Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Számvitel előadás és gyakorlat

S z á m v i t e l I . 1. EA+GYAK A vállalkozó számvitelével foglalkozunk, a vállalkozás gazdálkodását fogjuk nyomon követni. Számviteli rendszerek: 1) US GAAP: az Egyesült Államok által használt rendszer. 2) IAS: ez egy nemzetközi irányelv, melynek terjesztésére van szükség. 3) Európai Uniós irányelv. ►A jövőbeni cél egy egységes számviteli rendszer létrehozása, ez azonban nehéz feladat, hiszen az egyes nemzetek már megalkották a maguk szabályait századokkal ezelőtt, és azoktól nem akarnak megválni. Számviteli értékelések:  Konzervatív értékelés: a múltbeli értékkel számolunk (az európai kontinensnek meghatározója).  Valós értéken való értékelés: más néven piaci áron való értékelés. Magyar számviteli rendszer:  2000. évi C törvény – ez a számvitelről szóló törvény, mely nem alapjaiban különbözik az 1991. évi jogelődtől; az többször került módosításra  Még most sem teljesen

kiforrtak hazánk gazdasági valamint pénzügyi folyamatai.  A számviteli törvénynek nincs végrehajtási utasítása.  Dolgoznak nemzetközi standard-eken, melyek az eu-s irányelveken alapulnak.  A törvényre szükség van, mert a költségvetési szerveknek, az egyes vállalatoknak szükségük van pénzügyi, számviteli információkra. Ezek legyenek összehasonlíthatóak, legyen egy szabályrendszer.  Hatálya alá tartoznak:  A Magyarországon működő vállalatok.  A Magyar Nemzeti Bank.  Egyéb szervezetek (alapítványok, közhasznú társaságok, szervezetek, egyházak szervezetei, tőzsde).  Az államháztartás szervezetei (minisztériumok).  Az előbbiek által létrehozott egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális intézmények.  Nem tartoznak a hatálya alá:  Külföldi vállalatok magyarországi kirendeltségei.  Polgárjogi társaságok.  Egyéni vállalkozók (nekik nincs beszámoló készítési

kötelezettségük, egyszeres könyvvitelt / naplófőkönyvet vezetnek) – ezek nem a számviteli törvény, hanem az SZJA törvény hatálya alá tartoznak, a szerint adóznak.  Építő közösségek.  EVA-s (Egyszerűsített Vállalkozói Adó) vállalkozók egy köre (KKT és BT ide tartozhat bizonyos esetekben, mert kivonhatják magukat a számviteli törvény alól). ►Bővebben: TK: 71-75. Miért van szükség a vállalkozói számvitelre? ►Mert objektív, elfogadható, átlátható információkat kell szolgáltatni a vállalatról. -1- A számvitel lépései: 1) Megfigyelés: • A gazdasági folyamatokat kell figyelemmel kísérni. • Itt meg kell jegyezni azt, hogy a számvitel nem az okot, hanem a végeredményt vizsgálja. 2) Társítás: • Ki kell fejezni a megfigyelt eseményeket számadatokkal. • Itt mennyiségi adatokról, valamint értékadatokról van szó. 3) Bizonylatolás: • Bizonylatot kell kiállítani, melynek vannak tartalmi és formai

követelményei. • Bizonylat = számvitel alapokmánya (számla, sorszámmal). 4) Könyvvezetés: a) Kettős könyvvitel: • Zárt, teljeskörű nyilvántartási rendszer. • Ebben a vállalat teljes vagyona, valamint az abban bekövetkező összes változás rögzítésre kerül. • Megkülönböztetünk idősoros és számlasoros könyvelést, valamint analítikus és főkönyvi könyvelést. b) Egyszeres könyvvitel. 5) Beszámoltatás: • A számviteli törvény előírja ezt a kötelezettséget. • A vállalatnak a mérlegfordulónaptól (dec. 31) egészen május 30-ig van lehetősége elvégezni az összeállítást • A beszámolási kötelezettség formája függ: (a) Az éves nettó árbevétel nagyságától. (b) A könyvvezetés módjától. (c) A mérleg főösszegétől. (d) A foglalkoztatottak létszámától, továbbá (e) A vállalkozási formától. • Beszámoló fajtái: (1) Éves beszámoló. (2) Egyszerűsített beszámoló. (3) Egyszerűsített éves

beszámoló. (4) Konszolidált (összevont) beszámoló. • A konszolidált beszámolót az egymással érdekeltségi kapcsolatban lévő vállalatok (több alkot egy nagyot) közül az anyavállalatnak kell összeállítania. • A kétszeres könyvvitelnél mindegyik típus alkalmazható, az egyszeresnél azonban csak az egyszerűsített. Sajátossága, hogy kevesebb részből áll, azok is kevésbé tagoltak, épp ezért egyszerűbb összeállítani • Beszámoló részei: (1) Mérleg. Fontos a sorrend! (2) Eredménykimutatás. Az egyszerűsítettből hiányzik az üzleti jelentés. (3) Kiegészítő melléklet. (4) Üzleti jelentés. 6) Beszámoló ellenőrzése (valamilyen módon biztosítani kell, hogy azt ellenőrizni lehessen). 7) Beszámoló közzététele, letétbe helyezése (azaz a cégbíróságon való leadása). Ezt a 150 napra kell megtenni. Vállalkozás meghatározása: olyan üzletszerű tevékenység, melyet nyereségszerzés és vagyongyarapodás céljából

folytatnak, kockázatvállalás terhe mellett – VAGY – a vagyonnak a működtetése, hogy többlet jöhessen létre. -2- Bizonylatolás:  Mindent kell bizonylatolni.  Vannak külső és belső bizonylatok.  Készítés szempontjából / tartalom szempontjából beszélhetünk: anyagkiadási és –bevételi számláról, számláról, egyszerűsített számláról, bérszámfejtő nyomtatványról, befizetési jegyzékről, stb.  Sorszámozottság / elszámoltatás szempontjából: o Szigorú számadású bizonylatok. o Nem szigorú számadású bizonylatok. Szigorú számadású bizonylatok:  Monoton növekvő a sorszámozás, mindegyikből csak egy állítható ki, a rontott példányt is dokumentálni kell.  Alkalmazása:  Számlák, egyszerűsített számlák esetén (értékesítésről szóló bizonylatok).  Pénzforgalom esetén (pénztár bevételi és kiadási bizonylatok).  Számlakivonatok esetén (banki számlák forgalmi adatait

tartalmazzák, nem készpénzes forgalomról van szó).  Azok is ide tartoznak, melyekkel vissza lehet élni (feltüntetett érték is indokolja). Egyszerűsített számla:  Értékesítésről kiállított számla ez is, de itt készpénzfizetés történt.  Az ÁFA törvény tartalmaz rá tételeket.  Készpénzes értékesítés: pénztárblokk, ahol fel vannak tűntetve az árak.  Nem készpénzes értékesítés: itt már átutalás van, a számlán feltüntetik az adatokat valamint a fizetés határidejét. Tartalmi és formai követelmények:  Név,  Keltezés (egyszerűsített számlán lehet több is, nem készpénzes fizetés esetén rajta van a kifizetés kelte és a határidő),  Aláírás (EU óta kötelező kelléke, azonban más módon is lehet végezni az igazolást),  Tartalmi rész (a számla részletezése; az ÁFA alapot és az ÁFA nélküli ellenértéket is fel kell tüntetni). Könyvvezetés:  Szervesen kapcsolódik a

bizonylatoláshoz, annak könyvelését jelenti.  Bizonylati elv: minden gazdasági eseményt bizonylatolni kell. Minden bizonylat adatát nyilvántartásba kell venni.  Bizonylati fegyelem: a pénzforgalmat tartalmazó bizonylatok adatait naprakészen kell rögzíteni a nyilvántartásban, a készpénzmozgást azonnal. Számlasoros könyvelés: ►Eszköze a számla. Tartozik -3- Követel Idősoros könyvelés: ►Eszköze a napló. Sorszám Tartozik számla Követel számla Tartozik összeg Követel összeg Éves beszámoló részei:  Mérleg (egy időpontra – mérlegfordulónap – vonatkozó vagyonkimutatás).  Eredménykimutatás (eredményt vezetünk le, időszakra vonatkozik).  Kiegészítő melléklet.  Üzleti jelentés. ►Az első kettő számszaki adatokat tartalmaz, a második kettő számszaki és szöveges összefüggéseket. Könyvvizsgálat:  Könyvvizsgálati kötelezettség: akiknek az éves nettó árbevétele átlagosan eléri az

50 millió Ft-ot, azokra a vállalatokra vonatkozik.  A feladatot a könyvvizsgáló végzi, aki magánszemély (természetes személy), ezt a tevékenységet könyvvizsgálói cég alkalmazottjaként végzi.  Ügyel a törvényességre, azaz megvizsgálja, hogy a vállalat megfelel-e a saját alapító okiratának. Megvizsgálja a vállalat vagyoni és pénzügyi adatait  Auditálja, azaz záradékkal látja el a beszámolót, ez lehet: • Hitelesítő (valósághű adatokat tartalmaz), • Korlátozott (hibákat fedez fel, ezeket a záradékban nevesíti), • Elutasító (a hibák nem javíthatóak, vagy a vállalat nem hajlandó javítani azokat).  A könyvvizsgálat a beszámolókészítéssel egy időben történik. -4- 2. EA+GYAK Vállalkozói tevékenység formái: 1) Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások: a) RT, b) KFT, c) Állami vállalat, d) Szövetkezet, e) Közös vállalat. 2) Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások: a) Egyéni

vállalkozók, b) BT, c) KKT. ►Hasonlóság: minden vállalat jogot szerez, valamint kötelezettséget vállal. ►Különbség:  Jogi személyiséggel rendelkező vállalat esetén a felelősség korlátozott a tulajdonos körében, kötelezettségük csak az alapító vagyonra terjed ki.  Jogi személyiséggel nem rendelkező vállalatok esetén a tulajdonosok felelőssége korlátlan, egyetemleges (a magánvagyonukkal is felelnek). Kivétel: BT kültagja Vállalkozó tevékenység folytatásának feltételei (már működő vállalat esetén): 1) Anyagi javak: • Különböző materiális javakról van itt szó (gépek, berendezések, ingatlanok, áruk, valamint a pénzeszközök). 2) Nem anyagi javak (immateriális javak): • Szellemi termékek (szerzői jogvédelem alatt álló termékek, illetve szoftverek). • Vagyoni értékű jogok: A jogot a vállalkozás megveheti, (1) Koncessziós (használati) jog, VAGY térítés nélkül megkaphatja (2) Bérleti jog, VAGY

alapításkor / tőkeemeléskor (3) License (felhasználói) jog, kapható meg. (4) Szolgalmi jog. • Üzleti vagy cégérték (goodwill). • Alapítás, átszervezés aktivált értéke. • Kísérleti fejlesztés aktivált értéke. 3) Humán erőforrás: • Munkájuk eredményessége megjelenik a vállalkozások eredményeiben. A vállalkozó vagyont vizsgálhatjuk:  Összetétel / rendeltetés szerint ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK),  Eredet / származás szerint FORRÁSOK (PASSZÍVÁK). ►A vagyon nagysága, összetétele folyamatosan változik a vállalkozói tevékenység során. Megkülönböztetünk: 1) Induló (alapítói) vagyont: ezzel kezdi meg működését a vállalat. 2) Mérlegfordulónapi vagyont: az üzleti év utolsó napjára, azaz dec. 31-re vonatkozó vagyonkimutatás (a mérlegkészítés időszaka dec 31-től május 30-ig tart, alapesetben) -5- VÁLLALKOZÓI VAGYON ESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök. B. Forgó eszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolódások FORRÁSOK D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke. III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek (idegen tőke) I. Hátrasorolt II. Hosszú lejáratú III. Rövidlejáratú G. Passzív időbeli elhatárolódások Vagyon jellemzése: amikor elkezdi a vállalkozó a tevékenységét, akkor induló vagyonmérleggel rendelkezik, mely az idők során bővül. A vagyon két oldala az eszközök (rendelkezésre álló vagyon tartalma), ill. a források (miből származnak ezek az eszközök, saját forrásból, avagy idegen forrásból) A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, melyek a vállalkozást hosszú távon szolgálják (1 éven túl), ezeket az

