Irodalom | Középiskola » Bagoly Andrea - Az angol romantika

Az angol romantika A romantika az irodalomtörténet egyik leghatásosabb mozgalma, stílusirányzata. A 19 század második felének és a 20 századnak irodalmi gyökerei ide nyúlnak vissza. Mást jelentett országonként, mást az egyes művészeti ágakban A klasszicizmust váltotta fel, virágkorában megfért az újonnan született realizmussal. Gyökerei még a felvilágosodás korába nyúlnak, a Sturm und Drang és a szentimentalizmus volt a közvetlen előde. Végeredményben a klasszicizmusból nőtt ki, de esztétikai nézeteiben szembe is fordult vele. A romantika időszaka a 18 század legutolsó éveitől a 19. század első kétharmadát foglalja magában Neve a román szóból származik, melynek jelentése regény, a középkorban így nevezték az anyanyelven írt műveket. A romantika az irodalomban fejlődött ki, s innen terjedt át más művészeti ágakra. Forrása az illúzióvesztés és kiábrándulás, mely a francia forradalom után fogta el főleg

Nyugat-Európa népeit. Az emberek csalódtak a felvilágosodás eszméire épülő polgári társadalomban. A romantika első hullámai Angliából és Németországból indultak ki, a francia forradalom ezekben az országokban okozta a legmélyebb megrendülést a polgári értelmiség között. Anglia polgársága már megvívta a maga forradalmát, megszerzett nyugalmát féltettel A német polgárság a fejlődésben sokkal elmaradottabb volt. A klasszika képviselői elfordultak ugyan a francia forradalomtól, de megtartották a felvilágosodás eszméit, a romantikusok azonban megtagadták az egész polgári ideológiát. Az új irányzat nem volt programszerűen klasszicizmusellenes, de esztétikájában és írói magatartásában szembefordult vele. A romantika hirdette a művész teljes szabadságát, az egyéniség kultuszát. Az alkotói munka legfőbb ihletforrása a képzelőerő, a szárnyaló fantázia. A költő a jövő távlataiba is képes bepillantani, látnoknak,

prófétának tartja magát. Követelménye az eredetiség, mind formailag, témailag és még számos téren is A kialakult világgal szemben sokkal értékesebbnek tartotta a múltat, menekült a jelen valóságától. A romantika egyik fontos eleme az elvágyódás a múltba, a középkorba; a tündérvilágba; az exotikumba, a távol-keletre. A romantikusok felfedezték saját nemzeti múltjukat, előtérbe került a népi kultúra, a népi művészet. A nemzeti múltat példaképül állította Az alkotásokban nagy szerepet kapott a fantasztikum, az irrealitás. A romantika igyekezett elmosni a hagyományos műnemek és műfajok határait, keverék műfajokat hozott létre, az összes műfajt lirizálta. Kedvelték a műalkotások egyedi formáját, a töredékszerűséget. Keresték a különleges élethelyzeteket, az 1 érdekfeszítő eseményeket, a váratlan, meghökkentő fordulatokat. A romantikus stílust felfokozott pátosz, ünnepélyesség, zeneiség és

festőiség jellemzi. A romantika, mint irodalmi stílus született meg, s innen jutott át más művészeti ágakba. A romantikus építészetet a régészeti kutatások határozták meg Az építészetben a figyelem a középkori stílusirányzatok felé fordult, a gótika és a romantika felé. Így jöttek létre a neo stílusok Újfajta épület típusok jöttek létre, ilyen például a pályaudvar, a bank, a kiállítási csarnok. Új téráthidalási technikát alkalmaztak, vasszerkezet segítette a nagyobb távolságok szilárdan biztosítását. Az üveget, mint építészeti elemet vettek igénybe, míg eddig csak a fény elérhetőségének eszköze volt. A restaurálás is jelentős szerepet kapott, minden oda nem illőt eltüntettek és korhű módon restauráltak. Romantikus épület a budapesti Vigadó, a Parlament, a párizsi Nemzeti Könyvtár. A szobrászatban megjelentek a több alakos szobrok, ezekben a művekben a mellékalakoknak is fontos szerepe van, az egyéni

