Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 22 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:82

Feltöltve:2010. augusztus 10.

Méret:248 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?

Tartalmi kivonat

1. Mi az integráció? Definiálja a gazdasági integráció fogalmát! Integráció: - legáltalánosabb értelemben egyesülési folyamat, részeknek egésszé való összeolvadása, egyesülése, azok beilleszkedése, beolvasztása vagy hozzácsatolása révén - tartalmazza az alkalmazkodás dimenzióját - felfogható a részek együttműködéseként, egymásra hatásaként és összekapcsolódásaként - az integráció általános értelemben a részek alkalmazkodása és összefonódása egy magasabb egészben Gazdasági integráció: - gazdasági szereplők összefonódása, együttműködése, alkalmazkodása egymáshoz - az integráció történelmi folyamat, nem szűkíthető le a nemzetgazdaságok egyesülésére vagy összeolvadására - a nemzetközi integráció szuverén államok és nemzetgazdaságok önkéntes, komplex, gazdasági és politikai összeolvadása - az integráció a gazdaság és a társadalom objektív folyamata és törvényszerűsége; okai,

hajtóerői sokrétűek - az integráció többszintű folyamat, amelyen belül megkülönböztethető a mikro- és makrointegráció - a mikrointegráció a vállalati szférában zajlik - a makrointegráció lehet nemzeti, regionális és globális, azaz világgazdasági integráció 2. Mi a kereskedelemteremtés? - - azt jelenti, hogy a vámok lebontása következtében a vámunióban megszűnik a kevésbé hatékony, magas költséggel termelő hazai ágazatok és vállalatok védelme, helyét pedig a relatív hatékonyabb, komparatív előnnyel termelt javak importja veszi át a különféle termékek előállítása tehát a vámunióval átrendeződik, mindegyik oda kerül, ahol azt a relatív legalacsonyabb költséggel lehet megtermelni 3. Mi a kereskedelemátterelés? - negatív folyamat, melynek során az egyik (olcsóbb) importforrást egy másikkal (drágábbal) cserélik fel 4. Mit tud a liberális elméletekről? a korlátlan szabad verseny és szabad kereskedelem

előnyeiből indulnak ki ennek megfelelően integráció ott jön létre, ahol megvalósítható az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad áramlása - az integrált terület olyan önszabályozó piaci rendszer, amely a versenymechanizmus működésének eredményeképpen automatikusan jön létre - a versenymechanizmusok érvényesülése nyomán az áruk és a termelési tényezők ára kiegyenlítődik az integrációban 5. Mit tud a munkamegosztási elméletekről? - - legfőbb jellemzője az egyszerű „áramlások” vagy kooperáció és az integráció szétválasztása egymástól az integrációt új minőségként értelmezik, a kooperáció legfejlettebb típusának tartják az egyes nemzetgazdaságok közötti együttműködés az integráció szükséges, de nem elégséges feltétele az integráció javítja és stabilizálja a benne résztvevő országok teljesítményét konfliktuselméleti iskolák: a nemzetközi integrációt a viták,

feszültségek, érdek összeütközések békés kezelésére, erőszakmentes megoldására alkalmas intézmények 6. Ismertesse a regulációs vagy szabályozási elméletek fő vonásait! - közös kiindulópontjuk a liberális elméletek bírálata annak alapján, hogy a liberális iskolák feltételezései nem felelnek meg a valóságnak így a világban sehol sincs tökéletesen szabad verseny és szabad kereskedelem a gyakorlati tapasztalatok alapján a szabad verseny mindig az erősebb félnek kedvez 7. Milyen különbségek és azonosságok vannak a dirigisták és az institucionalisták nézetei között? Dirigisták: - a modern vegyes gazdaság működésképtelen állami beavatkozás, szabályozás nélkül - a gazdaságpolitikát nemzetközi szinten is egységesíteni kell - az integráció azt jelent, hogy az állam gazdasági beavatkozása és szabályozása nemzetállami szintről részben nemzetközi szintre tevődik át - negatív integráció: külkereskedelem

liberalizálása - pozitív integráció: új intézmények, együttműködési mechanizmusok kidolgozása; régi intézmények, mechanizmusok átformálása - az országok közötti együttműködés elősegítése érdekében Institucionalisták: (federalisták és funkcionalisták) - az intézmények és szervezetek szerepére összpontosítják figyelmüket - a gazdasági integrációt összefüggésbe hozzák a politikai integrációval - az integráció nem más, mint a hatalom átvitele nemzeti szintről nemzetközi szintre 8. Milyen különbségek és azonosságok vannak a federalisták és a funkcionalisták között? Federalisták: - hatékony nemzetek feletti közösségi struktúrák kiépítését szorgalmazzák - a hatalomáthelyezés kívánatos mértékben tér el a nézetük a federalisták és a funkcionalistáknak Funkcionalisták: - az integrációs rendszer működésének megjavítására teszik a hangsúlyt 9. Melyek a regionális gazdasági társulások

fejlődési szakaszai? Ismertesse az egyes szakaszokat! Preferenciális vámövezet: - az övezeten belül a résztvevők egymásnak vám és/vagy egyéb kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak (alacsonyabb vám/ vámmentesség) meglehetősen laza nemzetközi együttműködési forma, ami az integráció alapja lehet Szabadkereskedelmi övezet: - a részvevő országok a kereskedelem megszűntetik a vámokat és egyéb vámjellegű korlátozásokat - az önállóságukat azonban megőrzik harmadik országgal szemben - nem terjed ki a mezőgazdasági cikkre, csak iparcikkekre Vámunió: - szabadkereskedelmi övezet, ami még tartalmazza a harmadik országgal szemben történő egységes fellépéssel is (közös vámtarifa, egységes kereskedelempolitika) - mezőgazdasági termékekre is kiterjed Közös piac: - vámunió, amely lehetővé teszi a termelési tényezők régión belüli szabad áramlását is Egységes piac: - teljes liberalizáció, belső piaci viszonyok

