Egészségügy | Gyermekgyógyászat » A csecsemő fejlődése

Az újszülött anatómiai és élettani tulajdonságai Az újszülöttkoron belül megkülönböztetjük a perinatális (szülés körüli) időszakot, amely a szülés megindulásától a szülést követő 6. napig tart Azt az újszülöttet, aki 10 holdhónapos terhesség végén születik, és minden szempontból olyan fejlett, hogy a méhen kívüli (extrauterin) élethez alkalmazkodni tud, érettnek nevezzük. Az érettség kritériumának a legalább 2501 grammos születési súlyt fogadjuk el. Az érett újszülött anatómiai tulajdonságai Az érett újszülöttnek testtömege születéskor átlagosan 3000-3500 g. Az érett újszülött hossza 48-52 cm, a fiúk általában hosszabbak, mint a lányok. A koponya kerülete 34-36 cm, 2-3 cm-rel nagyobb, mint a mell kerülete. A homlokcsont és a két falcsont között rombusz alakú csontosodási hiány van, amit nagykutacsnak nevezünk. A kiskutacs a nyakszirtcsont és a két falcsont között helyezkedik el. A születés

után a kiskutacs hamarosan elcsontosodik, a nagykutacs azonban 16-18 hónapos korig nyitott marad. Az újszülött mellkasának kerülete 31-34 cm, harántmetszete körhöz hasonló. A mellkas lefelé kiszélesedik Hasa elődomborodik Az érett újszülött porcai szilárdak, az orr- és a fülporc jól tapinthatók. A körmök szarusak és elérik az ujjhegyet. Az újszülött bőre születése után élénkvörös. Születéskor az egész testet magzatmáz borítja, amelynek elsősorban a terhesség alatt van igen nagy jelentősége. A magzatmáz zsíros, faggyúszerű anyag, amely a magzat bőrét a magzatvízben védi a felázástól. Jelentőségét fokozza, hogy igen sok értékes anyagot, tápanyagot és hormont tartalmaz. A vállakat finom pehelyszőrzet (lanugo) borítja. Az érett fiú újszülöttek heréi általában leszálltak a herezacskóba. Ennek elmaradása magában még nem jelent éretlenséget. A lányok szeméremrése zárt, a nagyajkak fedik a kisajkakat. A

belső szervek általában viszonylag nagyobbak, mint a felnőtteké. Mája a testsúly 5%-a. Relatíve nagyobbak a vesék, a mellékvesék és a thymus is A rekeszizom magasabban helyezkedik el, emiatt és a szélesebb mellkas miatt az újszülött szíve a felnőtténél harántabb állású. Az újszülött gyomra függőlegesebb helyzetű, ezért a lenyelt táplálék egy része könnyen visszajön. Az újszülött agya a felnőttéhez képest nagy. Míg a felnőtt súlyának kb 2%-át teszi ki az agy súlya, addig az újszülötté a testsúly 13-14%-a. A nagyagy barázdái kevéssé differenciáltak. Az újszülött mozgásai kétfélék: spontán, összerendezetlen mozgások és feltétlen reflexek. Erős hangingerre az újszülött karjával átkaroló mozdulatokat tesz (Moroféle átkarolási reflex). Ha tenyerét ingereljük, öklét összeszorítja (forgóreflex). Az érett újszülött élettani tulajdonságai Az érett újszülött megszületése után erőteljesen

felsír, és mélyen belélegzik. Az újszülött légzésére jellemző, hogy ritmusa nem állandósul, és különböző mélységűek az egyes légvételek is. Az érett újszülött vérnyomása 80/50 Hgmm. Az újszülött megszületése után többnyire azonnal ürít vizeletet. A vizeletürítés már a méhen belüli (intrauterin) életben kezdődik. Az újszülött első napokban ürített székeltét magzatszuroknak (meconiumnak) nevezzük. Az érett újszülött hőmérséklete – ha nincs kitéve nagy hőingadozásnak 36,5-36,8 °C. Az újszülött fénykerülő és feltehetően csak a fényt és a sötétséget tudja megkülönböztetni. Hallása a hallójáratot kitöltő váladék miatt úgyszólván semmi. A szaglás, az ízlelés és a tapintás kifejlett, ha nem is olyan finom, mint az élet későbbi szakaszaiban. Sima lefolyású szülés után az újszülöttek az első 24 órát átalusszák, keveset mozognak és keveset sírnak. Ha a szülés nehéz volt, és az

