Szociológia | Szociális munka » Szupervízió tételek

Szupervízió tételek 1. A szupervízió definíciója A szupervízió szabályozott tanulási folyamat, melynek célja, hogy a szupervizált szakmai tudását és személyes tudatosságát gyarapítsa a szupervízióba vitt eseteken keresztül. Fejleszti a reflexiós készséget. Lényege, hogy a szupervizált mit tud kezdeni az adott helyzettel A szupervízió tárgya: a személyes körök és a szakmai körök átfedése. Az önismereti csoport a személyes körrel foglalkozik, az esetmegbeszélő csoport a szakmai körrel. A szupervízió más megfogalmazások szerint szabályozott tanácsadási folyamat. A szupervízor abban segít, hogy a szupervizáltban beindulhasson egy tanulási folyamat. Funkciói: 1. ellenőrző, vagy adminisztratív kontroll funkció, 2 oktatási, képzési funkció, 3 személyiséget fejlesztő és támogató funkció Szakaszai: előkészítés – feldolgozás - lezárás A szupervizált önreflexiója révén a folyamatban saját maga válik képessé,

hogy személyes fejlődését és szakmai hozzáértését kibontakoztassa. A szupervízió mindig a szakmai személyiséggel dolgozik. Nem problémamegoldó módszer, nem útmutatás, nem tartalmaz konkrét szakmai tanácsadást, értékelést, véleményezést. Segítő foglalkozású szakemberek személyiségének karbantartásának egyik lehetséges módja a szupervízió. A szakmai személyiség erősítése, az önreflexió fejlődése védelmet nyújt A feloldatlan feszültségek hordozása kiégéshez vezet. 8. A szupervízió és a pszichoterápia hasonlósága / különbsége Szupervízió Terápia Célja Témája, esete Hatása A személyes és a szakmai közötti összefonódások megértése „Itt és most” Érzések, szakmai konfliktus, szakmai személyiség Foglalkozási szerep hatékonyabb betöltése Állapotjavulás, stabilizáció, gyógyulás Adott tünet és a mögötte lévő dolgok kezelése Állapotjavulás, stabilizáció, gyógyulás A

szupervízió foglalkozásközpontú önismeret. A terápia állapotok, tünetek mögötti dolgok megértése, hogy a konfliktusok ne tegyék beteggé az egyént. 1 9. Szupervíziós koncepciók: USA, Európa USA Európa A szupervízor ellenőrzi a szupervizáltat az intézmény érdekeinek megfelelően Nem gyakorol kontrollt, nem tagozódik be az intézmény hierarchikus rendjébe Gyakran az intézmény tagja a szupervízor, a hierarchiában magasabban álló, tapasztalt Nem tagja az intézménynek, ahol szupervíziót végez A szupervízor a szolgáltatás minőségéért felel, a szupervizált munkájáért felelősséggel tartozik A szupervizált munkájáért nem felelős a szupervízor, csak a szupervíziós folyamatért Az amerikai modellben elfogadható, hogy tapasztaltabb kolléga megoldásokat javasol, tanácsokat ad tapasztalatai alapján. Az európai modell szerint a szupervízor célja, hogy olyan feltételeket tudjon teremteni, melynek eredménye a

változás. 7. Az esetmegbeszélő csoport és a szupervíziós csoport hasonlóságai, különbségei Szupervíziós: • Kiindulási pontja a szakmai személyiség, a munkáját végző szakember • Az érdemi munka a szupervizált és a szupervízor között zajlik • Az eset konkrét történet, szélesebb körből merít, mint az esetmegbeszélő csoportban • Fókuszban a szupervizált szakmai tevékenysége van • Egy egyéni szupervíziós ülés 60 perc, a csoportszupervíziós ülés 90 perc, rendszeresítése szükséges 2-3 hetente, havonta • Célja a szakmai kompetenciafejlesztés, mentális egészség megerősítése, kiégés kivédése • Csoportszupervízió létszáma max. 7 fő, teamszupervízió max 14 fő Esetmegbeszélő: • Kiindulási pontja egy-egy kliens esetének megbeszélése • A kliens van központi szerepben • Az eset a munka tárgya, csak segítő szakmabeli járhat esetmegbeszélő csoportba • Fókuszban az eset van • Folyamatban zajlik,

alkalmazható egyszeri segítségnyújtásra is, rendszeresítése előnyös • Célja az eset további kreatív vezetésének elősegítése, az esethozó érzelmi terheinek csökkentése • Létszáma max. 15 fő 2 A szupervízió a szakmai interakció és a szakmai személyiség problémáira és konfliktusaira reflektáló személyes tanulási folyamat, amely a munkahelyi és intézményi problémákat egy megbeszélési helyzetben átvilágítja, segíti a mélyebb megértést és feldolgozást. A szakmai interakciókból erednek olyan problémák, konfliktusok, melyeket a segítő egyedül nem képes kezelni és feldolgozni. A szupervízió a tanulást, a fejlődést szolgálja, egy szerződésen alapuló, saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda-visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme az önreflexió, a szupervízor reflektív jelenléte Az eset aktualitása a strukturáló szempont. Nem tervezhető meg, hogy mi történik a következő