létrehozása - fizikai akadályok (határellenőrzés, határformalitások, vámeljárás) felszámolása - technikai korlátok (technikai szabályok, műszaki szabványok és termék-megfelelési vizsgálati eljárások) megszűntetése - fiskális akadályok leépítése (adóharmonizálás) Gazdasági unió: - egységes piac, amely kiegészül a gazdaságpolitikák összehangolásával - gyakran monetáris unióval társul Politikai unió: - gazdasági unió, amely kiterjed a tagországok politikai szférájára is (pl. kül- és belpolitika) 10. Milyen belső dinamikája van a gazdasági integrációkak? - - az egymástól való függés pozitív és negatív hatásokat vált ki, többek között a nemzeti gazdaságpolitikák következményei is átterjednek más országokra a regionális gazdasági társulásokban külön előny származhat a kormányközi együttműködésekből (pl. gazdaságpolitikai egyeztetés, gazdaságpolitikai eszközök teljes összehangolása) az

integráció éppen az a folyamat, amelyben a tagországok egyre inkább lemondanak a független nemzeti gazdaságpolitika követeléséről 11. Mit tud a világgazdaságban folyó globalizálódásról és integrálódásról? EK: - rövid idő alatt versenyképtelennek bizonyult KGST: - a 90-es évek elején felbomlott EFTA: - marginalizálódott, tagállamai nagy része belépett az EK-ba, az őt alkotó országok pedig teljes mértékben alkalmazkodtak az EK-hoz (vagy szerződéses keretekben vagy autonóm módon) NAFTA: - Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás - regionalizáció erősödését mutatja GATT (utódja a WTO): - multilaterális kereskedelempolitikai tárgyalások - célja, hogy elérje a nemzetközi kereskedelmi vámok szabályozását (mennyiségi korlátok átalakítása vámokká) - 1947-ben írják alá - elismeri a vámuniót - legnagyobb kedvezményes elbánás: ha 1 ország valamilyen vámkedvezményt ad egy másik országnak, akkor ezt a

kedvezményt az összes többi vele kapcsolatba kerülő országnak megadja (kivéve a vámunió, mert csak a tagoknak adnak vámkedvezményt) 12. Ismertesse a reálgazdasági integráció fejlődését a tagállamok egymással kötött szerződései alapján! - - - - - EK közvetlen intézményes elődje: Benelux vámunió (1932) o Belgium és Luxemburg, majd 1948-ban Hollandia is Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy MONTÁNUNIÓ) (1952) o 1950-ben Robert Schumann francia külügyminiszter javaslatára Németország és Franciaország közötti együttműködésnek indult ( hidegháború miatt jött létre) o Jean Monnet irányította o alapító okirata: Párizsi egyezmény (NSZK, Franciaország, Olaszország és Benelux államok) o korlátozott integráció: szén- és acélkereskedelmet fogta át o több, mint vámunió messinai konferencia, Római Szerződés előkészítése 1957. március 25: Római Szerződés (1958 január 1-jén lépett életbe) o az EGK és

Európai Atomenergia Közössége (EAEK, EURATOM) megalapítása - EURATOM célja: előmozdítsa az atomenergia békés felhasználását o a MONTÁNUNIÓ 6 tagországa írta alá o nem csak 2 szektorra terjed ki, mint az ESZAK, hanem az egész gazdaságra Egyesülési Szerződés (1965) o ennek megfelelően 1967-ben az EGK intézményeit összevonták az ESZAK és EURATOM hivatalaival egységes jogalkotó, végrehajtó és igazságszolgáltató intézmények jöttek létre Egységes Európai Okmány (1987) o a belső piac egységesítését célozta o melléklete: Fehér Könyv (hatálybalépése: 1987, egységes belső piac kialakulása: 1993. január 1) Maastrichti Szerződés vagy Európai Uniós Szerződés (1992. február 7) - - - o hatálybalépése: 1993. november 1 az EK hivatalos neve Európai Unió (EU) o módosította a Római Szerződést és az Egységes Európai Okmányt o az ESZAK, EGK és EURATOM az EU első pillére lett Amszterdami Szerződés (1997,

hatálybalépése: 1999. május 1) o kiegészítette és módosította az alapszerződéseket, valamint egységes keretbe foglalta és egyszerűsítette ezeket Nizzai Szerződés (2000-2002), hatálybalépése: 2003. február 1) o korlátozta a Bizottság létszámát és összetételét, átalakította a Tanács döntéshozatali rendszerét és egyszerűsítették az alapszerződéseket EU Alkotmány Szerződése (2006-ban lépne érvénybe) o franciák és hollandok elutasították 13. Ismertesse a monetáris integráció fejlődését a szerződések alapján! - - 1969-ben kidolgozott Barre-terv először vázolta fel a létrehozandó gazdasági és monetáris uniót 1970: Werner-terv – a monetáris unió megvalósítását 3 szakaszban irányozta elő 1978: Európai Monetáris Rendszer (EMS) – árfolyam-politikai együttműködés o célja a monetáris stabilitás övezetének megteremtése o 1979-ben lép hatályba, 1998. január 1-ig működött Gazdasági és

Monetáris Unió o megvalósítása az euró bevezetésével kezdődött (1998. január 1) o a valutacserével végződött (2002. február 28) o tagja: ez EU országai, kivéve Dánia, UK, Svédország és az új 10 tag 14. Elemezze az EK fejlődése és a regionális gazdasági társulások formái közötti összefüggéseket! - - 1962: megvalósult a szabad-kereskedelem az ipari termékek körében o elkezdődött a közös agrárpolitika kidolgozása 1968: befejezték a vámunió létrehozását Közös Piac (1970-es évek első harmada) o lebontották a munkaerő és tőkeerő szabad áramlása előtti akadályok nagy részét Egységes Belső Piac o láthatatlan akadályok lebontása Egységes Belső Okmány o 1992. január 1-ig adott határidőt 1993: belső piac egységesítése (mai napig tart) Gazdasági és Monetáris Unió o Maastrichti Szerződés irányozta elő először 15. Hogyan ment végbe az EU fejlődése az elmélyülés és a kibővülés alapján? 16.

