeret, vagy rulírozó hitelkeret után számítják. Áthidalási hitel: Az átmeneti forráshiány megszüntetésére, a rendkívüli beszerzésekre forrást jelentő, eseti jellegű, rövid

lejáratú hitel. Esedékességkor a hitelt egy összegben kell visszafizetni. Forgótőke hitel: Lehetővé teszi a nettó forgótőkével finanszírozott forgóeszközök bővítését. A finanszírozás tárgyául szolgáló eszközök lekötési ideje határozza meg a forgótőke hitel lejárati idejét. Visszafizetésének forrása az adózott nyereség, illetve újabb hosszú lejáratú hitel. Beruházási hitel: Lehetővé teszi az immateriális javak és a tárgyi eszközök bővítését. Céljellegű: a bank meghatározott befektetési célokra nyújtja. 18 Fogyasztási kölcsön: Természetes személy részére pénzben adott, felhasználási célhoz nem kötött kölcsön. Folyószámlahitel: A hitelintézet meghatározott időtartamra, meghatározott összegű hitelkeretet tart nyilván ügyfele pénzforgalmi számláján. A hitelintézet a számláról a hitelkeret terhére és összegéig kifizetéseket teljesít. Forgalmi szemléletű hitelezés: A hitelintézet

pénzforgalmi számlát vezet ügyfelének, amelyben lebonyolítja ügyfele pénzforgalmát, és nyilvántartja hiteltartozását. Számlahitel: A hitelintézet a hitelkeretet ügyfele hitelszámlájára könyveli. A hitel felhasználásakor a bank a hitel összegét átkönyveli ügyfele pénzforgalmi számlájára. Állományi szemléletű hitelezés: A bank a hitelállományt ügyfele nevén nyitott hitelszámlára könyveli. A hitelállományból a felhasználás a pénzforgalmi számlán jóváírással, a visszafizetés terheléssel történik. Kauciós hitel: A bank kezességet vállal ügyfele tartozásáért. A kaució meghatározott pénzösszeg letétele biztonságul valamely kötelezettség keletkezése esetére, mely szerződésszegéskor következik be. Elfogadmány hitel: A bank meghatározott pénzügyi keretet bocsát ügyfele rendelkezésére, és hozzájárul ahhoz, hogy a keret felhasználásaként ügyfele a bankra váltókat intézvényezzen. Akkreditív nyitás:

A bank nem visszavonható kötelezettséget vállal arra, hogy ügyfele számlája terhére, harmadik személy javára meghatározott összegben fizetéseket teljesít. Hiteldíj tartalma - kölcsönszerződésben meghatározott kamat - folyósítási jutalék - minden egyéb költség, kivéve: o prolongálási költség o késedelmi kamat o biztosítási díj o garanciadíj o olyan költségek, amelyek a kölcsönszerződés nem teljesítéséből származnak. Biztosítékok I. Személyi biztosítékok a. Kezesség i. Egyszerű kezesség ii. Készfizető kezesség iii. Váltókezesség b. Bankgarancia c. Bank által adott fedezetigazolás II. Tárgyi biztosítékok a. Zálog i. Jelzálog 19 ii. Kézizálog b. Óvadék c. Engedményezés Kezesség: A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak fizetni. Egyszerű kezesség: A hitelező követelése behajtása érdekében először az adóst

keresi fel, és csak akkor fordulhat a kezeshez, ha az adóssal szemben indított eljárás eredménytelen. Készfizető kezesség: A készfizető kezes fizetési kötelezettségének teljesítését nem teheti függővé attól, hogy a hitelező milyen intézkedéseket tett követelése behajtása érdekében, és azok milyen eredménnyel jártak. Váltókezesség: A kezes a váltó valamelyik szereplőjéért vállal kezességet. Egyenes váltóadósi kötelezettség: A váltókezes a saját váltó kiállítójáért, vagy az idegen váltó elfogadójáért vállal kezességet. Megtérítési váltóadósi kötelezettség: A kezes a váltó kibocsátójáért, rendelvényeséért, forgatmányosáért vállal kötelezettséget. Bankgarancia: Ha a bank a bankgaranciát adja, akkor garanciavállalásával hitelt nyújt a bankgaranciával rendelkező vállalkozónak. Ha a bank a garanciát kapja, akkor a hitelfelvevő a hitelező banknak egy másik bank garanciavállalását adja át

biztosítékul. Bankgaranciával a bank önálló fizetési kötelezettséget vállal harmadik személy kötelezettségeiért. Bank által adott fedezetigazolás: Tanúsítja, hogy a bank a fizetésre kötelezett ügyfelének pénzéből olyan összeget, amennyi ügyfele jövőben esedékes fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, zárolt számlán tartja, és a számláról fizetést csak a fedezetigazolásban meghatározott jogcímen teljesít. Zálog: Az adós zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelezője javára leköti. A hitelező fedezetet kap a később esedékessé váló követeléseinek kielégítéséhez, ha követelését az adós esedékességkor nem teljesíti. Jelzálog: A tartozás biztosítéka ingatlan. Jelzáloggal csak pénzkövetelés biztosítható A jelzáloggal terhelt ingatlant a zálogjogosult nem veheti birtokába, nem szedheti annak hasznát. Kézizálog: Kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel a lombard hitel.

Tárgya ingóság A kézizálog jogosultja köteles a zálog tárgyát képező dolgot megőrizni, és azt a kézizálog megszűnésekor visszaszolgáltatni. Bankhitelt biztosító zálogjog: Tárgya: - anyag - befejezetlen termék - félkész termék - árukészlet - ingatlan kivételével tárgyi eszköz - jövőbeli, vagy még lábon álló termés Óvadék: Dologi biztosíték. Tárgya: - készpénz - takarékbetétkönyv - értékpapír. 20 A hitelező közvetlenül felhasználhatja az óvadékot követelésének kielégítésére. Ha a fizetésre kötelezett nem fizet, akkor az óvadék fedezetet biztosít a jogos követelésre. Követelések engedményezése: Lehetővé teszi, hogy a követelés jogosultja követelését egy harmadik személyre átruházza. Tárgya: - minden fennálló, jövőben esedékes, lejárt követelés, kivéve azokat, amelyek a jogosult személyéhez kötöttek. A hitelezési eljárás menete 1. Kapcsolatfelvétel a bankkal 2. A hitelezés

feltételeinek megismerése 3. A hitelkérelem összeállítása, benyújtása a bankhoz 4. A hitelkérelem megtárgyalása a bankkal 5. A bank döntése 6. A szerződés megkötése 7. A hitel folyósítása 8. Folyamatos ellenőrzés a bank által 9. Törlesztés és kamatfizetések elszámolása Hitelképességi mutatók Eladósodottság mértéke: Kifejezi, hogy a saját tőke összege mennyire képes fedezni a vállalat kötelezettségeit. Kötelezettségek / saját tőke Hitelfedezettség: Kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek mennyire haladják meg a vállalat követeléseit. Követelések / rövid lejáratú kötelezettségek. Faktor ügyletek Faktorálás: Bankári biztosítékkal nem fedezett rövid lejáratú, pénzkövetelésre szóló jogosultság engedményezése. Szereplői: - Faktorbank: az a hitelintézet, amely szolgáltatását eladja az áruügylet eladójának. - Áruügylet eladója: a faktoring szolgáltatás vevője. - Áruügylet vevője: a

fizetésre kötelezett. Alapfaktoring ügylet: Csak az adminisztrációs szolgáltatásokat és a követelések behajtását tartalmazza. Faktorbank szolgáltatásai: - adminisztrációs feladatok ellátása - ügyfele követelésének behajtása, finanszírozása - hitelezési kockázat átvállalása - hitelbírálat 21 Lízing ügyletek Pénzügyi lízing: Adásvétellel összekötött bérleti ügylet. A lízingbeadó ingatlan, vagy ingóság tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. Zártvégű: Lehetővé teszi, hogy a lízingbevevő a lízingelt dolgon tulajdont szerezzen. Nyíltvégű: A lízingbevevőnek közvetlenül nem biztosít tulajdonszerzési jogot. Operatív lízing: Ide tartozik minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. A lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint megvásárolja, vagy

előállítja a lízingügylet tárgyát képező eszközt. Közvetett lízing esetén a lízingbeadó vásárolja az eszközt. Közvetlen lízing esetén a lízingbeadó állítja elő az eszközt A lízingbevevő a lízingelt eszközt a lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. 22 8. tétel Definiálja az államháztartást, ismertesse annak gazdasági tevékenységét és gazdálkodási rendszerét! Sorolja fel az államháztartás alrendszereit, azok bevételi forrásait és kiadásait! Mutasson rá a központi költségvetéssel való kapcsolatukra! Beszéljen a foglalkoztatott és a vállalkozás bérjárulék-fizetési kötelezettségéről és annak szerepéről! Ismertesse a munkaerővel kapcsolatos nyilvántartásokat! Államháztartás Az állam szerepe: - rendszerfenntartás: biztosítja a gazdaság működésének feltételrendszerét (pl. jogrend) - stabilizálás: a gazdaság ingadozását csillapítja - tőkeallokáció:

