Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Európai Uniós tanulmányok

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 35 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:69

Feltöltve:2010. augusztus 21.

Méret:366 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Európa tan 1. Előadás 2003.0918 Kialakulás története 1. Alapfogalmak:  Globalizáció: az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása; vámok és mennyiségi akadályok lebontása; termelés homogenizálódása, nemzetközesedés magasabb foka  Integráció: egyesülési folyamat, részeknek egésszé való összeolvadása, egységesülése, azok beilleszkedése, beolvasztása vagy hozzácsatolása révén. A részek alkalmazkodása és összefonódása egy magasabb egészben.  Negatív integráció: az összefonódás előtt álló akadályok eltávolítása.  Mikrointegráció: vállalati szférában zajlik  Makrointegráció: lehet nemzeti, regionális és globális  Nemzetközi integráció: szuverén államok és nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összekapcsolódása. Célja valamilyen közös előny megszerzése Hajtóerői: • A nemzetközi kereskedelem és a tőkemozgások liberalizációja • A

technológiai fejlődés felgyorsulása és az információs társadalom kialakulása • Dereguláció  Regionális gazdasági integráció: kereskedelmi és gazdasági tömörülések vagy intézmények; legfejlettebb az Európai Unió. Globalizációval együtt fejlődik  Integrációs típusok: (Béla Balassa) regionális gazdasági társulások főbb megnyilvánulásai elméleti és gyakorlati szinten • Preferenciális vámövezet: az övezeten belül a résztvevők egymásnak vám- és / vagy egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak. • Szabadkereskedelmi terület: területen belül eltörlik a vámokat, kvótákat és egyéb nem vámjellegű korlátozásokat, kifelé önálló vámpolitika (EFTA) - 1962 • Vámunió: eltörlik belül a vámokat és kvótákat és kifelé is közös vámpolitikát alkalmaznak (Európai Közösség) - 1968 Kereskedelemteremtés: a vámok lebontása következtében a vámunióban megszűnik a kevésbé hatékony, magas

költséggel termelő hazai ágazatok és vállaltok védelme, helyét pedig a relatív hatékonyabb, komparatív előnnyel termelt javak importja veszi át. Ez a vámunió pozitív, jólétnövelő hatása Kereskedelemátterelés: negatív folyamat, amelynek során az egyik (olcsóbb) importforrást egy másikkal (drágább) cserélik fel. • Közös piac: a négyszabadság elve érvényesül (áru, szolgáltatás, tőke, munkaerő) 1969 • Egységes piac: nem vámjellegű akadályokat is lebontják (fizikai akadályok, technikai korlátok, fiskális akadályok) - 1993 • Gazdasági unió: a gazdaságpolitikák is egységesek (Európai Unió); jó megtestesülése a közös pénz (Monetáris Unió - Euro) - 2002 • Politikai unió: a hatalom és a törvényhozás is egy közös intézményben nyugszik 2. Történet: Már a középkorban felmerült az európai egységesedés gondolata Victor Hugo (1849): Európai Egyesült Államok A két világháborúnak köszönhetően

összeomlott az európai nagyhatalmak gazdasága Az egységesedés a II. Világháború után kapott igazi lendületet és az integráció kialakulását Szovjetunió hatalmas fegyverkezése is elősegítette Az egység létrejöttének fontos feltétele a német - francia konfliktus megoldása 1944 – Bretton-Woods-i intézmények: Világbank, IMF Európa tan 1. Előadás 2003.0918 1946 - Skandináv Régió: lazább politikai és jogi együttműködés jellemzi (Izland, Dánia, Norvégia, Svédország) 1948 - Benelux Régió: eltörölték a belső vámokat, kifelé közös vám, ez a vámunió Brüsszeli szerződés: esetleges agresszió elleni közös fellépés (Benelux államok, Franciaország, Egyesült Királyság) 1949 – NATO Marshall segély: az USA célja az volt, hogy a világháborúk alatt adott hiteleket az európai gazdaságoktól visszakapja. A Kelet-közép európai országok a Szovjetunió nyomása miatt nem fogadhatták ezt el. Nagy kérdés volt, hogy mi

legyen az integráció és a szuveneritás kérdésben. A kettő között van a konfederáció 1949.0505 – Európa Tanács: Londonban jött létre 10 állammal, azóta szinte minden európai ország tagja; Székhelye: Strasburg; Célja: többoldalú egyezmények 1950.0509 – Európa Nap; Robert Schumann francia külügyminiszter; Schumann-terv: (az ötlet Jean Monet - tól származik) az energiakészletek, a vas- és acélipar a háború előfeltételei, ha ezt közös irányítás alá helyezik, akkor nem lehet újból háború; 1951-ben írták alá, 1951 – Európai Védelmi Közösség (Pleven). Közös parancsnokság alá helyezte a hadiipart és közös hadsereg; nem jött létre, mert Franciaország nem ratifikálta 1952 – ESZAK (Montánunió): Európai Szén és Acél Közösség, megszűntek a vámok a fémre, szénre, ócska vasra a fenti országok között; volt saját költségvetése, kivel kivetettek egy adót. (2002-ben megszűnt) Párizsi szerződés:

Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux államok 1957 – Római Szerződés (Paul – Hanri Spaak): ez képezi az EGK és az Euratom alapító okiratát; 1958-ban lépett életbe: EGK: lebontották kiviteli és behozatali vámokat és mennyiségi korlátokat. Közös külső vámtarifákat akartak létrehozni, majd egy közös piacot. Célja volt hogy ezt a kitűzést 12 év alatt elérje, és 1968-ra megszűntek a belső vámok. Euratom: atomenergia ipar egységesítése 1958 – Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC): 16 európai ország alapította EFTA (Európai Szabad Kereskedelmi Társulás): a kívül rekedt országok hozták létre, a belső vámokat lebontották, de kifelé saját vámpolitikájuk volt; kétoldalú szerződésekkel liberalizálták a mezőgazdasági termékek egymás közötti kereskedelmét; bevezették a származási bizonyítványok rendszerét; eltörölték a legtöbb ipari termékre érvényes behozatali vámot a

tagországok közötti kerekdelemében (Svédország, Norvégia, Dánia, Svájc, Ausztria, Portugália) 1961 – OECD: a gazdaságilag fejlett országokat tömöríti; ennek már tagja Magyarország is a ’90-es évek közepe óta 1962 – ben az Egyesült Királyság kérte felvételét az EGK-ba, de Franciaország megvétózta, mert úgy gondolták, hogy ez az európai integrációnak nem lenne jó 1965 – „Üresen hagyott székek” politikáját követte Franciaország 1967 – Egyesülési Szerződés: az EGK intézményeit összevonták az ESZAK és az EURATOM hivatalaival, így egységes jogalkotó, végrehajtó és igazságszolgáltató intézmények jöttek létre. Luxemburgi kompromisszum: a tagországok kötelezték magukat, hogy minden olyan kérdésben, amely egy tagállamnak fontos, az ügyben addig nem hoznak döntést, amíg minden tagállam nem ért egyet 1969 – Barre-terv: először vázolja fel a létrehozandó gazdasági és monetáris uniót 1. Előadás

Európa tan 2003.0918 1970 – csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Írországgal, Dániával és Norvégiával, de itt végül népszavazáson elutasították a csatlakozást; 1973-ban váltak taggá Werner–terv: pénzügyi unió terve 3 szakaszban való megvalósításra 1971 – a Bretton Woods-i rendszer és az Aranydeviza rendszer összeomlása 1972 – Valutakígyó 1973 – Olajválság Csatlakozás: Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1978 – Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) terve 819980101-ig működött) 1979 – ECU – euró elődje: valutakosár a tagállamok pénzeiből Olajválság 1970-es évek vége: újabb csatlakozási tárgyalások Spanyolországgal, Portugáliával, Görögországgal, de vele elhúzódtak a tárgyalások Csatlakozás: 1981 – Görögország 1986 – Spanyolország, Portugália 1986 – Egységes Európai Okmány (SEA = Single European Act) + Fehér Könyv: célja az egységes belső piac megteremtése, ami 1992-re

sikerült is, vagyis megszűntek a határellenőrzések, összehangolt előírások, szabványok születtek, elismerik a diplomákat 1989 – Delors – jelentés: pénzügyi unió terve, vagyis tőkemozgások liberalizálása és közös pénz bevezetése A kommunista rendszerek összeomlanak, és demokratikus államok alakulnak, ami újabb csatlakozási tárgyalásokat vont maga után. 1991 – Európai megállapodás: egy társulás Magyarországgal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal 1992 – Mastrichti szerződés: közös pénz bevezetése 1999.0101- től, de ez nem valósult meg Euró zónának 11 tagja lehet, akik kimaradnak: Svédország, Egyesült Királyság, Dánia és Görögország Az Európai Unió nem jogi személy 3 pilléres struktúra jellemzi: 1. pillér: Európai Közösség, amely az ESZAK-ból (Montánunió) az EGK-ból (Európai Gazdasági Közösség) és az EURATOM-ból áll; többségi döntéshozatal jellemezi; vannak saját közösségi szerveik, amik

egyre inkább kiterjesztik tevékenységüket; közösségi modellen nyugszik és alapját különböző közösségi intézmények képezik; önálló szerződéskötési jogosítvánnyal rendelkezik, a Bizottság döntéskezdeményezési jogára épül; az Európai Unió Tanácsa többségi szavazással határoz, a Parlament dönt 2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika – kormányközi jellegű, döntéseiket konszenzussal hozzák, nincsenek közösségi intézmények; a Bizottság döntéskezdeményezési joga nem kizárólagos, a tanácsi döntés kivételes 3. pillér: bel- és igazságügyi együttműködés; a Bizottság döntéskezdeményezési joga kivételes; a tanácsi döntés kizárt Ez utóbbi kettőre a kormányközi együttműködés a jellemző Európai Unió 1 2 3 Uniós állampolgárság: Európa tan 1. Előadás 2003.0918 • bármely tagállamban szabadon letelepedhet • szavazhat • lehet képviselő Programok: • szociálpolitika •

szakképzés • ifjúsági politika • kultúra • egészségügy • fogyasztóvédelem • transzeurópai hálózatok • iparpolitika • gazdasági és szociális kohézió • kutatás- és technológiafejlesztés • környezetvédelem • fejlesztési együttműködés 1992 – Európai Gazdasági Térség: Uniós és EFTA országok között 1995 – újabb bővítés: Ausztria, Finnország, Svédország, Norvégia, de ők nemet mondtak a csatlakozásra 1996 – Torinoi konferencia: Eu intézményi és döntéshozatali reformjaival foglalkoztak 1997 – Amszterdami Szerződés (1999 hatályba lépés): • Európai Parlament nagyobb szerepet kapott • Közös kül- és biztonságpolitika élére egy vezetőt neveztek ki (Javier Solona) • 2004 – ig közös bevándorlási és menedék politika 1999 – az euró bevezetése csak számlapénzként (11 tagállam és Görögországnak is sikerült a feltételeket teljesítenie) 2001 – Nizzai Szerződés: • Intézményi

