Nyelvtanulás | Magyar » A magyar nyelv törvényszerűségei

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:170

Feltöltve:2010. szeptember 10.

Méret:129 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A magyar nyelv törvényszerűségei nyelvtörvény: az államnyelvek helyzetét, szerepét, használati körét vagy védelmét meghatározó szabályozás Magyarországon nincs ilyen törvény helyesírás  MTA ajánlások (nem kötelező) Helyesírásunk alapelvei latin betűs írás; betűíró – minden egyes hangnak önálló betűjele van 4 féle elv határozza meg helyesírásunkat: • • • • kiejtés elve: a kiejtett szavak hangjait a nekik megfelelő betűjelekkel jegyezzük le; jelöljük a magán-mássalhangzók közötti különbséget, a hangok időtartamát szóelemzés elve: tükröztetni próbáljuk a szavakban lévő szóelemeket (toldalék, összetett szavak határa) egyszerűsítés elve: a hangtorlódások feloldására vonatkozik; a kiejtésben azt jelenti (pl. jobbra  nem ejtjük a két b-t), hogy a hosszú mássalhangzó mellé kerülő különnemű mássalhangzókból röviden ejtjük a másodikat (pl. toll – tollal, nem tolllal!) hagyomány

elve: pl. ly, j, Kossuth, Dessewffy Történeti áttekintés honfoglalás kora: rovásírás (magyarság első írásrendszere) hosszabb szövegek lejegyzésére nem alkalmas keresztény kultúra átvételével  latin ABC (latin; 23 betűjel, magyar: 40-nél több hang) kritikus hangok: nem volt betűjelük a latinban pl. hosszú hangok jelölése (ny, dzs, cs) kancelláriai helyesírás: XV. szd : már jelölt hosszú hangokat, a kancellária intézménye használta a kritikus hangokat betűkapcsolatokkal (digráfokkal)oldotta meg pl. Dessewffy ewő így jön létre a ty hang mellékjeles helyesírási rendszer (huszita rendszer) Husz János tanítványai honosították meg a kritikus hangokat mellékjelekkel oldotta meg betű alá – fölé helyezett jelek t é a ö o 2 A mai betűkészletünk a kancelláriai és a huszita rendszer keresztezéséből áll össze. (kancellária – mássalhangzók, mellékjeles – magánhangzók) XVI-XVIII. szd: XIX. szd:

összemosódás; vallási különbség mutatkozott (felekezeti megoszlás) protestáns: cs helyett ts; c helyett tz katolikus: cs helyett cs; c helyett cz a családnevek őrzik ezt a kettősséget pl. Ács - Áts néhány hangban elmosódott a vallási kettősség 1832. első akadémiai helyesírás megjelenik A magyar szóragasztás főbb törvényszerűségei címmel Vörösmarty Mihály munkacsoportja alkotta meg a rendszert. Felszólító mód jele: - j, de ez módosulhat 1. módosulás nélkül felveszi a toldalékot pl. lépj, fújj, főjön, nőjön; kivétel: jöjj 2. a) rövid magánhangzóra, vagy sz-re, s-re végződik és t kapcsolódik hozzá pl. kaphat, szerkeszt, fest  ss, vagy ssz lesz a felszólító mód jele; kaphasson, szerkesszen, fessen tárgyas ragozás, E/2 rövid alak: t nem marad benne; kaphasd, szerkeszd, fesd b) hosszú magánhangzóra végződik és egyéb mássalhangzó előzi meg a t-t pl. bátorít, márt, ejt  ts lesz a felszólító mód

jele; bátorítsa, mártsa, ejtse tárgyas ragozás, E/2 rövid alak: t benne marad; bátorítsd, mártsd, ejtsd 3. s-re, sz-re, dz-re, z-re végződő igéknél a j hasonul (teljes hasonulás) pl. olvas – olvasson, vonz – vonzza, mász(ik) – mássza, játsz(ik) – játssza, edz – eddze; olvasd, vonzd, játszd, edzd 4. kivételek – felszólító mód jelét gy alakban veszik fel pl. tesz – tegye, lesz – legyen, vesz – vegyen, hisz – higgyen, hagy – hagyjon, visz – vigyen, eszik – egyen, iszik – igyon Igekötők bemegy, kiad, áthoz – mindig egybeírjuk 1. tovább, együtt, keresztül – ha az ige előtt áll, egybeírjuk 2. megy át, megy be – külön írjuk, ha az ige után áll 3 3. beékelődik valami az ige és az igekötő közé (fog, kellene, akar, lehet) - különírjuk pl. be fog menni 4. két igekötőt használunk ha azonosak kötőjellel, a másodikat egybeírva az igével pl. be-beszalad ha ellentétesek, az igekötőket kötőjellel,