azokra a területekre, amelyek a magántőke számára nem vonzóak (pl. alacsony profit), befektetéseket eszközöl - redisztribúció: a jövedelmek egyenlőtlenségének mérséklése. Az államháztartás rendszere: Egyrészt egy pénzügyi alap, másrészt egy intézményrendszer, amely lehetővé teszi az állam számára a gazdasági funkciói érvényesítését. Központi költségvetés: Az államháztartás átfogó alrendszere. Mérleg, mert a közbevételeket és közkiadásokat állítja szembe egymással. Pénzügyi terv, mert teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni. Törvény, amelyet a parlament fogad el Bevételei: - adók - vám - illetékek - tőkejövedelmek - privatizációs bevétel Kiadásai: - állam-hatalmi jellegű feladatok finanszírozása (pl. katonaság) - államigazgatási feladatok finanszírozása (pl. hivatalok ráfordításainak finanszírozása) - lakossági ellátás (oktatás, egészségügy) - támogatások - adósságszolgálati

teher (tőketörlesztés) Elkülönített állami pénzalapok: Az állam meghatározott feladatait részben külső forrásokból finanszírozza. Tevékenysége a központi költségvetéstől független Két alap: - Munkaerő-piaci Alap - Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Bevétele a munkavállalói járulék (1%). Önkormányzatok Bevételei: - helyi adók 23 - intézményi ellátási díjak - központi költségvetési támogatás - átengedetett központi adók - átvett bevételek - hitelek Kiadásai: - működési kiadások - kamatfizetések - felhalmozási és tőkejellegű kiadások - vállalkozások folyó támogatása - lakossági pénzbeli juttatások - hitel-visszafizetések - tartalékok. Társadalombiztosítás: Közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer, amely a fedezeti elven (a bevételeknek fedeznie kell a juttatásokat) működik. Nyugdíj-biztosítási alap: - öregségi nyugdíj - hozzátartozói baleseti nyugellátás -

rokkantsági nyugellátás finanszírozása Forrása: vállalkozásnál 18%, egyéneknél 8,5 %. Egészségbiztosítási alap: - táppénz - baleseti ellátás - egészségügyi és gyógyászati szolgáltatások finanszírozása Forrása: vállalkozásnál 11%, tételes és %-os EHO, egyéneknél 3%. Az államháztartás vagyona: Állami feladatok ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljainak megvalósítását segíti elő. Vagyonelemek: - kincstári vagyon - törvényben köztestületre ruházott vagyon - helyi- és helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona - társadalombiztosítás vagyona. Bérjárulék fizetés Munkaadói járulék 3 %. Munkavállalói járulék 1,5 %. Alapja a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt: - munkabér - illetmény - kereset - végkielégítés - jutalom - betegszabadság idejére adott díjazás - SZJA köteles természetbeni juttatás - Étkezési hozzájárulás

25%-a után. 24 Szerepe: munkanélküliek szakképzés elősegítése. ellátásának, foglalkoztatásának elősegítése, illetve 25 9. tétel Határozza meg a valuta, deviza fogalmát! Értelmezze a konvertibilitást! Beszéljen azok lehetséges fajtáiról és fokozatairól! Ismertesse az árfolyamok fajtáit! Mutassa be a valuta le- és felértékelésének hatását a gazdaságra! Vázolja fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezetét! Definiálja a devizagazdálkodást! Valuta fogalma Külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze. A fizetési forgalomban mindig készpénz formában vesz részt. Deviza fogalma Külföldi pénznemre szóló követelés, amelyet a devizaműveletek végzésére felhatalmazott banknál nyitott devizaszámlán kezelnek. Konvertibilitás A valutának az a tulajdonsága, hogy szabadon átváltható másik pénznemre. Jegybanki szintű konvertibilitás: A valuta, deviza átváltására csak a jegybank jogosult. Külső

konvertibilitás: A deviza átválthatósága csak a devizakülföldiekre vonatkozik. Belső konvertibilitás: Devizabelföldiek is jogosultak devizát átváltani. De facto konvertibilitás: A valuta átváltásához devizahatósági engedély szükséges. De jure konvertibilitás: Az átváltáshoz nem kell hatósági engedély. Korlátozott konvertibilitás: Az átválthatóság a fizetési mérlegnek csak a folyó tételeire terjed ki. Teljes konvertibilitás: Devizabelföldiek- és külföldiek is jogosultak átváltani. Árfolyamok Valutaárfolyam: Valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. Devizaárfolyam: Egyik pénznemnek másik pénznemre szóló átváltásakor alkalmazott árfolyam akkor, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal. Vételi árfolyam: A valuta, deviza vételének kínálati ára. Kifejezi, hogy a hitelintézet adott napon mennyiért hajlandó megvásárolni a valutát, devizát. Eladási árfolyam: A valuta,

deviza eladásának kínálati ára. Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyam átlaga. Kiszámítása: (vételi árfolyam + eladási árfolyam) / 2. Arra szolgál, hogy egy időtartamon belüli változás alapján a valuta, deviza árfolyamának alakulását megfigyelhessék. Keresztárfolyam: Átváltáshoz alkalmazzák. Egy közvetítő pénznem alapján határozzák meg a valuták, devizák közötti arányokat. MNB által jegyzett árfolyam: A bank részéről tett konkrét üzleti ajánlat, amely azt tartalmazza, hogy a bank a középárfolyamon szereplő külföldi pénznemeket mennyiért hajlandó venni, illetve eladni. Fix árfolyam: Az árfolyamok az átváltási arány körül szűk sávban ingadozhatnak. Kötött árfolyam: Az árfolyam hatóságilag rögzített. Flexibilis árfolyam: Az árfolyam a kereslet, kínálat hatására szabadon változik. 26 A valuta le- és felértékelése Leértékelés: akkor következik be, ha a hazai inflációs ráta

nagyobb a külföldi inflációs rátánál. Ösztönzi az exportot, fékezi az importot Felértékelés: akkor következik be, ha a hazai inflációs ráta kisebb a külföldi inflációs rátánál. Célja a belföldi árszint védelme Nemzetközi fizetési mérleg szerkezete I. Folyó fizetési mérleg a. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések b. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések c. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok d. Viszonzatlan folyó átutalások II. Tőkemérleg a. Kormányzati és más szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai b. Közvetlen tőkebefektetések c. Portfólió befektetések d. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások Devizagazdálkodás Azon módszerek, intézkedések, rendeletek összessége, amelyek révén egy önálló valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és egy másik nemzet pénzrendszeréhez kapcsolódik. Kötött devizagazdálkodás:

devizabejelentési- és szolgáltatási kötelezettség, kötött pályás devizabeszerzési lehetőség. Szabad devizagazdálkodás: a piaci mechanizmusok érvényesülnek. Centralizált kötött devizagazdálkodás: a devizaforgalmat, -tartalékot, -hitelt egy központi intézmény kezeli. Decentralizált kötött devizagazdálkodás: nincs központosítás. 27 10. tétel Csoportosítsa az értékpapírokat! Beszéljen részletesen a váltóról! (Fajtái, kötelező kellékei, főbb váltóműveletek). Értékpapírok csoportosítása I. Pénzkövetelést megtestesítő a. Váltó b. Csekk c. Kötvény d. Nyíltvégű befektetési jegy e. Kincstárjegy f. Kárpótlási jegy g. Jelzáloglevél h. Letéti jegy II. Részesedési jogot megtestesítő a. Részvény b. Részjegy c. Zártvégű befektetési jegy III. Dologra vonatkozó tulajdonjogot megtestesítő a. Közraktárjegy IV. Tagsági viszonyt megtestesítő a. Részvény b. Részjegy Váltó Fogalma: olyan forgatható

értékpapír, amelynek kiállítója, vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga, vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni. Saját váltó: a váltó kiállítója feltétlen ígéretet tesz a kedvezményezettnek, hogy a váltón feltüntetett összeget a megadott időben és helyen maga fizeti meg. Idegen váltó: a kibocsátó felszólítja a címzettet, hogy a váltón feltüntetett összeget meghatározott időben és helyen a kedvezményezettnek fizessen meg. Törvényes kellékei: a saját- és idegen váltó közötti törvényes kellékekben egy eltérés van. Saját váltó törvényes kellékei: 1. A váltó elnevezés 2. Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás 3. Kedvezményezett 4. Esedékesség megjelölése 5. A fizetés helyének megjelölése 6. Kiállítás idejének és helyének megjelölése 7. Kiállító aláírása Idegen váltó törvényes kellékei: 1.

