Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Derecskei-Véghné - Fiskális politika, monetáris politika feladatok

Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Fiskális politika, monetáris politika Feleletválasztás: (állami költségvetés, fiskális politika) 1. A fogyasztási határhajlandóság 075 és bevezetnek 160 egységnyi egyösszegű adót, akkor a fogyasztási függvény . mozdul el a.) lefelé 120 egységgel b.) fölfelé 120 egységgel c.) csökken 160 egységgel d./ nem változik 2. A fogyasztási határhajlandóság 0,8 és 25%-os jövedelemadót vet ki az állam, akkor 500 egységnyi magánberuházás növekedése hogyan érinti a makrojövedelmet? a.) nincsen rá hatással b.) 500-zal növeli c.) 1250 egységgel növeli d.) 625 egységgel növeli 3. Ha a megtakarítási határhajlandóság 0,25 és nincsenek adók, akkor egyösszegű 100 egységnyi kormányzati kiadás hogyan hat az IS görbére? a.) csak az LM görbét befolyásolja b.) 75 egységgel tolja jobbra c.) 400 egységgel tolja jobbra d./ 75 egységgel tolja balra 4. A kormányzat 4000 garas értékben árut

vásárol, amelyet teljes egészében egyösszegű adóból finanszíroz. Hogyan változik meg a makrojövedelem? a./ csökken 4000 garassal b./ növekszik 4000 garassal c./ növekszik 2000 garassal d./ Nem változik meg 5. A költségvetési politika következtében növekedhet a makrogazdasági kereslet, ha a kormány a./ növeli az adókat b./ csökkenti az adókat és a kormányzati áruvásárlásokat c./ csökkenti az adókat és/vagy növeli a kormányzati áruvásárlásokat d./ csökkenti az állami beruházásokat 6. Az állami költségvetés automatikus stabilizátorai a./ felerősítik a gazdaságban a recessziós visszaesést b./ mérséklik a gazdaságban a recessziós visszaesést és mérséklik az infláció növekedését c./ csökkentik a gazdaságban a pénzmennyiséget d./ csak magas szintű munkanélküliség mellett tartják fenn a költségvetési deficitet 7. A kormányzati áruvásárlás kiszorító hatása azt jelenti, hogy a./ csökkennek a kamatlábak b./

csökken a gazdaságban a pénzmennyiség c./ megnövekszik a költségvetés hiánya d./ csökkennek a magánberuházások a gazdaságban 8. Ha a kormányzati vásárlások növelését az állam ugyanakkora mértékű egyösszegű adóemelésből fedezi, akkor a makrogazdasági jövedelem a./ változatlan marad b./ a kormányzati áruvásárlások nagyságával emelkedik meg c./ az adóemelés mértékével csökken d./ az adómultiplikátor mértékének megfelelően csökken Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 9. A potenciális kibocsátás megnövekszik, ha a./ a kormányzat megnöveli az áruvásárlását b./ a központi bank csökkenti a kötelező tartalékráta mértékét és ennek következtében bővül a pénzkínálat a gazdaságban c./ csökken a reálbér és emiatt a munka iránt megnő a kereslet d./ bővül a gazdaságban a tőkeállomány 10. A restriktív (megszorító) költségvetési politika a./ az árupiacon csökkenti a keresletet b./ az

árupiacot változatlanul hagyja, csak a pénzpiacon fejti a hatását c./ az IS görbét tolja jobbra d./ az LM görbét tolja jobbra Megoldás (állami költségvetés, fiskális politika) 1. a 2. C 3. c 4. b 5. c 6. b 7. d 8. b 9. d 10. a Igaz-hamis állítások (állami költségvetés, fiskális politika) 1. A kormányzati kiadások növekedésének jövedelemnövelő hatása van 2. Haavelmo tétele alapján a költségvetés egyenlege (pozíciója) nem változik, ha az állami beruházásokat a kormányzat a transzferekből fedezi. 3. Az állami áruvásárlások megváltozása azonos irányban változtatja meg a magánberuházásokat is. 4. A kiszorító hatás elkerülhető a gazdaságban lévő pénzmennyiség megnövelésével 5. A makroökonómiai keresletet növeli az adócsökkentés 6. A fiskális politika eszközei közé sorolható a kötelező tartalékráta meghatározása 7. Magyarországon egy adott termék megvásárlása esetén minden állampolgár