külön az igétől pl. ki-be szalad 5. keresztül-kasul bejártuk a vidéket Paronímák paroníma: hasonló hangalakú szó, melyek jelentése eltér pl. helyiség – helység; egyenlőre – egyelőre; szível (kedvel) – szívlel (megfogad); felszólalás – felszólamlás; egyhangúan – egyhangúlag; datál – dotál; helyt ad – helyet ad; egyházfi – egyházfő; adaptál – adoptál, komplexum – komplexus; ökológia – ökonómia (közgazdaságtan); ökonomikus (gazdaságos) – ökumenikus (vallás); fáradtság – fáradság; izzadtság – izzadság; hasonlít – hasonít (azonossá tesz); tározó – tároló; törvényhozás – törvénykezés; túrós – túros (közös lónak a háta = habos); moderál – modellál (modellez); daru – daruk, darvak; farmer – farmerek, farmerok; notórius – nótárius (jegyző); másolat – másodlat (hiteles); plántál – parentál (elhantol) Mellé-és alárendelő szerkezetek Mellérendelés ikerszavak:

általában kötőjellel írjuk pl. csip-csup, ingó-bingó, Isti-Pisti, csetlik-botlik kivétel – ha a jelentésük megváltozik (a szó végén egy toldalékot vesznek fel), többletjelentést vesznek fel, ilyenkor egybeírjuk pl,. csetepaté, ákombákom • szóismétlés: általában kötőjellel írjuk pl. egy-egy, más-más, addig-addig, telis-tele, egyes-egyedül kivétel – ha a szavak toldalékot vesznek fel, különírjuk pl. fokról fokra, szóról szóra, látván látva • valódi mellérendelés: általában kötőjellel írjuk pl. eget-földet, sütni-főzni, aprajanagyja, keze-lába, előbb-utóbb kivétel – ha a szó önmagán túlmutató jelentést vesz fel, egybeírjuk pl. kezeslábas, dúsgazdag, rúgkapál, perpatvar • Alárendelés • alanyos alárendelés: Mi? kérdésre válaszol; legtöbbször különírjuk pl. földrengés okozta, árvíz mosta kivétel: egybe írjuk, ha a szó önmagán túlmutató jelentést vesz fel pl. agyafúrt, nyakatekert,

ügyefogyott, eszeveszett, dércsípte 4 • • • • • minőségjelzős alárendelés: Milyen? kérdésre válaszol; általában különírjuk pl. ipari ország, jobb kéz, tanköteles diák, orvosi titoktartás kivétel – külön írjuk, ha i, ú, ű, jú, jű, s, nyi képzők vannak az utótagban pl. barna hajú, jövő havi, nagy orrú, kék szemű ha az elő- vagy utótag összetett, szó külön kell írni mennyiségjelzős alárendelés: Mennyi? kérdésre válaszol; ha i, ú, ű, jú, jű, s, nyi képzők vannak az utótagban, egybeírjuk pl. négyhavi, kéttenyérnyi, ötórás, háromtagú, hétfejű ha az elő-vagy utótag összetett szó, külön kell írni pl. tizennégy havi, tizenöt órás, két hektoliternyi a sorszámképzős szerkezeteket külön írjuk pl. ötödik napon, hatodik havi törtszámképzős szerkezeteket egybe írjuk pl. ötödnap, negyedév birtokos jelzős alárendelés: általában különírjuk pl. a Föld országai, az egyetem