alakok jelképes szerepet kaptak. Az alakok arckifejezései érzelmeket árulnak el, mozdulataik dinamikusak, érzelmesek. Gyakori a népi viseletben megjelenített alak. Nagyon híres Izsó Miklós debreceni Csokonai, budapesti Petőfi és a Búsuló juhász szobrai, Carpeaux: A három Grácia alkotása is igen jelentős. A festészet témája történelmi, a festmények életképeket, drámai szituációkat jelenítenek meg, a képek a felfokozott érzelmeket ábrázolja. Eszközei a fény-árnyék erős kontrasztja, az élénk színek használata és az exotikus helyszínek. • magyar: − Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon − Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja − Gyárfás Jenő: Tetemrehívás − Székely Bertalan: Egri nők • francia: − Géricault: A medúza tutaja − Delacroix: A szabadság vezeti a népet • spanyol: − Goya: A korsós lány Május 3-ai kivégzés • német: − Caspar David Friedrich: Táj a sziléziai hegyekben A zenében is

megjelentek a nagy érzelmek, szokatlan harmóniák, operák. Új műfajok jöttek létre, ilyen a versenymű és a szimfonikus költemények. 2 zeneszerzők: • • német − − − − Schubert Beethoven Schumann Wagner − − Liszt Ferenc Erkel Ferenc − Szmetana − − − Verdi Puccini Paganini magyar • cseh • olasz Az európai romantika első fontos dátuma: 1798. Ekkor adta ki Angliában William Wordworth és Samual Taylor Coleridge közös versgyűjteményét Lírai balladák címen. A kötet címe már romantikus célkitűzést jelez Ők ketten alkották az angol romantika első nemzedékét. Tavi költőknek nevezték őket, egy tóvidéken éltek, innen az elnevezés. Wordworth a városból a természet meghitt idilljébe, az egyszerű érzelmek világába menekül, Coleridge viszont a képzelet teremtette megborzongató és titokzatos világokba. Wordworth misztikus költő volt, a táj is nagy szerepet kap költészetében, a természet igen

gyakran jelenik meg műveiben. Coleridge-t a töredékek jellemzik, kevés a befejezett műve, az irracionális látomásait fogalmazta meg. Szellemét az ópium tette tönkre A Kubla kán titokzatos érzelmeket hordozó fantasztikus költeménye, a vers egy ópium-álom töredék-emléke. Az 1810-es években a második nemzedék, az angol költők új csoportja lépett fel. Ezt a nemzedéket a nagy romantikus triász: Byron, Shelley és Keats képviselte Byron sokat utazott, szembefordult az arisztokrácia politikájával, s hajszát indítottak ellene, így kénytelen volt elhagyni Angliát. Olaszországban telepedett le Részt kívánt venni a görög szabadságharcban, betegségben halt meg ebben az országban. Híressé a Childe Harold zarándokútja című verses lírai útirajza tette, melynek ő a főszereplője. Beutazza a világot, és mindenből kiábrándul, a tökéletesség után sóvárog, a valósággal való szembesülése a világfájdalom. Fő művének tekinthető

befejezetlenül maradt Don Juan. Az epika műneméhez sorolható, de megszakítják a lírai meditációk, átszövik a személyes célzások. Byron ezzel az alkotásával a romantikus verses regény műfaját teremtette meg. 3 Saját korának visszásságát leplezi le, lázad korának álszent erkölcsei ellen. Az angol társadalmi élet szatírája. Nem egységes a meséje, csapong, a végtelenbe nyúlik a történet. Az irónia benne van a műben, s képes volt az öngúnyra is Byron pesszimisztikus világképe, rezignált lelkiállapota, hőseinek lemondó világfájdalma, bágyadt közönye: spleenje divattá tette a „byronizmust”. Shelley, Byron barátja, már fiatalon megírt egy ateista pamfletet, s az egyetemről eltávolították. Ezután nyugtalan vándorévek következtek, Franciaországba és Svájcba utazott, majd Itáliában telepedett le. Egy csónakkirándulás során veszett a tengerbe. Halálának körülményei az egyik legromantikusabb körülmények