A váltó elnevezés 2. Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás 3. Kedvezményezett 28 4. Címzett 5. Esedékesség megjelölése 6. Fizetés helyének megjelölése 7. Kiállítás idejének és helyének megjelölése 8. Kibocsátó aláírása Címzett: az idegen váltón az a személy, szervezet, akit a váltó kibocsátója fizetésre felszólít. Elfogadás: a címzett elfogadja a váltót, ha a váltóból eredő kötelezettséget magára vállalja. Feltétlen: a címzett úgy fogadja el a váltót, ahogy azt kibocsátották. Feltételes: a címzett megváltoztatja a váltón meghatározott feltételeket. Kedvezményezett: az a személy, szervezet, akinek a váltó alapján fizetni fognak. Forgatás: szereplői a forgató (aki a váltót átruházza), a forgatmányos (akire a váltót átruházzák), és a forgatmány (az a nyilatkozat, amellyel a váltót átruházzák). A váltó esedékessége: a váltó fizetésének határnapja. Az esedékesség lehet:

- Megtekintésre - Megtekintés után bizonyos időre - Kelet után bizonyos időre - Határozott naptári napra A váltó árfolyama, hozama: az árfolyamot a váltó jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg. Leszámítolás: a bank a váltó leszámítolásával egy későbbi időpontban esedékes követelést vásárol meg. A bank kétféleképpen vizsgálja a váltót, mielőtt leszámítolja: Formai vizsgálat: o szabvány-nyomtatványon állították-e ki o törvényes kellékek megléte o a forgatás szabályosan történt-e o sértetlen-e a váltó Tartalmi vizsgálat: o váltóadós fizetőképessége o hányszor forgatták a váltót o biztosítékok Leszámítolt érték kiszámítása: (váltó összege x kl x kamatnapok száma) / 360 Viszontleszámítolás: a bank folyamatos működésének biztosítása szükségessé teheti, hogy az általa leszámítolt váltót viszontleszámítoltassa. Az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja

előtt megvásárolja. 29 11. tétel Definiálja a jövedelmet, a bevételt és a költséget a személyi jövedelemadó rendszerében! Ismertesse az összevonandó jövedelmek és a különadózó jövedelmek fajtáit! Határozza meg az egyes esetekben az adó alapját és az adó mértékét! Jövedelem Az SZJA tárgya, amely lehet: - a bevétel egésze - a bevétel elismert költségekkel csökkentett része - a bevétel törvényben meghatározott hányada. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájut. Bevétel Az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély az adóévben a tevékenység ellenértékeként, vagy más jogcímen kap. Költség A bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, igazolt kiadás. Összevonandó jövedelmek I. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek a.

Munkaviszonyból származó bérjövedelem az érdekképviseleti tagdíj nélkül b. Munkaviszonnyal kapcsolatos, és más nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés c. Külszolgálatért kapott jövedelem d. Végkielégítésből származó jövedelem II. Önálló tevékenységből származó jövedelmek a. Egyéni vállalkozói kivét b. Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem c. Szellemi tevékenység jövedelme d. Más önálló tevékenységből származó jövedelem III. Egyéb jövedelmek a. Nyugdíj, és nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek b. Magánnyugdíj - pénztári szolgáltatás c. Kárpótlással vásárolt föld elidegenítéséből származó jövedelem d. Összes külföldön is adóköteles jövedelem Kedvezmények Adójóváírás: 1 350 000 Ft-ig havi 9000 Ft. Magánnyugdíj – pénztári befizetés: a befizetett összeg 30 %-a, max. évi 130 000 Ft Személyi kedvezmény: súlyos fogyatékosoknál havi 1500 Ft. 30

Családi kedvezmény: 1 gyerek után 3000 Ft/hó, 2 gyerek után 4000 Ft/hó/fő, 3 gyerek után 10000 Ft/fő/hó. Tandíjkedvezmény: a befizetett összeg 30 %-a, évi 60 000 Ft. Lakáscélú kedvezmény: 1993. dec 31 után pénzintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg 40 %-a, de legfeljebb évi 240 000 Ft. Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény: a jövedelem a bevétel 90 %-a, max. évi 100 000 Ft. Szellemi tevékenység kedvezménye: a tevékenység 25 %-a, max. évi 50 000 Ft Közcélú adomány kedvezménye: közhasznú szervezeteknek 50 000 Ft, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek 100 000 Ft. Biztosítások kedvezménye: a befizetett díj 20 %-a, max. 50 000 Ft Befektetési adóhitel kedvezménye: a befektetés állománya növekményének 20 %-a, max. évi 200 000 Ft Az SZJA mértéke: 0-650 000 Ft 20 %, 650 000 – 1 350 000 Ft 30 %, 1 350 000 Ft felett 40 %. Különadózó jövedelmek I. Az egyéni vállalkozó jövedelme II.

Vagyonátruházásból származó jövedelem i. Ingóság átruházásából származó jövedelem ii. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem iii. Tartási életjáradéki, vagy öröklési szerződésből származó jövedelem III. Tőkejövedelmek i. kamatjövedelem ii. értékpapír – kölcsönzésből származó jövedelem iii. osztalék iv. árfolyamnyereség v. tőzsdei ügyletből származó jövedelem vi. vállalkozásból kivont jövedelem IV. Természetbeni juttatások és más engedmények V. Vegyes jövedelmek i. Kisösszegű kifizetések ii. Egyösszegű járadékmegváltások iii. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem iv. Társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem v. Nyeremény vi. Privatizációs lízingből származó jövedelem 31 12. tétel Beszéljen részletesen a kötvényről és a részvényről! Értelmezze a névérték és az árfolyam közti különbséget! Fogalmazza meg az

értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi döntések lényegét! Kötvény Fogalma: olyan értékpapír, amelynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget, annak előre meghatározott kamatát a kötvény jogosultjának adott időben és módon megfizeti. Lejárattal bíró, hitelviszonyt kifejező értékpapír. Adós: a kötvény kibocsátója. Hitelező: a kötvény jogosultja. Névérték: a kötvényen megjelölt pénzösszeg. Névleges kamatláb: a kötvényen megjelölt kamatláb. Futamidő: kibocsátás napja és a névérték visszafizetésének napja közötti idő. Kibocsátása: a kibocsátás célja pénztőke gyűjtése. Kibocsátó az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. Kötvényt kibocsáthat: - állam - központi költségvetési szerv - helyi önkormányzat - hitelintézet - jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet - jogi

személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe. Forgalomba hozatal: lehet nyilvánosan (nincs korlátozva a vevői kör) és zártkörűen (a vevői kör korlátozott, előre meghatározott személyek, szervezetek vásárolhatják meg.) A kötvény fajtái: I. Hozam szerint a. Fix kamatozású b. Változó kamatozású c. Örökjáradék kötvény d. Elemi kötvény II. Kockázat szerint a. Visszahívható b. Visszaváltható c. Meghosszabbítható d. Előre sorolt e. Hátra sorolt f. Átváltható g. Zálogjoggal fedezett h. Fedezetlen i. Bóvli Fix kamatozású kötvény: névértéke után a futamidő teljes hosszára évente azonos mértékű kamatot fizetnek. A kamatot kibocsátáskor rögzítik 32 Változó kamatozású kötvény: kibocsátója az általános kamatszint változásának megfelelően változó mértékű kamatot fizet. Kamatszelvényes kötvény: a kötvény annyi kamatszelvénnyel van ellátva, ahány periódusban fizetnek kamatot.