eszközöket többször is lehet használni. I) Immateriális javak: nem tárgyban megfogható eszközök (pl.: szoftver, szolgalmi jog) II) Tárgyi eszközök: olyan fizikailag is megfogható tárgyak, melyek a vállalat tevékenységét 1 éven túl segítik. 1) Ingatlanok, 2) Műszaki gépek, berendezések (ezek közvetlenül a vállalat gyakorlati tevékenységéhez tartoznak), 3) Egyéb gépek és berendezések (a vállalathoz szükségesek ugyan, de nem az alaptevékenységhez kapcsolódnak – pl.: szövőgyárban a nyersanyagszállításért felelős eszköz), 4) Beruházások (azt a tevékenységet takarja, mely során egy későbbi termelési eszköz használata megvalósul – pl.: számítógép megvásárlása, még szoftver nélkül) III) Befektetett pénzügyi eszközök: 1) Részesedések, üzletrészek (itt arról van szó, hogy részesedni akarok valamiből, ide tartozik a részvény). 2) Tartósan nyújtott hitel. 3) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (pl.:

kötvény, DE(!) a váltó már nem tartozik ide, mert azt max. egy évig bocsátják ki) -6- B. Forgóeszközök: olyan eszközök, melyek a vállalkozást 1 éven belül szolgálják ki I) Készletek: éven belül elhasználódó eszközök, melyek egy vagy több művelet során a vállalat tevékenységét szolgálják. 1) Anyag: feldolgozás nélkül áll rendelkezésre, a termelés során ebből indulunk ki. 2) Áru: bekerülési formájában kerül tovább értékesítésre. 3) Félkész termék: legalább egy gyártási fázison túlment, további fázisok várnak rá. 4) Késztermék: a tevékenységem eredményeként végső formában megjelenő termék. 5) (Állatok) II) Követelések: • A követelés abból származik, hogy én valamely árut vagy szolgáltatást teljesítettem, de az ellenértéket nem kaptam meg érte. • A pénz mozgása az értékesítést későbbi időpontban követi – az árfolyamatok és a pénzforgalom egymástól elkülönül. •

Speciális követelés a váltókövetelés: a váltó egy halasztott fizetést biztosító követelés / kötelezettség, mely névértékre szól, és mindig készpénzfizetésre vonatkozik. A halasztott fizetésből származó kamatterhet is tartalmazza Leszámítolása, forgatása lehetséges • Létezik kölcsönből vagy hitelből származó követelés valamint egyéb követelések (ezek rövidlejáratúak és az adóhatósággal szemben állnak fenn). III) Értékpapírok: 1) Részesedések. 2) Kötvények. IV) Pénzeszközök: 1) Készpénz (érme, bankjegy). 2) Folyószámlakövetelés (nem készpénz formában áll rendelkezésre, de azzá lehet alakítani). ►A fenti jelölés alkalmazandó, tehát az első felsorolásnál nyomtatott betűket használunk, azután az első tagolásnál római számokat, majd a következő tagolásnál arab számokat! C. Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni: − A mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan

összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatóak el. − A névérték alatt vásárolt, diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét (kamatát) mindaddig, amíg az értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be. -7- D. Saját tőke: − Jegyzett tőke: Rt-nél, kft-nél, valamint egyébgazdálkodónál a cégbíróságon bejegyzett tőke, az alapító okiratban meghatározott összegben. − Tőketartalék: a tagok által alapításkor, illetve tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott összeg. Csökkentő tételei:  Jegyzett tőke emelése,  Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése,  A lekötött tartalékba átvezetett összeg. − Eredménytartalék: a vállalkozónál hagyott (onnan ki nem vont) adózott

eredmény, amely növeli, illetve veszteséges gazdálkodás esetén csökkenti a saját tőke értékét.  Felhasználhatjuk a jegyzett tőke növelésére (szabad eredménytartalék), valamint csökkentésére.  Ez tulajdonképpen a korábbi évek gazdálkodásából származó jövedelem! − Lekötött tartalék: ~ként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére a tag(ok)tól kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig.  Elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.  Beruházásra, fejlesztésre használom fel. − Értékelési tartalék, − Mérleg szerinti eredmény: az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény.  Tárgyév gazdálkodásából származó tiszta jövedelem. ►Fontos a sorrend! E. Céltartalékok:

− Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (pl.: garanciális kötelezettség), amelyek várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. − Ugyancsak céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pl.: fenntartási, átszervezési költségek), amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. F. Kötelezettségek: a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben

kifejezett, elismert tartozások − Hátrasorolt: minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak. − Hosszúlejáratú: az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel. − Rövidlejáratú: az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön és hitel. G. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni: − A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt olyan bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képzi. − A mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra. -8- 3. EA+GYAK Gazdasági események vagyonra, mérlegre / eredményre gyakorolt hatása Számviteli értelemben vett vagyon: nem más, mint a vállalkozás tulajdonában ill. a tulajdon szerinti használatában lévő eszközök összessége ►Kivétel: pénzügyi /

operatív lízing: eszköz tartós használatának adásvételét jelenti. A lízingelés alatt a bérbevevő mutatja ki, de nem neki a tulajdona. Tulajdonszerű használat: − A tulajdonnak van kezelője. − Tulajdon meghatározása: korlátlan jog az eszköz használatára (100% esetén másnak nem lehet a tulajdona). A vállalkozói vagyon nagysága (összetétele) folyamatosan változik a gazdálkodás során. Bizonyos értelemben minősíthető, de általánosságban nem készíthető kimutatás. A gazdasági események mérlegre gyakorolt hatása: I) Egyszerű gazdasági események (ezek nem gyakorolnak hatást a vállalkozói eredményre): 1) Eszköz összetétel változás (eszköz körforgás): • Valamely eszköz nő, valamely eszköz pedig csökken (a kettőnek meg kell egyeznie). • E+=E– • Az összes készpénzes vásárlás ilyen, hiszen hat a készpénzállományra (E-), valamint az árukészletre (E+). 2) Forrás összetétel változás (forrás körforgás):

• Valamely forrás növekszik, míg valamely forrás csökken (itt is fontos az egyezőség). • F+=F– Pl.: ha valamely szállítói tartozást (F-) hitelből egyenlítünk ki (F+) Pl.: mérleg szerinti eredménynél az eredménytartalék terhére történik az átvezetés Pozitív mérleg szerinti eredmény az eredménytartalék = F+, negatív esetén pedig eredménytartalék = F• Az eszköz- és forrás körforgás közös tulajdonsága, hogy nem idéznek elő mérlegfőöszszeg változást 3) Tőkebevonás (mérlegfőösszeget növelő hatás): • Mind az eszköz, mind a forrás nő egyidejűleg. • • • E+=F+ • Pl.: nem készpénzes áru-, anyag-, tárgyi eszköz vásárlása történik • Pl.: áruvásárlás (E+) szállítótól (F+) – tartozni fogunk a szállítónak, így nő a forrás • Pl.: pénzbeli és nem pénzbeli betét (nő az eszközök és a saját tőke értéke) • Pl.: tőkeemelés történik 4) Tőkekivonás (mérlegfőösszeget csökkentő

hatás): • Mind az eszköz, mind a forrás egyidejű csökkenését eredményezi valamilyen gazdasági esemény. • E-=F– • • Pl.: hiteltörlesztés esetén Pl.: szállítói tartozás (F-) kiegyenlítése (E-) esetén – pénzt utalunk, így csökken az eszközünk -9- II) Összetett gazdasági események (eredményhatásuk is van; klasszikus értelemben nézzük ezeket): 1) Eredménynövelő hatást gyakorló események (Er+): • Az eredmény lehet nyereség / veszteség, előbbi elérése a cél. • Ennek sikere az eredménykimutatásban jelenik meg (I. 1 – XII 31) • Ezúttal egyenlőtlenség van, nem egyezőség, a különbözet az eredményre növelőleg hat. • E+>E– • Pl.: 10e Ft-ért veszek árukészletet, 15e Ft-ért pedig értékesítek Az utóbbi összeggel a készpénzállományom fog nőni, előbbivel pedig a vevővel szembeni követelés nő. 2) Eredményre csökkentő hatást gyakorló tételek (Er-): • Itt is egyenlőtlenség van, a

különbözet az eredményre csökkentőleg hat. • E+<E– • Pl.: 10e Ft-ért vásároltam árut, de csak 7e Ft-ért értékesítettem Tehát a veszteség 3e Ft (nem találtunk vevőt). Eredményre növelőleg ható tételek: • Árbevétel, • Egyéb, Bevételek • Pénzügyi, • Rendkívüli, • Költségek helyesbítése, • Aktivált saját teljesítmények értéke:  Saját előállítású eszközök aktivált értéke,  Saját termelésű készletek állományváltozása (növekedés). Eredményre csökkentőleg ható tételek: • Költség: erőforrás felhasználások pénzben kifejezett értéke (pl.: anyagköltség, bérköltség) • Egyéb, Ráfordítások • Pénzügyi, • Rendkívüli, • Bevételek helyesbítése, • Aktivált saját teljesítmények értéke:  Saját termelésű készletek állományváltozása (csökkenés). Példa árbevételre: 10e Ft + 25% ÁFA terméket értékesítünk (előbbi az árbevétel, utóbbi a

költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettség). Példa költségre: 10e Ft + 25% ÁFA készlet beszerzése. Egyéb bevétel: − Értékesített materiális javak, − Tárgyi eszközök kiszámlázott, ÁFA nélküli ellenértéke, − Nyilvántartás szerinti érték, − Könyvvitel szerinti érték, − Bírság, kamat (kapott). − Visszaírt terven felüli értékcsökkenés. − Káreseménnyel kapcsolatos bevétel. - 10 - Egyéb ráfordítás: − Fizetett kamat (késedelmi). − Fizetett kötbér. − Fizetett bírság. − Terven felüli értékcsökkenés. − Értékvesztés. − Káreseménnyel kapcsolatos ráfordítás. − Készletek elszámolt értékvesztése. Pénzügyi bevételek: Pénzügyi ráfordítások: − Adott kölcsön után kapott kamat, − Kapott kölcsön után fizetett kamat, − Valutaátváltással létrejött árfolyamnyereség, − Valutaátváltással létrejött árfolyamveszteség, − Eladott értékpapírok árfolyamnyeresége.

