Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Máthé Domokos - A csomagolási termékdíj hazai bevezetésének elemzése

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Építési és Környezetmérnöki Intézet Környezetmérnöki Tanszék SZAKDOLGOZAT A CSOMAGOLÁSI TEMÉKDÍJ HAZAI BEVEZETÉSÉNEK ELEMZÉSE Készítette: Máthé Domokos környezetmérnök szakos hallgató Budapest, 2005-05-02 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS.5 1. A TERMÉKDÍJ FOGALMA, A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY 6 1.1 A termékdíj aktualitása6 2. A TERMÉKDÍJ, MINT GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ ESZKÖZ 7 2.1 A környezetvédelmi gazdasági szabályozó eszközök osztályozása7 2.2 Termékdíj fajták 8 2.3 A termékdíj környezetvédelmi és pénzügyi szükségessége 10 3. A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI ÉS AZOK MÓDOSÍTÁSA NAPJAINKIG.11 3.1 A jogszabályok módosításának első szakasza12 3.2 A módosítások második szakasza 12 3.3 A módosítások harmadik szakasza13 3.4 A módosítások negyedik szakasza 13 3.5 Kapcsolódás egyéb jogszabályokhoz 14 4. A CSOMAGOLÁSI TERMÉKDÍJ FIZETÉSRE

KÖTELEZETTEK CSOPORTOSÍTÁSA.18 4.1 A termékdíj fizetési kötelezettség átvállalása 19 4.2 A termékdíj fizetésre kötelezettek adminisztrációs kötelezettségei, a bejelentés és adatszolgáltatás .19 5. A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE20 5.1 A visszaigénylés alapesetei 20 5.2 A termékdíj visszaigénylés szabályai 21 6. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ALÓLI MENTESSÉG MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FOLYAMATA .23 6.1 A termékdíj mentesség esetei 23 6.3 A mentességi engedélyezési eljárás menete25 7. A CSOMAGOLÁS FOGALMA ÉS FAJTÁI, A CSOMAGOLÁSI TERMÉKDÍJ .30 7.1 Csomagolás definíciója és fajtái30 7.2 A csomagolás termékdíj-tételének átvállalása31 7.3 A csomagolások termékdíja alóli mentesség32 7.31 Az általános csomagolás termékdíj (Cskt) alóli mentesség megszerzése32 3 7.32 Kereskedelmi csomagolás termékdíj (Kcskt) alóli mentesség megszerzése33 8. A KOORDINÁLÓ SZERVEZETEK BEMUTATÁSA 36 9. A LICENCDÍJ

ELLENÉBEN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS41 9.1 A hasznosítás fogalma41 9.2 Hasznosítási eljárások 42 10. A TERMÉKDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK TÁRSADALMI FOGADTATÁSA 48 ÖSSZEFOGLALÁS.52 IRODALOMJEGYZÉK: .54 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE: .57 ÁBRÁK JEGYZÉKE: .58 KÉPEK JEGYZÉKE: .58 4 BEVEZETÉS Magyarországon a termékdíj törvény 1995 óta létezik. Azóta több módosításon esett át, a legfontosabb kérdés azonban, hogy átgondolt és logikus törvényi szabályozással, mind a gazdaság és társadalom, mind a környezet számára pozitív eredményt lehet-e felmutatni. A szakdolgozatban a termékdíj hazai szabályozásáról és azon belül is a csomagolási termékdíjról szeretnék írni, aminek jelentőségét a dolgozatban előrehaladva fokozatosan szeretném érzékeltetni. Dolgozatomban célként három nagy részfeladatot tűztem ki. Az elsőben átfogóan elemzem a termékdíj jogi szabályozás rendszerét, alkalmazásának szükségességét, majd ezt

követően második feladatként folyamatosan szűkítem le és részletezem mondanivalómat a csomagolási termékdíj területére és alkalmazásának gyakorlatára. Ezen belül is ki szeretném emelni a csomagolási termékdíj alóli mentesség rendszerét, a hasznosítást végző/végeztető koordináló szervezetek működésén keresztül. Úgy vélem, hogy ez a fajta mentességszerzési és hasznosítási eljárás több szempontból is érdekes feladat, amin keresztül a csomagolási hulladékok hasznosítási rendszere szakmai szempontból is jól bemutatható. Az utolsó fejezetben szakmai és gazdasági vonatkozásban is az egyre szövevényesebbé váló termékdíj-törvény alkalmazásának társadalmi fogadtatásáról kívánok írni. Köszönettel tartozom külső konzulensemnek Havasi Péter Úrnak, aki áldozatos munkával, komoly szakmai tudással és nagy örömmel látta el a konzulensi feladatokat, továbbá belső konzulensemnek dr. Nagy Géza tanár

úrnak is, aki nagy tapasztalattal és sok kedvességgel támogatott a munkám során. 5 1. A TERMÉKDÍJ FOGALMA, A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY Az egyes termékek funkciójuk betöltése során, használatukkal, valamint elhasználódásuk után (általában hulladékként) terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. „A termékdíj törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.”(Környezetvédelmi termékdíj törvény [1], továbbiakban Kt. 1 § ) 1.1 A termékdíj

aktualitása Az Európai Unió Magyarország számára a 2005-ös év végére teljesítendő célként írta a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítását, és ez az érték az 53/2003. (IV 11) Korm rendelet alapján [2], továbbiakban Ktkr, - ami a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szól - a további években csak emelkedni fog. A csomagolásokon belül nagy és gyorsan növekvő volument képviselnek az italok csomagolásai (palackok, PET-palackok, dobozok), így számunkra ezeknek a hulladékoknak ésszerű kezelése is fontos feladattá vált. A csomagoló ipar dinamikus növekedése mellett az elektronikai és informatikai fejlődés hatására további feladatunk 2008-ban az elektromos és elektronikai termékek háztartásokban keletkező hulladékmennyiségéből minimum 4 kg/fő/év visszagyűjtése, ezen cél elérése érdekében a

legutóbbi termékdíj-módosító tervezet 2005. január 1-jétől az elektromos és elektronikai termékek termékdíjköteles termékkörbe való bekerülését is tartalmazta [1]. Ugyanakkor az 6 Európai Uniós szabályozással összhangban a hígítók és oldószerek már nincsenek a termékdíj köteles termékek között. 2. A TERMÉKDÍJ, MINT GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ ESZKÖZ, TERMÉKDÍJFAJTÁK 2.1 A környezetvédelmi gazdasági szabályozó eszközök osztályozása Az Európa egyes országaiban már teljeskörűen bevezetett környezetvédelmi gazdasági szabályozó eszközök közül négy már működik Magyarországon és a maradék is a tervek szerint hamarosan bevezetésre kerül, ezért fontosnak tartom bemutatni őket. A jelenleg már működő és a hazai jogszabályokban lefektetett gazdasági szabályozó eszközök az alábbiak: • Bírság (pl. hulladékgazdálkodási bírság a 271/2001 (XII21) Korm rendelet [3] alapján) • Termékdíj

(1995.évi LVI törvény: Termékdíj törvény [1]) • Terhelési díj (pl. a 2003 évi LXXXIX törvény a környezetterhelési díjról [4]) • Állami támogatások (pl. a 18/2003 (II 19) Korm rendelet [5] a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól) Az 1995. évi LIII törvény [6] a környezet védelmének általános szabályairól , mint kerettörvény további 6 gazdasági szabályozó bevezetését írja elő: • Betétdíj (a legújabb termékdíjas rendeletek már utalnak a tervezett szabályozásra) • Igénybe vételi járulék (egységes szabályozás nincs, ilyen jellegű jogintézmény a bányajáradék) • Felelősségbiztosítás (egységes szabályozás nincs, elemei megtalálhatók a hulladékgazdálkodási törvényben a megkövetelt felelősségbiztosításban) • Céltartalék képzés 7 hulladékgazdálkodási tevékenységhez •

Biztosíték adás • Adó, vám –és illeték kedvezmények 2.2 Termékdíj fajták A jelenleg hazánkban működő gazdasági szabályozó eszközök közül a termékdíjat szeretném kiemelni, annak ösztönző szerepét és célját, hiszen ez képezi dolgozatom vázát. Az összefüggések megértéséhez először a termékdíj szabályozás történetét és általános rendszerét szeretném röviden ismertetni, majd ezután térek rá a csomagolási termékdíj részletes elemzésére. A termékdíjas termékek szabályozásáról szóló törvényt 1995. júniusában fogadta el a Parlament, azonban a termékdíj köteles termékek bevezetése és egyes termékdíj köteles termékek megszűnése termékcsoportonként más-más időpontban történt. A termékdíj törvény értelmében eredetileg öt területre terjedt ki a termékdíjfizetési kötelezettség. hűtőberendezések és Ekkor még hűtőközegek, az üzemanyagok, csomagolóeszközök és

gumiabroncsok, akkumulátorok termelőinek és forgalmazóinak kellett fizetni a díjat. A termékdíj köteles termékek bevezetésének, megszűnésének alakulásáról az 1 sz. táblázat ad tájékoztatást 8 Termékkör Hatályba lépés / (Megszűnés) dátuma Üzemanyagok 1992. május 1 (a legfrissebb módosításokban 2005. január 1jétől már nem szerepel) Gumiabroncsok 1995. szeptember 21 Hűtőberendezések, 1995. szeptember 21 hűtőközegek Akkumulátorok 1996. január 1 Csomagolóeszközök 1996. január 1 (2003január 1-től csomagolás) Egyéb kőolajtermék 1998. január 1 Csomagolás 2003. január 1 Hígítók és oldószerek 2003. január1 (a legfrissebb módosításokban 2005. január 1jétől már nem szerepel) Reklámhordozó papírok 2003. január1 Elektromos és 2005. január 1 elektronikai termékek 1. táblázat: Termékdíj fajták hatályba lépésének illetve megszűnésének dátuma 9 A termékdíj mint gazdasági

