Informatika | Információelmélet » Informatika és számítástechnika

1. AZ INFORMATIKA ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKA VISZONYA Az informatika az információ keletkezésével, továbbításával és felhasználásával foglalkozó tudományág; művelői felhasználják a számítástechnika eredményeit is. 2. AZ INFORMATIKA OKOZTA TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK EGY SZABADON VÁLASZTOTT SZAKTERÜLETEN Tömeg(kommunikáció) Az informatikai eszközök elterjedése a kommunikáció világában okozta a legnagyobb erejű átrendeződést. A hagyományos szerkesztői munka teljesen eltűnt; a korszerű szerkesztőségi informatikai rendszereken elvileg papírhasználat nélkül futhatnak át a cikkek a nyersfogalmazványtól a kész sajtótermékig. Nagy területen terjesztett lapoknál megspórolható a nyomdakész anyag „utaztatási” ideje a helyi nyomdákba, a lapzárta ideje kitolható – helyi kiadás, helyi nyomda. Az ilyen módon (digitálisan) előállított lapoknál az archiválás automatikussá tehető, a visszakeresés hatékonyabbá válik. A

hírügynökségek munkájában elsősorban mennyiségi változás állt be, a korszerűsített rendszerek egyre nagyobb mennyiségű anyagot képesek befogadni, feldolgozni és továbbítani. A tudósítók munkáját egyszerűsíti és az általuk gyűjtött anyag továbbítását gyorsítják a digitális eszközök (digitális fényképezőgép, mobil telefon, képtelefon), amelyek használatával az elektronikus médiumok megtörténésük idején tudósíthatnak az eseményekről. Az egyén kommunikációjában is jelentős változást hozott az informatika elterjedése. A mobiltelefon használatával bármikor, bárhol elérhető és elérhet másokat, az internet segítségével számára eddig ismeretlen emberekkel alakíthat ki kapcsolatokat, helyileg távoli ismerőseivel kapcsolatait szorosabbra fűzheti. Átalakult a postafordultával kifejezés fogalma 3. AZ INTERNET JELLEMZŐI ÉS AZ ÁLTALA BIZTOSÍTOTT LEHETŐSÉGEK Az internet egymással összekapcsolt hálózatok

együttese, a „hálózatok hálózata”. Nem egy cég tulajdonában van, az egyes cégek csak a hozzáférési pontokat tulajdonolják, és a hozzáférést adják bérbe, szolgáltatásként. Amikor egy felhasználó böngészőjével lekér egy weblapot, számítógépével arra az időre maga is a világméretű hálózat része lesz A az internetnek, mint hálózatnak nincs központja, a részeit alkotó számítógépek egyenrangúak. A hálózati információtovábbítás alapját a TCP/IP protokoll képezi, az üzenetcsomagok a hálózaton keretekbe foglalva utaznak; az útválasztó számítógépek (routerek) irányítják őket a célállomásukhoz, az elérhető legrövidebb út és az adatátviteli hálózat zsúfoltságától függően. Létrejötte idejéhez képest alapszolgáltatásai megváltoztak, új szolgáltatások tűntek fel (streaming média, stb.), egyes szolgáltatások jelentősége csökkent (archie, gopher) Főbb szolgáltatásai közé tartozik a WWW

(tartalom-elhelyezés), a levéltovábbítás (e-mail), fájlátvitel (ftp). Ezenkívül az internet, mint hálózat szolgáltatja az alapot többek között az on-line bankműveletek végrehajtásához is. 4. FŐBB SZOLGÁLTATÁSOK A VILÁGHÁLÓZATON  Elektronikus levelezés (e-mail): A hálózaton továbbított elektronikus levelek olcsóbb és gyorsabb kapcsolattartási lehetőséget jelentenek bármilyen hagyományos üzenettovábbító szolgáltatásnál (talán csak a fax veheti el vele a versenyt), az üzenetek mellé fájl is csatolható. Használatának ajánlott szabályait a Netikett (RFC1855) írja le, Egy-azegyhez kommunikáció fejezetében 1     5. IRC, chat: Internet Relay Chat – Internet közvetítette csevegés. Szinte valós idejű egya-többhöz kommunikációs forma, a késlekedés előidézője egyedül az adatátviteli vonal sebessége. Fájlátvitel (ftp): Az internet ftp protokollját kihasználó fájltovábbító szolgáltatás.

A nyílt (public) ftp – szerverekhez bárki csatlakozhat és onnan ingyenesen tölthet le dokumentációkat, programokat. Egyes ftp – szerverek üzemeltetői különösebb megkötések nélkül engedélyezik fájlok feltöltését is. WWW (World Wide Web): A legtöbb internetet használó ezzel a szolgáltatással találkozik először. A WWW szolgáltatás a világon szétszórtan elhelyezkedő számítógépeken elhelyezett hypertextes tartalmakhoz és streaming médiákhoz nyújt hozzáférést. telnet: A távoli számítógépekre interneten keresztül történő bejelentkezést támogatja. Ilyenkor a felhasználó úgy kezelheti a távoli számítógépet, mintha annak képernyője előtt ülne. Az adatok (parancsok és eredmények) átviteléhez szükséges idő a kapcsolatot akadozóvá teszi Biztonságosabb a kiváltására UNIX rendszereken megvalósítható ssh (secure shell) kapcsolat. A VILÁGHÁLÓZAT FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE (AZ ÖTLETTŐL A MEGVALÓSULÁSIG) Az