− Eladott értékpapírok árfolyamvesztesége. Eredménykimutatás Gazdasági esemény: hatással van a vállalat gazdasági / pénzügyi jövedelmi helyzetére. E = B – (K + R) ►B: alaptevékenység során értékesített áruk és szolgáltatások ellenértéke. ►K+R: igénybevett erőforrások értékbeni kifejezése. Bevételek: 1) Áruértékesítésből / szolgáltatásértékesítésből (azaz alaptevékenységből) származó bevétel – ÁRBEVÉTEL. 2) Egyéb tevékenységből származó bevétel – EGYÉB BEVÉTELEK. Eredménykimutatás: A) Üzemi (üzleti) tevékenységből származó eredmény: • B-K+R. • Minden költség ráfordítás, de nem minden ráfordítás költség. A ráfordításokhoz tartoznak olyan kiadások is, melyek közvetlenül nem tartoznak a termékhez (bírság, késedelmi díj, stb.) B) Pénzügyi tevékenység eredménye: • P.B – PK+R C) Szokásos vállalkozás eredménye: • A+B! D) Rendkívüli eredmény: • R.B – RK+R •

Rendkívüli, mert nem alap, hanem egyéb tevékenységhez kapcsolódik. • A vállalat normális üzletmenetéhez nem kapcsolódik. • Pl.: támogatást kapok, vagy nyújtok E) Adózás előtti eredmény: • C+D! • Ún. társasági adó – mértéke 16% (minden egyes megtermelt Ft után kell fizetni) F) Adózott eredmény: • Az a tiszta jövedelem, melyet a vállalat tevékenysége során megtermelt. − Eredménytartalék (növelheti / csökkentheti). − Osztalék. G) Mérleg szerinti eredmény: • Adózott jövedelem, melyet visszatartanak a vállalkozásban. • F és G közötti különbség alapvetően azon múlik, hogy hogyan döntenek az osztalékról. ►Bővebben: TK: 425-430. - 11 - 4. EA+GYAK Aktivált saját teljesítmények értéke: I. Csoport: a. Saját előállítású eszközök aktivált értéke, b. Saját termelésű készletek állományváltozása (állománynövelő hatás) II. Csoport: a. Saját termelésű készletek állományváltozása

(állománycsökkentő hatás) Költségek csoportosítása az eredményre gyakorolt hatásuk szerint: I) Felmerülés évének eredményét terhelő költségek (Er-): • Ilyenek az irányítással kapcsolatos költségek, ezek nem aktiválhatóak. • Pl.: reprezentációs-, igazgatási-, garanciális-, javítási költségek II) Felmerülés évének eredményét nem terhelő költségek – aktivált költségek (Er0): • Nem gyakorolnak hatást az eredményre. • Eszközértéket mutatunk ki aktiválásukkal, ezáltal eredménynövelő hatást mutatunk ki (megszüntetve a csökkentő hatást). • Pl.: eszköz előállításával kapcsolatban felmerülő költségek (termelővállalkozásnál félkész- és késztermékek) Olyan költségek, melyek a késztermék előállításával kapcsolatban merülnek fel, ezeket összesítjük, meghatározzuk az egységre eső önköltséget (előállítás költsége), számviteli értelemben közvetlen önköltséget kell számolnunk •

Eszközértéket csak akkor mutathatok ki, ha az eszköz rendelkezésünkre áll. Ha viszont az kikerül a vállalkozásból (pl.: értékesítéssel), akkor már az előállítás költsége az értékesítés időszakában rontja az eredményt Önköltség (összetevői): 1) Közvetlen anyagköltség, 2) Közvetlen bérköltség, 3) Közvetlen bérek járulékai, 4) Egyéb közvetlen költségek. Példa: Bérjárulék: nyugdíjjárulék, egészségügyi hozzájárulás, munkavállalói járulék (bérrel arányosan fizetendők vagy egyéb módon). − 10e Ft az asztal anyagköltsége (csökkentő tényező), − 16e Ft az eladási ár (növelő tényező), − 6e Ft nyereség – fedeznie kell a közvetett költségeket (pl.: gépek értékcsökkenését) Saját termelésű készletek:  Év eleji és év végi adatokat hasonlítunk (nyitókészlet és zárókészlet).  Állománynövekedés: NYK < ZK  Állománycsökkenés: NYK > ZK A felmerült költségek és az

eredményt terhelő költségek közti lehetséges kapcsolat: 1) Egyezőség esete: akkor merül fel, ha mindent eladunk. Nem tudunk kimutatni eszközértéket, így nincs aktiválás. 2) Kevesebbet értékesítettem, mint amennyit létrehoztam. ZK > NYK – a felmerült költséget eszközértékként mutatom ki. 3) Többet értékesítettem, mint amennyit létrehoztam. ZK < NYK – a nyitókészletből is értékesítettem - 12 - Saját előállítási eszközök aktivált értéke: − Ha van, akkor az eredményre növelőleg hat. − Pl.: saját kivitelezésű beruházás, saját kivitelezésű felújítás, saját előállítású szellemi termékek, alapítás / átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke. − Megjegyzés: nem saját kivitelezésű a beruházás, mikor leszámlázzák felénk, kifizetjük az ellenértéket, majd használatba vesszük, ezért nálunk nem merülnek fel költségek. Saját kivitelezés esetén saját

munkaerővel, gépekkel (felvett segédmunkások, bérelt gépek), valamint saját anyagból dolgozunk. Nálunk merülnek fel a költségek, azokat meg kell határoznunk. − Pl.: épület előállítási költsége 20 millió Ft (létrehoztunk egy eszközt, mely hosszú évekig használható, eszközértékként mutatjuk ki). Lehet hogy mástól kevésbé hatékonyabban, drágábban kaptuk volna meg Felmerülő költségek (költségnemek):  Anyagköltségek,  Anyagi jellegű szolgáltatások (fuvarozás, szállítás, raktározás),  Értékcsökkenés (amortizáció),  Bérek (munkaerőköltségek),  Egyéb ráfordítás (bírságok, amik közvetlenül nem kapcsolódnak a termeléshez). ►Ezek a teljes, a termelés során felmerülő kiadásokat magukba foglalják. Összköltség szemlélet: o Anyag, o Személyi jellegű költségek, o Értékcsökkenés, o Egyéb ráfordítások. ►Meg kell tudni állapítani, hogy az előállított termékekhez hogyan lehet

hozzárendelni a költségeket. Másik megközelítés: 1) Közvetlen költségek: adott termékhez közvetlenül hozzárendelhetőek (vagy más, egyértelmű vetítési alapon). 2) Közvetett költségek: egy konkrét termékkel allokálhatók, de attól még felmerülnek. Önköltségszámítás: mennyibe kerül egységnyi termék, figyelembe véve minden, annak előállítása során felmerült költséget. Árbevétel:  Belföldi,  Exporttevékenységből származik,  Pénzügyi,  Egyéb,  Saját termelésű készlet / saját előállítású eszköz. - 13 - 5. EA+GYAK Eredménykimutatás Eredménykategóriák: • Üzemi / üzleti tevékenység eredménye (A):  Két módszerrel határozható meg: 1. Összköltség eljárású eredménykimutatás, 2. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás • Pénzügyi műveletek eredménye (B):  Kiszámítása: pénzügyi műveletek eredménye – pénzügyi műveletek ráfordításai.  Pénzügyi

műveletek csoportjai: 1. Bevételek: valuta- / devizaátváltásból keletkezett árfolyamnyereség, kamat, értékpapírok értékesítéséből keletkezett nyereség 2. Ráfordítások: fizetett kamatok (felvett hitel, váltótartozás, kapott kölcsön után), valuta / devizaátváltásból keletkezett árfolyamveszteség, értékpapírok értékesítéséből keletkezett veszteség. • Szokásos vállalkozói eredmény (C):  A+B (előjelhelyesen kell összeadni) • Rendkívüli eredmény (D):  Kiszámítása: rendkívüli bevételek – rendkívüli ráfordítások.  Erre hatást gyakorolnak az alapítással / megszüntetéssel kapcsolatos tételek.  Térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értéke.  Fejlesztési célú támogatások is hatnak rá. • Adózás előtti eredmény (E):  C+D • Adózott eredmény (F):  Le kell vonni az E-ből a fizetett társasági adót, így kaphatunk adózott eredményt. Azonban azt meg kell jegyezni, hogy a

fizetendő társasági adó alapját, mértékét valamint a kedvezményeket nem a számviteli törvény, hanem a társasági adótörvény határozza meg. Ez a törvény lényegében a vállalkozások jövedelemadójára (adóbevallás) vonatkozik.  Az adózás előtti eredmény a számviteli törvény által van meghatározva, tehát arra ráépül a társasági adótörvény.  Az adómérték 16%. Adóalap * 0,16 = Számított társasági adó!  Fizetendő társasági adó = számított adó – igénybevehető kedvezmények.  Értékcsökkenési leírás (immateriális javakkal és tárgyik eszközökkel kapcsolatban): nem egy összegben, hanem folyamatosan, lineárisan írjuk le az eszközt a várható élettartam alatt.  Számviteli törvény amortizáció: adózás előtti eredményt növelő tételként kell figyelemben venni (így megszűnik hatása).  Társasági törvény szerinti amortizáció: adózás előtti eredményt csökkentő tételként kell

figyelembe venni. • Mérleg szerinti eredmény (G):  Meghatározás: vállalkozásban kitermelődött, a vállalkozásból ki nem vont adózott eredmény.  Az adózott eredményt a tulajok kivonhatják, így osztalékrészesedést kapva, ebben az esetben azonban a vállalkozás nem tud gyarapodni / fejlődni / tőkésedni. Ha az nem vonódik ki, akkor a saját tőkét növeli.  A mérleg szerinti eredményt lehet + és – is.  Adózott eredmény + osztalékfizetéshez igénybevett eredménytartalék – jóváhagyott osztalék = mérleg szerinti eredmény. - 14 - Üzemi / üzleti tevékenység eredménye: Összköltség eljárás: − (+) árbevétel, − (+/-) aktivált saját teljesítmény értéke, − (+) egyéb bevételek, − (-) összes tárgyidőszakban felmerült költség, − (-) egyéb ráfordítások, − (=) üzleti / üzemi tevékenység eredménye. Bruttó módszer Forgalmi költség eljárás: − (+) árbevétel, − (-) értékesítés

közvetlen költségei, − (=) értékesítés bruttó eredménye, − (-) értékesítés közvetett költségei, − (+) egyéb bevételek, − (-) egyéb ráfordítások, − (=) üzemi / üzleti tevékenység eredménye. Nettó módszer Összefüggések az összes tárgyidőszakban felmerült költség és az eredményt terhelő költségek között: − Összes felmerült költség – aktivált teljesítmények értéke = eredményt terhelő költségek. − (=): ha nincs aktiválható költségünk, mindent eladtunk, így minden költség rontja az eredményt. − (>): ha van aktiválható költségünk (késztermékek, beruházások) és ezeket nem adtuk el vagy kevesebbet, mint ami van. − (<): ha a saját termelésű készletek állományváltozása csökkenést eredményez. Értékesítés közvetlen költségei: − Értékesített félkész- / késztermékek költségei, − Értékesített áruk beszerzési értéke, − Értékesített szolgáltatások

önköltsége. Értékesítés közvetett költségei: − Minden igazgatási / irányítási költség, − Értékesítéssel kapcsolatos költségek, − Egyéb költségek. ►Annak az időszaknak a költségeit terhelik, amikor felmerültek. Nem aktiválható költségek! - 15 - Összköltség eljárás: I) Értékesítésből származó árbevétel. II) Aktivált saját teljesítmény. III) Egyéb bevétel. IV) Anyag + anyagi jellegű ráfordítások. V) Személyi jellegű ráfordítások. VI) Értékcsökkenés. VII) Egyéb ráfordítások. A Üzemi / üzleti tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII). VIII)Pénzügyi műveletekből származó bevétel. IX) Pénzügyi műveletekből származó ráfordítás. B Pénzügyi műveletből származó eredmény (VIII-IX). C Szokásos vállalkozási eredmény (A+B). X) Rendkívüli bevétel. XI) Rendkívüli ráfordítás. D Rendkívüli eredmény (X-XI). E Adó előtti eredmény (C+D). XII) Adózás. F Adózott eredmény