Örökjáradék kötvény: nincs lejárata. Kibocsátója a papír jogosultjának határozatlan időtartamban, előre meghatározott időperiódusonként növekvő összegű fizetéseket teljesít. Elemi kötvény: kibocsátója kötelezettséget vállal a névérték visszafizetésére, de a kötvénytartozás után nem fizet kamatot. Visszahívható kötvény: a kibocsátónak jogot biztosít ahhoz, hogy a kötvényt határozott visszahívási árfolyamon a lejárat előtt megvásárolja. Visszaváltható kötvény: a jogosultnak lehetőséget ad arra, hogy a futamidőn belül beváltsa kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbben alakul a kötvény névleges kamatlábánál. Meghosszabbítható kötvény: a kötvény tulajdonosa a futamidőt meghosszabbíthatja. Előre sorolt kötvény: a kötvényesnek garanciát biztosít arra, hogy ha a cég a hitelezők követelését kiegyenlíteni nem tudja, akkor a fizetőképessége határán belül

az előre sorolt kötvény jogosultjának teljesít fizetést. Átváltható kötvény: tulajdonosa jogosult a kötvényt bármikor részvényre cserélni. Zálogjoggal fedezett kötvény: a kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultnak a névértéket visszatörleszti, és a még vissza nem törlesztett névérték után kamatot fizet. Fedezetlen kötvény: biztosíték nélkül bocsátották ki, vagy biztosítékkal bocsátották ki, de a futamidő alatt a biztosíték elvesztette értékét. Bóvli kötvény: a nemzetközi hitelminősítő intézetek a kötvényeket, a kibocsátóikat pénzügyi mutatóik alapján minősítik. A mutatók a következők: - tőkeáttételi mutató: kifejezi, hogy a kötvényt kibocsátó cég tőkeszerkezetében milyen arányban szerepel az idegen tőke. Minél nagyobb az idegen tőke, annál nagyobb a cég eladósodottsága. - kamatfedezeti mutató: kifejezi, hogy a cég kamatfizetés és adózás előtti nyeresége milyen

mértékben finanszírozza a kamatkötelezettségeket. - eszközarányos nyereségmutató: az eszközök jövedelem-termelő képességét fejezi ki. - likviditási mutató: kifejezi, hogy a kibocsátó a rövid lejáratú eszközeiből képese teljesíteni rövid lejáratú fizetési kötelezettségeit. A kötvény kamatlába - nominális: kifejezi, hogy a kibocsátó a kötvényesnek mekkora hozamot ígér. - kamatláb-egyenértékes: a periódusonként fel nem vett kamat nem kamatozik. - effektív: ha éven belül többször fizetnek kamatot, és az esedékes, fel nem vett kamat kamatozik, akkor az éves hozamot az effektív kamatláb határozza meg. A kötvény árfolyama: Az a pénzben kifejezett érték, amelyen az újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák, illetve az értékpapír piacon már kint lévő kötvényt forgalmazzák. A kötvény árfolyamát befolyásoló tényezők: - névleges kamat = piaci kamat - nettó árfolyam: az az ár, amelyet a vevő akkor fizet

a kötvényért, ha azt a megelőző kamatfizetés napját követő napon veszi meg. 33 - bruttó árfolyam: az az ár, amelyet a kötvényért akkor kell fizetni, ha a kötvényt két kamatfizetés között veszik meg. - csökkenő árfolyam: piaci kamat> névleges kamat - növekvő árfolyam: piaci kamat <névleges kamat. Kamatrugalmasság: kifejezi, hogy a kamatláb 1%-os változása hány %-kal módosítja az árfolyamot. Kiszámítása: (tárgyidőszaki árfolyam / névérték) – 1 / (tárgyidőszaki piaci kl / névleges kl) -1 Névleges hozam = évenkénti kamathozam / névérték. Egyszerű hozam = névleges hozam / árfolyamérték. Ha névérték = árfolyamérték, akkor névleges hozam % = egyszerű hozam %. Ha névérték> árfolyamérték, akkor névleges hozam % <egyszerű hozam %. Ha névérték <árfolyamérték, akkor névleges hozam %> egyszerű hozam %. Részvény Fogalma: forgalmazásra szánt lejárat nélküli értékpapír, amely

kifejezi a személynek az RT alaptőkéjéhez való hozzájárulását. Névérték: a részvényen feltüntetett érték, amely kifejezi az RT alaptőkéjéből az egy részvényre jutó hányadot. Részvényes: a részvény birtokosa. Felelőssége korlátolt Kockázata a szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed. Részvénytípusok: I. névre szóló II. bemutatóra szóló Részvényfajták: I. törzsrészvény II. elsőbbségi részvény a. osztalékelsőbbségi részvény b. likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvény c. szavazati joggal összefüggő elsőbbséget biztosító részvény d. zártkörűen működő RT részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvény e. osztalékelsőbbségi és likvidációs elsőbbségi jogot egyesítő részvény Törzsrészvény: RT által kibocsátott mindazon részvény, amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói, kamatozó részvénynek. Tulajdonosának osztalékát állapítják meg

utoljára. Elsőbbségi részvény: névre szóló, a törzsrészvényessel szemben meghatározott előnyt biztosít. Osztalékelsőbbségi részvény: a részvényesek között felosztható adózott eredményből kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget biztosító részvény: az RT megszűnésekor a felosztásra kerülő vagyonból tulajdonosa minden más részvényest megelőzően jut hozzá. Szavazati joggal kapcsolatos elsőbbséget biztosító részvény: többszörös szavazati jog, illetve vétójog. 34 Dolgozói részvény: az RT saját munkavállalói részére bocsátja ki. Lehet ingyenes és kedvezményes árú. Kamatozó részvény: tulajdonosát megilleti a részvényen feltüntetett kamat. Értékpapírokkal kapcsolatos döntések Minden befektető alapvető elvárása, hogy a befektetett pénzösszeget hozammal növelten kapja vissza. A legnagyobb biztonságot az állampapírok jelentik, mert ezek kamatainak a

visszafizetéséért az állam garanciát vállal. A befektetés előtt mérlegelni kell, hogy mennyi ideig állnak rendelkezésre szabad pénzeszközök, mert ez határozza meg a szóba jöhető értékpapírok lejáratát. Meghatározó szempont az is, hogy az egyes értékpapírok milyen hozamot ígérnek. Figyelembe kell venni, hogy a lejáró értékpapírok újra leköthetők-e. A másodlagos piac megléte azért fontos, mert ott lehet bármikor eladni az értékpapírt. 35 13. tétel Ismertesse a pénzügyi piacok fajtáit! Beszéljen részletesen a tőzsdéről, a tőzsdei ügyletek fajtáiról! Mutassa be az opciós ügylet lényegét! Pénzügyi piacok A pénzpiacon rövid lejáratra keresnek, kínálnak pénzt, pénzügyi eszközöket. Tőkepiac: egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, kínálnak pénzügyi eszközöket. Elsődleges értékpapírpiac: az újonnan kibocsátott értékpapírokat forgalmazzák. Másodlagos értékpapírpiac: kibocsátott

értékpapírok átruházása, adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása. Tőzsde Olyan sajátos piac, ahol: - meghatározott árukat - meghatározott időben - szigorú eljárási szabályok szerint - meghatározott személyek adhatnak, vehetnek. Tőzsde fajtái: Tőzsde fajtái Értéktőzsde Speciális Értékpapírtőzsde Devizatőzsde Árutőzsde Áru-és értéktőzsde Általános Speciális Nemesfémtőzsde Egyetlen termékre specializálódott Általános Meghatározott termékcsoportokra specializálódott Tőzsdei árfolyamok: a tőzsde által regisztrált és nyilvánosságra hozott árak. - hivatalos: tőzsdeidőben kötött tőzsdei ügyletek elfogadott ára. - nem hivatalos: olyan áruk ára, amelyekkel kapcsolatos adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötöttek. - tényleges: az az árfolyam, amelyen a tőzsdei időszakban üzletkötés történt - névleges: számított árfolyam o prompt: az azonnal esedékes adásvétel során

elfogadott ár o termin: a határidős tőzsdei ügylet során kialakult ár - nyitó: a tőzsde nyitásakor rögzített árfolyam - záró: a tőzsdenap végén rögzített árfolyam 36 - kínálati: megmutatja, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni keresleti: megmutatja, hogy milyen árfolyamon lehet eladni. Tőzsdei ügyletek Forward ügylet: olyan határidős ügylet, amelyet a tőzsdén kívüli piacon kötnek. A szerződő felek a szerződésben vállalt kötelezettségeiket kötelesek teljesíteni. Futures ügylet: jogilag kötelező határidős ügylet. A szerződésben az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű, és minőségű tőzsdei árut, meghatározott napon, meghatározott áron átad, vagy átvesz. Opciós ügylet: jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban meghatározott árura határidős ügyletet kössön az opció

kötelezettjével. Opciós ügylet Fogalma: más féltől vásárolt jog értékpapír, deviza eladására, vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi időpontban, meghatározott áron. Vételi opció: jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama emelkedni fog. A vételi opció vevője nem köteles vásárolni, az eladója pedig köteles eladni, ha a vevő él az opciós joggal. Eladási opció: jogosultja az eladó, kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama csökkenni fog. Részvény vételi opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan - kötési árfolyam: az az ár, amelyen az opció lejáratakor vételi opció esetén a vevő jogosult vásárolni - lejárati árfolyam: az opció

lejártakor az opció tárgyát képező termék azonnali árfolyama - opciós díj: annak a jognak az ára, amely lehetővé teszi, hogy a vételi opció vevője a szerződéstől elálljon akkor, ha az opció tárgyát képező termék ára számára kedvezőtlenül alakul. Részvény eladási opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan 37 14. tétel Határozza meg a személyi jövedelemadó általános jellemzőit! Ismertesse az adómentességeket és az adókedvezményeket! Mutassa be a személyi jövedelemadó előleg szerepét és megállapításának módjait! Ismertesse az adóbevallás lényegét! SZJA általános jellemzői 1. A magánszemély minden jövedelme adóköteles 2. Általános adó 3. Közvetlen adó 4. Az összevontan adózó jövedelmek után az adó sávosan progresszív 5. A különadózó jövedelmek után az adó lineáris 6. Az