amerikai Vannevar Bush, egy 1945 –ben megjelent tanulmányában (As we may think) olyan berendezés elkészítésére tett javaslatot, amely az emberiség rendelkezésére álló tudásanyag áttekinthető tárolására szolgálna. Javaslatában a visszakeresést nem katalógus, hanem asszociatív alapon képzelte el. Húsz év múlva Ted Nelson dolgozta ki és vezette be Bush elképzelései alapján a hipertext fogalmát. A hatvanas évek második felében kidolgozták ennek technikai lehetőségeit, és a nyolcvanas évek közepétől piaci forgalomban is megjelentek az első hipertext rendszerek. A számítógép, mint kommunikációs eszköz, ötletszinten a hatvanas években jelent meg. Az ötlet kiterjesztéséhez és megvalósulásához az amerikai ARPA (Advanced Research Project Agency) nyújtott segédkezet, egy projekt támogatásával. E projekt célja olyan hibatűrő, elosztott számítógépes hálózat létrehozása volt, amelyben az egyes csomópontok kiesése nem

bénítja meg a hálózat működését. Az első, négy egyetemet és egy kutatóközpontot összekapcsoló kísérleti hálózatot 1969 –ben hozták létre, ARPANET néven. Ez a hálózat vált az internet ősévé A hálózat kommunikációs szabványként az üzenetek kontrollálására a TCP/IP protokollt használta (használja ma is); A TCP protokoll ’szabdalja’ csomagokra a továbbítandó adatokat, és az IP protokoll felel azok célba juttatásáért. Az internet hosszú ideig csak a tudományos és katonai célokat szolgált, amíg 1989 –ben Tim Berners-Lee és Robert Cailliau, a svájci CERN egyetem munkatársai javaslatot tettek egy hipertextes rendszer létrehozására. Ennek a rendszernek a célja az volt, hogy a különböző helyeken született tudományos eredményeket platformfüggetlen, egymáshoz kapcsolható (linkelhető) módon lehessen közzétenni. Az általuk létrehozott SGML alapú rendszert HTML –nek, (HyperText Markup Language) nevezték el.

Elterjedésében jelentős szerepet játszott az első grafikus böngésző, a Mosaic A HTML jelenleg a 401 verziószámnál tart; ez a hipertextes rendszer vált a World Wide Weben elhelyezett információk publikációs alapnyelvévé. 6. INFORMÁCIÓHORDOZÓK (KÖZVETÍTŐK) ÉS CSOPORTOSÍTÁSUK Az információ környezetbe illeszthető, értelmezhető ismeret. Típusára nézve lehet:  hang által nyújtott (auditív) informá audiovizuális eszköz által nyújtott inció, formáció (multimédia, diaporáma).  képi (vizuális) vagy mozgóképes információ, 2 Az információhordozókat sorolhatjuk hagyományos és a nem hagyományos információhordozók csoportjaiba is; a hagyományos információhordozók a papíralapú, nyomtatott anyagok, a nem hagyományos információhordozók az információt digitálisan hordozzák (CD, stb.) A hang által nyújtott információk hordozója közvetlen információcsere esetén elsősorban a levegő; ide nem értve a

telefonbeszélgetéseket. Ide (is) sorolható a rádióadás is, amely esetében az információt rádióhullám hordozza - közös bennük, hogy a hordozó közeg a hordozott információ megőrzésére alkalmatlan. Szöveges információt tulajdonképpen minden olyan tárgy/eszköz hordozhat, amely alkalmas arra, hogy valamilyen módon rögzíteni lehessen rá (kőtábla, papír, agyagtábla, stb.) Napjainkra legjobban a papír alapú szöveges információterjesztés a legáltalánosabb, bár mindenképpen említést érdemel a televízió teletext szolgáltatása és az internetes információtartalom is - ez utóbbi két esetben az információ képernyőn (esetleg kivetítőn) jelenik meg. A képi információra is elmondható mindaz, ami a szövegesre; különbség: a képi információt hordozó eszköznek az információt részletesebben, pontosabban kell visszaadnia, mint a szövegest (redundancia, megértés). Az elektronikus eszköz által nyújtott információk

fogalomkörébe sorolhatóak azok a (megjelenítésükre nézve képi vagy szöveges) információk, amelyeket valamilyen erre a célra kifejlesztett elektronikus eszköz állít elő, tárol, vagy hoz létre meglevő adatokból (adatbázis). 7. A SZÁMÍTÓGÉP-GENERÁCIÓK I. II. III. IV. V. 8. ~ 1955; Jelfogós és elektroncsöves berendezések; ötvenes évek elejéig egyedi gyártás – az első sorozatban gyártott számítógép 1951-ben az UNIVAC. Fixpontos aritmetikai egység; a programok gépi kódban készülnek. CPU: aritmetikai és logikai egység + központi vezérlő egység. A CPU közvetlenül vezérli a perifériákat, ezért lassú 1955-1965; félvezető diódák és tranzisztorok; ferritgyűrűs memória; adattároláshoz mágnesszalagos és mágneslemezes egységek. Műveleti sebesség: 1M/sec Az I/O műveleteket a CPU helyett a perifériaprocesszorok látják el. Néhány gépcsaládnál fix-, és lebegőpontos aritmetikai egység. Megjelennek a magas