szabályzó eszköz közvetetten ösztönöz: • a tartósabb, többször felhasználható termékek kifejlesztésére; • az elhasználódott termékek anyagának ismételt felhasználására, termelésbe való visszavezetésére, így az energia és anyag visszaforgatható; • lehetőséget ad a termékekből eredő egyes környezetterhelések megelőzése vagy mérséklése, anyagi alapjainak megteremtésére. 2.3 A termékdíj környezetvédelmi és pénzügyi szükségessége A termékdíj törvény kiemelt célja tehát, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen és járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, valamint járuljon hozzá a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez (ez a termékdíj alapfilozófiája a termékdíj törvény értelmében). Az elmúlt években a célok módosultak és a termékdíj már nem csak az adott termék káros környezeti hatásainak

csökkentésére volt fordítható, hanem egyéb környezetvédelmi célokra is: pl.: csatornázás, környezetvédelmi finanszírozás vagy technológia fejlesztése. Ezért is alakult ki az egyes ágazatokban az igény, hogy a befizetett termékdíjat ők maguk kezeljék és az alapfilozófiának megfelelően az adott környezeti probléma megoldására fordítsák - pl.: az üvegek után fizetendő termékdíjat az üveg visszagyűjtésére és hasznosítására - és szakmai szövetségeket hozzanak létre. Korábban (2003-ig) erre csak korlátozott mértékben volt lehetőség mentességek és termékdíj visszaigénylések formájában, a többi befizetett díjat a KÖVICE-t (Környezetvédelmi és Vízügyi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat, korábban: KAC - Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat,) kezelő szerv (továbbiakban KAC és KÖVICE) pályázatok útján osztotta szét. Ez a korábbi újraelosztó rendszer az

elmúlt években a termékdíj jogszabályok módosításainak köszönhetően folyamatosan átalakult. Az ennek következtében létrejött új rendszer már egy állami feladatot helyez ki és megpróbálja mellé rendelni a feladat végrehajtásához szükséges pénzeszközöket. A 2003-ban bevezetett jogszabály módosítások ugyanis lehetőséget adnak - az egyéb kőolajtermékek és az információ hordozó papírok kivételével - koordináló 10 szervezetek létrehozására, lehetővé téve ezzel egy „licencdíjszerű” rendszer kialakulását. Ez kétségkívül közelebb áll a termékdíj alapfilozófiájához, működése azonban - elsősorban a kötelezettek számának drasztikus megnövekedése miatt: a csomagolási termékdíj esetében több, mint 100.000 új kötelezett van (Kelemen István [2005]), továbbá az új fogalmi környezet („csomagolás” 2003-tól) és a gazdálkodókra terhelt súlyos kötelezettségek miatt - nem kiforrott. A csomagolási

termékdíj jelentősége A termékdíjak közül a legizgalmasabb és legaktuálisabb terület talán a csomagolások termékdíja. A csomagolás, mint fogalom a jogszabályban viszonylag új, hiszen 2 évvel ezelőtt vezették be. Az újfajta termékdíj jelentősége azóta fokozatosan nőtt, mivel egyre több szervezetet érint és elősegíti a hulladékhasznosítás, valamint a szelektív hulladék gyűjtés megerősödését, melyre oly nagy szükség lenne. A csomagolási termékdíj a kötelezettek (gazdálkodó szervezetek) körét nagy mértékben kibővítette, ugyanis a fizetési kötelezettség a csomagoló eszköz gyártókról áttevődött a csomagolást végzőkre. Ez a változás azonban az érintettek és a civil szervezetek körében is számos vitát váltott ki. Például: növeli az adminisztrációt, nehezíti az elszámolást, csővégi megoldásokat támogat, sok ellentmondást tartalmaz és nem egyértelműen preferálja a hasznosítás

legmagasabb szintű változatát az újra használatot, valamint a hulladékgazdálkodási törvényben is lefektetett „megelőzés elvét”. Az említettek miatt a csomagolási termékdíj olyan probléma terület, amelyben az állami, piaci és társadalmi körökben egyaránt egymással szembenálló vélemények alakultak ki a 2003-tól működő rendszerrel kapcsolatban. 3. A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI ÉS AZOK MÓDOSÍTÁSA NAPJAINKIG A csomagolási termékdíj bevezetésekor hatályos (2003 január 1.), azóta többször módosított, illetve hatályon kívül helyezett legfontosabb jogszabályok az alábbiak: 11 • Az 1995. évi LVI törvény [1] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról; • a 113/1995. (IX 27) Korm rendelet [10] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásához

szükséges egyes intézkedésekről; • a 10/1995. (IX 28) KTM rendelet [9] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásáról. 3.1 A jogszabályok módosításának első szakasza Az első szakaszban (2003. január 1- 2003 április 19) bevezetett legfontosabb változás, hogy a Kt. [1] 2003 január 1-től hatályos módosításai következtében a csomagoló eszköz helyett a csomagolás került a termékdíjköteles termékek körébe. A szakdolgozat szempontjából lényeges eleme a módosításnak, hogy a csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó a kötelezettől átvállalhatja a termékdíj fizetési kötelezettséget, ha egy hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez. (6 fejezet) Ezeket a módosításokat a 2001. évi LXXIII törvény [7] és a Magyar Köztársaság 2003 évi költségvetéséről szóló 2002.

évi LXII törvény [8] vezette be 3.2 A módosítások második szakasza A második szakasz (2003. április 19-2004 május-július) változásai közül kettőt szeretnék kiemelni. A Kt[1] végrehajtásáról szóló 113/1995 (IX 27) Korm rendeletet [10] a Ktkr. [2] váltotta Ebben a módosító rendeletben a mentességről, visszaigénylésről, átvállalásról, valamint a hasznosítást koordináló szervezetekre vonatkozó szabályok részletes megállapításáról van szó. (6 és 8 fejezet) A másik változás, hogy a Kt.[1] végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 10/1995. (IX 28) KTM rendeletet [9] az 5/2003 (IV 11) KvVM rendelet [11] módosította. Ebben döntően a bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak 12 3.3 A módosítások harmadik szakasza Ez az időszak (2004. május-július - 2005 január 1) az Uniós belépésünkkel kezdődött és alapjában ez hozta a legjelentősebb változásokat a 2003. január 1-jei

fordulópontot követően. Az uniós csatlakozásunkhoz szükséges módosításokat a 2004. évi XXIX törvény [12] léptette életbe, ami az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szól. Az uniós csatlakozás miatt a következő módosítások történtek: ™ bevezetésre került a Közösségen belüli behozatal és kivitel, mivel korábban csak az import és export fogalma és az ezekhez kapcsolódó szabályozások szerepeltek a jogszabályokban; ™ a csatlakozás óta az import csomagolást önbevallás keretében kell rendezni, korábban ez a vámhatóság hatáskörébe tartozott; ™ megjelent az állami szolgáltatás megrendelés intézménye, amellyel a csomagolási hulladék piaci hasznosítását az állam kiegészítve biztosítani tudja az Unió által előírt kötelező hulladékhasznosítási

arányt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hulladékok legnagyobb részét a koordináló szervezetek hasznosítják ( 8. fejezetben), a maradék hulladékot pedig az állam hasznosíttatja. A Kt.[1] végrehajtásáról szóló 10/1995 (IX28) KTM rendeletet [9] a 12/2004 (VII. 13) KvVM rendelet [13] módosította Döntően a bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak ismét az uniós csatlakozás miatti változásokkal összhangban. 3.4 A módosítások negyedik szakasza Ebben a szakaszban (2005.január 1- ) a Kt-t [1] a 2004 évi CIII törvény [14] módosította. Az év elején jelent meg a jogszabályban a kereskedelmi csomagolás fogalma és a hozzá tartozó mentességi rendszer bevezetése, valamint a darab alapú termékdíjtétel megfogalmazása. A termékdíj visszaigénylési szabályok is megváltoztak. Ezt korábban a KAC, később KÖVICE kezelését végző szerv intézte, csak az exportált csomagolás utáni 13 visszaigénylést kellett az

APEH-nál bonyolítani. Jelenleg a kenőolaj kivételével az összes termékdíj fajtára vonatkozó visszaigénylést az APEH-nál kell intézni. (A KÖVICE kezelését végző szerv elnevezést a költségvetési előirányzatok névváltozásával összhangban a 2004. május-július folyamán hatályba léptetett módosító jogszabályok vezették be.) A csomagolási termékdíj szempontjából a legfontosabb változás ebben a rendeletben, hogy megszűntek a rendelet mellékletében szereplő, bejelentésre és adatszolgáltatásra vonatkozó tartalmi előírások, jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban Mimisztérium) által a bejelentéshez és adatszolgáltatáshoz megalkotott formanyomtatványokon kell a bejelentést és adatszolgáltatást teljesíteni. A legfrissebb változások szerint a Ktkr.-t [2] a 342/2004 (XII 22) Korm rendelet [15] módosította, a Kt.[1] végrehajtásáról szóló 10/1995 (IX28) KTM rendeletet [9] pedig a 26/2004.