összevontan adózó jövedelmek adója kedvezményekkel csökkenthető. 7. Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megfizetni Adómentességek Szociális és más ellátások adómentessége: - nevelési ellátás - időskorúak járadéka - lakbér hozzájárulás - fogyatékosok támogatása - jövedelempótlék Lakáshoz kapcsolódó adómentességek: - lakáscélú támogatás - házassági vagyonközösség megszüntetése esetén ingatlannak, ingóságnak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem - állami támogatás. Közcélú juttatások adókedvezménye - oktatási intézményben folytatott tanulmány - kutatásra kapott juttatás - ösztöndíj. Egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételek adómentessége - olimpiai érmek - falusi vendéglátás bevétele. Költségtérítés jellegű bevételek - egyenruha pénzbeli megtérítése - pedagógusnak szakkönyv. Kártérítés jellegű bevételek - kártalanítás -

kárpótlás - kockázati biztosítás. Egyes természetbeni juttatások bevétele - étkezési bón. 38 Adókedvezmények - adójóváírás - magánnyugdíj-pénztári befizetés - személyi kedvezmény - családi kedvezmény - tandíj kedvezménye - lakáscélú kedvezmény - mezőgazdasági őstermelői kedvezmény - szellemi tevékenység - közcélú adomány - biztosítás - befektetési adóhitel. SZJA megállapításának módjai Vállalkozói jövedelem szerinti adózás: - a vállalkozói jövedelemadó mértéke 18% - a vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív - osztalékalap után 20% és 35%-os lineáris adó. Átalányadózás: akkor választható, ha az átalányadózást megelőző adóévben a vállalkozói bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot. Tételes átalányadózás: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Az adóbevallás lényege Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a

mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz adóbevallást. A munkáltató a levont adóelőleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében köteles bevallani. 39 15. tétel Ismertesse az adózási alapfogalmakat! Mutassa be az adóhatóságokat és azok feladatait! Vázolja fel a helyi adók szerepét! Részletesen mutassa be azok fajtáit! Adózási alapfogalmak Adó: olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mértékben közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel. Adóztatás: adott országban adóztatni az állam jogosult. Adóztató: az a szerv, amely törvény erejénél fogva adót szedni jogosult. Magyarországon

adóztató az állam, illetve a helyi önkormányzat lehet. Adózó: az a személy/szervezet, akire/amelyre a törvény adófizetési kötelezettséget ír elő. Adóhatóság: az adóztatással kapcsolatos jogokat gyakorolják. Adóhatóságok 1. APEH és szervei 2. Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (VPOP) 3. Önkormányzat jegyzője 4. Illetékhivatal Feladatai: - adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása - költségvetési támogatás nyilvántartása, kiutalása - egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, TB járulék, baleseti járulék beszedése, nyilvántartása - adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése - adóztatás technikai feladatainak ellátása. Helyi adók Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. Építményadó: Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény. Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év

első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a). Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. Telekadó: Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki. Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke. Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. Kommunális adó: Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása. 40 Magánszemélyek kommunális adója: Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek

tulajdonosa, illetve vagyoni joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult, illetve bérleti joggal rendelkező magánszemély. Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog. Mértéke: forintban meghatározott. Vállalkozók kommunális adója: arra a vállalkozóra vonatkozik, aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, részleggel rendelkezik. Fizetésre kötelezett: a vállalkozó. Alapja: a vállalkozó által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Mértéke: forintban határozzák meg. Idegenforgalmi adó: ez az adó két jogcímen szedhető: - magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő - a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik. Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett

vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete. Mértéke: személyenként és vendégéjszakánként törvényben meghatározott összeg, év/Ft/m2. Helyi iparűzési adó: Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat. Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik. Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Két adózói kör: - azok a magánszemélyek, akik az SZJA törvény szerint átalányadózást választottak - azok a magánszemélyek, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, vagy kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülnek, illetve vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatnak. Mértéke:

állandó jellegű tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegű tevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft. Adómentességek: Építményadó alól mentes: - lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség - szükséglakás - költségvetési szerv - közszolgáltató szervezet - egyház tulajdonában lévő építmény - szociális intézmény 41 - - - egészségügyi és gyermekvédelmi intézmény nevelési, oktatási intézmény állattartást szolgáló épület, és a hozzá kapcsolódó raktárak növénytermeléshez kapcsolódó tárolóépületek Telekadó alól mentes: közfeladatokat ellátó szervek tulajdonában, használatában lévő, építményadó alól mentes ingatlanhoz kapcsolódó teleknek az a része, amely egyébként adóköteles lenne építési tilalom alatt álló telek építményhez kapcsolódó teleknek az a része, amely nem haladja meg az előírt teleknagyságot. Idegenforgalmi adó alól mentes: 18 év alatti, 70

év feletti magánszemély az önkormányzat illetékességi területén lévő oktatási intézmény tanulója, vagy szakmunkásképzésben vesz részt, vagy kiküldetés alapján végez ott munkát, vagy vállalkozási tevékenységet végez 42 16. tétel Határozza meg a finanszírozás fogalmát, beszéljen a finanszírozási tevékenységről! Ismertesse a pénzügyi szerkezet és tőkeszerkezet tartalmát! Értelmezze a tőkeköltséget és sorolja fel a finanszírozás elveit! Ismertesse a pénzügyi tervek főbb fajtáit és azok tartalmát! Pénzügyi tervek fajtái Középtávú: a cég stratégiai elképzeléseinek nagyvonalú pénzügyi vetülete. 3-5 év Éves: negyedéves bontásban készül. Nagy mozgásteret nyújt a vállalatvezetés beavatkozásaihoz. Rövid távú: általában a havi pénzforgalom napi bontású prognózisa. A fizetőképesség folyamatosságának megőrzését szolgálja. Állományi szemléletű: a vállalkozás eszközeit és forrásait

állítja szembe egymással. Fordulónapokra készül. Célja az eszköz-forrás egyensúly megteremtése Likviditási: éves. Célja a bevételek és a kiadások összhangjának megteremtése Cash-flow terv: éves. Célja a pénzjövedelem képződés-és felhasználás szerkezetének kialakítása. Tőkeszerkezet A vállalkozás tartós finanszírozási forrásainak összetételét mutatja, azaz a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát. Pénzügyi szerkezet Megmutatja, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen mértékben vesz részt a saját tőke, a hosszú lejáratú kötelezettségek, és a rövid lejáratú kötelezettségek. Tőkeköltség Kifejezi a finanszírozás forrásainak árát, azaz mit kell fizetni a cégnek az adósságért, az elsőbbségi részvényekért, a visszaforgatott nyereségért, a törzsrészvényekért. A finanszírozás elvei Rentabilitás elve: mekkora a rendelkezésre álló tőke költsége, illetve

hogyan alakul a saját tőke hozama. Biztonság elve: a cég forgalmi folyamatát a tőke-visszafizetési kötelezettségek ne zavarják meg. Rugalmasság elve: a tőkeszükségletet az ingadozásoknak megfelelően rugalmasan kezeljék. Normativitás elve: az idegen tőke megszerzéséhez, a hitelképesség megítéléséhez bizonyos normákból indulnak ki, amelyeknek meg kell felelni. Likviditás elve: az adósságszolgálati kötelezettség feltételei biztosítottak legyenek. Finanszírozás fogalma A befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális felhasználását jelenti. 43 17. tétel Sorolja fel a társasági adó alanyait! Határozza meg az adó alapját és mértékét! Ismertesse az osztalékadó lényegét! Társasági adó Fogalma: jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy

azt eredményező vállalkozási tevékenységet folytat. Alanyai: - belföldi illetőségű személy: belföldi jogszabály alapján létrehozott jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet - külföldi illetőségű személy: az a jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet, amelyet külföldi jogszabályok alapján létesítettek - külföldi vállalkozó: az a külföldi személy, aki Magyarországon lévő telephelyén folytat jövedelemszerzésre, vagyongyarapításra irányuló vállalkozási tevékenységet. - külföldi szervezet: nem belföldi telephelye útján szerez Magyarország területén jövedelmet. Az adó alapja Adózás előtti eredmény + növelő tételek – csökkentő tételek. A módosító tételek szerepe: - megakadályozza a jövedelem adózatlanul történő kivonását a vállalkozásból - nem fogadja el az olyan elszámolt

költségeket, amelyek szorosan nem kapcsolódnak a vállalkozási tevékenységhez - szankcionálja azt a vállalkozót, aki az igénybe vett beruházási kedvezmény alapján korábban csökkentette adóalapját, de az adóalap csökkentésére vonatkozó feltételeket megszegte - beruházási ráfordításokkal javítja a vállalkozások feltételeit - az adóalap csökkentésének lehetőségével ösztönzi a vállalkozót közérdekű feladatok vállalására - kizárja a vállalkozói jövedelmek kettős adóztatásának lehetőségét. Külföldi vállalkozó társasági adója: az adóalapot a fióktelepekre külön-külön, a fióktelepnek nem minősülő telephelyeire összevontan állapítják meg. Az árbevétel, bevétel, költség, ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozástól független vállalkozás lenne. A telephely minimális összegű adó fizetésére akkor is köteles, ha adóalapja nem éri el a telephely