szintű programnyelvek (1954: FORTRAN, 1959: COBOL, 1960: ALGOL, 1964: BASIC [J.G Kemeny]) 1965 ~ 1975; integrált áramkörök felhasználása, a gépek mérete csökken, működési sebesség arányosan nő, energiafelhasználás négyzetesen csökken. Tárolási kapacitás és sebesség megsokszorozódik; modulrendszerű felépítés. Multiprogramozás, multiuser használat. Operációs rendszerek megjelenése (UNIX) 1975 - ; Az integrált áramkörök fejlődése során kialakul az LSI (Large Scale Integration – magas integráltságú áramkör) technológia; Lehetővé teszi:  programozható I/O áram nagykapacitású memóriaáramkörök, körök,  egy félvezető lapkára elhe egyéb kiegészítő áramkölyezett mikroprocesszor, rök (órajel-generátor, időzítő, stb.) gyártását Elveit a nyolcvanas évek elején dolgozták ki; ezen elvek alapján számítógépek nem készültek, azonban a használhatónak bizonyult elveket a ma használt számítógépek

tervezésénél figyelembe veszik. A NEUMANNI ALAPELVEK A szekvenciális, automatikus működésű, digitális működésű számítógép tárolja a műveletek sorozatát, azaz a programot. Részei:  Központi aritmetikai egység (számolómű),  Központi vezérlőegység, 3  Memória,  Input és Output egységek. A memóriában tárolt program olyan utasítások összessége, amelynek lépéseit a vezérlő egység emberi beavatkozás nélkül értelmezi, és a számolómű végrehajtja. Az információt a memóriában kódolva tároljuk; a kódolás alapja a kettes számrendszer. 9. MAGYARORSZÁG ESÉLYEI AZ INFORMATIZÁLÓDÓ VILÁGBAN Az információs társadalom egy olyan gazdasági és társadalmi rendszer, amelyben a jólét, valamint a társadalmi fejlődés alapvető forrását a tudás és az információ adja. Az információs társadalom egy olyan társadalmi együttélési forma, amelyben a korszerű hálózatok, az igazságos

információhozzáférés, a hozzáférhető formátumokban elérhető megfelelő tartalmak valamint a hatékony kommunikáció hozzásegítik az embereket ahhoz, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeket, előmozdítják a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést és emelik az emberek életszínvonalát. 10. A GÉPESÍTÉS ÉS AZ AUTOMATIZÁLÁS FOGALMA. VEZÉRLÉS ÉS SZABÁLYOZÁS ALKALMAZÁSAI A TERMELÉSBEN Az emberi környezetben lezajló különböző tudatunktól független (pl. biológiai) és tudatos (pl termelési) folyamatok fenntartását és célszerű vezetését a rendszerekhez kapcsolódó szabályozások végzik. A vezérlés mindig nyitott hatásláncú utasitást kiadó utasitást utasitást RENDSZER folyamat, mert a kialakító végrehajtó rendelkező jelet nem befolyásolja a rendszer kimenete, illetve állapota. A legegyszerűbb a kézi vezérlés Ilyenkor a jelet az ember adja a vezérlés egy nyílt információ- láncból tevődik

össze Az utasítás kiadása után a folyamat (valószínűleg) lezajlik, eredményéről nincs visszajelzés. A legegyszerűbb példa a világítás bekacsolása a szobában. Az utasítást egy személy adja, a kapcsoló az utasítást kialakítja és végre is hajtja A rendszer a világító test Arról, hogy a világítás valóban bekapcsolást nyert a személy csak vizuálisan tud meggyőződni. Vezérlési feladat egy szállítószalag rendszer indíösszetása vagy leállítása is. hasonlitó bevatkozó, utasítást A szabályozás lényege a (a szabályozott) szabályovégrehajtó (alapjelet) RENDSZER zó visszacsatolás: a hatáslánc szerv kiadó önmagába visszatérő zárt + rendszert alkot. A szabályozás mindig negatív visszacsatolás, a rendszer bemenetére úgy hat, hogy a kimenet egyre jobban közelítsen az előírt értékhez. Watt centrifugális szabályozóval tette egyenletessé a gőzgépének járását Ha a tengely gyorsabban kezdett forogni, a

szükségesnél, akkor a repülő súlyok szétnyíltak és szűkítették a gőzbevezető nyílást. A visszacsatolás másik formája a pozitív visszacsatolás, amelynél a kimenet kezdeti értéktől egyre jobban eltér. Ezt az elvet fel is használják a technikában, amikor pl gerjesztésre van szükség Ez valósul meg a dinamó-elvben is 4 11. A MUNKAVÉDELEM FOGALMA, FŐ TERÜLETEI. MUNKAVÉDELEM A FELVÉTELIZŐ SZAKTERÜLETÉN A munkavédelemről az 1993. évi XCIII törvény rendelkezik; eszerint a munkavédelem „a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgálótörvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.” A munkavédelem két fő területe a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy. A Mvt a két területet azonos súllyal kezeli; ahol külön említés nem történik, ott a munkavédelem

kifejezést mindkét területre kell érteni. A munkavédelem és a Mvt. szabályozza egyrészről a munkahely és kapcsolódó területei fizikai kialakítását, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök forgalomba hozatalának és használatának alapszabályait, a munkavégzés tárgyi feltételeit, ideértve a:  rendre,  közműhálózatra,  tisztaságra,  megvilágításra,  biztonságos mozgástérre,  ártó hatásokra,  tárolóhelyekre,  klímára, stb. vonatkozó előírásokat is Másrészről az Mvt. előírásokat tartalmaz az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés személyi feltételeiről is; különösen a munkakör betöltésére való fizikai és egészségi alkalmasságról, a munkavégzés körülményeiről, és az iskolarendszerű szakképzéssel szemben támasztott követelményekről. Az informatika – számítástechnikai eszközhasználat – kérdéskörében a munkavédelem speciális területéről van

