Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Nézőpontok a pszichológiában

NÉZŐPONTOK A PSZICHOLÓGIÁBAN A modern pszichológia gyökerei az időszámítások előtti IV. és V századba vezethetők vissza A nagy görög filozófusok, Szókratész, Platón és Arisztotelész a lelki élet alapvető kérdéseit vetették fel. - biológiai: emberi agy több mint 10 milliárd idegsejtből és szinte végtelen idegi kapcsolatból áll, a viselkedés leírható vegyi vagy elektromos folyamatként; - behaviorista – viselkedés lélektan; dr. John B Watson fogalmazza meg az 1900-as évek elején – minden viselkedés a kondicionálás eredménye, amelyet a környezet alakít ki; S  R = inger  válasz; pszichológus az egyént viselkedésének, nem pedig a belső működéseinek figyelemmel kísérésével tanulmányozzák; - kognitív: a modern megközelítés a következő előfeltevésekkel el: csak mentális folyamatok tanulmányozásával érthetjük meg teljesen, mit csinálnak az élőlények; a mentális folyamatok objektíven vizsgálhatjuk az

egyes viselkedéseken keresztül; S K R = inger  kognitív mező  válasz; - fenomenológia: szubjektív tapasztalásra alapoz; azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, s hogyan értelmezi az eseményeket; inkább a belső élet és az egyén élményének leírásával törődnek, mint elméletek kifejlesztésével vagy viselkedés előrejelzésével; - pszichoanalitikus megközelítés – Freud: tudat, észlelés, emlékezés akkor érvényes kognitív fogalmait elegyítette a biológiailag meglapozott ösztönök gondolatával, hogy azokból az emberi viselkedés egy merészen új elméletét kovácsolja össze; tudattalan folyamatok alatt Freud olyan gondolatokat, félelmeket és vágyakat értett, amelyekről a személy nem tud, de azok mégis befolyásolják a viselkedését. Személyiség pszichológia: Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi, viselkedési mintái, amelyek az egyén személyét meghatározzák és a

környezettel való interreakcióját befolyásolják. Dimenziók: - leírni és meghatározni a különbséget; - egyén és a környezet közötti kölcsönhatás megértése; VONÁSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS: - testalkat, személyes jellemzők szoros összefüggése; - típuselmélet: Hippokratész: - melankolikus – depressziós – túl sok a fekete epe; - kolerikus – ingerlékeny – túl sok a zöld epe - szangvinikus – derülátó – bővérű - flegmatikus – nyugodt – nyálka Thephrasztosz (ie. 372-287) - hazug, zsugori, hízelgő típusok W. Sheldon hozza elő ismét 1954-ben - endomorf – puha, gömbölyded  nyugodt, együttműködő, társaságkedvelő; - mezomorf – atlétikus  energikus, bátor, önérvényesítő; - ektomorf – magas, sovány  félénk, visszahúzódó Gordan Allport: minden ember személyisége dimenziókból épül fel: intelligencia, agresszivitás, stb. – ezek mérhetők; különbséget tett a közös vonások és a

személyes diszpozíciók közt; Ember személyiségi dimenziói: - uralkodó vonás: agresszió - központi vonás (5-10 db/fő): bátorság, érdeklődés, kedvesség; - másodlagos diszpozíciók: ruha, kedvenc étel, ital; Személyiség elnevezés: faktoranalitikus elmélet Az angolban 18000 szó van a viselkedésre, ebből 4500-nak nincs szinonimája, ezek az ún. Allport-Odbert szavak. Raymond Cattel ezekből egy 200 szavas listát állított össze 16 faktorral: - Alkalmazkodó. uralkodó - Fegyelmezett. fegyelmezetlen Minden faktorban leosztályozhatjuk magunkat, majd összeköthetjük az eredményeket. Eysenck: Szerinte a 16 faktor túl sok, bőven elég 2. Ezt a kettőt: inverzió – extrovertált – felírta egy egyenes két végére. Majd a felező merőlegesükre írt: labilis – stabil, és beosztotta ezeket (TK: 391. oldal óra forma) Big Five: Neuroticitás – idegrendszeri állapot: szívós –sérülékeny, magában biztos - bizonytalan Extraverzió: bőbeszédű