újszülött központi idegrendszerében anatómiai vagy működésbeli elváltozás jött létre, sírása felsikoltó, kezén és lábán görcsös rángások láthatók, nyugtalan vagy állandóan mélyen alszik. A szopás, a nyelés, a légzés, a keringés zavarai jelentkezhetnek. Az élet első napjaiban a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás; átmeneti működészavarok léphetnek fel, amelyek beavatkozás nélkül rendeződnek. Átmeneti működészavarok 1. Fiziológiás súlyesés: A súlyesés egyenletes, legfeljebb 4-5 napig tart és nem haladja meg a testsúly 10%-át. A negyedik, ötödik napon a súlyesés megáll, majd az újszülött gyarapodni kezd. A legtöbb újszülött a 14. nap körül éri el a születési súlyát Nem tekinthetjük fiziológiásnak a súlyesést abban az esetben, ha a) a testsúly 10%-át meghaladja, b) a hatodik nap után is tovább folytatódik, c) egyik napról a másikra ugrásszerű súlycsökkenés következik be. Az

exsiccosis gyanúját alátámasztja, ha a nagykutacs besüpped és az újszülött feltűnően aluszékony. 2. Kiszáradásos láz: Az élettani súlyesés időszakában, ha nem biztosítjuk megfelelően az újszülött folyadékpótlását, a szervezet kiszáradása miatt láz léphet fel. A láz 39°C-ig emelkedhet Ha az újszülöttnek megfelelő mennyiségű folyadékot adunk, a láz hamarosan megszűnik. A kiszáradásos lázat éppen ezért átmeneti (tranzitorikus) láznak nevezzük. 3. Élettani sárgaság: Sárgaságról (icterus) akkor beszélünk, ha a vérbe epefesték kerül, amely a nyálkahártyákat és a bőrt sárgásan elszínezi. A magzatban az oxigénellátást nagyobb számú vörösvértest végzi, mint az újszülöttben. A vörösvértestek egy része a megszületés, tehát a tüdőlégzés megindulása után elpusztul. A bilirubin felhalmozódik a vérben és létrejön a fiziológiás újszülöttkori sárgaság (icterus neonatorum). Újszülöttkorban

kóros állapotok is okozhatnak sárgaságot. A fiziológiás icterust mindenekelőtt el kell különíteni az Rhés az AB0-összeférhetetlenségből adódó morbus haemolyticus neonatorumtól. El kell különíteni továbbá a fiziológiás icterust a sepsisből (vérmérgezésből) adódó sárgaságtól, a veleszületett luestől (vérbajtól) és az epeútfejlődési rendellenességtől. 4. Újszülöttkori vérzékenység 5. Hormonhatásokon alapuló elváltozások: Fiú és leány újszülötteken egyaránt előfordulhat különböző fokú emlőduzzanat. Az emlőduzzanaton kívül leányoknál előfordulhat hüvelyi folyás és ritkán vérzés, amely az első napokban mutatkozik, néhány nap alatt megszűnik, kezelést nem igényel. Ha a hüvelyből kiürült váladék kifejezetten véres és az újszülöttön betegség tünetei jelentkeznek, ki kell zárni a gyulladás és fertőzés (elsősorban vulva-diphtheria) lehetőségét. Az érett újszülött ellátása A