reformok: 27 tagállammal kell majd foglalkozni, erre határozták meg, hogy a főbb szervezetekben a tagállamok milyen súllyal fognak szerepelni • Akik előbbre akarnak haladni, azoknak szabad utat kell biztosítani, a lemaradók nem hátráltathatják őket • Európai Unió Alapvető Jogok Chartaja: az európai állampolgárok politikai, gazdasági, szociális és polgárjogait fekteti le 2001 – Laeken: Konvent felállítása – Európai alkotmány felállítása, amit 2004-ben fognak majd tárgyalni 2002 – készpénzformában is megjelenik az euró a Konvent megkezdi működését 2003 – Alkotmány tervezetének elkészítése Kormányközi konferencia: az Európai Unió alkotmányának elfogadása A szerződések története, hogyan jelöli ki az Európai Unió kialakulását: • Reálszféra integrációjára vonatkozó szerződések • Pénzügyi szféra integrációjára vonatkozó szerződések Ezek között szoros összefüggés van. A reálszféra igényei

határozzák meg a monetáris szféra integrációját. Nyugat – Európa integrációs fejlődését a vertikális mélyülés és a horizontális bővülés jellemzi. Európa tan 2. Előadás 2003.0925 Az Unió legfontosabb intézményei 1. Európai Tanács (European Council)  Az EU legfőbb döntés előkészítő és döntéshozó szerve és fellebbviteli fóruma  Korlátozott jogköre van  Állam– és kormányfők tanácsa  Részt vesz az Európai Bizottság elnöke és a tagállamok külügyminiszterei is  Politikai irányvonalat határoz meg, de jogszabályba foglalt döntéseket nem hoz (kvázi jogalkotó szerv) Demokratikus deficit: a tagállamok végrehajtó hatalmának képviselői kvázi jogalkotó funkciót töltenek be.  Évente legalább kétszer üléseznek  Az ülés elnökét félévente váltják  Az adminisztratív hátteret az elnöklő ország adja  Döntéshozatal egyetértéssel  Döntései mind a három pillérre

vonatkoznak 2. Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union)  Legfőbb jogalkotó szerv és végrehajtó hatalommal is rendelkezik  Tehet javaslatot jogszabály alkotására, azonban a kezdeményezéseknek a Bizottságtól kell indulniuk  Az Európai Tanács döntéseit foglalja jogszabályba  A jogszabályalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse  Nem valósul meg a végrehajtó hatalom és a jogalkotói hatalom szétválása, mivel a nemzeti végráhajtó hatalom képviselői látnak el jogalkotói szerepet  Tagságát a tagállamok miniszterelnökei és az Európai Bizottság elnöke alkotja  Félévente tart ülést  Székhely: Brüsszel, Luxemburg  Szintek: 1.szint: • Általános Ügyek Tanácsa (külügyminiszterek) havonta üléseznek • ECOFIN (gazdasági és pénzügyminiszterek) havonta üléseznek 2.szint: Szektorális Tanácsok (szakminiszterek) 3.szint: JUMBO ülések- több ágazat tart közös ülést  COREPER I-II

(Állandó Képviselők Bizottsága) • A tagállamok nagyköveti szintű (és helyetteseik) képviselői • Jogszabály előkészítéssel és vélemények egyeztetésével foglalkozik • Szintjei: − COREPER I ♦ Mindig a képviseletek helyetteseiből áll ♦ Általában a szektorális tanácsok elé kerülő ügyekkel foglalkozik (kevésbé problematikus kérdések) ♦ Hetente, zárt ülések − COREPER II ♦ Általában a tagállamok delegációinak vezetőiből áll ♦ Politikailag kényes ügyekkel foglalkozik ♦ Általában az ECOFIN és az Általános Ügyek Tanácsa elé kerülő témákat vizsgálják át ♦ Hetente, zárt ülések Európa tan • 2. Előadás 2003.0925 Feladataik: − Tisztázzák a tagállami álláspontokat − Biztosítják a Tanácsban a többséghez szükséges szavazatokat − Cédulázás: ♦ A javaslatokat „A” jellel látják el, ha azokat automatikusan elfogadásra javasolják ♦ „B” jellel azokat amelyekről további

vitára van szükség a Tanácsban • Döntéshozatal: − Egyszerű többség − Minősített többség • Szavazati arányok: a tagállamok nem egyenlő mértékű szavazattal rendelkeznek (Magyarország 12 szavazat) Nizzai Kompromisszum: − Egy döntéshez a szavazatok legalább 70 százalékára van szükség, amelynek pontos száma csatlakozásokkor kerül konkretizálásra (74 % körül fog rögzülni) − Az igenlő szavazatoknak legalább a tagállamok 2/3-tól kell származnia − A leadott szavazatoknak az Unió lakosságának legalább 62%-át képviselő országokból kell származnia 3. Európai Bizottság (Europien Comission)  Legfőbb döntés-előkészítő, végrehajtó és ellenőrző szerv  Kizárólagos kezdeményezési joga van, és javaslattételi joggal rendelkezik a jogalkotásban, valamint eredeti jogalkotási hatáskörrel is rendelkezik  Jogalkotói szerep: kibocsáthat jogszabályokat, amelyek a Tanács által elfogadott jogszabályok

végrehajtásával, értelmezésével kapcsolatosak  Bizottsági Kollégium (20 biztos van)  Testület működését segítő intézményhálózat 18.000 fő  Székhelye Brüsszel  Nemzeti kormány ⇔ Bizottság: • Nemzeti szinten a kormányok a választáson győztes párt vagy pártok képviselőiből alakulnak meg, a Bizottságra ez nem igaz • Hiányzik a testületi szellem és fegyelem, mert nem választott képviselőkről van szó és nem válthatók le a biztosok (ez most fog változni, az elnök leválthatja a biztosokat, illetve más tárcát adhat a biztosoknak) • A Bizottság nem egyértelműen végrehajtó testület, mert nem egyedül gyakorolja a végrehajtó hatalmat  A Bizottság mandátumának létrejötte és megszűnése: • Működése 5 éves ciklusokhoz kötött • A Bizottság testületét alkotó biztosokat a tagállamok delegálják • A nagyobb népességgel és területtel rendelkező országok (Németország, Olaszország,

Spanyolország, Franciaország, Nagy Britannia) 2 főt delegálhat, a többiek csak egyet (változás 2005-ben mindenki csak egy főt delegálhat és maximum 27 fő lehet) • A Bizottság elnöke dönthet, hogy újra felossza a tagok között a mandátumokat • Bizottság elnöke: Romano Prodi • Először az elnök személyét döntik el a tagállamok, ezt az Európai Parlament hagyja jóvá, majd az elnök alakítja ki a Bizottságot, de ebben a tagállamok javaslatai is meghatározóak. A teljes Bizottságról újból szavaz a Parlament, ha jóváhagyja, akkor kezdheti meg működését.  A biztosok és a Bizottság elnökének pozíciója: Európa tan • • 2. Előadás 2003.0925 Minden biztos rendelkezik a felügyelete alárendelt területtel A tárcák elosztása a biztost delegáló tagállam tekintélyének és befolyásának kérdése • Alapvető jellemzőjük a személyes felelősség teljes hiánya, minden egyes cselekedetükért a Bizottság, mint testület

felelős.  Legfontosabb feladatai: • Jogszabály kezdeményezés az első pilléren belül • Jogalkotás − Eredeti jogalkotás (alapító szerződések) − Delegált jogalkotás • Versenysemlegesség biztosítása  A legfőbb végrehajtó szerv hatáskörei: • Alkalmazza a szerződéseket • Működteti a közös politikát • Ellenőrzi az állami monopóliumokat • Unió költségvetésének előkészítése • Az Unió külképviseletét látja el a nemzetközi szervezetekben 4. Európai Parlament  Legfőbb feladata: politikai ellenőrzés  Részt vesz a jogalkotási folyamatban  Bizonyos kérdésekben kvázi vétójoga van, mert nélküle nem lehet elfogadni közösségi dolgokat (kvázi = véglegesen nem akadályozhatja meg, de elódázhatja a jogalkotást, mert visszaadja átdolgozásra a jogszabálytervezetet)  Bizonyos kérdésekben tényleges vétó joga is van: nemzetközi szerződések  Erős az ellenőrzési szerepe a közösségi

költségvetésben  Bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsági Kollégiummal szemben.  A jogalkotásban a szerepe folyamatosan nő, de még nem egyenlő a Tanácséval  1979-től tagjait közvetlenül választják a tagállamok választópolgárai  Közvetlenül választott intézmény  Az egyes tagállamok választópolgárai által választható képviselők számát az adott tagállam lélekszámával arányban állapították meg  5 évre választják és a képviselők nem választhatók újra  Szupernacionalista törekvései ellenére képviselői egytől egyig nemzeti politikai pártokból kerülnek ki, és csak a Parlamentben képeznek szupernacionalista csoportot  Tagjai maximum 732 fő  Pártok: • Európai Néppárt • Európai Szociális Párt • Európai Liberális Párt • Zöldcsoport • Integráció Ellenes Párt  Taktikai csoportok: • Demokráciák és Különbözőségek Európája • Függetlenek Csoportja 

