Történelem | Középiskola » Lengyel Attila - Egységes történelem középszintű szóbeli tételgyűjtemény

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 47 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:462

Feltöltve:2010. július 15.

Méret:543 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Lengyel Attila Egységes Történelem Tételgyűjtemény 20 átfogó tétel az eredményes felkészüléshez középszint 2009 [Érettségi tételgyűjtemény – Lengyel Attila] Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel 1. tétel: Anjou királyok gazdaságpolitikája (Károly Róbert) III. András halála után az Árpádok vérébıl csak leányági örökös maradt 1301-1308. Interregnum, király nélküli idıszak, nincs törvényes uralkodó A kora középkori magyar állam a 14. sz végére válságba került A királyi birtok lecsökkent, megnıtt a földesúr és az egyház szerepe. A földesurakból kiskirályok váltak Miután III András és egyben az Árpád-ház kihalt ez az uralkodónélküli idıszak a kiskirályoknak kedvezett. Károly Róbert: 1301-ben koronázták meg, 1308-ban lett övé a magyar királyi cím. Támogatták ıt itáliai bankárok és a pápa is A királyi székhelyet Trencsénrıl Temesvárra helyeztette, majd megindult

Csák Máté és az Abák ellen Az 1312-es rozgonyi csata Károly Róbert és a vele szövetkezık (egyháziak, városok, köznemesek, fıurak) gyızelmével zárult. Új arisztokráciát alakított ki Hadszervezet: Az ország védelmét a magánhadseregeire alapozta. Létrejött a banderiális hadsereg, amelyet a kunok csapatai és a zsoldosok egészítettek ki. A királyi székhely visszakerült Visegrádra Új állami jövedelmek: A király új típusú jövedelemforrásokat keresett, ezek voltak a regálék. Legfontosabbak: nemesércbányászat és nemesfémbeváltás. Az 1327-ben hozott intézkedésének köszönhetıen a föltárt bányák jövedelmébıl a földbirtokos megkapta a királynak fizetendı bányabér, az urbura harmadát Ezzel a király érdekeltté tette a földesurakat abban, hogy a lelıhelyeket fölfedjék. Így Mo a korban élre ugrott az aranytermelésben A kibányászott nemesércet be kellett váltani a király által vert pénzre (kamara haszna) A

gazdasági életben igen sok zavart okozott, hogy az országban kb. 35 féle hazai és külföldi pénz forgott Ennek megoldására Károly Róbert firenzei mintára értékálló aranyforintot veretett. Ez azonban azzal járt, hogy a király elesett egyik igen fontos jövedelmétıl Ennek pótlására vezette be a kapuadót, amelyet jobbágyportánként szedtek (évenként 18 dénárt). Károly Róbert a gazdasági reformok végrehajtására kibıvítette az ország pénzügyi szervezetét, az állami jövedelmeket behajtó és kezelı kamarákat. A kamarák élén a kamaraispánok álltak A kamaraispánok familiárisai voltak a pénzbegyőjtık A kamaraispánok fölött a tárnokmesterek álltak. Városfejlıdés: A városok fejlıdését a nekik nyújtott kiváltságokkal is támogatta. A növekvı kereskedelmet a harmincad vám csapolta meg. Mo ebben az idıben fıleg nyersanyagot, élelmiszert, bort, élıállatot és sıt szállított ki külföldre, míg onnan fıként ipari és

luxuscikkeket hozott be. A király támogatta a kereskedelmet és a városokat kiváltságokkal ruházta fel Bécs árumegállító joggal rendelkezett, így a magyar kereskedık hasznát lefölözte. Ennek orvoslására: 1315-ben a visegrádi királytalálkozó (Károly Róbert magyar király, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király) megállapodtak a Bécset kikerülı útvonalban A három ország kereskedelmi megállapodást kötött. Ennek alapján hozták létre az új, királyi védelemben részesített, jogtalan vámoktól megtisztított, Bécset kikerülı kereskedelmi útvonalakat. A királyi kincstárnak jelentıs haszna származott az élénk külkereskedelembıl Károly Róbert békét teremtı, az ország egységét helyreállító politikája kedvezett a gazdaság fejlıdésének. Az ország lakossága a tatárjárás után meghaladta a 2 milliót A Felvidék északkeleti részére ruszin, Erdélybe szász és román bevándorlók jöttek Tehát

átrendezıdött a né- Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel pességszerkezet. Elterjedt a fordítóeke használata, növekedett a szılıvel és gyümölcsfákkal beültetett területek nagysága. A földbirtokosok csökkentették a saját használatukban lévı földterületet, a parasztoknak állandósult a falubéli házhelye, és a határbéli külsıségek: szántók, rétek. Együtt alkották a jobbágytelket A robot veszített jelentıségébıl Dinasztikus tervek, külpolitika: Idısebbik fiára akarta hagyni a koronát, és igyekezett megszerezni neki lengyel koronát is. Kisebb fiának a nápolyi trónt akarta biztosítani a Johannával kötött dinasztikus házasság révén Gazdaságpolitika: új alapokra helyezi Mo. gazdaságpolitikáját A királyi birtok megcsappan, csökken a király jövedelme. 1. Bányászattal kapcsolatos, bányavárosok jöttek létre Német bányászok végzik az

érckitermelést K R érdekeltté tette a magyar földesurakat bányák nyitásával, mert a kitermelt ércek egy részét a földesúr megtarthatta Ez volt a bányabér = urbura 2. Nemesérc monopólium: ezüsttel, arannyal csak a király kereskedhetett Összefoglaló / Kiegészítı jegyzetek: • Károly Róbert (1308-42) idején a 14. században indult  növekedett a népesség fejlıdött a mezıgazdaság  csökkent a földbirtokosok használta terület terjedt a pénzgazdálkodás  céhek alakultak Gazdaságfejlıdés Az eddig ritkán lakott országrészek benépesültek németek, ruszinok, szászok, románok. Etnikai tömbökké kovácsolódtak. Mezıgazdaság  Fordítóeke elterjedése  Kertgazdaság fejlıdése  Gyümölcsök, szılı, szilva, alma, barack Városok  Mezıváros: A földesúrnál adózott, jobbágyok lakják, Bíróválasztás  Szabad királyi városok: A királytól kapja a kiváltságlevelet, neki adózik. Kiváltságai: Árumegállító jog,

Vásártartás, önálló önkormányzat, céhek  Bányaváros Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel 2. tétel: A nagy földrajzi felfedezések és következményei A XIV-XV. Században gazdasági válság Európában: -Relatív túlnépesedés (az adott mezıgazdasági színvonalon nem lehet több embert eltartani)-éhínségek, járványok-megoldás: gazd. tér kiterjesztése -Nemesfémhiány (Közép-Európai bányák kimerülıben) -Levantei kereskedelem drága (török vám)-új utak keresése, földrajzi helyzet miatt: Atlanti-partvidék (1453-tól Bizánc elfoglalása után a török ellenırzés alatt tartják a földközi-tengeri kereskedelmet.) A tudományos és a technikai feltételek adottak új utak megtételéhez. Iránytő, földrajzi ismeretek (a föld gömbölyő), fejlett hajóik vannak, 200 és 500 tonnás caravellák. Térképészet fejlıdése!) Gazdasági és politikai feltételek.

• Spanyol és portugál udvar anyagi érdekekbıl (arany, főszer) támogatja (Tengerész Henrik sagres-i akadémiája-port., itáliai, katalán) • Elkerülték a háborúk: van pénz,; kevés termıföld • Itáliai bankárok és hajósok szerepe • 1479 Kasztília és Aragónia egyesítése, 1492 Granada elfoglalása, reconquista vége, egységes Spanyolország. Felfedezések: Portugália      1471 elérik az Egyenlítıt 1487 Jóreménység-foka (Bartolomeo Diaz) 1498 Vasco da Gama körülhajózza Afrikát és eljut India nyugati partjaihoz (Kálikut) 1500 Brazília elérése (Cabral) Golf-áramlás (Ponce de Leon) Spanyolorsz.:     1492 Kolumbusz Kristóf (itáliai felfedezı – spanyol királyi pár szolgálatában állt – nyugat felé indult el Toscanelli elképzelései szerint akart eljutni Indiába – Közép-Amerikai szigetek (nemesfémek, drágakövek, új növények, indiánok) 1493-1502 Közép ill. Dél-Amerika felfedezése 1519-22 Magellán a Föld

körbehajózására indul, ı nem éli túl, de sikeres (bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú – létezik az egységes világóceán – Föld jelentıs részét víz borítja – Csendes óceán felfedezése) Amerigo Vespucci 1501-1504 (firenzei származású – ı készítette el a kontinens tudományos leírását – térkép, növényzet, állatok A világ felosztása: 1494 tordesillasi szerzıdés (Spanyolország és Portugália között – Zöldfoki szigetektıl 370 spanyol km – nyugatra húznak 1 vonalat) 1529 zaragozai szerzıdés (1750-ig marad érvényben) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel Hatása Európára és a világgazdaságra: o -újkori gyarmatosítás: az anyaország fennhatósága alatt állnak és kizsákmányolják, gyarmati közigazgatás és hadsereg (módszerek különbsége) o -gyarmati áruk: burgonya, paradicsom, kukorica, főszer, dohány, gyapot o

-árforradalom: Európába hatalmas mennyiségő nemesfém áramlik, így elértéktelenedik, az árak ugrásszerően növekednek Nyugaton: a mezıgazdasági termékeke árai, így az iparosok olcsón kényszerülnek eladni a termékeiket, elıállítási árak csökkentésére. Manufaktúrák-a céhek tönkremennek, a manufaktúra tulajdonos tıkések a nyereséget újra kereskedelmi és ipari vállalkozásokba fektetik o Kialakul a világkereskedelem, központja az Atlanti-óceán, Indiai-óceán o Angliában, Németalföldön a mezıgazdaságban is kialakul a tıkés gazdálkodás o Nemzetközi munkamegosztás o Rabszolga kereskedelem o Új városok jelennek meg (lakosság jelentıs része városban él – csökkenı falusi lakosság nem tudja ellátni a növekvı városi lakosságot - élelmiszerhiány) o Új kereskedelmi utak és világkereskedelem kialakulása o Hosszú távon: népességrobbanás Kiegészítı jegyzetek - (Következmények): 1. A gyarmatokon:  gyarmatosítás

– megkezdıdik az ıslakosok kifosztása. A gyarmatok gazdasági és politikai függésbe kerülnek az anyaországtól. Az anyaország olcsó nyersanyag lelıhelyei és termékeinek piacai lesznek.  A konkvisztádorok tevékenységének következtében a 70 – 80 milliós népesség 10 millióra csökkent, és az ısi kultúrák (Azték, Maja, Inka) megsemmisültek.  Rövid idı alatt 16000 tonna ezüst 200 tonna arany áramlik Európába, valamint mezıgazdasági termények (kukorica, burgonya, paprika, stb.)  Az ıslakosokat bányákban, valamint a gyapot-, cukornád- és dohányültetvényeken dolgoztatták. 2. Élelmiszer árrobbanás:  Mivel Európába nagy mennyiségő nemesfém áramlott be, a gabonaárak rohamosan emelkedtek, az iparcikkek és a bérek csak kis mértékben.  Manufaktúra ipar kialakulása: a céhes iparcikkeket váltja fel. A mőhely és az eszközök a tıkések tulajdonában vannak. Fizetett bérmunkások dolgoznak. Van munkamegosztás Több árút

tudnak elıállítani, olcsóbban tudják eladni. Nincs szőkség szaktudásra Kézzel dolgoznak (manu facere) és speciális szerszámokkal. 3. Bekerítés:  Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a földbirtokosokat, hogy földmővelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelıket, a területet bekerítették, a parasztokat elkergették. A földjükrıl elkergetett parasztok és a manufaktúra ipar miatt tönkrement céhek bérmunkásként találtak megélhetést.  A kereskedelem a Földközi-tengerrıl az Atlanti-óceánra tevıdik át.  Meggyorsul a feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel 3. tétel: Gazdasági élet a dualizmus korában (ipari forradalom a 19 sz 2 felében korszak: 1867-1913) Gazdaság a dualizmus korában A kiegyezés után (1867)

Mo-on a gazdaság feudális jellegű, a tőkés termelés csak kezdetleges, míg Európában kapitalizmus és tőkés termelés van. 1867 után megindult a gazdasági fejlődés: Kibontakozik a kapitalizmus(tőkés termelés), megjelenik a polgárság és a munkás osztály. A gazdasági fejlődése akadályai: fejletlen bank és hitelrendszer, tőkehiány, külföldi tőkétől való félelem. Már a reformkorszakban is megfogalmazódik az ipar, ill a mezőgazdaság tőkés átalakítása. 1. 1939-40-es reformgyűlés: a. gyáralapításról szóló törvény b. váltó törvény (hitellehetőség) c. zsidók emancipációja (egyenjogosítás) Kossuth szorgalmazza a védővámok bevezetését  Védegylet megalakulása (6 évig magyar terméket kellett venni) Mezőgazdaság: Tőkés termelés jellemzői: megjelennek a mezőgazdasági gépek:cséplőgép, aratógép, vetőgép. Bérmunkásokat alkalmaznak, extenzív helyett intenzív földművelés bevezetése Istállózó

állattartás. Fajtaváltás az állatoknál Vetésforgó megjelenése Ipari és kapásnövények termesztése, nő a termőterület. A nagybirtokokon és a gazdag paraszti birtokokon jelenik meg a tőkés termelés. Oka: a hitelellátás javul Bővült a magyar búzatermelés és export. A hetvenes években a világválság és az amerikai búza megjelenéses megnehezítette az értékesítést. Mo-ot megvédte a birodalom védváma, hiszen az osztrák piac felvásárolta termékeit. Ezzel együtt a magyar meg a belterjes mg felé fordult, így fejlődött a zöldség- és gyümölcstermesztés. A tőkés átalakulás elsősorban nagybirtokokon ill a fejlett parasztgazdaságokban történt meg.  Parasztgazdaságok szakosodnak (zöldség- , gyümölcstermesztés stb.) Ipar: Nem fejlődik olyan gyors mértékben mint a mezőgazdaság. Az iparon belül azonban fejlődnek a mezőgazdasághoz kapcsolódó iparágak. Az ország adottságainak és a piac lehetőségeinek megfelelően az

ötvenes évektől a leggyorsabban az élelmiszeripar fejlődött (a legjelentősebb a malomipar volt, a Mechwartféle hengerszék révén a világ élvonalába került). A magyar iparban is tért hódított a gőzgép, ami a széntermelés ugrásszerű fejlődéséhez vezetett. Sorra nyíltak a bányák a Mecsek, Nógrád, Dorog, Tatabánya, a Borsodi- és Petrozsényi-medence, valamint a Krassó- és Szörényi-érchegység térségében. Itt alakultak ki a vaskohászati centrumok is, így jött létre a borsodi- és szörényi-iparvidék, valamint Hunyad vidékének nehézipara. A magyar ipar megkésett fejlődése előnyöket is rejtett magában, az ipari forradalom legújabb vívmányait alkalmazták, amit a kormányzat adókedvezményekkel támogatott és rendelkezésre állt a monarchia egész piaca. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel A fellendülés elképzelhetetlen lett volna a külföldi

tőke beáramlása nélkül. A bejövő tőke főként osztrák és francia eredetű volt. A gyáripar az időszak folyamán jelentősen bővült (növekedett a gazdaságon belüli részaránya is), de még mindig a mezőgazdaság a legfontosabb ágazat Magyarországon. Az 1890-es évekre jelentősen nőtt a vas- és acéltermelés, miközben a gépgyártás világszínvonalra emelkedett (Ganz-gyár). A magyar gőzmozdonyok sorra hozták el az európai ipari kiállítások díjait (Kandó Kálmán háromfázisú villamos mozdonya). Bláthy, Déry és Zipernovszky feltalálta a transzformátort. Új iparágak alakultak ki (pl.: vegyipar, elektromos ipar, gépipar), melyeknek a Monarchián belül Mo.-ra helyeződött termelési súlypontja Iparfejlődés akadályai:tőkehiány és a birodalomban betöltött gazdasági szerepünk. Fejlődik a malomipar a szeszipar és a cukoripar. Könnyűipar:-fejletlen Megjelenik Mo-on de a magyar szükségletet nem tudja kielégíteni(papír és