összes ráfordításának és költségnek a 12%-át. Külföldi szervezet társasági adója: az adó alapja lehet kamat, belföldön végzett előadói, művészeti-és sporttevékenységért, bemutatókért járó díj, illetve jogcímen kapott bevétel. Adó összege = bevétel x adómérték 44 Osztalékadó Fogalma: jövedelemadó, amelyet az osztalékban részesülő fizet a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanytól osztalék címén kapott jövedelme alapján. Mentes az osztalékadó alól a társas vállalkozás magánszemély tagja. Belföldi illetőségűnek fizetett osztalék: a kifizető vonja le az osztalékadót a kifizetett osztalék azon része után, amelyet készpénzben fizet ki. Külföldi illetőségűnek fizetett osztalék: nem kell a kifizetőnek osztalékadót levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű személy az osztalékot fizető cég jegyzett tőkéjének emelésére fordít. 45 18. tétel Vázolja

fel az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formát! Mutassa be azok kiszámításának módjait! Ismertesse az adónyilvántartásokat a személyi jövedelemadó rendszerében! Egyéni vállalkozó adózása Vállalkozói jövedelem szerinti adózás: - vállalkozói jövedelemadó 18% - vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív - osztalékalap után 20% és 35%. Átalányadózás: feltételei: - az átalányadózás előtti adóévben a bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot - ha áfa-adózásban alanyi vagy tárgyi adómentes tevékenységet folytat, bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot - nem áll munkaviszonyban. Adóalap: vélelmezett költséghányad alkalmazásával állapítja meg. A vélelmezett költséghányad fedezetet nyújt az összes költségre. Átalányadó kiszámítása: adóalap x adómérték. Tételes átalányadó: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Mértéke szobánként

és évenként 24 000 Ft Negyedévi egyenlő részletekben kell megfizetni. Veszteségelhatárolás: a következő évek bevételével szemben számolható el, 5 adóév alatt. Költségek elszámolása: költségként elszámolható: - vállalkozói kivét - bevételszerzéssel közvetlenül összefüggő kiadások - adott előleg - tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja - tevékenység megkezdése előtt beszerzett anyag-és árukészlet beszerzésére fordított kiadások - legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja. Költségként nem számolható el: - olyan vagyontárgyra fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos - hitelre visszafizetett összeg - közcélú adomány - SZJA. Közcélú adomány elszámolása: jövedelemből levonható: - kiemelkedően közhasznú szervezeteknek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a - közhasznú szervezetnek történő

befizetés esetén a jövedelem 20 %-a - tartós adományozás esetén a befizetés további 20 %-a. Adókedvezmények: beruházási, térségi, kisvállalkozói. 46 Adónyilvántartások az SZJA rendszerében Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv: - ha egyéni vállalkozó - az a nem egyéni vállalkozó, akinek áfa-fizetési kötelezettsége van, áfa-levonási jogot érvényesít Bevétel-és költségnyilvántartás: - ha a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg - ha nem egyéni vállalkozó - ha áfa fizetésére nem kötelezett - ha áfa-levonási jogot nem érvényesít - ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat Bevételi nyilvántartás - a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételeiről - az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki jövedelmét költséghányad, vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el. 47 19. tétel Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit!

Sorolja fel az adó alanyait, ismertesse az adómentességeket! Határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezését, az adó alapját és mértékét! Az áfa jellemzői Általános adó: kiterjed mindazon személyre, szervezetre, aki/amely belföldön termelő vagy szolgáltatás jellegű adóköteles értékesítést végez. Összfázisú adó: az értékesítésről a számlát kibocsátónak a termelés minden fázisában a számlában fel kell számítani. Fizetendő adó: a számlában feltüntetett adó. Előzetesen felszámított adó: a beszerzésekről kapott számlán szereplő adó. Az áfa alanyai Azok a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, akik/amelyek: - saját nevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettséget vállalhatnak, perelhetnek - saját nevükben gazdasági tevékenységet végeznek. Az adóalanyiság feltétele, hogy a termékértékesítés gazdasági tevékenység keretében történjen.

Adómentesség Tárgyi adómentesség: a tárgyi adómentes értékesítést végző a rá továbbhárított adó terhét viseli. A tárgyi adómentesség kötelező, ha az adóalany tárgyi adómentes tevékenységet végez. Az értékesítés tárgya adómentes Alanyi adómentesség: az alanyi adómentességet az választhatja, akinek a gazdasági tevékenységének székhelye, illetve az állandó lakhelye belföldön van, valamint akinek az adóévet megelőző évben árbevétele nem haladta meg a 2 millió Ft-ot. Adófizetési kötelezettség keletkezése Attól függ, hogy belföldi eredetű termék értékesítéséről, illetve szolgáltatásnyújtásról, vagy termékimportról van-e szó. Ha az értékesítésről számlát, számlát helyettesítő okmányt bocsátottak ki: a számlában, okmányban a teljesítés napjaként feltüntetett időpont. Ha az értékesítésről egyszerűsített számlát bocsátottak ki: a számla kibocsátásának a napja. Ha a teljesítésre

kötelezett előleget kap: az összeg átvételének napja. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás esetén: az eszköz használatba vételének napja. Bérlet és részletvétel esetén, ha a bérlő/vevő a tulajdonjogot legkésőbb az utoljára esedékes díj kiegyenlítésével megszerzi: az a nap, amelytől kezdve a bérlő/vevő a terméket birtokba veszi. Folyamatosan teljesített termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál: a részfizetések esedékességének napja. 48 Adófizetési kötelezettség halasztására időpontjában, de legkésőbb a 60. napon való jogosultság esetén: a teljesítés Egyéb tudnivalók az áfáról Főszabály szerint az adó alapja a teljesítés pénzben kifejezett ellenértéke. Az adóalapba beletartozik: - Az adók az áfa kivételével (pl. helyi adók) - A termék, szolgáltatás árát közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések (pl. termékdíj) - A termékértékesítés,

szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek (pl. biztosítási költség) Az adóalapba nem tartozik bele: - Árleszállítás, árengedmény címén elengedett összeg, kivéve, ha az árleszállítás, árengedmény következtében az ellenérték a forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsonyra csökken - Az az összeg, amelyet más nevében és javára szednek, és a nyilvántartásban elszámolási kötelezettségként szerepel Az adóalapot csökkenti: - Árengedmény, árcsökkentés címén visszatérített összeg, kivéve, ha az ellenérték a forgalmi értékhez hasonlítva aránytalanul alacsonyra csökken - Visszavett göngyöleg betétdíja - Teljesülés meghiúsulása miatt részben, vagy egészben visszatérített összeg. Adóalap termékimportnál: az adó alapja a vámérték, amelyet az alábbiak növelnek: - Termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vám - Adók (pl. fogyasztási, jövedéki) - Adók módjára

történő befizetési kötelezettségek (pl. termékdíj) - Az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő járulékosan kapcsolódó biztosítási, közlekedési költségek Adómentes értékesítés: az értékesítésről kibocsátott számlában adót, adómértéket felszámítani nem lehet. Az előzetesen felszámított adót visszaigényelni nem lehet A vissza nem igényelhető adó növeli az adóalany költségeit, ráfordításait, csökkenti a nyereséget. Nulla adókulcsos értékesítés: az értékesítésről kibocsátott számlában az adót 0 adókulccsal kell felszámítani. Az előzetesen felszámított adó visszaigényelhető, amely nem növeli a költségeket, a ráfordításokat, az eladási árat. 49 20. tétel Ismertesse a pénzügyi döntések tartalmát és típusait! Definiálja a befektetést és csoportosítsa a beruházásokat! Ismertesse a beruházási döntések előkészítésével kapcsolatos teendőket! Értelmezze a beruházási