ülésen. Eset lehet minden, ami a szupervizáltat a szakmával kapcsolatban foglalkoztatja; klienssel való kapcsolat nehézségei, kollegiális kapcsolatok, hierarchia viszonyai. A folyamatjelleg a garanciája annak, hogy létrejöhessen a tanulási környezet Mindaz módszere lehet, ami az önreflexivitást elősegíti. Az esetmegbeszélő csoport egy-egy kliens helyzetének feltérképezése, a figyelem központjában az eset szereplőivel, egyéni sorsával. Az esethozó nem marad magára érzelmi terheivel, mentálisan megerősödve tovább építkezhet a csoporttársak szaktudásaiból. Általában a csoporttagok aktuálisan behozott esetei szabják meg a menetét. 2. A szupervízió formái, módszerei Formái: Egyéni (coach-szupervíziónak is nevezik): Néha a team-ek tagjai, akik munkahelyi helyzetük rendezésére keresnek valamilyen formát. Vagy olyan szakemberek, akiknek vezetői funkciót kell gyakorolniuk, és közben személyes vagy szakmai korlátokba ütköznek.

Csak a szupervízor és kliense között történik interakció. Csoport: 4-6 fős, az egyénihez képest dinamikusabb, felerősödnek a csoportból jövő hatások, a feldolgozandó helyzet problémaként lesz felfogható. Az együttműködő készség fejlődik A tanulási folyamat a csoportülés után fejlődik. Nagyobb a lehetőség arra, hogy szembesüljünk mások tanulási történeteivel. Team: A csoportszupervízió egyik formája, témája a munkatársak elvárásai és az intézmény érdekei közötti ellentmondások. Lehet esetmunkára alapuló, csoportdinamikai, önismereti, és intézményre vonatkozó. A megrendelő és finanszírozó az intézmény A csoportok lehetnek státuszhomogének vagy hierarchikusan tagoltak. Az ülések feltétele a csoporttagok egyenlősége. A tagok nap mint nap kapcsolatban vannak egymással Terepoktatásban: A tereptanár abban segíti a hallgatót, hogy önmaga és a szakma találkozásában minél nagyobb rálátással, önreflexióval

szerezzen tapasztalatokat. Szupervíziós képzés és tanítási szupervízió: A nagy tapasztalat tette a segítőt szupervízorrá, a tapasztalt szupervízorok kezdő kollégáiknak kontroll szupervíziót nyújtottak. A tanulásitanítási szupervízor segítségnyújtó és képző személy Minden szupervízor további tanulásra szorul a képzést követően is. 3 Kontroll: A szupervízorok számára nyújtott szupervízió. Célja, hogy megállapítsa, alkalmase a jelölttapasztalatait az általa vezetett szupervízióban felhasználni, és hogy megoldja azokat a problémákat, amelyek gátolják a szupervízori munkát. Kollegiális: Egyenrangú társak egymásnak kölcsönösségen alapuló segítségnyújtása szupervízori munkájukhoz. A résztvevők lehetnek szupervízorok és szupervizáltak Alapja a bizalom, rugalmasság, önállóság. Módszerei: Terápiás módszerek; pszichoanalízis, kommunikáció- és rendszerterápia, csoportdinamika, Gestalt terápia,

tranzakció-analízis. Kreatív médiumok; információközvetítők, kifejezés-hordozók. A kifejezés-hordozók lehetnek anyagok, cselekvéssorok, a személyiség mint kifejeződési közeg, és műszaki-technikai eszközök. Az önkifejezés nagy jelentőséget kap Funkciók: 1. ki nem mondott tartalmak kifejeződésre jutása, 2 emberi érzések, kifejezésmódok, 3 tanácsadási folyamatban fejlődnek a kifejezési lehetőségek, 4. diagnosztika, 5 belső folyamatok értelmezése, 6. élmények, konfliktusok, igények, kedélyállapotok felelevenítése, 7. belátás, történetek, példák, 8 új tapasztalatok, megoldási lehetőségek, 9 önmagunk és mások észlelése, 10. gyakorló és rákészülő funkciók, 11 én-erősítő, én-védő funkciók Kifejezőeszközök: A test is lehet közvetítő elem; lazító-, légző-, mozgásos gyakorlatok. Fantázia és képzelőerő, babák, álarcok, színek, agyag és gyurma, nyelvi forma. Minden egyes kifejezőeszköz pontosan