Milyen összefüggéseket ismer a gazdasági-szerkezeti fejlettség és az integrálódás között? - 17. Ismertesse az EU három pillérét! - - az EU felépítését az Európai Uniós Szerződés szabályozza (Maastricht, 1992; 1993) • az EK-t alkotó 3 alapokiratból kettőt módosított • Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásával és további közösségi programokkal bővítették ki ezt egészítette ki a az amszterdami (1997; 1999) és a nizzai szerződés (2001; 2003) 1. pillér: Európai Közösség (ESZAK, EURATOM, EGK) - a gazdaság egészére vonatkozik a három közösség egymástól különálló létezését nem befolyásolja az EU vannak intézményei és van jogrendszere rendelkezik közösségi intézményekkel Részei: - Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK): • 1952-ben hatályba lépett Párizsi szerződéssel 50 évre hozták létre • ESZAK Szerződés hatálya 2002-ben lejárt, az ESZAK beleolvadt az EK-be - Európai

Atomenergiai Közösség (EURATOM): • 1957-es Római szerződéssel hívták életre - EGK: • alapító szerződését az Európai Uniós Szerződés módosította 2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika - előzményei az 1969-es hágai csúcsértekezletig nyúlnak vissza: európai politikai együttműködés (EPC) elhatározása - az Európai Uniós Szerződés az európai politikai együttműködést közös kül- és biztonságpolitikára változtatta, valamint a Nyugat-Európai Uniót az EU szerves részévé tette - az Európai Tanács 1999-es helsinki döntése értelmében a Nyugat-Európai Unió beleolvadt az EU második pillérébe 3. pillér: rendőrségi és bűnügyi együttműködés - kormányközi jellegű politikai kooperáció, amely a kölcsönös tájékoztatásra, a lépések összehangolására, egymásnak való segítségre alapul - a közös tevékenység szervezeti kerete a Koordináló Bizottság - a hágai közös rendőrhatóságot, az Europolt

1999-ben hozták létre - 1985: Schengeni egyezmény – fokozottan megszűntetik az ellenőrzést a határokon (EU tagjai, kivéve Írország, UK és emellett Norvégia és Izland is) - az amszterdami szerződés értelmében a Schengeni egyezmény átkerül az EU első pillérébe 18. Mit tud az Európai Tanácsról! − − − − − − − − − − − − − − − − létrehozását az 1947-es párizsi találkozón jelentették be első alkalommal 1975 márciusában ültek össze Dublinben létezésének jogi elismerést az Egységes Európai Okmány adott hivatalos státuszát az Európai Uniós Szerződés mondta ki, amelynek értelmében az Európai Tanács a három pillérből álló EU csúcsszerve az EU tagállamok legfőbb vezetőinek rendszeres találkozója az EU legmagasabb döntés előkészítő, politikai döntéshozó szerve és fellebbviteli fóruma korlátozott jogköre van állam– és kormányfők tanácsa részt vesz az Európai Bizottság

elnöke és a tagállamok külügyminiszterei is politikai irányvonalat határoz meg, de jogszabályba foglalt döntéseket nem hoz (kvázi jogalkotó szerv) demokratikus deficit: a tagállamok végrehajtó hatalmának képviselői kvázi jogalkotó funkciót töltenek be. évente legalább kétszer üléseznek az ülés elnökét félévente váltják az adminisztratív hátteret és az elnököt az elnöklő ország adja döntéshozatal egyetértéssel döntései mind a három pillérre vonatkoznak 19. Mit nevezünk demokratikus deficitnek? − demokratikus deficit: az Európai Tanács a tagállamok végrehajtó képviselőiből áll, a szervezeti végrehajtó hatalom képviselői kvázi jogalkotói szerepet töltenek be (el kell választani a jogalkotást, a végrehajtást és az igazságszolgáltatást) 20. Vázolja az Európai Unió Tanácsának felépítését és működését! − jogi értelemben az EK elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő

döntéshozó,jogalkotó szerve, amely végrehajtó hatalommal is rendelkezik − a legfőbb jogalkotó szerv és végrehajtó hatalommal is rendelkezik − tehet javaslatot jogszabály alkotására, azonban a kezdeményezéseknek a Bizottságtól kell indulniuk − az Európai Tanács döntéseit foglalja jogszabályba − a jogszabályalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse − nem valósul meg a végrehajtó hatalom és a jogalkotói hatalom szétválása, mivel a nemzeti végráhajtó hatalom képviselői látnak el jogalkotói szerepet − tagságát a tagállamok miniszterelnökei és az Európai Bizottság elnöke alkotja − félévente tart ülést − székhely: Brüsszel, néha Luxemburgban ülésezik − szintek: 1.szint: • általános Ügyek Tanácsa (külügyminiszterek) havonta üléseznek • ECOFIN (gazdasági és pénzügyminiszterek) havonta üléseznek 2.szint: Szektorális Tanácsok (szakminiszterek) 3.szint: JUMBO ülések- több ágazat tart

közös ülést − COREPER I-II (Állandó Képviselők Bizottsága) • a tagállamok nagyköveti szintű (és helyetteseik) képviselői • jogszabály előkészítéssel és vélemények egyeztetésével foglalkozik • szintjei: − COREPER I ♦ mindig a képviseletek helyetteseiből áll ♦ általában a szektorális tanácsok elé kerülő ügyekkel foglalkozik (kevésbé problematikus kérdések) ♦ hetente, zárt ülések − COREPER II ♦ általában a tagállamok delegációinak vezetőiből áll ♦ Politikailag kényes ügyekkel foglalkozik ♦ általában az ECOFIN és az Általános Ügyek Tanácsa elé kerülő témákat vizsgálják át ♦ hetente, zárt ülések • Feladataik: − tisztázzák a tagállami álláspontokat − biztosítják a Tanácsban a többséghez szükséges szavazatokat − cédulázás: ♦ a javaslatokat „A” jellel látják el, ha azokat automatikusan elfogadásra javasolják ♦ „B” jellel azokat amelyekről további vitára van