Elnöke 2002-től Pat Cox  Jogkörei: • Önigazgatás joga: maga határozza meg székhelyét, mikor ülésezik, mekkora a képviselők fizetése • Politikai ellenőrzés: az Európai Közösség Bizottságát ellenőrzi (legfőbb feladat) Európa tan 5. 6. 7. 8. 9. 2. Előadás 2003.0925 • Bizottság előtti fellépés hatásköre (korlátozott) • Nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel Európai Bíróság (Court of Justice)  Székhelye Luxemburg  Tagjait a tagállamok delegálják azon személyek közül, akiknek függetlensége minden kétséget kizár és rendelkeznek a saját országukban a bíróvá való kinevezéshez szükséges képesítéssel.  Minden tagállam egy képviselőt delegálhat (létszám jelenleg 15 fő)  6 évre választják őket  Lépcsőzetes leváltás van 3-3 évente, vagyis a fele bíróság cserélődik egyszerre  Teljes tagú ülés akkor kötelező, ha a közösségi intézmény vagy tagállam elleni eljárás

folyik  Hatásköre: közösségi jog egységes alkalmazása; szerződések értelmezése  Nincs végrehajtó hatalma Egyéb szervek:  Számvevőszék  Gazdasági és Szociális Bizottság  Régiók Bizottsága  Európai Beruházási Bank Európa Parlament (Parliament of Europe)  Emberi jogi kérdések  Tagok: olyanok is tagjai, akik az EU-nak nem (Románia, Oroszország) Európa Tanács (Council of Europe)  Emberi jogi kérdések  Formálisan nincs köze a nyugat – európai integrációhoz Az Európai Közösség szervezeti rendszerének és a jogalkotásnak a demokráciával való kapcsolata:  A hatalmi ágakat el kell egymástól választani (végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltatás)  Egyik hatalmi ágnak se lehessen domináns pozíciója a másikkal szemben ⇒ demokrácia  Európa tan 3. Előadás 2003.1009 Közösségi jogrendszer 1. Amikor az alapító szerződéseket kidolgozták, nem gondoltak arra, hogy milyen

formákban érvényesítsék az elveket és célkitűzéseket (ESZAK, Római Szerződés). Ezek a szerződések a jogi kérdéseket illetően elég szűkszavúak. Az integráció fejlődésével a közösségi jog viszont óriási fejlődésen ment keresztül, egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak neki az integráció megvalósításának érdekében. Ezt különféle jogszabályok szövevényes halmaza tartja össze. Nincs értelem a Közjogot nemzeti jogszabályokkal felváltani. 2. Értelmezése: az Uniónak a 2 és a 3 pilléren túlmutató értelemben nincs jogrendszere, tehát csak az 1-nek van. Ebből következik, hogy az Uniónak sincs jogrendszere, hanem csak az Európai Közösségnek van (Kecskés László) A jogfejlődés azonban a 3. pillérben is megjelent, de még nem alakult ki önálló jogrendszere. Éppen ezért újra kell gondolni a jogrendszert 3. Az Európai bíróság hatásköre sem terjed ki a 2 és a3 pillére Csak olyan ügyeket tárgyal és értelmez,

amelyek az 1. pillér jogával kapcsolatosak 4. Az Unióban nincsenek törvények, csak jogszabályok!!! 5. Közösségi jog definíciója: autonóm jogrendszer, vagyis ez nem más, mint jogszabályok szervezett és strukturált rendszere, saját jogforrásokkal; továbbá jogszabályok létrehozására, értelmezésére és érvényesítésére alkalmas intézményekkel és eljárásokkal. Különbözik mind a nemzetközi jogtól, mind a tagállamok jogától. Az EK jog áthatja, és részben átfedi a tagállamok belső jogrendszerét. 6. Jogszabályok létrehozására alkalmas intézmények:  Európai Unió Tanácsa  Európai Parlament 7. Jogszabály értelmezése: Európai Bíróság legfőbb feladata 8. Jogszabály érvényesítése: Európai Bizottság, mivel ez a végrehajtó hatalom Európa tan 4. Előadás 2003.1016 Közösségi jogrendszer folytatása 1. A közösségi jog eltér a tagállamok belső jogrendszerétől és a nemzetközi jogrendszertől is. Formai

szempontból a nemzetközi jog része, de sok olyan vonása van, ami idegen a hagyományos nemzetközi jogtól. Rendkívüli módon áthatja a tagállamok belső jogrendszerét. Jelentős a közösségi jog és a tagállamok belső jogrendszere közötti átfedés Leglényegesebb vonása: közvetlen hatály ⇒ közvetlen alkalmazás és értelmezési kötelezettség.  Közvetlen hatály: a közösségi jog automatikusan a nemzeti jogrendszer része. Bizonyos közösségi jogszabályokat tilos integrálni a nemzeti jogrendszerbe.  A közvetlen alkalmazás, értelmezés kötelezettsége inkább a belső jogrendszerre hasonlít. 2. Ellentmondások: A nemzetek feletti hatáskörök és a nemzetek hatáskörei nem hatásoldónak el egymástól. Vannak olyan jogosítványok, amelyek nemzeti és nemezetek feletti szinten egymással párhuzamosan érvényesülnek. Ezek terjedelme folyamatosan változik Ha a nemzeti és a közösségi jog érintkezik egymással, akkor a közösségi

jognak van elsőbbsége, primátusa, mivel a közösségi jogból különböző jogok és kötelezettségek származnak a tagállamok polgáraira. Ezeket az igazságszolgáltatási intézményeknek kell érvényesíteniük. 3. A közösségi jog hatásai:  Záróhatás: ha már valamely területet a közösségi jog szabályozott, akkor azt a területet a nemzeti jog már nem érintheti. Ebből következik, hogy a nemzeti jogalkotók lemondanak szuverenitásukról.  A nemzetnek csak akkor van joga a saját jogszabályát érvényben hagyni azon a területen, amelyet a közösségi jog szabályozott, ahol a nemzeti jog jobban védi az érdekeket. Ez a záró hatás primátusát támasztja alá 4. A közösségi jogrendszer működésének feltétele, hogy a tagállamok lemondanak, illetve korlátozzák szuverenitásukat (önrendelkezés) bizonyos területeken és a kompetenciájukat (hatáskör) a megfelelő intézményekre ruházzák át. A szuverenitás osztható, vagyis

bizonyos területeket önkéntesen a közösségi intézményekre lehet átruházni. Ez a megosztás hasonlít a föderális államberendezkedésre, de ez a hasonlóság sok esetben csak látszólagos, mert nem adnak át teljes tevékenységi köröket a közösségi intézmények hatáskörébe. A szuverenitás korlátozása nem úgy történik, hogy bizonyos hatásköröket adnak le a közösségnek a tagállamok, hanem a hatáskörök gyakorlása változik, vagyis nem a saját államuk intézkedéseit hajtják végre, hanem a nemzetek feletti intézkedéseket. A közösségi intézkedéseket a nemzetek hatóságai hajtják végre. 5. A közösségi jog területi hatálya alá a tagállamok tartoznak 6. Személyi hatálya az EU tagállamok állampolgáraira terjed ki 7. Az Európai Közösség jogforrásai:  Elsődleges jogforrások: • A tagállamok szuverén elhatározásán alapuló megállapodásai. • Ezeket a kormányközi együttműködés keretében dolgozzák ki és az

összes tagállam nemzeti parlamentje a saját eljárási szabályai alapján ratifikálja. • Kitüntetett szerepük van, mert a jogi hierarchiában megelőzik a többi jogforrást, mind nemzeti, mind közösségi szinten. • Ezek képezik a többi jogforrás alapját. • Elsődleges jogforrások: − ESZAK – Szerződés Európa tan 4. Előadás 2003.1016 − Euratom – Szerződés − EGK – Szerződés Római Szerződés − Egyesülési Szerződés − Csatlakozási szerződések − Költségvetési szerződések − Egységes Európai okmány − Európai Uniós Szerződés – Maastricht − Amszterdami Szerződés − Nizzai Szerződés  Másodlagos vagy származékos jogforrások: • Az elsődleges jogforrásból lehet levezetni. • Az alapszerződések által létrehozott közösségi intézmények döntései, amelyeket saját hatáskörükben hoztak. • Formái: − Jogilag kötelező: ♦ Rendeletek (regulation):  A közösség legerőteljesebb

származékos jogszabálya.  Általános érvényű, kötelező  Közvetlenül alkalmazandó  Közvetlenül és automatikusan lép hatályba, vagyis kihirdetése, illetve hatályba lépése után minden további intézkedés nélkül a tagállamok jogrendszerévé válik.  A hatóságoknak és intézményeknek alkalmazniuk kell  Kötelező rendelettel szabályozni:  Állami támogatások  Költségvetési eljárás  A tagállamokban munkát vállaló külföldi dolgozók jogait a foglalkoztatás megszűnése után ♦ Döntések (decision): hasonló a rendelethez  Kötelező azokra, akik a címzettjei:  Tagállam  Vállalkozás  Természetes és jogi személy  Kötelező érvényűek  Közvetlenül is hatályosulnak  Hatályba lépés: címzetthez való eljuttatáskor  Közigazgatási és kvázi bírói döntésekről beszélhetünk  Az Európai Bíróságnál jogorvoslatot lehet kérni a megsemmisítésére. ♦ Irányelvek

(directive):  Nem szükségszerűen terjed ki minden tagállamra, csak azokra, akiket felsorolnak  Az elérni kívánt célt, eredményt fogalmazza meg kötelezően. A módszereket és az eszközöket a megvalósításhoz a tagállamok maguk választhatják meg.  Tartalmaznia kell egy határidőt, ameddig a célt meg kell valósítani.  Integrálni kell a nemzeti jogalkotásba, vagyis módosítani kell a saját jogszabályt.  Célja a harmonizáció Európa tan 4. Előadás 2003.1016  Hatálya nemcsak a tagállamokra, hanem a csatlakozó országokra is kiterjed.  A belső piac egységesítését is irányelvekkel tették meg. − Jogilag nem kötelező: akkor veszik ezeket figyelmbe, ha segítik a közösségi jog értelmezését ♦ Ajánlások (recommendation): cselekvési és magatartási elvárásokat tartalmaz a címzettekkel szemben ♦ Vélemények (opinion): álláspontot közöl, rendszerint valakinek a kérésére  Nemzetközi szerződések: •

A tagállamok egymással az alap szerződések előírásai alapján kötnek szerződéseket. • Jelentőségük: ha új ország lép be az Eu-ba, akkor ezeket az előírásokat át kell venniük. • A közösség intézményei a közösség nevében kötnek valamilyen szerződést: − Meglévő egyezményekhez csatlakozik a közösség (GATT, IMF, Világbank) − Maga kezdeményez ilyen szerződést a közösség (Lomei Konvenció)  Általános jogelvek: a tagállamok közös filozófiai, politikai és jogi alapállását tükrözik. Akkor hívják őket segítségül, ha valamilyen tényállásra nincs közösségi jogszabály. • Jóhiszeműség • Jogbiztonság • Megfelelő gondosság • Egyenlőség • Jogszerű elvárás • Arányosság elve  Európai Bíróság jogalkotása: • Ítéletek • Közösségi joggal kapcsolatban kiadott vélemények • Alkalmazott általános jogelvek Európa tan 6. Előadás 2003.1113 1) Monetáris Unió: II. szakasza: •