azonos mértékű ÁFA-t fizet. 8. Ha egy zárt makrogazdaságban az állam a jóléti transzferek csökkentését a kormányzati áruvásárlások növelésével ellensúlyozza, akkor a makrogazdasági jövedelem nem változik meg. 9. Az adóterhek csökkenése konjunkturális folyamatokat indíthat el 10. Az expanziós fiskális politika (pl a kormányzati áruvásárlások megnövelése) a költségvetés egyensúlyban tartása esetén is hat a makrokibocsátás nagyságára. Megoldások: (állami költségvetés, fiskális politika) 1. Igaz, mert a foglalkoztatottság növekedésével nő a kibocsátás illetve YD=C+I+G 2. Hamis, mert a beszedett adókból fedezi delta G=delta T és ΔY=ΔG 3. Hamis, mert az állami áruvásárlások növekedése következtében megnő a kibocsátás ill a tranzakciós pénzkereslet. Megemelkedik a pénzpiaci kamatláb, amely csökkenti a magánberuházásokat. 4. Igaz, mert így a kamatláb változatlan szinten tartható 5. Igaz, mert

YD=C0+ĉ(Y-T)+I+G és adócsökkentés esetén a makrogazdasági kereslet ĉT mértékben megnövekszik. Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 6. Hamis, mert a monetáris politika eszköze 7. Igaz, mert az ÁFA jövedelemtől független adó 8. Hamis, mert a kormányzati áruvásárlások növekedése nagyobb mértékben emeli az összkeresletet és az összjövedelmet, mint amilyen mértékben a transzferkiadások csökkentése mérsékli azokat. ΔY=(1(1–ĉ)) ΔG ill. ΔY=( ĉ(1–ĉ)) ΔTR 0< ĉ<1 (1(1–ĉ)) > ( ĉ(1–ĉ)) 9. Igaz, mert a csökkenő adóterhek keresletet növelő hatásúak 10. Igaz Haveelmo tétele szerint, ha ΔG=ΔT0 , akkor a makrojövedelem alakulása: ΔY=ΔG Feleletválasztás: (infláció, monetáris politika) 1. Az infláció a./ az árszínvonal emelkedésének tartós folyamatát jelenti b./ az árszínvonal csökkenésének tartós folyamatát jelenti c./ egyszeri, hírtelen áremelkedést jelent néhány termék esetében d./

a pénzmennyiség csökkenését jelenti a gazdaságban 2. Ha a munka termelékenységének növekedésénél nagyobb mértékben emelkednek a nominálbérek, akkor a gazdaságban valószínűleg a./ infláció alakul ki b./ defláció alakul ki c./ az árszínvonal stabil marad d./ Bármelyik megállapítás igaz lehet 3. A defláció a./ nagyon magas inflációs rátát jelent b./ az árszínvonal tartós csökkenését jelenti c./ visszatérést jelent a közvetlen termékkereskedelemre d./ Ilyen közgazdasági kategória nem létezik 4. Keresleti infláció kiindulópontja lehet, ha a gazdaságban a./ csökkennek a beruházások b./ csökken a pénzkínálat c./ növekszik a jövedelemtől nem függő fogyasztás d./ az energiaárak megnövekedése 5. Ha egy zárt gazdaságban a nominálbérek növekedése miatt emelkedik az árszínvonal, akkor a reáljövedelem úgy tartható az eredeti szintjén, ha a./ a kormányzat megnöveli a munkabéreket terhelő adókat b./ a kormányzat