(XII 22) KvVM rendelet [16] A fent említett négy szakasz változásairól a 2. számú táblázat ad áttekinthető eligazítást 3.5 Kapcsolódás egyéb jogszabályokhoz: A termékdíjas jogszabályokban foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez a gazdálkodó szervezeteknek számos egyéb jogszabály rendelkezéseit is ismerniük kell. Ezek közül az egyik legfontosabb az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény [17] (továbbiakban Art.), amely előírja, hogy a termékdíj fizetésre kötelezettek mikor és milyen formában tegyenek eleget a termékdíj bevallásáról és befizetéséről az adóhatóság felé. A másik fontos törvény a 2000. évi XLIII hulladékgazdálkodási törvény [18] (továbbiakban Hgt.), amely összhangban a környezetvédelmi termékdíj törvény alapfilozófiájával ösztönzi a minél nagyobb arányú hulladék hasznosítást, ezt a Hgt. [18] 56.§ (8) bekezdése írja elő: 2005 július 1 napjáig el kell érni,

hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön és ezen belül is legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A hasznosítási rendszerben jelentős szerepet betöltő koordináló szervezetek létrehozásának lehetőségét is a Hgt. teremti meg. 14 A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V 5) Korm Rendelet [19] (továbbiakban Cskr) hulladékgazdálkodási szempontból foglalkozik a csomagolásokkal és a csomagolási hulladékokkal, így mind fogalmi szinten, mind szabályozási szempontból kapcsolódik a termékdíjas jogszabályokhoz. Ezt mutatja az is, hogy a Ktkr[2] visszautal a Cskr.[19] 6§ (3)-as bekezdésére, mivel erre a kis kötelezetti körre egyszerűbb mentességi szabályokat határoz meg. Összefoglalás a változásokról: Módosítás, változás Módosító jogszabály

Módosítás lényege időtartama 1. szakasz (2003 január 1- o 2003. április 19) o termékdíj törvény 9 csomagoló eszközök fogalma hatályos módosítása, helyett csomagolás fogalma a 2001. évi LXXIII. módosító törvény, o 2002. évi LXII törvény 9 a csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó a kötelezettől átvállalhatja a termékdíj fizetési kötelezettséget, ha egy hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez 2. szakasz (2003 április 19- o 2004. május-július) o a 113/1995. (IX 27) Korm 9 mentesség, visszaigénylés, rendeletet az 53/2003. (IV átvállalás, a hasznosítást 11.) Korm rendeletet koordináló szervezetekre váltotta, vonatkozó szabályok 10/1995. (IX 28) KTM rendeletet az 5/2003. (IV 11.) KvVM rendelet modósította. 15 9 bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak 3. szakasz (2004 május- o 2004. évi XXIX törvény Az európai

csatlakozással július-2005. január 1) uniós összefüggő módosítás: o 12/2004. (VII. 9 behozatal és kivitel, 9 importnál önbevallás, 9 állami 13.) megrendelése, 9 KvVM rendelet. szolgáltatás döntően a bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak 4. szakasz (2005január 1-) o 2004. évi CIII törvény az [1] törvény módosításáról o kereskedelmi csomagolás fogalma és a hozzá tartozó 53/2003 (IV. 11) Korm mentességi rendeletet a 342/2004. (XII bevezetése, 22.) darab alapú termékdíjtétel Korm. rendelet módosította, o 9 rendszer valamint megfogalmazása a 10/1995. (IX 28) KTM rendeletet a 26/2004. (XII 22.) KvVM rendelet módosította. 2. táblázat: A leglényegesebb módosító jogszabályok a termékdíj szabályozással kapcsolatban 16 a A termékdíj szabályozás hatályos rendszeréről, valamint az egyéb jogszabályokkal való kapcsolódásról az 1.ábra alapján tájékozódhatunk

Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) Környezetvédelmi termékdíj törvény (Kt.) Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) 53/2003 (IV.11) Korm rendelet (eredetileg: 113/1995. (IX 27) Korm Rendelet) 10/1995 (IX.28) KTM rendelet 1. ábra: A jogi szabályozás kapcsolatainak sémája 17 94/2002 (V.5) Korm. rendelet 4. A CSOMAGOLÁSI TERMÉKDÍJ FIZETÉSRE KÖTELEZETTEK CSOPORTOSÍTÁSA Az, hogy a Kt.[1] szerint ki a termékdíj fizetésre kötelezett és kötelezettsége mikor keletkezik az alábbi szempontoktól függ: a termékdíjköteles termékek honnan származnak: belföldről, az Európai Közösségen (továbbiakban Közösség) belülről, vagy a Közösségen kívülről (harmadik országból); a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységtől: belföldön értékesítik, vagy saját célra használják föl; a termékdíjköteles termék fajtájától. Mindhárom esetben a fizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése az adóhatóság

felé történik az adózás rendje alapján. A következőkben az említett szempontok alapján vizsgáljuk meg, hogy a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás esetében kik alkotják a kötelezetti csoportokat: ™ Amennyiben a csomagolást belföldön állítják elő vagy forgalmazzák a kötelezett az első belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az első belföldi forgalomba hozón túl annak első továbbforgalmazó vevője is. ™ Ha a termék gyártója használja a csomagolást, akkor saját célú felhasználóról beszélünk és neki kell fizetnie a termékdíjat. ™ A Közösségen belülről behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás első belföldi forgalomba hozatala esetében a kötelezett az első belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az első belföldi forgalomba hozón túl annak első továbbforgalmazó vevője is. ™ Ha nem történik forgalomba hozatal , akkor ismét saját célú

felhasználóról beszélünk. 18 ™ A harmadik országból behozott termékeknél minden esetben a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabadterület üzemeltetője a kötelezett. Kereskedelmi csomagolás esetében az első belföldi forgalomba hozó (importőr) első továbbforgalmazó vevője is a kötelezetti körbe tartozik. A Kt.[1] és annak végrehajtási rendeletei lehetőséget teremtenek a termékdíj fizetési kötelezettség szerződéses átvállalására is. 4.1 A termékdíj fizetési kötelezettség átvállalása A kötelezettségeket az alábbiak vállalhatják át: • az első vevő; • a hasznosítást koordináló szervezet; („A hasznosítást koordináló szervezet olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely a hulladékká vált termékdíjköteles termék visszagyűjtését és hasznosítását végzi vagy végezteti, és amely a termékdíjköteles termék gyártóinak,

forgalmazóinak részvételével jött létre.” Kt[1])5§) • csomagolás esetén: csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó - amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez. A termékdíj fizetési kötelezettség szerződéses átvállalásának és jóváhagyásának szabályait a Ktkr. [2] rögzíti 4.2 A termékdíj fizetésre kötelezettek adminisztrációs kötelezettségei, a bejelentés és adatszolgáltatás A jogszabályok alapján négyféle kötelezettségnek kell megfelelni: a) az adóhatóság felé (havi, negyedéves, vagy éves bevallás az adózás rendje szerint, valamint negyedéves vagy éves összesítő bevallás termékdíj tételenkénti részletezettséggel a termékdíj-fizetési kötelezettségről); 19 b) a Minisztérium felé (bejelentés a termékdíjköteles termékekkel végzett tevékenységről, bejelentés az újrahasználható termékdíjköteles termékekről az újrahasználat egyik

feltételeként, negyedéves vagy éves beszámoló a termékdíjfizetési kötelezettségekről). c) nyilvántartási kötelezettség a könyvelések során; d) a termékdíj mértékének és összegének számlán való feltüntetési kötelezettsége, kivéve kiskereskedelmi értékesítés esetén. 5. A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE A termékdíj bizonyos esetekben a termékdíj köteles termékek után visszaigényelhető. 5.1 A visszaigénylés alapesetei A Kt. [1] 5/A-C §-a alapján: ¾ „visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő; ¾ visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíj köteles termék után, amelynek importálására, felhasználására igazoltan az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósítása keretében kerül sor; ¾

külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az adóhatóságtól az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel; ¾ az az első belföldi vevő, aki a kötelezettől vásárolt termékdíjköteles terméket a) változatlan formában, b) változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve exportálta vagy a Közösségen belül értékesítette, a megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti az adóhatóságtól.” 20 Visszaigényelhető még a termékdíj az alábbi esetekben: A Kt. [1] 17.§ (3) bek szerint: „ Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a kötelezett visszaigényelheti a termékdíjköteles kenőolajok után befizetett termékdíj azon részét, amelyre vonatkozóan a

használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja.” 5.2 A termékdíj visszaigénylés szabályai A termékdíj visszaigénylés tehát a már befizetett termékdíj összegének utólagos visszaigénylését jelenti, amire az előző, 5.1 pontban leírt esetekben van lehetőség. A termékdíj-visszaigénylés hatósági eljárás, amelynek keretében a termékdíj-visszaigénylésre való jogosultságot a területileg illetékes felügyelőség határozatban állapítja meg. A kenőolajnál a visszaigénylési kérelmeket a felügyelőségre kell benyújtani. A felügyelőség határozata alapján a jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium utalja át a visszaigénylő részére.(2ábra) A jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium a határozatnak a Minisztériumnál történő iktatását követő 30 napon belül átutalja a jogosult részére. 21

VISSZAIGÉNYLÉS KENŐOLAJ ESETÉN EGYÉB ESETEKBEN (pl.CSOMAGOLÁS) Kérelem benyújtása a Felügyelőséghez negyedévente a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, egy éven belül Április 20. Július 20. Október 20. Január 20. -ig. A tartalmi szempontból megfelelő, illetve a hiánypótlással megfelelően kiegészített kérelmeket a Felügyelőség 45 napon belül bírálja el A Felügyelőség a határozatot annak jogerőre emelkedése után (a határozat kézhezvételétől számított 15 nap) haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak A jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium a határozatnak a Minisztériumnál történő iktatását követő 30 napon belül átutalja a jogosult részére Adóbevallás benyújtása a visszaigénylendő összegről A jogosultság ellenőrzése az Adóhatóság részéről Az Adóhatóság 30 vagy 45 napon belül visszautalja az összeget 2. ábra A termékdíj visszaigénylés folyamatábrája 22 6. A