(E-XII). XIII)Fizetendő osztalék. G Mérleg szerinti eredmény (F-XIII). Forgalmi költség eljárás: I) Értékesítésből származó árbevétel. II) Egyéb bevétel. III) Értékesítés közvetlen költségei. IV) Értékesítés közvetett költségei. V) Egyéb ráfordítások. − A továbbiakban megegyezik az összköltségeljárásban taglaltakkal. Ahol kifejezetten termékértékesítés van, ott a forgalmi költség eljárást használják, ahol nem tudok mindent értékesíteni, ott az összköltség eljárást. Nem célszerű a kettő között váltogatni, egy évben végig eggyel kell dolgoznom (a számviteli törvény azért mindkettőt elvárja). Mindenkori nyilvántartási érték – valós piaci érték = értékvesztés (kevesebbet ér, mint amire számítok). Összköltség eljárás: az összes költséget állítom szembe az előállított termékekkel és szolgáltatásokkal (adott időszakra vonatkozóan). ►Fizetendő osztalék = igénybevett

eredménytartalék. - 16 - Számviteli alapelvek (a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a következő alapelveket kell érvényesíteni): 1) A vállalkozás folytatásának elve (folyamatos működést feltételez, nem várható a működés beszüntetése). 2) A teljesség elve (a mérleg elkészítéséig ismertté vált gazdasági események figyelembevétele). 3) A valódiság elve (valóságos események, valóságos értékben). 4) A világosság elve (érthető, áttekinthető forma). 5) A következetesség elve (tartalmi és formai állandóság, összehasonlíthatóság). 6) A folytonosság elve (NYM =ZM). 7) Az összemérés elve (adott időszaki bevételek és adott időszaki ráfordítások számbavétele a felmerülés időszakában). 8) Az óvatosság elve (nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha valamely árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan). 9) A bruttó elszámolás elve (bevételek és költségek, ráfordítások,

illetve követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el). 10) Az egyedi értékelés elve (az eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni). 11) Az időbeli elhatárolás elve (kettős könyvvitel szerint a bevételek és a költségek két vagy több üzleti év kihatásait figyelembevevő időbeli elhatárolását jelenti). 12) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv (a gazdasági események figyelembe vételekor a közgazdasági tartalomból kell kiindulni). 13) A lényegesség elve (lényegesnek minősül minden esemény, minden információ, amelynek elhagyása, illetve téves bemutatása rontja a hű képet). 14) A költség-haszon összevetésének elve (gazdaságosság elve, melynek értelmében a nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága /hasznossága álljon arányban az információk előállításának költségeivel). ►Bővebben: TK: 78-82. - 17 - 6. EA+GYAK Könyvvezetés /

kettős könyvvitel Kettő könyvelés jellemzői: − Teljeskörű könyvvezetést, nyilvántartási rendszert jelent. − Meghatározás: Az összes eszköz, forrás, valamint a bennük bekövetkezett összes változás (hézagmentesen) rögzítésre kerül. − Az egyszeres könyvvitel meghatározása: a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról naplófőkönyv, illetve egyéb formában vezetett nyilvántartás, melynek keretében elszámolásra kerülnek a tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozások, a nem pénzben kiegyenlített bevételek és ráfordítások. − Minden gazdasági eseményt egyidejűleg könyvelni kell; legalább 1 számla tartozik, 1 számla követel oldalára (kétoldalúan) – ez a számlasoros könyvelést fedi le. − A gazdasági események hatását a vagyoni- és jövedelmezőségi helyzetben együtt vizsgáljuk. − Két könyvelési módszert kell megjegyezni, az

analitikus, valamint a főkönyvi könyvelést. Analitikus:  Nem teljeskörű, csak számlasoros könyvelést használ (melynek eszköze a könyvviteli számla).  Mennyiségi és/vagy értékadatok kerülnek rögzítésre.  Részletező könyvelésnek is nevezzük. Fők    önyvi: Teljeskörű. Értékadatokat könyvelünk. Összevont könyvvezetés: párhuzamosan (egyidejűleg) vezetjük az idősoros és a számlasoros könyvelést.  Az idősoros könyvelés eszköze a napló, melybe a gazdasági eseményeket felmerülésük sorrendjében kell könyvelni. Számlasorosnál az eseményeket az egyes számlaosztályon rögzítem  Vevőfőkönyvi számla: értékben feltüntetjük az összes vevővel szembeni követelést; együtt jelenik meg az összes adat.  Nem minden főkönyvi számlához kapcsolódik az analitikus számla. Egyenleg (szaldó) = tartozik forgalom – követel forgalom VAGY fordítva. Terhelés / jóváírás elnevezés is ismert.

Kontírozás: számlakijelölés – megvizsgáljuk, hogy az adott gazdasági esemény mely számlákat érint. - 18 - Egységes számlakeret Jellemzői: • A számviteli törvény nem tartalmaz részletes könyvvezetési szabályokat, inkább a beszámoltatásra helyezi a hangsúlyt. • Az ~ alapozza meg a vállalkozói könyvviteli rendszereket. Előírásai biztosítják, hogy ezek a rendszerek egységesek / összehasonlíthatóak legyenek. • 9 + egy nulladik számlaosztályt tartalmaz (decimális számrend alapján gondolkodunk): 1. Befektetett eszközök, 2. Készletek, 3. Pénzügyi eszközök követelései és aktív időbeli elhatárolások, 4. Források,  Minden nyilvántartási számla itt található. 5. Költségnemek (aktivált saját teljesítmény értéke),  Anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás (a számla vezetése kötelező). 6. Általános költségek (közvetett),  Költséghelykénti

elszámolás. Amit a 7-be nem tudok elkönyvelni, ide könyvelem. 7. Tevékenységek költségei (közvetlen),  Költségviselőkénti elszámolás. Költségviselőnek minősül az a termék / szolgáltatás, melyet előállítunk / nyújtunk. 8. Értékesítés önköltsége és ráfordítások, 9. Értékesítés árbevétele és bevétele,  Pénzügyi, rendkívüli, valamint egyéb bevételek nyilvántartása. 0. Nyilvántartási számlák  Olyan eseményekről van szó, melyeknek nincs hatása a vállalkozásra (de lehet a későbbiekben), tehát ezek az események még nem következtek be. • Az 1-4. elnevezése mérlegszámlák, ebből az 1-3 az eszközök • Az 5-7. elnevezése költségszámlák A 6-7 vezetése nem kötelező • Az 8-9. elnevezése eredményszámlák A 8-nál az eredménycsökkentő hatások (er-), míg a 9nél az eredménynövelő hatások (er+) kerülnek rögzítésre Számjegy szerinti elnevezés:  Számlaosztály (1 számjegy), 

Számlacsoport (2 számjegy),  Számla (3 számjegy),  Alszámla (4 számjegy),  Részletező számla (5 számjegy). A beszámolót alátámasztó könyvviteli számlák rendszere: Könyvviteli számlák Mérlegszámlák Eszközszámlák Költségszámlák Eredményszámlák Ráfordítás (költség) számlák Forrásszámlák - 19 - Árbevétel (bevétel) számlák Vállalkozói számlarend A törvény értelmében a számlarendnek − Biztosítania kell a számviteli alapelvek érvényre juttatását, − A vállalkozásnál kialakított számviteli politikán kell alapulnia, − Tükröznie kell a vállalkozás jellegét, nagyságát, − A könyvvezetés alapjául kell szolgálnia, − Biztosítani kell, hogy a könyvvezetés megfelelő alapot nyújtson a beszámoló elkészítéséhez, − Világossá, áttekinthetővé kell tennie a számviteli rendszert a számviteli tevékenységet végzők és ellenőrzők részére. A számlarendnek tartalmaznia kell: −

Minden kijelölt számla tartalmát, megnevezését (számlatükör), − A számla tartalmát, ha az a megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát (szöveges számlarend), − A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát (szöveges számlarend), − A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. 3 fő részre osztható: 1) Számlatükör. − Az egységes számlakeret előírásai értelmében számlaosztályonként csak azokat a számlákat kell felsorolni, amelyekre a vállalkozásnak szüksége van (előreláthatólag szüksége lesz). A számlatükör szükség esetén módosítható − A vállalkozás által vezetett összes könyvviteli számla számát / nevét tartalmazza. 2) Szöveges számlarend. − A számlatükörben szerepeltetett számlák tartalmát akkor kell

ismertetni, ha az nem következik egyértelműen az elnevezésből. 3) Bizonylati rend. − A számviteli törvény értelmében könyvelni csak szabályszerűen kiállított, alaki és tartalmi szempontból megfelelő bizonylatok alapján szabad. − Ennek érdekében a vállalkozónak a számlarendjében – kivéve, ha készít bizonylati szabályzatot – kell rögzítenie mindazokat a szabályokat, amelyekkel biztosítani tudja a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényre jutását. − A bizonylati rendben rögzíteni kell a. A bizonylati elv lényegét, b. A bizonylati fegyelem lényegét, c. A bizonylatok feldolgozásának rendjét, d. A bizonylatok hitelérdemlőségének kritériumait, e. A bizonylatok megőrzésének rendjét A számlarend összeállításáért, a folyamatos könyvelés helyességéért a vállalkozó képviseletére jogosult személy felelős. - 20 - Fogalmak Termelő: az a vállalkozó, aki termelő tevékenységet folytat, termékek

előállításával foglalkozik. A terméket (anyagot) feldolgozás (további feldolgozás) céljából vásárolja és feldolgozás után félkész, illetve késztermék formájában értékesíti. Kereskedő: kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó, viszonteladó. Viszonteladó az, aki a beszerzett terméket (árut) változatlan állapotban, üzletszerűen fogyasztónak, termelőnek, felhasználónak, illetve egy másik viszonteladónak értékesíti. Fogyasztó: a megtermelt havak végső felhasználója. A fogyasztó a terméket (árut) szükségleteinek kielégítése érdekében vásárolja. Vállalkozói vagyon: a számviteli előírások értelmében a ~ alatt a vállalkozás rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozás működését szolgáló eszközök összessége értendő (kivéve a bérbevett eszközöket), függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a

vállalkozáshoz, továbbá függetlenül attól is, hogy azok működési területen, azaz „birtokon belül”, illetve „birtokon kívül” találhatók. Lényegében a vállalkozás tulajdonában, illetve tulajdonszerű használatában lévő eszközök összessége és azok forrásainak összessége értendő vállalkozói vagyon alatt. Árbevétel: a tevékenység során eladott áruk, értékesített kész- és félkész termékek, teljesített szolgáltatások (ÁFA-t nem tartalmazó) vevő által elismert ellenértéke. Bevétel: gyűjtő fogalom. Ide tartoznak az eredményt növelő tételek, azaz az árbevételek, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek. Kiegészítő melléklet: az éves, egyszerűsített éves és az összevont (konszolidált) éves beszámolónak egyaránt részét képezi. Ide egyrészt azokat a számszerű adatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény előír, továbbá amelyek a vállalkozó

vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek a tulajdonosok, a befektetők, a hitelező számára. Üzleti jelentés: a számviteli tv. értelmében az éves beszámolót és a konszolidált éves beszámolót készítőknek van üzleti jelentés összeállítási kötelezettségük. Az üzleti jelentésben az éves, illetve a konszolidált éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatnia a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Számviteli bizonylat: a számvitel alapokmánya. Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan külső és belső okmány, amelyen a vállalkozással kapcsolatos gazdasági események (a vállalkozás eszközeiben és forrásaiban bekövetkezett változások) kerülnek feljegyzésre. Szigorú számadási kötelezettség: a készpénz kezeléséhez, más jogszabály

előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, ~ alá kell vonni. Számviteli szolgáltatás: a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok öszszesség (könyvviteli szolgáltatás), valamint a könyvvizsgálói tevékenység. - 21 - Számvitel I. (folytatás) Általános forgalmi adó Definíció: olyan többfázisú, nettó, forgalmi adó, amelyet a termelés és a szolgáltatás minden fázisának hozzáadott értéke után, továbbá az import után kell fizetni. Jellemzői:

 Mindig fel kell számítani – kivéve az alanyi és a tárgyi áfa mentes tevékenységű vállalkozások értékesítését –, ha a vállalkozás terméket vagy szolgáltatást értékesít.  Az értékesítő vállalkozás az értékesítés miatt költségvetésbe fizetendő áfa-t megfizetteti a vevővel. Az adó terhét tehát az eladó a termék (vagy szolgáltatás) vevőjére, a fogyasztóra hárítja át.  Ha a vevő a „végső” felhasználó, azaz ha a lakossági fogyasztás vagy a társadalmi közös fogyasztás szereplője, már nem tudja továbbhárítani az adót.  Az áfa a költségvetés legjelentősebb bevételi forrása. A termelő, a kereskedő csak közvetítő szerepet játszik az adó beszedésében és befizetésében.  Az áfa hatása a külkereskedelmi forgalomra semleges. A kettős adóztatás kizárását biztosító államközi egyezmények előírásai biztosítják ezt a hatást. Az exportált termék után nem kell áfa-t fizetni.