diákjai kivétel – ai, ja, je, nak, nek képzők esetén különírjuk (ha nem forr össze a szerkezet) ha eltűnnek a képzők, a szerkezet összeforr, egybeírjuk pl. asztalfiók, virágcserép, madárfészek tárgyas alárendelés: Mit? kérdésre felel, általában különírjuk pl. port szívó, fát vágó kivétel – ha önmagán túlmutató jelentést vesz fel a szó, vagy összeforr a szerkezet, egybeírjuk pl. porszívó, kávéfőző, favágó, semmitmondó, jótáll határozós alárendelés: általában különírjuk pl. karon fog, sírva vigad ha önmagán túlmutat egybeírjuk pl. körmönfont, szemrehányás, napraforgó Idegen szavak írása átvett nyelvi formáknak megfelelően magyar nyelv szabályainak megfelelően 1. Fonetikusan (ahogyan halljuk) pl. menedzser, kóla, bonbon kivételek: ch, x, q pl. jacht, fix latin eredetű műszavak toldalékolás: a magyar nyelv szabályai szerint pl. menedzserrel, kólát, fixet, fixszel (val, vel – a kiejtett

mássalhangzónak megfelelően) 2. Eredeti (átadó) nyelv írásmódja szerint pl. cowboy, bestseller, show toldalékolás: a magyar nyelv szabályainak megfelelően 3. Idegen tulajdonnevek kiemeléskor kötőjellel írhatom; átadó nyelv szabályai szerint írjuk toldalékolás: Oslo – Oslót, Goethe – Goethét 5 Idegen szavak kiejtésének problematikája 1. Magánhangzó problémák a) ha több van egymás mellett  mindkét hangot ki kell ejteni pl. aerodinamika, ideológia, higiénia, audiovizuális, aerobik b) ha két azonos magánhangzó van egymás mellett  mindkét hangot ki kell ejteni, nem hosszan ejteni pl. kooperáció, vákuum, individuum 2. Mássalhangzó problémák a) latin szavak: ~ti~  ci pl. latium - lácium kivétel – ha a ti előtt s, sz, x áll, a t kiejtjük pl. sextus, szuggesztió b) görög szavak: ~ti~  ti pl. Miltiádész, Lítium változatok: s, az sz kiejtésére, írására pl. Szofoklész, Sophokles – Sophoklész sztátusz,

státus – státusz spondeus - spondeusz c) más egyéb nyelvekből a magyar nyelv hangzásainak megfelelően írandó  hasonlítanak pl. flanel, aligátor, miliő, terasz (régen flanell, alligator) kivétel – milliamper, futball lehetőségek: francia – imázs, angol – image, latin – imágó; német – projekt, latin – projektum, angol – project (egy szövegszerkezetben csak egyfajtát használjunk) Márkanevek RC Cola – hibrid ejtésmód (magyar + angol) Az MTA ennek kerülését ajánlja pl. divatshop – divatüzlet, hitlista – slágerlista, teammunka – csoportmunka. Mozaikszavak 1. Magyaros (betűző) ejtésmód minden betűt kiejteni pl. Ofotért, Malév 2. Németes ejtési mód s  z pl. ISO – izó, NASA - náza 3. Latinos ejtési mód ck s  sz pl. salt – szalt, UNESCO – uneszkó 4. Idegen betűs ejtés saját nyelvi ábécéje szerint pl. FBI, UPC, BBC, HBO 6 Szótagolás Ahány magánhangzót ejtünk, annyi szótagra szótagolunk. A

szótag vagy magánhangzóval, vagy rövid mássalhangzóval kezdődik. Ha egyetlen magánhangzót ejtünk, nem választjuk el a szót. pl. Soós, team, Maugham – nem választjuk el ka-la-uz, ko-o-pe-rál, a-e-ro-bik – magánhangzóval, vagy rövid mássalhangzóval kezdődik ró-zsa, Ri-chárd, fi-xet – összetett mássalhangzó szerepel fosz-fát, mor-zsa, Mau-pas-sant, lajst-rom, bor-ssal – több mássalhangzó kerül egymás mellé Tulajdonnevek, köznevek elválasztása nem változtatható, ahány szótagból áll, annyi rész pl. Baude-laire, Mon-taigne Anyanyelvünk tulajdonságai, jellegzetességei A magyar nyelvtani rendszer fejlődése 1. A jelöltség felé haladás ie. I évezredtől 3000 év alatt vált önállóvá pl. „én lát medve” Az ige jelöletlen volt, a cselekvőt személyes névmás jelölte, nem volt kifejezve a cselekvő, nem volt tárgy megjelölve. A mondatban elfoglalt hely volt a meghatározó. pl apa öl medve  medve öl apa

