Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Nagy-Igrici Kata - Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Készítette: Nagy-Igrici Kata Budapest, 2004. október 25 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek működési - gazdálkodási sajátosságai a vonatkozó jogszabályok tükrében Bevezetés 1993-at megelőzően a kisebbségek közéleti szerepvállalása a civil szervezetek keretében történt. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény viszont kimondta, hogy a kisebbségeknek joguk van arra, hogy saját helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A kisebbségi önkormányzatok olyan választott testületek, amelyek települési, illetve országos szinten képviselik az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség érdekeit. Az egyesületi keretekben működő szervezetektől eltérően a helyi kisebbségi önkormányzatok nem csupán tagságukat, hanem a település egész kisebbségi közösségét képviselik. A kisebbségi önkormányzati rendszer

kiépülésével a Magyarországon élő kisebbségek jogot szereztek arra, hogy legitim módon integrálódjanak az önkormányzati rendszerbe annak érdekében, hogy a helyi érdekű közügyek intézése során érvényesüljenek az adott településen élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogai. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásának célja a kulturális autonómia biztosítása. Ennek értelmében a kisebbségi önkormányzatok törvényben biztosított joga, hogy saját hatáskörükben önállóan döntsenek intézmények alapítása, átvétele, fenntartása kérdésében, különösen a helyi közoktatás, helyi írott és elektronikus média, hagyományápolás, közművelődés területén. A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó joganyag fő sajátossága, hogy nem egy kódex jellegű, az átfogó szabályozás igényével megalkotott törvényben található meg, így ismertetéséhez több jogszabály együttes értelmezése szükséges. A nemzeti és

etnikai kisebbségek alapjogait az alkotmány rögzíti. Az alkotmány 68. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Az államháztartás alapegységei Az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenőrzési alapegységei: a) a költségvetési szervek b) az alapok, c) az előirányzatok. 2 A költségvetési szerv fogalma és feladata Az államháztartás körébe tartozó állami feladatokat részben vagy egészben a költségvetési szervek látják el. A költségvetési szervek a társadalom közös szükségletei kielégítését szolgáló - állami, kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok előírásai szerint a)

közegészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatásokat és egyéb természetbeni juttatásokat nyújtva, b) kulturális, valamint sporttevékenységgel, c) tudományos kutatási tevékenységgel, d) hatósági jogkör gyakorlásával, e) közigazgatási, ellenőrzési, információszolgáltatási tevékenységgel, f) vagyonkezeléssel, g) társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelésével, h) elkülönített állami pénzalap kezelésével, i) védelmi, közbiztonsági, tűz- és katasztrófa-elhárítási tevékenységekkel, j) igazságszolgáltatási tevékenységekkel, k) infrastrukturális szolgáltatások (üzemeltetés, vízgazdálkodás, temetőfenntartás stb.) nyújtásával, l) más közösségi szolgáltatásokkal látják el. Az állam a külön törvényekben meghatározott állami feladatokat részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el. Minden költségvetési szerv az államháztartás valamelyik alrendszeréhez tartozik. A

költségvetési szerv jogi személy, csak társadalmi szükséglet kielégítése céljából hozható létre. A költségvetési szerv feladatát alaptevékenységként végzi, tehát tevékenységét ellátási kötelezettség terheli, az haszonszerzésre nem irányulhat. Országos szinten az országos kisebbségi önkormányzatok képviselik az adott kisebbséget. Az országos önkormányzatok létrehozása a helyi kisebbségi önkormányzat megalakulását követően elektori gyűléseken történik. Az országos kisebbségi önkormányzatok a törvényhozás és az államigazgatás partnereiként nyilvánítanak véleményt az általuk képviselt kisebbségeket e minőségükben érintő jogszabálytervezetekről. A törvény jogot biztosít nekik a kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésében, illetve a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában történő részvételre is. Az elmúlt néhány év alatt a kisebbségi önkormányzati rendszer egyértelműen

bizonyította létjogosultságát. A rendszer működőképes, hatékony érdekérvényesítő forma, mely széles körben biztosítja a kisebbségek részvételét az őket érintő helyi és országos ügyekben. 3 A szórványban élő kisebbségek, akik nem tudnak, vagy nem akarnak helyi kisebbségi önkormányzatot vagy kisebbségi települési önkormányzatot alakítani, - elektorok útján - az országos kisebbségi önkormányzatban érvényesíthetik kisebbségi közösségi jogaikat. Lehetőség van ugyanis országos kisebbségi önkormányzatok létrehozására is, a kisebbségek országos, valamint regionális képviseleteinek védelmére. Míg a helyi szintű kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzatok partnerei, az országos kisebbségi önkormányzatok a törvényhozás partnereiként nyilvánítanak véleményt az általuk képviselt kisebbségeket e minőségükben érintő jogszabály-tervezetekről. A nemzeti és etnikai kisebbségek számára