szó. Ezt a területet (képernyő előtti munkavégzés) az 50/1999 (IX3) EüM rendelet szabályozza, és az MSZ EN 29241-1 (jelenleg nem kötelező érvényű) szabvány előírásai vonatkoznak rá. A szabvány előírja, hogy a képernyős munkafeladatoknak:  meg kell könnyíteniük a munkavég javítaniuk kell a munkát végző egyén zést, közérzetét,  szolgálniuk kell a felhasználó bizton fejleszteniük kell az egyén szakmai ságát és egészségének védelmét, jártasságát és képességeit. A fent említett szabvány továbbá előírja, hogy a jól kialakított tevékenység:  lehetőséget ad az egyén jártasságának  bizonyos változatosságot biztosít a és tapasztalatának hasznosítására és új begyakorolt (rutin) tevékenységekben készségek megszerzésére, és készségekben,  a feladat teljesítéséről elegendő visz a munkafolyamat időbeli ütemezésészajelzést ad, amely a felhasználónak ben bizonyos szabadsági

fokot enged értelmezhető és segíti őt. meg,  megadja annak az összefüggésnek a meglátását, hogy a részfeladat a teljes munka egy áttekinthető részét képezi, A számítógépes munkafeladatok végrehajtása közben a következőkre kell tekintettel lenni: a) A számítógép előtti elhelyezkedésnél ügyelni kell a megfelelő testtartásra, monitortól való távolságra, a stabil testtartást lábtámasznak kell biztosítania (térdelőszék); b) Számok és betűk gépbe vitele (adatrögzítés, szöveg beírás) során monitorra rögzített kézirattartó szükséges, hogy a szemnek ne kelljen folytonosan különböző távolságokhoz alkalmazkodni, csak jól olvasható iratokat szabad beírásra átadni; c) Adatrögzítésnél a számbillentyűzetet használó kéz csuklója alá puha alátétet kell elhelyezni; 5 d) Táblázat- és adatbázis-kezelő programokkal végzett munka esetén nagyobb képernyőméret ajánlatos; mivel a programok sokrétűsége

annak alapos ismeretét teszi szükségessé, színvonalas oktatás és on-line súgó szükséges. e) Szolgáltatási feladat során adatbázisból kikeresett információt közlünk az ügyfelekkel. Nagyfokú türelmet, önfegyelmet kívánó munka; konfliktuslehetőségek is fennállnak. A számítógép kezelőjénél a telítődés veszélye lép fel. f) Megfigyelés teljesítése során a folyamatos figyelem fokozott követelmény, ezért egyedül nem teljesíthető 1 óránál, párban 2-4 óránál tovább. Gyakran lép fel stresszhelyzet g) Ellenőrzési feladat esetén jellemző az időhiány, időkényszer. A fokozott felelősség miatt lehetőleg két ember együttműködése szükséges. A feladat pszichés feszültséghez, túlterheléshez vezethet h) Vezérlés esetében a cél egy rendszer funkcióinak racionális felosztása az ember és számítógép között. A vezérlés tipikusan csoportfeladat, két együttműködő minimálisan szükséges. Gyakori a pszichés

túlterhelés, a stressz i) A szűkebb értelemben vett szellemi munka többnyire szabad ritmusban végezhető, de gyakran fennáll az időkényszer. Tevékenységcsere lehetséges, de fennáll a túlzott elfáradás veszélye. 12. A KÖRNYEZETVÉDELEM FOGALMA, FŐ TERÜLETEI. KÖRNYEZETVÉDELEM A FELVÉTELIZŐ SZAKTERÜLETÉN A környezetvédelem feladata a természetes és művi (épített) környezet káros – elsősorban humán eredetű – hatásoktól történő megóvása és fenntartása; az épített környezet olyan kialakítása, hogy az a természetes környezetet ne terhelje. A környezet védelméről jogszabályilag az 1995 évi LIII törvény rendelkezik. A környezetvédelemben a következő környezeti tényezők érintettek:  vízminőség,  állatvilág,  talajminőség,  táj- és  levegő minőség,  települési környezet.  növényvilág, 13. A TERMELÉSI FOLYAMAT FŐ JELLEMZŐI ÉS RÉSZEI A termelés folyamata a termelés –

elosztás – csere – fogyasztás négyesből áll. A termelés az anyagi javak előállítását jelenti; a termelési tényezők:  Természeti javak: föld, bányák, levegő.  Munka: céltudatos emberi tevékenység. A munka végzője a munkaerő  Tőkejavak: először pénz formájában jelentkezik, aztán átalakul épületekké.  Vállalkozó: a személyes képességei arra kellenek, hogy a vállalkozást működtesse és a munkaerőt irányítsa. Csere: a termelés eredményének és a szolgáltatásoknak a kicserélését jelenti. Elosztás: a társadalomnak (egyes társadalmi csoportoknak), és az egyéneknek a megtermelt javakból való részesedését jelenti. Társadalmi juttatások:  pénzbeli (nyugdíj, segély)  természetbeli (oktatás, egészségügy) Fogyasztás: 1. Termelő fogyasztás 6 2. 3. 4. Végső fogyasztás. Egyéni fogyasztás. Közösségi fogyasztás 14. A GYÁRTÁS TECHNIKAI SZÍNVONALA. A TERMELÉS TECHNIKAI ESZKÖZEINEK