üvegipar, textilipar, vegyipar). Nehézipar: Gyorsan fejlődik, az osztrák nehézipar fejletlen és nem tudja megakadályozni a magyar nehézipar fejlődését. A nagybirtokosok érdekeltek a fejlődésben, támogatták azt (szén-és vasbányászat, vasgyártás, szerszámipar, gépgyártás, elektrotechnikai ipar(transzformátor, generátor) Közlekedés: Már a reformkorban elkezdődik a közlekedés fejlesztése.1830 dunai gőzhajózás-Széchenyi 1840. vasútépítés Pest és Vác között ez 1867 után tovább fejlődik Ez a leggyorsabban fejlődő iparág a kiegyezés után. Egyértelművé vált, hogy Mo-ot csak a vasút tudja bekapcsolni a világkereskedelembe, így a reformkorban megindult vasútépítés a neoabszolutizmus korában is folytatódott, minek üteme a kiegyezés megkötése után felgyorsult, mivel a kormányok felismerték a vasút szerepét. A vasút fejlődésének oka: volt hazai és külföldi tőke is A kamatbiztosítási törvénnyel is a folyamatot

támogatták: a befektetőknek az állam veszteség esetén is biztosította a nyereséget. E törvény, a vele együtt járó panamák ellenére elősegítette a közlekedési hálózat kiépülését. A nagybirtokosok tőkéjét használták fel (kamatbiztosítás). Az állam garantálta a befektetett tőke kamatát 1867-ben 2000 km a vasúthálózat a századfordulóra pedig 17000 km-re nő a vasút hossza Mo-on. Baross Gábor közlekedési miniszter. Vasútvonalak államosítása-1892-MÁV Hídépítés, közúthálózat bővítése, Dunai hajózás (nemzeti forgalom lebonyolítása) is ekkor történik. Hitelszervezet / Bankrendszer fejlődése: Hitelnyújtáshoz van rá szükség. 5 nagybank jön létre francia és angol tőke segítségével, kiegyezés után jönnek létre a takarékszövetkezetek. Takarékpénztárak születnek országszerte. Összegezve: 1867 után megkezdődik a gazdasági fejlődés, kibontakozik az ipari forradalom, és megteremtődnek a tőkés fejlődés

feltételei. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel 4. tétel: Az Amerikai világgazdasági válság 1918 Véget ér az I. Világháború  általános válság jellemzi Európát 1925 után vége szakad ennek az általános válságnak, a gazdaság fellendülésnek indul. Ez az Egyesült Államoknak köszönhető, hiszen: • Hitelt nyújt Európának • Felvevő piacot biztosít. 1919 és 1929 között, az USA történetében kialakul a nagy üzleti időszak (BIG BUSINESS). 1925-től az Európának nyújtott óriási méretű hitelek kezdenek visszaáramlani az USAba. 1929-re a legjobb üzlet a részvényekkel való kereskedés (spekuláció) volt. A vállalatok ontják a részvények, egyre többet bocsátanak ki, azonban ezek mögött nincs tényleges fedezet. Ennek hatására, az egész tőzsde bizonytalanná válik, ami bármikor összeomolhat. 1929 második felére már érzékelhetővé válik a

válság, mivel: 1. A gépkocsik eladási ára csökken 2. Csökken az építkezések száma 3. A mezőgazdaság pedig túltermel 1929. október 24 – „fekete csütörtök”: csökken a részvények ára 1929. október 29 – „fekete kedd”: összeomlik a New York-i tőzsde A tőzsde összeomlását az alábbi tényezők követték:  Bankrendszer is összeomlik (mindenki ki akarta venni a pénzét a bankból) – a bankokban nincs azonban pénz  Nincs hitel  A termelés, kereskedés összeomlik  Munkanélküliség alakul ki  Még jobban visszaesik a kereslet A New York-i tőzsde összeomlása 3 éves gazdasági világválságot idézett elő. Európára gyakorolt hatása: Megszűnik a tőkeexport, ill. a hitelexport  Európai bankrendszer is válságba kerül Megoldási kísérletek: Keynes - elmélet: A brit, Keynes dolgozza ki. Lényege: a régi politika megbukott (szabad versenyes kapitalizmus: az állam nem avatkozik bele a gazdasági életbe, mindent a piac törvénye

irányít.) Másik ok: nagy a kínálat, telített a világpiac, a kereslet pedig kicsi. Egyensúlyba kell hozni a keresletet és a kínálatot.  csökkenteni kell a termelést  nő a munkanélküliség  csökken a kereslet. Az állam feladata lenne: teremtsen munkahelyeket, de ne új termelő beruházásokon keresztül. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel Franklin Roosevelt: 1932 USA elnöke lesz, bevezeti a New Dealt (Új irány) – ő valósítja majd meg a gyakorlatban Keynes tervét. A New Deal lényege:  Bankok helyreállítása: (4 napos bankzárlat - légéletképesebb bankok nyithatnak ki a zárlat után, megtiltja a betétek tömeges kivételét, és az arany kivitelét az országból)  Polgári tartalék hadtest megszervezése: táborokat alakítanak ki, itt élnek a munkanélküli fiatalok, napidíjat, ellátást és ruhát kapnak, emellett dolgozniuk kell.  Mezőgazdaság

helyreállítása: kereslet, kínálat egyensúlyba hozása: farmereket motiválták, hogy csökkentsék a vetőterületeket (az államtól cserébe kárpótlást kaptak) ; időt kapnak adósságaik rendezésére.  Ipar: kereslet, kínálat egyensúlyba hozása, csak a legerősebb gyárakat állítják helyre.  Szolgáltatóipar támogatása. Munkásvédelem érvényesül (kollektív szerződés, biztosítják a szakszervezetek működését, meghatározzák a munkaidőt és munkabért) Kék-sas akció: azok a gyárak, akik betartották, termékeiket megjelölhették ezzel az emblémával. A New Deal megvalósításához szükséges pénz előteremtése érdekében Roosevelt elszakítja a dollárt az aranyalaptól  ezzel inflációs politikát kezdeményez. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel 5. tétel: Középkori városok A kora középkorban kibontakozó mezőgazdasági fejlődés, mely technikai

és módszerbeli újításokat hozott, a X-XII. században kiteljesedett és egyre nagyobb területeken hódított tért A fejlődés mozgatója a népesség számának nagymértékű emelkedése volt. Európa lakossága az ezredfordulótól a XIII. század végéig közel kétszeresére emelkedett A lakosság gyarapodása nagy vándormozgalmat indított el. Az önellátó gazdálkodás fokozatosan árutermelővé vált és meghatározó lett a pénzgazdálkodás. Ez egyfajta munkamegosztáshoz vezetett  elvált egymástól a mezőgazdaság és a kézműipar. Lakóhelyi változásoknak köszönhetően:  a mezőgazdasággal foglalkozók vidéken,  kézműiparral foglalkozók, kereskedők a középkori városokban telepedtek le. A középkor városok igazi gazdasági központokká nőtték ki magukat, jelentős hányaduk kereskedelmi csomópontban (ún. földrajzi tényezők: vásárhely, régi római városok romjai mentén) alakult ki. Városok típusai (városi alkotmány): A

városlakók célja az alkotmány megszerzése volt (kommunákba tömörültek) pénzbeli vagy fegyveres úton. 1. Szabad királyi városok (királyi birtokon) 2. Magánföldesúri (földesúri birtokon) 3. Püspöki székhelyek (egyházi birtokon) A városok különleges helyet foglaltak el a feudális világban. Különféle kiváltságokkal (privilégium) és mentességekkel (immunitas) bírtak: • Vásártartás joga • Vámmentesség • Árumegállító jog (lefölözték a kereskedelemből származó hasznot) • Egy összegben való adózás: A városoknak ez egyfajta belső szabadság jelentett, hogy hogyan teremtik elő a kívánt összeget. A szabad királyi város ranggal rendelkező települések pedig csak a királynak tartóztak adókkal. • Önkormányzatuk lehetett. • Elöljáróikat szabadon választhatták (bírót, plébánost, stb.) • Fallal vehették körül magukat. • Pénzverési jogstb. A városban töltött egy év egy nap után a jobbágy

megszabadulhatott kötöttségeitől (ez tekinthető a városi polgárjog megszerzésének). Ugyanakkor mindenkinek kellett vagyonának arányában adót fizetnie. VÁROSI TÁRSADALOM: A városok társadalma nagyon sokszínű volt. Egy valami kötötte össze őket: a közös szabadság, amit mint polgárok élvezhettek. A városok polgárainak nagy része kereskedő, vagy iparos volt, de legtöbben polgárjoggal nem rendelkező plebejusok (inasok, napszámosok) voltak. A leggazdagabb kereskedők (patríciusok) alkották a város vezető testületének tagságát. A polgárjoggal rendelkezők a városi nagytanácsban foglaltak helyet Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel A CÉHEK: A kézművesek érdekeik védelmében szakmánként ún. céhekbe tömörültek, amelyek meghatározták az áru mennyiségét, minőségét, előállítási módját, mesterré válás feltételeit. A mesterré váláshoz

mindenkinek ugyanazt az utat kellett végigjárnia. Céh társadalma: Először inaskodni a mester mellett, aztán legényként dolgozni, majd ezután lehetett mester. A céhek igyekeztek kiküszöbölni a versenyt, nem termeltek a keresletnél többet. Piacot biztosított. A munkadarabon csak egy ember dolgozott. A magas minőség ennek volt köszönhető A kézművesség szinte művészetnek számított. KERESKEDELEM: A távolsági kereskedők érdekvédelmi szövetkezetei a gildék voltak. Két nagy kereskedelmi útvonal alakult ki. A Földközi-tengeren folytatott levantei kereskedelem keletről luxuscikkeket szállított (pl. arany) Legfontosabb városai Velence és Genova voltak A Hanza kereskedelem (iparcikkek, nyersanyag) az Északi-tengeren és a Balti-tengeren zajlott. Lübeck, Hamburg, Rostock voltak a legjelentősebb kikötővárosok. Az idők során a Hanza kereskedelem adott a továbblépésre lehetőséget, mert a levantei kereskedelmet az oszmán törökök

akadályozták. (Szárazföldi kereskedelem: Jeruzsálem) A MINDENNAPI VÁROSI ÉLET JELLEMZŐI: A hely kihasználása érdekében az utcák szűk sikátorokká váltak, nem voltak kikövezve és közvilágítás sem. Mivel nem volt csatornázás, az állatok és emberek szennye, a szemét is ott hevert, s legfeljebb az eső takarította el. Így az összezsúfolt városi lakosság ki volt téve a járványoknak, betegségeknek, ami magasabb halandósághoz vezetett. A piactér volt általában a központ, itt állt a városháza és a templom. A házak általában kőből épültek, de északon a faépületek túlsúlya jellemző, amelyek sokszor váltak a tűz martalékává. A földszintes épülettől a több emeletes lakótoronyig sokféle háztípus létezett. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel 6. tétel: Népesedés és nemzetiségiek a 18 századi Magyarországon Az 1526-os mohácsi

csatavesztés és a későbbi 1703 és 1711 között zajló Rákóczi szabadságharc negatív velejárói voltak a kialakuló járványok, éhínségek, melyek következtében a magyar lakosság létszáma csökken. 1711-re Magyarország lakosságának száma mélypontra kerül, ugyanis 4 millió fő fogja alkotni az össznépességet. 1720 és 1780 között újra fellendülés tapasztalható, ugyanis 4 millióról 8 millióra nő az ország lakossága. A népességnövekedésre III Károly, Mária Terézia és II József uralkodása idején kerül sor. A népességnövekedés okai:  Belső vándorlások (migráció): A sűrűn lakott területekről a ritkán lakott területekre vándoroltak. Ennek oka, hogy a háborúk elsősorban az alföldi, dombsági és völgyi területeket pusztították, s jórészt érintetlenül hagyták a hegyvidékeket. Mivel ezek természetföldrajzi adottságai kedvezőtlenek voltak (hegyvidékek kevés és rossz minőségű termőföldjének korlátozott

eltartó képessége), a háború következményében megritkult népsűrűségű területeken munkaerőhiány lépett fel. Az itt élő magyar, szlovák, ruszin és román lakosság megindult a völgyek felé, s ezt az ott biztosított kedvezmények (átmeneti adómentesség) is elősegítették.  Öntevékeny betelepülés: A határ mentén élő népek, lengyelek, románok települnek be a korábban elvándorolt magyarok, szlávok és erdélyi románok helyére. E folyamat legfőbb ösztönzője a magyar nemesség volt, amely birtokai megművelésére átmeneti engedményekkel igyekezett munkaerőt biztosítani.  Szervezett betelepítés: A tervezett formában történő betelepítés részben a nagybirtokosok, döntően az állam irányításával folyt. A bécsi udvar, katolikus németeket telepít az országba (pl. Tolna, Bácska, Baranya, Vértes, Pilis, Bakony) Az udvar célja, az adóalap növelése. Tudták, hogy a katolikus németek (svábok) udvarhívek. Éppen ezért,

kész házak, állatadományok, felszerelések várták őket  Bevándorlás: Ny-ról franciák, spanyolok, olaszok; D-ről görögök, örmények települnek be. A telepesek kiváltságokat kapnak A betelepedés és a népességnövekedés következménye: 1. Magyarország soknemzetiségű országgá válik (45 %-a lesz csak magyar) 2. Kevert nemzetiségű ország lesz Mo: az etnikumok határa összemosódik, magukba zártak ún. etnikai szigeteket Falvakon belül együtt éltek két –három nemzet tagjai, pl Temesköz – szerbek, románok, magyarok és németek élnek itt. A lakosság létszámának növekedésével: o A mezőgazdaság fejlődésnek indul o Növekszik a parasztgazdaságok száma, előrehaladott lesz a zselléresedés. A Magyarországon élő nemzetiségiek társadalma teljes, illetve csonka társadalmat alkotott. Teljes társadalom: megjelenik a nemesség, papság, polgárság, jobbágyság. Ilyen volt pl a magyar és horvát társadalom. Csonka társadalom:

amikor hiányzik valamely társadalmi csoport. Ilyen voltak pl a szlovák nemzetiségiek. Náluk csak jobbágyok voltak Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel Etnikumok a 18. században: Magyarországot a 18 század végéig nem érintette meg a modern nemzeti eszme, a nacionalizmus. Fő azonosulási pont a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt - Magyarok: A magyarság teljes társadalmat alkotott. Élén a pár tucat családból álló arisztokrácia és az ország népességének 4-5%-át kitevő nemesség állt. A polgárság száma és súlya továbbra is csekély volt. A magyarság zömét a parasztság tette ki, akiknek sem földesúri, sem állami terhei nem növekedtek a népmozgás következtében. A főnemesi famíliák száma a grófi ás bárói címek adományozása révén megháromszorozódott (mintegy 150 család). Szerepük és életmódjuk megváltozott a 18 század

folyamán. A hadakozás helyett a hivatali pályák jelentették a felemelkedés lehetőségét számukra, ami együtt járt a Bécsbe költözéssel és az udvarhűséggel. Ezáltal az arisztokrácia eltávolodott a nemességtől, csökkent befolyása az ország életére. A nemesség nem volt egységes. Vezetőik, a vármegyei igazgatás tagjai a jómódú birtokos nemesség 7-800 családja volt. A középbirtokosok száma néhány ezerre volt tehető, míg döntő többségük (90%). A ,,hétszilvafás” (bocskoros) nemeseket a megye működését biztosító házi adó megfizetésére kötelezték. A parasztság 50-65%-a röghöz volt kötve, de a népmozgások a szolgáltatások étmeneti enyhülését eredményezték. - Szlovákok: Csonka társadalmat alkottak, hiányzotta vezető réteg, zömük jobbágy volt. A szlovákok katolikusok és evangélikusok voltak. - Ruszinok: Az Északkelet-Magyarország hegyvidékét lakó kárpátukránok csonka társadalomban éltek, a

jobbágy tömegek mellett teljes mértékben hiányzotta nemesség és a polgárság. Értelmiségük a görög katolikus papság soraiból került ki. - Románok: Csonka társadalmat alkottak, bár vékony vezető réteggel rendelkeztek (egyháziak, nemesség, polgárság). A románság vezetését elsősorban a papság képviselte (görög katolikus, ortodox). - Szerbek: A zömében délen, a határőrvidéken élő szerbség éléről hiányzott a vezetőréteg. - Németek: A magyarországi németek a 18. századtól alapvetően három csoportra oszlottak: a főleg városlakó németekre, a szászokra (Szepesség, Szászföld) és a betelepülő, túlnyomórészt paraszti sorban élő svábokra. Míg a szászok döntően polgári: iparos, kereskedő és értelmiségi csoportokból álltak, a svábok zömében egynemű paraszti társadalmat alkottak. A svábok főleg katolikus, a szászok és a magyarországi városlakó németség jelentős része evangélikus volt. -