csökkenti a költségvetés hiányát c./ a központi bank változatlan szinten tartja a nominális pénzkínálatot d./ a központi bank megfelelő ütemben növeli a nominális pénzkínálatot 6. Ár-bér spirálnak nevezzük: a./ a nominálbér változásának hatását az árakra b./ a reálbér és az árszínvonal azonos irányban történő változását c./ a pénzbérek és az árszínvonal emelkedésének egymást erősítő folyamatát d./ az árszínvonal és a reálbérek emelkedésének egymást gyengítő folyamatát Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 7. A pénzkínálat növelése, azáltal, hogy a központi bank csökkenti a piaci kamatlábat . gazdaságpolitikai eszköz a.) nem sorolható a gazdaságpolitikai eszközök közé b.) fiskális c.) restrikciós (korlátozó) d.) expanziós (ösztönző) monetáris 8. A monetáris politika: a./ a pénzkeresletre hat b./ a pénzkínálatra hat c./ egyidejűleg szabályozza a pénzkínálatot és a

pénzpiaci kamatlábat d./ közvetlenül az árupiacra hat 9. A jegybank a pénzmennyiség szabályozása érdekében a./ megváltoztathatja a tartalékráta nagyságát b./ állampapírokat vásárolhat ill eladhat c./ megváltoztathatja a jövedelem-adókulcsokat d./ Az a/ és a b/ válasz is helyes 10. Zárt gazdaságban, (beruházási) kiszorítóhatásról beszélünk, ha a költségvetési deficitet kötvénykibocsátással finanszírozzák és a a./ fiskális politika hatására nő a kamat b./ fiskális politika hatására csökken a kamat c./ monetáris politika hatására nő a kamat d./ monetáris politika hatására csökken a kamat Megoldás (infláció, monetáris politika) 1. A 2. A 3. b 4. c 5. d 6. c 7. d 8. b 9. d 10. a Igaz-hamis állítások (infláció, monetáris politika) 1. A gazdaságban minden áremelés megnöveli az árszínvonalat 2. A nyersolaj árának növekedése növeli az inflációt 3. A Sony színes televíziók árának növelése

növeli az inflációt 4. A gazdaság szereplőinek növekvő inflációs várakozásai fokozhatják a munkanélküliséget 5. A költséginflációt a makrogazdasági kereslet autonóm elemeinek növekedése indítja el 6. A természetes munkanélküliséget a hosszútávú Philips-görbe fejezi ki 7. A természetes munkanélküliségi rátánál a munkájukat elvesztők száma nagyjából megegyezik a munkát találó munkanélküliekkel. 8. Ha a központi bank arra törekszik, hogy a gazdaságban a pénzkínálat változatlan maradjon, akkor ennek következtében a piaci kamatlábak érzékenyen reagálnak a GDP változásaira. 9. Kényszerű munkanélküliség és változatlan nominálbér-színvonal mellett az infláció csökkenése a foglalkoztatottság csökkenését eredményezi. 10. Az árszínvonal emelkedése általában a makrogazdasági kereslet növekedését idézi elő Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Megoldások (infláció, monetáris politika) 1.

Igaz, mert az árszínvonal átlagárat, a javak összességének árát jelenti, valamilyen súlyozással átlagolva. 2. Igaz, mert az olaj ára több, a fogyasztásban jelentős mértékű termék árát (pl benzin) növeli, ami infláció növekedéséhez vezet. 3. Hamis, mert a Sony televíziót helyettesíthetjük más, változatlan áron maradt termékkel, vagyis egy adott termék egyszeri árnövelése nem vezet infláció növekedéshez. 4. Igaz, mert a kiharcolt béremelések csökkenthetik a vállalkozói szektor munkakeresletét 5. Hamis, mert a költség (kínálati) inflációt a termelési költségeknek a termelékenységtől független emelkedése idézi elő. 6. Igaz, mert hosszabb távon a magasabb infláció hatására ideiglenesen csökkenhet a munkanélküliség. A magasabb foglalkoztatottság és a magasabb infláció azonban reálbércsökkenéssel jár együtt. A munkavállalók követelik a nominálbérek hozzáigazítását az a magasabb árszínvonalhoz,