1994 – 1959: • Európai Monetáris Intézet (A. Lamfalussy) • Erősítette a bankok közötti kooperációt  EMS működését ellenőrizte  A valuta az euró nevet fogja kapni • 1998: mely országok fognak a harmadik szakaszban részt venni  11 ország  4 maradt ki: Dánia, Nagy Britannia, Svédország (csatlakozhattak volna, de nem akartak), Görögország (nem teljesített a konvergencia kritériumokat, de 2001-ben mégis sikerült, így részévé válhatott az Euró-zónának III szakasz: • 1999-től • Az árfolyamok rögzítése visszavonhatatlanul az euróhoz • Tényleges pénzzé válik az euró, ekkor még, mint számla pénz • 2002.0101 – készpénzként is megjelenik az euró • Nemzeti valuták fokozatos kivonása 2) Európai Központi Bank feladatai: • Meghatározza az átfogó gazdasági és politikai irányelveket  Infláció  Költségvetés • Deficit kialakult-e, ami túlzott mértékű  Ha igen, akkor különböző

intézkedések bevezetése  Ha nem, akkor bűntető intézkedések 3) Stabilitási és növekedési paktum: 1997 • A cél a költségvetési hiány kordában tartása. • Ha egy ország költségvetési hiánya meghaladja a GDP-je 3 %-át, akkor a GDP 0,2 %át nem kamatozó letétbe kell helyeznie, és 2 év alatt vissza kell állítania az egyensúlyt, ha ez megvalósul, a pénz visszajár neki. Amennyiben nem valósul meg, akkor a letétbe helyezett pénz lesz a büntetés, és nem jár vissza. 4) Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB): Tagjai: • Független Európai Központi Bank (ECB) Feladata az árfolyam stabilitása • Nemzeti bankok 5) Euró-zónán kívül maradók: ERM 2-ben való részvétel • A belépés önkéntes • Az Euró-zónának csak az lehet tagja, aki ebben 2 évig stabilan vesz részt • Az euró horgonyvaluta, vagyis minden valutaárfolyam ehhez van kötve • Az árfolyamot egy ± 15 %-os sávban kell tartani 6) Külkereskedelem,

belkereskedelem: Európa tan • • 6. Előadás 2003.1113 A külkereskedelem aránya nagyon visszaesett, a külker csak az Euró-zónán kívüli országokkal maradt meg. Az export aránya a GDP 14 %-a, tehát nem nyitott a gazdaság, alig tér el Japántól (10 %) és az USA-tól (8,5%). 7) Monetáris integráció: • Hasznok, előnyök:  EMU mérlege pozitív  Inflációs ráták nagymértékben közeledtek  Dezinflációs politika költségeinek csökkenése, mivel csökkentek a kamatlábak  Központi bankoknak a nemzetközi tartalékai csökkenhettek, mert nem kell további valutatartalékokkal fedezni a külkert  A nemzetközi pénzügyi fórumokon a Közösség ereje nőtt  Csere-arányváltozásoktól való függés csökkent; a külker átalakult belkerré és, ahol az árak közelítenek egymáshoz; kedvezőbb feltételek kivívása  Makrogazdasági teljesítmények javulása  Költségmegtakarítások ⇒ gyorsabb gazdasági növekedés ⇒

foglalkoztatás javulása  Integráltabb, nagyobb piac ⇒ technikai fejlesztés  Globális piacon javul a versenyképesség • Hátrányok:  Nemzeti gazdaság-politika autonómiája leszűkül  Új gazdaság-politikai eszközöket kell alkalmazni  Jelentősek a jövedelem újraelosztó hatásai  Regionális különbségek növekedése ⇒ a kohéziós politikára nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hogy az amúgy is fejletlenebb térségek le ne maradjanak még jobban 8) Makrogazdasági teljesítmények: • EMU bevezetését elsősorban a nagyvállalkozók akarták • Infláció alakulása: erős konvergencia kritérium miatt tartósan alacsony volt • Költségvetés javulása: 2000-ben már költségvetési többlet volt, ami visszahatott az inflációra is, tehát alacsonyan lehetett tartani • Árak alakulására pozitívan hatott a liberalizáció és a dereguláció • Inflációs nyomás is megjelent; okai:  Az euró folyamatosan leértékelődött és

alul volt értékelve a dollárhoz képest  Energia árak emelkedtek  Nőttek az ipari nyersanyag árak  Keresletbővülés  Alacsony árszínvonalú országok „felzárkózása” a magasabb árszínvonalú országokhoz • Költségvetési pozíciók romlottak • Az euró bevezetésével lelassult a növekedés • Magas munkanélküliség, az alacsony infláció miatt (átlag: 10 %) • Alacsonyabb gazdasági növekedés, mint az USA-ban 9) Az euró és a nemzetgazdaság-politikák viszonya: • Monetáris politikában leszűkült az egyes országok szerepe • Nemzeti költségvetési politika erősödött, de a monetáris politika prioritásainak meg kell felelni Európa tan • • • • • 6. Előadás 2003.1113 Leértékelés veszélye megszűnt, mert egységes valuta van Szigorúbb szelekció a nemzetközi pénzpiacokon ⇒ irracionális magatartás visszatartása Hitelfeltételekért kemény verseny folyik, ez lesz a korlátozó erő Feszültség, mert

kevés a kohéziós transzfer Eltérő gazdaságokat egységes kamatlábra kényszerít a rendszer Az Európai Unió költségvetése 1) Sajátos költségvetés 2) Összehasonlítás a nemzeti költségvetésekkel: • Nemzeti Költségvetés:  Az adó a legfontosabb bevétel  Kiadásai: közjavak és közszolgáltatások  Az állam, gazdasági irányítási és szabályozási funkciókat tud gyakorolni  Gazdaság fejlesztő és szerkezet átalakító célok megvalósítása Pl: bizonyos veszteséges ágazatok támogatása, hogy ne legyen munkanélküliség, vagy később nyereséget termeljenek  Jövedelmek átcsoportosítása (progresszív adózási rendszer, költségvetés) • EU költségvetése:  Gazdasági irányító és szabályozó funkciót lát el  Adóbevételek alig vannak  Korlátozott közjavak és közszolgáltatások 3) Az EU költségvetés alapelvei: • Saját jövedelemforrások elve: a tagországok meghatározott jövedelmeket fizetnek

be az EU költségvetésébe  Vámbevételek  Import illetékek  VAT egy részét  GDP elem / faktor (1988-tól): ha az előző 3 nem éri el a GDP 1,27 %-át, akkor a különbözetet ki kell egészíteni • Automatikus finanszírozás elve:  A fenti tételeket be kell fizetni  Kifizetések meghatározott kritériumok alapján • Társfinanszírozás elve (co-financing): Az EU csak akkor finanszíroz fejlesztéseket nagyobb arányban, ha a magánszféra, vagy az állam fel tud mutatni önrészt; a max támogatás aránya: 70 % • A költségvetésben nem lehet hiány • Externalitás elve: externália = külső hatás, a bevételek és a kiadások nem egy tagállamban keletkeznek, így szükség van a kompenzációra • Oszthatatlanság elve: bizonyos tevékenységek gazdasági okokból nem oszthatók szét a nemzetek között, így azt globálisan kell megoldani • Kohézió elve: a közösség valamennyi polgára számára biztosítani kell a

szolgáltatásokat, a jólétet és a fejlődés minimumát • Szubszidiaritás elve: a döntéshozatalt és a hatósági tevékenységet a legalacsonyabb szintre kell helyezni (helyi önkormányzatok) 7. előadás Európa tanulmányok 2003. 11 20 Költségvetés folytatása: Kiadások:  Kezdetben az agrárpolitikára fordították a legtöbb pénzt (CAP = Közös Agrárpolitika)  Később a regionális politikára helyezték a hangsúlyt ez ma 50%-ot tesz ki.  2 fő tétel mellett egyéb belső politikára is költenek; Közép-Európai országok segélyei; tartalékot is képeznek; adminisztratív kiadások EU regionális politikája  Egyik legfontosabb közös belső politikája az uniónak  Sikeres integráció nem képzelhető el a nélkül, hogy a régiók közti különbségeket csökkentsék  Kohézió: szociális és regionális különbségek mérséklését foglalja magába. o Regionális: régiók fejlődését segíti, különbségeket

csökkenti o Szociális: munkavállalók erősödését és mobilitását kívánja elősegíteni  Ma már komoly tudományág  Klaszteresedési folyamat: iparágak csoportosulnak agglomerációs előnyök; technológia, tőke hozzáférése nagyobb; erősebb a külső gazdaságosság; munkaerő erősebb  Gazdasági integrációból származó előnyöket, nyereséget közösen, azonos mértékben kell a területek között elosztani = regionális politika célja  Vásárlóerő-paritással számított GDP-t hasonlítják össze ⇒ EU átlag 100% ⇒ Görögország 69%-on, Luxemburg 194 %-on áll ⇒ 2,8%-os különbség; ha Luxemburgot nem számítjuk, mert kicsi, 1,7%-os a különbség  Legfejletlenebb régió = Iperios (Görögország) = 42% 6X  Belső London = 243%  Országokon belüli régiók között is több, mint 2-szeres különbségeket találunk.  EU átlaghoz viszonyított GDP hosszú távú alakulása: Írország: 1960 61% 1980 64%

Legfejlettebb országok közé 1990 72% sikerült lépnie 1995 93% 2000 119% Görögország: 1960 43% 1980 64% 1990 58% 1995 66% 2000 69% Felzárkózás kevésbé figyelhető meg ⇒ oda került pénzek felhasználása helytelen volt, eltűnt a bürokráciában. ⇓ A segélyek felhasználására komoly stratégiát kell kidolgozni. Írország fejlődését elősegítette az angol nyelv, illetve a húzó ágazatok (high tech) odatelepülése. Portugália: 1960 40% 2000 74% Spanyolország: 1960 57% 2000 81% 7. előadás Európa tanulmányok 2003. 11 20 A 15 tagállam között egyértelmű felzárkózás mutatkozik. A mediterrán országok esetében ez nem a csatlakozás után, hanem a felkészülés közben következett be. Regionális politika összetevői:  Római szerződés még nem tartalmazta a közösségi szintű regionális politikát az a nemzetállamok hatáskörébe tartozott.  Úgy vélték, hogy a fejlettségi különbségek maguktól

megoldódnak ez nem következett be, sőt, nőttek a különbségek ⇒ közösségi szintre emelik a regionális politikát ⇒ 1972: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF (magyarul: ERFA)) ⇒ 1975-től működik  ERDF fő célja: regionális egyenlőtlenségek kezelése  1960: Európai Szociális Alap (RSF; (ESZA)) fő célja: foglalkoztatottság előkészítése, foglalkoztatottak mobilitásának támogatása ⇒ kezdetben átképzésre koncentráltak, majd a tartós és fiatal munkanélküliek képzése, piacra való visszasegítése volt a célja.  1970: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része foglalkozik a regionális politikával (EAGGF; (EMOGA)) fő célja: mezőgazdaság modernizációja. ⇓ 3 fő szervezet = strukturális alapok + 1= Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG; (HOPE)) célja: halászattal kapcsolatos ágazat szerkezetátalakítása (Magyarországot az első 3 alap fogja igazán érinti) 

