Szociológia | Szociológiatörténet » Szociológiatörténet

Szociológiatörténet Az egyetemes szociológia története: Az alapítók a klasszikus korszakban: - Marx, Engels, Emiele Durkhein, Max Weber Marx és Engels: A gazdasági alap változása magután vonja a társadalmi változásokat is. A társadalom szerkezetének alapvető egysége az: - osztály + termelőeszközökhöz való viszony. - uralkodó osztályok rendelkeznek - elnyomott osztályok nem rendelkeznek - osztályok + osztálytudat szintje alapján - magánakvaló osztály (nem erős osztálytudat, nem képes az érdekeit érvényesíteni) - magáért való osztály (erős osztálytudat, képes az érdekeit érvényesíteni) A történelem lényege az osztályharcok története. Ez viszi előre a társadalmat, ebből születtek a konfliktuselméletek (ezek viszik előre a fejlődést) Társadalmi, gazdasági formációelmélet termelési eszközök fejlődése alapján: + ősközösség + rabszolgatartó + ázsiai termelési mód ! + feudális társadalom vitát

váltottak ki + kaitalista társadalom + szocialista társadalom ! Ázsia: a faluközösség volt a tulajdonos. Tőkei Ferenc, föld, termelőeszközök, faluközösség f fizeti az adót. Európa: egyén rendelkezik a földtulajdonnal, termelési eszközök, egyén fizeti az adót. Szocialista társadalom: a volt Közép-európai állam nem a marxi értelemben vett szocializmus volt, hanem az államkapitalizmus egy sajátos változata. Emiele Durkheim: 1 I. A társadalmi munkamegosztás: A szolidalitás két szintje: mechanikus (egyszerű, primitív társadalmak. A társadalom tagjai között megegyezés van. Az alapvető értékekről és intézményekről Család, kormányzat, vallás ) - organikus (iparilag fejlettebb társadalmak, ahogy az ipar fejlődött, a társadalmi szerepek differenciálódtak. II. Az öngyilkosság című könyve (1897) Azt vizsgálja, hogyan alakult az öngyilkosság Franciaország történelmében. A nagy társadalmi változásokkor megnőnek a

régi rendszer érték,- és normarendszere felbomlik, az új még nem szilárdul meg. Normanélküliség ( anómiás helyzet, ettől kezdve használják a szociológiát) deviáns magatartás. III. A társadalmi tények magyarázatáról című könyve A tényeket nem lehet önmagukban vizsgálni, csak más tényekkel és körülményekkel együtt vizsgálhatjuk. A szociológiai kutatásokhoz szükség van statisztikai módszerekre. Max Weber: Továbbfejlesztette Marx társadalomszerkezeti elméletét. Elfogadta, hogy a társadalom szerkezetének legalapvetőbb egységei az osztályok + hatalom + életmód és megbecsültség (rendnek nevezte) dimenziójával egészítette ki. A bürokrácia ideáltípusát alkotta meg. - a porosz hadsereg elemzésekből - a porosz államigazgatás indult ki. Hogyan kell működnie egy bürokratikus szervezetben. Hiba: a szervezetben emberek dolgoznak különböző érdekekkel = eltéríthetik a célokat A protestáns etika és a kapitalizmus

szelleme: A világvallások milyen szerepet játszottak a gazdasági életben. Minden világvallás rendelkezik gazdasági etikával, a gazdasági életre vonatkozó előírásokkal. Ez a vallás fontos szerepet játszott a polgárság kialakulásában és kapitalista megszilárdulásában. A megértő szociológiai módszer híve: Akkor lehet megérteni a vizsgált személyek és csoportok problémáit, ha megfelelő empátiával fordulunk hozzájuk. A történeti szemlélet alkalmazását fontosnak tartotta. (meg kell a történetét ismerni) A klasszikus korszak többi szociológusa: 2 Herbert Spencer: Az állami beavatkozás nélküli tőkés iparosodás híve. Darvin, a fajok eredete című művéből indul ki az erős fajok föntmaradnak, a gyengék elpusztulnak. Ha az állam nem avatkozik be az evolúcióba, akkor az kiselejtezi az alkalmatlan társadalmi intézményeket és egyéneket, és a legalkalmasabb túlélést segíti elő. Ellenzett minden szociálpolitikát. A