amely megnöveli a munka költségét. A munkakereslet csökken, a munkanélküliségi ráta a korábbi reálbéreknek megfelelő szintre visszatér, vagyis a Phillips görbe hosszútávon egy függőleges egyenes. 7. Igaz A természetes munkanélküliségi ráta stabil foglalkoztatottsági szintet jelöl (a nominálbérszint stabil), amely a potenciális kibocsátásnak felel meg. 8. Igaz, mert a kibocsátás (GDP) alakulásától függően változik a tranzakciós pénzkereslet A pénzkínálat változatlansága esetén a pénzpiac egyensúlyát a piaci kamatláb változása állítja helyre. 9. Igaz, mert a reálbér színvonal emelkedése csökkenti a munka iránti keresletet 10. Hamis, mert a kamatláb emelkedése következtében csökken a beruházási kereslet ill a makrogazdasági kereslet. Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Számítási feladatok: 1. Autonóm fogyasztás 300 egység, a jövedelem függvényében 75%-át elfogyasztják a jövedelemnek, a

beruházás 100 egység és nem függ a kamatlábtól, kormányzati kiadások: 50 egység. ĉ=0,75, C 0=300, I=100, G=50 Mennyi az egyensúlyi makrojövedelem? YD=C+I+G=300+0,75Y+100+50 0,25Y=450  Ye=1800 Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, ha a kormányzat egyösszegű 40 egység adót vezet be? Y’=C0+c(Y-T0)+I+G=300+0,75(Y-40)+100+50 Y’=1680 ∆Y=1800-1680=120 egység  0,75 c   Vagy multiplikátorral: ∆Y =  − * 40 = −120   * ∆T0 = − 0,25  1− c  Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem, ha a kormány nem egyösszegű, hanem lineáris 20%-os adókulcsot állapít meg? Y”=C0+ĉ(Y”-zY”)+I+G=300+0,75(Y”-0,2Y”)+100+50  450=0,4Y” Y”=1125 és ∆Y=1800-1125=675 egység 2. C0=60, ĉ=80%, I=180-10i, MD=0,5Y-10i, MS=320, P=1 Írja fel a kiadási multiplikátort, és az egyensúlyi jövedelmet, egyensúlyi kamatlábat! m=1/(1-0,8)=5 IS: 180-10i=-60+0,2Y LM: 0,5Y-10i=320 0,5Y-240+0,2Y=320 Ye=800 és ie=8 JBP=?, ha t=0,2 és

k=0,25 M=MS JBP=0,25*M+(1-0,25)0,2M=0,4M=0,4320=128 Cél az egyensúlyi jövedelem 1000 egységre való emelése a kormányzati kiadások növelésével, de a kiszorító hatás elkerülésével, határozza meg mennyivel kell emelni a kormányzati kiadásokat és ez hogyan hat a pénzpiacon? Ha nem változik i nincsen kiszorító hatás, tehát i=8, kiadási multiplikátor segítségével m=5 és ∆Y=1000-800=200 200=5*∆G  ∆G=40 tehát 40 egységnyi kormányzati kiadással megnőne az egyensúlyi jövedelem ahhoz azonban, hogy i ne változzon nagyobb pénzmennyiségre van szükség a gazdaságban MS/P=MD MS/1=0,5Y-10i=0,5*1000-108=420 ∆M=420-320=100 egységgel kell megnövelni a pénzmennyiséget 3. C(Y)=200+0,8Y, a kormányzati kiadásokat 100 egységgel csökkentik, azonban az egyensúlyi jövedelem mértékét szeretnék fenntartani, mekkora egyösszegű vagy autonóm adócsökkentéssel lehetne ezt elérni? Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 100