szükség a Tanácsban • Döntéshozatal: − egyszerű többség − minősített többség • szavazati arányok: a tagállamok nem egyenlő mértékű szavazattal rendelkeznek (Magyarország 12 szavazat) Nizzai Kompromisszum: − egy döntéshez a szavazatok legalább 70 százalékára van szükség, amelynek pontos száma csatlakozásokkor kerül konkretizálásra (74 % körül fog rögzülni) − az igenlő szavazatoknak legalább a tagállamok 2/3-tól kell származnia − a leadott szavazatoknak az Unió lakosságának legalább 62%-át képviselő országokból kell származnia 21. Mit tud az Európai Bizottságról? − legfőbb döntés-előkészítő, végrehajtó és ellenőrző szerv − kizárólagos kezdeményezési joga van, és javaslattételi joggal rendelkezik a jogalkotásban, valamint eredeti jogalkotási hatáskörrel is rendelkezik − jogalkotói szerep: kibocsáthat jogszabályokat, amelyek a Tanács által elfogadott jogszabályok végrehajtásával,

értelmezésével kapcsolatosak − Bizottsági Kollégium (20 biztos van) − testület működését segítő intézményhálózat 18.000 fő − székhelye Brüsszel − nemzeti kormány ⇔ Bizottság: Nemzeti szinten a kormányok a választáson győztes párt vagy pártok képviselőiből alakulnak meg, a Bizottságra ez nem igaz • hiányzik a testületi szellem és fegyelem, mert nem választott képviselőkről van szó és nem válthatók le a biztosok (ez most fog változni, az elnök leválthatja a biztosokat, illetve más tárcát adhat a biztosoknak) • a Bizottság nem egyértelműen végrehajtó testület, mert nem egyedül gyakorolja a végrehajtó hatalmat − a Bizottság mandátumának létrejötte és megszűnése: • működése 5 éves ciklusokhoz kötött • a Bizottság testületét alkotó biztosokat a tagállamok delegálják • a nagyobb népességgel és területtel rendelkező országok (Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország,

Nagy Britannia) 2 főt delegálhat, a többiek csak egyet (változás 2005-ben mindenki csak egy főt delegálhat és maximum 27 fő lehet) • a Bizottság elnöke dönthet, hogy újra felossza a tagok között a mandátumokat • Bizottság elnöke: Romano Prodi • először az elnök személyét döntik el a tagállamok, ezt az Európai Parlament hagyja jóvá, majd az elnök alakítja ki a Bizottságot, de ebben a tagállamok javaslatai is meghatározóak. A teljes Bizottságról újból szavaz a Parlament, ha jóváhagyja, akkor kezdheti meg működését. − a biztosok és a Bizottság elnökének pozíciója: • minden biztos rendelkezik a felügyelete alárendelt területtel • a tárcák elosztása a biztost delegáló tagállam tekintélyének és befolyásának kérdése • alapvető jellemzőjük a személyes felelősség teljes hiánya, minden egyes cselekedetükért a Bizottság, mint testület felelős. − legfontosabb feladatai: • jogszabály kezdeményezés az

első pilléren belül • jogalkotás − eredeti jogalkotás (alapító szerződések) − delegált jogalkotás • versenysemlegesség biztosítása − a legfőbb végrehajtó szerv hatáskörei: • alkalmazza a szerződéseket • működteti a közös politikát • ellenőrzi az állami monopóliumokat • unió költségvetésének előkészítése Az Unió külképviseletét látja el a nemzetközi szervezetekben • 22. Ismertesse az Európai Parlament felépítését és működését! − legfőbb feladata: politikai ellenőrzés − részt vesz a jogalkotási folyamatban − bizonyos kérdésekben kvázi vétójoga van, mert nélküle nem lehet elfogadni közösségi dolgokat (kvázi = véglegesen nem akadályozhatja meg, de elódázhatja a jogalkotást, mert visszaadja átdolgozásra a jogszabálytervezetet) − bizonyos kérdésekben tényleges vétó joga is van: nemzetközi szerződések − erős az ellenőrzési szerepe a közösségi költségvetésben −

− − − − − − − − − − − bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsági Kollégiummal szemben. a jogalkotásban a szerepe folyamatosan nő, de még nem egyenlő a Tanácséval 1979-től tagjait közvetlenül választják a tagállamok választópolgárai közvetlenül választott intézmény az egyes tagállamok választópolgárai által választható képviselők számát az adott tagállam lélekszámával arányban állapították meg 5 évre választják és a képviselők nem választhatók újra szupernacionalista törekvései ellenére képviselői egytől egyig nemzeti politikai pártokból kerülnek ki, és csak a Parlamentben képeznek szupernacionalista csoportot tagjai maximum 732 fő pártok: • Európai Néppárt • Európai Szociális Párt • Európai Liberális Párt • Zöldcsoport • Integráció Ellenes Párt taktikai csoportok: • Demokráciák és Különbözőségek Európája • Függetlenek Csoportja elnöke 2002-től Pat

Cox jogkörei: • önigazgatás joga: maga határozza meg székhelyét, mikor ülésezik, mekkora a képviselők fizetése • politikai ellenőrzés: az Európai Közösség Bizottságát ellenőrzi (legfőbb feladat) • bizottság előtti fellépés hatásköre (korlátozott) • nem rendelkezik jogalkotási hatáskörrel 23. Mit tud az Európai Bíróságról és az EK egyéb szerveiről? − − Európai Bíróság (Court of Justice) székhelye Luxemburg tagjait a tagállamok delegálják azon személyek közül, akiknek függetlensége minden kétséget kizár és rendelkeznek a saját országukban a bíróvá való kinevezéshez szükséges képesítéssel. minden tagállam egy képviselőt delegálhat (létszám jelenleg 15 fő) 6 évre választják őket lépcsőzetes leváltás van 3-3 évente, vagyis a fele bíróság cserélődik egyszerre teljes tagú ülés akkor kötelező, ha a közösségi intézmény vagy tagállam elleni eljárás folyik hatásköre: közösségi

