Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Véghné Dr. Vörös Mária - A munkapiac

Véghné dr. Vörös Mária A munkapiac A munka kereslete A vállalkozások/vállalatok munka iránti keresletét meghatározó tényezők: • az adott vállalkozás termékei iránti kereslet, • a munka határtermék bevétele (MRPL) és határköltsége közötti viszony (az input felhasználásából származó többletbevétel összehasonlítása a többletköltséggel) Tökéletes verseny körülményei között a profitmaximalizálás feltételei: • MR = MC • MRPL = PL MR*MPL = MCMPL MPL a munka határterméke (egy újabb személy alkalmazásából származó többletkibocsátás) MRPL a munka határtermék bevétele (egy új munkaerő alkalmazásának eredményeképpen létrehozott többlettermék eladásából származó többletbevétel) PL dL L (alkalmazott létszám) Tökéletes verseny esetén a munka keresleti görbe (dL) megegyezik a határtermék bevételi görbével (MRPL). Ennek oka az, hogy a vállalkozás mindig a profitmaximalizáláshoz szükséges

mennyiségű munkát alkalmazza. A munka keresletének alakulását meghatározó tényezők: • a vállalat outputjának árai Ha növekszik az output ára növekszik a határbevétel (MR) növekszik a munka határtermék bevétele (MRPL) növekszik a munka iránti kereslet. A keresleti görbe (dL) jobbra tolódik. Az outputok árának változása a munka iránti rövid távú keresletet befolyásolja. (Rövid távon az egyetlen befolyásolható tényező a munka. A befektetési döntéseket már meghozták.) • a többi inputtényező ára (az inputok árarányainak változása) Pl. Ha a tőke megdrágul, a vállalkozások a munkaigényes megoldásokat alkalmazzák Megnövekszik a munka iránti kereslet. A termelési tényezők árarányainak változása, a munka hosszú távú keresletét Véghné dr. Vörös Mária befolyásolja. (Ezen körülmények között minden termelési tényező változtatható!) • a technológia változása Minden olyan technológiai

változás, amely érinti a munka határtermékét, befolyásolja a munka keresletét. Pl. A számítógép és a nyomtatók elterjedése csökkentette a gépírók iránti keresletet A munka kínálata A munka kínálatát a háztartások/egyének döntései határozzák meg. A háztartások jövedelem forrásai: • munkából származó jövedelem, • vagyonból " " A munka kínálata összefügg a háztartások életminőséggel kapcsolatos döntéseivel. (Az életminőséggel kapcsolatos döntések függnek a létfeltételektől.) Az élet minőségét jelzi: • a több és jobb minőségű termékek/szolgáltatások fogyasztása, Ezek többnyire a munkából származó jövedelem elköltésével szerezhetők meg. • a nem piaci tevékenységek eredményei Pl. a jó közérzet, a háztartásban előállítható javak és szolgáltatások elfogyasztása, a magasabb képzettség, A munkavállalónak döntenie kell arról, hogyan ossza meg az idejét. Munkaidő piaci

tevékenységekre fordítható idő Szabadidő nem piaci tevékenységekre fordítható idő Napi jövedelem (Ft) 12000 6000 Ráfordítási egyenes 12 óra időallokáció A szabadidő és a munkaidő megoszlása függ az egyén értékrendjétől (hasznossági preferenciáitól.) Feltételezzük, hogy nincs munkavállalási kényszer! A munkavállalás haszonáldozata a szabadidő. A munkabér a feláldozott szabadidő alternatív költsége. Véghné dr. Vörös Mária Rezervációs bér (elvárt bér) az a legalacsonyabb bér, amely mellett a potenciális munkavállalók hajlandók munkát vállalni Az egyéni munkakínálati görbe órabér SL Óra (munkamenny.) A növekvő bér két, egymással ellentétes hatást gyakorol a munka kínálatára: • Helyettesítési hatás ha a bér növekedésére a munkakínálat megnő Az egyén azokat a tevékenységeket, amelyek kisebb hasznosságot jelentenek a számára, feláldozza és helyettük munkát vállal. Pl

házvezetőnőt alkalmaz • Jövedelmi hatás ha a bér növekedésére a munkakínálat csökken Pl. A túlfeszített munka eredményeként a szabadidő felértékelődik A fogyasztó megnövekedett jövedelméből szabadidőt vásárol. A magasabb jövedelemtartomány annál a bérszintnél kezdődik, ahol az egyéni munkakínálati görbe visszahajlik. A munkapiac egyensúlya A piaci keresleti és kínálati görbék metszéspontjában alakul ki. A munka piaci kereslete az egyéni keresletek összege. A munka piaci kínálata az egyéni kínálati görbék összegzése. A munkapiac sajátosságai • • • • • a munka nem homogén (ezért jól elkülöníthető munkapiaci szegmensek alakulnak ki, pl. szakképzettség, kor, hely szerint) sok esetben jelentős az állami beavatkozás (pl. a munkaidő hosszának, a bér alsó határának meghatározása) a szakszervezetek szerepe jelentős lehet (pl. a munkafeltételek javításában, a foglalkoztatottsági szint

megtartásában) egyes területeken a munkáltatók monopolhelyzetbe kerülhetnek fennállhat bizonyos mértékű diszkrimináció (pl. etnikai hovatartozás, kor, nemek szerint) A modern munkapiac (ill. egyes szegmensei) nem tökéletesen versenyző piac! Véghné dr. Vörös Mária Humántőke Lényege: az egyénekben megtestesülő szakképzettség és felhalmozódott szakmai tapasztalat A szakértelem nem vehető el, nem amortizálódik használat közben (a munkavégzés során többnyire növekszik is). Erkölcsi elavulás! Befektetések eredményeképpen alakul ki: • explicit kiadások (pl. tandíj, jegyzetek ára, szállás díja, továbbképzés költsége) • implicit kiadások (pl. a tanulás ideje alatt kieső jövedelmek)