Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Véghné Dr. Vörös Mária - Oligopolpiac

Véghné dr. Vörös Mária Oligopolpiac Jellemzői: • kevés számú szereplő (azoknak a vállalatoknak a száma kevés, amelyek hatást tudnak gyakorolni a piaci árra) • a termékek homogének, vagy kevéssé differenciáltak Homogén termékek azok a termékek, amelyek teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkeznek, függetlenül a gyártó vállalatoktól. Differenciált termékek, amelyek lényegi (szükségletkielégítő) tulajdonságaikban majdnem azonosak, de valamilyen más szempont szerint különböznek egymástól. (pl. eltérő képernyő méretű televíziók) Ha a termék differenciálható, akkor az a vállalat lehet nyereséges, amelyik jobban megfelel a vevők igényeinek ill. amelyik jobban el tudja hitetni a vevőkkel, hogy az ő terméke felel meg legjobban az igényeiknek. Saját differenciált termékével az oligopol vállalat monopolhelyzetbe kerülhet. Ha a termék nem, vagy kevéssé differenciálható, akkor az oligopol vállalatok nem tudják

kiszorítani a versenytársakat a piacról. Mindegyik vállalat leszorítja az árait a vevők megtartása (megszerzése) érdekében. Az árverseny veszteséget okoz a vállalatoknak, amely arra készteti őket, hogy közös megegyezéssel korlátozzák a versenyt (nyíltan, vagy burkoltan együttműködjenek) Az oligopóliumok csoportosítása: 1. A termékük jellege szerint: tiszta oligopóliumhomogén termék (pl olaj, gabona) differenciált oligopóliumdifferenciált termék (autó) 2. Együttműködésük fokozata szerint: • Tökéletes együttműködés Egy adott iparágban a termelők szervezeti keretekben rögzített megállapodást kötnek (formális megállapodás). Legjellemzőbb formája a kartell A kartellegyezmények vonatkozhatnak: az iparági termelés mennyiségére (termelési kartell) az eladási árra (árkartell) a piac felosztására (piackartell). • Tökéletlen együttműködés Egy iparág termelői hallgatólagos (informális) megállapodást kötnek a

piaci árra és a kibocsátandó termékmennyiségre. • Független akciók Minden vállalat tiszta monopolhelyzetre törekszik, szuverén módon viselkednek és egymással versenyt folytatnak. Az oligopol vállalatok elég erősek ahhoz, hogy egyiket se lehessen figyelmen kívül hagyni, de nem elég nagyok ahhoz, hogy teljes egészében kielégíthessék a piaci keresletet, uralhassák a piacot. Véghné dr. Vörös Mária A vállalatok közötti együttműködés (összejátszás) következtében növekedhet a profit, csökken a verseny és a piaci bizonytalanság, korlátozható az új belépők száma. Az állam több országban törvényekkel tiltja ill. korlátozza a vállalatok közötti megegyezéseket, amelyek olyan piaci szerkezeteket eredményeznek, amelyek korlátoznák a versenyt. (antitröszt törvények, versenytörvények) Kialakulhatnak állami keretek közötti együttműködések is az oligopolvállalatok között. Pl terméktanácsok (gabona, tej, cukor, )

Az oligopolpiacok különböznek egymástól a szereplők száma, gazdasági ereje, a megállapodás hajlandósága szerint, ezért a közgazdaságtanban nincs egységes oligopol elmélet. Az oligopolvállalatok viselkedési modelljei 1. Kvóta-vezérlés: a vállalatok a piacot a kibocsátás szabályozásával befolyásolják (a piacra kerülő termékek mennyiségét határozzák meg) és az ár alakulását a piaci mechanizmusra bízzák Cournot – modell (A. Cournot (1838) francia matematikus, közgazdász, matematikai módszereket alkalmazott a közgazdasági problémák megoldására) • • • két azonos gazdasági jellemzőkkel (MC azonos) rendelkező vállalatot vizsgál feltételezi, hogy a két vállalat mindegyike úgy maximalizálja a profitját, hogy eközben a versenytárs kibocsátása állandó marad válasz (reakció) függvény az oligopol vállalat profitmaximalizáló döntési függvénye a versenytárs vállalat feltételezett termelésének