egységnyi állami kiadás csökkentése csökkenti a jövedelmet 500 egységgel, mert kiadási multiplikátorral számolva: m=1/(1-c)=5 és∆G= -100 vagyis 5*(-100)=500=∆Y Ennek elkerülésére csökkenteni kell az adót, autonóm adó multiplikátorral számolva:  0,8 c   * ∆T0 = −500  ∆T0 =125 egység az adócsökkentés ∆Y =  −   * ∆T0 = − 0,2  1− c  szükséges mértéke 4. C0=200, ŝ=0,2, I=240, G=400, T 0=150, illetve a jövedelmek 80%-át 25%-os lineáris adókulccsal terhelik. Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet és írja fel a költségvetés egyenlegét! Ye=C+I+G=C0+ĉ(Y-T-zY)+I+G=200+0,8*(Y-150-0,250,8Y)+240+400 0,36Y=720  Y=2000 KI G=400 ∑400 Az állam költségvetési mérlege T0=150 zY=0,25*0,82000=400 ∑550 < Szufficites BE 5. Egy makrogazdaságban a vizsgált időszakban 200 egység volt a beruházás A társadalom tagjai minimum 150 egység jövedelmet fogyasztottak el, ha a jövedelmük növekedett a

növekmény 80%-át is elfogyasztották. Mennyi volt az egyensúlyi jövedelem a vizsgált időszakban? Ábrázolja! Ye=C+I=Co+ĉY+I=150+0,8Y+200 Ye=1750 ÁBRA Az ország kormánya –mivel kevesellte az így kialakult jövedelemszintet- úgy döntött, hogy a kiadások és adók alkalmazásával megemeli az addigi jövedelmet. Az adókat személyenként egyösszegben határozzák meg. Milyen mértékű adó kivetésére kényszerült a kormány, ha 100 egységgel kívánta felemelni az egyensúlyi jövedelem szintjét, úgy, hogy közben a költségvetés egyenlege ne változzon! Haavelmo tétel: G=To Ye=1750  Ye’=1850 1850=150+0,8(1850-To)+200+G G=To=100 Tételezzük fel, hogy a kiinduló helyzetben a jövedelmeket 25%-os adókulcs terheli. Ebben az esetben mekkora legyen az egyösszegű adó mértéke, ha a pótlólagos 100 egységnyi jövedelmet a kormányzat csak egyösszegű adókból kívánja fedezni? Ye=C+I=C0+c(Y-zY)+I Ye=150+0,8(Y-0,25Y)+200 Ye”=875 CÉL Ye=975

T1=G1 Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 975=150+0,8(Y-0,25Y-T1)+200+G1 T1=G1=200 Milyen egyenleget mutatna ekkor a költségvetés? KI G=200 ∑200 Az állam költségvetési mérlege T0=200 ZY=0,25*975=223,75 ∑443,25 < Szufficites BE 6. *A lakosság 40% a jövedelme növekményének 20%át, a többiek 10%-át takarítják meg. Munkanélküliség esetén társadalmi szinten 150 egység segély mindenképpen szükséges (Segély=C0=150). Adott időszakban külföldről 200 egység befektetés érkezik, a belföldi beruházás 300 egység (I=IKÜLF+IBELF=200+300=500). A kormány időszakonként 250 egység adót szed be, amit 30 egység adóság törlesztés mellett mind közvetlen vásárlásra költ (G+SÁ=T=250=G+30  G=220) Mekkora az egyensúlyi jövedelem? Írja fel a költségvetés egyenlegét! ŝ  a lakosság 40%-a ŝ= 20%-os, 60%-a ŝ=10%-os ŝ =0,4*0,2+0,60,1=0,14, ĉ=1-0,14=0,86 A többi adatot lásd a szövegben kiemelten!