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ALÓLI MENTESSÉG MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FOLYAMATA A termékdíj mentesség rendszere támogatja a hulladék mennyiségének csökkentését. A termékdíj-fizetésre kötelezett szervezetek részlegesen vagy teljes mértékben mentesülhetnek fizetési kötelezettségük alól, ha a hulladékot összegyűjtik és hasznosítják. A mentességek körét és mértékét a Ktkr [2] szabályozza. 6.1 A termékdíj mentesség esetei A Kt. [1] 5/A-C §-a alapján: • „nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség a 2. § (3) bekezdés szerinti termék exportja, valamint a Közösségen belüli értékesítése esetén; • az importált nem kereskedelmi jellegű, valamint Közösségen belüli behozatal esetén belföldi vállalkozónak nem minősülő természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség; • a termékdíjköteles termék termékdíját

nem kell megfizetni az importált termékre, amennyiben: a) a termék változatlan formában és állapotban épül be az aktív feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre - ideértve más közösségi tagállam területét is kiszállított késztermékbe, továbbá b) a termék változatlan formában és állapotban külföldre - ideértve más közösségi tagállam területét is - kiszállításra kerül, c) a termék passzív feldolgozást követő visszahozatalakor a befizetési bizonylattal igazolják, hogy a feldolgozási célra kivitt termékdíjköteles termék után a termékdíjat megfizették. • Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámjogszabályok szerint behozatali vámok alól mentesen behozott, a Kt. [1] hatálya alá tartozó nem 23 közösségi áruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. Az így mentesülő termékek esetében termékdíj-visszaigénylésre nincs lehetőség; • a csomagolás

termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a raktározási vámszabad területre külföldről történő betároláskor. A csomagolás termékdíjat sem kell megfizetni abban az esetben, ha a termék nem kerül átcsomagolásra; • a hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló Hgt.[18] 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék után termékdíj-fizetési kötelezettség nem keletkezik; • a kenőolaj termékdíját nem kell megfizetni a kötelezettnek vagy a másodlagos kötelezettnek, ha a termékdíjköteles terméket közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel. Az alapanyagként történő felhasználás esetében a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni; • a Kt. [1] 2 § (3) bekezdésének b)-e), valamint g) pontjaiban meghatározott termékek után (a gumiabroncs, a hűtőberendezés, a hűtőközeg, a csomagolás, az

akkumulátor, a reklámhordozó papír, az elektromos és elektronikai berendezés) fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség szerezhető, amennyiben a kötelezett, másodlagos kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket - külön jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon - hasznosítja, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. A kötelezett vagy a másodlagos kötelezett jogosult a mentesség igénybevételére, ha a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek a kötelezett megbízása alapján hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja, vagy a külön jogszabályban meghatározottak szerint hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik. A mentesség - hasznosítást koordináló szervezet kivételével - legfeljebb egy naptári évre szerezhető és az évente megújítható. Hasznosítást koordináló szervezet esetén

a mentesség legfeljebb két naptári évre szerezhető és külön jogszabályban meghatározott eljárásban legfeljebb tíz éven keresztül, alkalmanként kétéves időtartamokra meghosszabbítható; 24 • a mentesség feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg úgy, hogy a 2003. évhez viszonyítva a 2005., valamint a 2006 évben az egyutas műanyag palackcsomagolás forgalomba hozott aránya ne növekedjen, illetve a 2007. évre 6% ponttal, a 2009. évre 12% ponttal csökkenjen” • A Ktkr.[2] 1§ (3) bekezdése alapján: „Mentességet szerezhet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V 5) Korm. Rendelet[17] 6 § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezett a termékdíjfizetési kötelezettség alól E mentesség a kötelezettet azonban nem mentesíti a bejelentkezési, nyilvántartási és beszámolási kötelezettsége alól.” (Korábban erre a kapcsolatra a 3.5 fejezetben utaltam)

A termékdíj-mentesség megállapításához a kötelező hasznosítási arány mértékét és a mentesség meghatározásának módját a Ktkr.[2] 1 számú melléklete utal 6.3 A mentességi engedélyezési eljárás menete A 6.2 pontban felsorolt mentességi esetek közül az első hétnél „ex lege mentesség áll fenn”, ami azt jelenti, hogy ezen esetekben a törvény erejénél fogva nem keletkezik termékdíj fizetési kötelezettség, illetve nem kell megfizetni a termékdíjat. A többi esetben (egyéni teljesítés, illetve hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett mentesség esetén) azonban a mentesség hatósági döntés függvénye, ami önálló hatósági eljárás keretében születik meg. Az eljáró hatóságok, akik a mentességre való jogosultságot megállapítják: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségek, illetve a Környezet -és Természetvédelmi Főfelügyelőség. A területileg illetékes

felügyelőségek a Ktkr [2] rendelet 1 § (3) bekezdésében meghatározott kötelezetti kör esetében rendelkeznek hatáskörrel a mentesség megállapítására: „Mentességet szerezhet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V 5) Korm. rendelet 6 § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezett a termékdíj- 25 fizetési kötelezettség alól. E mentesség a kötelezettet azonban nem mentesíti a bejelentkezési, nyilvántartási és beszámolási kötelezettsége alól.” (35fejezet) A többi kötelezett esetében a Főfelügyelőség állapítja meg a mentességre való jogosultságot. Az 1§ (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéni teljesítők esetében az eljárás kétlépcsős: a kérelmet ebben az esetben a területileg illetékes felügyelőségre kell benyújtani, aki azt szakmai véleményével együtt 30 napon belül továbbítja a Főfelügyelőséghez végső döntéshozatalra

(3. ábra) A mentesség megszerzésére a törvény szerint az egyéb kőolajtermékek és a reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja kivételével az összes termékdíj köteles termék gyártójának vagy forgalmazójának lehetősége van. A mentesség megszerzéséhez a külön jogszabályban, azaz a Ktkr. [2] mellékletében meghatározott 1. számú kötelező hasznosítási arányokat kell teljesíteni. A kötelező hasznosítási arányok teljesítése esetén a termékdíj fizetésre kötelezett a termékdíj fizetés alól a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékben mentesül (a mentesség a melléklet szerint teljes vagy részleges mértékű lehet). A mentességre vonatkozó kérelmet - hasznosítást koordináló szervezet kivételével - a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi

felügyelőséghez. A hasznosítást koordináló szervezet kérelmét e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott tartalommal, illetve csomagolás esetén a Cskr.[19] szerinti nyilvántartási kérelemmel együtt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez nyújtja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adhat 26 Egyéni teljesítés és az 1.§ (3) bekezdés esetén: Kérelem benyújtása a területileg illetékes Felügyelőségre Hasznosítást koordináló szervezet esetén: Kérelem benyújtása a Főfelügyelőségre A felügyelőség a nem megfelelően A kitöltött megfelelően formanyomtatványt Főfelügyelőség a nem kitöltött hiánypótlásra a kötelezettnek 15 formanyomtatványt hiánypótlásra a napon kötelezettnek 15 visszaküldi. Ilyen belül esetekben visszaküldi. a Ilyen hiánypótlás napon belül esetekben a teljesítésének napját kell a

benyújtás hiánypótlás teljesítésének napját napjának tekinteni. kell a benyújtás napjának tekinteni. Az 1. § (3) A Felügyelőség a A kérelem elbírálására bekezdése tartalmi és formai legkésőbb a benyújtást szerinti előírásoknak követő negyedév végéig mentességre megfelelő kerül sor. A hasznosítást való kérelmeket szakmai koordináló szervezetek jogosultságot a véleményével kérelméről a Felügyelőség együtt Főfelügyelőség, a határozatban belül megküldi a kérelem állapítja meg. Főfelügyelőségnek. követő 30 napon belül 30 napon dönt. 3.ábra: A termékdíj mentesség folyamatábrája 27 benyújtását A kötelező hasznosítási arány és a mentesség megszerzésének módjai A kötelező hasznosítási arány azt határozza meg, hogy a termékdíj fizetésére kötelezett a termékdíj köteles termékéből keletkezett hulladékának hány százalékát kell hasznosítsa a

mentesség megszerzéséhez. A hulladékok hasznosítására a Kt [1] három féle utat tesz lehetővé: 1. A kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja 2. A kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de a hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja. 3. A hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti o Az első eset talán a legritkább, hiszen kevés kötelezett rendelkezik megfelelő infrastruktúrával a termékdíj köteles termékeiből keletkező hulladékok visszagyűjtésére és hasznosítására. o A második esetben a törvény szerint azonban a kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de a hasznosításra történő átadásátvétel tényét igazolja. Azaz lehetőség van arra, hogy a kötelezett a termékdíj köteles termékeiből képződő hulladéktípusok

hasznosítására jogosult (érvényes hulladék-kezelési engedéllyel rendelkező) hulladék hasznosító szervezetet bízzon meg, illetve ilyen szervezettel kössön szerződést. A mentesség megszerzéséhez ebben az esetben a - kötelező hasznosítási aránynak megfelelő mennyiségű - hulladék hasznosításra történő átadás-átvételét kell igazolni. A fent leírt mindkét esetben (egyéni teljesítés esetén) az elsődleges kötelezett marad a termékdíj fizetésre kötelezett, ami azt jelenti, hogy a bejelentési, adatszolgáltatási és fizetési kötelezettségeket neki kell teljesíteni az állami szervek felé, illetve a mentességi eljárást is neki kell intézni. o A harmadik esetben a mentesség megszerzésének érdekében a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti. Az első két esettel 28 ellentétben ilyenkor a hasznosítást koordináló szervezet licencdíj ellenében szerződésben átvállalja a

termékdíj fizetésre kötelezett (elsődleges kötelezett) termékdíj fizetési kötelezettségét, ami azt jelenti, hogy a hasznosítást koordináló szervezet, mint másodlagos kötelezett köteles teljesíteni az elsődleges kötelezettet terhelő bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeket és neki kell megszerezni a mentességre való jogosultságot megállapító határozatot is. Azonban fontos tudni, hogy részleges mértékű mentesség esetén, a mentességen túl fennmaradó termékdíjfizetési kötelezettséget, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik az elsődleges kötelezettnek kell teljesítenie. A hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozás több szempontból is előnyös. Például hasznosítást koordináló szervezeten keresztül a kötelezett nemcsak termékdíj mentességet tud szerezni, hanem teljesíteni tudja a Hgt. [18] 6-11§-ai és 56§ (8) bekezdése szerinti visszavételi és hasznosítási

kötelezettségeit is. „ A 8. § szerinti visszavételi kötelezettség alapján 2005 július 1 napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok a) legalább 50%-a hasznosításra kerüljön; b) ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.” 29 7. A CSOMAGOLÁS FOGALMA ÉS FAJTÁI, A CSOMAGOLÁSI TERMÉKDÍJ 7.1 Csomagolás definíciója és fajtái A hatályos jogi szabályozás (Cskr. [19]) szerint a csomagolás: „csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak.” A csomagolásnak 3 fajtáját különböztetjük meg a Cskr.[19] 2§ (2) bekezdése alapján (ezeket a zárójelben megadott példákkal szemléltetem): a) „fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy

fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is” (pl.konzervdoboz); b) „gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná” (pl. 30 konzervdobozt összefoglaló nejlon csomagolás); c) „szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.”( pl a konzervdobozok szállítását elősegítő raklap). Az elsődleges csomagolás továbbá lehet: ¾ általános, melynek termékdíját tömege alapján számoljál ki; ¾