Kohéziós alap: 1993-ban kezdett működni, Maastrichti szerződés hozta létre cél: alacsonyabb jövedelemmel rendelkező tagállamok fejlődésének gyorsabb elősegítése. o Nem régiókat, hanem tagállamokat támogat ezért nem tagja a strukturális alapoknak o Közlekedési-, környezetvédelmi beruházásokat támogat = nagy projektek (pl.: autópálya építés)  Egységes Európai Okmány (1986) (SEA) döntöttek az egységes belső piac bevezetéséről regionális politikát erősíteni kell, hisz látták, hogy ezzel a lépéssel nőnek a különbségek regionális politika közösségi szintre emelkedett ⇒ 1989-től reformok a strukturális alapok működésében Regionális politika célkitűzései, támogatása:  2000-2006-os programozási periódusban vagyunk jelenleg tagállamoknak középtávú terveket kell kidolgozniuk  most 3 célkitűzés van érvényben: (Objectives) 1.) fejlődésben elmaradott területek segítése 2.) - hagyományos

iparágak átalakulása miatt szerkezeti problémákkal küszködő térségek segítése - gazdasági és társadalmi átalakítással küszködő térségek segítése 3.) oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek korszerűsítését támogatja  közösségi kezdeményezések: EU bizottsága tesz javaslatot egy, több tagországot érintő javaslat megvalósítására ⇒ jelenleg 4 ilyen működik: Európa tanulmányok 7. előadás 2003. 11 20 1.) INTERREG: határmenti, nemzetközi és régiók közti együttműködést támogat 2.) EGUAL: munkaerőpiacon a diszkrimináció és esélyegyenlőtlenség elleni küzdelmet támogatja 3.) LEADER: vidéki térségek fejlesztését támogatja 4.) URBAN: közepes és nagyvárosoknak a válságban lévő körzetek regenerálását segíti  Csatlakozó országokban: PHARE CBC határ 2 oldalán tükörprogramokat hoznak létre (INTERREG-hez hasonló); 1990-es évek közepe óta működik Magyarországon, főleg

Nyugat-Dunántúlon használják  1989-99 között az EU lakosságának 40%-át érintették a strukturális alapokból származó pénzek. Jogosultsági kritériumok, támogatott régiók: 1.) első célkitűzés: támogatást megelőző 3 évben az egy főre jutó GDP az EU-s átlag 75%-át (vannak régiók, melyek 30%-on állnak) 2.) második célkitűzés: ipari régiók, vidéki körzetek, városi körzetek, halászattól függő régiók ⇒ ipari és vidéki térségekbe kell 50%-nak menni a támogatásból  str. alapokból származó pénz az első célkitűzésre 70%-ot, a kettesre 18%-ot szánnak  ipari régiók azok, ahol a megelőző 3 évben a munkanélküliség meghaladta az EU átlagot; ipari foglalkoztatottak száma csökken; 1985-től minden évben az EU átlag felett volt a foglalkoztatottak aránya  vidéki körzetek: népsűrűség ≤ 100 fő/km2; mezőgazdaságban dolgozók aránya legalább kétszerese az EU átlagnak; munkanélküliségi ráta, mint

az EU átlag a 3 bázisévben; 1985 óta csökken az EU átlag  városi körzetek: károsult környezet; magas bűnözési arány; alacsony iskolázottsági szint; hosszú távú munkanélküliség magasabb az EU átlagnál; nagyfokú szegénység (rossz lakhatási körülmények) 3.) célkitűzés (=tematikus célkitűzés): munkanélküliség elleni küzdelem, fiatalok elhelyezkedésének javítása, munkaerőpiacnak a gazdasági szerkezet átalakításához való alkalmazkodása Kohéziós alap:  Olyan tagállamokat támogat, ahol az 1 főre eső GNP kisebb, mint az EU átlag 90%-a, illetve ezen országoknak tervet kellett készíteni az EMU-ra való felkészülésről  Jelenleg 4 kedvezményezett ország van: Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország  Kohéziós alap elérte célját, hisz az említett 4 ország tagja az EMU-nak, de támogatásuk tovább folyik  Most csatlakozandó országok mindegyike elvileg beletartozna ⇒ le fogják nyomni az

átlagot, s ezért az előző 4 ország ki fog kerülni az alapból Európa tanulmányok 7. előadás 2003. 11 20 Strukturális alapok feladata: ERDF: a következő (1-es és 2-es) célkitűzésbe tarozó területeket támogatja: 1.) infrastrukturális beruházások: strukturális alkalmazkodás; gazdasági potenciál növekedését elősegítő infrastrukturális támogatások (közlekedés, távközlés); hanyatló ipari körzetek regenerációja 2.) belső (endogén) fejlődés elősegítése (belülről generált fejlődés): kis és középvállalkozások támogatása = tanácsadás (piackutatás tervezéshez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása); innováció bevezetése; tőkéhez való hozzájutás elősegítése; közvetlen beruházási segély; technológiák fejlődése; kisebb infrastruktúra fejlesztése ESF: támogatási területek:  Aktív munkaerőpiaci politikák (munkaközvetítői szolgáltatás; tanácsadás)  Egyenlő esélyek elvének

megvalósítása (fogyatékosok; etnikai kisebbségek; hátrányos körülmények között élők)  Képzési és oktatási rendszerek fejlesztése  Vállalkozások munkahelyteremtése  Nők foglalkoztatottságának elősegítése Szociális Alap személyeket is támogat (pl.: kifizeti a képzést; segélyt ad; vállalatokat is támogat!) 8. Előadás Európa Tanulmányok 2003.1127 GNI (Bruttó nemzeti jövedelem) arányos számítás: 1,24%-át nézik EU egészére vonatkozik ennyi kerül közös költségvetésbe EAGGF (EMUGA) = Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap Mezőgazdaság hatékonyságának növelése Mezőgazdaságban dolgozók kiegészítő tevékenységeinek megtalálása (pl.: turizmus)  Környezet megóvása   Főbb célok  Támogatja az idősebbek nyugdíjbavonulását, a fiatalabbak munkábaállását  Támogatja az infrastruktúrát; turizmust; marketingtevékenységet; vidékfejlesztést;

erdőgazdálkodást FIFG (HOPE)      Halászati ágazat versenyképességének növelése Termék feldolgozottsági szintjének növelése Halászati források optimális felhasználása Korszerű technikák elterjesztése Idősebb halászok nyugdíjbavonulása Regionális politika elvei : (4) 1.) Koncentráció elve: legfontosabb területeken a különböző helyről származó forrásokat együtt kell felhasználni ne legyen erőforrás-felaprózás 2.) Programközpontú megközelítés: 3.) Partnerség: EU középtávú fejlesztési programok kialakítását várja el a tagországoktól programok előkészítésében, döntésekben meg kell osztani a feladatokat a helyi szintű szervezetek, tagállamok kormányai között 4.) Addicionalitás elve: hozzájárulás elve ⇒ társfinanszírozás; EU által nyújtott támogatás pótlólagos, kiegészítő jellegű; magánszférának is tenni kell az ügyért ⇒ 2000 óta.  Max 75 – min 50% első

célkitűzésnél  Min 25 – max 50% 2.- 3 célkitűzésnél  Kohéziós alapnál indokolt esetben a 80%-ot is elérheti a támogatás mértéke 4 fő elv kiegészítése:  Szubszidiaritás elve: a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, hisz ott áll rendelkezésre a legtöbb információ  Transzparencia elve: programozási folyamatnak átláthatónak, a támogatási folyamatnak ellenőrizhetőnek kell lennie 1 8. Előadás Európa Tanulmányok 2003.1127 Programozás Magyarországon  Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tavasszal leadták az EU bizottságának ez a tárgyalási alak Közösségi Támogatási Keretté (KTK) fog átváltozni, mely már jogi megállapodás a bizottság és a tagállamok között ⇒ célkitűzések és prioritások vannak benne meghatározva. (fő cél: GDP-nket közelítse az EU átlagához)  Operatív program: a prioritások mellett intézkedések is megtalálhatók. ⇒ Magyarországon 5 prioritás

létezik: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) Környezetvédelmi és infrastrukturális op. pr (KIOP) Humánerőforrás fejlesztési op. pr (HEFOP) Agrár és vidékfejlesztési op. pr (AVOP) Regionális op. pr (ROP) ágazati + Programkiegészítő dokumentumok előző intézkedések részletesen ki vannak dolgozva, meg vannak határozva a támogatási területek. Támogatásra jogosult regionális szintek  Nómenklatúra rendszert épített ki az EUROSTAT: (NUTS)=területi osztályozási rendszer 5 szintet tartalmaz ⇒ 3 regionális + 2 helyi szint ⇓ ki kellett alakítani, mert a tagországok regionális szintjeit, fejlettségüket össze kellett hasonlítani 2000-től NUTS 2 : 1. célkitűzésre pályázhatnak NUTS 3 : 2. célkitűzésre pályázhatnak 2000-2006 = 213 milliárd EUR-t fordítnak a 15 tagország fejlettségi szintjének növelésére :  195 milliárd : strukturális alapok 5%-át közösségi kezdeményezésekre

különítik el  18 milliárd : kohéziós alapok  39,58 milliárd : elkülönítés új belépőkre 39,58 mrd EUR ⇒ 10 országra fog most jutni (2000-ben még nem tudták, hogy 10 ország fog csatlakozni), így 6 ország 2002-es belépésével számoltak. A kapott transzferek nem haladhatják meg az adott ország GDP-jének 4%-át. 2 Európa Tanulmányok 8. Előadás 2003.1127 Közösségi Agrárpolitika  létrejöttének okai:  ágazati sajátosságai  gazdálkodás különleges feltételei (talaj, időjárásstb.)  sok a bizonytalansági tényező  fejlesztéspolitikai indokok  folyamatos hátrányban volt az európai mezőgazdaság a tengerentúli gazdaságokkal szemben (USA, Kanada)  ellátás biztonságának biztosítása( ha egy ország túlzottan függ élelmiszerügyileg az importtól, az veszélyes helyzeteket teremthet ⇒ cél: önellátás)  szociális, politikai megfontolások  falusi közösségek fenntartása  externáliák

optimalizálása ⇒ faluból városba költöznek az emberek, ott túlnépesedés alakul ki  összetevői:  1962-ben fektették le az alapelveket  közös árak képezik a gerincét ⇒ EK az árakat folyamatosan magas szinten akarta tartani, hogy a gazdák megkapják a pénzüket ⇒ világpiaci áraknál jóval magasabb árak alakultak ki (25-50%-kal drágább) megvalósulása: intervenciós vásárlásokat hajtanak végre: ha az ár a magasan meghatározott ár alá esik, az EU felvásárolja az árut, így serkentve az árnövekedést. Agrárvédelem rendszere: lefölözik a 3. országból érkező árut ⇒ importilletékek alkalmazása ⇒ olyan sokat vetnek ki, hogy nem érdemes importálni Pl.: EU-ban 100 egységár USA-ból 75 egységár ⇒ +25 egység importilleték (változó vámnak felel meg) ⇓ akár 70%-os vám szintjét is elérheti ez az importilleték (protekcionizmus szintjét hivatott bemutatni) Bonyolult a szabályozási rendszer sok papírmunka,