jog egységes alkalmazása; szerződések értelmezése nincs végrehajtó hatalma − − − − Egyéb szervek: Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank − − − − − − 24. Mit tud az EK döntési rendszeréről? 1. Mit nevezünk autonóm jogrendszernek? - jogszabályok strukturált, rendszerezett halmaza - rendelkezik jogforrások kibocsátásár, értelmezésére és végrehajtására alkalmas intézményekkel és eljárásokkal - különbözik a nemzetközi jogtól és a tagállamok jogaitól 2. Mit jelent a közösségi jog primátusa? - a közösségi jogból a tagállamokra és az állampolgáraikra kötelezettségek, illetve jogosultságok átszállnak 3. Milyen jogforrások vannak az EK-ban? - elsődleges jogforrások - másodlagos, származékos jogforrás - rendelet - irányelv - döntés - ajánlás - vélemény - nemzetközi szerződések - általános jogelv - EU-i Bíróság gyakorlata - egyéb

dokumentumok 4. Mi az elsődleges jogforrás definíciója? - tagállamok szuverén elhatározásán alapuló megállapodások, amit kormányközi együttműködések keretében dolgoznak ki - minden olyan jogszabály, amelyet kormányközi egyeztetéssel dolgoztak ki, és amelyet a nemzeti törvényhozások a maguk alkotmányos eljárásaival ratifikáltak 5. Sorolja fel az elsődleges jogforrásokat! - alapító szerződések: - Európai Uniós Szerződés - 1993 - ESZAK, EURATOM, EGK szerződések - Egyesülési Szerződés (1965) - Egységes Európai Okmány (1987) - Nizzai Szerződés (2003) - Amszterdami Szerződés (1997) - csatlakozási szerződések (19 db) - költségvetési szerződések (1970, 1975) 6. Mi a származékos jogforrás definíciója? - nem a tagállamok szuverén elhatározásán alapuló megállapodások, hanem az elsődleges jogforrások által létrehozott intézményeknek a ráruházott hatalmaknak megfelelően, saját hatáskörükben hozott döntései

7. Ismertesse a rendelet fő vonásait! - legerősebb jogalkotási forma - automatikusan és közvetlenül hatályosul (életbe lépésének pillanatában a nemzeti jogrendszer részévé válik - közvetlenül alkalmazni kell, és nem lehet további feltételektől függővé tenni alkotmányát - hatálya az összes tagállamra kiterjed 8. Ismertesse az irányelv fő vonásait! - csak a címzettekre terjed ki - csak az elérni kívánt célt, eredményt tartalmazza - integrálni kell a nemzeti jogalkotásban - van határideje - végrehajtását nem tehetik függővé semmitől - nem tagállamok is átvehetik az irányelvet (de nem szólhatnak bele az irányelvek vitájába) - harmonizáció eszköze 9. Ismertesse a döntés fő vonásait! - a rendelettel rokonítható - közvetlen hatálya van - teljes egészére kötelező a címzettekre - az értesítés dátumával lépnek hatályba - két fajtája van: - közigazgatási döntések - kvázi bírói döntések 10. Mi a vélemény

és az ajánlás? - jogilag nem kötelező a tagállamokra - a Maastrichti Szerződés ösztönözte - ajánlás: - valamilyen cselekvési és magatartási javaslat - irányelv vagy rendelet lesz - vélemény: - valamilyen álláspontot közöl valakinek a kérésére - Európai Bíróság is bocsát ki ilyeneket - Nemzeti Bíróságok is figyelembe veszik 11. Mit tud a nemzetközi szerződésekről? - a tagállamok egymás között kötöttek, de a kormányközi együttműködés nem érvényesült, ezért nem lett elsődleges jogforrás - pl. Schengeni egyezmény - vagy az EK 3. országgal vagy nemzetközi szerződésekkel kötött szerződések - pl. Lomei Szerződés 12. Definiálja a Közösség általános jogelveit, a bírósági jogalkotást és az egyéb jogforrásokat! - ezek az elvek a tagállamok közös filozófiai, politikai és jogi alapállását tükrözik - a közösségi jog íratlan forrásai jóhiszeműség, jogbiztonság, megfelelő gondosság, az

egyenlőség, a jogszerű elvárás és az arányosság elve tartozik ide 14. Mi az acquis communautaire? - közösségi vívmányok minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot tartalmaz, amely az EK-re vonatkozik 15. Ismertesse a szubszidiaritás elvét! - tagállamok és a közösség hatáskörének elválasztására vonatkozik - az EU-n belül az ügyeket mindig azon az alacsonyabb szinten kell elintézni, ahol lehetséges - azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos közösségi hatáskörbe, a közösség csak akkor avatkozik bele, és olyan mértékben, ha a tagállamok a célkitűzést nem tudják megvalósítani - 3 szintje van: - integráció szintje - tagállamok szintje - tagállamokon belül a régiók szintje 16. Mi az a záróhatás? - bármely tagállam az EK jogalkotási aktusa során önként lemond szuverenitásáról az adott szabályozási tárgy vonatkozásában így

abban a tárgyban a nemzeti jogalkotás az adott tárgyat már nem érintheti az EK nélkül ugyanakkor a tagállamoknak nem kell átvennie bizonyos Közösségi Jogokat, ha azokban a témákban nemzeti joguk magasabb szintű védelmet nyújt 1. Ismertesse az egységes belső piac fogalmát! - a regionális gazdasági társulások egyik, közös piacot követő, arra épülő fejlődési formája 2. Mik a belső piac egységesítésének jogszabályi alapjai? - - - - a belső piac egyesítésével összefüggésben módosították a közösségi politikát annak több meglévő területén, és új területekre is kiterjesztették azt az Európai Bizottság által kimunkált Egységes Piaci Cselekvési Tervet az Európai Tanács 1997. június 16-17-ei amszterdami ülésén fogadta el célja az volt, hogy hatékonyabbá tegye a balső piac szabályozását, felszámolja a megmaradt torzulásokat és akadályokat, megszüntesse az ágazati korlátozásokat és kiaknázza az

