Pszichológia | Felsőoktatás » A pszichológia tudomány kialakulása, feladata, vizsgálati területei, a legfontosabb irányzatai és módszerei

A pszichológia tudomány kialakulása, feladata, vizsgálati területei, a legfontosabb irányzatai és módszerei 1. A pszichológia tudomány kialakulása: A pszichológia a psziché (lélek, szellem, tudat), és a logos (tan, ismeret) szavak összetételéből származik. Jelentése: lélektan Az emberi viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását végzi viselkedés: bármilyen emberi megnyilvánulás. mentális: minden, ami az agyban végbemegy (pl.: gondolkodás) A pszichológia fiatal tudomány, alig 100-150 éve, hogy levált a filozófiáról. Már az ógörög filozófusok közül akadtak olyan gondolkodók, akik naív formában, de szembeszálltak a lélek fogalom anyagon kívüli értelmezésével. A pszichológia határtudomány Nem lehet egyértelműen besorolni sem a természettudományok, sem a társadalomtudományok körébe. Mindkét csoporthoz tartozik, mivel tárgya az ember is részben biológiai, részben társadalmi lény A pszichológia

történeti kialakulása: 1. Platon: (ie: 427-347) az ógörög filozófia nagy alakja Az embert észlénynek tartotta Nézőpontja idealista volt ∏ az embernek minden tudása, ismerete születésétől kezdve adott, és cselekvését képes pusztán értelmével, gondolataival irányítani. Platon a világot szellemi eredetűnek tartotta Platon az emberi léleknek 3 tulajdonságát emelte ki: • ösztönös testi vágy • erény • értelem: ez időtálló. Féken tartja az ösztönöket, vágyakat Külön áll egymástól a test és a lélek. 2. Arisztotelész: (ie: 384-322) nézőpontja materialista volt ∏ abból indult ki, hogy az ember biológiai lény, akit a természet törvényei, tapasztalatai ugyanúgy befolyásolnak, mint minden más szervezetet. A lélek (psziché) a testet éltető, élettel telítő elv A lélek a legmagasabb képessége az embernek. A test és a lélek közötti kapcsolatot hangsúlyozta. Monista koncepciót képviselt ∏ ez egy elvet jelent A

monizmus kétféle lehet attól függően, hogy az anyagra (materiál), vagy a szellemre (idea) helyezi a hangsúlyt. Arisztotelész a világot anyagi eredetűnek tartotta 3. Hipokratész: testünket 4 féle testnedv tartja életben: • vér • sárga epe • fekete epe • nyák Ezek a testnedvek egymással egyensúlyban vagy túlsúlyban helyezkednek el. Amelyik túlsúlyban van az ember szervezetében, az határozza meg az ember vérmérsékletét. Ha: a vér van többségben: az illető személyiség sangvinikus a sárga epe van többségben: az illető személyiség kolerikus a fekete epe van többségben: az illető személyiség melankolikus. a nyák van többségben: az illető személyiség flegmatikus 4. Descartes: (1596-1650) francia gondolkodó volt Platon és Arisztotelész gondolatait egyesítette, így létrejött a dualizmus; amely 2 elvből építkezik. Descartes elgondolása szerint az ember tudatból és testből áll, és ezek független, de kölcsönhatásban

lévő rendszerek. A tudatos átélés vizsgálatát végezte Kogito ergo sum = Gondolkodom, tehát vagyok! A vele született diszpozícióknak (pl.: öröklés) ad jelentősséget 5. Jonh Locke: (1632-1704) elgondolása szerint minden tudás a tapasztalatból származik Tabula rasa = Tiszta lap ∏ ilyen az agyunk, amikor megszületünk. Locke a környezeti hatásokat hangsúlyozta. 6. Hobbes: érzékszervi tapasztalatokkal (pl: szenzáció) foglalkozott A tér-idő kontinuitást vizsgálta és hangsúlyozta Asszociációk jönnek létre 7. Berkelley: esse es percitit ∏ a megismerés egyetlen forrása a tapasztalat Berkelley a szem működését vizsgálta. Kísérletpszichológiai kutatásokat végzett a mélységészlelésre, konvergenciára (befelé nézés), és a látszatperspektívára vonatkozóan 8. Wundt: a pszichológia atyja 1879-ben Lipcsében létrehozta az első pszichológiai laboratóriumot. Természettudományos kísérleti módszereket dolgozott ki A látás