külön szakértők alkalmazása  Export szubvencionálása: világpiacon is legyenek versenyképesek a termékek Pl.: EU 100-ért termel ⇒ EU 25 támogatást a világpiacon 75-ért ?a termelőnek tudná csak eladni ⇓ közös költségvetésből, az EMOGA-ból történik a támogatás orientációs rész van a strukturális alapokban; a garancia rész támogatja a közös Agrárpolitikát 3 Európa Tanulmányok Értékelés:        8. Előadás 2003.1127 Mezőgazdasági termelés gyorsan növekedett Megszűnt az árak szabályozó szerepe ⇒ állandó túltermelés Műszaki színvonal jelentősen korszerűsödött Nőtt a termelékenység Monopolisztikus helyzet kialakulása a magas árak miatt ⇒ gátolta a további fejlesztést Beavatkozott a nemzetközi jövedelmek újraelosztásába is (1990-ben 450$ mzg-i támogatás jutott egy főre) Szociális szempontból kiábrándító eredmény, hogy gazdag farmerek szerezték meg a mezőg.i

támogatásokat (gabonabárók) mzgi pénzek 80%-át a mezőg.i üzemek 20%-a kapta meg 4 Európa tan 9. Előadás 2003.1204 Agrár politika folytatása 1) Értékelés folytatása: • A magas árak a fogyasztást visszatartják ⇒ fogyasztók érdekeit sérti • A cél az önellátás volt, különösen a II. Világháború után és az önellátás folyamatosan fokozódott; ennek ellenére az EU a világ legnagyobb élelmiszer importőre maradt, de csak torzított módon tud az élelmiszer kereskedelembe bekapcsolódni • Érdekellentétek a tagállamok között az agárpolitika támogatásai miatt (ezeket különösen Anglia és Németország kritizálja, mert ők a legnagyobb nettó befizetők.  Nettó befizető = többet fizet be, mint amennyit visszakap  Nettó haszonélvező = többet kap, mint amennyit befizet pl.: Hollandia, Dánia Új csatlakozó országok tovább fokozzák ezt a konfliktust) • A mezőgazdaság infrastruktúrája nagymértékben javult,

fokozatosan kiépült ⇒ ésszerű agrár-munkamegosztás alakult ki a Közösségben • Környezeti szempontokból kritizálják a közös agrár politikát, mert intenzív mezőgazdasági termelést folytat, ezzel pedig megbontják a természet egyensúlyát (talaj kihasználás, vízszennyezés) 2) Reformok: • Okai:  Erőforrások ésszerűtlen pazarlása  Relevancia csökken  Szűk termelői réteget véd csak (kb 8 millió farmer él a Közösségben és ők csak a GNP 3 %-át állítják elő, mégis nagy támogatásokat kapnak)  Az EU-t állandó támadások érik a nemzetközi fórumokon (szubvenciók)  Közép-Kelet európai országok csatlakozása  Vitathatók a szociális indokok • Irányai:  1980-as évektől már halaszthatatlanok voltak a reformok bevezetése  Árak befagyasztása  1984: küszöbig, plafonig támogatja a termelést = termelés kvóta; mennyi az a mennyiség, amit támogat  1986: GATT Urugvay-i fordulója: Fő

vitakérdése: mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációja Nem hozott eredményt  1990-es évek: radikálisabb elképzelések  1992: Mac-Sherry terv: − Az exporttámogatásokat is fokozatosan csökkenteni kell − Az árszubvenciókat közvetlen támogatásokkal kell felváltani − Rotációs pihentetés: azok a gazdák, akik a területük 15 %-át pihentették, azok kárpótlásban részesültek  Blair-House megállapodás: Az EU vállalja a mezőgazdasági termékekre a belső támogatások 20%-os a külső védelmek 36%-os csökkentését, valamint az export mennyiség 20 %-os csökkentését. Energia politika: 1) Fő indokai: • Olcsó energiát biztosítsanak megfelelő mennyiségben, minőségben a lakosság és a termelő szféra részére • Ellátás biztonságának garantálása 2) EK energia helyzete: 1 Európa tan 9. Előadás 2003.1204 • Az 1970-es években gyors volt a gazdasági növekedés, ezért az energiafogyasztás gyorsan

növekedett • Az energia fogyasztás szerkezetében jelentős változások következtek be:  A szén háttérbe szorult  A szénhidrogének fogyasztása megnőtt • Egyre jobban függővé vált az energia importtól • Az I. olajválság (1973) után a Közösségi Energia politikában határozottabb lépések történtek • A közösségi és a nemzeti Energia politika még nem vált el egymástól élesen  Közösségi: stratégiák kidolgozása • Saját források minél jobb kihasználása • Fogyasztás visszafogása • Modernizációs folyamat az iparban, vagyis az energiatakarékos üzemmód kialakítása • Önellátás fokozása, az ellátás biztonságosságának növelése • 1974: új energia politikai stratégia elfogadása: az előző céloknak akart megfelelni + ajánlások, hogy milyen lépéseket kell tenni:  Nukleáris szektorban beruházások végrehajtása (78 %-a legyen az összes energiaellátásnak; 1986: Csernobil után abba maradt ennek

az ajánlásnak a végrehajtása)  Széntermelés stabilizálása: nem teljesült, mert a kitermelés gyorsabban fogyott, mint a felhasználás  Földgáz kedvező helyzete: az Északi tengeren földgáz- és olajmezőket találtak, ami 80 %-os ellátottsági szintet eredményezett, azóta folyamatosan csökken  Alternatív energiák felhasználásának növelése (5-7 %)  Fogyasztás csökkentése  Energia takarékosság (gazdaság növekedése : energiafogyasztás = 1 : 0.6) 3) Energia kereskedelem rendezése: • 1970-es évek végétől nagy erőfeszítéseket tettek a Közösség olajimport csökkentésére, esetleg a befagyasztására • 1980-as évek közepéig ez nagymértékben megvalósult (kb 47 %-os visszaszorítás) • 1980-as évek közepétől ismét emelkedett az import  Import források terítése: cél, hogy egy országból ne legyen 10 %-nál több az import  Az energihordozókat tartalékolni kell, vagyis minden tagországnak 90 napi

tartalékkal kell rendelkeznie Könyvből kell még ide: Közlekedési és Struktúra politika EU külgazdasági kapcsolatrendszere: A kereskedelmi politika már a Római Szerződésben is közösségi politikává lett nyilvánítva. 1) Összetevői: • Közös külső vámok • Speciális vámpreferenciák alkalmazása (GSP) • Mennyiségi kvóták alkalmazása a külsőkkel szemben • Kereskedelmi szerződések más országokkal, társulásokkal • Nemzetközi kereskedelmi fórumokon való részvétel (GATT / WTO) • Eljárási szabályok meghatározása (tisztességtelen verseny tilalma, dömping ellenesség, szubenciók) • Nem vámjellegű korlátozások alkalmazása 2 Európa tan 9. Előadás 2003.1204 2) Kapcsolat típusai: • Nem diszkriminatív rendszerek: nem európai fejlett országokkal való kapcsolat rendszere, legnagyobb kedvezmény Elvén alapulnak (USA, Japán, stb) • Preferenciális rendszerek: Latin Amerika, fejlődő afrikai országok, Mediterrán

régió (Észak Afrikai országok, Ciprus, Málta) – GSP  1992: Új mediterrán politika: széleskörű kereskedelmi politika, pénzsegítség, kulturális együttműködés • Szabadkereskedelmi rendszerek: társulásokkal köti az EU  Európai Unió és az EFTA = Európai Gazdasági Térség  EK és Görögország – 1961  EK és Törökország – 1963 Kedvezőbb helyzetet kínálnak a gyengébb országoknak; a mezőgazdasági termékekre azonban nem vonatkozik (eljárási szabályok; nem vámjellegű korlátozások) • Diszkriminatív rendszerek:  Speciális vámok  Speciális korlátozások  Dömping eljárás  COCOM.-lista  Embargó (Kuba, Irak, Líbia) • Kapcsolat a gyarmatokkal:  A Római Szerződésben a gyarmatokat társult kerületekké nyilvánították  Az ’50-es évek végén megindult a gyarmatok függetlenedése  1963 - 1975: új társulási egyezmény (Yaunde-i konvenció). A tagországok gyarmatainak nagy része

csatlakozott ehhez. A cél a liberalizáció fenntartása volt Az EK-ból származó importokra magas vámokat és a termékekre korlátozásokat is megengedett az EK.  1968 - 1975: Arushai megállapodás. Kelet-Afrikai országokkal kötötte az EK  1975-2000: az afrikai, karibi és a Csendes-óceáni országokkal kötötték meg a Loméi Konvenciót 3 Európa Tanulmányok 9. Eőadás 2003.1204 Értékelés folytatása:         Magas árak ⇒ fogyasztást visszatartják ⇒ fogyasztók érdekeit sérti Cél volt az önellátás kialakítása ⇒ fokozódott a közösség ezen képessége, de az EU a világ legnagyobb élelmiszerimportőre maradt Támogatások útján torzított módon kapcsolódik be az élelmiszerimportba Tagállamok között súlyos érdekellentéteket eredményez az agrárpolitika támogatása ⇒ GB; NSZK voltak a legnagyobb nettó befizetők, ugyanakkor Hollandia v. Dánia nettó haszonélvezővé vált ⇒ örök

konfliktusok Új csatlakozó országok tovább fokozzák ezt a konfliktust Lengyelország ⇒ 20% a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Infrastruktúra nagy mértékben javult hűtő-, tároló-, feldolgozó kapacitások ⇒ ésszerű gazdálkodás Környezeti szempontból is kritizálják a közös agrárpolitikát ⇒ intenzív ⇒ talaj tönkre megy; szennyezik a vizeket ⇓ Reformra szorul a közösségi agrárpolitika Reformok okai:  Erőforrások ésszerűtlen pazarlása  Közösségi agrárpolitika kiváltó tényezői megváltoztak (relevancia csökken)  Szűk termelői réteget véd  Társadalom nagy részét, a fogyasztókat hátrányosan érinti  EU-n belül kb. 8 millió farmer él ⇒ közösség GNP-jének 3%-át állítják elő  Nemzetközi fórumokon támadják az EU-t az agrárpolitikája miatt ⇐ GATT  Közép-Kelet-Európai országok csatlakozása  Támogatások felszámolása óriási szociális katasztrófákhoz vezetne Reformok

irányai:  1980-as évektől halaszthatatlan volt a változtatás ⇒ reformok javasolt fő iránya az árak befagyasztása illetve visszafogása volt  1984: küszöbig vagy plafonig támogatja a termelést ez az elképzelés ⇒ termelési kvótákat jelentett ⇒ eredményt nem igazán hozott  1990-es években radikálisabb előírások ⇒ árszubvenciókat közvetlen támogatásokkal kell felváltani ⇒ árakat nem kell magasan tartani  1992: döntés: Mac Sharry terv = exporttámogatásokat is fokozatosan csökkenteni kell ⇒ árszubvenciók támogatással történő felváltása a közvetlen juttatásokat hektáronként számolták ki, az utóbbi időben elért termelés nagyságának átlagaként rotációs pihentetés = akik a szántóterületük 15%-át pihentették, azok kárpótlásban részesültek  nyomás: 1986-ban kezdődött a GATT Urugvay-i fordulója ⇒ fő vitakérdése a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációja volt ⇒