egységes piac lehetőségeit a közösség minden polgárának javára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményt 1994. január 1-jétől kiterjesztette az egységes belső piacot az akkori EFTA országokra is, Svájc kivételével az Egységes Európai Okmány és az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezmény megvalósításával Nyugat-Európa (Svájc nélkül) hatalmas, többékevésbé egységes piaccá vált az egységes belső piac jogalapját: • egyrészt az Európai Megállapodások képezték • másrészt az Európai Tanács 1995. júniusi Cannes-i értekezletén elfogadott ajánló jellegű Fehér Könyv képezi 3. Ismertesse a fizikai korlátok fő vonásait! - - vámeljárás a belső határokon • nincsenek határok a vámunióban, nincs szükség ellenőrzésre, mégis megmaradtak a vámhatárok külső határok megerősítése (terrorizmus, embercsempészet, kábítószer kereskedelem ellen) 4. Ismertesse a technikai akadályokat! -

technikai szabályok: • jogszabályokról van szó • olyan eljárások, amelyek a fogyasztók biztonságát és a környezet védelmét szolgálják - műszaki szabványok: • műszaki áru paramétereinek összessége • magánszervezetek dolgozzák ki • nem lehet kikényszeríteni • nincs jogi következménye - termékfejlesztési, tesztelési eljárásokra vonatkozik o nem egységes, mindenki ragaszkodott a sajátjához o megállapítják, hogy egy termék megfelel-e a szabványoknak, technikai elvárásoknak 5. Ismertesse a fiskális akadályokat! - adórendszerek eltéréseivel foglalkoznak (más adóalap, adókulcs, SZJA.) 6. Mi tud az állami-közületi megrendelések szabályozásáról az EU-ban? - 7. Mik a belső piac egységesítésének eredményei az EU-ban? 8. Foglalja össze a lisszaboni stratégia lényegét és eddigi eredményeit! - - - 2000. március: Lisszabonban az Európai Tanács új stratégiát hoz célja: az EU 2010-ig váljon a világ

legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává, amely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre, több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartozást biztosítva felismeri a globalizációval, a tudásalapú társadalommal, a magas munkanélküliséggel és a társadalmak elöregedésével kapcsolatos kihívásokat 3 specifikus célkitűzése: o a tudásalapú gazdaság létrehozása  beleértve az információs társadalom kiépítését  Európai Kutatási Övezet létrehozása  K + F fejlesztése o a szociális modell korszerűsítése, a társadalmi-gazdasági kohézió erősítése  ehhez aktív munkaerő-piaci politikát kívánnak felhasználni  fokozni kívánják a humán tőkébe történő beruházást o fenntartható gazdasági növekedés  megfelelő makrogazdasági politika, gazdaságpolitikai keverék kidolgozását és alkalmazását tartják szükségesnek a stratégia átfogó modernizációs és

versenyképességi programnak tekinthető sokak szerint hasonló horderejű, mint a belső piac egységesítése egy évtizedre terjed ki már eddig is sok eredményt fel tud mutatni (tartós munkanélküliség csökkenése, nyugdíjrendszer stb.) 25. Mit tud a Werner-tervről? 1. 2. 3. 4. 5. rögzített valutaárfolyamon alapuló pénzügyi rendszer Bretton-Woods-ban hozták létre biztosítja tagjai számára az árfolyam-stabilitást az 1969-es Barre-terv folytatása feltételei: • valuták korlátlan és szabad átválthatósága (konvertibilitás) • a valutaárfolyamok egymással szembeni teljes és visszavonhatatlan rögzítése, ami idővel közös valutához vezet • monetáris tartalékok létrehozása • pénzügyi és gazdasági koordináció 6. három szakaszban képzelték el: • 1971. január 1 – 1973 december 31 : a valutaárfolyamok ingadozási sávját akarták leszűkíteni (1 0,6) 7. az olajválság levette a napirendről a monetáris unió

megvalósítását 26. Ismertesse az Európai Monetáris Rendszert és az Európai Árfolyammechanizmust! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1979 márciusa: elindítják az Európai Monetáris Rendszert (EMS) EMS: árfolyam-politikai együttműködés 1998 végéig életben maradt a rendszer célja: a monetáris stabilitás övezetének megteremtése a központi valutákra ± 2,25 %-os mozgási sávot állapítottak meg a külső valutákra ez 6% létrehozták az ECU-t (európai valutaegység): kosárvaluta, aminek árfolyama a korábbi statisztikai elszámolási egységgel volt azonos 8. később az ECU-ból tényleges fizetőeszköz, értékmegőrző valuta lett, azonban csak bankszámlapénz formájában létezett 9. az EMS 1992 szeptemberében csaknem összeomlott 10. a rendszer legfőbb előnye az volt, hogy hozzájárult a monetáris stabilitáshoz 11. ennek az ára azonban a lassabb gazdasági növekedés volt, terhei a gyengébb valutájú államokra hárultak 27. Mik voltak az EMU

létrehozásának mozgatói? 1. 1992: Maastrichti Szerződés – gazdasági és monetáris unió (GMU, EMU) 2. közös pénz, az euró bevezetése 3. az árfolyam-stabilitás problémamegoldását a fix árfolyamrendszer helyett a közös pénz bevezetésétől várták 4. a tagországoknak megvan a lehetőségük a rögzített árfolyam kiigazítására 5. eddig fennállt a veszélye, hogy a hitelesség legkisebb megingása esetén a pénzpiaci szereplők spekulációs támadást indítanak a rögzített árfolyam ellen veszteségeik elkerülése és/vagy nyereségük növelése érdekében 6. a gazdasági és monetáris unió a pénzügyi szféra neki megfelelő integrációját jelenti 7. emellett megerősíti az egységes piac vívmányait, kiterjeszti azt a pénzügyi szférára, továbbfejleszti az integrációs folyamatot 8. az euró bevezetése hatással van a kívülálló országokra is 9. felveti a kérdést: lehetséges-e egyáltalán a pénzügyi unió megvalósítása