megszületés után az első feladat az életképesség megfigyelése. Ehhez Apgar módszerét használjuk: a szívhangot, a légzőmozgást, az izomtónust, a reflexeket és a bőrszínt vizsgáljuk. Megfelelő életjelenségek esetén az első tennivaló a nyák eltávolítása az újszülött légutaiból. A nyákszívás után a szem ellátása következik Minden újszülött szemébe 1%-os ezüstacetát-oldatot kell cseppenteni. Ezek után kerül sor a köldökellátásra. Meg kell várni, hogy a köldökzsinór pulzálása megszűnjék. Így az újszülött jelentős lepényi vérmennyiséget kap. A köldökzsinórt a bőrköldöktől 1-2 cm-nyire, majd ettől egy tenyérnyi távolságra lekötjük, vagy köldökcsattal leszorítjuk. A két lekötés között a köldökzsinórt ollóval átvágjuk. A köldökellátáshoz steril eszközöket használunk. Az újszülöttet fürösztéssel tisztítjuk meg a vértől és a magzatvíztől. Az újszülött első fürösztését szappan

nélkül végezzük. Az egész testet fedő magzatmázat ne töröljük le. A magzatmáz hormon- és vitamintartalma jelentős. Különösen nagy mennyiségű A-vitamint tartalmaz A fürösztés után megfigyeljük, hogy az újszülöttnek nincs-e látható fejlődési rendellenessége, majd megmérjük tömegét, hosszát, fej-, és mellkerületét. Ezután az újszülöttet fel kell öltöztetni, és nevét szalagra írva, csuklója köré felerősíteni. A csecsemő és a kisgyermek fejlődése A csecsemő és a kisgyermek fejlődésén olyan változást értünk, amelynek során növekszik a hossza és a tömege, tökéletesedik az egyes szervek és szervrendszerek működése, a szervezet ellenálló-képessége, kialakul és fejlődik a személyiség és a környezethez való alkalmazkodás mindenfajta formája. A fejlődés természetéből adódik, hogy dinamikus (mozgó), de üteme nem mindig egyenletes. A fejlődésnek különböző oldalait szoktuk megkülönböztetni:

testi, mozgás, értelmi, érzelmi fejlődésről és szociális magatartás. Az egyes részek egymással szorosan összefüggnek Hossznövekedés Az újszülöttek hossza különböző, mert az intrauterin életben igen sok tényező befolyásolja a magzat fejlődését. A születési hosszból nem lehet következtetni a felnőttkori magasságra. 1. Öröklött adottságok 2. Nem: a fiúk általában hosszabbak 3. A táplálék mennyisége és minősége: ha a csecsemőnek és kisgyermeknek kevés vagy egyoldalú táplálékot adunk, a hossznövekedése megáll. 4. A szervezet egyes részeinek fejlődése és működése: a növekedés függ a neuroendokrin szabályozástól, az anyagcserétől, a csontfejlődéstől, a szív, a máj, a tüdő, a vese működésétől. 5. Környezet: a magasságot befolyásolja a földrajzi környezet, a civilizáció foka és különböző áttételeken keresztül a gondozás és nevelés is. A csecsemők és kisgyermekek növekedésének mértéke

különböző. A csecsemő hossznövekedésének üteme kezdetben viszonylag igen gyors. Az első hónapban a hossznövekedése 5 cm körül van. A második hónapban átlagosan 3 cm-t nő, a 3-diktól a harmadiktól a hetedik hónapig a növekedés havonta 2 cm, utána az első év végéig havonta 1-1,5 cm. Tehát az első félévben átlagosan 16 cm-t nőnek a csecsemők, a második félévben pedig 8-9 cm-t. A hossznövekedés az első évben 24-25 cm A féléves csecsemő átlagos hossza 66 cm. Egyéves korban a lányok átlagos hossza 74 cm, a fiúké 75 cm. A hossznövekedés mellett nő a csecsemő és kisgyermek fej- és mellkerülete, változnak testarányai is. A fejkerület nagysága:  újszülöttkorban 35 cm  1/2 éves korban 45 cm  1 éves korban 45-46 cm  3 éves korban 48-49 cm Testtömeg-gyarapodás A tömeggyarapodást ugyanazok a tényezők befolyásolják, mint a hossznövekedést. Az újszülött az első napokban veszít a tömegéből, de