egyenetlen ragozási sor Az igemódok (kijelentő, felszólító, feltételes) már jelöltek voltak, az igeidők még nem. 2. Jelöltség Az igeidő – igemód egyre inkább jelöltté válik. Múlt kifejezettsége. a/é elbeszélő mód – múlt használata X-XII. században egyre többféle múlt idő jelet használtak pl. lát vala, látott vala, lát volt, látott volt XV. században megjeleni a párbeszédekben a „t” jeles múlt idő XIX. századra kizárólag a „t” múlt idő jel használata; kialakul a tárgyas – alanyi ragozás 3. Új viszonyszavak keletkezése az igekötők a XIII-XV. században jöttek létre, önálló szóból származtathatók pl. megcsinál – a „meg” régen hátult, hátát, jelentett, ez a jelentés elhalványult a névutók a X-XII. században alakulnak ki pl ház mögött, alatt a névelők a XII. századra alakulnak ki új ragok, képzők, toldalékok alakulnak ki pl. ság, ség – dombság (a seg szóból, mely domborulatot

jelentett; elveszti jelentését, önállósul, hozzárakjuk más szavakhoz, így mást jelent, új funkció) 7 4. Mondatszerkesztés bonyolultabbá válása újabb viszonyok alakulnak ki egyszerű és összetett mondatok  differenciálódás, mellé és alárendelt típusok jönnek létre A magyar nyelv hangtani tulajdonságai • • • • • A XVI. századtól a sumér nyelv leszármazottja Zenei nyelv, 40 % magánhangzóhoz 60 % mássalhangzó járul (ilyen arány más nyelvben nincs). Zöngés és zöngétlen mássalhangzó összekapcsolódása megkülönböztető szerep pl. pap – bab (ugyanott képezzük) Hosszú és rövid magán-és mássalhangzók párba állítása; a jelentés a megkülönböztető szerep pl. örül – őrül, török – tőrök Minden hangnak önálló betűjele van. Szóalakok tulajdonságai • • • • • • • aggletináló (ragasztó, ragozó): egyetlen szóban kifejezünk különböző nyelvtani viszonyokat pl. házaimé –

birtokos, többes szintetizáló (összesűrítő): gazdag ragozási rendszer a határozók háromirányúsága helyhatározók: hol (eredet) – honnan (tartam) – hová (vég) időhatározók: mettől (eredet) – mikor (tartam) – meddig (vég) ige nélküli alakok létrehozása csak nálunk pl. Terítve! páros testrészek és ezek ruhadarabjait egyes számban használjuk nincsenek nyelvtani nemek duálisz használata (2. számú ragozási rendszer) már csak a tegeződő/magázódó stílusban mutatkozik meg A magyar szókincs jellegzetességei 1. Rétegződés - - legősibb: finnugor, ugor, uráli 1200 db szó, ie. 6 évezredtől ie 1 évezredig kerülte be nyelvünkbe pl. kéz, jön, megy, lát, atya, anya, fő, nyelv, ín belső keletkezésű szavak: ie. 1 évezredtől a mai napig létrehozott szavak bármilyen szó, amely nem más néptől származik 8 2. Jövevényszavak a vándorlások során más nyelvekből átvett szavak - iráni népektől pl. lótartás

szavai, nyereg, kantár török népektől: (sámán kultúrájú), ekés földművelés szavai, nagyállat-tartás szláv népektől: (honfoglalás környékén) konyhakerti földművelés, főzés, ruházkodás, ház berendezéseinek szavai kulturális hatásokkal átvett szavak: latin szavak, hónapok, jogi szavak, orvoslási, oktatási, egyházi szavak német jövevényszavak: XI. századtól a polgári élet különböző területeiről, iparbeli műszavak, (minőségi) öltözködési szavak pl. gallér, paróka olasz jövevényszavak: kevés; hajózáshoz, operához kapcsolódó műszavak román szavak: furulya, áfonya, palacsinta francia szavak: XVI. századtól; kommün, burzsoá angol szavak: XVII. századtól; parlament, jacht, druida 3. Idegenszavak még nem alkalmazkodott a nyelvhez, vagy jelen pillanatban kerül be 4. Nemzetközi műveltségszavak görög, vagy latin eredetűek kulturális ismerettől függetlenül elterjedtek 5. Evolutív szavak a különböző