függvényében készül el Mindkét vállalat megpróbálja kitalálni a versenytárs döntését, feltételezését beépíti válaszfüggvényébe és annak alapján hozza meg saját mennyiségre vonatkozó döntését. Pl. az iparág keresleti függvénye: p = p(q1 + q2) Az első vállalat feltételezi, hogy a második vállalat kibocsátása q2 , függetlenül q1 nagyságától (A modell feltételezi a versenytárs kínálatának állandóságát!) • Cournot-pont: a válaszfüggvények metszés pontja Ha létezik a metszéspont, akkor az egyensúlyi állapotot jelez, ahol egyik vállalat sem akar tovább változtatni a döntésén. A Cournot-pontban az egyenlő határköltségek mellett termelő vállalatoknak azonos a kibocsátása. • A Cournot-modell kiterjeszthető kettőnél több vállalatra is. Ha mindegyik vállalat eltalálta a többi vállalat döntését, akkor a gazdaság egyensúlyban van. (Cournot-pont a válaszfüggvények metszéspontja.) Véghné dr.

Vörös Mária Ha a vállalatok tévednek: pl. kevesebb terméket visznek piacra, akkor a terméket drágulnak és a termelők az áremelkedésre többlettermeléssel reagálnak. Ha a vállalatok több terméket visznek piacra, akkor az ár csökken és a termelők visszafogják a termelésüket. Kvóta szabályozó kartell - modell • az iparágban tevékenykedő vállalatok szerződésben egyeztetik kibocsátásaikat (tökéletes összejátszás) • a külvilág felé egységes monopóliumként lépnek fel (meghatározzák az iparág optimális kibocsátását és földrajzilag felosztják egymás között a piacot) • a kartellegyezmény egyoldalú megszegése „disszidálás” A disszidens vállalat saját profitja nő, az iparági profit csökken. Az a vállalat jár a legrosszabbul, amely tartja magát a megállapodáshoz. Korlátozott piacon a racionalitás és a hatékonyság nem esik egybe! A disszidensek viselkednek racionálisan. A disszidálás veszélyezteti a

kartell fennmaradását. A legkevésbé hatékony oligopolista modell. Stackelberg – modell (H. von Stackelberg (1938) német közgazdász szerint irreális feltételezni azt, hogy a saját kibocsátási döntések nincsen hatással a versenytárs termelésére.) • • Adott iparágban a vállalatok nem egységesen viselkednek, van vezető vállalat és vannak követő vállalatok. A vállalatok nem egyeztetik stratégiájukat, de a vezető vállalat vezetőként viselkedik, a követő vállalatok pedig követőként és ennek megfelelően hozzák meg termelési döntéseiket. A vezető vállalat maximalizálja a profitját és monopolista outputot visz piacra, ismeri a követő vállalatok reakció függvényét. A követő vállalatok elismerik követő helyzetüket, de nem ismerik a vezető vállalat reakció függvényét. Két vállalat esetén a vezető vállalat kibocsátása meghaladja (kétszerese lesz) a követő vállalat termelésének. Ez tökéletlen

összejátszást jelent Chamberlein – modell (E. Chamberlein, amerikai közgazdász hangsúlyozta a termékdifferenciálás szerepét –1933-) • • • duopólium esetén mindkét vállalat felismeri a másik válaszfüggvényét és ennek megfelelően határozza meg optimális kibocsátását mindkét vállalat vezetőként viselkedik, és kölcsönösen számítanak arra, hogy a másik alkalmazkodik monopolista profitot szeretnének elérni, amelyen fele-fele arányban osztoznának 2. Árvezérlés: a vállalatok a piacot az értékesítési ár szabályozásával befolyásolják (a vállalatok előírhatják a termék értékesítési árát, a termelt mennyiséget a piaci mechanizmus alakítja ki) Véghné dr. Vörös Mária Bertrand – modell • a Cournot- modell árvezérléses párja • a vállalatok feltételezik a többi vállalatról, hogy áraikat nem fogják megváltoztatni, akkor sem, ha egyik vállalat árat módosít • a vállalatok a határköltség