szegények megérdemelték, hogy azok legyenek Booth: Angol szociálreformer. A londoni munkások helyzetét vizsgálta kérdőíves módszerekkel 17 kötetben 1892-1902-ig foglalta össze eredményeit. Célja: Felhívja a szegénységre a figyelmet. A szegénységkutatás úttörője lett Vilfredo Pareto: Svájci, Olasz származású közgazdász és szociológus. Szerinte a történelem lényege az elitek körforgásának története. (a különböző elit csoportok harcolnak a hatalom megszerzéséért és megtartásáért. A társadalom többsége szempontjából mindegy, hogy ki van hatalmon, mert az ő helyzetük nem változik. Veblen: A dologtalan osztály. Szerinte a történelem lényege a dologtalan, -és a munkásosztály közötti konfliktusok a történelem lényege. Kínos kellemes munkát végzők. A dologtalan osztály a magasabbrendűségét hivalkodó fogyasztásával is kifejezi a társadalom többi osztályával. Georg Simmel: A szociológia feladata az emberek

közötti társadalmi kapcsolatok közös formáinak feltárása. A pénz filozófiája című műve: A pénzgazdálkodás kifejlődése milyen módon idegenítette el az embereket egymástól, hogyan bomlottak fel a hagyományos közösségek. Friedrich Tomies: 3 Közösség és társadalom. Megkülönbözteti a két fogalmat. A modern társadalomban a közösségi típus személyes kapcsolatok háttérbe szorulnak a társadalmi típusú szerződések, személytelen kapcsolatokkal szemben. A két világháború közötti szociológusok: A fasizmus megjelenésével megszűnt a szociológia Európában. (kivándorolnak USA-ba, Kanadába más megélhetés miatt, így erőteljes fejlődésbe kezdtek ezek az országok) Palányi Károly: Kanadában tanított. A gazdaságantropológia megalapítója, de foglalkozott gazdaságtörténettel Egy társadalomban nem csak a piaci csere mechanizmusával képes gazdálkodni. Alternatív gazdálkodási mechanika + reciprocitás (kölcsönös

ajándékozáson alapuló gazdálkodás) + rediszfribúció (az állam a bevételeit meghatározott szempontok szerint újra elosztja) Legfontosabb művei: - az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet - kereskedelem, piacok és pénz az ókori Görögországban - a nagy átalakulás a gazdasági folyamatokat és jelenségeket nem szabad önállóan értékelni, hanem a gazdasági környezetbe beágyazva kell nézni. Mannheim Károly: Angliába ment. Ideológia és utópia című műve A tudásszociológia megalapítója Az ideológiák az uralkodócsoportok érdekeit fejezik ki és a fennálló rendeletnek erősítő funkciójuk van. Az utópiák az elnyomott csoportok céljait fogalmazzák meg és a társadalom megváltoztatását segítik elő. Szabadon lebegő értelmiség független, nem tartoztak egyik osztályhoz sem, objektívan elemezték a társadalmi folyamatokat. Norbert Eliast: 4 A civilizáció folyamata. Az udvari társadalom - hogyan tudott az ember az