Blair-House megállapodás: EU a mezőgazdasági termékekre vállalja a belső támogatásoknak (-20%) és a külső védelemnek csökkentését (-36%)+ exportmennyiség csökkentése (-20%) Európa Tanulmányok 9. Eőadás 2003.1204 Energia Politika 2 fő indok: 1.) lehetőleg olcsó energiát biztosítsunk megfelelő mennyiségben és minőségben mind a termelői, mind a lakossági szféra számára 2.) ellátás biztosítása ⇒ zökkenőmentesen működjön a gazdaság  1970-es években olajválság ⇒ EK energiahelyzete: gazd.i növekedése a II vh után gyors volt ⇒ magával vonta az energiafogyasztás növekedését, de ekkor még olcsó volt az energia, takarékosságra nem ösztönzött szén az energiafogyasztásban háttérbe szorult és a szénhidrogének fogyasztása növekedett meg ⇒ ezen szerkezeti változások következtében az energiaimporttól fokozatosan függött a közösség ⇒ első olajválság után (1973) a közösségi energiapolitika

irányába határozott lépések ⇒ a közösségi és nemzeti energia politika még nem válik el élesen. A közösség stratégiák kidolgozására koncentrált. hazai források jobb kihasználása, fogyasztás visszafogása ⇒ energiatakarékos üzemmódok terjedése; ellátásbiztonság növelése (hisz import miatt függés van), (csővezetékek fokozatosan kiépültek)  1974: új energiapolitika stratégiát fogadta el a bizottság, mely a fenti célokat fogadta el teendő lépések: nukleáris energiaszektorban kell beruházásokat végrehajtani ⇒ 7%-ot 45%-ra kell felfejleszteni (ezt az arányt nem érték el)  1980-as évek: Csernobil ezen ajánlás megvalósítása visszaszorult széntermelés stabilizálása ez sem teljesült, mert a széntermelés gyorsabban csökkent, mint a fogyasztás ← import földgázból kedvezően alakult a helyzet ⇒ Hollandiánál földgáz-, és kőolajmezőket találtak ⇒ 80%-os ellátottsági szint biztosítása

(1976-ban indult itt meg az olajkitermelés ⇒ GB a 80-as évekre olajexportőrré vált ⇐ ez azonban csak 20%-ot ad a közösségnek) ⇒ drága a tengerből kinyerni az olajat alternatív energiaforrások használatának növelése ⇒ sajnos nem túlságosan növekedett (5-6%-ot tesznek csak ki), hiszen ezek sem olcsók, a berendezések drágák (olajárak csökkenése is a leállítást eredményezte) fogyasztás csökkentése, energiatakarékosság (1 egységnyi gazdasági növekedés 0,6 egységnyi energiafelhasználást eredményezzen!)  Energiapolitika az energia-kereskedelem rendezése nagy hangsúlyt fektetett 1970-es évek végétől: olajimport befagyasztása, csökkentése volt a cél ⇒ 1980as évek közepére ezt túl is teljesítették (kb. 47%-al vissza tudták szorítani az importot) azóta ismét emelkedik az olajimport importforrások terítése: o 1973 97% Közelkeltről, Afrikából o 1979-re KGST országok 10%-os részesedése az EU

olajimportjából cél, hogy 1 országból ne legyen nagyobb az import, mint 1 % tartalékolni kell az energiahordozókból ⇒ minden tagországban 90 napi tartalékkal kell rendelkezni. 9. Eőadás Európa Tanulmányok 2003.1204 EU külgazdasági kapcsolatrendszere  Kereskedelempolitika már a Római szerződésben is közösségi politikaként lett nyilvántartva  Összetevői: Közös külső vámok Speciális vámpreferenciák alkalmazása (GSP) Mennyiségi kvóták alkalmazása a külsőkkel szemben Kereskedelmi szerződések más országokkal vagy társulásokkal (pl.: EFTA) Nemzetközi kereskedelmi fórumokon való képviseltetés (pl.: GATT; WTO tárgyalásain) Eljárási szabályok meghatározása Nem vámjellegű korlátok alkalmazása  Típusai: 1.) nem diszkriminatív rendszerek  Nem európai fejlett országokkal való kereskedelmi kapcsolatok WTO keretei fedik le; legnagyobb kedvezmény elvén alapul (USA, Kanada, Ausztrália) 2.)

preferenciális rendszerek  Latin-amerikai, ázsiai fejlődő országok, mediterrán területek GSP-n alapul (meghatározott ipari termékekre vámmentesség van)  Mediterrán: Ciprus, Málta, Marokkó, Dél-afrikai országok 3.) szabadkereskedelmi rendszerek  Társulásokkal köti az EU (pl.: EFTA; 1961-ben Görögországgal; 1963-ban Törökországgal)  Kedvezőbb helyzetet kínálnak a gyengébb országok számára 4.) diszkriminatív rendszerek  Speciális vámok, mennyiségi korlátozások, dömping eljárások, COCOM-lista, embargó alkalmazása  Manapság egyedi alapon a legkevésbé fejlett országokkal szemben alkalmazzák (pl.: Kuba, Líbia) Gyarmatokkal való kapcsolatok:  Római szerződés a gyarmatokat társult területekké nyilvánította  1963: új társulási egyezmény aláírása: Yaoundei k onvenció ⇒ volt gyarmatok többsége csatlakozott hozzá ⇒ 1975-ig volt 2 Y-i kongresszus (5 évre kötötték őket)  Kereskedelem

liberalizálásának fenntartása a cél ⇒ afrikai fejlődő országok vámokat és mennyiségi korlátozásokat tarthattak fenn az EK-ból érkező termékekre  1968: Kelet-afrikai Közösség; Arushai megállapodás  Ázsiai országokat kizárták a társulási egyezményekből  Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni (ACT) országok ⇒ 1975-ben kötötték meg velük a Loméi konvenciót (Togo fővárosa) ⇒ Időhatáros, 5 évre szóló konvenciók; Loméiből 4 volt (4.-et már 10 évre kötötték) Európa tan 10. Előadás 2003.1210 Az előző előadás folytatása: Loméi Konvenció intézkedései: • Szélesebb liberalizáció: az ACP országok túlnyomó részére szabad beáramlást engedett az EU • Viszonosság elvének eltörlése: szabad bejutás az EK-ba, de szerződések nem terhelték őket, vagyis szabadon alakíthatták ki saját vámjaikat másokkal szemben. Azonban az EK termékeket a legnagyobb kedvezmény elvében részesítették. • Export

jövedelmet stabilizáló rendszer (Stabex): azoknak az ACP országok, akiknek az exportja néhány nyersanyagra vagy mezőgazdasági termékre épül • Ha valamelyik ország bevétele az előző 4 év átlaga alá esik, akkor pénzügyi támogatást kapnak (direkt pénzügyi segéyl) • MINEX (Sysmin): bányászati termékek támogatása. Támogatás akkor, ha az adott ásvány az exportban az előző év átlagában 15 %-ot tett ki. Az export csökkenése elérte a 10 %-ot • Jelenleg a Cotonou-i Konvenciók vannak érvényben. Közép és kelet európai országok (KKE) csatlakozása 1) Történelmi visszatekintés: • 1980-as évek eleje: normalizálás a kapcsolatokban • 1987: érdemi tárgyalások megkezdése • 1988: Kereskedelmi és Együttműködési Egyezmény  Diszkriminatív korlátozások fokozatos megszűntetése (3 lépésben)  Magyarországgal szemben érvényesül a Legnagyobb Kedvezmény Elve • 1980-as évek vége: beindult a szocialista rendszer

reformja • 1987: kétszintű bankrendszer; Társasági törvény • 1989: PHARE program. A program lebonyolítása az EK Bizottság kezében van Magyarország és Lengyelország gazdasági szerkezetének átalakítására szolgált eredetileg. (FÁK-nak a TACIS nevű programot hozták létre, ez is gazdasági szerkezet átalakítást segít)  Legnagyobb Kedvezmény Elve:  Diszkriminatív kvóták eltörlése  GSP alkalmazása a termékek egy részénél  Kereskedelem politikai intézkedések • 1990: Dublini Csúcstalálkozó – társulás felajánlása • 1990. december: formálistárgyalások megkezdése Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal • 1991. december: aláírták a társulási megállapodásokat = Európai Megállapodások (European Agreements)  Kereskedelem politikai része 1992.0301-től lépett hatályba  Többi részét ratifikálni kellett 1994.0201-től Magyarországon és Lengyelországban • 1993: további társulási

egyezmény Bulgáriával, Romániával • 1993-ban a 6 társult ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EFTA-val. • 1995: társulási egyezmény a balti államokkal • 1996: társulási egyezmény Szlovéniával Ezek a társulások egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását célozták meg + a négy szabadsági elv érvényesülését. Ezt 20011231-ig kellet kialakítani és sikerült is Aszimmetrikus módon jött létre, mivel az EU-ban hamar végbe ment, míg a társult országoknak 10 év (2*5 év) alatt kellett lebontaniuk a korlátokat. Hatályba lépéskor az EU 1 Európa tan 2) 3) 4) 5) 10. Előadás 2003.1210 a mennyiségi korlátokat a magyar ipari termékekre eltörölte a vámokat több lépésben, véglegesen 1995.0101-től A mezőgazdasági termékekre nem valósult meg a szabad kereskedelem. Azonban bizonyos termékekre megállapítottak kedvezményes kvótákat Magyarország a mennyiségi kvóták leépítését 1995-ben kezdte el és