politikai unió nélkül 28. Ismertesse az EMU létrehozásának menetrendjét a Maastrichti Szerződés szakaszolása alapján! Első szakasz: 1990. július – 1993 végéig - tagországoknak meg kell valósítaniuk a folyó fizetések és a tőkemozgások teljes liberalizálását - le kellett bontaniuk a még megmaradt akadályokat Második szakasz: 1994. január – 1999 januárjáig: - meg kellett teremteni a közös monetáris politika gazdasági feltételeit - követelmények: • az államháztartás deficitjének és az államadósságának radikális csökkentése • nagyfokú árstabilitás elérése • hosszú távú kamatlábak kiegyenlítődése Harmadik szakasz: 1999 januárjától - valutaárfolyamok végleges rögzítése - a közös valuta, az euró bevezetése - ha a második szakasz feltételei nem teljesülnek, a harmadik szakaszt el kell halasztani, de legfeljebb 1999. januárig - az eredeti elképzelés szerint a második szakasz feltételeit teljesítő

országok ekkor mindenképpen megkezdték a harmadik szakaszt 29. Ismertesse az EMU létrehozásának menetrendjét a módosított szakaszolás alapján! 1995. december: Madridi csúcstalálkozó – a Maastrichti Szerződés módosítása Első szakasz: 1998. január 1- 1999 január 1 - az Európa Tanács eldönti, mely országok vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban 1. Ausztria 2. Belgium 3. Finnország 4. Franciaország 5. Hollandia 6. Írország 7. Luxemburg 8. NSZK 9. Olaszország 10. Portugália 11. Spanyolország (majd később Görögország, 2001. január 1-jén) - Európai Központi Bank megalapítása - Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása - meghatározták az egyes tagállamok valutáinak a többi valutához viszonyított bilaterális átváltási arányát - megkezdik az új közös pénz, az euró bevezetését Második szakasz: 1999. január 1 – 2002 január 1 - visszavonhatatlanul rögzítik a résztvevő országok valutáinak euróval

szembeni átváltási arányát - a közös valuta egyelőre számlapénzként funkcionál Harmadik szakasz: 2002. január 1 – 2002 július 1 - euróval cserélik fel a nemzeti fizetőeszközöket - a harmadik szakasz végéig teljesen kivonják a forgalomból a nemzeti fizetőeszközöket (2002. február 28-án már megvalósult, a vártnál hamarabb) 30. Ismertesse az a Maastrichti Szerződés konvergencia-kritériumait! 1. Államházartás: „general goverment” - államháztartási deficit < GDP 3 %-a • ellenkező esetben túlzott deficit eljárás indítása - államadósság < GDP 60 %-a • államháztartási deficit + kamatok 2. Infláció, amelyet a fogyasztói árindexszel mérnek, max. 1,5 % ponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb ország inflációs rátájának számtani átlagát 3. Hosszú lejáratú kamatláb max. 2 % ponttal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb ország inflációs rátájának hosszú lejáratú kamatlábak számtani átlagát -

ösztönzi a megtakarításokat 4. Árfolyamra vonatkozik - gazdasági 31. Mit tud a Stabilitási és Növekedési Paktumról? 1. normatívák helyett pótlólagos garanciákat tartalmaz a gazdasági és monetáris unió megsértésének eseteire 2. elsősorban az államháztartási hiányokat szankcionálja • pl. ha a költségvetési deficit nagyobb, mint a GDP 3 %-a, akkor a tagállamot megbüntetik • a GDP 0,6 %-ának megfelelő összeget kell befizetni a GMU központi költségvetésébe, és ezt a pénzt ott tartják mindaddig, amíg a hibát ki nem küszöbölik 3. vizsgálják, hogy a hiba oka strukturális vagy konjunkturális-e: • nem kell megfizetni a büntetést, ha a GDP 3 egymást követő negyedévben 2 %-kal csökken • ha GDP csökkenése 0,75 és 2% között van, tárgyalásokat folytatnak az adott tagállammal a büntetés mértékéről ill. elengedéséről • természeti katasztrófák következtében keletkező költségvetési deficit után nem kell

büntetést fizetni 4. foglalkoztatási követelményeket is belevettek a paktumba 32. Ismertesse az EMU mikrogazdasági előnyeit! 1. az euró bevezetésével megszűnnek az átváltási költségek, ami folyamatos megtakarítást hoz 2. az euró bevezetése teljes mértékben kiküszöbölte az árfolyam-bizonytalanságot és árfolyamkockázatot 3. ez kedvezően érinti az üzleti életet, mert nagyobb biztonságot teremt 4. az euró bevezetése hozzájárul a külső piaci értékesítése és beszerzési feltételek javulásához 5. valamint pozitív hatást gyakorol az elosztásra és a marketingstratégiára is 6. elhárulnak az értékesítés és beszerzés valutáris nehézségei 7. mérsékli az általános kockázati prémiumokat is 8. a kamatlábak csökkentését is várják 9. az ebből fakadó nagyobb pénzügyi piac a tőkepiac fejlődését is előmozdítja 10. a részvénykibocsátás jelentősége is várhatóan nőni fog 11. a tranzakciós költségek

mérséklődése az érintett bankokra van hatással, ami a lakossági és vállalati szférára kedvezően hat 12. erőteljesebben érvényesülhet az EMU integráló ereje a reálszférában 13. az euró bevezetése továbbá az ár- és termék-politikára gyakorol hatást 33. Ismertesse az EMU makrogazdasági előnyeit és hátrányait! Hátrányok: - hátrányai a nemzeti árfolyam- és monetáris politika autonómiájának elvesztéséből fakadnak - az EMU-t alkotó országok kormányai a tőkemozgások korlátozásának eszközével sem élhettek - a nemzetközi versenyképesség fenntartása, illetve a világgazdasági alkalmazkodás terhei kizárólag a reálszférára hárulnak - a nemzetközi versenyképesség javítása elsősorban a bérek és az árak rugalmasságától függ - ezek a legtöbb országban rugalmatlanok, ezért fennáll a termelés csökkentésének és a munkanélküliség növekedésének veszélye - egyesek szerint törvényszerű a regionális