– szótlan; gátlásos – spontán, NYitottság : bátortalan - merész; konzervatív - liberális Együttműködés: önző – önzetlen; könyörtelen – lágy szívű Lelkiismeretesség: megbízható – megbízhatatlan; hanyag – lelkiismeretes. HIBÁK, Értékelés: A vonáselméleti megközelítés önmaga nem személyiségelmélet, inkább az ember stabil jellemvonásainak mérhetősége, illetve bizonyos mérési módszerek melletti elkötelezettség. Fő bírálata, hogy talán alapfeltevése sem igaz: meglehet, hogy az egyének viselkedése időben és helyzetről helyzetre-annyira változó, hogy helytelen vonásszerű jellegzetességeket tulajdonítani neki. Minden szituáció más és más ezért így nem mérhető Személyiségvizsgálati módszereik: - skála; - Q rendszer: kártyák, amelyeken csak jó tulajdonságok vannak. Ezeket kell szétosztani 6 csoportba: rám leginkább  legkevésbé jellemző; - kérdőívek: MMPI, CPI, MAGDEBURG, FREIBURG; - Oxfordi

vizsgálattól tartózkodni kell – L. Ron Hubbard szektája; PSZICHOANALITIKUS ISKOLA: Sigmund Freud: - 1880-as években szerzett orvosi diplomát Bécsben. - hipnózissal gyógyít – arról beszél a beteg, amiről akar = szabad asszociációs módszer; - vannak visszatérő élmények - determinisztikus módszer – ha valaki valami csinál, akkor annak meghatározott oka van; - az ember elméje olyan, mint a jéghegy: 1/10-ét használja, amely a tudatos rész – az álmokban viszont a tudat alatti rész jön elé; - emberi agy: - - o ID = ösztön én – biológiai készletek, vagy DRIVE; 6 ilyen drive van: éhség, szomjúság, életvédelme, fájdalom elkerülése, agresszió, szexuális örömszerzés (libido) o EGO = én – meg tanulja az ID-et kezelni, a valóság elv kezd dolgozni; o SZUPEREGO – megmondja, hogy mi a rossz és mi a jó, ez az ún. lelkiismeret; (a bűnözőknek nincs kifejlett szuperegojuk, mert gátlástalanok) Kimondja, hogy a gyermekkori

fejlődésnek kihatása van a felnőtt korra. Korok: o 1 nap – 18 hónap: orális szakasz; a szájhoz és a szopáshoz kapcsolódik. Ha fixáció lép fel (nem szopik eleget), akkor ez kihat  dohányzás, zabálás; o 18 hónap – 3 év: anális szakasz: fenekéhez és a széklethez kapcsolódik. Jellegzetesség a szobatisztaságra való szoktatás, ilyenkor csak dicsérni szabad. Anális fixáció  kegyetlenség, fukarság; o 3 – 6 év: fallikus szakasz: a nemi szervek köré csoportosul; Oidipusz komplexus: birtokolni akarja, az anyát  félelem a kasztrációtól  majd az apját utánozza  férfivé válás; Elektra komplexus: a kislány észreveszi, hogy nincs, neki fütyije  azt hiszi, hogy az anyja ellopta  apjához vonzódik,  rájön, hogy az anyjának sincs. Ha fixáció lép fel és nem azonosulnak a nemükkel, akkor ez a homoszexualitáshoz vezethet. o 6 – 12 éves: latencia szakasz; társadalom által előírt és elvárt előírásokat tartja

be: iskola, olvasás, írás o 13 – 16 év: pubertás kor; megjelenik a konkrét szexuális vágy, a partnerkeresés, maszturbáció; o 17 – 18 év: genitális szakasz; első és konkrét szexuális élmény; Hibák: Századelőn a nők jártak hozzá, így állandóan a szex került a középpontba. Követői: Anna Freud (1895-1982) A konfliktus feldolgozására 5 módszer létezik: - elfojtás; pl. egyből le kell szokni a dohányzásról; - tagadás; pl: adott esemény bekövetkezésének elutasítása – ez nem történhet meg velem; - kivetítés: úgy csökkentjük a feszültséget, hogy saját kívánságainkat másnak tulajdonítjuk – pl.: titkárnő: Mi lenne, ha megerőszakolna a főnök? - racinalizáció: úgy csökkentjük a szorongást, hogy ésszerűnek tűnő magyarázatot adunk arra, ami számunkra is elfogadható – pl.: más is csal adót - intellektualizáció: a fenyegető dologról megszerzem az összes tudásanyagot – pl.: rákos vagyok, megveszem az

