Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Példák a termelésmenedzsment témaköréből

Példák a termelésmenedzsment témaköréből. 1. Példa Egy papírárukat gyártó cég napi 10 tonna papírt használ fel. Kalkulációjuk szerint az optimális készletszintjük 100 tonnás maximális és 40 tonnás minimális készlethatárok között helyezkedik el. A felhasználás egyenletes, és évi 230 napot dolgoznak. A szállítók mindig pontosan teljesítenek mennyiségben és minőségben. Feladatok: 1. Hány naponta kell az új szállítmánynak beérkeznie? 2. Mennyi a folyókészlet? 3. Mennyi az átlagkészlet? 4. Mennyi a készlet átlagos forgási sebessége? Megoldás: 1. Feladat: n = f Folyókészlet napifelhaszn, = 100 − 40 10 = 6 naponta 2. Feladat: Kf = K -K max min = 100 –40 = 60 to. 3. Feladat: K = á 4. Feladat: n = K max + K min 2 = 100 + 40 2 napifelh. * napokszáma átlagkészlet = 1 = 70 to. 10 * 230 70 = 32,8 nap 2. feladat Egy adott vállalat termelésének és termelő berendezéseinek adatai (egy napra nézve) a

következők: 1. A termelés mennyisége: 2. A termelő berendezések száma: 3. Mindegyik időalapja: 4. A kapacitás időnorma: A kapacitás időnormát minden gép teljesíti. q g sz Ia Cn Feladatok: határozza meg 1. A termelő berendezések kapacitását 2. A tényleges kapacitás kihasználást 3. A berendezéseken teljesített napi óraszámot Megoldás: 1 feladat: C= I a * g sz q = 10 * 24 0,5 = 480 db. 2. Feladat: C = % q C = 200 480 = 42% 3. Feladat t = q*C = 100 óra. n 2 = 200 db. = 10 db. = 24 óra = 0,5 óra/db. 3. Feladat Egy termelési időszak kiinduló anyagkészlete 6500 to. A tárgyidőszak munkanapjainak száma havonként, valamint a havi anyagszükségletek a következők: 1 hó 2 hó 3 hó 4 hó 5 hó 6 nap 20 nap 22 nap 21 nap 21 nap A minimális készletmennyiség A rendelés feldolgozás ideje A gyártási idő Az átvételi idő A szállítási idő A beraktározás ideje 250 to. 1700 to. 1900 to. 1900 to. 1800 to. 700 to. 3 nap 28 nap

2 nap 5 nap 3 nap Feladatok: Határozza meg: 1. az utánpótlási időt 2. a fedezeti időt 3. a minimális készlet időt 4. A termelési időszak hányadik napján kell az új rendelést feladni? 5. 1 to anyag ára 1200 Ft Mennyi az átlagos készlet lekötés értéke Tegyen javaslatot a csökkentésére. 6. Mennyi a fordulatok száma? A megoldás kulcs a napi felhasználás meghatározása. n f számítása: 1 hó 2 hó 3 hó 4 hó 5 hó 6 nap 20 nap 22 nap 21 nap 21 nap nf = 250 to. 1700 to. 1900 to. 1900 to. 1800 to. Összesmennyiségfelh. 7550 = = 84 to/nap összesnapokszáma 90 3 t min számítása. t min = K min 700 = = 8,3 nap tf 84 t u számítása: tu = K max − K min 6500 − 700 = = 69 nap nf 8,3 t f számítása: t f = t u + t min = 69 + 8,3 = 77,3 nap t rf számítása: t rf = t rfel + t gy + t sz + t átv + t ber = 3+28+2+5+3 = 41 nap A rendelés feladás ideje: t fel = t u - t rf = 69 – 41 = 28 nap A készletlekötés értéke: K l = á e * K átl =