Horvátok: A magyar közjog elismerte Horvátország különállását Magyarországon belül. E nemzetiségek magukkal hozták anyagi és szellemi kultúrájukat, ezzel színesítve a magyarságét. A békekorszak és a telepítések nagy lendületet adtak a mezőgazdaság helyreállításának. Fokozódott a termelés. A Magyar Királyság jó felvevőhely volt az osztrák és cseh ipari termékeknek. Megváltozott az életmód is, habár ez nem volt mindenki számára érezhető (pl.: a paraszti életmód kevéssé változott, ám a halandóság csökkenésével, a járványok és az éhínségek elmaradásával az életszínvonal jelentősen emelkedett). Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel 7. tétel: Magyarország társadalma a dualizmus korában A lakosság létszámának alakulása (TK. 266 oldal): Kb. 30-35%-kal növekszik Magyarország lakosságának létszáma 1867 után Gazdasági fejlődés,

jobb életkörülmények, javulnak a higiéniás viszonyok. 1867  Kiegyezés, lehetőséget biztosít a gazdaság fejlődésére Tőkés termelés kezd kibontakozni, gazdaságban bekövetkezendő változás a társadalomban is változást idézett elő. Megjelennek a tőkés társadalom alapvető csoportjai.  Munkásság, polgárság Torlódott társadalom: (Mo.-on hosszú időn keresztül, együtt élnek a feudális, és a tőkés társadalom alapvető csoportjai.  Nemesek, parasztok, munkásság, polgárság) Mágnások: (nagybirtokosok) kb. 2000 család (bárók, gróf, herceg) Több ezer holdas birtokállománnyal rendelkeznek, modernizálják birtokaikat, politikai hatalmat a kezükben tartják, ők alkotják az országgyűlés felső házát, illetve az államhatalmi ágak kulcspozícióit ők töltik be. Kasztszerűen elzárkóznak Nagypolgárság: A gazdasági hatalmat a kezükben tartják, bankok, gyárak tulajdonosai, Budapesten élnek, gyakran nem magyar származásúak

(németek, zsidók), nagybirtokosokkal próbálnak jóban lenni. Dzsentrik: (középnemesek) 800-1000 hold földbirtok, anyagi helyzetük romlik, nincs tőkéjük korszerűsíteni birtokaikat, nincs szakértelmük, életszínvonaluk romlik, főúri színvonalhoz ragaszkodnak, hivatalokban dolgoznak, kereskedelmi munkát pedig lenézik. Rokoni kapcsolatuk van a nagybirtokosokkal. Úri középosztály: több csoport, olvasztószerep: átmenetet képez az alsó és felső csoportok között, életformát jelentett: érettségi, cselédtartás, 3 szobás lakás jellemezte őket. (Lecsúszott dzsentri; középpolgárság; értelmiségiek) Magas színvonalon éltek, de jelentős vagyonuk nem volt. Kispolgárság: (2,3 Millió) Önálló műhellyel rendelkező kisiparos, kiskereskedő. Posta-vasút alkalmazottai (altisztek). Parasztság: (7 Millió fő – A teljes lakosság 38%-a) Rétegződés  a föld nagysága és minősége alapján.  Gazdag paraszt (50-200 hold föld)  Középparaszt

(10-50 hold)  Szegényparaszt (5-10 hold)  Agrár-proletár (földnélküli; nevezték őket így is: cselédek, summások) Munkásság: új csoport, tőkés fejlődéssel jelenik meg, 2 csoportja van: 1. szakmunkások: cseh, osztrák származásúak, magasabb fizetést kaptak 2. segédmunkások: kevesebb bért kaptak, szakképzetlenek Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel 1868-ban létrejött a budapesti Munkásegylet. Vezetőjük Táncsics volt 1880: Magyarországi Általános Munkáspárt  1890: Magyarországi Szociáldemokrata párt. Legfontosabb követelés: választójog, parlamenti képviselés  Szocialista földmunkás körök: agár-proletárok érdekképviseleti szerve.  1897: Független Szocialista Párt (Várkonyi István) – agár-proletárok érdekeit képviselték 1910-re nő az ország lakossága, 33-35 %-kal, főleg a Dunántúlon és a Felvidéken. Erdélyben ez a folyamat lassabb

volt, annak ellenére, hogy az elvándorlás magas volt. Elvándorlás iránya:  Vidékről városba (Budapest)  Magyarországról USA-ba (1,5 Millió ember – Kárpátaljáról és Erdélyből) Okai: o Nagybirtokokat nem számolják fel o A nehézipar kevés munkahelyet igényel Nemzetiségi politika (TK. 267 oldal) A 18. század végén is volt demográfiai növekedés A Magyarság aránya növekszik 48 %-ról 54 %-ra. Okai: természetes népszaporulat, ill. a kivándorlók nagy része nemzetiségi, természetes asszimiláció (beolvadni a magyarságba) – Ezek főként németek, zsidók. A kiegyezés után, az Andrássy-kormány igyekezett rendezni a nemzetiségiek helyzetét.  Magyar-Horvát kiegyezés  Megszületik a nemzetiségi törvény. 1870-es évekre a magyar kormány igyekszik ezeket betartani. 1879-ben és 1907-ben megpróbálják a nemzetiségi iskolákba a magyar nyelvet kötelezővé tenni. 1890-es évekig nincs nemzetiségi probléma Nincs szerepük a magyar

parlamentben Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel 8. tétel: Feudális társadalom kialakulása és megszilárdulása a kora középkorban Előzmények: 476: Nyugat-Római birodalom bukása  véget ér az ókor  középkor kezdete. A birodalom területén kisebb-nagyobb germán királyságok jönnek létre – pl. gótok, frankok A frankok birodalma lesz a legtartósabb, az V. és IX század között áll majd fent (Később Verdun - 843-ban 3 részre szakad  Nagy Károly unokái felosztják.) A korai feudalizmus idejét Nyugat-Európa fejlődésében az V-X. századig terjedő időszakra tehetjük. Itt alakul ki a feudalizmus, a középkorra jellemző gazdasági, társadalmi berendezkedés, amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül. Maga a szó a latin feudum (föld) szóból ered. A IX. századtól lassú fejlődés indul meg

Európában, a legjellemzőbb része Rajna és a Rhone folyó közötti terület (Frank birodalom). Mezőgazdaságban bontakozik ki leginkább a fejlődés (megjelenik a nehézeke, szügyhám). Az ipar és kereskedelem is fejlődik. Megjelennek a céhek, illetve megindul a Hanza és Levantei kereskedelem. A hűbériség alapja: Martell Károly a 8. században hódítópolitikát folytat, ehhez hadseregre van szüksége, mivel eddig a szabad parasztság alkotta a hadsereget, (páncélos) nehézlovasságra is szüksége van  földet adományoz, a megadományozottak a föld jövedelméből páncélt vehetnek. A nagyobb vagyonú vagy magasabb rangú főúr a kisebb vagyonút vagy vagyontalant - hűbéreseként elfogadja, ezért korlátlan hűséggel, fegyveres szolgálattal tartozik, cserébe a hűbérúr birtokot vagy rangot adományoz neki és megvédi mások hatalmaskodásával szemben. A legfelső hűbérúr általában az uralkodó - király, császár, választófejedelem, herceg

stb. -, hűbéresei a legnagyobb birtokosok, akik szintén tartanak hűbéreseket, akiknek szintén lehetnek hűbéresei, más szóval vazallusai. A KÖZÉPKOR TÁRSADALMÁT A KÖVETKEZŐ 3 CSOPORT ALKOTTA: 1) Nemesek: Egykori római arisztokrácia leszármazottjai, de ide tartoznak a germán törzsfők, hadvezérek is. Jellemzőik: Földek tulajdonosai, hatalmuk alapja ugyanis ez. Hűbériség: kétoldalú kötelezettségvállalás. Önellátásra kényszerül. Jobbágyokat tart 12-13. század: a lovagi kultúra fénykora Kialakul a lovagi eszme, lovagi tornákat rendeznek Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel 2) Jobbágyság: Germán szabadparasztokból, bérlőkből (colonus), és rabszolgákból kialakuló társadalmi réteg. Önálló gazdálkodás, termelő munkavégzés jellemző rájuk Szabad költözködési jog illeti meg. A földesúri birtokon él, melynek része a jobbágytelek, szántó,

majorság, és a közös használatban lévő területek. Földesurától földet kap, de az nem az ő tulajdona. Szolgáltatásokkal tartozik urának: - robot - ajándék - adó Kezdetben legelőváltó gazdálkodás, majd két- illetve háromnyomásos gazdálkodás volt a jellemző. A háromnyomásos gazdálkodás következtében, fejlődik a mezőgazdaság  fejlődik a jobbágyság is. Megjelennek a vagyonosabb jobbágyok, illetve a zsellérek (aki nem rendelkezett saját kezelésben lévő földdel). 3) Egyház: Az egyház a 3. földbirtokos Elméletben az egyházközösség a tulajdonos, gyakorlatban a püspökök, érsek és papok. Az egyház befolyása érvényesül az  oktatásban,  művészetek terén (pl. katedrálisok és templomok építésére kerül sor, vallásos himnuszok, freskók, oltárképek születnek ekkor),  mindennapi életben (pl. felszólította az embereket a lovagi erények gyakorlására, feudális anarchia csökkentésére, bizonyos napokra meghirdette

„Isten békéjét, amikor nem lehetett háborúzni),  gazdasági életben: (pl. zarándokutak épülnek, illetve a zarándok utak mellett városok alakulnak ki). Pápa Az egyház a középkorban hatalmi intézménynek számít, aki földdel rendelkezik. Az egyház intézményrendszere (hierarchiája) a középkorban alakul ki. Érsek Püspök Papok Papnövendék Megjelennek a szerzetesrendek is. A legelső szerzetesrend a 7 sz idején Itáliában jön létre. (Bencés-rend) Kolostorokban, regulák szerint élnek, pl. cölibátus (papi nőtlenség), engedelmesség, szegény életvitel. Elméleti és gyakorlati tevékenységük:  Kódexmásolás  Tanítás  Betegápolás  Mezőgazdálkodás. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel 9. tétel: A 13 századi magyar társadalom – IV Béla és a tatárjárás A társadalmi változásokról ezeket találtam, nézzetek még azért utána, hogy tényleg

jó-e! =) XIII. sz-i társadalmi változások: • első nagybirtokos réteg • nemes helyett báróknak nevezik őket • jelentős földbirtok egységes területtel • befolyásuk alatt lévő kisebb birtokokból familiáris magánhadsereg • növekvő létszámú kis és középbirtokos nemesek volt szerviensekből, várjobbágyokból • Aranybulla alapján szabadon örökölhető földbirtokuk van • adómentességük van, csak a király ítélkezhet felettük • legfontosabb kötelességük a fegyveres honvédelem Jobbágy: várjobbágyokból, közrendű szabadokból, hospesekből volt rabszolgákból voltak a jobbágyok • szabad költözködési jog • ingósággal rendelkeztek • a jobbágytelek a földesúré, használhatóság joga a jobbágyé • a jobbágy a földhasználatért a földesúrnak termény, munka(robot), pénzjáradék • a jobbágyok földesúri joghatóság alatt álnak 1. IV Béla politikája a tatárjárás előtt: II. András halála után fia,

IV Béla (1235-70) /második honalapítónknak tekintjük/ került a trónra. Az új király politikáját kezdetben a kemény kéz jellemezte, példaképének nagyapját, III. Bélát tekintette Célja ekkor a III Béla-kori állapot visszaállítása volt, melynek legfőbb eszközét a királyi birokállomány helyreállításában látta. Megerősítette királyi hatalmát is Felülvizsgáltatta a bárók, sőt a szerviensek és a várjobbágyok kezébe került birtokadományokat - ezzel maga ellen fordította lehetséges támogatóit, mialatt leszámolt András közvetlen híveivel és az édesanyja (Gertrudis) halálában vétkes urakkal. A királyi tanácsban elégetette a bárók székeit, a főpapok és hercegek kivételével senki nem ülhetett a király jelenlétében. Megszüntette a közvetlen bejárást a királyhoz, ezután csak petíció (írásos kérvény) útján lehetett érintkezni az uralkodóval. Intézkedései ellenérzést váltottak ki a vezetőrétegben, amit

fokozott, hogy birtokokat egyáltalán nem adományozott. Az uralkodó érzékelte az ellenállást, mert a birtokvisszavételeket a 30-as évek végére leállította. A tömegek nem vették jó néven azt sem, hogy a tatárok elől menekülő kunokat betelepítette. Julianus barát, egy domonkos szerzetes 1235-ben a keleti magyarok keresésére indult, meg is találta őket, de a közelgő tatárokról is hírt hozott. Erre Béla elkezdte az ország védelmét megszervezni (pl. keleti határok megerősítése, erődépítés) A kunok betelepítésével – tovább a király és a bárók közötti ellentét, (pogány nép, ők is a tatárok elől menekülnek), mert a tömeg a tatárok kémeit látta bennük - a magyarok ellenük fordultak, megölték Kötöny vezért, a kunok pedig pusztítva kivonultak az országból. A király a pápától (IX. Gergely) és a német-római császártól (II Frigyes) is segítséget kért, de azok egy újabb invesztitúra háború miatt nem

segítettek. 2. A tatárjárás: Julianus barát híreinek ellenére sem vették komolyan a veszélyt a magyar urak, sőt, még Kijev 1240-es elestének hírét is közönnyel fogadták. A veszedelem nagyságára a király is Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel csak ekkor döbbent rá. Körülhordoztatta a véres kardot, fegyverbe szólítva a bárókat, szervienseket és várjobbágyokat. A tatárok a Kárpátokban, a Vereckei-hágónál elsöpörték Tomaj Dénes nádor hadát, és szabad volt az útjuk az ország belsejébe. Az ország külső segítség nélkül, saját erejére támaszkodva szállt szembe az ellenséggel. A gyepű áttörésének hírével együtt érkeztek a tatárok Pest közelébe, ahol a magyar és a kun seregek gyülekeztek. Felégették Vácot; Csák Ugrin kalocsai érsek páncélosait mocsaras területen tőrbe csalták. A tatár támadás két irányban folyt: Szubutáj