érzelmein és ösztönein uralkodni - az emberi viselkedés szabályozása, szabályozottsága Florian Znanieczki: Lengyel szociológus A parasztok kivándorlását vizsgálja USA-ban A lengyel paraszt Európában és Amerikában című műve: 5 kötetes szerzőtársa Thomas Önéletrajzokat írattak a parasztokkal Feldolgozták: Vágyak (az egyén és társadalom között lévő közvetítő struktúrákat) - család - szomszédság - vallási szervezet - oktatási intézmények a parasztok nem tudtak beilleszkedni paraszti osztály Lengyelország liberális értékek (USA) kandikus osztály farkastörvények nem voltak hozzászokva deviáns magatartásformák (alkoholizmus, öngyilkosság) csak a gyermekik és unokáik tudtak beilleszkedni, akik ott szocializálódtak. A szociológia irányzatai az USA-ban: Chikagói iskola (városökológiai): Alapítói: - Park - Burgers A városi társadalmi egyenlőtlenséget vizsgálták A peremkerületekben vizsgálta a deviáns

magatartási formákat A város szerkezetét is vizsgálták (építészek kérdéseit kutatták) Szimbolikus interakcionizmus: 5 Mead: - az emberi kapcsolatokat kell vizsgálni (szociológiai feladat) a szocializáció új elméletét dolgozza ki a szociológia folyamatában az egyén különbözik. Közvetlen hatásokat dolgoz fel Az emberi kapcsolatok irányzata: Mayo: - milyen tényezők befolyásolják a munka termelékenységét. A munkaszervezetben a termelékenységet érzelmi tényezők is befolyásolják. (szocialitás, ellenségeskedés, vezetői bánásmód) a munkaszociológia megalapítója volt Mayo. Foglalkozott a munkapszichológiai kérdésekkel. ( a fényerősség az munkacsarnokban,- és a falak színe hogyan befolyásolja a termelékenységet) Ezeket a vizsgálatokat először az amerikai autógyártásnál használták. A szociológia irányzatai a második világháború óta: I. Funkcionalizmus: Habinovszki: Lengyel szociológus, előfutár.

Új-Guineába vándorolt ki A különböző szigeten élő emberek meghatározása volt a feladata. Időközönként találkoznak egymással és ékszereket cserélgetnek Kula-kereskedelem. Célja nem a profitszerzés, hanem a funkciók ápolása Talcott Parsous: 6 A modern társadalmat 45 alrendszerre bontja, mindegyiknek megvan a funkciója: ALRENDSZER FUNKCIÓ Politika Társadalmi célok meghatározása Gazdaság Hozzárendelt a célokhoz a célok megvalósítása Kultúra A társadalom tagjainak, tevékenységüknek integrálása Személyiség S társadalom által elfogadott értékek és normák átadása. szocializáció Robert Merton: Parson nézeteit egészíti ki. Egy-egy fennálló normáknak, hiedelmeknek nem csak funkciói, hanem diszfunciói is lehetnek: Minfeszt – latens Nyílt – rejtett funkciók A szervezetek belső életének mélyebb elemzésére adott lehetőséget. Ugyan azok az intelmek, normák, hiedelmek funkcionálisak lehetnek a társadalom

egyik osztálya és diszfunkcionális a társadalom másik osztálya számára. Nicolas Luchmann: Neofunkcionalizmus megalapítója. A modern társadalomban több alrendszer békésen él egymás mellett . Az alrendszerek tovább differenciálódnak és nem avatkoznak be egymás életébe. (az állam nem avatkozik be a gazdaság vagy kultúra életébe) II. Marxizmus: Mills: Az uralkodó elit Az amerikai társadalom uralkodó elitjét vizsgálja: - milyen csoportokból áll + gazdasági élet vezetői + politikai élet vezetői 7 + hadsereg vezetői a médiaélettel nem foglalkozik, mert nem volt akkora szerepe Wright: Az amerikai társadalom szerkezetét kutatta marxi módszerekkel. Köztes osztályhelyzetekről is írt. (szakképzettség, iskolai végzettség) Vizsgálata: statisztikai Matematikai módszerek III. Weberalizmus: Dachrendolf: Az osztály az ipari társadalomba Nyugat-Németország, Anglia Az ipari társadalmakban a fő konfliktus a hatalmat birtokló és