Az export áfa kulcs 0% Az exportőr az export célú felhasználások adóját azonban „visszaigényelheti” a költségvetésből  Az importőrnek a külföldről behozott termék után általános forgalmi adót kell fizetnie, de nem az önadózás keretében, hanem a fizetendő adót a vámhatóság kivetéssel állapítja meg.  Az áfa a számlaadási kötelezettségre épül. Az adó visszaigénylésének feltétele a pontosan kiállított számla. Az adóalany köteles:  Az adó megállapításához és elszámolásához szükséges nyilvántartásokat vezetni.  A beérkezett és a kibocsátott számlák adatai alapján évente, havonta vagy negyedévente adóbevallást készíteni (önadózás) és adófizetési kötelezettségének eleget tenni. Az adó alapja: az értékesített terméknek vagy szolgáltatásnak az adó nélküli ellenértéke. Az engedmény vagy felár az ár része, s ha az ár utólag módosul, akkor a módosításoknak megfelelően módosul

az áfa alapja is. Import esetén az áfa alapja a vámmal, a vámkezelési díjjal stb növelt vámérték. Az áfa mértéke: 25%, 12%, 0%. Adómentesség: • Adómentes tevékenység esetén a vállalkozásnak nem kell az értékesítési árban adót felszámítania, de nem is igényelheti vissza a beszerzéseit terhelő adót. • A vételár részét képező adó (jellemzően) a bekerülési érték részét képezi. Adómentes tevékenység esetén a vállalkozó mentesül az áfa nyilvántartási, bevallási és fizetési kötelezettsége alól • Létezik:  Tárgyi adómentesség: oktatás, pénzügyi szolgáltatás, társadalombiztosítás, sport, közművelődés stb.  Alanyi adómentesség: azok az adóalanyok választhatják, akiknek az árbevétele az áfa törvényben előírt értékhatár alatt marad (a hatályos törvény értelmében az értékhatár 4 millió forint). Az adómentesség évközben az értékhatár túllépése esetén azonnal megszűnik -

22 - SZÁMLATÜKÖR 1. Számlaosztály Befektetett eszközök 11. Immateriális javak 12-16. Tárgyi eszközök 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. Műszaki berendezések, gépek, járművek 14. Egyéb berendezések, gépek, járművek 15. Tenyészállatok 16. Beruházások, felújítások 17-19. Befektetett pénzügyi eszközök 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések, (részesedések) 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 19. Tartósan adott kölcsönök 2. Számlaosztály Készletek 21-22. Anyagok 23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 25. Késztermékek 26–28. Áruk 27. Közvetített szolgáltatások 28. Betétdíjas göngyölegek 3. Számlaosztály Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 32. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 33. Követelések egyéb

részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 34. Váltókövetelések 35. Adott előlegek 36. Egyéb követelések 37. Értékpapírok 38. Pénzeszközök 39. Aktív időbeli elhatárolás 4. Számlaosztály Források 41. Saját tőke 42. Céltartalékok 43. Hátrasorolt kötelezettségek 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek 45-47. Rövid lejáratú kötelezettségek 48. Passzív időbeli elhatárolás 49. Évi mérlegszámlák - 23 - 5. Számlaosztály Költségnemek 51. Költségnemek 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 54. Bérköltség 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 56. Bérjárulékok 57. Értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 59. Költségnem átvezetési számla, vagy Költségnem ellenszámla 6. Számlaosztály Költséghelyek, általános költségek 61. javító-karbantartó üzemek költségei 62. szolgáltatást végzést üzemek 8egységek)

költségei 63. gépköltség 64-65. üzemi irányítás általános költségei 66. központi irányítás általános költségei 67. értékesítési forgalmazási költségek 68. elkülönített egyéb általános költségek 69. Költséghelyek költségeinek átvezetése 7. Számlaosztály 71-75. tevékenység költségei 71-74. termelés költségei 75. szolgáltatás költségei 76. költséghelyek termelési költségei 77-78. forgalombahozatal költségei 79. tevékenységek költségeinek elszámolása (elsődleges költségnem-elszámolás esetén) 8. Számlaosztály Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 81-83. Számlacsoportok az összköltség eljárással készülő eredmény kimutatáshoz 81. Anyagjellegű ráfordítások 82. Személyi jellegű ráfordítások 83. Értékcsökkenési leírás 81-85. Számlacsoportok a forgalmi költség eljárással készülő eredmény-kimutatáshoz 81-82. Belföldi értékesítés közvetlen költségei 83-84.

Exportértékesítés közvetlen költségei 85. Értékesítés közvetett költségei 86. Egyéb ráfordítások 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai 88. Rendkívüli ráfordítások 89. Nyereséget terhelő adók 9. Számlaosztály Értékesítés árbevétele és bevételek 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 93-94. Exportértékesítés árbevétele 96. Egyéb bevételek 97. Pénzügyi műveletek bevételei - 24 - 98. Rendkívüli bevételek 0. Számlaosztály nyilvántartási számlák Értékelési elvek, módszerek Abból indulunk ki, hogy minden egyes a vállalkozásba bekerülő eszközt értékelni kell! Értékelés: 1) Bekerülési érték, 2) Mérlegbe állítható érték, 3) Eladási áron (értékesítéskor) számított érték, 4) Piaci érték. A bekerülési értéket vizsgáljuk: a) Vásárolt eszközök (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítések stb.), b) Saját előállítású eszközök, c) Térítés nélkül kapott eszközök, d)

Apportként kapott eszközök esetén (pénzbeli betétként, nem pénzbeli betétként kapott eszközök értékeléséről van szó). Apportként kapott eszközök esetén: − Pénzbeli betét esetén, ha Ft-ban bocsátják rendelkezésre az induló tőkét, akkor nincs bekerülési érték. Ha valutában, vagy devizában, akkor azt át kell számítani Ft-ba − Nem pénzbeli betét esetén (ingatlan, építmény, követelés) a rendelkezésre bocsátott eszközök értéke alapján beszélünk alapítói okirat szerinti értékről (vagy társasági szerződés szerinti értékről). Térítés nélkül kapott eszközök esetén: − Térítés nélkül = nem fizetünk érte. − Pl.: Rendeltünk a szállítónál, aki többet küldött véletlenül (tehát többlet keletkezett) Plusz termékünket el kell számolni (pl.: raktározása során), tehát ez idővel kiderül Annak piaci áron számított értékét kell kimutatni (szállítói oldalon értelemszerűen hiány jelenik

meg, készletcsökkenést számolnak el). Példa (eszközt vásárlok 100 Ft értékben): 100 Ft – áfa adóalap 25 Ft – áfa mértéke (25%) 125 Ft – áfával növelt ellenérték (az eladótól kapott számla alapján) Vásárolt eszközök esetén (fenti példa alapján): • Minden esetben a számlázott értékből indulunk ki. • Adóköteles tevékenységet folytató vállalkozás esetén a bekerülési érték 100 Ft, mert az adó visszaigényelhető. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: 1. Az áfa adóalanynál került sor a beszerzésre 2. a termékkel kapcsolatos áfa levonhatónak minősül - 25 - • Adómentes tevékenységet folytató vállalkozás esetén a bekerülési érték 125 Ft, mert a beszerzésről szóló számlában feltüntetett áfa nem minősül levonhatónak, nem igényelhető vissza. • Adómentes vásárolhat adómentestől és adókötelestől is. • Ha egy vállalkozó egyidejűleg folytat adómentes és –köteles

tevékenységet, akkor megosztott áfáról beszélhetünk. Ebben az esetben az értékesítés arányában kell megosztani az áfát a beszerzéseknél Pl: ha tevékenységem 60%-a oktatás (adómentes), 40%-a pedig könyvvizsgálói tevékenység (adóköteles), akkor az áfát az adókötelesnek megfelelő mértékben igényelhetem vissza BEKERÜLÉSI ÉRTÉK (BRUTTÓ ÉRTÉK) – HALMOZOTT ÉRTÉKCSÖKKENÉS = NETTÓ ÉRTÉK (a mérlegbe ezek az értékek kerülnek be). Bekerülési érték: üzembe helyezésig felmerülő összes közvetett / közvetlen kiadás (immateriális jószág + tárgyi eszköz). A beruházási számlán tartjuk nyilván, majd aktiváláskor átrakjuk a megfelelő számlákra A bekerülési érték minden olya ráfordítás, ami valamilyen okozati összefüggésben áll a jószágok beszerzésével. Bővebben: PT: 83-90. Mérlegbe állítható érték:  Tárgyi eszközök, immateriális javak esetén a mérlegbe állítható érték a nettó érték.

 Készletek esetében mérlegbe állítható érték = bekerülési érték.  Hitel esetén a törlesztő részekkel csökkentett összeget kell beállítani a mérlegbe. Üzleti vagy cégérték bekerülési értékének meghatározása: − Cégvásárlás esetén a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata egyes eszközeinek piaci értékéből le kell vonni az átvállalt kötelezettségeket, így kapjuk meg a megvásárolt vagyoni értéket. − MEGVÁSÁROLT ESZKÖZÖK PIACI ÉRTÉKE – ÁTVÁLLALT KÖTELEZETTSÉG = MEGVÁSÁROLT VAGYONI ÉRTÉK. − Ha a fizetett ellenérték nagyobb, mint a megvásárolt vagyoni érték, akkor a FIZETETT ELLENÉRTÉK – MEGVÁSÁROLT VAGYONI ÉRTÉK = ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE. − HA A FIZETETT ELLENÉRTÉK KISEBB, MINT A MEGVÁSÁROLT VAGYONI ÉRTÉK, AKKOR A FENNMARADÓ TÖBBLET NEGATÍV ÜZLETI VAGY CÉGÉRTÉK. A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a

gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Bővebben: TK: 103-107. - 26 - Értékcsökkenés Alapvető tudnivalók: − A befektetett eszközökön belül az immateriális javak és a tárgyi eszközök vonatkozásában használjuk az amortizációt. − Definíció: vonatkozó eszköz fizikai elhasználódásának, műszaki elavulásának, jogok elévülésének pénzben kifejezett értéke. − Az elhasználódott gépet korszerű eszközzel érdemes felváltani – pótló beruházás segítségével. − Az értékcsökkenést mindig az üzembe helyezés napjától kell elszámolni. Típusai: 1) Terv szerinti. 2) Terven felüli. 3) Módosított terv szerinti. Terv szerinti értékcsökkenés: • Értékcsökkenésről és értékcsökkenés leírásról egyidejűleg beszélhetünk. • Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek költségként való elszámolását

jelenti (a bekerülési értéket írjuk le). • Minden eszköznek van várható élettartama (hasznos élettartam). Nem biztos, hogy egy eszközt a fizikai elhasználódásáig akarom használni A hasznos élettartam épp ezért rövidebb a fizikai elhasználódás idejénél. • Meg kell határozni a hasznos élettartam végén várható értéket. • Bekerülési érték – várható élettartamra vonatkozó érték (maradványérték) = leírandó érték (ezt kell elszámolni). • A maradványérték lehet 0 is, amennyiben nem tervezzük az eszköznek a használható állapotban való lecserélését. Az értéket jövőre vonatkozóan meg lehet határozni – számos módszerrel dolgozunk ennek érdekében Várható érték (maradványérték). Bekerülési érték. Hasznos élettartam. Eszközök, melyek után a törvény tiltja az terv szerinti értékcsökkenés elszámolását: − Föld, telek, telkesítés, erdő. Ezeknek az értéke állandó, ill nő (fák

növekedésével az erdő értéke is növekszik) Alapesetről van szó, tehát amennyiben az erdő leég, akkor már értékcsökkenésről beszélünk − A bányaművelésre és a vegyi hulladékra használt földterület után már el kell számolni értékcsökkenést. − Beruházások esetén, azaz üzembe még nem helyezett tárgyi eszközök után sem lehet, hisz még a bekerülési érték sem ismert. − Maradványértékig valamint a teljesen leírt eszközök után. − Nem szabad elszámolni értékcsökkenést a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, valamint az olyan kép- és hangarchívum, illetve egyéb gyűjtemény, egyéb eszköz bekerülési értéke után, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke (különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan) évről évre nő. - 27 - Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha: − Az

immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke. − A szellemi termék, a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. − A vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. − A befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságnak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A már teljesen leírt immateriális jószággal és

tárgyi eszközzel kapcsolatban nem számolható el terven felüli értékcsökkenés, viszont elszámolható a tervezett maradványértéket elért immat. jószágnál és tárgyi eszköznél. Amennyiben az immat. jószág, illetve a tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírással csökkenteni kell. A terven felüli értékcsökkenés visszaírásával az immat jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéket. Amennyiben az immat. jószág, a tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Módosított terv szerinti értékcsökkenés: − Ha valamilyen körülmény indokolja, akkor módosítani kell a terv szerinti