szintjéhez igazítják áraikat (MC = p) (Ha az adott vállalat a határköltség fölé emelné az árait, akkor elveszítené a piacait.) • a leghatékonyabb modell – a tökéletesen versenyző piaccal azonos árat alkalmaz (feltéve, hogy a vállalatok határköltsége azonos) Árszabályozó kartell modell • a kartell egyezmény a közös eladási árat rögzíti, amelyhez az egyes vállalatoknak tartaniuk kell magukat. • ha valamely vállalat nem tartja be a megállapodás szerinti árat (disszidál) – pl. aláígér, ezzel a többi vállalatot is az ár letörésére ösztönzi. • „fogoly dilemma” – amelyik vállalat tartja a megállapodás szerinti árat, az nem tud értékesíteni • A disszidálás a kartell létét veszélyezteti. A disszidensek racionalitása ellentmond a hatékonyságnak. Többszereplős modellek A töréses keresleti görbe modellje (Sweezy, amerikai közgazdász) (Az 1930-as években a kereslet csökkenése ellenére nem estek vissza

nagyobb mértékben az árak. Miért?) Az oligopolpiacon, ha egyik szereplő csökkenti az árait, a többiek valószínűleg követik. Az árnövelést azonban valószínűleg nem követik Ezért a keresleti görbék az érvényben lévő piaci árnál megtörnek. A keresleti görbék megtörésének oka az, hogy az érvényben lévő piaci ár felett és alatt a kereslet-rugalmasságok eltérnek. Ha a vállalat árait a piaci ár fölé emeli, akkor a kereslet rugalmassá válik és a piac összezsugorodik. Ha a vállalat csökkenti a piaci ár alá az árait (a többiek is követik ezt), akkor a keresett mennyiség kissé bővül (a kereslet viszonylag rugalmatlan marad). A keresett mennyiség bővülése azonban kevesebb lesz, mint a keresett mennyiség áremelkedésből származó csökkenése. P MC1 P0 MC0 MR Q0 d Q Véghné dr. Vörös Mária A keresleti görbe törése törést eredményez a határbevételi görbén is. Ha a költségekben kis mértékű változás

következik be – azaz a határköltség görbe változása a határbevétel görbe törésén belül marad, MC ≈ MR – az oligopol vállalat nem változtatja meg a termelt mennyiséget és a termék árát. A monopolisztikus verseny A monopolisztikusan versenyző piac olyan piaci szerkezet, amelyben: • Nagyszámú vállalat tevékenykedik. • A termékek differenciáltak (minden termelő megkülönbözteti a termékét a versenytárs termékétől, saját termékének monopolista előállítója kíván lenni). A fogyasztók is képesek a termékeket megkülönböztetni, mert eltérő a márkanév, a csomagolás, a teljesítmény jellemzői, a reklám. pl fogkrém, testápolók, sporteszközök, jégkrémek, • A termékek egymás közeli helyettesítői – kereszt-árrugalmasságuk nagy. Bármelyik termék árának megváltozása jelentős befolyást gyakorol a többi termék keresletére is. Éles verseny folyik a fogyasztókért, a piaci részesedés növeléséért • A

vállalat saját termékének árát meghatározza, de a termék piaci árát csekély mértékben tudja befolyásolni. • A verseny fő eszközei: a termékválaszték / a termékek változatainak a bővítése és a hirdetés. • A piacra szabad a belépés és a kilépés – ezért hosszú távon gazdasági profit nem realizálható. Véghné dr. Vörös Mária A kínálat és az ár meghatározása rövid távon A vállalat monopóliumként viselkedik: kibocsátás: MC = MR a lehető legmagasabb ár megállapítása pozitív gazdasági profit keletkezhet Új versenytársak megjelenése a piacon! P P MC MC P(q*) AC(q*) AC AC P(q*) P(q*) A B MR 0 A piacon lévő vállalatok részesedése csökken Adott vállalat termékei iránt a kereslet csökken a keresleti görbe (és az MR) balra tolódik a váll alat kibocsátása és a maximális profitot biztosító ár csökken!. A vállalat 0 gazdasági profitot realizál. d 0 q* Q hosszú távon A B MR MR’ q* q

d’d Q