kereskedelmi csomagolás, melynek termékdíját darabszáma alapján számolják ki. 30 A fogyasztói (elsődleges) csomagoláson belül a kereskedelmi csomagolás fogalmát 2005. január 1-jétől a Kt[1] vezette be, eszerint a kereskedelmi csomagolás: „az alkoholtermék, sör, bor, köztes alkoholtermék, üdítőital, szörp, ásványvíz, kristályvíz, szikvíz, valamint az ivóvíz - a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V 5) Korm. rendelet (Cskr) 2 § (2) bekezdésének a) pontja szerinti - csomagolása, továbbá a műanyag (bevásárló-reklám) táskák.” A csomagoló kötelezettsége a csomagolóeszköz gyártó helyett A 3.1 fejezetben részletezett jogszabály-módosítás értelmében jelenleg nem a csomagolóeszköz első belföldi forgalomba hozója vagy importálója/behozója a kötelezett, mint ahogyan az néhány évvel ezelőtt volt, hanem helyette a csomagolást végző és a csomagolt

terméket értékesítő, illetve a csomagolt terméket importáló/behozó lett a kötelezett. Értelemszerűen import esetén a becsomagolt termék csomagolása után kell termékdíjat fizetni. Így például korábban a csomagolóeszköz előállítója (papír doboz gyártó, műanyag palack gyártó stb.) fizette a termékdíjat, a 2003. év elejétől azonban a dobozba, palackba stb terméket csomagolókat terheli ez a kötelezettség. Termék export, illetve közösségi kivitel esetén nem kell termékdíjat fizetni. Az új szabályok alapján, a konzervdobozos példát alapul véve tehát nem a konzervdobozt (azaz a csomagolóeszközt) gyártó cég, hanem a csomagoló fizeti meg a termékdíjat (aki terméket helyez a konzervdobozba, egységbe fóliázza és raklapra téve értékesíti). 7.2 A csomagolás termékdíj-tételének átvállalása A 4.1 fejezet alapján a csomagolás termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására többféle lehetőséget teremtenek a

jogszabályok. A következő fejezetekben az átvállalók közül talán a legérdekesebb kérdéseket felvető koordináló szervezetet emelném ki. Ezek működésén keresztül a 31 jelenlegi mentességi és az ehhez kapcsolódó csomagolási hulladékhasznosítási rendszert szeretném részletesen ismertetni. 7.3 A csomagolások termékdíja alóli mentesség A csomagolások termékdíjait a Kt. [1] 2 számú melléklete tartalmazza A termékdíj mentesség megszerzéséről és eljárásáráról a Ktkr.[2], a mentesség mértékének meghatározásáról is ezen rendelet 1. számú melléklete szabályoz Az általános csomagolási termékdíj (továbbiakban Cskt.) esetén a forgalomba hozott csomagolt termékekből keletkező hulladékok jogszabályban meghatározott %-ának hasznosításával szerezhető teljes vagy részleges mentesség. A kereskedelmi csomagolási termékdíj (továbbiakban Kcskt.) esetében ezen túl még az újrahasználható termékek

jogszabályban meghatározott arányban történő forgalomba hozatalával és visszagyűjtésével szerezhető teljes vagy részleges mentesség. A jelen fejezetben bemutatott példákban a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett mentesség eseteit és az újra használati és visszagyűjtési arány teljesítésével megszerezhető mentesség eseteit szeretném bemutatni. 7.31 Az általános csomagolás termékdíj (Cskt) alóli mentesség megszerzése Ebben az esetben a mentesség lényege, hogy a kötelezettnek egy adott minimális - ez 2005.-ben 50%, tehát a csomagolási hulladékok fele - és egy adott felső hasznosítási arány - 54% - alapján kell kalkulálnia. A mentesség mértéke ebben az esetben az alábbi képlet alapján számítandó ki: m = mm + (1-mm) x (h-hm)/(hf-hm). Az előbbi képletekben az egyes változók jelentése: h = a tényleges hasznosítási arány hm= a minimális hasznosítási arány hf = felső hasznosítási arány

a 100%-os mentességhez (csomagolásnál: 54% = 0,54) mm = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke 32 A számításnál a következő esetek merülhetnek fel: a.) Amennyiben a kötelezett a minimális hasznosítási aránynál kevesebb hulladékot hasznosít, az adott csomagolásra számított termékdíj-tétel egészét kell megfizetnie az Adóhatóságnak (h<hf, 0%-os mentesség, ahol m = 0). b.) Ha a kötelezett a felső hasznosítási aránynak megfelelően vagy annál többet hasznosít, teljes mértékben mentesül a termékdíj fizetése alól (h>hf, 100%-os mentesség, ahol m = 1). c.) Részleges mentességet lehet szerezni úgy, hogy a kötelezett a minimális és felső hasznosítási szintek közti hasznosítási arányt teljesíti a hulladékhasznosítás során. A minimális hasznosítási arány teljesítése esetében 80%-ban mentesül a termékdíj fizetés kötelezettsége alól és a maradék 20% termékdíjat

köteles csak megfizetni. Ekkor az említett 20%-ból annyi termékdíjat köteles fizetni, amennyivel a felső hasznosítási értéktől arányosan elmarad (hm<h<hf részleges mentesség, ahol m = mm + (1-mm) x (h-hm)/(hf-hm). 7.32 Kereskedelmi csomagolás termékdíj (Kcskt) alóli mentesség megszerzése Ebben az esetben két fő lehetőség merül fel (ezeken belül is több speciális eset lehetséges). Beszélhetünk gyártó vagy első belföldi forgalomba hozó, valamint az első továbbforgalmazó vevő mentességének esetéről. Gyártó vagy első belföldi forgalomba hozó mentessége (az alábbi számításokhoz szintén néhány képlet szükséges): a.) Amennyiben a gyártó vagy első belföldi forgalomba hozó nem szerződött koordináló szervezettel és nem hoz forgalomba újra használható terméket, akkor a törvényben maghatározott termékdíj tételek („Ú” és „H” díjtétel) alapján a termékdíj teljes összegét meg kell fizetnie:

T=A x (H+Ú), ahol T a számított termékdíjtétel, A a termékdíjköteles termék összes mennyisége, 33 H a hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel az [1] törvény 2. számú melléklet 22 a) pont alapján (Ft/db egységben 2005.-től) Ú a teljesített és az előírt forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány különbsége alapján számított termékdíjtétel (Ft/db). Ú=ú x (ht-h) A számításhoz két termékdíj tételt kell ismernünk (ú, H) ezeket a Kt. [1] 2 számú melléklet 2.2 pontja határozza meg b.) Amennyiben a kötelezett koordináló szervezethez csatlakozott és újrahasználható terméket hoz forgalomba, akkor a „H” díjtétel alól a Cskt.-nál meghatározott mentességi képlet alapján a forgalomba hozott csomagolásból keletkező csomagolási hulladékok hasznosításával szerezhet teljes vagy részleges mentességet. Az „ú” termékdíj tétel alól az alábbi képlet alkalmazásával szerezhet teljes vagy

részleges mentességet a kötelezett: T=A x ú x m, ahol T a számított termékdíjtétel, A a termékdíjköteles termék összes mennyisége, ú a forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel az [1] törvény 2. számú melléklet 22 b) pont alapján (Ft/%/db), m a mentesség aránya. A mentesség aránya (m) az előző példánál megadott h és ht alapján: m = ht-h, ha ht>h, ekkor részleges mentességet lehet szerezni, m = 0, ha ht<h, ekkor teljes mentességet lehet szerezni, ahol, ht a mentesség feltételeként meghatározott forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban, (például forgalomba hozott palackok közül mennyi legyen a visszaválthatós kiszerelésű), 34 h a teljesített forgalomba hozatalra vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban (valójában mennyi palackot gyűjtöttünk vissza és hasznosítottunk). A mentesség feltételeként előírt visszagyűjtési aránytól való

elmaradás esetén a mentesség százalékban kifejezett értéke arányosan csökken (a visszagyűjtési arányt a 10/1995. (IX 28) KTM rendelet [9] 11 számú melléklete határozza meg, ami kereskedelmi csomagolások esetén 60%). A fentieket a következő „palackos” példa alapján illusztrálom: Egy üdítőforgalmazó cég esetében, a mentesség megszerzéséhez elő van írva, hogy a palackjainak minimum hány százaléka kell, hogy visszaválthatós kiszerelésű legyen (ht). Ha a ténylegesen forgalomba hozott újrahasználható palackok aránya (h) ennél az értéknél több, akkor teljes mentességet szerezhet az „ú” díjtétel alól, ha ennél kevesebb, akkor a fent leírt képlet alapján számol és részleges mentességet szerezhet. Ha egyáltalán nem hoz forgalomba visszaváltható palackokat, egytől egyig mindenre kell termékdíjat fizetnie. Első továbbforgalmazó vevő mentessége: Az első továbbforgalmazó vevőnek „H” díjtétellel számolt

termékdíjat nem kell fizetni. Ebben az esetben a „k” díjtétel alóli mentesség pedig ugyanúgy alakul, mint az előző pontban az „ú” díjtétel esetében. T = A x k x m, ahol A a termékdíj alapja (db) k a beszerzésre vonatkozó újrahasználati termékdíjtétel (Ft/%/db), m a mentesség aránya. A mentesség arányának számítása: m = ht-h, ha ht>h 35 m = 0, ha ht<h, ahol a mentesség feltételenként meghatározott beszerzésre vonatkozó ht újrahasználati arány mértéke %-ban h teljesített beszerzésre vonatkozó újrahasználati arány mértéke %-ban A mentesség feltételeként előírt visszagyűjtési aránytól való elmaradás esetén a mentesség százalékban kifejezett értéke arányosan csökken (a visszagyűjtési arányt a 10/1995. (IX 28) KTM rendelet [9] 11 számú melléklete határozza meg, ami kereskedelmi csomagolások esetén 60%). Műanyag (bevásárló-reklám) táska forgalomba hozójának mentessége Műanyag