az önmegvalósítás, identitástudat kifejezésének módjai között a törvény nem tesz különbséget. A költségvetési szervek gazdálkodása A költségvetési szerv feladatainak ellátásához rendelkezik tárgyi eszközökkel, szüksége van készletekre és munkaerőre, így gazdálkodási tevékenységi is ezekre a területekre terjed ki. A tárgyi eszközökkel gazdálkodás egyfelől a meglévő eszközök fenntartását (karbantartás, javítás) felújítását, illetve ezen eszközök hasznosítását, másfelől új tárgyi eszköz beszerzését, megvalósítását (beruházás) foglalja magába. A felújítássál kapcsolatos jogokat a felügyeleti szerv gyakorolja, azonban ezen jogosítványait az önállóan gazdálkodó költségvetési szervezetnek átengedheti. A beruházással kapcsolatos döntéseket a felügyeleti szerv hozza meg. A készletgazdálkodási tevékenység anyagok és fogyóeszközök beszerzését, tárolását, felhasználását és

selejtezését jelenti. Az eredményes gazdálkodás megvalósítása érdekében törekedni kell az optimális készlet kialakítására, a felesleges pénzeszköz lekötésének elkerülésére. A költségvetési szerveknél napjainkban kiemelt szerepet kapott a munkaerővel való gazdálkodás kérdése, mely kiterjed a létszám és a személyi juttatások megszervezésére és felhasználására. A létszám - előirányzat a feladat ellátásához engedélyezett létszámot tartalmazza, a személyi juttatások mértékét pedig törvényi előírások határozzák meg. A kisebbségek anyagi támogatása A kisebbségek önszerveződéséhez és tevékenységeihez az állam olyan többcsatornás rendszerben nyújt anyagi támogatást, amely különválasztja a működési és a programköltségeket, illetve a kisebbségi önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek nyújtott támogatást. A központi költségvetésből az országos önkormányzatoknak és a

közalapítványoknak biztosított összeg az Igazságügyi Minisztérium, a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatása a Belügyminisztérium költségvetésében jelenik meg, míg a kisebbségi civil szervezeteknek nyújtott támogatásra az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága tesz javaslatot. 4 A kisebbségi törvény értelmében a kormány két éven át 500–500 millió forint összegű "kisebbségi kompenzációs keretet" különített el a költségvetésben az országos és a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezése céljából. A költségvetési szervek tervezési kérdései A költségvetés olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához szükséges jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat - teljesítésként tartalmazza. A költségvetési javaslat alap-előirányzatból és

előirányzati többletből áll. Az alap előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának szerkezeti változásokkal szintrehozással módosított összege. Az országos kisebbségi önkormányzatok  véleményt nyilvánítanak a kisebbségeket e minőségükben érintő jogszabálytervezetekről,  a kisebbségek csoportjait érintő kérdésekben a közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhetnek  e körben javaslatokat tehetnek, intézkedéseket kezdeményezhetnek,  részt vesznek a kisebbségi oktatási intézmények szakmai ellenőrzésében  egyetértési joguk van a kisebbségek történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályok megalkotásánál  egyetértési joga van a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításánál. Kisebbségi önkormányzatok Az elmúlt években egyre jobban kikristályosodott, hogy a kisebbségi jogok érdekérvényesítésében a

települési önkormányzatoknak valódi partnereivé válhatnak a kisebbségi önkormányzatok. A legnagyobb számban a cigány kisebbségi önkormányzatok száma nőtt, de jelentősen emelkedett a német, szlovák, horvát kisebbségi önkormányzatok száma is. Arányait tekintve, megháromszorozódott például a bolgár, megkétszereződött a lengyel önkormányzatok száma. A kisebbségi önkormányzatok működése közben regionális szinten fölmerülő problémák felvetették a megyei önkormányzatok szükségességét. Az igény elsősorban a cigány és a német kisebbség részéről jelentkezett, mivel ők az ország egy–egy régiójában– a szétszórt 5 települési helyzet ellenére – nagyobb számban élnek, és esetenként több településen tényleges többséget alkotnak. A megyékben működő kisebbségi önkormányzatok alulról jövő kezdeményezésként megyei társulásokat hoztak létre. Az országos kisebbségi önkormányzatok megyei

regionális irodákat is működtetnek. Hatékony érdekérvényesítő forma lett, mely széles körben biztosítja a kisebbségek részvételét az őket érintő helyi és országos ügyekben. A kisebbségi önkormányzati rendszer továbbfejlesztése érdekében pontosítani szükséges a kisebbségi önkormányzati és a települési önkormányzati hatásköröket, a települési önkormányzatokkal való együttműködés mellett erősíteni kell az országos és a helyi kisebbségi önkormányzatok közötti kapcsolattartást, át kell tekinteni a kisebbségi önkormányzatok támogatásának rendszerét. A kulturális autonómia erősítése érdekében elő kell segíteni a kisebbségi önkormányzatok intézmény alapítására, átvételére irányuló törekvéseinek megvalósítását. Ki kell egészíteni a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szabályozást, meg kell teremteni az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi

felügyeletét. A kisebbségi törvény módosításának előkészítésére az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága mellett ad hoc albizottság alakult. A kodifikációs munkában és annak összefogásában a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal is közreműködik. Felhasznált irodalom: Költségvetési szervek kézikönyve I. Költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás ellenőrzés Az önkormányzati rendszer magyarázata www.kulugyminiszteriumhu www.nyilvantartohu/BMKOZP www.tiszanethu/kozig 6