értékcsökkenést. − Pl.: korszerűsítés után a ráfordítást ráaktiválom a bekerülési értékre − Pl.: épület felújítását követően a várható élettartam változik Módszerek értékcsökkenési leírásra:  Lineáris leírás (leggyakrabban alkalmazott). • Ha a várható élettartam 5 év, akkor 100% / 5 év = 20% - így megkaptuk a leírási (amortizációs) kulcsot. • Maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket írunk le. • Példát lásd lentebb!  Progresszív / degresszív (kivételes esetben alkalmazzák): • Progresszív: az idő előrehaladtával egyre nagyobb értéket írunk le. • Degresszív: az idő előrehaladtával egyre kisebb értéket írunk le. • Kétféle módszer ismert: 1. Számtani soros  Kevésbé degresszív / progresszív, tehát ez egy mérsékeltebb módszer.  Évek száma módszernek is nevezik – a leírási éveket összesítjük.  Pl.: 4 év alatt akarom leírni az eszközöket, ebben az

esetben 1+2+3+4 = 10  1. év 4/10 – n/10,  2. év 3/10 – n-1/10 stb - 28 - 2. Mértani soros N  M: maradványérték.  B: bekerülési érték. M  N: évek száma. B  Állandó leírási kulcsot használnak.  Ha a leírási alapja a nettó érték, ennél a módszernél, és mivel egyre kisebb lesz az évek során, akkor eljutunk a degresszív leíráshoz. Progresszívnél a bruttóból indulunk ki.  Teljesítményarányos: • Erről akkor beszélünk, ha a bekerülési értéket, a maradványértékkel csökkentett értéket az igénybevétellel lehet arányosan elszámolni. • Tehát meg kell becsülni az eszköz várható összteljesítményét, majd azt követően a bekerülési-maradványértéket a teljesítmény arányában kell csökkenteni. • Pl.: egy teherautó várható futásteljesítményét nézzük, vagy hogy a gép mennyi üzemóráig tud működni. • Előnye az időarányos módszerekhez (lineáris valamint progresszív /

degresszív) képest, hogy ha az eszköz áll, tehát nincs használatban, akkor nem számolunk értékcsökkenést (így azonban bevételre sem tudunk szert tenni). • Kötöttségek:  Kísérleti fejlesztés -, átszervezés -, alapítás aktivált értéke (ezek max. 5 év alatt írhatóak el).  Az üzleti vagy cégérték leírás 5 év vagy több.  Egyösszegű leírás: • Ezt a módszert 50e Ft alatti eszközök esetén lehet alkalmazni. • Egyösszegű = azonnali, tehát üzembe helyezéskor a bekerülési értéket azonnal elszámoljuk költségként.  Fix összegű leírás: • Az amortizáció mértékét időről-időre előre meghatározzák. 1– Példa (lineáris leírás): II. 1 – üzembe helyezés időpontja 1 M Ft * 11/12 = 916667 Ft ≈ 917e Ft. 11; 12-15 5.000000 Ft (bek. érték) 119, 129, stb. 917.000 Ft (é.cs) 1. év: T57 – K1()9 Mérlegbe állítható érték – 4.083 e Ft (értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési érték –

nettó) Az idő előrehaladtával az é.cs egyre nagyobb: 2 év 1 M Ft / év Az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, a kísérleti fejlesztés, az alapításátszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. - 29 - Értékvesztés Jellemzők: − Az értékeléshez képest leértékelést jelent. − Nevesítve van, mely eszközökkel kapcsolatban lehet elszámolni értékvesztést:  Értékpapírok,  Készletek,  Követelések,  Részesedések. − Definíció: Ha a piaci áron számított érték tartósan, jelentősen alacsonyabb a nyilvántartási értéknél, akkor beszélünk értékvesztésről. PIACI ÉRTÉK < KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = ÉRTÉKVESZTÉS. PIACI ÉRTÉK > KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = ÉRTÉKNÖVEKEDÉS. Készletek esetén: • Piaci ár miatt értékvesztés:  Ha a vásárolt készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a

mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, a várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét a különbözetnek az egyéb ráfordítások terhére történő értékvesztés elszámolásával kell csökkenteni • A készletek tulajdonságaiból adódó értékvesztés:  A vásárolt készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értékét, a saját termelésű készlet bekerülési értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet 1. A vonatkozó előírásoknak nem felel meg, 2. Eredeti rendeltetésének nem felel meg, 3. Megrongálódott, 4. Felhasználása,

értékesítése kétségesség vált, 5. Feleslegessé vált  A készlet értékének csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben.  Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a készlet bekerülési értékét A visszaírt értékvesztést az egyéb bevételek között kell elszámolni Követelések esetén akkor, ha annak behajthatósága bizonytalan, vagy más esetben behajthatatlan: − Ha elévül a követelés, − Csődeljárás keretében az abban elengedett követelés (melynek nincs fedezete); kevesebb az eszközérték, mint a kötelezettség. − Köztes

szituációk esetén, mikor eljárások indulnak, de még nincs bizonyosság a behajthatóságról. − A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél az egyéb ráfordítások terhére értékvesztést kell elszámolni a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. - 30 - − Amennyiben a vevő, az adós mérlegfordulónapi minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét A

visszaírt értékvesztést az egyéb bevételek között kell elszámolni. Részesedések esetén: − Ha egy vállalatnak egy másik vállalatban van tulajdoni része. − Ha egy vállalat nem forgatási céllal vette részesedését. − A más tulajdonában való részesedést befektetett pénzügyi eszközökben mutatjuk ki. − A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél a pénzügyi műveletek ráfordításai között értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósan mutatkozik és jelentős összegű. − Amennyiben a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti

értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket A visszaírt értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként kell elszámolni Értékpapírok esetén: − A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál a pénzügyi műveletek ráfordításai között értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. − Amennyiben az értékpapír mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél, az értékvesztés visszaírásával az

értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét. A visszaírt értékvesztés csökkenti a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolt értékvesztést. Példa (1): − Tegyük fel, hogy van egy „A” kft, mely lényegében 3 „B” tagnak a tulajdonában van. − „B” tagok mindegyike 1/3 tulajdoni hányaddal rendelkezik, részesedésük kibocsátási értéke egyenként 1 M Ft (kibocsátási érték). − Az „A” kft-nél vizsgáljuk a saját tőkének és a jegyzett tőkének a viszonyát. − A kft nyereségét mérleg szerinti eredményként mutatjuk ki. Ez és az eredménytartalék része a saját tőkének. − Abból indulunk ki, hogy a saját tőke nőttön nő, így részesedésünk felértékelődik (a jegyzett tőke változatlan marad). − Az alapításkor a saját tőke és a jegyzett tőke arányi 1, ennél rosszabb arány kedvezőtlen szituációnak minősül. − Nyereség: SJ / JT > 1, −

Veszteség: SJ / JT <1 – ebben az esetben vizsgálódunk, hiszen ilyenkor van értékvesztés (akkor indokolt, ha névértéken vettük meg részesedésünket). - 31 - JT: 3 M Ft. ST: 2,1 M Ft A veszteség tehát 0,9 M Ft. 2,1 / 3 = 0,7 %, azaz 300e Ft értékvesztést kell elszámolni mind a 3 kft-nél! T87 – K179 – visszaíráskor utóbbi fog tartozni. Ha lekönyveltük, akkor a nyilvántartás szerinti érték lecsökken (kft-nél, tagoknál): ► 1 – 0,3 = 0,7 M Ft. Példa (2): Névérték: 100e Ft. Árfolyam 300% 300e Ft-ért vesszük a részesedést. Ha tartósan és jelentősen alacsonyabb a piaci áron számított érték a bekerülési értéknél (értékpapír esetén), akkor értékvesztést kell elszámolni ráfordításként. Értékvesztés visszaírása: amennyiben nem indokolt az értékvesztés. 300e Ft 200e Ft 280 e Ft (80 egység visszaírása, mert 100 egységet számolok el értékvesztésként az első két adat alapján). Részesedés,

értékpapír – T87 – K87. Készlet, követelés – T86 – K96. Példa (3): Készlettel kapcsolatos értékvesztés elszámolása: Készlet bekerülési értéke – 300 200 280 Lecsökkent a piaci áron számított érték. T86 – K29 – 100e Ft, T29 – K96 – 80e Ft. 29. értékvesztés 80 100 2. készlet 300 bek. érték 20 egységnyi értékvesztés van elszámolva. A nyilvántartás szerinti érték 300 – 20 = 280 - 32 - Készlet stb. felhasználási / elszámolási módszerek A meglévő eszközök felhasználásának elszámolásáról van szó: a) Értékpapírok, b) Valuta, pénzeszközök c) Devizakészletek, d) Saját előállítású eszközök, e) Stb. AZ ESZKÖZÖK KÜLÖNBÖZŐ IDŐPONTBAN ÉS KÜLÖNBÖZŐ EGYSÉGÁRON KERÜLNEK BESZERZÉSRE. ADOTT ESZKÖZÖK FELÉRTÉKELÉSE NÖVELŐLEG, LEÉRTÉKELÉSE PEDIG CSÖKKENTŐLEG HAT EREDMÉNYRE. AZ Módszerek: − A legmagasabb bekerülési értékű eszközből indulunk ki – az eredményt

leértékeljük. − A legalacsonyabb bekerülési értékű eszközből indulunk ki – ellenkező hatás. − A legutoljára beszerzett eszköz bekerülési értékének hatását vizsgáljuk. FIFO – a legkorábban beszerzett eszköz felhasználását, értékesítését vesszük legelsőnek, átlagos bekerülési értéket használok. 2. Készlet FIFO Átlagos bekerülési érték Példa: „A” termék: Nyitó – 100 db, 10 Ft/db, 1000 Ft; 1. beszerzés – 100 db, 12 Ft/db, 1200 Ft; 2. beszerzés – 200 db, 11 Ft/db, 2200 Ft; A felhasználásig rendelkezésre álló eszközöket kell figyelembe venni. A 2 beszerzést is figyelembe véve kell eljárnunk. Felh. – 150 db, Ft; Első beszerzés könyvelése: T2-K454; 1200-1500 Ft T466 – 300 Ft. Felh. – T51 – K2 ; FIFO módszerrel számolva: 100*10 + 5012 = 1600 Ft. - 33 - Átl. (2 módszer): 100*10 + 10012 + 20011 400 = 11 Ft/db 150*11 az átlagos bekerülési érték (= 1650 Ft). 2. Készlet FIFO 4400 1600 2.