2000-re kellett befejeznie. A vámokat ugyan így kellett A munkaerő áramlására bilaterális szerződéseket kötöttek. Előcsatlakozási Alapok: segítik a volt szocialista országok felzárkózását: • Strukturális alapok imitálása ebben segít a PHARE alprogramja ⇒ CBC = határon átnyúló programok támogatása, ez az INTERREG-nek egy tükörprogramja • ISPA – környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások támogatása • SAPARD – mezőgazdaság fejlesztése Az Európai Megállapodások új vonásai: • Politikai dialógus és együttműködés • Hangsúlyozták a politikai átalakulás fontosságát. Bizonyos politikai kondicionalitást igyekeztek érvényesíteni (kisebbségi jogok érvényesítése) • Harmonizációs intézkedések előírása (fokozatosan alkalmazkodni kell az EU normáihoz, előírásaihoz, törvényeihez) • Szűkmarkú pénzügyi segítségnyújtás és nem volt pénzügyi jegyzőkönyv sem. • Monetáris előírásokat

sem határoztak meg. A megállapodások eredményei: • Sikerült átterelni a kereskedelmet az EU felé (25 %-ról 50 %-ra emelkedett átlagosan) • Az országok nemzetközi pozícióit és megítélését javította: OECD és NATO tagságok, IMF és a Világbank kedvező megítélése, Külföldi tőkebeáramlás • Strukturális modernizációs hatások voltak, de nem voltak egyértelműek (gazdasági szerkezet átalakítása) A megállapodások hiányai: • 1990-91-ben optimizmus jellemezte az országokat, így gyors növekedési időszak indult meg, azonban ez a növekedés kedvezőtlenül alakult és a növekedés helyett egy átalakulási válság alakult ki, ez pedig inkább visszaesést jelentett. (Magyarországon 1989-94 között 20 %-os GDP visszaesés volt,, 13 %-os munkanélküliségi ráta volt jellemző; 1993-ban 35 %-os inflációs csúcs volt, 1991-ben a költségvetési egyensúlyt sem sikerült tartani, adósságválságba kerültük a korábban felvett hitelek

törlesztése miatt, ehhez pedig újabb hiteleket kellett felvenni a hitelek törlesztésére ⇒ Bokroscsomag) • Kereskedelem politikai aszimmetriák a KKE országok hátrányára alakultak  Elsősorban a vámoknál, vagyis nálunk 13 %-ról kellett 0 %-ra, míg az EU országokban csak 3-5 %-ról kellett 0 %-ra leépíteni a vámokat.  Magyarország importjában 90 % volt az, ami liberalizált volt, exportja 75 %-ban volt liberalizált, mivel elsősorban mezőgazdasági termékeket exportált erre pedig nem volt érvényes a liberalizáció.  Piacra jutás feltételei, mivel erőteljes protekcionista intézkedések (szubvenciók) vannak az EU-ban. Így a mezőgazdasági export csökkent KKE-ből és ezek az országok nettó agrár importőri országgá alakultak át (Magyarország nem). 2 Európa tanulmányok Utolsó előadás 2003.0218 Előző előadás folytatása: (További hiányok, korlátok) 3.) Kialakulatlan volt a kereskedelem politikai rendszer ezen

országokban teljes és azonnali liberalizáció mellett döntött a legtöbb ország 4.) Relációs aszimmetria Közép- és Kelet-európai országok esetén pl.: • Magyarország kereskedelme EU-s szinten leginkább Németországgal folyik (50%) • EU kereskedelmének ¾-e 3 ország által bonyolódik (Németország, Ausztria, Olaszország) 5.) függési a szimmetria: Közép- és Kelet-európai országokban az EU aránya a külkereskedelemben országoktól függően 50-70% fordítva csak 11-13% (1989-ben 2,7% azóta jelentős fejlődés.) Társulási szerződések aláírása után mi történik: 1993, Koppenhága  EU hivatalosan is kijelentette, hogy ha a taggá válni akaró Kelet és Közép-európai országok teljesítik az előírt feltételeket, taggá válhatnak ⇓ Feltételeket is meghatározták = Koppenhágai kritériumok 1.) politikai k ritériumok: stabil demokratikus intézményrendszer jogállam működik; emberi jogok érvényesülnek; kisebbségi jogokat

védik/biztosítják 2.) gazdasági k ritériumok: működő piacgazdasággal kell rendelkezni meg kell birkózni az EU-ban tapasztalható versennyel 3.) jogi intézményi kritérium: tagságból származó kötelezettségeknek eleget kell tenni Acqui adaptálását jelenti ez  Akkori tagállamok hozzáfűzték, hogy az EU-nak is képesnek kell lennie ezen országok befogadására ⇒ anyagi támogatások; intézményi rendszer átszervezése  Nehéz a kritériumokat ellenőrizni Acqui-t lehet csak Új tagállamok felvételének eljárása az EU-ban Felvételi eljárást szabályozza a szerződés: Pályázó ország benyújtja a tanácshoz a belépési szándékát tanács felkéri a bizottságot, hogy készítsen országvéleményt tanács a bizottság véleményének ismeretében (nem kötelező figyelembe vennie) dönt a csatlakozási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról  Ha elfogadja: EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt országgal

(bilaterális alapon folynak) ⇓Mielőtt teljesen lezárulna (aláírás előtt) Európai Parlament abszolút többséggel jóváhagyja vagy elutasítja a jelölt felvételét  Ha jóváhagyja: tagjelölt aláírja a szerződést + többi, már EU tagország is aláírja és ratifikálja a szerződést (jelölt országokban általában szoktak népszavazást tartani, de nem kötelező) Európa tanulmányok Utolsó előadás 2003.0218 1994, Esseni tanácsülés:  Integrációs folyamat felgyorsulását szorgalmazta = előcsatlakozási stratégia ⇓  Feladatok megvalósítása érdekében strukturált párbeszédnek kell kialakulnia a tagjelölt és tagországok között  Koppenhágai kritériumok teljesítése feltétele a csatlakozásnak! Ezekez is  EU-nak is képesnek kell lennie a befogadásra megerősítette  Idővel 10 ország lehet majd tagja az EU-nak 1995, Cannes-i tanácsülés: (egységes belső piac megvalósulása után vagyunk)  Fehér könyv:

tagjelölt országokat segíti az egységes belső piacra való felkészülésre  Elhatározták, hogy 1996-os Kormányközi konferencia lezárása után 6 hónappal kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások azon országokkal, akik már 1990-ben beadták kérelmüket (Ciprus, Málta) 1995. és vége, Madrid:  Tanács már felkérte a bizottságot országelemzés készítésére a Kelet- és Közép-európai országokról.  Bizottságot arra is kérte, hogy vizsgálja, hogy az EU-ra milyen hatással lesz a K- és Keurópai országok csatlakozása (mezőgazdaságot, közös költségvetést hogyan tudják majd finanszírozni) 1997, Amszterdami szerződés:  Kísérlet az intézményi reformokra előrelépést nem nagyon sikerült elérni (lsd.: korábban) Nizzában sikerül majd a vitás kérdéseket rendezni. Közben az EU Bizottság elkészítette az Agenda dokumentumot, mely tárgyalta az EU reformját, jövőstratégiát, bővítés kérdéseit  Agenda 2000

csatlakozás pénzügyi feltételeit is meghatározta. Nagy kérdés: Bővítést, csatlakozási tárgyalásokat hány országgal kezdjék meg? ⇓ differenciáltan Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovénia + Ciprus Európai parlament más elképzelést támogatott = regatta el ve ⇒ összes tagjelölttel kezdjék meg a tárgyalásokat Törökország kivételével!     1997, Luxemburgi csúcs: nem a regatta elvét érvényesítik, hanem 5+1-et! ⇒ ok: 11 országgal nem lehet hatékonyan tárgyalni!!! 1998-tól megkezdik a bővítési folyamatot 2000-től (a következő költségvetési periódustól) megnövelik a csatlakozási segélyeket ⇒ 3 előcsatlakozási alap (PHAR; SAPARD (mezőgazdaság + vidékfejlesztés támogatása); HISPA (infrastruktúra; környezetvédelem) PHAR programot megerősítik + kiegészítették Jelöltek felkészültségét évente felülvizsgálják ⇒ Bizottság készíti (Regular Report) Európa

tanulmányok Utolsó előadás 2003.0218 Törökországgal mit kezdjenek? ⇒ 1973-ban beadta a kérelmét (bő 30 éve), de középtávon sem látják megvalósíthatónak felvételét ⇒ hogy ne érezze magát kiszorítottnak, megszervezték az Európai K onferenciát, melyre meghívták az EU 15 tagállamát + a 12 csatlakozni kívánó országot ⇒ Törökország megsértődött és elutasította a részvételt, így az egész konferencia értelmét vesztette. Csatlakozási tárgyalások 2 fő részből állnak: 1.) közösségi joganyag (31 fejezet) áttekintése (=sreaning)  2 részből áll: 1. EU bemutatja a közösségi joganyagot (multilaterális) 2. Bilaterális tárgyalások 2.) érdemi tárgyalások  minden fejezethez pozíciós papírt adnak be ⇒ tárgyalások kiinduló alapját képezik ⇒ ezt ütköztetik a partnerek 1999 k özepére lezárult a sreaning az 5+1 ország esetében ⇒ érdemi tárgyalások következtek (teljesen lezártnak az egyes

fejezeteket csak a csatlakozás időpontjában lehet tekinteni, addig ideiglenesnek tekintendők!) Teljesítések alól könnyítést lehet kérni = derogáció. 1999, Helsinki csúcs:  Elhatározzák, hogy mégis minden országgal (11) megkezdik a tárgyalásokat, vagyis a maradékot bevonják a már folyó tárgyalásokba ⇒ mát látszott, hogy Bulgária és Románia nem tudnak teljesíteni ⇒ belépés időpontja differenciáltan lesz kezelve!  Már a csatlakozás időpontjáról is volt említés ⇒ EU-nak 2002 végére készen kell állnia a tagállamok befogadására ⇒ legkorábbi csatlakozási dátum: 2003. január 01 lehet  Törökország ⇒ hivatalosan is elismerték tagjelöltként; EU felajánlotta, hogy részére is kidolgoz egy csatlakozási kritériumot ⇒ kisebbségi jogok betartására hívták fel különösen a figyelmet Hogyan zajlódjon a Bővítés?  Differenciáltan; 5+1 (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovénia +

Ciprus)  Big band módszer: 5+1+5+Málta=12 2000, Nizzai csúcs ⇒ Nizzai szerződés (lsd.: korábban)  Intézményi reformok végrehajtása, szavazatok átsúlyozása  Megerősítették, hogy 2003. január 1-től kezdi befogadni a csatlakozó országokat  Ütemtervet is kidolgoztak a tárgyalások menetéről = útiterv (road map) ⇒ 29+2 fejezetet 3 szakaszra osztották (3 legnehezebb (mezőgazdaság; regionális politika; költségvetés) az utolsóba kerültek)  EU reméli, hogy 2004 júniusában már az új tagállamok is részt vehetnek a választásokon. 2001 elejére nyilvánvalóvá vált, hogy 10 ország belátható időn belül képes lesz lezárni a tárgyalásokat (Bulgária, Románia nem) Európa tanulmányok Utolsó előadás 2003.0218 2001 vége, Laecen-i csúcs:  Konvent felállítása  Teljesült a Nizzai útiterv  Állást foglaltak a big band koncepció mellett ⇒ nagycsoportos bővítés ⇓ 2002, Sevillában megerősítették

2002. december, Koppenhága:  Deklarálták a csatlakozási tárgyalások lezárását!  Még ratifikációs folyamatok hátra voltak, ezért nem lehetett, hogy 2003. január 1-től csatlakozzanak az új tagok Ez volt a Koppenhágától Koppenhágáig tartó szakasz!