Gazdasági Ismeretek | Logisztika » GDF logisztika

Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA Kidolgozás 1. Mi a logisztika? A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. A logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén. "A logisztika nem más, mint a rendszer elmélet alkalmazása az anyagáramlás területén." 2. 7 M 7M definíció: hely-idő-állapot szempontú megközelítés, jól leírja az üzleti logisztika célját A 7 M definíció a logisztikát 7 megfelelőségi feltétel biztosításával foglalkozónak tekinti, amelynek feladata a megfelelő termék, megfelelő minőségben, megfelelő állapotban, a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a megfelelő felhasználónak a megfelelő költségen történő

rendelkezésre állásának biztosítása. 3. Just in Time JIT „Éppen időben” rendszer. Nincs készlet, a beszállítás után azonnal a felhasználás következik. Magyarul : „Jól Időzített Termelés” – bár ez a fogalom leszűkítését jelenti, mert nem biztos, hogy a beérkezés után következő fázis a termelés, lehet pl. az elosztás, átrakás is 4. Készletezési stratégia 132o A készletezési rendszerben a szabályozó szerepet a megrendelés tölti be. A megrendelés alapkérdései: − MIKOR rendelünk? − MENNYIT rendelünk? A készletezési rendszerben a szabályozó szerepet a megrendelés tölti be. A megrendelés az, amelyet a működési stratégia alapvetően meghatároz, befolyásolva ezen keresztül a teljes rendszer működését. A megrendelés az input folyamatra vonatkozik, és mint ilyenre, alapvetően két kérdésre kell választ adnia. A két kérdésre a válaszok: MIKOR? MENNYIT? 1. előre adott, egyenlő T időközökben 1. Egyenlő q

nagyságú tételekben 2. Amikor a készletmennyiség egy 2. Akkora mennyiséget kell rendelni, adott, s szint alá csökken. hogy a beérkezéskor maximális, S készletszint legyen. A fenti kérdéseket természetesen a megrendelés során egy időben kell megválaszolni. Vagyis egyidejűleg mindkét kérdést meg kell válaszolni 1 Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA Válaszlehetőségek mátrixa Mennyit Mikor T s q S T= adott időközönként T-q s-q T-S s-S s= q= S= minimál szint elérésekor egyenlő mennyiséget max. készletszint feltöltéshez szükséges mennyiséget T-q: Egyenlő időszakonként egyenlő mennyiséget. Csak determinisztikus input és output esetén valósítható meg − T-S: Ciklikus stratégia Adott időközönként maximumra töltjük a készletet Előny: - nem igényel folyamatos készletfigyelést, - rendelések ütemezhetők Hátrány: - változik a megrendelt tétel nagysága - nagyobb tételnagyságnál elérhető előnyöktől elesik

a vevő - véletlen hatások ellen nem véd, hiány léphet fel. − q1 q2 T T Alkalmazási területe: − kevésbé ingadozó felhasználás − előírt rendelési határidők − magas készlet ellenőrzési költség esetén T − s-q: kétraktáras stratégia A minimális készletszint elérésekor adott nagyságú tétel rendelése S s t Folyamatos készletfigyelést igényel Előny: - hiány valószínűsége kisebb, - kevésbé érzékeny a sztohasztikus outputra Hátrány: - készletigényes (lehet) - hiány felléphet - folyamatos készletfigyelést igényel Alkalmazás: - kevéssé ingadozó felhasználás 2 Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA - rövid beszerzési idő - magas készletezési és hiányköltség esetén − s-S: csillapításos stratégia A minimális készletszint elérésekor maximális szintre való feltöltés S q1 s q2 t Folyamatos készletfigyelést igényel, változó időszakonként változó nagyságú megrendelések születnek.

Figyelembe vehető az utánpótlási idő alatti fogyás is Előny: - rendelés időpontja a készlethez igazodik, - behatárolt a maximum készletszint Hátrány: - folyamatos ellenőrzést igényel - véletlen ingadozásnál magas készletszint vagy hiány felléphet Alkalmazás: - ahol a készletezési és hiányköltségek magasak 5. Termelési fázis 46o (A különböző termelési fázisok anyagmozgatása) A vállalaton belüli anyagmozgatási tevékenységet aszerint is csoportosíthatjuk, hogy az alapanyagból a késztermékké válás során milyen termelési fázisban történik. A vállalaton belüli anyagmozgatási igényeket az alábbiak szerint 5 termelési fázisra bonthatjuk fel: 1. szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás megteremti a vállalat-környezet anyagkapcsolatot nagy tömegű, és sokféle anyagról van szó. a. alapvető szempontok, szervezési elvek, amelyekre a szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatáskor tekintettel kell lenni: - a raktárak és