1200 6500 + 700 = 4.320000 Ft 2 Csökkentéséhez a maximum készletet igazítani kell a rendelés feldolgozás idejéhez. A fordulatok száma: (az éves munkanapok száma 230 nap) n= napokszáma * napifelhaszn átagkészlet K átl = K max + K min = 3600 t 2 n= 230 * 84 = 5,36 3600 4 7 A termelésmenedzsment. 4. 7 1 Piac és piaci viszonyok A piac fogalmát sokféle módon lehet meghatározni. Pl piac valamilyen termék, termékcsoport gyártóiból, értékesítőiből és vevőiből tevődik össze. Ezek egy gyártói, értékesítői, felhasználói lánc tagjai, akik a folyamat különböző pontjain csere céljából kerülnek kapcsolatba egymással. Egy adott vállalkozás céljainak meghatározásakor már azokat a piacokat is kijelöli, ahol tevékenykedni kíván. Eldönti, milyen termékekkel, szolgáltatásokkal jelenik meg, ehhez milyen erőforrások kellenek, milyen vevőkört céloz meg. Mindezek vizsgálatakor figyelembe veszi, milyen versenytársakkal áll

szemben. A piacra történő be és kilépés. A vállalkozás alapvető érdeke, hogy helyesen határozza meg az ún. releváns piacot Minél pontosabban fogalmazza meg a kielégítendő igényeket, határolja be térben és időben a vevőkört. Ez határozza meg ugyanis a piac érintettjeit Döntésünket az egyes piacok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják. A mérlegelés tárgya mindig a hosszú távú jövedelmezőség kell, hogy legyen. A piacra lépés során az alábbi korlátokkal kell számolnunk: - állami szabályozás - méretgazdaságosság - termékdifferenciálás - tőkekorlátok - az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége - a partnerváltás költségei - stb. A kilépés indokai lehetnek többek között: - új, gazdaságosabb környezetbe való település - elképzeléseink nem váltak valóra - ízlésváltozás, eszközeink nem konvertálhatóak - erős konkurencia megjelenése. A piacról való kilépésnek jogi szabályai vannak.

Lehetőleg kultúrált körülmények között, gazdaságosan kell végbemennie. Árupiac, erőforráspiac. Egy adott cég különböző piacokon jelenhet meg. Árupiac számára az, ahol termékeit értékesíti, erőforráspiac pedig az, ahol a működéséhez szükséges tényezőket beszerzi. 5 A piac az áruk és szolgáltatások cseréje mellett az erőforrások elosztását és cseréjét is szabályozza. A piaci szerkezetek: A kínálati oldal A keresleti oldal szereplői szereplői Sok Kevés Sok Szabad verseny (1) Korlátozott kereslet (2) Kevés Korlátozott kínálat Kétoldalú (4) oligopólium (5) Egyetlen Monopol (7) kínálat Korlátozott kínálati monopólium (8) Egyetlen Monopol kereslet (3) Korlátozott keresleti monopólium (6) Kétoldalú monopólium (9) Jellemzők: 1. Tökéletes verseny 2. Erős verseny a vevők kegyeiért 3. Verseny a vevők kegyeiért 4. Erős törekvés az eladók megegyezésére 5. Piacmegosztás, versenykorlátozás 6. Vevő

versenyeztetheti a szállítókat 7. A megszerveződés lehetőségének korlátozása 8. Az erőfölény kihasználásának korlátozása 9. Partnerverseny, vagy árkartell A piacok földrajzi kiterjedése. Helyi piacok: a kisvállalkozások jellemző területei. A piac szereplői közül a helyi közösségek jelennek meg, mint fogyasztók. A vállalkozások élénkítésének alapvető feladata az erős helyi piac. Számukra problémát jelentenek a nagy cégek (pl bevásárlóközpontok) megjelenése. Körzeti piacok: gazdaságfejlesztési szempontból alapvetők. Kialakulhatnak spontán, vagy különböző szándékok alapján. Sok helyen átveszik a helyi piacok szerepét Nemzeti piac: itt találkozik legjellemzőbben a piac és az állam gazdasági szabályozó szerepe. Pénzpiac szempontjából ez minden gazdaságban döntő szereppel bír A nemzeti piacok védelmét különböző gazdasági szabályozó eszközökkel biztosítják. Regionális piacok: jelentőségük a