különbségbeli különbségek fokozódása - nem hagy meg elég eszközt a nemzeti kormányoknak az aszimmetrikus külső sokkok kezelésére Előnyök: - javítja a nemzetgazdasági belső sokkok kezelhetőségét - a külső sokkokat megszűnteti - nettó előnyei: az alacsonyabb tranzakciós, illetve információs költségek valamint a kisebb kockázati prémium által keletkező előnyökből leszámítjuk az aszimmetrikus sokkok költségeit 34. Milyen kockázatai vannak a monetáris uniónak? 1. ellentmondás van a monetáris és fiskális politika között 2. a monetáris politika nemzetközi hatáskörbe tartozik (ECB), míg a fiskális politika nemzeti hatáskörben marad, és ebből következően konzisztenciális problémák adódhatnak 3. a nemzeti jegybankoknak kell kiigazítania az adott ország nemzeti valutájának árfolyamát (a közös pénz bevezetéséig) csökkenő hatáskör mellett 4. nem látható előre, hogy a közkiadások meghatározott keretek között

tartását mennyire tudják a kormányok megvalósítani 5. az adórendszerek harmonizációja nem ment végbe, és további jogszabályok változtatására is szükség van 6. nem lehet előre megjósolni, hogy az euró az USD-hez képest mennyire lesz erős árfolyamú valuta, és a piac mennyire fogja elfogadni 7. spekulációk is fognak folyni az euró ellen vagy az euró mellett 35. Mit tud az árak alakulásáról az EMU-ban? 1. 2. 3. 36. Ismertesse az integráció jegybanki rendszerének a felépítését! 1. a Nizzai EK- Szerződés értelmében állították fel az Európai Központi Bankot (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) 2. a KBER az EKB- ból és a tagállamok központi bankjaiból áll 3. a Maastrichti Szerződéshez fűzött jegyzőkönyv kimondja az EKB és a KBER függetlenségét a közösségi intézményektől, a tagállamok kormányaitól és minden más szervtől 4. a függetlenséget három kritérium alapján értelmezik: •

intézményi függetlenség: sem az EKB, sem az eurózóna jegybankjai, azok döntéshozó testületének tagjai nem kérhetnek iránymutatást és nem fogadhatnak el utasítást harmadik féltől • személyi függetlenség: a nemzeti központi bankok kormányzói, és egyéb munkatársak számára a minimális szolgálati idő 5 év, a hivatalból való eltávolítás csak igen szigorú körülmények között lehetséges • pénzügyi függetlenség: a nemzeti központi bankoknak rendelkezniük kell azokkal a pénzügyi forrásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a KBER- ben rájuk háruló feladatoknak eleget tudjanak tenni (a bank jegyzett tőkéje 5 milliárd euró, amelyet a tagállamok GDP arányosan fizetnek be) 5. az EKB három legfőbb, a monetáris politika közvetlen irányításáért felelős szerve: • Kormányzótanács:  az Igazgatótanács 6 tagjából és a GMU- tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökeiből áll  minden tagjának egy szavazata van

 akkor döntésképes, ha a tagok kétharmada jelen van (egyszerű többséggel)  meghatározza a Közösség monetáris politikáját, amit az Igazgatótanács hajt végre • Igazgatótanács:  a Kormányzótanács által elfogadott iránymutatásoknak és határozatainak megfelelően végrehajtja a monetáris politikát, és adja ki az utasításokat a nemzeti központi bankoknak  felelős a Kormányzótanács üléseinek előkészítéséért és az EKB általános folyó ügyeiért  tagjait az EKB elnöke és alelnöke, valamint 4 másik tag alkotja • Általános Tanács:  tagja az összes EU- tagállam jegybanki elnöke, valamint az EKB mindenkori elnöke és alelnöke  feladata a monetáris és árfolyam-politikai koordináció az euróövezet és az azon kívülálló EU- tagállamok között  felügyeli az Európai Monetáris Rendszer II.-t is  statisztikai információk gyűjtését is végzi  tanácsadási funkcióval is rendelkezik 6. 37.

Ismertesse az EKB monetáris politikájának fő vonásait! a monetáris politikát 1999. január 1-jétől az EKB, valamint a KBER irányítja a KBER elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása eszerint az infláció nem érheti el az évi 2 %-ot az árstabilitás központi célkitűzéseit szem előtt tartva a KBER támogatja a Közösség Általános gazdaságpolitikáját 5. ennek megfelelően a KBER a következő faladatokat látja el: • a Közösség monetáris politikájának a meghatározása és végrehajtása • a devizaügyek irányítása • a tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése és kezelése • a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása 6. a monetáris politika eszköztárának első csoportját a nyíltpiaci műveletek alkotják • célja a kamatlábak irányítása 7. második csoportját a jegybanki hitelek és betételhelyezési lehetőségek alkotják, különös tekintettel a jegybank által alkalmazott

kamatlábakra 8. harmadik eszköze pedig a kötelező tartalékolás • ennek segítségével a KBER stabilizálja a piaci kamatlábakat 9. a monetáris politika megvalósításában fontos szerepük van a partnerek és az elfogadható értékpapíroknak 10. az EKB monetáris politikájának deklarált célja középtávon az árstabilitás biztosítása az eurózónában 11. nem teljesen egyértelmű, hogy az ECB árstabilitási célkitűzése az inflációra vagy az árstabilitásra vonatkozik-e 12. az EKB létrehozásakor abból indultak ki, hogy az elsődleges a függetlenség, ezután következik az elszámolhatóság és a transzparencia 13. az EKB autonóm módon definiálja az árstabilitást 1. 2. 3. 4. 38. Mit tud az EMU és a kívülálló országok kapcsolatairól? 1. a EMU-hoz való viszony alapján az országok több csoportba sorolhatóak 1.EMU tagországok (in-országok) 2.EU tag, de az EMU-hoz még nem csatlakozó országok (Dánia, UK, Svédország) 3.Belépés

előtt állók, akik 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz 1. Csehország 2. Lengyelország 3. Magyarország 4. Szlovénia 5. Szlovákia 6. Észtország 7. Lettország 8. Litvánia 9. Ciprus 10. Málta