Oktatás | Könyvtári ismeretek » Könyvtárak

Könyvtárak Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és ezen dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt. A tárolt információhordozókat rendszer (katalógus, regisztráció, magyarul jegyzék) szerint rendszerezik, archiválják és az olvasó(k) számára hozzáférhetővé teszik. Könyvtára (a magyar elnevezés a görög bibliothéka tükörfordítása) korábban bárkinek lehetett (akár öt könyvből álló is), manapság inkább a nagy mennyiségű könyvet tároló intézmények könyvgyűjteményeit nevezzük könyvtárnak. (Egész kis könyvtárat gyűjtött össze = sok könyve van.) A könyvtár története: Az Alexandriai Könyvtár (Bibliotheca Alexandrina) híresen nagy könyvtár volt az ókorban (I. Ptolemaiosz alapította i e 300 körül) Virágzása idején állítólag több mint 700 000 könyvet (tekercset) tartottak itt. Az Ószövetség görög

fordításának, a Septuagintának az elkészítése csak egy apró momentum volt a könyvtár életében (később aztán, egészen az újkori filológia ébredéséig ebből dolgoztak a bibliafordítók). A könyvtárosok: A könyvtár kezelője a könyvtáros. Az írástudás hajnalán mágikus hatalmú személy volt, a tudás birtokosa, aki eligazodott a könyvek labirintusában. Később bárki lehetett, aki tudott olvasni. Sok évszázados kihagyás után ma ismét létezik könyvtártudomány, egyetemen és főiskolán oktatják. A könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány (hírlap, folyóirat), egyéb kiadvány, illetve minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv (levéltári törvény) hatálya

alá tartozó irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot. forrás: 1997 évi CXL tvAlapvetően minden, a társadalom számára hasznos, nyilvánosságra szánt dokumentum. Könyvtártípusok: 1. ISKOLAI: 14-15 században alakultak ki, kezdetben egy volt a felsőoktatási könyvtárral Gyűjteményük kicsi, könnyen áttekinthető. az 1920-as években Klebersberg kultúrpolitikája és az általános tankötelezettség bevezetésével nő a jelentőségük. Például általános iskolai és középiskolai könyvtárak. 2. FELSŐOKTATÁSI: A 15 század után alakult ki, a filozófiai tudományfelosztás szerint, a karoknak, tudományágaknak megfelelően rendezték sorba a könyveket. Például ELTE könyvtára. Egy egyetemi karon belül lehetséges tanszéki könyvtár működtetése is A felsőoktatási könyvárak lehetnek egyben nyilvános könyvtárak is, de nem minden felsőoktatási könyvtár az. 3. NEMZETI: 18 század körül kezdtek kialakulni, többféle

módon Van, amit kifejezetten nemzeti könyvtár céljára alapítottak, ilyen a British Library. Gyakran királyi könyvtár része vagy egésze vált a nemzeti könyvtár alapjául. Nálunk gróf Széchényi Ferenc felajánlása és köteles példány rendelete adta az alapot, azaz itt nem királyi alapítás szolgált a nemzeti könyvtár létrehozására. 4. KÖZMŰVELŐDÉSI: 19 században alakult ki, kétféleképpen Az első a porosz út, amikor a gyűjtemény van központi helyen. A másik az ún Public Library, ahol a használat, több példányos beszerzés, szolgáltatás van a központban. Nálunk először ilyen Public Library a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt. 5. SZAKKÖNYVTÁR: A felhasználók szakképzettek vagy éppen képzésben résztvevők, specifikus igényekkel érkeznek, ezért a gyűjteményt is egy tárgy köré csoportosítják. Például Nemzeti Filmarchívum, Hadtörténeti Múzeum és Levéltár