rögzített jelentéssel és hatással bír. Feldolgozási technikák: intervenciók, identifikációs technikák, dialógustechnika, asszociációs technika. Kreatív problémamegoldó folyamat szakaszai: előkészítő, inkubációs, belátás, bizonyítási. 3. A tanulási hipotézis szerepe a szupervízióban A szupervízió folyamata segítségnyújtás és segítség elfogadása a tanulásban. A szupervízor fő feladata a tanulási folyamat vezetése. A hipotézis utal a benyomások gyűjtésére, összefüggések megfogalmazására, kutatásokra. A tanulási hipotézissel a szupervízor arra koncentrálhat, amit tennie kell. A szupervízornak tilos a szupervizálttal a szaknyelvet használni. Fókuszálni kell a szupervízor számára: 1. késztető és visszatartó erők, 2 megfelelő tanulási stílus megtalálása, 3. megfelelő idő és hely biztosítása, 4 tanulási célok közös kialakítása, 5 legjobb megértés, 6. közös megegyezés, 7 kölcsönös

segítségnyújtás aktiválása, 8 őszinteség, átláthatóság, empátia, 9. egy kapcsolat kifejlesztése Tanulási tárgykörök: 1. segítő személye, 2 segítő munkaszituációja, 3 szupervízió szituációja A folyamatban megjelenik a szupervízor képessége a problémafeltevésben, kérdések felvetésében és bevonásában. A szupervízor hozza a szakmáról való tudását, a szupervízió folyamatáról való tudását. Hipotézist alakít ki aszerint, ahogy a szupervizált tanul és dolgozik, és a tanulási célok figyelembevételével. A folyamat akkor lehet hatékony, ha mindkét fél kölcsönösen vesz részt annak kialakításában, a szupervizált eljut arra a pontra, hogy maga fogalmazza meg saját tanulási céljait, és 4 felismerje saját munka és tanulási stílusát. Eredményeként képes megnövelni saját tanulási körét, a reflexió gyakorlása növekszik. 4. A szupervízió alkalmazási területei Klinikai szupervízió: Újratanulási

folyamat, alkalmazhatóak benne a terápiás folyamatok. Figyelemmel kíséri a klinikai munka alkalmazását. Fókusza a munkáját végző szakemberre irányul. A készségek fejlesztése biztosítja a szervezeti célok elérését A humán szolgáltatásokban cél az interperszonális készségek fejlesztése. Egyéb területek: -szociális (gyermekvédelem, családgondozás, idősgondozás, támogató szolgálat, hajléktalan ellátás, nappali ellátás) -egészségügy, -munkaügy, -oktatás, -non-profit, -for-profit 5. A team szupervízió célja, jellege, alkalmazási területei Team-szupervízióra kerülhet sor, ha egy munkacsoportban konfliktusok vannak a team tagjai és az intézmény vezetősége között, nyomasztó a munkahely légköre, a vitás dolgokat kerülik. A szupervízió az emberek munkafolyamataihoz kapcsolódó, szabályosan vezetett tanácsadási folyamat. A munkacsoport-szupervízió az intézményen belül zajlik, és bizonyos rendszerességet mutat. A

team-szupervízión belül 1. eseti, 2 csoportdinamikai, önismereti, és 3 intézményi vonatkozású formákat különböztetünk meg. Az esetközpontú a kliensekkel, ügyfelekkel való konkrét munka. A csoportdinamikai egy munkacsoporton belüli interakció dinamikáját mutatja. Az intézményközpontú a feladatokra, a hierarchiára, az intézményi szerepekre fókuszál. A team-szupervízióban a résztvevők egyazon intézmény ugyanazon feladatterületén dolgozó munkatársai. Cél a munkahelyi klíma, a munkahatékonyság, és az együttműködés javítása Az intézményhez tartozók interakcióinak kezelése áll a központban. Fontos, hogy a szerződő felek tisztázzák, hogy ki, kikkel, és milyen célból szerződik a teamszupervízióra, és milyen határokat kell figyelembe venniük. Munkamódok: 1. A szupervízor néma megfigyelőként, kívülről érkezik egy team-ülésre, majd a végén elemzi, és a csoporttagokkal együtt reflektál a megtörtént ülésre.