megfelelő táplálás és gondozás esetében a második hét végére visszanyeri születéskori testtömegét. Optimális tömeg = születéskori tömeg + a x hónapok száma FQ (fejlődési quociens) = valódi tömeg / optimális tömeg Megfelelő tömeggyarapodás esetében az FQ értéke 1,0 körül van. Fognövés Az egészséges jól fejlődött csecsemőnek a hatodik-hetedik hónapos korában kibújik az első foga. A tejfogak általában a hatodik és harmincadik hónap között törnek elő, számuk 20. Általában a két alsó-középső vagy a két felsőközépső metsző szokott először kibújni (a hatodik-nyolcadik hónapban) Ezeket követi a többi alsó, illetve felső metszőfog. Így a csecsemőnek 1 éves korukban 6-8 foguk van. A harmincadik hónapra tehát a kisgyermekeknek kialakul a zárt tejfogsora, amely 8 metszőfogból, 4 szemfogból, 4 kisörlőfogból és 4 nagyörlőfogból áll. Ha a fogzás hónapokat késik, a csecsemőt fogszakorvosnak kell

megmutatni. Előfordul, hogy a fogzás 6 hónapos kor előtt megkezdődik, vagy az újszülött már foggal születik. Ha az újszülött és a csecsemő szopik, ezeket a korai fogakat el kell távolítani. A fogzás fiziológiás folyamat, tehát nem jár lázzal. A fogak megjelenésén kívül a fogzásnak egyéb tünetei is vannak. A gingiva megduzzadása, viszketése, fájdalma. A fogzást fokozott nyáladzás is kísérheti. Az említett tünetekből következik, hogy a csecsemő a fogzás ideje alatt nyűgös, rosszkedvű. A tejfogak legjobb védelme a rágásra szoktatás, mert a fog fejlődésének alapja a fog használata. Különböző hatásokra a tejfogak is igen gyakran romlanak. Sok szülő azt hiszi, hogy a tejfogakat nem kell javíttatni, vagy a megoldás egyedüli módja az eltávolítás. A tejfogak eltávolítása két okból kedvezőtlen: egyrészt az alapos rágáshoz valamennyi tejfogásra szükség van, másrészt a tejfogak „mutatják az utat” a maradandó

fogaknak. A fogakat védő fogzománc megfelelő állapotának kialakulásában és megtartásában jelentősége van a fluornak. A csecsemő és kisgyermek fluorigényét általában az ivóvízzel ki lehet elégíteni. Igen sok helyen a víz fluortartalma csekély, és szükség van fluor pótlására. A fogak állapota függ a táplálkozástól is. A minden szempontból megfelelő táplálék a fogak fejlődésének és megmaradásának előfeltétele. Különösen jelentős a D-vitamin ellátottság, de nem hanyagolható el a táplálék A- és Cvitamin- és ásványianyag tartalma sem. 6 éves kor körül kezdődik a fogváltás. A tejfogak kihullanak, és helyettük maradandó fogak nőnek. 32 maradandó fogunk van, amelyből 28 a 6-14 éves korban, a 4 hátsó (8-as bölcsességfogak) a 16-40 éves korban nőnek ki. Mozgásfejlődés. Értelmi és érzelmi fejlődés A mozgásfejlődés vizsgálata a gyermek testi és szellemi fejlődésének megítéléséhez egyaránt jó