készlet Átl. 4400 1600 4400 – 1600 = 2800 Ha ezen az értéken számolunk, akkor 2800 marad. 4400 – 1650 = 2750 Ha kisebb a költségként elszámolt érték, akkor az kevésbé csökkenti az eredményt. - 34 - Értékhelyesbítés, értékelési tartalék elszámolás Múltbeli árból értékelünk, indokolt esetben leértékelünk. Nem mindenhol alkalmazzák a felértékelést (használata korlátozott) Felértékelés jelentőségei: − Valós értéken való értékelési lehetőség van a törvényben. − Csak befektetett eszközök esetén lehet használni az értékhelyesbítést. − Ez egy lehetőség, tehát alkalmazása nem kötelező; ha már belekezdtünk használatába, akkor folyamatosan kell alkalmazni az újraértékelést. − Piaci áron történő felértékelésről van szó: o Immateriális javak esetén (szellemi termékek, vagyoni értékű jogok). o Tárgyi eszközök esetén (kivéve beruházások, valamint beruházásra adott előlegek

esetén). o Befektetett pénzügyi eszközök esetén (csak részesedéseknél). Példa: 1. 100e Ft T177 – K417 1. XII 31 200e Ft 100e Ft (200e Ft – 100e Ft) 2. XII 31 300e Ft T177 – K417 100e Ft 3. XII 31 250e Ft T417 – K177 50e Ft 4. XII 31 90e Ft T417 – K177 150e Ft Amikor könyv szerinti értéket viszonyítunk a piaci áron számított értékhez, akkor a könyv szerinti értélbe nem számítjuk bele az értékhelyesbítést. AZ ÉRTÉKHELYESBÍTÉST NÖVELJÜK (PIACI ÉRTÉK JÜK (PIACI ÉRTÉK < NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK): > NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) ILL. CSÖKKENT- − AZ ÉRTÉKHELYESBÍTÉST A NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉKIG ÍRJUK VISSZA. − HA ENNÉL IS KISEBB A PIACI ÁR, AKKOR TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉST SZÁMOLUNK EL. − HA VAN TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS, DE NŐ A PIACI ÁR, AKKOR A TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉST KELL VISSZAÍRNI. − CSAK AZUTÁN ÍRHATÓ LE AZ ÉRTÉKHELYESBÍTÉS, HA ELFOGY A TERVEN FELÜLI

ÉRTÉKCSÖKKENÉS. - 35 - Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése Általános értékelési szempontok (alapvetően kétféle módszer közül választhatnak a vállalatok, de mi hármat taglalunk): 1) Bekerülési érték meghatározása: a Teljesítéskori MNB középárfolyamon értékelünk (deviza középárfolyam). b A vállalat választ egy hitelintézetet, tehát teljesítéskori választott hitelintézet deviza árfolyamán történik az értékelés (deviza-eladási és –vételi árfolyamok vannak közzétéve). c Ha előbbi nem eredményez megfelelő adatot, akkor a választott hitelintézetnél minden tételt deviza-eladási vagy –vételi árfolyamon értékelhet. 2) Pénzügyi teljesítéskori értékelés: a A pénzügyi teljesítéskori b A pénzügyi teljesítéskori c Ha előbbi 3) Mérlegfordulónapi (dec.31) értékelés: a Mérlegfordulónapi teljesítéskor Ha fennáll év végén a b Mérlegfordulónapi

teljesítéskor követelés kötelezettsége. c Ha előbbi Bank szemszögéből vizsgálódunk: − Ha mi veszünk devizát, akkor a bank eladási árfolyamon számol és fordítva. − ELADÁSI ÁRFOLYAM > VÉTELI ÁRFOLYAM. − Ha a vállalat több bankkal van kapcsolatban, akkor egységesítésre van szükség (nem lehet a módszereket váltogatni). Valuta: ~nak tekintjük egy ország törvényes fizetőeszközét, magát a bankjegyet, mely a kibocsátás helyén a pénzfunkciókat betölti. Deviza: Szűkebb értelemben ide soroljuk a külföldi valutára szóló pénzhelyettesítőket, a külföldi pénzeszközökre kiállított tartozást vagy követelést megtestesítő értékpapírokat. Tágabb értelemben mindenfajta – nemzetközi fizetésekben használható – eszköz devizának tekinthető, tehát az értékpapírokon túl a bankjegyek és a klasszikus pénzeszköz, az arany is. A deviza tulajdonképpen egy valutára szóló követelés 1. 2. Az átváltás esetei:

− Devizáról Ft-ra történő átváltás (az ügyletet bonyolító bank devizavételi árfolyamán számolunk). − Valutáról Ft-ra történő átváltás (az ügyletet bonyolító bank konkrét árfolyamán számolunk). − Devizát Ft-ért veszünk (deviza-eladási árfolyamon értékelünk), − Valutát Ft-ért veszünk (valuta-eladási árfolyamon értékelünk). - 36 - Példa (1): Pl.: Mérleg E − − − − F Külföldivel szembeni értékelés, Valutapénztár értékelése, Devizabetéttel kapcsolatos értékelés, Adott kölcsön értékelése (valutában / devizában). Kivétel: − Valutát / devizát Ft-ra átváltunk, − Ellentettje: Ft-ért veszünk devizát (ebben az esetben tényleges árfolyammal kell számolnunk). Hol történik az átváltás? Mikor történik az átváltás? Azt az esetet vizsgáljuk, mikor követelésünk van: 1. 1000 euró követelésünk van (eFt): Eladási árfolyam: 255 Ft/euró Vételi árfolyam: 245 Ft/euró

Átlagolunk, így 250.000 Ft lesz a követelésünk 2. (a; eset) 1000 euró követelésünk van továbbra is, de az árfolyamok növekednek: Eladási árfolyam: 257 Ft/euró Vételi árfolyam: 247 Ft/euró 252.000 Ft lesz a követelésünk Pénzügyi teljesítéskor árfolyamnyereséget szereztünk – 2000 Ft realizálódott. Euró 1000 317. Külföldi vevő Ft Euró Ft 250.000 1000 252.000 97. árfolyam nyereség 2000 Ft Ha nincs euróban követelés, akkor a számlának nem lehet Ft egyenlege. - 37 - 2. (b; eset) 1000 euró követelésünk van, de az árfolyamok csökkennek: Eladási árfolyam: 253 Ft/euró Vételi árfolyam: 243 Ft/euró 248.000 Ft lesz a követelésünk Pénzügyi teljesítéskor árfolyamveszteség, 2000 Ft realizálódott. Euró 1000 317. Külföldi vevő Ft Euró Ft 250.000 1000 248.000 87. árfolyam veszteség 2000 Ft 3. Az első szituációból indulunk ki (a másodiktól eltekintünk): − Az év végi értékelést kell értelmezni. −

Dec. 31-én minden külföldi pénzértékre szóló eszközt és követelést mérlegfordulónapi árfolyamon kell értékelni a vállalat által választott módszer szerint − Ha a nyilvántartási – és a mérlegfordulónapi áron számított érték közti különbség tartós és jelentős, akkor mindent a mérlegfordulónapi Ft értékre kell értékelni. − Összevontan meghatározzuk, hogy árfolyamnyereségünk vagy árfolyamveszteségünk van. Pl.: 300.000 Ft árfolyamveszteség 500.000 Ft árfolyamnyereség 200.000 Ft árfolyamnyereség (egy szaldót / egyenleget határozok meg). A fenti példa folytatása: 100 euró követelés Eladási árfolyam: 260 Ft/euró Vételi árfolyam: 250 Ft/euró 255 Ft/euró az átlagárfolyam, ami 255.000 Ft követelésnek felel meg 5000 Ft-nyi árfolyamnyereség realizálódott. Felértékeljük a követelésünket 255000 Ft-ra Euró 1000 317. Külföldi vevő Ft 250.000 Euró Ft 1000 255.000 97. árfolyam nyereség 5000 Ft 5000

Ft értéket rá kell könyvelnünk a számlára, pénzügyi teljesítésre nem került sor. - 38 - Példa (2): Pl.: Mérleg E F − − − − Devizahitel, Külföldi szállító, Devizaváltó, Kibocsátott kötvény (devizába). Azt az esetet vizsgáljuk, mikor kötelezettségünk, tartozásunk van: 1. 1000 euró tartozásunk van (eFt): Eladási árfolyam: 255 Ft/euró Vételi árfolyam: 245 Ft/euró 250 Ft/euró, azaz kötelezettségünk 250.000 Ft 45x. külföldi szállító Euró Ft 1000 250.000 A pénzügyi teljesítés 1000 euró – feltételezzük, hogy rendelkezünk devizával 2. (a; eset) 1000 euró tartozás, árfolyam növekedés: Eladási árfolyam: 257 Ft/euró Vételi árfolyam: 247 Ft/euró Euró 1000 252 Ft/euró, tehát 252.000 Ft tartozás 45x. külföldi szállító Ft Euró Ft 252.000 1000 250.000 2000 Ft árfolyamveszteség realizálódott. 2. (b; eset) 1000 euró tartozás, árfolyamcsökkenés: Eladási árfolyam: 253 Ft/euró Vételi

árfolyam: 243 Ft/euró Euró 1000 248 Ft/euró, tehát 248.000 Ft tartozás 45x. külföldi szállító Ft Euró Ft 248.000 1000 250.000 2000 Ft árfolyamnyereség realizálódott. - 39 - 3. év végi értékelés: Eladási árfolyam: 260 Ft/euró Vételi árfolyam: 250 Ft/euró Euró 1000 255 Ft/euró, tehát 255.000 Ft tartozás 45x. külföldi szállító Ft Euró Ft 255.000 1000 250.000 5000 Ft árfolyamveszteség realizálódott. 97. árfolyamnyereség Ft 5000 Összefoglaló táblázat Bekerülési érték Értékcsökkenés: terv szerinti terven felüli Értékvesztés Visszaírás Értékhelyesbítés Immat. javak X Tárgyi eszközök X X X X X X X X X Beruházás X Tulajdoni részesedés X Vevő Készlet X X (részben) X X X X X X X X Könyvelési megjegyzés T1-2; K454 T57; K1.9 T86; K1.8 T86; K2-3.9 T1-2-3; K96 T17; K417 A TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉST, VALAMINT AZ ELSZÁMOLT ÉRTÉKVESZTÉST LEHET VISSZAÍRNI. AMENNYIBEN A TARTÓS ÉS

JELENTŐS KÜLÖNBSÉGET NEM TUDJUK VISSZAÍRÁSSAL MEGOLDANI, AKKOR NYÚLUNK AZ ÉRTÉKHELYESBÍTÉSHEZ. - 40 - Könyvvezetés Kettős könyvvitel: ~ alatt a vállalkozásnál felmerült összes gazdasági műveletről a valóságnak megfelelő, folyamatos, teljes körű, zárt rendszerű, értékben kifejezett, számlasorosan és idősorosan vezetett nyilvántartás, továbbá meghatározott eszközökről és forrásokról értékben, illetve mennyiségben és értékben is, illetve csak mennyiségben vezetett nyilvántartás értendő. A gazdasági események hatását a vagyoni és jövedelmezőségi helyzetben együtt vizsgáljuk Minden gazdasági esemény valahol / valamilyen változást fog eredményezni. Analitikus könyvelés: nem teljes körű, értékben vezetett, összevont könyvelés. A könyvelés alapszabálya: könyvelni csak számviteli bizonylat alapján lehet. ►A bizonylatolás célja tehát a könyvelési munkához szükséges adatok biztosítása. Minden

gazdasági műveletről bizonylatot kell kiállítani Számlasoros könyvelés: − A mérleg, illetve az eredménykimutatás tételeit önálló számlákra bontjuk. Minden gazdasági eseményt kétoldalúan kell feljegyezni, azaz egyidejűleg legalább egy számla bal és legalább egy másik számla jobb oldalára kell könyvelni. − A könyvviteli számla olyan kétoldalúan vezetett nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a vagyonrészek, a bevételek, illetve a ráfordítások növekedése, a másik oldalán pedig ezek csökkenése kerül kimutatásra. Számlaszám, számlanév Tartozik oldal Követel oldal Minden könyvviteli számlának van: − Megnevezése (számlanév), − Száma (számlaszám), − Bal, azaz Tartozik oldala, − Jobb, azaz Követel oldala. ►A két oldal elnevezése (T és K) semmiféle gazdasági tartalmat nem hordoz. Számlaszám: a főkönyvi számlák rendszerezéséből adódó, olyan szám, amelyet a vállalkozások számlarendje tartalmaz.