rétegekre az evolutív (lassú) fejlődés jellemző vannak kiesők és újabbak, lassú gyarapodás tapasztalható különböző generációk megértik egymást Szószerkezetek jellemzői a magyar nyelvben A magyar nyelv szabad szószerkezetű (oda rakom, ahova akarom) Kivétel: - a jelző és a jelzett szó kötött - igekötő használata kötött - névutó használata kötött - névelő használata kötött A mondatok jellemzői a magyar nyelvben Szabad elrendezésűek, a mondatrészek helyét a hangsúlyképzés rendeli el. Pl Mária szereti Jánost. Mária Jánost szereti A hangsúlyos rész mindig előre kerül. Kivétel: összetett mondatoknál a magyarázó és következtető mondatok sora kötött. 9 Szaknyelv Sajátos helyet foglal el a magyar nyelvben. nyelvjárás: dialektusok Magyarországon 8 féle nyelvjárás szociolektusok: társadalmi nyelvváltozatok ennek egyik változata a szaknyelv idiolektus: az egyén nyelvhasználata szaknyelv: azt sugallja,

hogy önálló nyelv, valamely tudományág, szakma, vagy csoport nyelve Pusztai István: a fentieket mondja Grétsy László: szerinte a szaknyelv nem önálló, mert nincs önálló nyelvtana Szaknyelv-köznyelv: • • • • A szaknyelvet egy bizonyos csoport használja, a köznyelvet általánosan mindenki. A szaknyelv tudatos elsajátítást igényel, a köznyelv spontán elsajátítású. A szaknyelv életkori szakaszhoz kötődik, a köznyelvet életünk folyamán használjuk. A szaknyelvnek speciális szókincse van, a köznyelvnek nincs. Szaknyelv, mint formális nyelv • • • • • formális nyelv (természetes nyelv: a magyar és azon nyelvek, amelyeken beszélünk) valamely embercsoport hozza létre, mesterséges nyelv formális nyelven adja meg a megállapításait, de természetes nyelven magyaráz formális és természetes nyelvi elemek keverednek pl. biológia természetes nyelven magyaráz, de erős formalizáltságot mutat pl. jogi nyelv Szakszókincs

két csoport: terminológia, nómenklatúra • terminológiában: • nómenklatúrában: azok, melyek a szakmában alap szókincsnek számítanak pl. tolómérce nem kerülnek át a köznyelvbe, ez az egyedi fogalmak halmaza 10 Szakszavak követelményei • • • • • • • • szabatosság: az új szónak egyértelműnek kell lennie alkalmasság: felhasználható legyen szemléletesség: jól elválaszthatóak, felismerhetőek legyenek a részek helyesség hajlékonyság: egész szakmára kiterjedjen egyöntetűség általánosan elterjedt legyen állandóság: legalább két nemzedék használja Terpeszkedő kifejezések terjengős kifejezése, körülírások • funkcióigés szerkezetek pl. intézkedést foganatosít – mindkettő egy-egy cselekvést jelent, csak az intézkedést használjuk • szenvedő igeképzés - atik, -etik  cselekvőre kell változtatni • rokon értelmű szavak csoportos használata  csak az egyiket használjuk • idegen

szavak és magyar nyelvű megfelelőjük használata Névelő határozott: a, az határozatlan: egy Funkciós igék szerkezete a jogi szaknyelvben 3 típus: valamilyen igével helyettesíthető a jogban használatos fogalom helyett pl. döntést hoz  dönt, kiskorút veszélynek tesz ki  kiskorút veszélyezteti • funkcióigés szerkezet helyettesítése megváltoztatja a mondat struktúráját (a tárgyas szerkezetet alakítja át) • funkcióigés szerkezetet nem lehet mással helyettesíteni (a jogi mondanivaló sérülne) pl. bizonyítást foganatosítás (műszó) •