(bevásárló-reklám) táska esetében a mentesség mértéke (m értéke) abban az esetben haladhatja meg a minimális mentesség mértékét (mm értékét, ami 80%), ha a kötelezett a Ktkr.[2] 1 melléklet I ba) pontja szerinti mt arányt teljesíti, mivel a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett a jogszabályban meghatározott arányban (mt=4%) meghatározott környezetbarát hoz védjeggyel forgalomba külön jogszabályban rendelkező bevásárló-reklámtáskát (literben) az általa tárgyévben forgalomba hozott összes bevásárló-reklámtáska mennyiségéhez (literhez) viszonyítva. 8. A KOORDINÁLÓ SZERVEZETEK BEMUTATÁSA A Hgt.[18] előírja, hogy bizonyos termékek (ilyen a csomagolás is) gyártóinak gondoskodni kell hulladékká vált termékeik visszafogadásáról. A csomagolás esetén a visszafogadásnak és hasznosításnak a kibocsátás meghatározott százalékát kell elérni az előző fejezetekben részletezettek

szerint. Korábban már kitértem arra, hogy a jogszabályok alapján a kötelezettek (csomagolt termékek gyártói illetve forgalomba hozói) számára két lehetőség kínálkozik: vagy önállóan teljesítik az előírásokat (egyéni teljesítés), vagy szerződést kötnek egy hasznosítást koordináló szervezettel (hasznosítást koordináló szervezeten keresztüli mentesség). Ez utóbbi rendszer 2002 óta létezik, melynek köszönhetően a termékdíj befizetésének „nyűgétől”, egy piaci alapon szerveződő, gyűjtést és hasznosítást 36 koordináló szervezetnek történő úgynevezett licencdíj megfizetése ellenében lehet megszabadulni. A koordináló szervezetek közhasznú szervezetek, melyeket azzal a céllal hozták létre, hogy szakmai szolgáltatóként, nyitott szervezetként segítsék a cégeket kötelezettségeik teljesítésében, valamint a helyi önkormányzatokat is karolják föl a lakossági szelektív gyűjtés fejlesztésében.

Ezeknek a szervezeteknek, tehát elsősorban az a feladatuk, hogy a csomagoló anyag-kibocsátók hasznosítási kötelezettségét licencdíj ellenében átvállalják. A díj ellenében a hulladékokat elszállítják, kezelik és anyagában, illetve energetikailag (értsd: égetés) hasznosítják. Utaltam már rá, hogy a magyar hulladékgazdálkodási törvény és az Európai Unió elvárásainak megfelelően 2005. végéig az 50%-os hasznosítási arányt kell teljesíteniük. A koordináló szervezetekre a következő arányok vonatkoznak: a teljes hulladék kibocsátás 25%-ának anyagában történő hasznosítása, de az anyagában történő hasznosítás minden anyagfajtánál el kell érje legalább a 15%-os értéket. A koordináló szervezetek egyébként kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a lakossági szelektív együttműködési hulladékgyűjtés megállapodást fejlesztésére kívánnak kötni is, az ennek érdekében önkormányzatokkal,

közszolgáltatókkal és a civil szervezetekkel egyaránt. [21] A környezeti tudatformálásban és kommunikációban aktívak, reméljük ez a jövőben csak fokozódni fog. A magyarországi csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló szervezetek közé tartozik az ÖKO-Pannon Kht az ÖKO-Pack Kht., és az ÖKO-Ferr Kht. A 3 táblázat az egyik koordináló szervezet szerteágazó kapcsolatát mutatja be 37 Az ÖKO-Pack Kht. kötelezetti hasznosító begyűjtő partnerei: partnerei: partnerei: Észak-dunántúli MÉH Tondach Magyarország Rt. Rt. Dunapack Rt. Adidas Budapest Kft. Észak-magyarországi Dunaferr- Varga Pincészet Rt. MÉH Rt. Ferromark Fornetti Kft. Alcufer Kft. Ereco Rt. Wienerberger Téglaipari Rt. Avermann-Holvex Falco Rt. Magyar Suzuki Rt. Dél-magyarországi MÉH MAL Rt. Siemens Rt. Rt. Remoplast Kht. Székom Rt. 3. táblázat: Az ÖKO-Pack Kht kapcsolatai [20] Például az ÖKO-Pannon Közhasznú Társaságot 1996

végén a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) környezetvédelmi bizottságának meghatározó vállalatai alapították. Az ÖKO-Pannon alapítói köréhez 36, a magyar piacon jelentős súllyal csomagolóanyag gyártók, és töltők egyaránt. A legnevesebb ÖKO-Pannon Kht. alapítók [21] ƒ Borsodi Sörgyár Rt. ƒ Coca Cola Beverages Magyarország Kft. ƒ Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt. ƒ Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. ƒ Győri Keksz Kft. ƒ Gyulai Húskombinát Rt. ƒ Pannonplast Műanyagipari Rt. ƒ Tetra Pak Hungária Rt. 38 rendelkező nagyvállalat tartozik, A licencdíj rendszer A 8. pont alapján tehát a licencdíj alapon működő koordináló szervezet a csomagolási hulladékok keletkezését előidéző termékeket kibocsátó gyártók és forgalmazók által befizetett licencdíj alapján működő non-profit szervezet. A szervezet célja a csomagolási hulladékok

hasznosításának elősegítése oly módon, hogy a nemzetközi, Európai Uniós követelmények teljesítése elérhetővé váljon. Amely gazdálkodó szervezet csatlakozik a koordináló szervezethez, az a licencdíjjal együtt a teljesítés felelősségét is átruházza. A koordináló szervezet a befizetett licencdíjakból fedezi a gyűjtés és hasznosításra történő előkészítés költségeit. Ennek keretében szerződéses kapcsolatok alapján meghatározott mértékű pénzügyi ellenszolgáltatást, költségtérítést nyújt a hulladékhasznosítási lánc érintet szereplőinek (önkormányzatok, gyűjtők, hasznosítók). Ezen kívül, ahol szükséges, támogatást nyújt a gazdaságosan nem hasznosítható csomagolási hulladékok hasznosításához. „A koordináló szervezetnek nem azt kell vállalnia, hogy minden egyes gazdálkodóra lebontva teljesülnek az előírások követelményei, hanem azt, hogy az összes licencdíj befizetőre vonatkozó

előírások együttesen teljesülnek.” [21] Ez következik abból, hogy az EU felé is az ország összességére vonatkozóan kell teljesíteni az előírásokat, ezen belül nem bír fontossággal, hogy a teljesítés "házon belül" hogyan alakul. A hatékonyság szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a teljesítési követelményekre utaló Ktrt.[2] az EU követelményeknek megfelelő mélységig tartalmazza az egyes anyagfajtákra vonatkozó előírásokat, vagyis a minimum követelmény figyelembevételével a koordináló szervezet maga határozza meg az átlag eléréséhez szükséges anyagfajtánkénti belső arányokat. A koordináló szervezet magához a gyűjtéshez, tehát a rendszer működtetéséhez nyújt támogatást. Ennek érdekében szerződést köt az érintett önkormányzatokkal és megtéríti a szelektív gyűjtés és a hagyományos kommunális gyűjtés költségei közötti különbséget. A koordináló szervezet egyben a

hulladék-feldolgozókkal is szerződést köt, ezáltal megteremti a kapcsolatot a gyűjtés és a feldolgozás között. A feldolgozó, 39 amennyiben tevékenysége gazdaságosan nem végezhető el, elvben szintén részesülhet a koordináló szervezettől támogatásban. A Ktrt.[2] értelmében a licencdíj fizetés fejében biztosított termékdíj mentesség alapesetben csak a kibocsátott csomagolóanyagok tömegének 80%-a erejéig érvényes, a fennmaradó 20%-ra termékdíjat kell fizetni. A jelenlegi állapot azt mutatja, hogy a licencdíj vagy más szóval hasznosítási díj kevesebbe kerül mint a termékdíj.(4 táblázat) Ebből az következik, hogy a kötelezetteknek ilyen szempontból is jobban megéri koordináló szervezethez csatlakozni, mint hulladékait egyénileg hasznosítani. (Az előnyökről már korábban is volt szó.) Ez gazdálkodói, de különösen civil szervezetekből számos kérdést váltott ki, hiszen hátrányba kerülhetnek azok, akik

egyénileg szeretnék hasznosítani hulladékaikat. Anyagfajták Műanyag Hasznosítási díjtétel(Ft/kg) 50%-os hasznosítási kötelezettség teljesítése esetén(80%-os mentesség) 15,20 Hasznosítási díjtétel(Ft/kg) 54%-os hasznosítási kötelezettség teljesítése esetén(100%-os mentesség) 16,80 Termékdíjtétel (Ft/kg) 36 Társított 13,00 14,20 44 Alumínium 3,90 4,30 16 2,90 3,20 13 7,30 8,00 16 Fém (kivéve alumínium) Papír, fa, természetes alapú textil 4.táblázat: Az ÖKO-Pannon Kht hasznosítási díjai az általános csomagolás termékdíjaival összehasonlítva [21] 40 9. A LICENCDÍJ ELLENÉBEN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS Az eddigi fejezetekben ismertetett bonyolult jogi és gazdasági elemzések után néhány szemléletes példán keresztül szeretnék röviden kitérni a csomagolási termékdíj környezetvédelmi hatásaira, bemutatva a koordináló szervezetek segítségével működő hulladék hasznosítási rendszer

hasznosítási módszereit. 9.1 A hasznosítás fogalma A Hgt. [18] és a Cskr [19] alapján a hasznosítás lehet: ¾ Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká (visszaválhatós palack), ¾ Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a Hgt.[18] 4 számú mellékletében felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő felhasználása. A hulladék hasznosítása történhet: a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás); b) a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés); c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás, pl. hulladék olajok

elégetése és a keletkező hőenergia fűtésre használása). A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele is hasznosításnak minősül. A tevékenység végzésének és a keletkező termékek felhasználásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza. Anyagában történő hasznosítás: Az a) és a b) pontban leírtakra vonatkozik 41 9.2 Hasznosítási eljárások [21] A műanyagok újrahasznosítása A műanyagok újrahasznosítása komplex feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző típusa létezik és van forgalomban. (4 ábra) Gyakran ugyanannak a műanyagnak sem azonos az összetétele, mert a gyártás során erősítő anyagokat, töltőanyagokat, színezőanyagokat, stb. kevernek az alapanyagába Emiatt a műanyagokat a szelektív hulladékgyűjtés során csak, mint vegyes műanyagot lehet gyűjteni, ezt követően pedig feldolgozás előtt kell anyagfajták szerint