gazdasági integráció elterjedésével megnőtt. A nemzeti piacok bizonyos funkciói is ide kerülnek. (lásd: EK) Világpiac: oka a globalizáció. Következményei csak később kerülnek felszínre Közvetett hatása már érzékelhető: lásd távközlés. A folyamat gyorsuló ütemű 6 4. 7 2 A termelés menedzsment A termelés folyamatosan ismétlődő és egyben fejlődő tevékenység. Ehhez folyamatosan biztosítani kell a szükséges feltételeket és tényezőket, gondoskodni kell a felügyeletről és irányításról, valamint a zavaró tényezők kiküszöböléséről. A termelési feladatok tervezése, előkészítése, programozása, a végrehajtás előírása és ellenőrzése a termelésmenedzsment feladata. A gyártástervezés feladatai: Olyan tevékenységek, amelyek a termékek gyártáshelyes és gazdaságos előállítását biztosítják. - darabjegyzékek készítése - anyagtervezés - gyártási folyamattervezés - gyártóeszközök tervezése -

időadatok meghatározása - CAD/CAM adatok - költségtervezés - új gyártási eljárások tervezése. A gyártásirányítás feladatai. Olyan tevékenységek, amelyek biztosítják a rendelések átfutását, a termelési terveknek megfelelően. - beszerzések biztosítása - nettó szükségletek meghatározása - saját gyártás programozása - anyagdiszpozíció - terhelésvizsgálat - finomprogramozás 7 A gyártástervezés feladatai. 1. terület Új módszerek és gyártási eljárások tervezése és kidolgozása. (pl. új technológiák, gyártási eljárások, stb. ) 2. terület 3. terület Gyártmánycsa Anyagok ládfa kiválasztása, gyártáshelyes egységenkénti kialakítása, . anyagfelhaszn . álás tervezése, Gyártási (nyersméret, sorrendtervek, alak, súly) művelettervek . , műveleti . utasítások, Anyagraktár CNC, CADtervezé-se, CAM cikkcsoportosí programok. ( tás, utasok a készletszintek, munka tároló-helyek, végzéséhez )

diszpozíció, . stb.) 4. terület 5. terület 6. terület Egységenkénti anyag-költség, egységenkénti gyártóeszközköltség. . . Előkalkuláció, közbe-eső kalkuláció, utó-kalkuláció Beruházások tervezése. (termelőhelye k, gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök, stb.) Ezek lehetnek : kiegészítő beruházások, fejlesztés vagy rekonstrukció, termelékenység Új gyártóeszközö k tervezése és fejlesz-tése. ( pl. különleges gépek, berendezések, mérőeszközök ,stb.) Gyártóeszköz ök készletezése, ellenőrzése, karbantartása. 8 növelő beruházások, új beru-házás. . Művelet, mozdulatelemzések, munkahelyek kialakítása . . . Normaidők kialakítása. Költségelemz ések. Gyártási módszer, gyártási rendszer fejlesztés. Anyagtervezé Gyártási Költségtervez Beruházások Gyártóeszköz s. folyamat, idő és. tervezése. ök tervezése. és határidő tervezés. 9 4. 7 3 A termelés tervezése 4.

7 3 1 A termelési terv összeállítása Gyártási rendszerek : -műhely -zárt term. csoport -folyamatos gyártás Gyártási típusok : -egyedi -sorozat -tömeg Ez nem sokat mond. - késztermékre, vagy alkatrészre vonatkozik - egyszerű gyártmányok esetén nem jó (pl. kötőelem ) - többnyire több rendszer fut egymás mellett. További ismérvek: mi alapján dolgozik a gyár. 1. Rendelésre való gyártás (hengerművek, mozdonygyárak) jellemző a műhelyrendszerű gyártás. - a gyártás a vevő igénye szerint folyik. - a vállalat ajánlatkérés szerint dolgozik. - a piac közvetett hatást gyakorol a vállalatra. 2. Raktárra történő gyártás (tömegcikkek) Prognosztizált termelési terv alapján dolgoznak, konkrét termelési terv nélkül termelési tervet készítenek, ajánlattételt tesznek. a piac igényei szabják meg a termelési feladatot. a várható igények alapján értékesítési terv készül, amit egyeztetni kell a határidőtervezéssel és az