CSOPORTOSÍTÁSA (SZERSZÁM, ESZKÖZ, GÉP FOGALMA) 15. A GYÁRTÁS TÖMEGSZERŰSÉGE. A TÖMEGSZERŰSÉG ÉS A TECHNIKAI SZÍNVONAL, VALAMINT A TERMELÉSSZERVEZÉS KAPCSOLATA A tömegszerűség mérésére többféle módszert dolgoztak ki, de egységes, bármely iparágra, termékre, folyamatra érvényes módszer, mutatószám nincs. A tömegszerűség mint fogalom kiterjedhet a gyártott termékre, a gyártás folyamatára és a folyamaton belül az egyes munkahelyekre. Mindezeket lehetséges vizsgálati egységek tekinthetjük, amelyekhez kötődően  egyedi-,  sorozat-,  és tömeggyártást különböztetünk meg. Egyedinek nevezzük a gyártást, ha a gyártmányokat darabos mennyiségben állítják elő s ezek ismételt előállításra vagy egyáltalán nem, vagy az előző azonos darab megmunkálásától függetlenül, külön kerülnek. Sorozatgyártásnak nevezzük azt a tömegszerűséget, amelynél a folyamat, vagy munkahelyek feladatai periódusonként

ismétlődnek és megszakítatlan időszakban az azonos alkatrészek meghatározott mennyisége kerül megmunkálásra. Tömeggyártást az jellemzi, hogy az egyes munkahelyeken állandóan - esetleg a munkahelyek kisebb csoportján túlnyomóan - egynemű munkát végeznek, vagyis a megmunkálógépek legtöbbje ugyanannak az alkatrésznek azonos megmunkálási műveletét végzi. Az egyes alapkategóriákon belüli megkülönböztetéseket a következő táblázatban foglaltuk össze. 7 Gyártási főfolyamat alapvető szervezési típusának meghatározása a tömegszerűség függvényében A folyamat tömegszerűsége A gyártás szervezési típusa Megnevezés TÖMEGGYÁRTÁS SOROZATGYÁRTÁS* EGYEDI GYÁRTÁS Jellemzés Részleges folytonosságú tömeggyártás A folyamat megszakítás nélküli. Egyes folyamatszakaszai, munkahelyei azonban időszakosan terheltek Folyamatszerű tömeggyártás Az összes művelet összehangolt, megszakítás nélkül folyik

Folytonos tömeggyártás Minden művelet egy vagy több párhuzamos munkahelyen megszakítás nélkül folyik Kissorozat - gyártás A gyártás megszakításos. Egyetlen munkahelyen sem alakul ki folyamatos munkát biztosító terhelés Középsorozat - gyártás Megszakításos jellegű gyártás, a legmunkaigényesebb műveletek folyamszerűen megszervezhetők Nagysorozat - gyártás Megszakításos gyártás. A termék már nem kapcsolódik ki a folyamatból és egyes munkahelyek vagy részfolyamatok folytonos terhelése biztosítható Tiszta egyedi gyártás Egyetlen munkahelyen sem alakulhat ki folyamatos munka Vegyes jellegű egyedi gyár- Elszigetelt munkahelyek folyamatos terhelése biztotás sítható 8 A tömegszerűség hatása a gyártási rendszerre és a termelésirányításra A folyamat meghatározó szervezési típusa A kialakítandó folyamat Egyedi gyártás Sorozatgyártás Tömeggyártás jellemző eleme A folyamatjellemző kialakításának

szervezési alapelvei 1. A munkaigényesség egy ter- A munkahelyeket időszakosan és részle- A munkahelyek egy részét rövidebb idő- A munkahelyek nagy részét, ill Összesmékből tesen terheli. Sok a kézi jellegű munka szakra részben vagy teljesen leterheli. ségét hosszabb időre állandóan terheli Kézi munka minimális. Jellemző a gépmunkák aránya 2. A kialakítandó munkaütem Kövesse a rendelések munkába adását. Periodikus ismétlődés biztosítandó (Átfu- Meghatározott kibocsátási ütem szerint (Átfutási idő hosszú) tási idő rövid) állandósított ritmus. Átfutási idő minimális 3. Alkalmazandó termelő berende- Univerzális gépi berendezés Univerzális gépparkban elhelyezett egyes Speciális, egycélú automatikus működtezések speciális gépek tési különleges gépi berendezés 4. Alkalmazandó munkaeszközök Általános használatú eszközök, a leg- Készülékek és különleges eszközök szé- A gép és a gyártóeszköz

szerves kapcsoszükségesebb mértékben les körű alkalmazása latának biztosítása. Összevont és speciális eszközök alkalmazása 5. Munkaerőszükséglet nagy szakképzettség önállóság, univerzá- Meghatározott területeken speciális szak- Kevés univerzális szakerő irányítása alatt lis szakismeretek képzettségű munkaerő, segéd és nagy mennyiségű alacsony képesítésű betanított munkaerővel vegyesen munkaerő 6. Műszaki előkészítés Nagyvonalú, leíró Részletes, ábrás jellegű Precíz mozdulatokig kidolgozott utasítások 7. Az alkalmazható normák típusa Becsült, részben statisztikus normák Statisztikus és részben műszaki normák Szabatos műszaki normák 8. Műveletlánc kialakítása Munkahelyek egyedi ellenőrzése Munkahelyek egy-egy munkafolyamat A munkahelyek az anyagáramlás irányáelvégzésére csoportosítva ban elhelyezve 9. A munkahelyek specializációja A munkahelyeket a munkatechnológiai Munkahelyeket néhány