Lengyelország felől, Batu pedig a Vereckeihágón át érkezett az országba, és itt egyesült a két sereg. A tatár előőrsök a magyar fősereg elől - amit a keleti források szerint a tatárok igen erősnek és nagy létszámúnak tartottak visszavonultak. A két sereg között a döntő ütközetre 1241 április 11-12-én a Sajó folyó menti Muhi közelében került sor, melyben a magyar csapatok döntő vereséget szenvedtek. A csata lefolyásáról is, mint minden sorsdöntő történelmi eseményünkről, eltérő álláspontok léteznek. A kortársak és a történetírás is szégyenletes vereségként értékelte a csatát, bár egyes történészek kiemelik a magyar csapatok helytállását. A csatából a királyt hívei kimenekítették (Pozsonyba majd Zágrábba menekült), de az ország vezetőinek jelentős része (a nádor, az országbíró, a két érsek, három püspök) odaveszett. A király tehát menekült, a mongolok pedig feldúlták az országot. Béla

először az osztrák-stájer hercegnél, II. (Harcias) Frigyesnél keresett menedéket, de az inkább nyugati megyéket vett el és megzsarolta. A király a dalmáciai Trau várában talált menedéket, ahol születendő gyerekét az ország visszaszerzéséért cserébe felajánlotta Istennek -ő lett Árpádházi Szent Margit. A tatárok közben 1242 januárjában átkeltek a befagyott Dunán, és a Dunántúlon is pusztítottak. Csak a kővárak és a fallal körülvett városok álltak ellen nekik (pl.: Székesfehérvár, Esztergom és Pannonhalma) A hódítók azonban 1242 márciusában váratlanul kivonultak az országból. Ennek két oka lehet (az egyik nem zárja ki a másikat): a harci taktikájuk (a kiszemelt területet fokozatosan hódítják meg, azaz elképzelhető, hogy a tatárok, mint a nomádoknál szokásos, csupán a későbbi támadást kívánták előkészíteni, céljuk 1241-42-ben csak rablás és félelemkeltés volt), Ögödej nagykán halála (Batu

jelöltette magát a trónra). De van olyan felfogás is, mely szerint (a veszteségek ellenére) az ország ellenállása kényszeríttette volna a tatárokat kivonulásra, mivel nem tudták megszilárdítani hatalmukat. 3. IV Béla politikája a tatárjárás után: Az ország siralmas állapotban volt a tatárok kivonulása után. A hatalmas emberveszteség (melyet a kutatók 50% és 20% közöttire becsülnek) nyomán területek néptelenedtek el, a településhálózat teljesen szétroncsolódott (egy német évkönyv 1241-ben már le is mondott a magyarokról, mondván, Mo. 350 évi fennállás után elpusztult) A veszteségek persze nem egyformán érintették az ország területét. A seregek útvonalában, a folyóvölgyekben nagyobb volt, mint a félreeső hegyvidékeken. Mivel a magyarság elsősorban az alföldeket és a völgyeket lakta, a veszteségek elsősorban őket érintették, így a tatárjárás kihatott az ország etnikai viszonyaira is. A tatárjárás előtt az

ország nagy részét benépesítő magyarság mellett az északi hegyekben és a Dráva vidékén szlávok éltek, a Szepességben és DélErdélyben szászok, és szétszóródva egyéb hospesek. Jelentős volt a keletről érkező besenyő, ún, kun bevándorlás. Az utóbbiak a medence belsejében élő szlávokkal együtt beolvadtak a magyarságba. A veszteségeket részben a bevándorlás pótolta. IV Béla visszahívta a kunokat, akik az Alföld elpusztult vagy ritkán lakott vidékein telepedtek le (Nagykunság, Kiskunság, Temesvidék). Ekkor települtek le a jászok (alánok) is a Jászságban E két nomád nép, a korábbiakhoz hasonlóan, egy-két évszázad alatt beolvadt a magyarságba. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel Telepítések és betelepülés is volt. A XIII század eleje óta Erdélybe betelepülő vlachok (oláhok/románok) száma megnőtt (ill. a románok Erdélybe való

bevándorlása ekkor kezdődött). Az állattartó románok elsősorban a királyi erdőuradalmakban települtek le, így az elnéptelenedett területekre cseheket, morvákat és németeket kellett telepíteni. A cseh és lengyel bevándorlás révén délebbre húzódott a szláv etnikai határ, de az ország lakosságának 70-80 %-át továbbra is a magyarság alkotta. A tatárjárás után IV. Béla, belátva korábbi politikájának kudarcát, lemondott a királyi birtokállományról, sőt a bárók megnyerése érdekében maga is jelentős adományokat adott katonaállításhoz és a korábban tiltott várépítéshez kötve. A király maga is számos erődítményt emeltetett (pl.: Buda, Visegrád, Sárospatak) Ösztönző intézkedéseinek következtében tömeges várépítés indult meg (29 új vár épült). Gazdasági és védelmi okok egyaránt vezették a városfejlesztés pártolásában. Számos településnek adott városi rangot, amelyek így fallal vehették körül

magukat. A városok olyan, nyugati jellegű kiváltságokat nyertek, amelyeket a korábban Fehérvárra költöző hospesek is kaptak. Béla külpolitikájában szakított a hagyományokkal, békés szövetségi viszonyra törekedett Haliccsal és Lengyelországgal -melyet dinasztikus házasságokkal is megerősített-, Babenberg Frigyestől pedig visszavette a kizsarolt vármegyéket. A visszahívott és letelepített kunokkal folytatott kapcsolatot házassággal erősítették meg: Béla fiát, Istvánt a kun hercegnővel házasította össze. Lányait orosz és lengyel hercegekhez adta, így támogatókat szerezve egy újabb tatár támadás esetére. Az ország megerősítése, talpra állítása után aktív külpolitikába kezdett a király. Harcias Frigyes halála után hadjáratokat vezetett Ausztriába, 1254-ben pedig Csehországgal megosztoztak Frigyes hagyatékán: Dél-Stájerország Magyarországhoz került. 1260-ban a morvamezei csatában azonban vereséget szenvedett II.

Ottokár cseh királytól, így Csehország rövid időre Kelet-Közép-Európa egyik vezető hatalma lett. A Balkán felé sikeresebb volt a hódítás: 1254-ben elfoglalta Boszniát, 1263-ban pedig megverte a bizánci sereget. IV. Béla uralkodásának utolsó éveit a fiával, Istvánnal folytatott küzdelem keserítette meg. Harcuk az adományozások révén a bárók megerősödését eredményezte A bárók széttagolt birtokaikból cserével és erőszakkal egységes birtoktesteket kovácsoltak. Egyes családok egybefüggő, hatalmas területek uraivá váltak. Tartománnyá terebélyesedő birtokaik környezetében az élet minden területén döntő szerepre tettek szert. A befolyásuk alá került területek kisebb birtokosaiból szervezték meg uradalmaik irányítását, fegyveres kísértük, bandériumaik tisztjeit. Ezt a jelenséget familiaritásnak nevezzük A bárók a legmagasabb állami méltóságok viselőiként familiárisokkal intézték a tisztségükből

fakadó teendőket is. 1262-ben a pozsonyi egyezségben megosztotta az országot fia, István és maga között, hogy elkerülje a trónviszályt. Ennek értelmében a nyugati rész Béláé, a keleti Istváné lett, létrejött a társuralkodói rendszer. 1267-ben adtak ki egy 10 cikkelyből álló dekrétumot, amelyben a szervienseket először nevezték nemeseknek, megerősítették a jogaikat és kötelezték magukat, hogy minden évben részt vesznek a fehérvári törvénylátó napokon. Kiegészítő jegyzetek: IV. Béla támogatói: • Megadományozott birtokosok • Szerviensek • Szabad királyi városok lakói Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel 10. tétel: Széchenyi István és a polgárosodás fı kérdései Széchenyi István a magyar polgári reformmozgalom elindítója, egyik eszmei megalapozója. Célja Magyarország felemelkedésének, modernizálódásának, gazdasági és

politikai önállóságának növekedése a Habsburg Monarchia keretein belül. * 1790-es évek: elsı reformgondolatok – Programja: haza (nemzeti önállóság a birodalmon belül) és haladás (reformok útján polgári társadalom és tıkés gazdaság) 1791-ben született Bécsben. Apja Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, anyja, Festetics Júlia, F. György, a keszthelyi Georgikon alapítójának nıvére. Igen fiatalon katonáskodott, részt vett a napóleoni háborúkban, mint huszártiszt 1814-tıl nagy utazásokat tett. Bejárta Európa legfejlettebb országait és Kelet vidékeit Nagy hatással volt rá Anglia. Az itt szerzett tapasztalatok hatására kezdeményezte és fellendítette a honi lótenyésztést és versenyrendezést. /Megírta a szakma hazai alapmővét: Lovakrul címmel./ Pozsonyban, majd késıbb Pesten angol mintára Kaszinót nyit az ottani társasági szokások meghonosítására. Az 1825-ben, pozsonyi

országgyőlésen birtokainak egy évi jövedelmét (vagyis e tıkésített összeg kamatait) felajánlotta egy magyar nyelvmővelı Tudós Társaság megalapítására (a késıbbi MTA), s ez egy csapásra ismertté tette a nevét. a) Elméleti tevékenysége Amikor pénzkölcsönét - bár 90000 hold föld ura volt- a bécsi bankház megtagadta, birtokos társai gondolatait is felhasználva és továbbfejlesztve, megírta a 1. Hitel: c munkáját (1830) A mő megjelenésekor a nemesi birtokosok külterjes, kevés hasznot hajtó, jobbágyi robotmunkára épülı gazdálkodást folytattak, miközben egész Európában meredeken estek a gabonaárak. A Hitel tehát társaihoz szól Azt bizonyítja, hogy a birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene. A hiteltörvény hiánya miatt nem képesek jobban élni Addig nincs hitel, amíg fennáll a szabad birtokforgalmat gátló ısiség törvénye. A földbirtokosnak nincs valódi tulajdonjoga az ısiség (aviticitas), a

Korona visszaháramlási joga (fiscalitas), az úrbériség és a nem nemes birtokszerzésének tilalma miatt. 2. Világ: 1831-ben jelent meg Széchenyi szerint a reformokat a kormány megnyerésével lehet végrehajtani. (többnyire a jobbágyság kérdésével foglalkozik – nincs szükség a jobbágyok munkájára) Számít az arisztokrácia támogatására, Gróf Desseffy József bírálatot indít  Taglalat (ennek hatására írja meg a Világot) 3. Stádium: 1833-ban jelent meg 12 pontban íródott Egységes rendszerbe foglalta Széchenyi gondolatait a rendi berendezkedés felszámolásáról (ezzel befolyásolni szerette volna az 1832/36-os országgyőlést, azonban a cenzúra kötözködése miatt mőve nem jelenhetett meg, csak 1833-ban, akkor is Lipcsében). Széchenyi az elıszóban kifejti, hogy a nemzetnek választania kell elırehaladás és helyben maradás között. Az elırehaladást azonban csak az elavult alkotmány megváltoztatásával lehet elérni. Az

alkotmány ugyanis rossz, mert nyolcszázezer nemesre alapoz, több millió ember helyett. Ahhoz, hogy valamit is lehessen tenni, elıször fel kell ismerni a rossz helyzetet, és tudatosítani kell, hogy annak megváltoztatását nem a kormánytól kell várni, hanem magunktól. Arra próbál meg választ adni Széchenyi ebben a könyvében, hogy hogyan lehet a jelenlegi helyzetet megváltoztatni. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel Szerinte 12 törvény szükséges a változásokhoz, az utolsó hármat azonban nem részletezi – azokat késıbb szerette volna kifejteni. b) Gyakorlati alkotásai: - Segített a Lánchíd építésében. A nemesek fizették a hídpénzt - Felkarolta és fellendítette a Dunán való gızhajózást (elsı gızhajó Pest-Buda és Zimony között 1831). - A Duna és a Tisza szabályozását segítette. - Részt vett a sugaras vasúthálózat kiépítésében, mely

megkönnyítette és leegyszerősítette a közlekedést. - Segédkezett a gızhenger és a gızmalom elterjesztésében. - Létrehozta a Nemzeti Kaszinót a politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megvitatására, az összetartás erısítésére, és némileg saját eszméi terjesztésére. - Az állattenyésztés fejlesztésére, melynek érdekeit állandóan szívén viselte, alakította 1830. június 11-én az Állattenyésztı Társaságot. - Bıvítette a szórakozási lehetıségeket (lóverseny, vívótermek, uszodák). - Selyemhernyó tenyésztés - Téli kikötı létesítése - Megépítette az Óbudai Hajógyárat 1845-ben. Felvidék keleti részén kolerajárvány tör ki, ami 1831-ben felkelést szít. A hadsereg ugyan könnyedén leveri, de a figyelem a jobbágyságra irányul. Ezután a nemesség felfogta, a jobbágyok helyzetét feltétlenül meg kell oldani->reformokat javasoltak. Az országgyőlésre új, reformpárti politikusokat választottak

(Kölcsey Ferenc, Klauzál Gábor, Deák Ferenc), akik felismerték, ahhoz, hogy maguk mellé állítsák a jobbágyságot, tulajdonhoz kell juttatni ıket, felszámolni a jogfosztottságukat. Ezáltal a nemesség és a jobbágyság egy nemzetbe egyesülve képviselni tudja közös érdekeit. Az 1832-36-os országgyőlés az alsótábláján az önkéntes örökváltság mellé álltak. E koncepció lényege szerint a jobbágy, ha megegyezett a földesurával, örökre megválthatta terheit, így egykori telkének teljes jogú birtokosává válhatott. Az uralkodói leirat 1834 augusztusában a tervezet leglényegesebb pontjait visszautasította. Az alsótáblán ismét megszavazták a tervezetet, de ekkor már a felsıtábla újbóli visszaküldı határozata után a kormány megyei aktivitása beérett: a felbujtott bocskoros nemesség a megyegyőléseken érvényesítette az udvar akaratát. Így a követutasítások több megyében kedvezıtlenre fordultak, és ezért az önkéntes

örökváltság terve 1834 decemberében már az alsótáblán megbukott. Az 1839-40-es országgyőlésen az önkéntes örökváltság ügyét ezúttal a megjelent fırendek többsége különösebb vitatás nélkül elfogadta, és taktikai jellegőnek szánt eredményként ezúttal a kormány sem ellenezte azt. Az önkéntes örökváltság lehetıvé tette, hogy egyes személyek vagy egész községek egy összegben örök idıre megválthassák tartozásaikat. Az akadály abban rejlett, hogy a jobbágyok nem rendelkeztek elegendı pénzzel a teljes váltságösszeg megfizetéséhez. A jobbágyok jogi helyzete ismét csak kicsit változott, a személyi és vagyoni biztonságról szóló javaslatot a kormány elhalasztotta. A magyar nyelv ügye: A nyelvújítással párhuzamosan az országgyőléseken a magyar nyelv elfogadásáért folyt a küzdelem. Országgyőlésrıl országgyőlésre születtek a részeredmények, végül 1844-ben a magyar nyelvet államnyelvvé

nyilvánították. Ez volt az egyetlen ügy, amit a reformkorban siker koronázott. A magyar államnyelvért folytatott küzdelem állomásai: -1792. A magyar nyelv tantárgy a mo-i iskolákban -1825. MTA megalapítása -1830. A Helytartótanács és bíróságok nyelve magyar -1836. A törvényeket magyarul fogalmazzák -1844. A magyar államnyelv elfogadása Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel 11. tétel: A Rákosi korszak mindennapjai 1946-ban megkezdıdik a kommunisták megerısödése. 1948 a fordulat éve lesz Magyarországon, hiszen létrejön a MDP (Magyar Dolgozók Pártja). A párt tagja volt Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás is. Megkezdıdik a többpártrendszer és a különbözı szervezetek felszámolása, emellett létrejön a Magyar Függetlenségi Népfront (Hazafias Népfront). 1948 júniusában Tildy Zoltánt lemondatják, Szakasits Árpád lesz az új köztársasági elnök.