anyagellátással. 4. 7 3 2 Az ajánlattétel Első feladat: az ajánlathoz szükséges adatok feldolgozása. Ezek alapján dönt a vezető. Biztosítani kell a következőket: (közelítő számítással) - a megbízást én kapjam - a költségeim megtérüljenek, nyereség is legyen - átlagos munkafeltételek mellett lehessen dolgozni. Kétféle formája van : 1. A rendelő kívánságára 2. Katalógus alapján Raktárra történő gyártásra jellemző a (2). Itt az ajánlat tartalmazza : - műszaki leírás - ajánlati ár - szállítási határidő 10 - jogi feltételek. Különleges esete: a vevő igényei szerint kidolgozott ajánlat. Készítik: - műszaki osztály - programozók - kereskedelmi részleg - jogi osztály. A műszaki ajánlat feladata: - műszaki megoldás - előkalkuláció - határidőzés. A készítés nehézségei: - a vevő bizonytalan, általánosságokban fogalmaz - az eladó nem rendelkezik kellő adatokkal az ajánlattételhez. Árajánlat

(előkalkuláció) : Rendelésre történő gyártásnál problémás. Ugyanis nincs készen a megoldás, nem is érdemes megcsinálni, hátha nem lesz rendelés. Ajánlati határidő: Becsléssel állapítják meg, ami hiba. Nem egyeztetnek a termelési programmal Tartalmaznia kell: - szállítási határidő - a rendelés feladásának legkésőbbi időpontját - az egyes részlegek tevékenységének tájékoztató időpontjait. Itt sok bizonytalanság tapasztalható. A meghiúsult ajánlatok az összes ajánlat 5 20 % között mozognak Minimális biztonság kell a cég számára a kapacitások lekötése érdekében. A bizonytalanság okai: - a végleges rendelés eltérhet az ajánlattól - a tervezéskor figyelemmel kell lenni a konkurencia helyzetére - nagy munkaráfordítás sokszor nem éri meg (nem lesz rendelés) - korlátozott a tervezési idő, ez a pontosságot befolyásolja - a már lekötött kapacitások terhelését nehéz módosítani. Határidők betartásánál

nem szabad csúszni, ez rontja a cég hírnevét. 4. 7 3 3 A gyártás programozása raktárra való gyártás esetén: Követelmény: max. szállítási készség biztosítása, biztonságos raktárkészlet alapján. A termelés a várható rendelések alapján történik, ehhez jó prognosztika kell.(ismerve a konkurensek helyzetét is) Cél: készárú- alapanyagraktár. Ütemes termelés, a szállítók pontosan, rövid határidőre szállítsanak, hogy ne legyen nagy raktárkészlet. A gépek terhelését ismerjük, módosításra csak jelentős eltérés esetén van szükség. 11 4. 7 3 4 Kivitelezési határidő tervezése rendelésre való gyártás esetén: Elsősorban rövidtávú tervezésről van szó. Fontos a határidők betartása, ez új piac esetén fontos, ill. megbízhatóságot jelent régi partnerekkel szemben Átfutási idő: I = n∗ m∗ i ∗ g a h Tátf= ∑ teb + td s p% sz (1 − v ) 100 % +tszáll+tmeo+. Az átfutási idő 20-30% - át lehet a

gyártással befolyásolni. A normál termelésirányítás mellett célszerű egy termelésirányító központot is bizonyos esetekben létrehozni. Előnyei: Már a tervezés stádiumában felismerhetők a problémák. - kapacitás-kihasználatlanság - átfutási idő problémák. Nekik lehet teljes áttekintésük az egyes részlegek állapotáról. A kapacitásnorma számítása: Ni Tmax % Kn= A kapacitásnorma tömeggyártás esetén: teb + td s Kn= .100 idő/db Tmax % A gyártási kapacitás: C= Ia Kn Á= I ax Knx Az átbocsátó képesség: Itt a tényleges adatokkal számolunk. 12 Ahol: I a = időalap n = napok száma m = műszakok száma i h = a műszak hossza g sz = a gépek száma T átf = a technikai átfutási idő t eb = előkészületi és befejezési idők t d = darabidő s = sorozatnagyság p % = a teljesítmény mértéke t száll = szállítási idő t meo = az ellenőrzés ideje K n = a kapacitás norma T max % = a teljesítmény százaléka C = a