Minden kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a számviteli törvényben szabályozott egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely alapján a törvény szerinti beszámoló maradéktalanul elkészíthető A számlarend összeállításáért, a folyamatos könyvelés helyességéért a vállalkozó, illetve a képviseletére jogosult személy a felelős Számlanév: annak a vagyonrésznek, a bevételnek, illetve a ráfordításnak a pontos, szakszerű neve, amelynek a változását (növekedését és/vagy csökkenését) tartalmazza a számla, egyúttal a mérleg és az eredménykimutatás soraihoz való kapcsolódásra is utal. Számlaosztályok jellege:  Általában tartozik jellegű: 1-3, 5-7, 8.  Általában követel jellegű: 4, 9. - 41 - Kontírozás: annak kijelölése, hogy mely számlák között fognak bonyolódni az egyes gazdasági események. Számlák csoportosítása: 1) Mérlegszámlák: −

A mérlegszámlákon a vállalkozás vagyoni helyzetének változásai kerülnek rögzítésre. A mérlegszámlákat a nyitómérleg számlával szemben kell megnyitni, a zárómérleg számlával szemben kell lezárni. − Csak a mérlegszámláknak van nyitóállománya (5-9-nél nincs egy lezárt gazdasági eseményt követően, hisz már lezártuk az eredményt). 2) Költségszámlák: − A költségszámlákon a vállalkozás költségtételei kerülnek rögzítésre. − Év végén az egyenlegük átvezetésre kerül vagy egy (1) Eszköz számlára; (2) Ráfordítás számlára. 3) Eredményszámlák: − Az eredményszámlákon a vállalkozás jövedelemalakító tételei kerülnek rögzítésre. Év végén az egyenlegüket egy mérlegszámlával szemben kell lezárni. Forgalom: a főkönyvi számlán az időszak során könyvelt gazdasági műveletek együttes hatása, Ft összege. A forgalom lehet Tartozik és Követel Főösszeg: a nyitóérték + a forgalom együttes

összege (nyitó és a forgalom előjelhelyes összeadása). A főösszeg lehet Tartozik és Követel. Egyenleg: a Tartozik és Követel főösszeg különbözete. Az egyenleg lehet Tartozik vagy Követel jellegű, attól függően, hogy melyik főösszeg a nagyobb. A könyvelés menete: a) Az eszköz és forrás számlák nyitása. b) Nyitás utáni rendező tételek könyvelése. c) Folyamatos évközi könyvelés. d) Zárlati tételek könyvelése (ideértve az eredményszámlák zárását is). e) Az eszköz és forrás számlák zárása. Nyitás: a tárgyidőszak könyvviteli elszámolásainak kezdetét jelenti. Nyitásra évente egyszer (január 1-jén) kerül sor A nyitás könyvelése a 491 Nyitómérleg számla segítségével történik ►Eszközszámlák nyitása: T1,2,3. – K491 ►Forrásszámlák nyitása: T491. – K4 A 491. Nyitómérleg számla Tartozik és Követel forgalmának összege nyitás után megegyezik, tehát az egyenlege 0. ►Eszközszámlák zárása:

T492. – K1,2,3 ►Forrásszámlák zárása: T4. – K492 Főkönyvi kivonat: olyan ellenőrző kimutatás, amely adott napra vonatkozóan tartalmazza valamennyi megnyitott, vezetett főkönyvi számla adatállományát. Segítségével feltárhatók a könyvelés formai hibái. Tartalmi könyvelési hiba (pl: egy konkrét gazdasági műveletet nem a számviteli törvény előírásai szerint könyvelt el a vállalkozás, vagy nem valósághű az adat) feltárására nem alkalmas - 42 - A főkönyvi kivonat részei: − Sorszám, − Főkönyvi számla száma, − Főkönyvi számla megnevezése, − Tartozik főösszeg, − Követel főösszeg, − Tartozik egyenleg, − Követel egyenleg. Ellentétes kétszámlasoros (négyszámlasoros) könyvelés: − Mind a mérleg, mind az eredményszámlákat teljes mélységében vesszük. − A gazdasági műveletnek eredményhatása is van, ezért a könyvelés egyidejűleg történik mérleg és eredményszámlán. − Két számlasor

alatt: mérlegszámlák, eredményszámlák értendők. − Négy számlasor alatt: eszközszámlák, forrásszámlák, költség-/ráfordításszámlák, bevételszámlák értendők. − Az eredményre gyakorolt hatás ellentétes oldalon jelenik meg a mérleg- és az eredményszámlákon. o Az eredmény, ha nyereség: vagyoni szemléletben eszköztöbblet (bal oldali többlet). Vállalkozói szemléletben bevételi többlet (jobb oldali többlet). o Az eredmény, ha veszteség: vagyoni szemléletben forrástöbblet, eszközhiány (jobb oldali többlet). Vállalkozói szemléletben költség-, ráfordítástöbblet (bal oldali többlet) - 43 - Bizonylatolás A bizonylatolás célja a könyvelési munkához szükséges adatok biztosítása. Minden gazdasági műveletről bizonylatot kell kiállítani. A bizonylat tartalmi követelménye: a gazdasági esemény rövid, tömör, egyértelmű megfogalmazása, beleértve a vagyon mennyiségi és értékbeni változásának pontos

rögzítését. A bizonylat hitelességét az alábbi formai követelmények biztosítják: − A bizonylat megnevezése, − Sorszáma, − Keltezése, − A kiállító szervezet (szervezeti egység) megnevezése, − Bizonylat kiállítójának aláírása, − Esetenként az utalványozó, átadó, átvevő, ellenőrző személy aláírása, valamint meghatározott esetekben cégszerű aláírás stb. A bizonylati rendszer magába foglalja − Az alkalmazott bizonylatokat, − A bizonylatok kiállításának, továbbításának, feldolgozásának, tárolásának előírásait. Bizonylati Szabályzat: a bizonylati rendszer jó funkcionálása érdekében rögzíteni kell az alkalmazott bizonylatok fajtáit, a bizonylatok kiállításának, továbbításának, feldolgozásának, tárolásának rendjét. Csak így biztosítható, hogy  A bizonylatok maradéktalanul betöltsék szerepüket,  A bizonylat feldolgozása ne okozzon az indokoltnál nagyobb adminisztrációs terheket,

 Új munkaerő belépése esetén ne legyen fennakadás a bizonylatolási munkában. Bizonylatfajták: • Keletkezés helye szerint: 1. Belső bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek a saját vállalkozásnál kerülnek kiállításra Pl: jelenléti ív, munkautalvány, bérfizetési jegyzék stb 2. Külső bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek a gazdasági környezetből érkeznek a vállalkozóhoz. Pl: bankértesítés, kapott szállítólevél stb • Jellegük szerint: 1. Elsődleges bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek a gazdasági esemény megtörténtéről először kerülnek kiállításra 2. Másodlagos bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek az adatfeldolgozási munka során az elsődleges bizonylatok alapján készülnek. A másodlagos bizonylat egy speciális fajtája az összesítő bizonylat, amely több bizonylat adatainak meghatározott szempont szerinti csoportosítását és összesítését tartalmazza • Kezelésük szerint: 1. Szigorú számadású

bizonylatok: azok a bizonylatok, amelyek kezelésére különleges előírások vonatkoznak Ebbe a körbe azok a bizonylatok tartoznak, amelyek a saját nyomtatvány értékénél nagyobb értéket képviselnek, illetve amelyekkel viszonylag könnyen vissza lehet élni. Pl: készpénz bevételi, készpénz kiadási bizonylat, számla, nyugta, értékpapír stb 2. Nem szigorú számadású bizonylatok: mindazok a bizonylatok, amelyek kívül esnek a szigorú számadású bizonylatok fogalomkörén. Pl: üzembehelyezési okmány, bérfeladási jegyzék, a fizetendő társadalombiztosítási járulékról készített feladás stb. - 44 - Hibásan kiállított bizonylatok korrekciója történhet: 1) Javítással: − A helytelen, téves adatot vagy szöveget úgy áthúzni, hogy az olvasható maradjon, és a helyes adatot, szöveget az áthúzás fölé írni. A javítást kézjeggyel és a dátum feltüntetésével kell ellátni. − Ily módon nem javítható a banki, pénztári

bizonylatok, a készpénzcsekkek, valamint a más vállalkozótól kapott bizonylatok (pl.: a számla) 2) Érvénytelenítéssel: − Ebben az esetben a bizonylat valamennyi példányát átlósan át kell húzni és a stornírozás (érvénytelenítés) tényét feltűnően rá kell írni. Új bizonylatot kell kitölteni − A külső bizonylatokat a vállalkozó nem javíthatja. A javítást csak a kibocsátó teheti meg A külső bizonylatokon feltárt hibák esetében a kiállító figyelmét fel kell hívni a javításra. A javítás új bizonylat, vagy helyesbítő bizonylat kiállításával végezhető el. A bizonylatok megőrzése: − A könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatokat 8 évig kell megőrizni. − A beszámolót, a főkönyvi kivonatot, a leltárt, egyéb nyilvántartásokat pedig 10 évig köteles megőrizni a vállalkozó. - 45 - Számviteli politika Definíció: ~ a vállalkozás adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, a

törvény végrehajtását biztosító módszerek és eszközök összességes. Tulajdonképpen nem más, mint a cél és a cél elérésének eszközei, eszközrendszere Összeállítását a kettő könyvvitelt vezető vállalkozóknak kell végezniük. A vállalkozó egyik alapvető feladata annak kijelölése, hogy a megbízható, valós összkép biztosításán belül az eredmény tekintetében milyen célt kíván követni, milyen célt tűz ki maga elé. Ez a cél lehet: − Nyereségmaximalizálás, − Nyereségminimalizálás − Egyenletes eredményalakulás (növekedés, illetve csökkenés). A számviteli politika tartalma: − Amortizációs politika. − Értékhelyesbítés módszere, eljárása (Min alapszik? Honnan szerezzük az információt?). − Alapítás-, átszervezés értékei, kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása (az aktivált érték legyen kimutatva). − Saját előállítású készletek (az önköltségszámítás rendje – norma

szerinti önköltségen értékelünk). − Céltartalék kérdése (Milyen módszerrel / eljárással képezzük azt?). − Értékpapírok besorolásának rendje (Ki fogja eldönteni az éven túliságot?). − A beszámoló összeállításakor milyen típusú mérleget, eredménykimutatást kell összeállítani. − Stb. A számviteli politika keretében el kell készíteni: • Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát:  A számviteli törvény értelmében a nyilvántartások év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozásnak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait, mennyiségben és értékben.  A leltározási szabályzatnak tartalmaznia kell: 1. A leltározás módját, időpontját, 2. A leltározás előkészítése során elvégzendő feladatokat, 3. A leltározás végrehajtását, 4. A

leltárértékelés technikai szabályait, 5. A leltáradatok feldolgozásának módját • Az eszközök és források értékelési szabályzatát:  Az értékelési szabályzat formájára nincs előírt, kötelező séma.  Az értékelési szabályzat szerkezetére vonatkozó javaslat: 1. Az általános értékelési szabályok ismertetése 2. Az eszközök értékelése 3. A források értékelése • Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot:  Ezt csak annak a vállalkozásnak kell elkészítenie, mely a saját előállítású készleteit utókalkulációs módszerrel értékeli.  Az önköltségszámítás rendjét a gazdálkodó szervezet sajátosságainak és igényeinek megfelelően kell kialakítani.  Az önköltségszámítási szabályzatkészítési kötelezettség alól mentesül: - 46 - • 1. Az egyszerűsített beszámolót, 2. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá 3. Az a

vállalkozó, akinek valamely üzleti évben nem éri el az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele az egymilliárd forintot, vagy 4. A költségnemek szerinti költségek együttes összege az 500 millió forintot  Ahol nem kötelező önköltségszámítási szabályzatot készíteni, ott is rögzíteni kell az önköltség meghatározásának módját, szabályait. A pénzkezelési szabályzatot:  ~ a vállalkozás házipénztárának, továbbá a pénzkezelő helyeknek a szervezeti és működési rendjét határozza meg.  Szoros kapcsolatban kell lennie a vállalkozás: 1. Szervezeti és működési szabályzatával, 2. Az utalványozási és aláírási jogkör szabályaival, 3. A bizonylati szabályzattal, 4. Az iratkezelési szabályzattal, 5. A vagyonvédelmi és adatvédelmi szabályzattal, 6. A leltárkészítési és leltározási szabályzattal, 7. Az eszközök és a források

értékelési szabályzatával, 8. A selejtezési szabályzattal - 47 -