szervét (a szemet) vizsgálta. Önmegfigyeléses kísérleteket végzett, mások megfigyelését vizsgálta Neki köszönhetően lett empirikus tudomány a pszichológia. 9. Pavlov: reflexelmélet 10.Watson: viselkedéstudomány 11.S Freud: (1856-1939) bécsi ideggyógyász volt A lelki bebetegségek gyógyítására rendkívüli hatású elméletét, a pszichoanalízist (lélekelemzés) dolgozta ki. A lélekelemzés módszere a szabad asszociáció ∏ mindennek a kimondása, ahogy éppen eszünkbe jut 2. A pszichológia feladata: • feltárni a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre. • vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait. • kutatja a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait. 3. A pszichológia vizsgálati

területei: • általános pszichológia - emlékezet és felejtés kutatása - alvás, tudati állapotok kutatása - gondolkodás vizsgálata - érzelmek, motívumok kutatása • összehasonlító pszichológiák - összehasonlító alaklélektan pl.: csimpánz-hegyi gorilla - fejlődéslélektan filogenetikus fejlődés: emberré válás folyamata ontogenetikus fejlődés: egyedfejlődés • • pszichodiagnosztika – differenciálpszichológia szexuálpszichológia: a nemek eltérő lelki jelenségeit vizsgálja. etnopszichológia: különböző kultúrájú népek eltérő szokásait vizsgálja. alkalmazott pszichológia: általános és/vagy fejlődéslélektanban feltárt törtvényszerűségeket alkalmazzák másik területen. Ezek határtudományok 1. pedagógiai pszichológia: fejlődéslélektant alkalmaz a nevelés területén pl.: család, óvoda, iskola - gyógypedagógiai pszichológia: a pedagógiából differenciálódott. - iskolapszichológia: az iskolában

megmutatkozó viselkedési-, személyiség-, és tanulási zavarok szűrése. Viselkedési, tanulási zavarok korrekciója 2. orvosi pszichológia: - klinikai pszichológia - pszichoterápia feladatuk a személyiségzavar kezelése, terápiája. 3. munkalélektan: üzemeket, gyárakat vizsgáltak - környezeti feltételek - emberi kapcsolatok teljesítményre gyakorolt hatása. • pályalélektan: a munkalélektan ága. - középiskolásokat vizsgált pályaválasztás előtt. - munkára jelentkezők kiválasztása. • szervezetpszichológia: a munkahelyi szervezeten belüli kapcsolatok, hatások, feltételek hogyan befolyásolják a munkavégzést. • vezetéslélektan: elméletekkel, irányítási stratégiákkal ismerkednek meg. 4. művészetpszichológia: 1. A művészeti alkotás emberre gyakorolt hatása Mi zajlott le az alkotóban? Minek köszönhető a mű? 2. Művészetterápiák 5. sportpszichológia: feladata: - sportteljesítmény növelése - fizikai, lelki terhek

elviselése - kudarc elviselése. 6. reklámpszichológia: egész életünket átszövi Mitől kezdve túltermelés van a világon, szükség van reklámozásra 7. kriminálpszichológia: bírósági tárgyalás előtt van jelentőssége Az egyén elmegyógyintézet zár osztályára kerül vagy börtönbe 4. A pszichológia legfontosabb irányzatai: 1. Gall – Frenológia • a koponya dudorai alapján következtetett a személyiségre ∏ kinek mihez van tehetsége 2. Weber – Pszichofizikai irányzat • ingerküszöb fogalmának bevezetése - abszolút küszöb (alsó, felső) - különbségi küszöb 3. Wundt – Kísérleti pszichológia • introspekció: önmegfigyelés, befelé figyelés • az asszociáció fogalmával is foglalkozott. 4. Bacon – Behaviorista (viselkedéspszichológia) irányzat • az ingerválasz asszociációját kutatta - a személyiség függvényében más-más reakció váltható a különböző ingerekre - az individuum fekete doboz, nem