döntések megalapozására szolgáló gazdaságossági számítások fajtáit, kiszámításuk módját! Beruházási döntések Beruházás: a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, élettartamának, teljesítőképességének növelésére szolgáló tőkekiadás. A beruházási javaslatok célja: - A vállalat bevételeinek növelése - A költségek csökkentése - A jogszabályi, hatósági előírásoknak való megfelelés - Az elavult, elhasználódott eszközök pótlása. A beruházási javaslatok jellemzői: - Jelentős pénzkiadás - A beruházás révén képződő hozamok később jelentkeznek - Hosszú időre meghatározzák a vállalat műszaki-technológiai jellemzőit, gazdasági-és pénzügyi helyzetét - A rossz döntések sokszor véglegesek, vagy csak igen nagy költségekkel korrigálhatók. Döntési problémák: - Pénzügyileg mennyire életképes a javaslat - Több azonos célt szolgáló beruházási

javaslat közül kell választani - A rendelkezésre álló tőke alapján melyik javaslat az optimális Gazdaságossági számítások Statikus mutatók: a pénz időértékét figyelmen kívül hagyják. Megtérülési idő: az az években kifejezett időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy a kezdő tőkebefektetés a beruházás révén képződő pénzáramlásokból megtérüljön. Átlagos jövedelmezőség: a számvitelileg kimutatott nyereség. Dinamikus mutatók: pénzáramlások diszkontálásán alapul. Nettó jelenérték: kifejezi, hogy a beruházás futamideje alatt képződő pénzáramok diszkontált értékéből levonva a kezdő tőkebefektetést, mekkora hozam képződik. Belső megtérülési ráta: az a kamatláb, amellyel a beruházás révén képződő pénzáramokat diszkontálva, azok együttes összege egyenlő a kezdő pénzárammal. Jövedelmezőségi index: olyan mutató, amelyben a beruházás révén képződő jövedelmek diszkontált értékét a

kezdő pénzáramokhoz viszonyítják. Ha értéke 1-nél nagyobb, akkor a beruházás elfogadható. 50 Pénzügyi döntések Befektetési döntések: a vállalkozás eszközeinek nagyságát és összetételét változtatják meg. Alapkérdése, hogy milyen eszközbe mikor, mennyit fektessenek be Finanszírozási döntések: arra irányulnak, hogy honnan, milyen formában szerezzék meg a befektetési döntésekhez szükséges tőkét. Alapkérdése, hogy hogyan változzon a pénzügyi- és a tőkeszerkezet. Rövid távú döntések: arra irányulnak, hogy mennyit fektessen be a cég készletekbe, milyen fizetési határidővel és feltételekkel értékesítsen a cég, valamint, hogy mekkora vevőállományt tartson a cég. Hosszú távú döntések: arra irányulnak, hogy mikor, mennyit fektessen a cég a tevékenységét tartósan szolgáló eszközökbe. Területei: befektetési döntések, finanszírozási döntések, osztalékkal kapcsolatos döntések Beruházások

csoportosítása Pótló: a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket újakkal helyettesítik. Bővítő: korábban nem létező tárgyi eszközök létesítését jelenti. Nettó beruházásnak is nevezik. Gazdasági alanyok szerint: - Kormányzati - Önkormányzati - Vállalati - Háztartási Szerepük szerint: - Alap (a beruházási cél megvalósulását közvetlenül szolgálja) - Járulékos (az alapberuházás rendeltetésszerű működését segíti elő) - Kapcsolódó (az alapberuházás működéséhez szükséges, de közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja). Anyagi-műszaki összetétel szerint: - Gépek - Gép-felszerelések - Berendezések - Építési beruházások - Építésszerelési beruházások - Egyéb beruházások Finanszírozás forrása szerint: - Saját forrásból - Külső forrásból Megvalósítás módja szerint: - Saját vállalkozásban végzett - Megbízás útján megvalósuló - Megrendelés útján megvalósuló Befektetés

fogalma A vállalati pénzeszközök lekötése a vállalat küldetéséhez kapcsolódva és határozott nyereségszerzési céllal. 51 21. tétel Mutasson rá a forgóeszköz-finanszírozás szükségességére és a finanszírozási formáira! Értelmezze az egyes finanszírozási stratégiákat! Értelmezze a nettó forgótőke nagyságát! Ismertesse a forgóeszköz-szükséglet megállapításának módjait! Finanszírozási stratégiák Szolid: az eszközök megtérülési ideje és a források lejárata megegyezik. Konzervatív: a vállalat az eszközszükséglet egy részét is tartós forrással finanszírozza. Agresszív: a vállalat a tartós eszközök finanszírozásába is rövid lejáratú forrásokat von be. Nettó forgótőke A hosszú lejáratú forrásokkal finanszírozott forgóeszközök értéke. A nettó forgótőkeszükségletet a vállalat tevékenységének jellege határozza meg A nettó forgótőke a forgóeszközöknek azon állománya, ami tartós

tőkelekötést igényel. Finanszírozási formák Belső források - Leírásból történő finanszírozás: az árbevételben visszatérülő költségként elszámolt amortizációból történő finanszírozás - Nyereség visszatartása: az önfinanszírozási lehetőség függ a cég nyereségétől, az adóztatás módjától, a cég osztalékpolitikájától. A mérleg szerinti eredmény önfinanszírozási forrásként felhasználható A belső finanszírozás előnyei: - Az amortizáció korlátlanul felhasználható beruházásra - A visszaforgatott nyereséget külső tényezők nem befolyásolják. Külső források - Hitelfinanszírozás: jellemző formái a közép- és hosszú lejáratú beruházási és fejlesztési hitelek, illetve a cég belső fejlesztési forrásait megelőlegező hitelek - Részesedés-finanszírozás: nő a tőkét átvevő alaptőkéje, így javul a hitelképessége is. A tőkét átadó célja lehet jövedelemből való részesedés, illetve

tőkehozadék növelése. A forgóeszköz-szükséglet megállapítása Fordulatok száma: kifejezi, hogy a forgóeszköz-állomány adott időszak alatt hányszor térül meg. Előnyös, ha értéke magas Forgási idő: kifejezi, hogy hány nap szükséges egy fordulat megtételéhez. Előnyös, ha értéke alacsony. Eszközigényesség: kifejezi az egységnyi forgalomra jutó eszközállomány értékét. Reagálási fok: kifejezi, hogy 1%-os forgalomváltozásra hány %-os változással reagál a forgóeszköz-állomány. 52 22. tétel Határozza meg az adólevonási jog tartalmát és keletkezését az általános forgalmi adó rendszerében! Definiálja a számlaadási kötelezettséget! Értelmezze az adóbevallást és az adó megfizetését, illetve visszaigénylését! Ismertesse a fogyasztási adó szerepét! Adólevonási jog az áfa rendszerében Az adólevonási jog személyi feltételei: - Egyszeres vagy kettős könyvviteli nyilvántartás vezetése - Bevételekből

az adóköteles jövedelmet tételes költség-elszámolással kell meghatározni. Az adólevonási jog tárgyi feltételei: az adóalanynak rendelkeznie kell az előzetesen felszámított adó összegét hivatalosan igazoló: - Számlával - Egyszerűsített számlával - Számlát helyettesítő okmánnyal - Az adó összegét közlő határozattal - Egyéb, adólevonásra jogosító okmánnyal Az adólevonási jog keletkezésének időpontja: - A teljesítésről kiállított számlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap - Az áfa jogcímen teljesített befizetés időpontja termékimportnál - Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja Számlaadási kötelezettség Az adóalany a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról adóigazgatási ellenőrzésre alkalmas bizonylatot köteles kibocsátani, amely lehet: Egyszerűsített számla: a számlára a teljesítés időpontjaként a fizetés időpontját kell felírni. Teljesítés és a

fizetés ideje azonos Számla: a teljesítés és a fizetés időben eltér. Számlát helyettesítő okmány: akkor lehet kibocsátani, ha árut árura cserélnek, vagy ha az eladó ellenérték nélkül teljesít, és az áfa áthárítható, vagy ha a vevő előleget fizet. Nyugta: akkor bocsátják ki, ha a vevő nem kér számlát, kivéve újság- és folyóirat árusítás, szerencsejáték-szolgáltatás. Az adó bevallása Az adó bevallása történhet havonta, negyedévente, évente. Az adóbevallás tartalma: - Az adóelszámolási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettség összesített összege - Az adóelszámolási időszakban keletkezett előzetesen felszámított és levonható adó összege - A fizetendő és az előzetesen felszámított adó különbözete. Az adó megfizetése Az áfát a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kötelezett fizeti meg. Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás szerződés alapján ténylegesen nem