állandóan ismét- A munkahelyeket konkrétan meghatárojellege szerint kell specializálni lődő munkafeladat elvégzésére kell zott feladat ellátására kell specializálni szakosítani 10. A munka irányítása Decentralizált megoldású Centralizált rendszerű irányítás Koncentrált automatikus irányítás 9 16. A TERMELÉS ERŐFORRÁSAI. A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK munka- mint munkaerő (munkaerő-az ember szellemi és fizikai képességeinek öszszessége, amelyet a termelési tevékenység során felhasznál.) természeti tényezők: amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra (pl. termőföld, vizek, erdők, bányakincsek) tőkejavak: mindazon termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, energia stb. amelyet a termelésben használnak fel vállalkozó: feladata az összes termelési tényező egységbe szervezése, irányítása 17. a) Piacgazdasági alapfogalmak (szükséglet, kereslet,

kínálat, piac, keresletrugalmasság, stb.) A tiszta piacgazdaságban a termelési tényezők magántulajdonban vannak, a termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrások felhasználásáról, a termelők (vállalatok) és a fogyasztók (háztartások) a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést tehát a piac hozza összhangba a szükségletekkel. A szükséglet valamilyen hiányérzet, ami arra sarkallja az embert, hogy megszüntesse azt. A szükségletek köre egyre bővül, és változik A szükségletek egy részét javakkal, más részét szolgáltatásokkal elégítjük ki. Jószágnak (többes számban javaknak) nevezzük azokat a hasznos dolgokat, amelyek valamilyen szükségletet kielégítve növelik jólétünket. A szolgáltatások nem hoznak létre új hasznos dolgokat, itt maga a tevékenység hasznos a társadalom számára. A javak előállítását és rendeltetési helyükre eljuttatását, illetve a

szolgáltatások nyújtását termelésnek nevezzük. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve e szereplők kapcsolatainak rendszere, a keresletet és kínálatot összehozó intézmény. A kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni. A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány százalékkal változik a jószág kereslete a jószág árának egy százalékos változására. Lehet: ­ Teljesen rugalmatlan: a kereslet teljesen független az ártól. Az árváltozás nem hat a keresett mennyiségre ­ Rugalmatlan: keresett mennyiség kevésbé változik, mint az ár. (Az áremelkedés növeli az eladó bevételét) ­ Egységnyi: az ár és a keresett mennyiség pontosan ugyanolyan mértékben változik. ­ Rugalmas: az eladott mennyiség nagyobb arányban nő vagy csökken, mint amennyivel az ár csökken vagy nő. ­ Végtelenül rugalmas: a meglevő áron a kereslet mennyisége

végtelen, azaz a vevők a termékből bármennyit hajlandók megvásárolni. A kínálat az az árumennyiség, amit egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak. 11 b) A fogyasztó, a fogyasztói döntés és tényezői 18. a) A vállalat működése, célja, részei. A vállalat környezete Vállalat: olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik, a piac közvetítésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik. Egy tevékenységet az tesz vállalkozássá, ha azt üzletszerűen, tőkét befektetve és azt kockáztatva pénzjövedelem elérése érdekében végzik. A vállalatok szervezeti formái:  állami, önkormányzati,  vegyes tulajdonú vállalatok,  szövetkezeti és magánvállalatok, A vállalat célja, célrendszere:  jövedelmezőség,  profit,  a vagyon megtartása,  növekedés,  fejlődés,  piaci pozíciók megtartása,

javítása,  társas vállalkozások.  korszerűsödés, termelékenység növelése,  likviditás,  fizetőképesség,  fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése,  vezetői különcélok. A vállalat környezete: - Piaci környezet: a vállalkozásba nem tartozó elemek közül azokat, amelyek befolyásolják a vállalkozás működését, a vállalkozás környezetének nevezzük. Termékpiac: output. Tényezőpiac: input, származékos a tényezők kereslete, a vállalkozó csak azért veszi meg őket, mert a termékpiacon a létrehozott outputját a fogyasztók meg kívánják vásárolni. - Társadalmi, politikai környezet: az államintézmény-rendszer, kulturális hátterét jelenti az adott gazdaságnak. - Természeti, ökológiai környezet: a domborzat, környező folyó- és állóvizek, stb. b) A piaci verseny jellege, a piac formái A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve e szereplők

kapcsolatának rendszere, a keresletet és kínálatot összehozó intézmény. A piac lehet: Központi utasítású tervgazdaság: (központosított tervgazdaság)  a célok központi célok, melyeket az állam illetve a párt határoz meg. Az egyéni célok csak másodlagosak.  központi terv, utasítások formájában vezérlik a gazdaságot  ösztönző erő a terv teljesítése  a termelőeszközök birtoklásának megszüntetése, állami tulajdonba vétele;  fogyasztók közötti racionalizálás, hogy ne legyenek egyenlőtlenségek  az állam hoz meg minden gazdasági döntést 12 Tiszta piacgazdaság: (liberalizmus)  központi értéke a szabadság, az egyéni célok állnak az előtérben, az ember csak önmagáért felelős használásáról tulajdonosaik szabadon dönthetnek   a gazdaságot a piacon keresztül irányítják a fogyasztási javak elosztása az egyéni vásárlóerő alapján történik   a nyereségre

való törekvés csak ott lehetséges ahol a magántulajdon biztonsága fennáll  a termelési tényezők magántulajdonban vannak, ezek fel- az állam jelöli ki azokat a kereteket, amelyek között a gazdaság háborítatlanul működhet. Az állam biztosítja a kereskedelem és az iparűzés feltételeit  a magántulajdon biztosított, de a közjó érdekében korlátozni kell  a fogyasztói javakat a fogyasztókhoz az egyéni vásárlóerő alapján juttatják el  az állam kiegyenlítőként van jelen a gazdaságban, irányítva és tervezve avatkozik be a változó jogrend keretein belül, hogy rendezett versenyt teremtsen Szociális (irányított) piacgazdaság:    egyenrangú felek viszonyának megteremtése, olyan módon, hogy az egyén és a társadalom érdeke egyformán érvényesüljön a gazdaságot amennyire lehetséges a piacon keresztül irányítják, esetlegesen avatkozik csak be az állam az ösztönző erő a nyereségre való

