Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Stabilizációs politika

Stabilizációs politika A stabilizációs célú állami beavatkozásra akkor van szükség, ha a teljes foglalkoztatás nem valósul meg a piaci automatizmusok hatására és a munkanélküliség tartóssá válik. Ekkor az összkereslet növelésére van szükség Kezelésének módja a keynesiánus modell keretei között vizsgálandó. A rögzített nominálbérek mellett kialakuló munkanélküliséget a kormány úgy tudja felszámolni, ha intézkedéseivel az összkeresleti fv. megfelelő mértékű eltolódását éri el Ezt a célt ktsg-vetési vagy monetáris eszközökkel, de akár a kettő kombinációjával is elérheti. A ktsg-vetési politika alkalmazása esetén a leghatásosabb eszköz a kormányzati áruvásárlások növelése (legnagyobb keresletnövekedést biztosítja). Ennek hatására – ceteris paribus – az IS-fv jobbra tolódik, ami azonos irányú eltolódást eredményez az összkeresleti fv-ben is. A kormányzati kiadások növelésének hatására

eltolódó IS-fv. a kamatláb egyensúlyi értékére is hatással van A növekvő reáljövedelem növekvő tranzakciós pénzkereslettel jár, ami a pénzpiacon túlkeresletet idéz elő. A pénzpiaci egyensúly a kamatláb növekedésével áll helyre. A növekvő kamatláb mérsékli a beruházási keresletet Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosító reáljövedelem tehát kevésbé nő, mint amilyen mértékben a kormányzati kiadások az árupiac egyensúlyi jövedelmét növelik. A kormányzati kiadás magánkiadásokat szorít ki A kormányzati kiadások növekedésével a kamatláb nő, ezért a magánberuházások csökkennek. Az állami áruvásárlások ezen következményét kiszorítási hatásnak (crowding out effect) nevezik. A kormányzati kiadások hatása a kibocsátásra i A ktsg-vetési és monetáris politika együttes hatása i LM’ LM=LM” LM i0’ i0 LM’ i0’ i0 IS’ IS IS’ IS Y P Y P YS YS P0’ P0 P0’ P0 YD’ YD’

D Y Y0 Y0 Yp Y YD Y0Yp Y A kiszorítási hatás mértéke adott kormányzati keresletbővítés mellett az IS- és LM-fv-ek meredekségétől, azok kamatrugalmasságától függ. A kormányzati kiadások által előidézett keresletnövekedés az összkeresleti fv.-t jobbra tolja Ennek következtében túlkereslet alakul ki a gazd-ban, ami az árszínvonal növekedéséhez vezet, ezért a reálpénzkínálat csökken, a pénzpiac magasabb kamatláb mellett kerülhet egyensúlyba. Az LM-görbe eltolódik LM’-be A kamatlábat a jövedelem növekedése mellett az árszínvonal emelkedése is növeli. Ez a tényező felerősíti a kiszorítási hatást, és tovább mérsékli a kormányzati áruvásárlások által előidézett kereslet- és kibocsátásbővülést. A kiszorítási hatás miatt a kormánynak nem elegendő az árupiaci egyensúly alapján kiszámított reálkereslet-növekedést elérnie a teljes foglalkoztatás érdekében, hanem figyelembe kell vennie a kamatláb

növekedésének kereslet csökkenő hatását is. A szükséges G nagyságát tehát az összkeresleti és összkínálati fv. alapján tudja meghatározni E két fv meredeksége függ ugyanis, hogy adott kormányzati keresletbővítés milyen mértékű árszínvonal-emelkedést vált ki. Ha nagyobb mérvű az árszínvonal emelkedése, akkor erősebb a kiszorítási hatás, s több kormányzati áruvásárlásra van szükség a munkanélküliség tervezett csökkentése érdekében. Van azonban egy másik lehetőség, amivel a kormány képes lehet ellensúlyozni a kiszorítási hatást: ha a ktsg-vetési politikáját kiegészíti a monetáris politikával. Ha az állami beruházások növekedésével egyidejűleg növelik a forgalomban lévő pénz menny-t, tehát a pénzpiaci túlkereslet alakulásának megelőzése érdekében növelik a pénzkínálatot, akkor a keresletnövekedés nem fogja növelni a kamatlábat, a beruházások nem fognak csökkenni. A 2. ábrán látható

esetben a monetáris politika teljes egészében ellensúlyozza a kormányzati vásárlások közvetlen kiszorító hatását. Az árszínvonal növekedése azonban most is bekövetkezik, hiszen az összkereslet növekedése mindenképpen növeli az árszínvonalat. Az árszínvonal növekedése ellenére az ábrázolt esetben sikerült elérni a teljes foglalkoztatást biztosító potenciális kibocsátás melletti egyensúlyt, mert a kormányzati áruvásárlások és a nominális pénzmennyiség bővítése kellő mértékben elmozdította az összkeresleti fv-t. A keresletnövelő – akár tisztán ktsg-vetési, akár monetáris politiával kombinált – gazdaságpolitika mindenképpen növeli az árszínvonalat, a kormányzati beavatkozás ebből fakadó kiszorító hatását semmiképpen nem lehet elkerülni. A foglalkoztatás növekedése tehát az árszínvonal növekedésével jár együtt. Az árszínvonal egyszeri növekedése önmagában még elviselhető ára lehet a

munkanélküliség csökkentésének. Ez az egyszeri árszintnövekedés azonban további árnövekedést válthat ki, és elindíthat egy inflációs folyamatot. Beruházási csapda: A kedvezőtlen profitkilátások hatására stagnáló beruházási kereslet által előidézett rugalmatlan összkeresletet csak vmilyen külső tényező növelheti meg. A monetáris politika teljesen hatástalan maradna, hiszen a kamatláb változása sem képes befolyásolni az árupiaci keresletet. Ebben az esetben a ktsg-vetési politika képes a reálkeresletet bővíteni