gyártási kapacitás Á = átbocsátó képesség. 13 4. 8 Anyaggazdálkodás 4. 8 1 Az anyaggazdálkodás feladatai Önmagában zárt folyamatról van szó. Az anyaggazdálkodással foglalkozó szakemberek rendkívül összetett tevékenységeket végeznek. Munkájuk során sok tényezőre kell figyelmet fordítaniuk. Többek között a szállítók szállítási készsége, a tervezők igénye, az egyes igényekből adódó tételek összevonása egyszerre feladott tételek miatt, (felárak) az egyes raktárak készletszintje, a készletlekötés értéke, a termelésprogramozás információi, stb. A gyártás programozás a után lehet az alkatrészekkel, alapanyagokkal kapcsolatos utasításokat kiadni, utána lehet indítani a beszerzéseket. Összefüggés a gyártás programozása és a beszerzési határidők között: - néha előre kell beszerezni nagy mennyiségeket a felárak miatt a programváltozások zavarják a beszerzést pénzűnk fekszik a készletekben.

Beszerzés: 1. Nem saját gyártású tételek: Beszerzés 2. Saját gyártású tételek: Belső kooperáció Feladatok - darabjegyzék lebontás határidő tervezés diszpozició sorozatnagyságok rendelések kiírása További feladatok: - rendelési időpont kiírása /csatlakozva a termeléshez / szállítók kiválasztása árajánlatok bekérése mintadarabok bekérése szerszámok előkészítése minőségvizsgálatok nullszériákhoz anyagrendelés 14 Célszerűen: szabványos alkatrészek: szerkezeti elemek : elemek: rövidtávú beszerzés középtávú beszerzés hosszútávu beszerzés Diszpozíció: a rendelésfeladás időpontját kell kiszámítani A szállítók kiválasztása: - szállítási nyilvántartólap alapján Tartalmazza: - szóba jöhető szállítókat - távolsági adatokat - megbízhatóságukat - fizetőképességüket - forgalmat - árakat - minőséget - határidők betartását A beszerzés különleges feladatai: - beruházási tételek,

segédanyagok beszerzése max / min készletek figyelése ki és beszállítások figyelése reklamációk, visszárú intézése göngyölegek kezelése / drága anyagok esetén / A beszerzés kapcsolatai. a. Műszaki fejlesztés (információ szolgáltatás) Milyen anyagok állnak rendelkezésre, milyen áron. - gyártmányfejlesztési ismeretekkel rendelkező beszerzők alkalmazása. - fejlesztők ideiglenes áthelyezése a beszerzésre. - beszerzők alkalmazása a fejlesztésen. - anyag, alkatrész jegyzék készítése a beszerzőknek. b. Értékesítés Vevői igények kielégítése. Ne legyenek fölösleges készletek Ez elsősorban rendelésre történő gyártás esetében áll fenn. 15 c. Termelés . Folyamatos anyag és alkatrészellátás. Áthidalni a termelés és a készletezés ciklikussága közötti ellentmondást. Beszerzési típusok: 1. Piaci típusú, ad hoc beszerzés (szabadpiaci beszerzés) 2. Szerződéses típusú, a programozott termeléshez igazodó

3. JIT (just in time) órára történő szállítás d. Pénzügy Ellentétes irányú érdekeltség. a beszerzés túlbiztosít a pénzügy igyekszik visszafogni. e. Minőségszabályozás ISO 9000-9003 szabványok. Olyan vállalatot kell keresni, ahol van folyamatos minőség biztosítási rendszer. f. Piackutatás Termelőeszközök -hazai - külföldi Itt ajánlatkérés, ajánlat feldolgozás. Alapanyagok -keretszerződések -tőzsdei beszerzések. g. Anyaggazdálkodás Készletszintek meghatározása cikkszámonként. Raktárkészletek figyelése Fontos a készletállomány gazdálkodás törzsadatainak folyamatos karbantartása, ezek a következők: - Cikkszám - Mennyiségi egység - Egységár - Maximum, minimum készlet - Változás 16 g. Anyaggazdálkodás Készletszintek meghatározása cikkszámonként. Raktárkészletek figyelése Fontos a készletállomány gazdálkodás törzsadatainak folyamatos karbantartása, ezek a következők: - Cikkszám - Mennyiségi