támpontot ad. A mozgások két csoportját szoktuk megfigyelni: a nagy mozgásokat (a helyzet- és helyváltoztatást) és a kéz mozgásait (az ún. manipulációt) Az értelmi funkciók közül a figyelem, a megismerés és a beszéd fejlődése a legjellegzetesebb. Ennek első lépése a figyelem kialakulása; cél érdekében koordinálja mozgását. A legjellegzetesebb értelmi funkció a beszéd A beszéd kizárólag emberi tulajdonság, de nem veleszületett. A csecsemő és kisgyermek érzelmi életének fejlődése és szociális kapcsolatainak alakulása szorosan összefügg a fejlődés egyéb részeivel, és az összefüggés kölcsönös. Például a megfigyelés és a megismerés az alapja a ragaszkodás kifejlődésének. Az újszülöttet az első pillanattól kezdve érik érzelmi hatások, amelyek reagálásmódját befolyásolják. Ezekre különböző fejlődési fokon különbözően, de válaszol (pl.: mosollyal) A fejlődés folyamán a csecsemő érzelmei egyre

gazdagabbak lesznek, differenciálódnak, tartalmuk és megnyilvánulási formájuk egyre módosul. Minden szempontból a felnőttekre, elsősorban az anyára van utalva. A magára hagyott csecsemő nem marad életben, ezért mondhatjuk azt, hogy a csecsemő a legszociálisabb lény. Szoktuk még vizsgálni a gyermek speciális tevékenységének, a játéknak a fejlődését is. A játék segíti mozgásfejlődését, gondolkodását, bővíti ismeretanyagát és segíti ismereteinek rendszerezését is. A közös játékban alakulnak ki a viselkedés formái, és játék közben hasznosítják tapasztalataikat. A csecsemő fejlődése az első negyedévben Az egészséges csecsemő mozgásfejlődése viszonylag igen gyors. A fiatal csecsemő a fejét egy oldalon tartja. A mozgás fejlődésével megszűnik az egyoldalon fekvés. A harmadik hónap végén már nemcsak a fejét, de egy kissé a vállát is kiemeli. Az első negyedév végére már tartani tudja Karmozgása eleinte

a vállakból indul ki, és az egész karja mozog, a könyök és a csukló önálló mozgása fokozatosan alakul ki. A csecsemő korán kezd figyelni. A fényes, mozgó tárgyakat – igaz, csak pillanatig – már a kéthetes csecsemő is figyeli, egyhónapos korában pedig már hosszan szemléli. A beszédfejlődés korábban elkezdődik, mint ahogy az első szót kiejti a gyermek. Az első szavakat hangformáló, különböző hangsúllyal kiejtett hangok előzik meg. A beszédfejlődésnek ezt a szakaszát előkészítő szakasznak nevezik. A nem tudatos, első, tagolatlan ordítozás, a beszédfejlődés kezdetét jelenti, és szubjektív állapotokról tudósít. A második hónapban megjelenik a gőgicsélés, amely kellemes állapotokról tájékoztat bennünket. A csecsemő érzelmeit eleinte csak sírással tudja kifejezni, később már mozdulataival, arckifejezésének változtatásával, homlokráncolással is. Örömének mosollyal, hangos kacagással ad kifejezést. A

testi jólét, az elégedettség az alvó csecsemő arcán is jól látható. Örül, ha az anya magához szorítja. A harmadik hónapban már biztosan felismeri, közeledésére mosolyog, távollétében hívó hangot ad. Igen korán felfogja az anyának hangulatváltozásait és ezek külső jeleit. Mosollyal, elkomorulással vagy sírással reagál rájuk. Az első negyedévben a csecsemő játéktevékenysége még csak az érdeklődésben merül ki. A csecsemő fejlődése a második negyedévben Mozgás. A második negyedév elején a legtöbb csecsemő hason fekve már nemcsak a vállát, hanem a törzsét is kiemeli. Oldaláról már biztosan fordul a hátára, a hát- és vállizmok fejlődésével a helyzetváltoztatásnak másik formája is kialakul. Lábait akaratlagosan mozgatja, „bicikliző” mozdulatokat végez. A negyedik hónapban egyre többször „tapogat” a csecsemő. Kezével, egyegy ujjával végigsimítja a véletlenül keze ügyébe került tárgyakat