összes ezzel foglalkozó könyvet; Carl Jung: - Freud követője, de elhagyja az iskolát; - A szellemi, spirituális világ felé fordul, de behatóan tanulmányozza a keleti kultúra világát is - 3 fő ellentétpár van: o intraverzió – extraverzió (befelé és kifelé fordulás) o gondolkodás – érzés o észlelés – intuíció - a kollektív tudatalatti az ember előtti őstől maradt ránk; - archetípusok Alfread Adler: - orvos; - életstílusokra osztja az ember: o elsőszülött: a család figyelmének középpontjába volt  törés állt be, amikor kistestvére született  érzékeny a hatalmi pozíciókra; o másodszülött: sohasem volt kivételesett, összehasonlítások; a legjobb pozíció; o legkisebb: elkényeztetett, megverekszik a rangért; o egyke: nincs társas érintkezés; Erich Fromm - Szeretet művészete című könyv középpontjában a nők állnak. Erik Erikson: - A freudi rendszer jó, de a korszakokat újra kell gondolni: o 1 év:

bizalom, megbízhatóság; o 2 év: kétely, rosszalkodás, dac, szobatisztaság, o 3-4 év: kezdeményezés, bűntudat, saját cselekvés; o 5 évtől a pubertás végéig: teljesítmény, tanulás o serdülő kor: identitás, önálló élet, szerep konfliktus; o fiatal felnőtt kor: izoláció, kapcsolatok o felnőtt kor: alkotóképesség, stagnálás, tettem-e valamit; o időskor: kétségbeesés, test, lélek Személyiségvizsgálati módszereik: - szabad asszociációk; - RARSCHACH teszt: 10 tábla = 10 apró kép – mit lát (nem használják) - TAT (Tematikus Arrercepciós Teszt) – 20 kép a mindennapokból - Legelső gyermekkori élmény – veled csinálták? te csináltad? - LÖEVINGER: én fejlődéses mondat-kiegészítéses teszt Értékelés: A pszichoanalitikus elmélet olyan tág értelmezési tartománnyal rendelkezik, hogy nem lehet róla egyszerűen azt állítani, hogy igaz vagy hamis. SZOCIÁLIS TANULÁSI ISKOLA: A környezeti hatások befolyásolják az

emberi agy és lélek működését. Watson szerint a csecsemőt képes bármivé nevelni a környezettől függően. Tanulás fajtái: Klasszikus kondicionálás: - Pavlov kutyája – egyik cselekvés után jön a másik cselekvés; inger  reakció; a nyáladzás feltétlen válasz, amely nem igényel tanulást; - Terminológiájában azt mondhatjuk, hogy a viselkedés a büntetés feltétlen ingerével feltételes ingerré kapcsolódott össze, a szorongás pedig feltételes válasszá vál. Operáns kondicionálás: - fóka focizik: az idomár ráveszi az állatot arra, hogy csináljon valamit, majd jutalmat kap. - Thordyke: a kiéheztetett macskát ketrecbe zárja  rúddal zárja le  kívülre ételt helyez,  ugrál, ás, majd rácsap a reteszre - effektus törvény: mindig a legalkalmasabb viselkedés épül be; - Skinner: dobozba pedált szereltek  madár meglátja, megnyomja, a gombot  magot kap; - emberi példa: az embermentésnél használatos galamb, delfin

a tengeralattjárókkal; - az azonnali megerősítés sokkal hatékonyabb, mint a késleltetett; - averzív kondicionálás: rossz válasz  büntetés; menekülő (élőlény megtanul egy új választ, hogy elkerüljön egy negatív élményt) – elkerülő (megtanulja megelőzni az eseményt) Komplex tanulás: - csak az ember és a főemlősök képesek; - Köhler: a csimpánzokat éheztette  ketrecbe tette  két méterre elhelyezte a banánt  az egyik oldalon rudat helyezett el  a majom leült gondolkodni, majd kitalálta, hogy érje el; - átvihetőség, fennmaradás – megmarad az emlékképe és legközelebb már tudja alkalmazni Hol használják? - USA, Szovjetunió - Az USA-ban az esélyegyenlőség alapja – bármi lehetsz, ha megdolgozol érte; Étékelés: A szociális tanuláselmélet azzal, hogy a viselkedést kiváltó környezeti tényezők azonosítására törekszik, jelentősen hozzájárul mind a klinikai pszichológiához, mind a

személyiségelméletekhez