megismerhető. - a viselkedésterápiák fontos szerepet töltenek be - operáns kondícionálás 5. Pavlow – klasszikus kondícionálás Ő a reflexológia atyja (tanulás). 6. Köhler – Gestalt pszichológia (alaklélektan) A gestalt egyfajta egészlegességet jelent. A hiányzó részeket kiegészítve egész alakot észlelünk. 7. Kurt Lewin – mezőelmélet • a személyiségtípusokat elkülönítette (mezőfüggő - mezőfüggetlen) • flusztráció, flusztrációs tolerancia ∏ ezekhez kapcsolódó kísérleti kutatásokat végzett. 8. • 9. Freud – pszichoanalízis kognitív pszichológia mesterséges intelligencia információelmélet számítógépes modellezés Maslow – humanisztikus pszichológia szükségletpiramis ∏ 7 fokozata van: biológiai, biztonság, szeretet, megbecsülés, kognitív, esztétikai, önmegvalósítás szükséglete. 10. Karl Rogers – személyiségközpontú pszichológia 5. A pszichológia módszerei: /Kelemen László/ I.

Feltáró módszerek 1. Tudományos igényű megfigyelés: - objektív legyen /pl.: jegyzőkönyv készítés/ - többször kell ismételni a megfigyelést. - legyenek megfigyelési szempontjaink. - a megfigyelés legyen tudatos. - bárki számára megismételhető legyen. A megfigyelés változatai: 1. introspekció: önmegfigyelés, befelé figyelés Itt és most Szubjektívek vagyunk Olyan mélyen meg tudjuk figyelni önmagunkat, ahogyan mások nem tudnak megfigyelni bennünket. 2. retrospekció: visszatekintő megfigyelés Ahogyan korábban viselkedtem Objektívak vagyunk Reálisan írjuk le az eseményeket 3. extrospekció: mások megfigyelése Ha hozzánk közel álló személyt figyelünk meg, hajlamosak vagyunk a szubjektivitásra. 2. Kísérletek: mesterségesen, szándékosan, akaratlagosan hozunk létre változást a megfigyelt személy életében, és ez a változás személyre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Jegyzőkönyvet kell vezetni Vannak állandó és változó

jegyek Van kísérleti és kontrollcsoport. lehet: természetes közegben végzett - stresszmentes laboratóriumi körülmények között végzett – idegen helyen történik, ezért több meglepetéssel, stresszel jár. 3. Interjú, beszélgetés: • tudatosan, előre megtervezett kérdések legyenek. • az interjúnak irányultsága van. • a kérdéseknek sorrendje van. • fontos a non-verbális kommunikáció • fontos, hogy milyen légkört alakítunk ki a beszélgetéshez. • fontos a négyszemközti helyzet biztosítása • exploráció-kikérdezés: klinikai gyakorlatban használják. 4. Kérdőíves módszer: • a megkérdezettek írásban válaszolnak. • fontos, hogy a megkérdezettek tudnak-e írni, olvasni. • nincs személyes találkozás. • tömeges adat nyerhető. • anamnesztikus kérdésekkel kell kezdeni, utána bemelegítő kérdések kövezzenek, majd levezető/befejező kérdések zárják a kérdőívet. • illik megköszönni, hogy őszintén

válaszolt a kérdésekre és illik elköszönni. • a személyiségjogokat maximálisan tiszteletben kell tartani. lehet elővizsgálatokat alkalmazni ∏ ezek a hibákra világítanak rá. pl.: rossz a kérdések sorrendje ne legyenek sugalmazó kérdések vannak nyitott és zárt kérdések 5. Tesztek: fontos, hogy standardizált legyen ∏ kornak, nemnek és kultúrának megfelelő legyen. 1. intelligencia tesztek: megállapítja, hogy az illető - értelmi fogyatékos - normál értelmi intellektusú - kimagasló értelmi teljesítményt nyújtó MAWIK – felnőtt intelligencia tesztek HAWIK – gyermek intelligencia tesztek 2. teljesítmény tesztek: részképességet vizsgáló tesztek • • 3. 4. 5. pl.: figyelem, emlékezet személyiségtesztek: TAT, CAT, RORSCHACH-tesztek. projekciós tesztek: kivetítés, belevetítés. kreativitás tesztek szociometria tesztek: csoportok társas szerkezetét vizsgálja. Viszonzott vonzalmi változások Moreno hozta létre

Mérei Ferenc több szempontú szociometriát hozott létre II. Feldolgozó módszerek 1. Mennyiségi értékelés: matematikai, statisztikai módszerek pl.: átlagszámítás, %számítás, összesítés 2. Minőségi értékelés: diagrammok készítése Ez szemléltetőbb Összehasonlító alapon értékeli a történéseket, kicsit szubjektíven Objektív is tud lenni