történik, de 53 az áfa törvény szerint a tevékenység adóköteles, akkor az adót az fizeti meg, aki a tevékenységet ténylegesen végzi. Az adó visszaigénylése Az adóalany az adó összegével az elévülési időn belül a soron következő adómegállapítási időszakban a fizetendő adóját csökkentheti. Az adóalany az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az adóhatóságtól az adó visszatérítését. Fogyasztási adó Jellemzői: Szerepe van a belföldi termelés, értékesítés védelmében Az adót a fogyasztási adóval terhelt termék első forgalmazója számítja fel. Alanya: az a személy, aki a fogyasztási adó köteles terméket belföldi értékesítésre termeli, termelteti, felvásárolja, illetve importálja. Adófizetési kötelezettség keletkezése: 1. Termelt és termeltetett termék értékesítése esetén: - a teljesítés időpontja - az ellenérték kiegyenlítésének napja - kiskereskedelmi hálózatba történő

szállításkor a kiszállítás napja 2. Nem adóalanytól belföldi értékesítésre beszerzett termék esetén: - az értékesítés napja - a termék átadásának napja 3. Nem termelési célú felhasználás esetén: - a felhasználás költségként történő elszámolásának napja 4. Termékimport esetén: - a vámkezelés időpontja Az adó alapja: Termelt/termeltetett termék saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó forgalmi érték. Termelt/termeltetett termék nem a saját kiskereskedelmi hálózatban történő értékesítése esetén: adót, áfát nem tartalmazó ellenérték. Nem adóalanytól beszerzett termék esetén: a vételár. Nem termelési célú felhasználás esetén: a beszerzési ár. Import termék esetén: a vámérték. Az adó mértéke: a fogyasztási adó köteles termék adóalapjának meghatározott %-a. Adólevonási jog: levonhatja a megfizetett adót: - Az adó alanya, az

importáló, ha az adóval növelt áron eladott, beszerzett terméket visszaveszi, vagy külföldre visszaszállítja - A vevő, ha a fogyasztási adóval növelt terméket exportálja - Az adó alanya, ha a törvényben meghatározott terméket adóval növelt áron szerezte be, és azt közvetlen anyagként a termelt/termeltetett termékéhez használja fel 54 23. tétel Fejtse ki részletesen az adókötelezettség szabályait és a jogkövetkezményeket! Határozza meg az illeték rendszerét! Mutassa be a vám szerepét, ismertesse fajtáikat! Az adókötelezettség szabályai Bejelentés, nyilatkozattétel: az adóköteles tevékenység megkezdése előtt be kell jelentkezni az adóhatósághoz. A bejelentkezés célja az adószám megszerzése Négy adózói kör van, a magánszemély, a magánszemély egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet, illetve a magánszemély nem egyéni vállalkozó. Az adózó nyilatkozni köteles az általa közölt adatok, tények,

körülmények valódiságáról. Adómegállapítás: - Adózó: önadózással - Kifizető: adólevonással - Adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel - Adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, azonnali ellenőrzéssel. Adóbevallás: az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz bevallást. A kifizető a levont adóelőleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében vallja be. Az adó megfizetése: időpontja az a nap, amikor az adózó pénzforgalmi bankszámláját a hitelintézet megterheli, bankszámlával nem rendelkező adózó esetén az a nap, amikor az adót befizették. Illeték Jellemzői: - Az államnak bevétel - Az állam akaratkinyilvánítással határozza meg mértékét - Adók módjára behajtható - Jövedelmet von el - Az illetéket fizetőnek ellenszolgáltatás nem jár vagyonszerzés esetén Öröklési illeték: tárgya mindaz a vagyoni érték, amelyet az

örökös az örökhagyótól valamilyen formában (pl. végrendelet alapján) ingyenesen megszerez Ajándékozási illeték: tárgya lehet ingatlan, ingóság, vagyoni értékű jog. Akkor kell fizetni, ha az ajándékozásról okiratot állítottak ki. Ha a megajándékozottnak jutó ingóság forgalmi értéke a törvényben foglalt értéket meghaladja, és nem állítottak ki okiratot, a megajándékozott köteles illetéket fizetni. Visszterhes vagyonátruházási illeték: kiterjed az ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ingóság hatósági árverésen történő megszerzésére, illetve gépjármű tulajdonjogának megszerzésére. Államigazgatási eljárási illeték: annak kell fizetnie, aki államigazgatási eljárási körben eljárási cselekményt kezdeményez. Pl építési hatósági eljárás, ingatlan nyilvántartási eljárás, környezetvédelmi hatósági eljárás. Bírósági eljárási illeték: polgári eljárásban, cégbírósági

eljárásban, csőd-és felszámolási eljárásban, magánvád alapján folyó büntetőeljárásban kell fizetni. 55 Tárgyi illetékmentesség: - Lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése, ha a vagyonszerző a szerződés bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít - Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír - Olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót SZJA fizetési kötelezettség terheli - Államigazgatási eljárási illeték alól mentes pl. a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárás - Bírósági eljárási illeték alól mentes pl. megszűnt cég törlése iránti kérelem Személyes illetékmentesség - Feltétel nélküli: pl. helyi önkormányzatot illeti - Feltételhez kötött: pl. költségvetési szervez, KHT-t, egyházat, alapítványt illeti Az illeték alapja - Öröklési illeték: az örökség tiszta forgalmi értéke - Ajándékozási illeték: az ajándék tiszta forgalmi

értéke - Visszterhes vagyonátruházási illeték: a vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Vám Fogalma: speciális termékadó, amelyet Magyarországon a vámhatáron vámterületre beléptetett áruk után kell fizetni. Vámhoz kapcsolódó fogalmak - Vámszervezet: VPOP. A vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámterhek kiszabását, beszedését végzi - Vámhatár: a Magyar Köztársaság államhatára, illetve az államhatáron belül lévő vámszabadterület és tranzitterület - Vámterület: a Magyar Köztársaságnak a vámhatár által övezett államterülete - Vámszabadterület: vámellenőrzés alatt álló terület. A vámterületnek olyan elkülönített része, amely külföldnek minősül - Tranzitterület: a vámterületnek olyan területe, amely az átutazó személyek várakozására, illetve az átszállítás alatt lévő áruk, postaküldemények tárolására szolgál - Vámút: olyan terület, amelyen

árut külön engedély nélkül szabad a vámterületre beszállítani, illetve onnan kiszállítani - Mellékút: vámútnak nem minősülő minden más, államhatárt átszelő út. - Vámáru: minden, vámterületre bevitt dolog mindaddig, amíg nem vámkezelték - Vámkezelés: olyan eljárás, amelynek keretében a vámhatóság dönt a vámáru vámjogi sorsáról. Módozatai: árutovábbítás, raktározás, aktív feldolgozás, ideiglenes behozatal. A vám alapja: a vámáru vámértéke. A vámteher megfizetése: ha a fizetésre kötelezett halasztott vámfizetési engedéllyel nem rendelkezik, akkor a vámáru kiadása előtt köteles megfizetni a vámterhet. Vámmentesség - Határmenti gazdálkodás keretében külföldön termesztett áru - Útiholmi - Emberi eredetű gyógyászati anyag 56 - Ellenszolgáltatás nélküli érkező könyv Jogkövetkezmények Késedelmi pótlék: az adó késedelmes megfizetése, támogatás esedékesség előtti igénybevétele

esetén kell fizetni. Naptári naponként számítják Jegybanki alapkamat kétszerese / 365. Önellenőrzési pótlék: ha az adózó adót vagy támogatást önellenőrzéssel helyesbít, akkor kell fizetni. Mértéke a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzés esetén 75%a Az adózó állapítja meg, vallja és fizeti be Adóbírság: adóhiány esetén kell fizetni, mértéke 50%. Akkor is kell fizetni, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, és a jogosultság hiánya kiutalás előtt megállapításra került. Mulasztási bírság: az adókötelezettség valamely elemének megsértéséhez kapcsolódik. Alsó határa nincs, felső határa magánszemélyeknél 100 000 Ft, más adózónál 200 000 Ft. pl: bejelentési kötelezettség késedelmes, hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése esetén. Adószám hiányában végzett tevékenység: mulasztási bírság, és az árukészlet

lefoglalása. Nyugtaadási kötelezettség elmulasztása: az üzlet lezárása bizonyos időre. Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása: az üzlet lezárása bizonyos időre