között zajlottak. A szabadság megszállottjaként küzdött az elnyomás minden formája ellen. Shelley leghíresebb verse az Óda a nyugati szélhez. A költemény hatalmas ellentéteket egybefoglaló látomásos képáradat. Az első három rész a szél megszólítása és jellemzése. A megszólított természeti jelenséget mitikus méretűvé növeli a költő, a nyugati szél hatalmas, vad, szabad és korlátlan. Pusztító hatalom, mely felkavarja az őszi avart, de a jövőt védő oltalom is. A szél felforgató ereje kiterjed a földre, az égre és a tengerekre, sőt a tenger alatt örvénylő mélységekre is. A negyedik részben a széllel való azonosulás könyörgése, imája szólal meg. Az élet megsebezte, álmai szétfoszlottak, ezért kéri esedezve, ragadja magával, hogy szelleme a Tér ölén sodródjék, eszméi szétáradhassanak a világban. Shelley ezt a verset Itáliában írta, felfokozott szabadságvágy és szabadság eljövetelében vetett rajongó

hit járja át a rapszodikus ódát. Keats, az érzékeny költő csak a szépség rajongója volt. Nem részesült magasabb iskolai képzésben, mégis ő lett a görög szépségideál legnagyobb tisztelője és megéneklője. A költészetnek szentelte életét, súlyos tüdőbetegsége miatt alig négy évet fordíthatott írói munkásságára. Rómában érte utol a halál Költészetének csúcspontját nagy ódái jelentik. E remekművek egyike Óda egy görög vázához. A mulandó emberi világot, halandó gyötrelmet állítja szembe a szépség és a művészet örökkévalóságával. A költő ámulattal szemléli és szólítja meg az antik vázát, mely szemében egy boldog, harmonikus aranykor tanúja. A második versszaktól kezdve életre kelnek a szemlélő képzeletében a vázát díszítő képek. Mindez azáltal válik igazán felemelő élménnyé, hogy a művészet az örökéletbe emeli a szépséget. A mulandó emberi lét szomorúságával szembeállítva

válik az óda példázattá a művészet erejéről és halhatatlanságáról. Keats számára a görög művészetben megtalált szépség világmagyarázó elvvé lényegül át. A költő szerint a költészet nagy célja, hogy barát legyen, enyhítse az emberek gondjait, tegye széppé az életet. 4 Edgar Allan Poe munkáinak kezdettől fogva a halál és a mulandóság a két alapvető élménye. A halott szerelmes motívuma ott kísért epikájában és lírai műveiben is. Elsősorban novellái kapcsolják a romantikához, melyekben a borzalom, a téboly s mindenféle gyötrelem kap központi szerepet. Poe teremtette meg a detektív novella, a bűnügyi regény műfaját. A Morgue utcai kettős gyilkosság a legelső, s az egyik legjobb ilyen alkotása. Az esztétika terén is figyelemre méltóak újszerű gondolatai. Véleménye szerint a líra célja a szépség ritmikus megteremtése. Eszményének a tökéletes formát tekintette, s a művészi hatáshoz vezető utat

a rövidségben, s a szerkezeti egységben látta. Híres verse A holló is józan meggondolások alapján született. Megfontoltan választotta ki a leghatásosabb témát, a halott kedves siratását. Itt minden hatás zenei elemekből tevődik össze. Hasonló témájú szép költeménye a Lee Annácska A HOLLÓ „Egyszer egy bús, késő éjen, amint elmerülve mélyen, Rég feledt tan könyve mellett tört s bágyasztott a tudás, Amint fő-lehajtva ültem, szinte félig szenderülten: Koppanás hallék az ajtón, némi gyönge kopogás. Talán vendég? - így susogtam, övé az a kopogás; Az lessz, az! és semmi más. Ah! hisz igen jól emlékszem: decemberben volt az épen; Árnyait a falra hímzé minden hamvadó sugár. A hajnalt epedve lestem, enyhet hasztalan kerestem Könyveimben bánatomra, hogy Lenóra oda már! Angyalok közt a dicső, szép lány Lenóra néven jár; `Itt` többé nincs neve már.” Bagoly Andrea 10./b 2002. április 2 5