külső szállítási útvonalak távolságát minimálisra kell venni. Okai: balesetveszélyt fokozza, ha a külső és belső szállítások azonos útvonalon haladnak. A vállalaton kívüli szállításokban alkalmazott eszközök jelentősen eltérnek a vállalaton belüli anyagmozgatási eszközöktől. - A rakodási helyeket úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmazkodjanak a szállítóeszközhöz. - A rakodási kapacitás mértékének helyes kialakítása: Az optimális rakodási kapacitás a maximális és az átlagérték között található, általában a kettő átlaga. 2. a tárolás anyagmozgatása tárolás: az anyagmozgatás folyamatának a megszakítása. Anyagmozgatás 3 esetben történik a raktározáshoz kapcsolódóan: a. betárolás b. kitárolás c. átrendezés 3 Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA A raktározás összrendszer szintjén pufferelésnek, időbeli, térbeli kiegyenlítőnek tekinthető. A tárolás anyagmozgatásának kialakítási

elvei: - Helykihasználás Cél: az alapterület, a felület és a tér nagyfokú kihasználása. - Tárolt anyagok elhelyezésénél fontos szempont a gyors elérhetőség. Ez néha ellentmond a helykihasználásnak. - Fontos, hogy a raktározás miatti anyagmozgatás minimális legyen. o Gyakrabban a ki- és betárolt anyagokat úgy helyezzük el a raktárban, hogy azok a legkevesebb anyagmozgatással, a legrövidebb úton elérhetők legyenek. - A raktározás során elvárás a raktározott termékek állagának megóvása. - Ergonómiai követelmények A raktározott anyagok állagmegóvását biztosító körülmények nem mindig megfelelőek az emberi ott tartózkodáshoz (hőmérséklet, páratartalom). Munkavédelmi szempontokat figyelembe kell venni! Tárolás anyagmozgatási technológiái: - polcrendszer - tartálypark - ömlesztett anyagok - automata magasraktár A tároláshoz kapcsolódik a nyilvántartási rendszer és a termékek elhelyezése Lehet: - fixhelyes

elhelyezés - szabadhelyes tárolási és nyilvántartási rendszer 3. üzemközi anyagmozgatás különböző anyagmozgatási ciklusokból áll, amely az alábbi részletekből tevődik össze: - megrakás a kiinduló állomáson - a teher elszállítása az átrakási helyre - a teher kirakása az átadási helyen - a szállítóeszköz visszatérése Gyakoriságot tekintve az anyagmozgatás lehet egyszeri, illetve rendszeres. Rendszeres anyagmozgatás esetén célszerű a járatok kialakítása: - ingajárat - sugaras járat - körjárat 4. műhelyközi anyagmozgatás 5. munkahelyi anyagmozgatás A 4., és 5 anyagmozgatási típus jellemzői: - Kis tételekben és nagy gyakorisággal történik. - A műveleti kötöttségek az anyagmozgatás időbeli ütemezését alapvetően meghatározzák. - Helyileg az anyagmozgatás üzemen belül történik. Az anyagok mozgatása rövid úthosszon, elemi mozdulatokkal történik. 4 Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA 6. Logisztikai

tevékenységek 26o A logisztika különböző tevékenységek összehangolt működését igényli. Ezek: - szállítás és forgalom - raktározás és tárolás - csomagolás - anyagkezelés - készletgazdálkodás (ennek irányítása) - megrendelések feldolgozása - vevőszolgálati szintek - igény előrejelzés - beszerzés - elosztási kommunikáció - üzem és raktárelhelyezés - visszáru kezelés - alkatrész és kiszolgálás - selejtezés Fenti funkciók mindegyike - a vállalat jellegétől függően - nem jelenik meg minden vállalatnál. 7. Sorbanállási módszerek, FIFO, LIFO 217o A kiszolgáló egység a sorból vételez egy elemet, azon műveletet végez és kibocsátja. Ha a sor nem üres, azonnal hozzákezd a következő elemhez Jellemzői: − kiszolgáló egység kapacitása (állandó, változó) − kiszolgálási idő és ennek reciproka a kiszolgálási sebesség A kiszolgáló egységek tulajdonságai − egyenletes kiszolgálási sebességgel dolgozó