Y=C+I+G=C0+ĉ(Y-T)+I+G=150+0,86(Y-250)+500+220 655=0,14Y  Y=4678,57 KI G=220 SÁ=30 ∑250 Az állam költségvetési mérlege T0=250 BE ∑250 = Egyensúly Hogyan lehet a jövedelem szintet 200 egységgel megnövelni? Mennyivel kellene külön-külön változtatni, hogy a kívánt eredményt érjük el? Egyszerre egy tényezőt változtathat. Válassza ki a kormány költségvetése számára melyik a legjobb módszer? ∆Y=200 Y’=4678,6+200=4878,6 Erre 3 módszer: Y=C+I+G − Adó csökkentéssel = Transzferrel, fogyasztás (C) növeléssel − Kormányzati kiadások (G) növelésével − Beruházás növelésével (I) Adócsökkentéssel:  0,86 c    egység ∆T0 =-32,56 * ∆T0 = 200 ∆Y =  −   * ∆T0 = − 0,14  1− c  egyösszegű/autonóm adócsökkentéssel, vagy ami egyenlő 32,56 egység Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária transzfer bevezetéssel. Ennek hatása a kormányzati költségvetésre: (Haavelmo tétel) ∆T0

=∆G=-32,65 bevétel kiesés Kiadás növeléssel: m=1/(1-c)=1/0,14 m*∆G=∆Y  1/0,14∆G=200 ∆G=27,99≈28 egység kiadás növekedéssel járna a költségvetés számára Beruházás növeléssel: ∆Y=1/(1-c)* ∆I=200=7,143∆I ∆I≈28  I’≈500+28=528 vagy Y=C+I+G=4878,6=150+0,86(4878,6-250)+I+220  I’≈528 a beruházás változása nem hat közvetlenül a költségvetésre, ezért ezt érdemes választani, vagyis a beruházás növelését kell elérni pl. kamatláb csökkentéssel Összetett feladatok: 1. Egy gazdaságban felírhatóak a következő összefüggések: – autonóm fogyasztás: 200 egység – megtakarítási határhajlandóság: 0,2 – a költségvetés bevétele 100 egység egyösszegű adóból és jövedelemfüggő adóból áll, amelyhez 25%-os lineáris adókulcsot alkalmaz – a költségvetés az egyösszegben beszedett adóból teljes mértékben fedezi kormányzati kiadásait – a beruházási függvény: 150-10i – a

háztartás 100 egységnyi összegben kap transzfert az államtól – a nominális pénzkínálat 600 egység – árszínvonal 1,5 és rögzített – reál pénzkínálat: 600-0,1Y-20i – tőkeállomány: 15625 egység – rövidtávú termelési függvény: K * L – kötelező tartalékráta 10%, a készpénztartási igény: 0 % Számítsa ki az egyensúlyi jövedelmet és az egyensúlyi kamatlábat, és egyensúly esetén a fogyasztást valamint a beruházást! Írja fel a költségvetés egyenlegét! Határozza meg a nominális pénzkínálathoz szükséges jegybank pénz állományt! Számítsa ki, az egyensúlyi jövedelem esetén mekkora a foglalkoztatottság, ha L ezer főben van megadva! Y=200+0,8(Y+100-100-0,25Y)+150-10i+100 600/1,5=400=600-0,1Y-20i 10i=100-0,05Y Y=200+0,6Y+150-100+0,05Y+100 Y=350+0,65Y Y=1000 i=5 C(1000)=200+0,6*1000=800 I(5)=100 JBP=600*0,1=60 Y=1000=125*gyök L L=64 ezer fő Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária TR=100 G=100 össz=200

Állam T0=100 zY=250 össz=350 < szufficites 2. Egy háromszereplős gazdaságban felírhatóak a következő összefüggések: – jövedelem független fogyasztás: 50 – a jövedelem 80%-át fogyasztják el – A háztartás 20 egység transzfert kap – az adó felírható T=100-0,25Y függvénnyel – I=36 és G=C0 Számítsa ki az egyensúlyi jövedelmet és az egyensúlyi kamatlábat, és egyensúly esetén a fogyasztást! Írja fel a költségvetés egyenlegét! A költségvetés a munkanélküliség csökkentése érdekében 150 egységnyi jövedelmnövekedést irányzott elő, amelyet a költségvetési kiadások növelésével kíván elérni. Határozza meg milyen mértékű kormányzati növekedés szüksége? Írja fel az új költségvetési egyenleget! Y=50+0,8(Y+20-100-0,25Y)+36+50 Y=136-64+0,6Y Y=180 Állam TR=20 T0=100 G=36 zY=45 össz=56 össz=145 < szufficites C(180)=50-64+0,6*180=94 150=1/(1-0,8*(1-0,25))delta G delta G=150/2,5=60 G=60+50=110 Állam TR=20