szétválasztani őket. 4. ábra: A műanyag újrahasznosításának folyamata A begyűjtött műanyag csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként válogatják szét, majd tömörítéssel bálázzák.(1,3kép) A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd a műanyag darabkákat vegyszerek felhasználásával megtisztítják a 42 szennyeződésektől. A megtisztított műanyagdarabkákat ezután granulálják. Az így nyert félkész terméket műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra. (2kép) 1. kép: PET palackbála 2. kép: Műanyagból kerti bútor 3. kép: PET-palack válogató szalag 43 A papírok újrahasznosítása A háztartásokban keletkező papírhulladékok között nagyon sokféle és különböző minőségű papír fordul elő. Az újrahasznosítás alapfeltétele az, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett. Szintén fontos, hogy a hulladékpapírok közül

eltávolításra kerüljenek a fóliázott, esetleg kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok mielőtt a hulladékpapír a gyűjtőbe kerül. 5. ábra A papír újrahasznosításának folyamata A begyűjtött papírhulladékokat elsősorban anyaguk szerint (újságpapír, kartonpapír, papírtartalmú többrétegű italosdoboz) válogatják szét. A szétválogatott papírokat bálázzák. Az anyaguk szerint visszagyűjtött papírokból készülhetnek papírtermékek és italos karton alapú késztermékek. A papírtermékek készítéséhez a begyűjtött papírt pépesítik, ezt követően pedig a papírgyártás tradicionális folyamatain keresztül félkész termékeket állítanak elő belőle. A késztermékek széles skáláját az újrapapírból készített félkésztermékekből állítják elő.(5ábra,4,5,6kép) Az italos karton alapú késztermékek előállításához a begyűjtött italoskartont először összedarabolják, majd a darabkákat magas

hőfokon összetömörítik, az összetömörített rendkívül szilárd anyagból un. tektántáblákat készítenek, amelyet késztermékek előállításához használnak. 44 4. kép: Papírbálázó 5. kép: Papírból papír termék 6. kép: Papírbála Miért kifizetődő és környezetkímélő a papír újrahasznosítása? A papírgyártás folyamatához jelentős mennyiségű energiára van szükség. Az újrapapír készítésével viszont rengeteg vizet és energiát takaríthatunk meg. Az 5 táblázta a fehér papír és a szürke újrapapír anyag és energiafelhasználásának különbségét mutatja be: 45 1 TONNA PAPÍR ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ANYAG ÉS ENERGIA SZÜRKE FEHÉR PAPÍR ÚJRAPAPÍR 417 m3 víz 100 m3 víz 1150 kg fekete- 1700 kg fa fehér újságpapír 717 kWh energia 300 kWh energia 181 kg mészkő 87 kg kén 6 tonna gőz 3 tonna gőz 60 kg klór 5. táblázat: Az új és használt papír anyag és energia költségei

[21] Az üveg újrahasznosítása Napjainkban a korábbi évtizedek többszörösére, hozzávetőlegesen 3%-ra bővült az üveghulladék aránya a háztartási hulladékokon belül. Ha szín szerint válogatva gyűjtik az üvegeket, akkor azok szinte 100%-ban újrahasznosíthatók és a végtermék minősége is szinte azonos az új üvegekével mindamellett, hogy a folyamat során 10-20 % energia-megtakarítás is elérhető. A gyűjtőedényekben színük szerint (fehér és színes) gyűjtött üveget tisztítás után darabokra aprítják, zúzzák. Ezt követően a válogatóban mágnes segítségével eltávolítják belőle a fémdarabkákat (gyűrűk, kupakok), majd az egyes színeket elkülönítik egymástól. Ezután az üvegdarabokat beolvasztják és formába öntik, azaz újra termékeket készítenek belőle a csomagolóipar számára. 46 A fém újrahasznosítása: Az érclelőhelyek kimerülése, a kitermelés költségeinek emelkedése valamint a fémek

előállításának és feldolgozásának magas járulékos költsége egyre inkább szükségessé teszik a fém csomagolóanyagok másodnyersanyagként történő hasznosítását. A fémhulladékok újrahasznosításával nem csak nyersanyagot lehet megtakarítani, de jelentős mennyiségű energiát is. A begyűjtött fém csomagolóanyagokat a válogatóban fajtánként szétválogatják, majd tömörítéssel bálázzák. A bálákat az újrahasznosítás helyére történő szállítás után aprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A megtisztított fémdarabokat kohókban beolvasztják és szállítható rudakba öntik. A rudakat a felhasználás helyén hengerelik, ezáltal lehetővé válik, hogy újra különböző késztermékeket készítsen belőlük a feldolgozóipar.(6 ábra) Fémhulladék begyűjtése Válogatás Bálázás Aprítás Tisztítás szennyeződésektől Kohóban olvasztás Fémtömbök készítése

Laminálás Késztermék előállítása 6. ábra: A fémek újrahasznosításának vázlata 47 10. A TERMÉKDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK TÁRSADALMI FOGADTATÁSA Korábban is céloztam már arra, hogy a dolgozatban bemutatott legfrissebb módosításokra a környezetvédelmi szakma, a magyar gazdaság és társadalom különböző módon reagált. A 2004. év őszén parlament elé kerülő tervezett módosításáról a kereskedelmi szféra kétségekkel vélekedett, szerintük a szabályozás áremelkedéshez és kisebb vállalkozások csődjéhez vezethet. A jogszabályalkotók azonban azzal érveltek, hogy a termékdíjak drágulásával és a darab alapú termékdíj bevezetésével alapvetően az egyre növekvő kommunális műanyag hulladék csökkentését célozták meg. A gyártók a Ktkr[2] alapján 80%-os termékdíj mentességet szerezhetnek, ha kibocsátott hulladékaiknak felét hasznosítják vagy hasznosíttatják újra. A civil oldal tiltakozott, úgy vélekedtek,

ez nem ösztönzi kellőképpen a vállalatokat a kevesebb csomagolás termelésére és használására. További probléma merült föl a kötelezettek körében, hogy a jogszabályban meghatározott kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó bizonyos körnek nem kell fizetni termékdíjat, ha mentességet szerez az illetékes Felügyelőségtől, ám a mentesség megszerzésének költségei, valamint az egyéb bejelentkezési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének költségei gyakran meghaladták a fizetendő termékdíj mértékét. A következőkben arra szeretnék kitérni, hogy a legújabb jogszabály módosításokra a társadalom várhatóan milyen hatásokkal szembesül mind a környezetvédelmi szakma, mind a gazdaság szemszögéből. Várható szakmai hatások: Láttuk, hogy a termékdíjköteles termékkör az elektromos és elektronikai termékekre történő kiterjesztése lehetővé teszi az ezekből képződő hulladék

hasznosítását a végrehajtási rendeletben meghatározott arányban. Egyes italcsomagolások (üdítőitalok, ásványvizek, alkoholtartalmú italok), illetve a műanyag bevásárló táskák) termékdíjának darab alapra történő átállítása várhatóan elősegíti az ezekből keletkező hulladék begyűjtését és hasznosítását azzal, hogy a kötelezetteket a már működő koordináló szervezetekhez való csatlakozásra ösztönzi. 48 A kiegészítő díjtétel és az ez alól való mentesség szabályai remélhetőleg ösztönözni fogják az adott termékkörből keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését is. A fenti változások, valamint a termékdíjtételek emelése a szakma szerint a kötelezetteket ösztönözni fogja a hulladékok begyűjtésére és hasznosítására, mellyel lehetővé válik az uniós irányelvekben meghatározott feladatok teljesítése is, beleértve a csomagolási hulladékokra vonatkozó kötelezettséget, amelynek

teljesítésére Magyarország 2005. december 31-éig kapott átmeneti mentességet Várható gazdasági hatások: 2005. januárjától a változások gazdasági hatása több, ellentétes jellegű tételből tevődik össze. A környezetet és a lerakókat terhelő hulladékmennyiség csökkenése nehezen számszerűsíthető: a hatások csak kisebb részben jelentkeznek az ártalmatlanítási költségek csökkenésében (externális költségek csökkenése, a hulladékmennyiség csökkenésének közérzetjavító hatásai stb.) (Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter et al. [2004]) Ezzel szemben állnak a hulladékgazdálkodási tevékenységek kiadásai, amelyek a gazdálkodókat és közvetve a fogyasztókat terhelik. Az eddig is termékdíjköteles termékeknél a gyűjtés és a hasznosítás bővülésével, az újonnan termékdíjkötelessé váló termékeknél a tevékenység megindulásával lehet számolni. (Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter et al. [2004])