2 A szupervízor és a team egyszerűen összeülnek, és dolgoznak az adott anyagon. Egy intézmény vagy egy szervezet részeként a teamek mindig vitában állnak más, a hierarchia különböző szintjein álló rendszerekkel. Egy team az identitását határok megvonásával és a különbségek rögzítésével szerzi meg. Minden teamnek van egy feladat- és egy munkaköre A tagok számára identitást és elhatárolt funkciókat hoz létre a team. Minden tag ugyanabban az intézményben dolgozik, ezzel minden információ rövid idő alatt eljuthat mindenkihez. Team-szupervíziót legtöbbször akkor igénylik, ha probléma adódik. A szupervizáltak gyakran azt várják el, hogy a szupervízió védett teret biztosítson számukra, ahol megtanulhatják, hogyan lehet a szupervízor segítségével fellépni a vezetőség ellen. Nem ritkán a hiányzó intézménystruktúra kompenzálása miatt igénylik a szupervíziót. Néha azt is elvárják a szupervízortól, hogy a

hiányzó vezetői feladatokat ellássa. A nyilvános jelleg felveti a titoktartást, az elhangzó problémák és történések nyilvánosságra kerülnek. 5 A szetting, összejövetel a team-szupervízió esetében hangsúlyosabb, mint a többi formánál. Gyakran ad felvilágosítást a team-szupervíziót vállaló szervezet és az intézmény struktúrájának céljairól, hogy kik tartoznak bele, kinek kell részt vennie, milyen gyakori legyen. 6. Az egyéni szupervízió célja, jellege, alkalmazási területei Célja a munkahelyi helyzetek tisztázása. A jelentkezők egy része pedagógiai vagy terápiás munkájához igényel szupervíziót, másik részük vezetői funkciókat gyakorol, eközben személyes vagy szakmai korlátokba ütközik. Csak a szupervízor és kliense között történik interakció. A szereptanácsadás célja, hogy a tanácsot kérő kompetenciáját fokozza, hogy szerepét és munkakörét önállóbb módon tudja ellátni. A döntéshozatali

fázisban a szupervízor és a szupervíziót kérő egyén számára kiderül akarnak-e, és milyen feltételek között együtt dolgozni. A privát és a szakmai szerepkölcsönösen akadályozza és támogatja egymást. A szereppel való azonosulás az én kísérlete arra, hogy a társadalmi ellentmondásokat kezelni tudja. Az egyéni szupervízióban jelentősége van az önismeretnek. Központban van a magán és a szakmai szerepek feldolgozása, ahogy a szerep az intézmény, valamint a kliens kapcsolatában kifejezésre jut. A tanácsadás kiindulópontja a szakmai helyzet A kliensek derítik ki az összefüggéseket. Az egyéni szupervízióban nagyobb a lehetőség a személyes elemek reflexiójára, mint a team, vagy csoport szupervízióban. A titoktartás szabályozott, a konkurenciaharc és a rivalizálás az ülésen ki van zárva. Minél inkább titkos szövetségnek tartja a résztvevő az egyéni szupervíziót, annál kevésbé sikerül neki az intézménybeli

feladatait újraformálni. Minél nyíltabban folyik, annál inkább lehetséges az intézményben innovációs körülményeket kialakítani. Korlátozott a szupervízió e formájának intézményi hatékonysága. 10. Miért lehet a szupervízió a kiégést megelőző módszer? A személyiség önvédelmét szolgálja. A szupervízióban rejtett tapasztalati tudás válik kifejezetté és megragadhatóvá a kliensekkel való kapcsolatról, keretek, határok, kompetenciák tisztázásáról, intézményen belüli kapcsolatokról. A tudás gyakorlatba való átültetését is segíti az átélés és feldolgozás folyamata. A szupervízor és a szupervizált között egyenrangú a kapcsolat. A mások problémájával foglalkozó segítő szakembernek fokozottan szüksége van arra, hogy tudjon regenerálódni, megújulni. A megújulás az újrakezdés képessége, hogy újként tudjon tekinteni minden helyzetre, maga is képes legyen új lenni. Szükséges, hogy a segítő minden

mástól kiüresítse magát, befogadásra, feltétel nélküliségre és tevékeny odafordulásra legyen kész. Saját hitelessége a kliens hitelességét segíti elő A kezelésre és megelőzésre intézményi és egyéni szinten is adódik beavatkozási lehetőség; tudatosítás, önismeret, képzések, tréningek, gyakorlatok formájában. Döntő a szakmába kerülés személyes motivációinak tisztázása, tudatosítása, reális kép kialakítása önmagáról, a kliensről, a hivatásról. Fontos szempont a végeredmény helyett a segítő folyamatra való koncentrálás. Fontos a privát szféra erősítése, így a segítő elkerülheti az azonosulást a hivatással, intézménnyel, klienssel. A cél az, hogy a kényszeres jellegű, elhárítást szolgáló 6 segítést váltsa fel a tudatosítás, önismeret révén egy kreatív, növekedésre lehetőséget adó tevékenység. A szupervízió a szakmai tudatosságot, önreflexiót fejlesztő folyamat Segíthet

hiányzó önismeret vagy súlyosabb, feldolgozatlan konfliktus esetén. 7