hatalom nélküliek közöttire tevődik (tőkés-munkás helyett) Roymand Arou: Az ipari társadalom fogalmának és elméletének egy megalapítója. A kapitalista és szocialista társadalom ipari modernizációját hasonlította össze. Mindkettőt ipari társdalomnak mondta. Pierre Bourdierne: A tőkefajták elméleteivel foglalkozott Oktatásszociológiával is foglalkozott műve az oktatás, hogy termeli újra. Vagyoni Kulturális Kapcsolati áthagyományozásával foglalkozott a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése című Lenski: Hatalom és privilégium A felül lévőknek nem szabad a végtelenségig kizsákmányolni az alul lévőket, mert a társadalom egyensúly felborul. Frankfurti iskola: Két bázisra épít: Freud pszichoanalízis-elméletére Marx munkásságára 8 A modern társadalom kritikájával foglalkozott. Kritikai elméleteket állított föl A 20-as években Frankfurtban kivándoroltak az USA-ba, majd a háború után visszatértek.

Legfontosabb képviselői: Porkheimer: Milyen gyökerei vannak az antiszemitizmusnak, lehetséges e hasonló folyamat az USA-ban, a tekintélyelvű (parancsuralmi, nem önálló gondolkodás) nevelésben ragadhat. Tekintélyelvű személyiség: - tekintélyek tisztelete, gondolkodás nélküli követése - politikai, erkölcsi konzervatizmus. - Újítások elítélése a társadalom minden területén - Előítéletes gondolkodás Jürgen Habernas: A késői kapitalizmus legitimációs válságait vizsgálta. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása különböző időszakban hogyan fejlődött a nyilvánosság intézménye. (sajtó, tv, etc) Erik Promm: A nemzeti szocializmus társadalmi lélektani okainak elemzése a szabadságot vállalni nem képes ember belemenekül a vezértiszteletbe és a leegyszerűsített politikai tanításokba. Agresszivitásról folytatott komoly vitát Promm Konrad Lorenz-zel (Ő állatokon vizsgálódott) Az emberi természethez hozzátartozik az

agresszivitás. Az emberi agresszió csak nehéz körülmények között kerül elő. (Promm) Herbert Marcuse: Egydimenziós ember. 1968-as diáklázadósról fő alakja. Az akkori kapitalista társadalom csak egy irányba nevelte az embereket, egy dimenzióban, sémákban engedte gondolkodni az embereket. Ez után alakult ki a szellemi élet pluralizálása szubkultúrák alakultak ki. A szociológiai kutatás módszertana: 9 Lépései: I. II. III. IV. V. VI. a probléma megfogalmazása (pl. alkoholizmus) az elméleti hipotézisek ( feltételezések) felállítása operációanalízis (a hipotéziseinket közérthető formába öntjük (alkoholizmus fogalma) adatgyűjtési módszerek - publikált statisztikai adatok kettő elemzése - egyéni adatok formájában tárolt adatok másodelemzése - dokumentumok (sajtóközlemények, naplók, levelek) elemzése - megfigyelés (résztvevő és külső) - esettanulmány (egy esetet, személyt, intézményt vizsgál és ebből von le

általános következtetést) - kísérlet (a kutató szabályozza a megfigyelt jelenség feltételeit) - mélyinterjú (beszéltetjük, tudjuk mire vagyunk kíváncsiak) - kérdőív (zárt: előre meg vannak adva a válaszok egyéb kell. Nyitott: csak kérdések + hely a válasznak. Mintavétel nagysága általában 1000 fő)  reprezentatív minta: a résztvevő egyéneket véletlenszerűen választják ki minden társadalmi csoportból.  A kérdezőbiztosok felkészítése fontos feladat.  Név nélkül kell kitölteni a lapokat feldolgozás - kóddá ( a kérdőíveken szereplő válaszokat 0-9-ig besoroljuk) - differenciáljuk (név, -kor, -iskolai végzettség szerint) - elemzés (összevetés a hipotízissel) - javaslatok kidolgozása publikálás 10