A tapogatás örömet jelent számára, és közben, eleinte véletlenül, majd szándékosan, kialakul a fogás. A fogás kialakulása során a szem- és a kézmozgások koordinációja is kifejlődik. A fogás kialakulása jelentősen elősegíti az értelem fejlődését A tárgyakról már nemcsak fényingerek (a tárgy képe), hanem fogás közben egyéb ingerek is érik a csecsemőt. A második negyedév vége felé gőgicsélése fokozatosan ritmusossá válik, és a csecsemő artikulált hangokat és hangcsoportokat hallat. Érzelmei már annyira fejlődtek, hogy visszatükrözik a felnőttek, elsősorban az anya érzelmeit. Ha mosolyognak rá, visszamosolyog Haragos arckifejezés láttán vagy haragos beszédre sírni kezd. Szociális magatartásának fejlődését mutatja, hogy anyját vagy más megszokott hozzátartozóját távollétében türelmetlenül várja. Játéktevékenysége féléves korában már nagyon színessé válik. A megfogott kendőt, papírt, csörgőt

nézi, ízlelgeti, rázza. A csecsemő fejlődése a harmadik negyedévben A csecsemő első hat hónap alatt kialakul helyzetváltoztatási módja a harmadik negyedévben tökéletesedik. A törzs- és a lábmozgások koordinációjának kialakulásával a csecsemő gurulni tud, és ezzel nagyobb lehetősége nyílik helyének változtatására. A hátizmok fejlettségétől függően a hetedik-nyolcadik hónapban feltérdel, és feltérdelve kúszik. Legtöbb csecsemő a nyolcadik-kilencedik hónapban – ha felültetjük vagy véletlenül ülő helyzetbe kerül – már támaszték nélkül ül. Helytelen erőszakolni a csecsemő ültetését Kézmozgása, fogása egyre finomodik, és biztosabbá válik. Az értelmi fejlődésben új vonás, hogy a tárgyakat szerszámként kezdi használni. Féléves kor körül a csecsemő összefüggő csoportokban gügyögő hangokat hallat. A gügyögő hangadás egyre gyakoribbá válik, akkor, ha a felnőttek odamennek a csecsemőhöz,

beszélgetnek vele, és láthatóan örülnek a gügyögésének. A beszédfejlődés tehát soha nem választható el az érzelmi fejlődéstől és a szociális magatartás alakulásától. Az első félévben a csecsemő megismeri az anyját, és egyre inkább ragaszkodik hozzá. A második félév elején az anyán kívül más személyekhez (az apához, testvérhez) is ragaszkodni kezd. Ettől a kortól kezdve egyre bizalmatlanabbá válik az idegenekkel szemben, bizalmatlansága esetleg félelemmé alakul, és látásukra sírni kezd. Játéktevékenységét továbbra is a gyakorlás jellemzi. Tapogat, fog, csörget, dob, de szeret játszani saját hangjával is. Lalázik, kacag A csecsemő fejlődése a negyedik negyedévben A nyolcadik hónap végén, a kilencedik hónap elején általában kialakul az önálló állás. A felállást térdelés szokta megelőzni, és ebből a helyzetből, pl: a járóka rácsába kapaszkodva, fokozatosan, aktív erőfeszítéssel felhúzza