törekvés, amelyet szociális kiadásokkal, tilalmakkal, támogatásokkal befolyásolnak 19. a) Gazdasági ágazatok és fő jellemzőik b) Nemzetközi munkamegosztás és komparatív előnyök A társadalomban és a nemzetek között munkamegosztás alakult ki a termelési egységek között. A munka megosztásának alapelve, hogy komparatív (viszonylagos) előnyökön alapul. Ez azt jelenti, hogy minden termelő azt a terméket gyártja, amelyet a többi termelőnél kisebb alternatív költséggel (opportunity cost) képes gyártani. Ekkor lesz az együttes, vagyis társadalmi szintű áldozat a legkisebb Egy gazdasági egységnek komparatív előnye van valamely termék előállításában egy másik gazdasági egységgel szemben, ha az adott terméket kisebb alternatív költséggel képes megtermelni, mint a másik gazdasági egység. Az opportunity cost (gazdasági költség, alternatív költség) egy lehetőség kiválasztásának költsége, ami megmutatja, hogy pontosan

miről kellett lemondanunk azzal, hogy éppen az adott lehetőség mellett döntöttünk. 13 20.A TERMELÉSI FOLYAMAT CÉLJA ÉS RÉSZEI a) A munkanélküliség és fajtái. A munkakeresletet- és kínálatot befolyásoló tényezők Az aktív lakosság a munkapiac szempontjából két csoportra bontható; a foglalkoztatottakra és a munkanélküliekre. Munkanélküli az aktív népesség azon része, amelyik egy adott időszakban nem rendelkezik munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló munkakapacitás ki nem használt része. A munkanélküliség fajtái:  Önkéntes munkanélküliség – Önkéntes munkanélkülinek azokat a gazdaságilag aktív személyeket nevezzük, akik adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát (munkaerőt) kínálók 1 és az aktív népesség különbsége  Kényszerű munkanélküliség – Kényszerű a munkanélküliség akkor, ha adott reálbér mellett a munkát kínálók nem

találnak állást. Számuk megegyezik az adott reálbér melletti munkakínálat és a foglalkoztatottak különbségével.  Frikcionális munkanélküliség – Az ilyen jellegű munkanélküliség abból fakad, hogy időre van szükség, amíg az üres állás és a munkavállaló találkozik egymással.  Strukturális munkanélküliség – A munka keresletének és kínálatának összetétele eltér egymástól. A frikcionális és strukturális munkanélküliség állandó jelensége a munkaerőpiacnak. Ha a munkanélküliség csak ebből a két okból keletkezik, akkor a keresett és kínált munkahelyek összmennyisége megegyezik, de ezzel egy időben vannak üres állások és vannak munkanélküliek is. A munka iránti kereslet függ a vállalat rendelkezésére álló tőkétől, a termelési tényezők árarányaitól, a termelési tényezők határtermelékenységeitől, a technikai haladástól, és a termelt áru iránti kereslettől. A munkakínálat a

reálórabértől, a béren vehető javak hasznosságától, és a szabadidő hasznosságától függ. A munkakínálat és –kereslet összefüggéseit kínálati és keresleti függvényeken ábrázoljuk. 21. a) A statisztikai sorok (gyakorisági, idő, területi és leíró sor) b) Az infláció és fajtái. Az infláció okai Az infláció mértéke alapján három típust különböztetünk meg: I. Kúszó inflációról akkor beszélünk, ha az infláció üteme évente néhány százalék; II. Vágtató az infláció akkor, ha évi mértéke két- (esetleg három) számjegyű; III. Hiperinfláció esetén az infláció mértéke szétzilálja a gazdaságot és csak határozott kormányzati intézkedésekkel számolható fel. 1 Fordított logika: a munkavállaló kínálja munkaerejét. 14 Az inflációt (az árszínvonal növekedését) a kereslet vagy a kínálat megváltozása idézheti elő. Ha a kereslet megnövekszik, akkor változatlan kínálati feltételek

között az egyensúly magasabb szinten fog kialakulni. Azt az árszintnövekedést, amelyet az összkereslet növekedése idéz elő, keresleti inflációnak nevezzük Ha az inflációt a kínálat csökkenése idézi elő, kínálati inflációról beszélünk. Ha növekszik a forgalomban levő pénz mennyisége, az is inflációt idéz elő. Ha az inflációt elsősorban pénzpiaci változások idézik elő, azt pénzinflációnak nevezzük. 22. a) A viszonyszámok (dinamikus viszonyszámok, megoszlási és koordinációs viszonyszámok, intenzitási viszonyszámok) b) A makrofolyamatok befolyásolásának állami feladatai Az államnak három gazdasági funkciót kell ellátnia, ezek a:  hatékonyság  igazságosság és  stabilitás Hatékonyság: ha piaci módszerekkel nem jön létre az egyensúlyi helyzet a kormány közbeavatkozik. Alapvető okok: információ hiánya vagy torzulása A versenyfeltételek sérültek (monopolhelyzetek). Külső gazdasági