egység - Egységár - Maximum, minimum készlet - Változás 17 4. 8 2 Az anyaggazdálkodás menete: A következő részben az anyaggazdálkodás belső és külső funkcionális kapcsolati rendszerével foglalkozunk. Fontos felismerni hogy valójában több, önmagában zárt munkafolyamatról van szó, amelyeken belül funkcionális szempontból csak meghatározott sorrendben végezhetők el az egyes tevékenységek. Ami például azt jelenti, hogy a gyártás programozása után lehet csak az alkatrészekkel és alapanyagokkal kapcsolatos utasításokat kiadni, majd ezt követően indulhat a beszerzés. Sajnos gyakran előfordul, hogy már akkor be kell szerezni az anyagokat, amikor még nincs összeállítva a gyártás programja. Ez sokszor fölösleges programváltozásokat eredményez, nagy anyagkészletekhez és a termelési költségek növekedéséhez vezet. A készletszintek növekedését eredményezi az is, ha beszállítói vagyunk például egy autógyárnak, ő

csak napi szállításokat fogad, nekünk viszont pl. 5000 darabot gazdaságos gyártásba adni. Magyarul a rendelő ránk terheli a készletlekötés értékét. A készletszintek számítását periódusonként el kell végezni. A határidők az új programok kiadásának gyakoriságától, vagy a szállítási feltételek változásától függnek. A rendelési készlet gyors feldolgozására használnak egy egyszerűsített eljárást, csak azt vizsgálják, hogy egy adott tervidőszakra van e elegendő készlet. Ilyenkor beszámítják a minimális készletet is, hogy a váratlan többletigényt ki tudják elégíteni. Ez viszont többletkészletet eredményez Érdekes a gazdaságos sorozatnagyság kérdése is. Túl nagy sorozatok nagy raktárkészletet eredményeznek, a kis sorozatok viszont a rendelések gyakorisága miatt kedvezőtlenül befolyásolják a költségeinket. (lásd: JIT beszerzési típus, mit csináljak, ha tőlem csak napi mennyiséget fogadnak) 18 Az

anyaggazdálkodás menete, funkcionális kapcsolatai: Tervezés Fejlesztés Gyártmánytervezés Kísérletek Rajzok és darabjegyzékek Technológia és gyártás-előkészítés Gyártási folyamat tervezése Művelettervezés Időnormák meghatározása. Kapacitáselemzés, egyeztetés a termelés programozással. Elosztás. Raktárkészlet szabályozása. Forgalom elemzés. Program kidolgozása. Piackutatás. Beszerzés. Ármeghatározás. Rendelés. Kapcsolat a szállítókkal. Határidők és sürgetések. 19 Raktár. Áruátvétel. Ellenőrzés. Raktározás. Árukiadás. Diszpozició Program kidolgozása Készletszámítás. Sorozatnagyság meghatározása. Rendelés kiadása. 20 4. 8 3 Forgóeszközök, forgóeszköz lekötés, forgási sebesség Forgóeszköz lekötés a termelés miatt van. Előnyös az olyan forgóeszköz lekötés, amely a vállalat valós szükségletét fejezi ki. Problémák a helyes készletszintek meghatározásánál: - lekötés ,

(túlbiztosítás ) , pénzünk fekszik benne. - kismennyiségek, felárakat kell fizetni. Forgóeszköz szintek meghatározása: 1. Mérleg módszer: Nyitóállomány +állománynövekedés = állománycsökkenés +záró állomány Eszközféleségenként kell készíteni. 2. Forgási mutatókkal: A forgóeszköz állomány az adott időszakban hányszor fordult meg. f = É K ahol f = a fordulatok száma É = éves anyagfelhasználás (napi átlagos felhasználás ∗ napok száma) K = a forgóeszköz lekötés átlagos értéke. Azt mutatja meg, hogy a forgalom hányszor nagyobb, mint a termelésben lekötött állomány. 21