magát. A beszédfejlődés némelyik csecsemőnél ebben a korban már eljut az első szavak elsajátításának szakaszához. Az egy év körüli csecsemő egyszerű utasításokat megért és végrehajt, különösen akkor, ha meghitt kapcsolatban van az őt utasító személlyel. Az 1-2 éves kisgyermek fejlődési sajátosságai A csecsemőkor végére a csecsemők többsége helyzetét mászással biztosan tudja változtatni, és kapaszkodva próbálgatja az első lépéseket is. Járni tanulás közben a gyermekek egy része nagyon óvatos. Kb. 15 hónapos korában minden kisgyermek tud egyedül járni, és megpróbál lépcsőn is közlekedni. A csecsemőkor végén, előbb kapaszkodva, majd támaszkodva guggolnak a gyermekek. A 18. hónap táján járása biztosabbá válik, és bizonytalanul bár, de futni kezd. Érzelmi fejlődésére az önállósodási törekvések jellemzők. Szeret önállóan tevékenykedni, sikereinek, alkotásainak örül, büszke rájuk, és

várja a felnőttek elismerését is. A 2-3 éves kisgyermek fejlődési sajátosságai Az izmok fejlődése és a sok gyakorlás eredményeként 2 éves korukban kisgyermekek biztosan járnak, futnak. 2 éves korában a kisgyermek többé-kevésbé ügyesen manipulál. A megismert és helyesen alkalmazott fogalmak köre bővül. A nyelvtani ragozás elsajátításának korszaka már a 2. életévben megkezdődik. A mozgás és fejlődésének az értelem elősegítése A mozgásfejlődés feltétele az, hogy a csecsemő és a kisgyermek egészséges legyen. A mozgásformák időbeni kifejlődése igen nagy mértékben függ a csecsemő és a kisgyermek általános pszichés állapotától. A mozgásfejlődésben szerepe van a táplálkozásnak is. A csecsemő és a kisgyermek ruházata olyan legyen, hogy ne gátolja a szabad mozgást. A mozgáshoz megfelelő hely szükséges. A környezet ingergazdagsága sem hanyagolható el. Nyugalomra kell intenünk azt az anyát, aki

aggódik azért, hogy csecsemője nem tud annyit, mint a vele egykorú szomszéd gyerek. Az értelmi fejlődés alapját – éppen úgy, mint a mozgásfejlődését – megfelelő érzelmi kapcsolat kialakításával teremtjük meg. Az értelem, az intelligencia fejlődését nagyban hátráltatja vagy lehetetlenné teszi az idegrendszer és az érzékszervek fejlődési rendellenessége vagy születés utáni megbetegedése. Az érzelem és a szociális kapcsolatok fejlődésének elősegítése A gyermek érzelmeinek alakulására legnagyobb hatással a felnőtt magatartása van. Újszülöttkorban a legfontosabb személy a gyermek életében az anya, és nagyon hosszú ideig az is marad. Leszűkíthetjük tehát a kört, és azt mondhatjuk, hogy a csecsemő minden irányú fejlődésének alapja az anya és a gyermek közötti jó kapcsolat. A szociális kapcsolat megteremtésének feltétele, hogy válaszolunk a gyermek reakcióira. Ha sír, a kiváltó okot szűntessük meg,

ha hív, menjünk oda hozzá, ha kérdez, feleljünk neki. Ha játékot kezdeményez, játszunk vele. A játéktevékenység fejlesztése A játéktevékenység akkor fejlődik helyesen, ha a gyermeket megfelelő légkör veszi körül, mozgása, értelme jól fejlődik, kiegyensúlyozott. A játék a gyermek legsajátosabb tevékenysége, ezért komolyan kell venni. Az óvodás fejlődési korú gyermek sajátosságai Testi fejlődés. átlagos testtömeg kg-ban = 2 x az évek száma + 8 átlaghossz cm-ben = 5 x az évek száma + 80 4 éves korra a hosszuk 103 cm, testtömegük 16,5 kg körül van. Az óvodáskor végén elkezdődik a gyermekek fogváltása. Az óvodáskorú gyermekek többsége ügyesen mozog, fut, ugrik, egylábon ugrál. Az iskoláskorú gyermek fejlődési sajátosságai Iskolaérettségnek nevezzük azt a kort, amelyben a gyermek képes arra, hogy vele egykorúak ismereteket sajátítson el. társaságába beilleszkedjék, csoportosan új