hatások: ha a cégek vagy emberek költségeket vagy előnyöket okoznak másoknak anélkül, hogy azok megkapnák érte a megfelelő fizetséget, illetve megfizetnék a megfelelő költségeket. Közjavak biztosítása: mindazon gazdasági javak, amelyek létrehozását hatékonyan nem lehet magánvállalkozásokra bízni. Oka, hogy a magánvállalkozó nem érez késztetést ilyen javak létrehozására. A kormányzat, mint megrendelő lép fel Adók kivetése: nincs közvetlen kapcsolat a kifizetett adók és kapott kormányzati támogatás között. Igazságosság: a súlyos társadalmi egyenlőtlenségekért nem a piac a felelős. A piac igazsága egyszerű: oda közvetíti a terméket, ahonnan a pénz jön A kormány is csak azt tudja elosztani ami van, az újraelosztás akkor ad jó szociális hálót, ha jóléti az állam. Érvényesül a progresszív adózás, fejlett a jövedelemtámogatás rendszere, és vannak egyéb juttatások. Stabilitás: biztosításához a

gazdasági kibocsátást, az inflációt és a foglalkoztatás szintjét kell felügyelnie. A kormánynak a stabilitás érdekében rendelkeznie kell egy programmal, hogy mit tart fontosnak. Költségvetési (adó és transzfereken keresztül szabályozza a kibocsátást, az inflációt és a munkanélküliséget) és monetáris politika (bankrendszeren keresztüli szabályozás, kamatláb nagyság és hitelfelvételi lehetőségek) 15 23. a) Középértékek (számtani és harmonikus átlag, kronologikus átlag, standardizálás) b) Statisztikai alapfogalmak (a statisztika tárgya, céljai, a statisztikai sokaság fogalma) A statisztika a valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan, illetve gyakorlati tevékenység. A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése és ennek alapján a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű

jellemzése. A statisztika másrészt az információk összegyűjtésének, leírásának, elemzésének, értékelésének és közlésének tudományos módszertana. A statisztikai módszertanon belül megkülönböztetünk leíró statisztikát és statisztikai következtetést.  A leíró statisztika az információk összegyűjtését, tömör, számszerű jellemzését szolgáló módszereket jelenti.  A statisztikai következtetést akkor alkalmazzuk, ha a tömegjelenségek egyedeinek teljes körű megfigyelésére nincs lehetőség, vagy a teljes körű megfigyelés túl költséges. Ilyen esetben az egyedek egy szűkebb csoportját figyeljük meg A viszonylag kis számú egyedre vonatkozó információk és az azokból számított eredmények alapján következtetünk a tömegjelenség egészére, jellemzőire, tulajdonságaira. Alapfogalmak:  A statisztika tárgya: Az általános statisztika a statisztika általános elméleti kérdéseivel, a statisztikai

vizsgálatok eszközeivel általánosságban foglalkozik, a szakstatisztika a társadalmi-gazdasági élet egy-egy területének statisztikai módszerekkel való vizsgálatát tárgyalja.  A statisztika céljai: A bennünket körülvevő világ megismeréséhez szükséges közvetett és közvetlen információszerzés, információszolgáltatás.  Statisztikai sokaság: A megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaságot alkotó egyedeket – a halmaz elemeit – a sokaság egységeinek nevezzük. Statisztikai sokaságot alkothatnak élőlények, tárgyak, szervezetek (elkülönülő egységek), vagy képzett egységek (pl.: bruttó hazai termék, gyümölcsfogyasztás, stb.) Az első esetben a sokaságokat diszkrét sokaságoknak, a másodikban folytonos sokaságoknak nevezzük. Az időpontra vonatkoztatva értelmezhető sokaságokat (pl.: népesség) álló sokaságoknak, az időtartamra vonatkoztatva értelmezhető sokaságokat (pl: termelés) pedig

mozgó sokaságoknak nevezzük  Ismérv: Azok a tulajdonságok, amelyek alapján különböző egységek egy sokaságot képeznek, vagy éppen elkülönülnek és más-más sokaságot alkotnak. Azokat az ismérveket, amelyek alapján az egységek valamely jól körülhatárolható sokaságba tartoznak, közös tulajdonságoknak; azokat pedig, amelyek alapján az elemeket a közös tulajdonság alapján alkotott sokaságon (fősokaságon) belül részsokaságokra bonthatjuk, megkülönböztető ismérveknek nevezzük. 16 24. GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS A STATISZTIKÁBAN (DIAGRAMOK, KARTOGRAMOK, PIKTOGRAMOK; A DIAGRAMSZERKESZTÉS SZABÁLYAI)     Hisztogram használható az eloszlás ábrázolásához. A hisztogram készítése során az egyik (ált. a vízszintes) tengelyen intervallumokat jelölünk ki, amelyek fölé (alá) olyan téglalapokat, oszlopokat rajzolunk, amelyek magassága (vagy területe) arányos a megfelelő adatfajta gyakoriságával. Igazán jó

eloszlás-ábrázolás esetén nem az elemek tényleges darabszámát, hanem azok egymáshoz viszonyított (százalékos) arányát ábrázoljuk (abszolút, relatív gyakoriság). Kördiagramon megállapítható adatokat ábrázolhatunk. Ebben az esetben az egyes adatfajtáknak olyan körcikket feleltetünk meg, amelynek középponti szöge (tehát területe is) arányos az adatfajta gyakoriságával. Sokszögvonalas ábrázolási módszert akkor alkalmazunk, ha az adatoknak nem az eloszlása, hanem változásának mértéke, üteme fontos. Hasonlít az oszlopdiagramos módszerre; az adatsávoknak és a benne levő adatok számának (illetve az adatok nagyságának) megfelelő pontokat koordináta rendszerben ábrázoljuk. Az összekötő vonalak meredeksége tájékoztat ugyan a változások irányáról, de a közbenső adatok megállapítására nem alkalmas! Pontdiagram esetén a minta minden elemét egy-egy pont ábrázolja a síkon. A pontok helyét az adatok, mint koordináták

határozzák meg Adatpárok eloszlásának ábrázolására használható fel. 17