T0=100 G=110 zY=45 össz=130 össz=145 < szufficites 3. Egy adott gazdaságban a kiinduló helyzetben az autonóm fogyasztás mértéke 50 egység, a jövedelem növekedésével a fogyasztás 80%-kal növekszik. Az autonóm beruházás 100 egység és állandó, az állam a háztartásnak 50 egység transzfert juttat. a.) Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet! b.) Az állam a munkanélküliség csökkentését tűzte ki célul, ezért 80 egységnyi kormányzati megrendelésekkel szeretne elérni. A kormányzati kiadásokat ugyanakkora mértékű egyösszegű adóból fedezi. Hogyan változik az egyensúlyi jövedelem az állami beavatkozás hatására? a.) YE = C 0 + cˆ(Y + TR ) + I = 50 + 0,8(Y + 50) + 100  YE=950 egység b.) Klasszikus úton: YE = C 0 + cˆ(Y − T0 + TR ) + I + G = 50 + 0,8(Y − 80 + 50) + 100 + 80 Y’E=1030 ∆Y=80 A Haavelmo tétel alapján, a multiplikátor segítségével: 1 cˆ 1 0,8 1 − 0,8 ∆Y = G− T0 = ∗ 80 − ∗ 80 = ∗ 80 = 80 1

− 0,8 1 − 0,8 1 − 08 1 − cˆ 1 − cˆ Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária 4. Egy gazdaságban a kiinduló adatok: C0=130, cˆ = 0,8 , I(i)=180-10i, a nominális pénzkínálat 640 egység, árszínvonal 2 és rögzített, illetve a pénzkeresleti függvény felírható: 0,5Y-10i összefüggéssel. a.) Határozza meg az IS és LM görbék egyenletét! b.) Számítsa ki az egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat! c.) A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében Y-t megemeli a kormányzati kiadások növelése révén 200 egységgel. Milyen mértékű kormányzati kiadás révén lehetne elérni ezt a növekedést, ha a multiplikáció teljes mértékben érvényesül? d.) Amennyiben fellép a kiszorító hatás, hogyan alakul az egyensúlyi jövedelem és egyensúlyi kamatláb? Mi okozta ezt a kiszorító hatást? e.) Hogyan lehetne a kiszorító hatást kiküszöbölni? f.) Milyen pótlólagos pénzmennyiséggel lehetne a kamatlábat az eredeti

egyensúlyi szinten rögzíteni, hogy a kiszorító hatást kiküszöböljük és biztosítsuk a c.) pontbeli egyensúlyi jövedelmet? g.) Milyen mértékű jegybank pénzre lenne szükség ennek biztosítására, ha a kötelező tartalékráta 10%-os és a szereplők a pénzük 50%-át szeretné készpénz formájában tartani? (M=MS) h.) IS és LM görbék segítségével ábrázolja ás mutassa meg a kiszorító hatást! Megoldás: a.) Határozza meg az IS és LM görbék egyenletét! IS görbe: Y=130+0,8Y+18010i  Y=155050i LM görbe: 640/2=320=0,5Y10i  i=0,05Y32 b.) Számítsa ki az egyensúlyi jövedelmet és kamatlábat! Y=155050(0,05Y-32)  YE=900 és iE=4532=13 c.) A kormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében Y-t megemeli a kormányzati kiadások növelése révén 200 egységgel. Milyen mértékű kormányzati kiadás révén lehetne elérni ezt a növekedést, ha a multiplikáció teljes mértékben érvényesül? 1 1 G= G = 5G G=200/5=40 ∆Y = 200 =