Következı évben megtartják az egypárti választásokat  MDP gyız, így Dobi István lesz a miniszterelnök. 1949 és 1953 között kiépül a kommunista diktatúra, a proletárdiktatúra. Magyarország pártállam lesz, ez az idıszak a Rákosi-kultusz idıszaka is. A párt vezetıi ugyanakkor mégsem önállóan cselekednek, az utasítások Moszkvából érkeznek. A rendszer kiépülésének lesz gazdasági és társadalmi vetülete is. Gazdaság: a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott • • • Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza Élelmiszer-fejadag A világgazdaság legnagyobb inflációja pengı elértéktelenedett ↓ Az állam megırizte vezetı szerepét a gazdaságban. 1946: szénbányákat, erımőveket, nehézipari üzemeket államosították USA visszaadta a MNB aranykészletét Ft bevezetése 1974: hároméves terv 1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították 1949: a 10 munkásnál

többet foglalkoztató üzemeket államosították 1949-re kiépítették az egypártrendszerő diktatúrát Magyarországon. Teljes körő államosítást hajtottak végre a mezıgazdaságban, az iparban és az oktatási rendszerben. A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés: • ÁVH: Államvédelmi Hatóság • • • • Csak a párt vezetıinek volt alárendelve Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat Kényszervallatás Ellenırzése alatt álltak az internáló táborok Vezetıje: Péter Gábor • • • Kb. 40000 fogoly 100 db internálótábor Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy • • • Internálótáborok: a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták • Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették • Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per) ↓ Egy millió ember ellen indítottak

eljárást félelem és a gyanakvás légköre uralkodott Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel A terror és a megfélemlítések tették lehetıvé a mezıgazdaságban és az iparban végrehajtott erıszakos kollektivizálást. Mezıgazdaság: • • • • • • Erıszakos kollektivizálás: termelıszövetkezeteket (TSZ) és állami gazdaságokat hoztak létre Kuláktalanítás = gazdag paraszt vagyonfosztása (jelentıs részüknek be kellett lépni a termelıszövetkezetekbe, magas adókat szabtak ki rájuk. Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terménybıl mennyit kell beszolgáltatni. Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették Padlássöprés: következı évi vetımagot elkobozták Gyapottermesztés meghonosítása Az ország gabona- és borimportra szorult. A mezıgazdaság államosításának célja az ipar számára megfelelı munkaerı biztosítása.

Az iparosítás költségeit a parasztság kiuzsorázásából kívánták elıteremteni. Ipar: • • • • • • • • • • elsıdleges cél: Magyarország a „vas és az acél országa” legyen nehézipart erıltetett menetben fejlesztették önellátás (az ország természeti adottságainak figyelmen kívül hagyása) Magyarország Szovjetunióból importált feketekıszenet és vasércet Új iparvárosok építése: Dunaújváros, Tiszaújváros, Kazincbarcika, Tatabánya Tervutasításos rendszer, emberi munkaerı kihasználása. A fogyasztást igyekeztek alacsony szinten tartani. Olyan szakszervezetek jönnek létre, melyet a párt érdekeit képviselték. Munkaverseny-mozgalom A könnyőipart elhanyagolták Infrastruktúra: • elhanyagolták, ugyanis innen vonják el a hiányzó tıkét. Társadalmi következmény: • • • Az életszínvonal 1949-tıl 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent Ellátási gondok 1951-ben bevezették a jegyrendszert Rettegés,

félelem légköre uralkodott 1949. augusztus 18: Elfogadták az új alkotmány  • Új államforma: népköztársaság. • Megszőnt a köztársasági elnök tisztsége létrejön helyette az Elnöki Tanács (kollektív államfıi testület). Elnöke: Szakasits Árpád Feladatai: törvényerejő rendeleteket hozott, az országgyőlés mőködése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett + elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit. • Megszőnt a bíróság és az ügyészség függetlensége. • Pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények 1950: új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer (szovjet minta alapján) • • megszőnik az önkormányzatiság a párt utasításait hajtják végre. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 12. tétel 12. tétel: Az Egyesült Államok alkotmánya (USA születése, függetlenségi

háború) Kiindulópont (Előzmények): 1492 Földrajzi felfedezések  Megkezdődik Amerika gyarmatosítása. Közép- és DélAmerikában változatlanul a spanyolok, portugálok voltak az urak Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre = Ebből fog létrejönni az Egyesült Államok. A gyarmatok lakói őslakók, négerek és angolok lesznek. Gyarmatok típusai: Állami alapítású Vallási alapítású Kereskedelmi társaság által alapított Magánalapítású gyarmatok. A gyarmatok Anglia számára azért is fontosak, mert piacot biztosítanak, nyersanyagot és a felesleges lakosságot is le lehet vezetni. GYARMATOK CSOPORTOSÍTÁSA: - Az északiak:     - Önkormányzattal rendelkeztek. Gazdaságilag fejlettek (tőkés termelés kibontakozóban, manufaktúrák, hajó, fém, textil). Farmergazdaságok voltak. Nagyobb önállósággal rendelkeztek. A déli gyarmatok:  Királyi vagy magántulajdonban voltak  Néger rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer

terjedt el (monokultúrák)  A föld birtoklásáért földbért kellett fizetni.  Fejletlen ipar.  Szorosabb kapcsolat Angliával. A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ OKAI: ⇒ Politikai ok: ♦ Nincs adózás képviselet nélkül: Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak törvénytelennek tekintették, ugyanis képviseletük nem volt. ⇒ Területi ok (földkérdés): ♦ Anglia megtiltja a Nyugatra való terjeszkedést (így jobban tud ellenőrizni). ⇒ Gazdasági ok: ♦ Anglia akadályozza a gyarmatokon az ipar fejlődését  szigorító intézkedéseket hoz: pl. Teatörvény („Bostoni teadélután” 1773 december 16) Az újabb szigorító intézkedéseknek köszönhetően a fegyveres összecsapások 1773 és 1774 között állandósulnak.  1774 szeptemberében Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa: összefognak a gyarmatok, George Washington lesz a függetlenségi háború főparancsnoka. A gyarmatok jobbnak

látják, ha kivívják függetlenségüket. 1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot Megszületett az új, független állam, az Amerikai Egyesült Államok.  A Függetlenségi Nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson készítette.  Emberi szabadságjogok megfogalmazása.  Megszületett az új, független állam. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 12. tétel  Demokrácia, fő hatalom: nép.  Rabszolga-kérdéssel nem foglalkozik.  13 tartomány egyesülése. 1777. – Saratoga: Gyarmatok első győzelme 1781. – Yorktown: döntő csata – gyarmati győzelem francia segítséggel 1783. – Versailles: Függetlenségi háború lezárása  III György elismeri a gyarmatok függetlenségét. FEGYVERES ERŐVISZONYOK: - A gyarmatok:     - Angolok:     Képzetlenek, önkéntesekből állt. Nincs megfelelő fegyverzet, de jó a terepismeretük. Saját ügyért

harcoltak. Alkalmazták az indiánoktól tanult technikát. Képzett, felszerelt, fegyelmezett. Van utánpótlás. Lojalista – királypárti. Zsoldos hadsereg A függetlenség elnyerése után nyitva maradt a kérdés: kialakul-e az egységes amerikai nemzet, vagy különálló államként „él” tovább? Egyesült Államok (13 tagállammal együtt) ⇒ FÖDERALISTA elképzelés (Washington): ⇒ ANTIFÖDERALISTA elképzelés (Jefferson): A tagállamok felett erős központú A tagállamok felett gyenge központi kormány álljon. kormány álljon. 1787-ben összeült a szövetségi (alkotmányozó) gyűlés, és megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát. A világ első és legrégebbi alkotmánya, mely a hatalommegosztás elvére épül és egyben modern köztársasági alkotmány. Minden tagállamnak van önálló parlamentje, önálló kormánya. Az Egyesült Államok élén erőskezű kormány (UNIÓ) áll. /központi kormány/ Prezidenciális rendszer: Unió elnöke

= Az Egyesült Államok elnöke. Unió hatásköre: 1. Honvédelem, külpolitika. 2. Külkereskedelem, pénzügy. Elnök hatásköre: hadsereg főparancsnoka; kinevezi a minisztereket, diplomatákat, bírákat; irányítja a külpolitikát; vétójoggal rendelkezik (ha a kongresszus 1/3-a elfogadja, nem érvényes); 4 évre választják közvetett úton (állampolgárok  elektorok  elnök). Központi parlament = Kongresszus / törvényhozó hatalom /: A szenátusból és a képviselőházból áll. A szenátus elnöke egyben az Egyesült Államok alelnöke. A tagállamokból 2-2 képviselő van jelen A képviselőházban a lakosság számarányának megfelelően küldhet képviselőket. Bírói hatalom (igazságszolgáltató): élén a legfelső bíróság, vezetőjét az elnök nevezi ki. Számos biztosíték gondoskodott a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztásáról. A kiegészítések 1791 megteremtették a gyülekezés-, a szólás-, a sajtó

szabadságát és az egyháznak az államtól való elválasztását. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel 13. tétel: 1848-as forradalom vívmányai Magyarországon Az 1848-as magyar forradalom legfıbb vívmányai: 1848 tavasza felrázta szinte egész Európát. Forradalmi hullám söpört végig a feudális birtokokon is. Ez a forradalmi hatás eljutott Magyarországra is Három helyszín hatott egymásra: Pest, Pozsony és Bécs. A forradalommal kapcsolatban kialakult 2 eszme: • Liberalizmus: liberális(szabad) - az ember természetes állapota a szabadság - egyenlı, tıke elidegeníthetetlen jogok - népképviseleti országgyőlés - hatalmi ágak megosztása - gazdasági szabadság - polgári társadalom legyen • Nacionalizmus: egy nemzet, egy állam - 19. század elején: birodalmak (Habsburg, Török, Orosz) - a két eszme összakapcsolódik Az 1848 februári párizsi forradalom

hatására Kossuth Pozsonyban március 3-án az országgyőlésen elmondta felirati javaslatát. - azonnali jobbágyfelszabadítást - közteherviselést - független, az országgyőlésnek felelıs nemzeti kormányt követelt. Március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, Metternich megbukott. Március 14-én Pozsonyban az országgyőlés elfogadta a "felirati javaslatot". A pozsonyi nép fáklyás felvonulást rendezett. Március 15-én Pesten vér nélkül gyızött a forradalom. Reggel a "márciusi ifjak" a Pilvax kávéházból indulva elıször az egyetemeket járták végig majd a Nemzeti Múzeum elıtt nagyülést tartottak. A nép nevében lefoglalták a "Landerer és Heckenas" nyomdát és kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Majd a pesti Városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot. Így a petíció, mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba, majd Bécsbe. Március 17-én az uralkodó

kinevezte gróf Batthyány Lajost Mo. felelıs miniszterelnökének. Április 7-én megalapította kormányát, amelyben a tárcák többsége az Ellenzéki Párt kezében volt. A kormány a "Rend és Béke" jelszavát követte Szinte azonnal a elkezdte törvényelıkészítı és alkotó munkálatait. 1. A forradalom eredménye: Sikerült elfogadtatni az udvarral (V. Ferdinánd) Kossuth követelését ill a 12 pontot1848 április 11.-áprilisi törvények- 48-as alkotmány Összegezve: lerakja a modern polgári Mo. alapjait, az államformája alkotmányos monarchia, berendezkedése polgári demokrácia, véget ér a reformkor a törvény megszületésével, kibontakozhat a polgári demokrácia. 2. 1848-as áprilisi törvények: a) Társadalmi átrendezıdést rögzítık: - jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással - az ısiség eltörlése Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel -

közteherviselés - politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése b) Új politikai berendezkedést rögzítık: - törvényhozó hatalom – országgyőlés – népképviseleti alapon - választójog - az országgyőlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik. - a képviselıket három évre választották - a végrehajtó hatalom független, az országgyőlésnek felelıs minisztériuma lett - az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes - sajtószabadság - Erdély uniója c) Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül: - a király távollétében jogköre a nádorra száll - a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak 3. Az áprilisi törvények nem rendezték nemzetiségi kérdést Komoly problémákat jelentett a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták. Népgyőléseiken azonban már

többet követeltek, mint anyanyelvi közigazgatást. Az áprilisi törvények folytán parasztmozgalmak jönnek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt. Nemzetiségi mozgalmak nehezítették a kormány munkáját, minél a nemzetiségek is jogokat követeltek. Önálló nyelvhasználatot – nyelvi autonómiát, belsı ügyeik önálló intézését – belsı autonómiát. Kialakultak a magyarellenes törekvések. Az udvar ezt kihasználva támogatta a nemzetiségek törekvéseit, így gyengítette a magyarság helyzetét. 1848 június vége elsı népképviseleti választás – gyıznek a liberálisok, a radikálisok visszavonulnak. 1848 július 5. Népképviseleti országgyőlés fı feladata - a honvédelem megszervezése, - a forradalom megvédése Az udvar ellenlépései: követelték az önálló hadügy- és pénzügyminiszter lemondását, és a minisztériumok beolvasztását az osztrák minisztériumokba. Batthyány és Deák tárgyalásai kísérlete

nem sikerült, így szeptember elején lemondott a kormány, ettıl kezdve a forradalom balra tolódott. Szeptember közepén megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány ami október elejétıl a kormány szerepét vette át. A 6 tagú végrehajtó hatalom vezetıje Kossuth Lajos volt. Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete Az európai forradalmi hullámoknak, a magyar forradalom jelentıs állomása volt. Külsı okok a párizsi és a bécsi forradalmak, belsı okok a magyar reformkor, a reformkori küzdelmek voltak. Az 1848-as februári párizsi forradalom hatására Kossuth március 3-án a pozsonyi országgyőlésen az alsótábla ellenvetése nélkül felirati javaslatában azonnali jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, és független az országgyőlésnek felelıs nemzeti kormányt követelt. A bécsi forradalom hatására március 14-én a továbbfejlesztett változatot a fırendi tábla is elfogadta. Március 15-én Pesten vér nélkül gyızött a forradalom.