− sor hossza által vezérelt − egyéb módon vezérelt − szakaszos működésű A kiszolgálási elv − FIFO (First In - First Out) (sor)  Forrásból sor Kiszolgálóhoz − LIFO (Last In - First Out) (verem) Forrásból  Kiszolgálóhoz sor − − Prioritás szerinti: előre meghatározott prioritási szempont alapján Véletlenszerű: random kiválasztás útján A kiszolgáló rendszer mutatója a terhelési intenzitás kiszolgálási idő várható értéke U= beérkezések közötti idő várható értéke U > 1 esetén a kiszolgáló egység kapacitása kicsi 5 Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA 5. Szimulációs modellek Vis Sim = sorban állás modell kezelésére is alkalmas Pro modell: PC-n futó program 8. Számítás 90omegoldás! Telepíteni kívánunk egy új üzemet (X). A leendő üzem három másik (ABC) üzemmel lesz kapcsolatban. Az anyagáramlás intenzitása: A X : 1500 kg/ nap X A: 500 kg/nap B X : 500

kg/ nap X B: 400 kg/nap C X : 100 kg/ nap X C: 200 kg/nap Kérdés: Hova helyezzük a 4(X) üzemet? Jelölje be a rajzon! Megoldás: A X : 1500 kg/ nap B X : 500 kg/ nap C X : 100 kg/ nap + + + X A: 500 kg/nap = 2000 kg/nap X B: 400 kg/nap = 900 kg/nap X C: 200 kg/nap = 300 kg/nap Az AC oldalon átmenő súlyvonal metszéspontjának távolsága A-tól (XAC) = 300* (20 - XAC) 2000 *XAC 2000 *XAC = 6000 - 300 XAC 2000 *XAC +300 XAC = 6000 2300 *XAC = 6000 XAC = 2,6 km Az AB oldalon átmenő súlyvonal metszéspontjának távolsága A-tól (XAB) 2000 *XAB = 900* (50 - XAB) 2000 *XAB = 45000 - 900 XAB 2000 *XAB + 900XAB = 45000 2900 *XAB = 45000 XAC = 15,51 km 9. Integrált vállalat irányítási rendszer Egyidejűleg több felhasználó, a vállalat vezetés különböző funkciókban használja a rendszert. Vannak törzsadatok, amelyek különböző funkciókban jelennek meg. A felhasználók az ezekben bekövetkezett változásokat közvetlenül érzékelhessék, és ne az

egyes program modulok közötti lassú adatkonverziókon keresztül. Gyorsabbá, és megbízhatóbbá válik a rendszer működtetése, így minden törzsadat egyszer fordul elő a rendszer adatbázisában, az ilyen rendszereket vállalati irányítási rendszereknek nevezzük. 6 Gábor Dénes Főiskola LOGISZTIKA Integráció (adat integráció: egy közös adb, ezt használja mindenki, de uúgy modulokból áll; minden törzs 1x szereppel-több modul használja) - Moduláris felépítés (a m-ok önállóan és egységes egészként tudnak működni – on-line kapcsolat) - Rugalmasság/testre szabhatóság (paraméterezett) - Széles funkcionalitás (m-ok az üzl.élet vmennyi Tét képesek lefedni, választható, h. Mely m-t vezeti be) - Valós idejű működés, feldolgozás (bevitel pill-ban kp-i adb-ba kerül rögtön lekérhető) - a bevitel ott tört, ahol keletkezik-más Tek is azonnal látják - Párhuzamos, egyszerűsített folyamatok (több felhasználó II-an

dolgozhat, nincs sorrendiség) - Nyílt rendszerek (adatok küldésére/fogadására alkalmasak) - Felhasználóbarát kezelési mód (egységes kezelői felület) - Adatvédelem, biztonság, megbízhatóság (1 adb – jogosultságok felhasználónként - Hot-line rendszerügyelet - a tevékenységek naplózása (ki mikor mit csinál) - nincs többszörös adatfelvitel - nincs redundancia, karbantartási probléma - adatok szervezeti szintű egyértelműsége javul az adatok: időszerűsége, megbízhatósága, összehasonlíthatósága, alkalmazhatósága - 10. Szállítási irányítási eljárások Minimális összfutás, minimális kiszolgálási idő, járművek kapacitása lehető legjobb kihasználásával állítják össze a járművek feladathoz rendelését, és a szállítási feladatok végrehajtását támogató menetrendek összeállítását. ---- Beszállító járatok optimalizálására, - Elosztási járatok optimalizálására, - Kommisírozási tevékenység

optimalizálására használhatják. 11. Logisztikai információt támogató informatikai megoldások - adatgyűjtés - adattárolás - folyamatok irányítása 12. TK 73oldal, feladat! 7