A kötelezettek jelenleg is választhatnak a termékdíj fizetése és a kívánatos gyűjtésihasznosítási arány teljesítése (illetve az ezt célzó koordináló szervezethez való csatlakozás) között. A befizetett termékdíjból befolyó összeg a központi költségvetés bevételét képezi, amelyből várhatóan az állam részben hulladékgazdálkodási szolgáltatást vásárol az országra vonatkozó uniós előírásoknak teljesítése érdekében, a fennmaradó bevételből pedig támogatást nyújt az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és a civil szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenységéhez. A hulladékok nagyobb arányú gyűjtésének, hasznosításának többletköltsége a gazdálkodóknál 2005-ben 1,5-3 Mrd Ft-ra tehető, amely a meghatározott arányok emelkedésével 2006-07-re közel kétszeresére növekszik. (Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter et al. [2004]) 49 Azonban a költségek révén egyúttal Magyarország

ezirányú uniós kötelezettségei is teljesíthetők. A teljesítés elmaradása az ország számára nemcsak presztízsveszteséggel, hanem komoly pénzügyi szankciókkal is járna. A 2005. január 1-jétől a hígítók és oldószerek termékdíjának megszűnése 1 Mrd Ft-tal csökkentette a kötelezettek terheit és a költségvetés bevételeit. (Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter et al. [2004]) A mentesség összetett szabályai miatt az érintettek egyúttal jelentős adminisztrációs kötelezettség alól szabadultak fel. A termékdíj minden, hazai forgalomba kerülő terméket egyformán terhel, így hatása versenysemleges, pontosabban, mivel a hazai gyártók inkább csatlakoznak koordináló szervezethez, mint a kisebb tételeket behozók, a szabályozás elősegíti a hazai előállítást. Ennél jelentősebb a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és az italcsomagolások visszaforgatására gyakorolt serkentő hatás. Ezek nagyobb részben

munkaerő-igényes, kisebb részben fejlett technológiát igénylő tevékenységek. Várható társadalmi hatások: A lakossági szelektív hulladékgyűjtés további ösztönzése (hulladékudvarok, gyűjtőpontok kialakítása) várhatóan segíti az önkormányzatok eredményes hulladékgazdálkodását, valamint a fogyasztói szokásokat megváltoztatva környezettudatos magatartás kialakítására ösztönöz, és egyúttal csökkenti a háztartások számára a keletkező hulladékok utáni kiadásokat. A társadalmi hatások másik köre a környezeti eredményekből, a tisztább környezetből ered. Ez a közérzeti hatás – és önmagában a hulladékgazdálkodási tevékenységek fejlődésének ténye – hozzájárulhat a kormányzat megítéléséhez. Az elvégzett közvélemény-kutatás eredménye szerint egyfelől egyértelmű az elvárás a hulladéktömeg csökkentésének alkalmazásának szabályozására, másfelől a megkérdezettek a

jelenleginél kétszer nagyobb arányban lennének hajlandóak megfelelő feltételek esetén visszaváltható csomagolású italtermékeket vásárolni. (Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter et al. [2004]) Ez utóbbi alapot ad a jelenlegi helyzetből kiinduló, fokozatosan növekvő visszaváltási aránnyal számoló szabályozás bevezetésére. Környezetünk érdekében határozottan pozitív eredmény a termékdíjak emelése és a darabalapú, ezáltal a 50 betétdíj közeli termékdíj rendszer bevezetése. A remélhetőleg közeljövőben elfogadásra kerülő betétdíjas rendelet – jelenleg tehát még nincs megalkotva – várható pozitív hatásai közül néhány összefoglalva: • tisztább közterek lehetnek; • megmaradnak és bővülnek az újratölthetőben forgalmazott termékek; • a szelektív hulladékgyűjtés egy hatékonyabb, alternatív megoldással gyarapodik; • Magyarország meglévő hasznosító kapacitásával sokkal

könnyebben meg tud felelni az uniós hasznosítási kötelezettségnek, mivel kevesebb lesz a hulladék; • a fogyasztóknak minden egyes boltban garantáltan lesz lehetőségük választani a termékek közül; • sok új munkahely teremtődik az alacsony végzettségűek körében (üvegvisszaváltók, fuvarozás), a speciális munkaerőigényű szakiparban (üvegipar), a magas végzettségűek körében a visszaváltás automatizálásán és annak elterjesztésén dolgozó cégeknél. 51 ÖSSZEFOGLALÁS Amint a dolgozat bevezetésében említettem, célom a hatályos termékdíj szabályozás rendszerének jellemzése és szakmai-gazdasági-társadalmi hatásának bemutatása volt, mivel ez a téma aktualitása és komplexitása miatt részletes elemzési lehetőségeket kínált számomra. Munkám első részében a termékdíjas jogszabályok módosításait ismertettem. A sűrű jogszabály módosítások legfőbb negatívuma az volt, hogy a kötelezetti kör

kibővült és az állami ellenőrzés nehézkessé vált. A módosítások az adminisztrációs terhek csökkentését tűzték ki célül, ám ez gyakorlatilag a mai napig nem valósult meg. Gyakran az alapvetően pozitív elgondolások negatív hatást váltottak ki a kötelezetti körben (pl. a kereskedelmi csomagolás bevezetésével újabb díjtételek megjelenése, a termékdíjas gazdasági események még bonyolultabbá válása és az adminisztrációs terhek további növekedése). A dolgozat további részeiben a termékdíj rendszer gyakorlati alkalmazását részleteztem, különös tekintettel a termékdíj mentesség megszerzésére és az ehhez kapcsolódó hulladékhasznosítási rendszerre. Ennek során igyekeztem rávilágítani a bonyolult jogszabályokban rejlő hasznos környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célokra, melyek megvalósulását a csomagolási hulladékok hasznosítási módjainak bemutatásával szemléltettem. Az utolsó fejezetben

elemzésem végkövetkeztetése, hogy a termékdíjjal és azon belül is a csomagolási termékdíjjal kapcsolatos változások a kötelezetteket várhatóan ösztönözni fogják a hulladékok begyűjtésére és hasznosítására, mellyel lehetővé válik az uniós irányelvekben meghatározott feladatok teljesítése. A befizetett termékdíjból befolyó összeg a központi költségvetés bevételét gyarapítja, amelyből az állam előreláthatólag részben hulladékgazdálkodási szolgáltatást vásárol, részben pedig támogatást nyújt az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és a civil szervezetek hulladékgazdálkodási tevékenységéhez. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése remélhetőleg oly mértékben segíti az önkormányzatok eredményes hulladékgazdálkodását, melynek során a fogyasztói szokásokat megváltoztatva - például újrahasznosított vagy újrahasznált termékek, csomagolások vásárlásával - a környezettudatos

magatartás kialakítására is ösztönöz egyben. 52 Összefoglalva a működő rendszeren az egyszerűbb és egyértelműbb jogszabályok, a kötelezetti kör szűkítése, valamint az önkéntes jogkövetés elvén alapuló mérsékeltebb javíthatnának. Jelenleg adminisztációs és engedélyezési kötelezettségek még nehéz leszűrni a változások következményeit a legutolsó törvénymódosítás életbelépése óta eltelt rövid idő alatt, kérdéseses azonban, hogy kötelezettek tudják-e szabályszerűen teljesíteni feladatukat és a hatóságok képesek lesznek-e a hatalmas mennyiségű kérelmeket elbírálni, valamint az előírt feltételek teljesítését ellenőrizni. 53 IRODALOMJEGYZÉK: Borsányi-Bognár Levente, Fekete Balázs, Magyar Béla [2003]: Csomagolás. EAN Consulting Kft., Környezetvédelmi termékdíj 2003 4 füzet, Budapest, 2003 július. Borsányi-Bognár Levente, Magyar Béla [2003]: Környezetvédelmi termékdíj 2003. EAN

Consulting Kft, Budapest, 2003 június Havasi Péter, Palik Vera, Vidra Árpád, Zara László [2003]: A termékdíjszabályozás rendszere a bejelentkezéstől a bevallásig. Greconomy Kft, Budapest, 2003. Kerekes Sándor, Szlávik János [2001]: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Harmadik átdolgozott kiadás, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest 2001. Kelemen István [2005]: A KvVM Termékdíjosztályának vezetőjével 2005. május 2-án történő telefonos beszélgetés, Budapest. Szilágyi László (szerk.) [2004]: Indul a licencdíj? Hulladék Munkaszövetség, KukaBúvár 2004. nyár, X évfolyam, 2 szám, Budapest. Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter, Igazságügy Miniszter [2004]: Előterjesztés a Kormány részére a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény, valamint a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj

visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV 11) Korm rendelet és a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá 54 egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX 28) KTM rendelet módosításáról, Budapest, 2004. augusztus /Törvények, rendeletek, honlapok jegyzéke:/ [1]: 1995. évi LVI törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról. [2]: 53/2003. (IV 11) Korm rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről. [3]: 271/2001. (XII 21) Korm rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról. [4]: 2003. évi LXXXIX törvény a környezetterhelési

díjról [5]: 18/2003. (II 19) Korm rendelet a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól. [6]: 1995. évi LIII törvény a környezet védelmének általános szabályairól [7]: 2001. évi LXXIII törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény módosításáról. [8]: 2002. évi LXII törvény a Magyar Köztársaság 2003 évi költségvetéséről. 55 [9]: 10/1995. (IX 28) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásáról. [10]: 113/1995. (IX 27) Korm rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről. [11]: 5/2003. (IV 11)

KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX 28) KTM rendelet módosításáról [12]: 2004. évi XXIX törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szól. [13]: 12/2004. (VII 13) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX 28) KTM rendelet módosításáról [14]: 2004. évi CIII törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény módosításáról. 56 [15]: 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet a környezetvédelmi

termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV 11) Korm rendelet módosításáról. [16]: 26/2004. (XII 22) KvVM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX 28) KTM rendelet módosításáról [17]: 2003. évi XCII törvény az adózás rendjéről [18]: 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról [19]: 94/2002. (V 5) Korm rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól. [20]: www.okopackhu [21]: www.okopannonhu TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE: 1. táblázat: Termékdíj fajták hatályba lépésének illetve megszűnésének dátuma (9.o) 2. táblázat: A leglényegesebb módosító jogszabályok a termékdíj szabályozással kapcsolatban (16.o) 3. táblázat: Az

ÖKO-Pack Kht kapcsolatai (38o) 4. táblázat: Az ÖKO-Pannon Kht hasznosítási díjai az általános csomagolás termékdíjaival összehasonlítva (40.o) 5. táblázat: Az új és használt papír anyag és energia költségei (46o) 57 ÁBRÁK JEGYZÉKE: 1. ábra: A jogi szabályozás kapcsolatainak sémája (17o) 2. ábra A termékdíj visszaigénylés folyamatábrája (22o) 3.ábra: A termékdíj mentesség kérelmének elbírálása vázlatosan (27o) 4. ábra: A műanyag újrahasznosításának folyamata (42o) 5. ábra : A papír újrahasznosításának folyamata (44o) 6. ábra: A fémek újrahasznosításának vázlata (47o) KÉPEK JEGYZÉKE: 1. kép: PET palackbála (43o) 2. kép: Műanyagból kerti bútor (43o) 3. kép: PET-palack válogató szalag (43o) 4. kép: Papírbálázó (45o) 5. kép: Papírból papír termék (45o) 6. kép: Papírbála (45o) 58