A kezdeményezı illetve fı szerepet a márciusi ifjak vállalták magukra. Jellemzıjük a radikális politikai felfogás volt, széles tömegbázissal nem rendelkeztek. A forradalmi mozgalmaktól, a birodalom széthullásától tartó udvar mindenben engedett Az országgyőlés megkapta a felhatalmazást arra, hogy a politikai átalakulás alaptörvényeit megfogalmazza. Március 17-én az uralkodó kinevezte gróf Batthyány Lajost Magyarország felelıs miniszterelnökének. Április 7-én megalapította kormányát A kormány bázisát képzı liberális nemesség a forradalmat befejezetnek tekintette, míg a jobbágyság és a nemzetiségek viszont csak a kezdetnek. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel 14. tétel: Parlamenti demokrácia és önkormányzatiság – Magyarország 19891990 után A magyar alkotmány a rendszerváltás során megváltozott, 1989. október 23-án mondta ki az

ideiglenes köztársasági elnök, hogy Magyarország köztársaság, többpárti parlamenti demokrácia. Mitıl parlamenti?  Több párt rendszerőség. Több, mint 100 párt mőködik Magyarországon, habár javarészük csak pici párt, amik nem rendelkeznek a parlamentbe való bejutáshoz szükséges feltételekkel.  Hatalmi ágak szétválasztása. A törvényhozás az országgyőlés kezében van, a végrehajtó hatalmat a kormány, a köztársasági elnök és a miniszterek képviselik. Így, aki miniszter, az nem szavazhat az országgyőlésben. Az igazságszolgáltatás pedig a bíróságok feladata  Ellenırzés: 1. országgyőlés szintjén: az országgyőlés a nép által választott képviselık és függetlenek alkotják, akiket pártok szerint 2 részre osztanak. A kormánypártra és az ellenzékre Így az ellenzéknek lehetısége van ellenırizni a kormánypártot. 2. A kormányt a végrehajtó hatalmat, a miniszterek ellenırzik, s végül 3. A köztársasági

elnök és a bíróságok ellenırzik az országgyőlést, hogy ténykedésük megfelel-e az alkotmánynak.  Népképviselet (kiemelten az országgyőlésben). A nép akarata szerint áll fel az országgyőlés Alkotmány: Az alkotmány egy ország alaptörvénye. Ez általában kimondja egy ország társadalmi berendezkedését, az államrend alapelveit, az államszervek szervezeti és cselekvési alapelveit, az állampolgárok alapvetı jogait és kötelezettségeit. Az alkotmány a legnagyobb joghatállyal rendelkezik, a többi törvény megalkotásának alapja. Egyetlen törvény és jogszabály sem ütközhet az alkotmányban foglaltakkal. A Magyar Alkotmány szerint a választópolgárok közösségét megilleti az önkormányzáshoz való jog, amely nem más, mint a helyi közügyek demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A hatalom jogforrása a magyar nép, ezért rendszeresen ki kell írni a választásokat. Az

országgyőlési képviselıket 4 évente választják. A képviselıket a választópolgárok általános és egyenlı választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Választópolgár lehet minden nagykorú, közügyektıl el nem tiltott magyar állampolgár. Választási rendszer: A választási rendszert az 1989-es választójogi törvény határozza meg. Nincs diszkrimináció! Egyéni jelölt akkor indulhat egy választó körzetben, ha megszerzi legalább 750 választópolgár aláírással hitelesített ajánlását (kopogtatócédula). Ha egy megyében vagy a fıvárosban egy párt az egyéni körzetek legalább negyedében jelöltet tud állítani, akkor összeállíthat egy úgynevezett területi listát. Továbbá: ha egy párt legalább 7 területi listát tud felállítani, készíthet egy úgynevezett országos listát. Egyéni körzetekben független jelöltek is indulhatnak, de listát csak pártok állíthatnak. Minden választó két

szavazatot adhat le, egyet a választási körzetének valamelyik egyéni jelöltjére, egyet pedig a területi listák egyikére. A 386 mandátumból 176-ot az egyéni választókerületekben lehet megszerezni Ha egy jelölt a leadott szavazatok legalább 50% + 1 voksot megszerez, a mandátum sorsa már az elsı fordulóban eldıl. Ha ez nem történik meg, második fordulót tartanak, ahol már az egyszerő többség is elegendı. 152 parlamenti helyet a területi (megyei és fıvárosi) listáról Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel töltenek be, de ebbıl csak azok a pártok részesülnek, amelyek átlépték a parlamentbe jutás küszöbét (szavazatok 5 %). Végül az egyéni körzetekbe be nem jutó párt-jelöltekre esı ún. töredék-szavazatokkal a küszöböt átlépı pártok országos listáiról újabb 58 parlamenti hely sorsa dıl el. Kormányt az a párt alakíthat, amely képes maga

mögé állítani a parlamenti képviselık többségét, ezt követıen azonban a kormány csak konstruktív bizalmatlansággal váltható le. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, amely felelıs a parlamentnek. A kormány végrehajtja a törvényeket, irányítja az államot A parlamentáris köztársaságokban a legerısebb hatalommal a parlament rendelkezik. A parlament hozza a törvényeket, választja meg a kormányfıt (a miniszterelnököt) és az államirányítás más, magas szintő szereplıit (pl. a köztársasági elnököt), bizalmat szavaz a kormányprogramnak, szükség esetén bizalmatlanságot a kormány mőködésének. A kormány ellenırzésének formája az is, hogy bizonyos döntésekben a kormány csak a parlamenttel egyetértésben intézkedhet. Így pl a hadsereg felhasználása, háború és béke kérdésében való döntés, illetve a nemzetközi szerzıdések ratifikálása. A modern parlamentarizmusban a kormány politikai felelısséggel

tartozik a parlamentnek. Csak parlamenti többséggel lehet stabil kormányt teremteni. A parlamenti ellenzék funkciója az, hogy a törvényhozás és a kormánypolitika kritikáját adja és politikai alternatívákat mutasson fel a választók számára. A kormány és az egész végrehajtás feletti parlamenti kontroll hagyományos és legfontosabb intézménye a plenáris üléseken biztosított politikai nyilvánosság /Tévéközvetítések, sajtóközlemények/. A köztársasági elnököt a parlament választja öt évre. Az államfı adja a kormányfıi megbízást a gyıztes párt vezetıjének, ı írja ki az új választásokat, és képviseli a Magyar Köztársaságot a nyilvánosság elıtt. Az igazságszolgáltatás függetlenségét törvények és intézmények biztosítják. Az alkotmányosság legfıbb ıre az Alkotmánybíróság, tagjait 9 évre választja az országgyőlés, igen széles jogkörrel. Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a parlament által

elfogadott törvényeket vagy kormányrendeleteket, ha úgy ítéli meg, hogy azok sértik az alkotmányban rögzített alapjogokat. A tanácsrendszer szerepét a településeken az önkormányzatok vették át, megváltozott jogkörrel. Az önkormányzati választásokon a szavazók külön voksolnak az önkormányzati testület tagjaira, illetve a polgármesterre. Az önkormányzatok feladatává vált az alapvetı közszolgáltatások biztosítása, s ık vették át a helyi oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények feladatait is. Helyi ügyekben az önkormányzat szabadon dönthet, az állam vagy a bíróságok csak törvénysértés esetén bírálhatják felül ezt a döntést. Az önkormányzatok anyagi eszközei részben saját forrásokból, részben állami hozzájárulásokból származnak. Az Országgyőlés egyik fontos feladata; a törvényhozás. A törvények ma egész jogi csomagot alkotnak, többségüket nagy létszámú szakapparátus készíti elı,

és a kormányzat nyújtja be ıket. A javaslat megszavazása után elıször az Országgyőlés elnöke írja alá, majd továbbítja az államfınek. A köztársasági elnök által aláírt törvényt az Országgyőlés legközelebbi ülésén az Országgyőlés elnöke kihirdetettnek nyilvánítja, és a hiteles szöveget a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben kihirdetik. Az Országgyőlés akkor határozatképes, ha a képviselık (386) több mint a fele jelen van. A mindenkori ellenzék pozíciójának erısítését szolgálják a 2/3-os törvények. Ilyen szavazati aránnyal lehet csak módosítani az Alkotmányt, és kb 30 alapvetınek tekintett törvényt. A másik fontos feladat; a végrehajtó hatalom ellenırzése, amelynek gyakorlása elsısorban az ellenzék erıitıl várható. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel Önkormányzati rendszer Magyarországon: Jelenleg több mint négyezer

település van. Ebbıl kb háromezer, rendelkezik önálló települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. Az önkormányzat a helyi közösség életét irányító, annak közvetlen érdekeit kifejezı, független szervezet, amely saját ügyeiben a központi hatalomtól független döntéseket hozhat. A helyi önkormányzatok választott vezetıje a polgármester. Az önkormányzati képviselıket és a polgármestereket szintén négyévenként választjuk. Az országgyőlési képviselıket tavasszal, míg a helyi önkormányzatok tagjait, vezetıit ısszel. A törvény meghatározza az önkormányzati képviselı, illetve polgármester (fıpolgármester) jelöltségéhez szükséges arányokat. A választás egyfordulós, az országgyőlési képviselıi választásokkal szemben nincs „érvényességi küszöb, tehát az érvényességhez és eredményességhez nincs megállapítva részvételi arány. A

10000 lakosú vagy annál kisebb településeken kislistás rendszerben történik a helyi választás. A képviselı jelöltek abc sorrendben szerepelnek a szavazólapon A megválasztható képviselık száma a szavazólapon fel van tüntetve. A képviselık azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapják. A 10000-nél nagyobb lakosú településeken és a fıvárosi kerületekben vegyes választási rendszert alkalmaznak. Lényege: a képviselık egy részét /kb60%/ egyéni választókerületben választják meg a jelöltek itt is abc sorrendben, szerepelnek. Az egyéni választókerület képviselıje az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Másik részük pedig a pártok, illetve társadalmi szervezetek (jelölı szervezetek) által állított kompenzációs listáról juthat mandátumhoz. Kompenzációs listák a település egyéni választókerületeibıl összesített töredékszavazatok arányában kapnak mandátumot. A polgármester választása közvetlenül

történik. A jelöltek itt is abc sorrendben vannak feltüntetve. Polgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapja Kiegészítı anyag: Egy példa egy korábbi választásra: A 2006-os választások A 8 046 129 választópolgárból idén kb. 5 400 000-en vettek részt az elsı fordulóban, melyet 2006. április 9-én tartottak, s 3 250 000-en a 2006 április 23-án tartott második fordulón. Az elsı forduló 66 helyen volt érvényes és eredményes, s 110 helyen érvényes, de eredménytelen. Az elsı fordulón az MSZP, a FIDESZ-KDNP, az SZDSZ, és az MDF érte el a minimális 5%-os arányt, s szerzett jogot a parlament be kerülésre. A kimaradt pártok a FkgP, a Centrum és a MIÉP-Jobbik volt. A második forduló után végül a pártok eloszlása a patkóban a következı: MSZP 48,19% 186 FIDESZ 42,49% 164 SZDSZ 4,66% 18 MDF 2,85% 11 MSZP-SZDSZ 1,55% 6 SOMOGYÉRT 0,26% 1 Így az MSZP-SZDSZ koalíció alakíthatott kormányt, s a FIDESZ-KDNP és az MDF lett az

ellenzék. Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel 15. tétel: A reformáció (kialakulása, története, irányzatai) Reformáció: 16. században jelentkezı a katolikus egyházat megreformálni akaró irányzat, a német római-császárság területérıl indul. Német császárság a 16. században  Gazdasági széttagoltság, északi déli területek fejlettek, az ország belseje fejletlen  Társadalmi polarizáció:a társadalmi csoportok két véglete alakul ki  Császári hatalom szimbolikus, a német fejedelmek kezében van a hatalom A reformáció elızményei:  A fıpapok elvilágiasodott életmódja  Az egyház tanítása: a föld siralomvölgy, ebbe bele kell törıdni, mert a mennyországba kárpótolnak mindent  A papok szerepe, hogy közben járnak a bőnbocsánatért  Magas egyházi adók  Búcsúcédula: a hozzátartozó tisztítótőzben való szenvedést lehetett ezzel

lerövidítenivalódi ok: a Szentpéter bazilika építése 1517. október 31 Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes 95 pontból álló tételsort szögezett ki a Wittenbergi kapura, ez a korban szokásos egyetemi vitaforma volt. 1519: augsburgi birodalmi győlés: közvetítı tárgyalások, de Luther nem von vissza semmit; 1520: X.Leo kiközösítéssel fenyegeti, de Luther elégeti a bullát; 1521. A pápa kiátkozza, + császári birodalmi átok  bárki büntetlenül megölheti; 1521-22: a szász választófejedelem (Bölcs Frigyes) védıırizetében, Wartburgban (itt fordítja le a Bibliát) 1524: a mozgalom parasztfelkelésekbe megy át, egységes irányítás nélkül; Svábország: radikális társadalmi változtatásokat követelnek; Frankónia: itt a lovagok is, Florian Geyer a vezetı; Thüringia: Münzer, központ Mühlhausen A fejedelmek egyesített hadserege kezdeti nehézségek után gyız; Luther egyháza kompromisszumot kötött, röpiratában: Verjétek agyon a

lázadó parasztokat akár a kutyákat! 1529: speyeri birodalmi győlés: Lutherék vallása megmaradhat, de nem terjeszthetik, ez ellen a reformáció hívei tiltakoznak protestánsok; 1530: augsburgi birodalmi győlés: V. KÁROLY próbálja kibékíteni a protestánsokat és a katolikusokat, 1531: Schmalkalden: a protestáns német fejedelmek szövetsége; 1555: augsburgi vallásbéke: 1. A protestánsok és a katolikusok éljenek békében; 2. Senkit a protestáns hite miatt háborgatni nem szabad; 3. A protestánsok megtarthatják az elfoglalt katolikus javakat; 4. Cuius regio, eius religio (az alattvalónak ura vallását kell követni) Irányzatok Luther Márton (1483 - 1546) Ágoston-rendi kanonok • • az egyház a hívek egyetemes közössége; a pápa nem csalhatatlan még a vallási kérdésekben sem; Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel • • • • • • • az egyház nem az

egyetlen és igaz értelmezıje a Bibliának, azt mindenki szabadon értelmezheti; helyteleníti a papi nıtlenséget; érvénytelenek az egyház szankciói, fıleg a kiközösítés; az ı egyháza: az Isten igéje által összefogott hívık szent közössége, amelyben a tiszta Evangéliumot oktatják és helyesen szolgáltatják ki a szentségeket; csak két szentség van, a keresztség és az úrvacsora; az egyház nem ígérhet kegyelmet, mert ezt csak Isten teheti meg; elveti az átváltozást, Krisztus a valóságban, de csak lelkileg van jelen az úrvacsora jegyeiben. Münzer Tamás (1488/89 - 1525) Szászországból indul ki 1524. július: elérkezett az óra, amikor a zsarnokokat fizikailag is meg kell semmisíteni; Mühlhausenbe megy (forrongó város, kevés de fanatikus hívı), fegyveres felkelés, elfojtják, menekül; Tanai:  csecsemı keresztség helyett felnıtt keresztség  vagyonközösség megvalósítása Újra visszatér, 1525: frankenhauseni csata, 1525

május lefejezik; Tanításának következménye: a szegények szembe fordulnak a földesuraikkal Luther nem akart kötelességet vállalni a Münzeri irányzattal. Kálvin János (1509 - 1564): A francia Svájc reformátora, ı nem volt pap; • • • • • • • • • • • predestináció (eleve elrendelés): Isten elrendeli az emberek sorsát, ezen az ember nem változtathat Genf erkölcsi diktátora az ellenszegülıket kegyetlenül büntette (Miguel Serveto); Olcsó egyház, olcsó adó; az uralkodó nem Isten kegyelmébıl uralkodik; zsarnokölés-elv: nem megfelelı módon kormányoz akkor eltávolítható a sikeres földi tevékenység lehet a kiválasztottság jele; a munka Istennek tetszı dolog a Biblia a hit egyedüli forrása; az egyház tanító hivatal, mise nincs, szentek nincsenek; csak két szentség: keresztség, úrvacsora; egyszerő puritán, egyszerő élet, fényőzés tilalma; kötelezı vallásoktatás; Az antitrinitáriusok  Tagadták a

Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetes és a Szentlélek létezését  Képviselıjük Szervét Mihály (Miguel Serveto);  Erdélyben unitáriusnak nevezik ezeket az embereket Ellenreformáció (FONTOS!): A katolikus vallás következetes hívei mozgalmat indítottak egyházuk megtisztítására, III. Pál pápa felhasználta világi hatalmát, a pápai diplomácia hálózatot és vagyont a katolicizmus megmentéséért. 1540-ben III. Pál jóváhagyta a Loyolai Ignác által alapított jezsuita rend mőködését Tagjaitól figyelmet követelt, felismerték az oktatás fontosságát és magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre Újra felállították az inkvizíció intézményét (katolikus területeken mőködött). Tridentben 1545 -1563 ülésezett a zsinat, orvosolták azokat a sérelmeket amelyeket az alapvetı katolikus hittételek torzulása nélkül meglehetett tenni. Nem mondtak le az egyházfıségrıl, a szerzetesség intézményérıl a

szentségekrıl, és a szentek tiszteletérıl. IV. Pál pápa utasítására 1559-ben összeállították a Tiltott könyvek jegyzékét (az Indexet) A reformok eredményeként a reformáció terjedése megállt. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel 16. tétel: Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (Mária Terézia és II József) A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók a felvilágosodás néhány gondolatát magukévá téve felülről jövő reformokat hoznak létre. A reformok célja, hogy csökkentsék Közép- és Kelet-Európa térségében a gazdasági elmaradást, megakadályozzák a forradalmi mozgalmakat és konzerválják a feudalizmust. A felvilágosult abszolutizmus képviselői: Mária Terézia és II József osztrák császár és magyar király. Mária Terézia (1740-1780) (Pragmatica Sanctio alapján kerül trónra – III. Károly kiterjeszti a

trónöröklést nőágra is) III. Károly halála után örökösödési háború folyt Mária Terézia és II Frigyes porosz cár között. II Frigyes seregei a birodalomra törtek, és elfoglalták Sziléziát Ezután a franciák és a bajorok is támadásba lendültek. E válságos pillanatban Magyarország állásfoglalása döntött: a magyar rendek kiálltak a dinasztia mellett. A királynő a rendek segítségét kéri 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen: „Vitam et sanguinem!” – „Életünket és vérünket!”. A rendek megszavazták a kért újoncokat és az adót, miután a királynő biztosította a szabadságjogaikat. A magyar támogatás lehetőséget teremtett az osztrák örökösödési háború megvívására (1740-1748). Szilézia elveszett, de a birodalom megmaradt Az uralkodónő nem nyugodott bele Szilézia elvesztésébe, ezért modernizálta a hadsereget és a hétéves háborúban (1756-1763) kísérletet tettek a tartomány visszaszerzésére, végül