1 − 0,8 1 − cˆ Ekkor a kamatláb nem változott, vagyis 1100=130+0,8*1100+180-1013+G  G=40 d.) Amennyiben fellép a kiszorító hatás, hogyan alakul az egyensúlyi jövedelem és egyensúlyi kamatláb? Mi okozta ezt a kiszorító hatást? A kiszorító hatás akkor lép fel, ha a kormányzati kiadások fedezetésre állampapírokat bocsát ki, ami növeli az egyensúlyi kamatlábat, azonban a kamatláb emelkedése kiszorítja a magánberuházásokat. i=0,05Y32 Y=130+0,8Y+18010(0,05Y32)+40=670+0,3Y  Y’E=670/0,7=957,14 és i’E=0,05*957,14-32=15,85 e.) Hogyan lehetne a kiszorító hatást kiküszöbölni? Ha a kamatlábat az eredeti egyensúlyi szinten sikerül rögzíteni, ezt például a pénmennyiség növelésével lehetne elérni. f.) Milyen pótlólagos pénzmennyiséggel lehetne a kamatlábat az eredeti egyensúlyi szinten rögzíteni, hogy a kiszorító hatást kiküszöböljük és biztosítsuk a c.) pontbeli egyensúlyi jövedelmet? Yc.) pontbeli = 200 + 900=1100

és i=13 MD=0,5*1100-1013=420=MS/P= MS/2  MS=840 g.) Milyen mértékű jegybank pénzre lenne szükség ennek biztosítására, ha a kötelező tartalékráta 10%-os és a szereplők a pénzük 50%-át szeretné készpénz formájában tartani? (M=MS) JBP=840*0,5+8400,50,1=462 Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária h.) IS és LM görbék segítségével ábrázolja ás mutassa meg a kiszorító hatást! Kiinduló esetben: YE=900 és iE=13 Kormányzati beruházás hatása Kiszorító hatás kizárásával: YE=1100 és iE=13 ehhez azonban MS=840 Kiszorító hatás mellett: YE=957,14 és iE=15,85 A kiszorító hatás miatt G i emelkedik, ami megemeli iLM t, ami viszont visszafogja IIS’ t, ami az összY-t is IS LM’ csökkenti, vagyis a G hatására IS eltolódik jobbra (IS’), ami 15,85 változatlan pénzkínálat mellett beindítja a kiszorító 13 hatást, ennek kiküszöbölésére i-t rögzíteni kell, vagyis növelni kell a gazdaságban található

pénzmennyiséget, ezzel LM is eltolódik jobbra (LM’) 900 1100 957,14 Y Ábrázolási feladat: A következő ábrán kiinduló gazdasági helyzetben láthatja egy gazdaság pénz- és árupiacát reprezentáló IS és LM görbéket. a.) Pótolja a hiányzó jelöléseket! b.) Tegyük fel, hogy a költségvetés nagymértékű beruházást eszközöl az árupiacon, jelölje a változást! c.) Milyen problémát okoz ez a gazdasági változás? Jelölje és mutassa meg a kiszorító hatást, válaszát indokolja szövegesen is! i IS Derecskei Anita – Véghné Dr. Vörös Mária Az kormányzati áruvásárlás az árupiacon fog realizálódni  Y=C+I+G miatt, ezért IS görbe eltolódik IS’-be jobbra, IS megnő (fekete nyíl). Azonban az újonnan kialakult helyzet (YE’ és iE) nem egeynsúlyi. Az egyensúly magasabb kamatláb mellett (iK) valósul meg, vagyis a G növekedése megemeli i-t (piros nyíl), ami viszont a magán beruházások csökkenése miatt csökkenti a

makrogazdasági keresletet, ezt mutatja a kék nyíl (YK). Érvényesül a kiszorító hatás. i LM IS’ IS iK iE YE’ YE YK Y