Szilézia porosz kézen maradt. Reformjai: A haderő fejlesztése elengedhetetlen volt Poroszország miatt. A hadsereg azonban óriási összegeket emésztett fel, megerősítése csak a jövedelmek erőteljes emelésével volt elképzelhető. Nehezítette a helyzetet Szilézia elvesztése A királynő a Lajtántúlon megadózatta a nemességet és a papságot, védvámrendszert vezetett be 1754-ben, és a zsoldoshadsereget állandó hadsereggé fejlesztette. A királynő a nemességet az országgyűlésen próbálta rávenni az adófizetésre 1751-ben, a rendek azonban mereven elzárkóztak. 1754-ben a kiadott vámrendeletében Magyarországot külön vámterületként kezelte. Kialakította a kettős vámhatárt a birodalom köré ipari védvámot húzott, Magyarország és a birodalom közötti vámok meghagyásával. Külső vámhatár: a lakosság az olcsó hazai terméket vásárolja. Belső vámhatár: Mo és a többi tartomány között Ez lehetővé tette a birodalmi

gazdasági érdekek érvényesítését a magyar érdekekkel szemben is. Ezzel a Magyarországon kiesett nemesi adót pótolta. A belső vámhatár fenntartása az önálló magyar piac és gazdaság kialakulásához vezetett, kialakul a birodalmon belüli munkamegosztás (Magyarországról mezőgazdasági termékeket vittek ki a tartományokhoz, onnan pedig ipari termékek érkeztek. Ezért vámot fizettek  Pozitívum: biztos piac, Negatívum: az ipar nem fejlődik.) A mezőgazdasági kivitel bővülését az árutermelés tette lehetővé. A birtokosok növelték saját kezelésű, majorsági földjeiket. A jobbágyok robotmunkájával műveltették meg, növekedett a robotkötelezettség. A folyamatot az állam nem szemlélhette tétlenül, mivel a majorság előretörése csökkentette a telki állományt és veszélyeztette az adóalapot. A királynő 1767ben, rendeletben (Úrbér: földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatások összessége – alapja a Összeállította:

Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel jobbágytelek) maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat. Ezzel gátat szabott a jobbágyi terhek emelkedésének. A rendek ellenállása miatt a királynő 1764 után nem is hívott össze több országgyűlést, rendeletekkel kormányzott. Oktatás színvonalának emelése is beletartozott a reformpolitikába. A királynő tanügyi rendeletben, a Ratio Educationis-ban (1777) szabályozta a közoktatást. Az állam igényt formált az iskolaügy irányítására (tantervek, iskolaszervezet). Az oktatást állam ellenőrzés alá vonták. Pártolta a népiskolák alapítását, de nem mondta ki az általános tankötelezettséget A népiskolákban anyanyelven folyt az oktatás, s az alapvető tudás megszerzését tűzték ki célul. 6-12 év közötti gyermekeknek kötelező az iskolába járás, főleg a parasztgyerekek iskoláztatása volt a cél. A rendelet meghatározta a

tanterveket II. József (1780-1790) II. József 1780-ban vette át az ügyek irányítását Nem koronáztatta meg magát, így nem kellett a magyar törvényeket figyelembe vennie. Apja Lotharingiai Ferenc 1765-ben meghalt, ezután társuralkodó volt Mária Terézia mellett. Megkezdte tervei megvalósítását: egységes, ésszerűen működő birodalom létrehozása, amely az alattvalók számára jólétet biztosít. Megvalósíthatónak tartotta, hogy a birodalmat rendeleti úton modernizálják. II József rendeletek ezreit adta ki, de nagy részét nem valósították meg. Rendeletei: II. József az egyházat is reformjai és az általa fel fogott közjó szolgálatába kívánta állítani, ezért növelte az állam befolyását az egyház felett. Feloszlatta a szerzetesrendeket és növelte a nép körében élő lelkészek számát és javadalmait. 1781-ben a türelmi rendeletében az evangélikusok, a protestánsok számára szabadabb vallásgyakorlatot biztosított.

Rendelkezését a vallási türelem és az egységes birodalom kialakításának terve vezérelte. Beavatkozott a vallási ünnepek, a papnevelés és a mise rendjébe valamint meg kívánta szüntetni az alattvalókat elválasztó, illetve a birodalommal szembeállító akadályokat.  Kiveszi az egyház kezéből a cenzúrát!  Egyházrendelet: Oktatást kiveszik az egyház kezéből, és állami kézbe kerül. Feloszlatja az apáca és szerzetes-rendeket. Pápai bullák kihirdetését állami engedélyhez köti. II. József Mária Terézi megkezdett jobbágypolitikáját folytatta Az Erdélyben kitört véres román parasztfelkeléstől (1784) sarkallva adta ki a jobbágyrendeletét. A rendelete megszüntette a jobbágy elnevezést és a röghöz kötést. A szabadon költöző parasztok mesterséget tanulhattak, örökíthették javaikat. Megerősítette telkeikhez való jogukat A jobbágyok jogi helyzetének változása csökkentette a parasztság kiszolgáltatottságát. Az

egységes birodalom eszméje és az ésszerűség vezette II. Józsefet a nyelvrendelet kiadásakor 1784-ben. A holt latin helyébe az élő német nyelvet tette államnyelvvé Az oktatásban a német fő tárggyá vált. A nyelvrendelet nem várt ellenállást váltott ki a nemesség körében. Egységesítés helyett a magyar rendi ellenzékiséget közelítette a modern nemzeti azonosságtudat fontos eleméhez, az anyanyelvhez. A magyar államnyelv követelése a sérelmi politika részévé vált. II. Józsefet rendeletei kibocsátásában céljai és eszméi vezették, és nem vette figyelembe a hagyományok erejét és a politikai erőviszonyokat. Ausztriában népszerű lett ennek ellenére, Magyarországon trónra lépésekor bizalommal fogadták, a felvilágosult értelmiségiek a Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel reformok bevezetésében is támogatták. Hívei főleg arisztokraták és

honoráiorok, nem nemesi származású értelmiségiek voltak. Őket nevezték jozefinistáknak A rendiséget és az ország érdekeit sértő rendeletek kiadása után a támogatók tábora megfogyatkozott és elszigetelődött. A nevezetes tollvonás: A rendek, megfosztva a megyeri önállóságtól és az országgyűléstől, nem tudták erőteljesen képviselni érdekeiket. II József belépett a törökellenes háborúba. A háború sok áldozattal járt, az elégedetlenség az egész lakosságra kiterjedt. Nemesi ellenállás szerveződött, amely megtalálta az összeköttetés a porosz udvarhoz is. A török háborúban megbetegedett császár, hogy birodalmát mentse, halálos ágyán három kivételével (türelmi, jobbágyrendelet) minden rendelkezését visszavonta, azonban ez sem volt elég a nyugalom helyreállítására. Célja, a modern és egységes állam megteremtése pozitív, de bizonyos rendeletei (hadsereg, nyelv, közigazgatás) sértik a birodalom nemzeteinek

érdekeit. Ez elindítja a magyar nemzeti mozgalmat: terjed a magyar kultúra (irodalom, viselet, verbunkos zene), a rendek összefognak Józseffel szemben. A feudális kiváltságaihoz ragaszkodó nemesség azáltal, hogy szembehelyezkedik az uralkodóval, védi a nemzeti függetlenséget. Halála után érvényben maradt 2 rendelete, a türelmi és a jobbágyrendelet, az összes többit megsemmisítette. Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 17. tétel 17. tétel: Szovjetunió és Sztálin 1914-1918-ban I. Világháborúban (továbbiakban VH) a cári Oroszország az Antant oldalán hadviselő fél. Háború terheit a parasztság viselte (adó, hadsereg ellátása, katonáskodás) 1917. február: forradalom Szentpéterváron (lakosság kimerült a háborúban)  Cár (II Miklós) lemond. Kezdetét veszi a kettős hatalom időszaka: Ideiglenes kormány, Pétervári Szovjet. A kommunisták által kiépített

gazdaságpolitika a hadikommunizmus. A kommunistáknak a polgárháborúval is szembe kellett nézniük (1919-1921.) Ugyanakkor a demokrácia, a cárizmus hívei és Japán (a távol-keleti területek miatt) is őket támadja. 1921-ben sikerül a polgárháborút ill. a külső beavatkozást is felszámolni. Ugyanebben az évben, Lenin új gazdaságpolitikával jelentkezik. Ez volt a NEP. Kormányok váltogatják egymást, de egyik sem képes / tudja az ország problémáit megoldani. (éhínség, munkanélküliség, tűzifa hiány) Kommunisták kihasználják a válságot, egyre erősödnek. 1917 október: átveszik a hatalmat Lenin vezetésével. Proletárdiktatúra kiépítése megkezdődik, létrejön a kormány (Népbiztosok kommunista Tanácsa) Létrehozzák fegyveres szervezetüket, az egész gazdaságot államosítják. Lényege: • Visszaállítják a piacot • Mezőgazdaságban, kisiparban, kereskedelemben újból lehetett vállalkozni (az adó befizetése után a

felesleggel szabadon rendelkezhettek) A gazdaság legfontosabb szektorai állami kézben maradnak: - hadiipar - nehézipar - bányászat Társadalmi vetülete: Egyes csoportok meggazdagodnak (kisiparosok, kereskedők)  Párton belül sokan megvádolják, de sokan támogatják is. • 1918 után valamennyi tartományban lezajlik a kommunista hatalomátvétel. 2 tervet dolgoznak ki a Szovjetunió megalapítására: Lenin terve: Sztálin teve: Föderalista elképzelés: államszövetség (független államok szövetsége Egységes birodalom, egyes tartományok kapjanak autonómiát 1922. december: Lenin tevei alapján megszületik a Szovjetunió 1924 Alkotmánya (CCCP): Egyenjogú népek önkéntes szövetsége Kommunizmus kiépülése a Szovjetunióban (Sztálin): 1905-07: Munkásmozgalom főszervezője 1917: Kommunista hatalomátvétel után a kommunista kormány tagja lesz. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor

– 17. tétel 1921: Kommunista Párt főtitkára  megkezdi személyi hatalmának kiépítését. 1921-től egyre élesebb az ellentét Sztálin és Lenin között. 1924: Lenin halála  Sztálin számára szabad az út, így átveszi a hatalmat 1925: A világméretű kommunista forradalom elmarad, Sztálin ekkor hirdeti meg a kommunizmus kiépülését. 1. A mezőgazdaság államosítása (kollektivizálása) - parasztokat arra kötelezik, hogy adjanak be mindent a közösbe: pl. állatok, gépek - magán-parasztgazdaságok felszámolása - állami termelő szövetkezetek létrejönnek - kuláktalanítás: hatalmas adókat vet ki rájuk, ezt ők nem is tudják / akarják fizetni, így parasztfelkelésekre kerül sor, munkatáborokba viszik őket (gulág). Célja: munkaerőt át kell irányítani az iparba, gulákba került embereket ingyenmunkára kényszerítették (pl. útépítés) Következménye: - termelés visszaesik, a földek bevetetlenek maradnak, óriási éhínség alakul

ki. 2. Iparfejlesztés: Célja: az 50 éves lemaradást bepótolni (10 év alatt), erősíteni a munkásosztályt, és elősegíteni a Szovjetuniót, hogy ipari nagyhatalommá váljon. Szükséges pénzt a mezőgazdaságból irányítják át, a lakossági fogyasztást visszaszorítják. Tervutasításos rendszer bevezetése: - 5 éves terveket készítettek - mindent központilag irányítottak - a tervet idő előtt kellett teljesíteni Személyi kultusz kiépítése: 1929. december: 50 éves Sztálin, ekkora kiépül a személyi kultusz / diktatúra Jellemzői: - terror jellemezte - bizalmatlanság - erőszak negatív - politikai ellenfelek felszámolása Vezér dicsőítése: népünnepélyeken, felvonulásokon nyilvánosan kellett dicsőíteni. Magánlakásokban is ki kellett tenni a képét. Plakátokon gyakran ábrázolták jó vezérként, példaképként az emberek előtt. 1934: Nem mindenki értett egyet Sztálin politikájával (még a párton belül sem). Ekkor kerül

sor a 17. Pártkongresszusra  Már jelentkeznek Sztálin politikai ellenfelei, hiszen el akarják távolítani a főtitkári tisztségből. Szavazásra kerül sor, azonban Sztálin eltávolítása nem jár sikerrel, hiszen Sztálin hívei meghamisítják a választásokat.  Óriási méretű tisztogatásra kerül sor: 2000 főből ezret elítéltek. Az orosz hadseregben is tisztogat. Körülbelül 800 tagot, ezredeseket, tábornokokat fejeznek le. Vád: összejátszanak a németekkel Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 17. tétel Politikai ellenfelek eltávolításának az okai:  Így akarta hatalmát tartóssá tenni Éhínség elmélet: az ellenség bent van a pártban, s fel kell ismerni, mielőtt az kártékony munkát végezne. 1934-re belpolitikában terror alakul ki, de külpolitikailag nyitott marad (Tagja lesz a Népszövetségnek a Szovjetunió) Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály

Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel 18. tétel: Honfoglalástól az államalakulásig A honfoglalás: a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették. A magyarság ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt és egy finnugor nyelvű népcsoport alkotta, míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel, amely során Árpád vezetésével egy alapvetően török népesség telepedett volna le. E két népcsoport összeolvadásából született meg a magyar nép Ez a kettős honfoglalás elmélete. A honfoglalás okai: (A magyarság ősei elhagyják Etelközt.) 1. Etelköz beleesik a nomád népek vándorlási hullámaiba 2. Nincsenek jól védhető határok 3. 895-ben Besenyő támadás éri őket A 890-es évekre a magyar törzsi vezetők Etelköz felől egyre inkább nyugati irányban kezdtek

orientálódni, felmerül az átköltözés gondolata. A Kárpát-medence változatos domborzata, jó védhetősége, és a szervezett politikai hatalom hiánya miatt egyre inkább megtetszik a magyaroknak. 892 és 895 között rövid idő alatt háromszor is megfordultak a magyar hadak a Balkán és a Kárpát-medence területén. Pl 892 júliusában négy hétig pusztították Morvaországot, segítséget nyújtva ezzel a Frankoknak. 894-ben a magyarok Szvatoplukkal kötöttek szövetséget a frankok ellen, azonban Szvatopluk halála is hozzájárult ahhoz, hogy a morvák, még az év őszén békét kötöttek a frankokkal. A frank-morva békekötés után a nyugat felé tekintő magyar törzsfőknek új katonai szövetségest kellett keresniük maguknak. Erre nem sokáig kellett várni: 895-ben a bizánci császár követe jelent, hogy segítséget kérjen az új, energikus bolgár cár, Simeon ellen folytatott háborúhoz. Az Etelközben maradt magyarokat közben besenyő

támadás érte. A Kárpát-medencébe bevonuló magyarok, akik főleg a Vereckei-hágón jöttek, nem ütköztek számottevő ellenállásba. A honfoglalás nem egy év alatt zajlott le, és legalább két nagyobb szakaszban Először az ország keleti felét (Tiszántúli vidékeket 896-899-ig), majd később az Itáliából visszatérő csapatok elfoglalták a Dunántúlt és 902-ben morvák által birtokolt északnyugati területeket, ami után a morva állam megszűnt. A letelepedés törzsenként történt Kalandozások – A magyarság külpolitikája 860 és 970 között: A kalandozások, amelyeknek célja már nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés volt, segítettek a törzsi feszültségek csillapításában. A kalandozások résztvevői határ menti törzsek, katonai kíséret tagjai, illetve azok a közrendűek voltak, akik nem végeztek termelő munkát. Nyugat-Európa (Szászország, Bajorország, Svábföld.stb) és Bizánc felé indítanak ilyen jellegű

hadjáratokat. Vereségek: Merseburgnál 933-ban, Augsburgnál 955-ben Az államalapítás menete: 1. 2. 3. 4. Törzsek egyesítése (az emiatt törvényszerűen kialakuló polgárháborúk lecsillapítása) A kereszténység felvétele Államszervezet kiépítése Külkapcsolatok kiépítése, béke a szomszédokkal Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel GÉZA FEJEDELEM (972-997): Külpolitikája:  Gyökeres változás  973 – Quedlinburgi találkozó  békét kötött a Német-Római Császársággal, és megállapodtak a keresztény hittérítők tevékenységéről is.  Géza „házasságpolitikája” : fiának Vajknak a bajor Gizella hercegnőt kérte. Belpolitikája:  hittérítő papok segítségével a magyarokat keresztény hitre térítette (a Római Katolikus egyházat választja, nem a Bizáncit)  megtöri a törzsfők hatalmát  a Dunántúlon fegyveres erővel leverte az

ellenálló nemzetségfőket  szenoriátus (patriarchális nagycsaládban a legidősebb) elvét megsértve fiát, Istvánt jelölte utódjának  lerakta az ország alapjait és erős hatalmat teremtett I. SZENT ISTVÁN (997-1038): [(997-1000) fejedelem, (1000-1038) király] A 10. században kialakuló fejedelmi hatalom előretörése, különösen Géza keménykezű politikája ellenállást váltott ki. Géza őt jelöli ki örökösül a primogenitúra (elsőszülöttség) elv alapján. Istvánnak először a nyílt lázadásokkal kellett számolnia A törzsfők hatalmát felszámolta: Koppány seregeit felszámolja a Dunántúlon, 1003-ban legyőzi az erdélyi Gyulát, Ajtony leverte.  1000-ben királlyá koronázták (II. Szilveszter Pápától kapott koronával) A királyi vármegyerendszer létrehozása: A koronázással a törzsszövetséget, ill. a fejedelemség helyét a feudális királyság váltotta fel A hatalom alapja a földbirtok lett, és szolgálat fejében

földbirtokot adományoztak, így alakult ki a király vármegye szervezete. A gazdasági és fegyveres erő így a király ellenőrzése alá került: • nádorispán / megyésispán: a vármegye, mint egy közigazgatási egység élén állt: igazságszolgáltatás, közigazgatás, • várispán  várjobbágyok: vezették a várkatonaságot, védték a megye területét • udvarispán / udvarnagy: az udvarházakban királyi udvart látta el. Az egyházszervezet kiépítése:  10 egyházmegye volt: győri, esztergomi, gyulafehérvári, veszprémi, pécsi, váci, egri, kalocsai-bácsi, csanádi, bihari, erdélyi  két érsekség: esztergomi és kalocsai-bácsi  magyar érsekség létrehozásával a magyar egyház nem kerülhetett a német érsekség uralma alá!  az egyház vezetője az esztergomi érsek  kolostorok és szerzetesrendek alapítása (Pannonhalma)  Egyházszervezet megszilárdítása:  egyházi tized bevezetése (dézsma)  minden 10 falu köteles templomot

építeni  bevezette a kötelező templomba járást  bevezette, hogy aki templomba menekül nem büntethető  papok felett csak az egyházi bíróság ítélkezhetett Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel István államszervező tevékenysége:  királyi tanácsot hozott létre (nádorispán és esztergomi érsek)  keményen rendet teremtett (lásd fent)  új törvényeket alkotott (2 törvénykönyv)  új birtokrend, egyház helyzete, királyi birtok sérthetetlensége, szigorú büntetések az „új rend” fenntartásához István külpolitikája:  bekapcsolódik az európai politikába: o Jeruzsálem felé vezető zarándokút biztosítása o egyházi méltóságok meghívása (Gellért) o Szövetség a bizánci császárral (Sámuel bolgár cár legyőzése: 1018) István érdeme a magyar állam megteremtése, a keresztény feudális monarchia létrehozása, a hűbéri társadalom

alapjainak lerakása, honalapítás, Magyarország beillesztése Európába és a kereszténység megszilárdítása. Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel 19. tétel: Mohács és az ország 3 részre szakadása Mátyás halála után a központi hatalom fölbomlik. A török birodalom élére II Szulejmán kerül, akit világhódító tervek foglalkoztatnak. II Lajos alkalmatlan az uralkodásra, a földesurak egymás elleni harcai, tovább gyengítik az országot. Mindezek hatására az ország belpolitikai helyzete a törököknek kedvez, 1521-ben elfoglalják az ország déli kapuját, Nándorfehérvárt. A nagy déli végvár elfoglalása szabaddá tette az utat az ország belseje és Bécs felé. A külpolitikai helyzet 1526-ban még kedvezıtlenebb lett: létrejött a cognaci liga a Habsburgok ellen (Franciaország, Velence és a többi észak-itáliai állam, a Pápaság és csatlakozott hozzájuk

a török is) A Habsburgoknak elsıdleges a Franciaországgal szembeni védelem, másodlagos a Földközi-tenger nyugati medencéjének védelme és csak 3. Magyarország MAGYARORSZÁG MAGÁRA MARAD II. Lajos a magyar nemesség színe javával (kb. 15 ezer fıvel) 1526 augusztus 29-én ott maradt a mohácsi síkon 1526-ban a török végigrabolja a Duna-Tisza közét, a Dunántúl dél-keleti részét, majd  Budára indul. Mohács vesztesége: 1. Meghalt az uralkodónk  megkezdıdnek a trónharcok, 2. Magyarország elveszíti függetlenségét, 3. Magyarország a 2 nagyhatalom ütközıterülete lesz (Habs Bir & Töröko) Trónharcok: HABSBURG FERDINÁND SZAPOLYAI JÁNOS       1515 Habsburg-Jagelló dinasztikus szerzıdés  Bátyja, V. Károly német-római császár segítségével megvédheti az országot  Habsburgok ragaszkodnak Mo-hoz a védıbástya miatt  1526 dec.: Pozsonyban koronázzák Leggazdagabb magyar fıúr Erdélyi vajda Saját „fegyvere” van

1505 Rákosi országgyőlés 1526 nov.: Székesfehérváron koronázzák Megindulnak a harcok a 2 tábor között 1527: Ferdinánd bátyja segítségével, elfoglalja az ország jelentıs területeit.  Szapolyai elhagyja az országot, Lengyelországba menekül. Felveszi a kapcsolatot a törökkel 1528 – Isztambuli szerzıdés: A törökök Szapolyait ismerik el Magyarország királyául, mint a török szultán hőbérese. Ezért cserébe Szapolyai szabad bejárást ígér a szultánnak 1529: Török hadjárat Bécs ellen – Duna vonalán haladnak, visszafoglalják Budát és átadják Szapolyainak. Bécs ostroma az ıszi idı miatt elmarad  Az ország 2 részre szakad: É-i területek Ferdinánd, középsı- és keleti területek Szapolyai kezében lesznek. 1532: Újabb török hadjárat Bécs ellen (a Dráva vonalán) – elmarad az ostrom, mert Ferdinánd jelentıs segítséget kap V. Károlytól Kıszeg várát elfoglalják (Jurisics Miklós) 1533: Szulejmán – Ferdinánd

szerzıdése: kölcsönösen elismerik egymás területeit Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel 1538: Szapolyai – Ferdinánd egyezménye: Váradi egyezmény – Szapolyai halála esetén Ferdinánd megkapja Sz. területeit, és egyesíti az országot / Titokban tartják /  Nem valósul meg, mert:  A törökök tudomására jut,  A törökök érdeke az ország széttagoltsága  1539-ben megszületik János Zsigmond, Szapolyai fia. 1540: Szapolyai meghal, Ferdinánd megjelenik Budán, hogy betartassa a Váradi békét.  A törökökhöz is elmegy, és követeli, hogy az évi adó fejében ismerje el ıt Magyarország törvényes királyául.  Szulejmán visszautasítja, helyette János Zsigmondot ismeri el (érdeke továbbra is a széttagoltság). 1541: Buda török kézre kerül, az ország 3 részre szakad: 1. Magyar királyság: É & Ny-i területek: Habsburg Ferdinánd kezén 2.

Hódoltság: ország középsı része: török kézen 3. Erdélyi fejedelemség Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel 20. tétel: Hidegháború időszaka – Nemzetközi konfliktusok 1945-1990 Fogalma, szereplői: A II. Világháború után feszült a nemzetközi politika a kapitalista (Ny-i tömb) és a szocialista (K-i tömb) országai között. Leginkább a Szovjetunió és az USA viszonyában mutatkozik ez meg. Mind a kettő saját befolyását igyekszik növelni mindenféle eszközzel, csak a nyílt fegyveres összecsapásoktól tartózkodnak. Az együttműködés jegyében történő események: 1. A háború befejezése, Németország és Japán legyőzése 2. Jalta, Potsdam 3. ENSZ létrehozása (1945 június – San Francisco) 4. Háborús bűnösök elítélése, felelősségre vonása (nünbergi per) 5. Párizsi békekonferencia (1947 február) A hidegháború 2 főszereplője, jellemzőik

– A 2 nagyhatalom a VH után USA • • • • (Másik) győztes, gazdaságilag megerősödik. Életszínvonal nő Nyitottság jellemzi, meghatározó szerep a világpolitikában • • SZU Győztes, de óriási veszteségek árán (anyagi kimerültség, emberveszteség) Kivonul a nemzetközi politikából, bezárkózás jellemzi az általa felszabadított országokkal együtt (M.o, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia) [ K-i tömb] Felszabadított országokban kommunista berendezkedés jön létre. A 2 nagyhatalom szembefordulása: Mások  a történelmi hagyományok  a gazdasági berendezkedés is. Az egyik demokratikus a másik szocialista. A hidegháború kezdete: 1. Politikai szempontból: 1946 március, Fulton – Churchill beszéde: vasfüggöny szeli ketté Európát. 2. Gazdasági szempontból: 1948-1952 – Marshall segély (Marshall: Amerika pénzügyminisztere.) 14 Millió $-t ad az USA Ny-Európának, a SZU megtiltja, hogy a szovjet zóna országai

részesüljenek ebből. A német kérdés: Németországot 4 megszállási területre osztották. 3 a Nyugati országok által, 1 pedig a SZU-é Anglia Franciaország USA Összeállította: Lengyel Attila A 3 Nyugati ország, Anglia, Franciaország és az USA gazdaságilag egyesítik a 3 zónát, és bevonják a Marshall-segélybe. 1 A Szovjetunióé lesz a Keleti megszállási terület. (Főváros Berlin.) 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel A nyugatiak valutát vezetnek be: ez az márka. A nyugati zónák fejlődésnek indulnak. 1948-49 között Ny-Berlin szovjet blokád alá kerül Ennek célja, hogy a valutát vonják vissza a nyugatiak  Eredménytelen. A blokád után felgyorsulnak az események: • 1949. május: Létrejön az NSZK (Ny-i tömböt gazdagítja) - Polgári és kapitalista állam • 1949. október: A szovjet zónából létrejön az NDK - Nyomor és kommunista diktatúra jellemzi. • 1961. augusztus: Berlini fal

felépítése NDK helyzete: 1953. június 17: felkelés a szovjet uralom ellen A hidegháború magába foglal 4 évtizedet (40-es, 80-as évek). Periódusok jellemzik: enyhülés és erősödés. Helyszínei: Korea, Vietnám, Arab-Izraeli konfliktusok 1953-1960: enyhül a hidegháború. 1953-ban meghal Sztálin  helyette Hruscsov (1956) veszi át az irányítást. Belpolitikájára jellemző lesz, hogy diktatúrája enyhül, ugyanakkor külpolitikáját is a Nyugat felé irányuló nyitottság jellemzi majd. A hidegháború enyhülésének az oka: megélhetési problémák jelentkeznek a SZU-ban, így vissza kell fogni a fegyverkezést! Sor kerül a 2 nagyhatalom képviselőinek találkozójára. Oka: 1960-62 között feszült a helyzet (amerikai kémrepülő SZU felett, szovjet-kubai kapcsolatok kiépítése) 1962 – Kubai válság: A legfeszültebb pont, a hidegháború csúcspontja. Kuba kommunista állam, a SZU áll mögötte. SZU nukleáris rakétákat telepít Kubában Kuba

amerikai blokád alá kerül Az ENSZ főtitkára jár közben, így nem tör ki a nukleáris háború. A 2 nagyhatalom között „patt” helyzet alakul ki, egyik sem tud mit csinálni. A Status Quo (politikában az erőviszonyok, társadalmi struktúrák, rend fenntartását értjük) fenntartására törekednek. 1963 – I. Atomcsendegyezmény (korlátozza az atomfegyverek gyártását) - Forró drót kiépítése ’60-as évek (1963-1964): Vezetőváltásra kerül sor: 1. USA életében: Kennedy után Johnson elnök lesz az élen Az ő idejében (1964-75) a vietnámi háború. É-Vietnám győz  Lerohanja D-Vietnámot A két ország 1976ban Vietnami Szocialista Köztársaság néven hivatalosan is egyesült 2. SZU: Hruscsov bukása, a kubai válság, a kínai-szovjet ellentétek egyre inkább kiéleződnek. Brezsnyev lesz a főtitkár  erősödik a diktatúra, fegyverkezési program indul. Felkelések a szovjet zóna országaiban: • 1953 – NDK • 1956 – Lengyelország,

Magyarország • 1968 – Csehszlovákia (prágai tavasz) – Dubček meghirdeti az „emberarcú szocializmust” Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Történelem Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel Brezsnyev-doktrína: korlátozott szocializmus – Ha bármely szovjet tömb országában veszély fenyegetné a kommunista berendezkedést, a többi országnak kötelessége beavatkozni. A szocialista országokon belüli katonai beavatkozás nem agresszió, hanem önvédelem. 1969 – 1975: Enyhülés a hidegháborúban • SZU: - nyugati tőkét, technológiát importál - feszült a kínai-szovjet viszony Enyhül a nemzetközi politika, de a fegyverkezési verseny megmarad = űrkutatás, rakétagyártás, interkontinentális rakétagyártás. Érdekes helyzet alakul ki a kapcsolatban: mindkét fél kölcsönösen fél egymástól, illetve az atomtámadástól. Fegyver leszerelési tárgyalások indulnak a 2 fél között: a) 1972 – Moszkva: Salt

– I. szerződés: rakétafegyverek korlátozása b) 1975 – Helsinki: az enyhülés csúcspontja c) 1979 – Bécs: Salt – II. szerződés, de ezt az USA nem ratifikálja (nem erősíti meg) 1975 – 1979: Kishidegháború:     SZU megkezdi a szovjet zóna kiépítését Afrikában (Etiópia, Szomália, Mozambik.) SZU bevonul Afganisztánba. Iránban amerikai ellenes erők kerülnek hatalomra. Veszélyben a Nyugatot ellátó olaj. USA válasza: Carter-doktrína: az USA kész fegyveresen is megóvni az olajmezőket, és újabb fegyverkezési versenyt indít, amelyet a SZU már nem lesz képes behozni. Fegyverkezési verseny: I. neutronbomba felrobban (1981) Csillagháborús terv: védelmi rendszer kiépítése az űrben: műholdak, űrrepülők, stb. Szovjetunió a kimerülés állapotába jut, feladja a versenyt. Összeállította: Lengyel Attila 3 12.C osztály