Informatika | Középiskola » Információs rendszerek, az informatika fejlődés-története

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:118

Feltöltve:2010. április 10.

Méret:32 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Információs rendszerek, az informatika fejlődés története 1.Kezdetek A számolás története az emberiség történetével egyidős. Kezdetben az ujjait használta az ember, később kavicsokat, fonalakat, az eredményt barlang falába, csontba vagy falapokba vésve rögzítette. Golyós számológép az abakusz 3000 éves. Japán változata a szorobán Később az arab számok bevezetése, a helyiérték felismerése, a tízes számrendszer használata megszüntette az áttekinthetetlen számolásokat. Napier nevéhez fűződik a logaritmus felfedezése. 2.Mechanikai számológépek (fogaskerekes, fogasléces) Wilhelm Schickard csillagászattal foglalkozó német szerzetes (1623) négy alapművelet elvégzésére alkalmas gépet szerkesztett, ami tűzvészben elpusztult. Blaise Pascal 19 éves korában (1642-ben) készítette összeadásra és kivonásra alkalmas gépét, hogy megkönnyítse apja munkáját. A szerkezetet óraalkatrészekből építette meg összesen hét

példányban. Leibniz (1673) Pascal gépének továbbfejlesztése szorzásra és osztásra. 3.Mechanikus és elektromechanikus gépek Jacquard: (1805) programozható szövőszék, ahol lyukkártya tartalmazta a mintázatot. Babbage (1822) olyan számítógép működő modelljét mutatta be , amellyel a számításokat könnyebben és pontosabban lehetett elvégezni. Terveivel felfedezte a mai számítógépek működésének néhány alapelvét. A vezérlőutasítások bevitelére alkalmazta volna a Jacquard féle lyukkártyát. George Boole (1815-1864)kimunkálta a róla elnevezett Boole algebrát. Hermann Hollerith (1890) USA népszámlálás először alkalmazta a lyukkártyát statisztikai adatok tárolására ezzel megalapozta a gépi adatfeldolgozást. Németországban készült el Konrad Zuse (1939) jelfogókkal működő mechanikus rendszerű számítógépe. Bináris számrendszerre épült Aiken és társai USA-ban (1943) elkészítették Babbage analitikus

számítógépének modern változatát Harvard Mark I-et, választóvonal az 0. és 1 generáció között 4.Elektronikus gépek 1946-ban a Pennsylvaniai Egyetemen bemutatták az ENIAC nevű elektroncsöves külső vezérlésű gépet. Neumann János (1903-1957) magyar származású tudós a mai értelemben vett számítógépek működési elveit dolgozta ki. Neumann elvek az elektronikus működésű számítógép aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére legyen alkalmas, tárolt program alapján működjön, a programoknak és az adatoknak közös tárolója legyen, sorosan dolgozza fel a program által meghatározott utasításokat, a műveletek elvégzéséhez a kettes számrendszert használja, rendelkezik beviteli és kiviteli egységekkel, megfeleljen az univerzális Turing gépnek. Neumann elv felhasználásával készült el az EDVAC. Számítógép generációk 0.generáció mechanikus és elektromechanikus számítógépek 1.generáció elektroncsöves

számítógépek (negyvenes évek) 1943 és 1945 között épül meg az Electronic Numerical Integrator And Computer, rövidítve az ENIAC. 18 ezer elektroncso, 6000 kapcsoló, 1500 relé, 70 ezer ellenállás és 10 ezer kondenzátor volt a gépben. 333 szorzást és 5000 összeadást tudott másodpercenként elvégezni, s mintegy 500-szor volt gyorsabb a Mark I-nél. Működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult Terem méretűek voltak Gyakran meghibásodtak Műveleti sebességük alacsony Programozásuk kizárólag gépi nyelven történt 2.generáció tranzisztoros számítógépek (ötvenes évek) elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették helyigényük szekrény méretűre zsugorodott üzembiztonságuk megnőtt kialakultak a programozási nyelvek Az adattárolás mágneslemezen történt, műveleti sebességük 1 millió művelet másodpercenként. 3.generáció integrált áramkörök alkalmazása (hatvanas

évek) jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt megjelentek az operációs rendszerek a programnyelvek használata általánossá vált megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL) műveleti sebességük megközelítette az 10 millió művelet másodpercenként 4.generáció mikroprocesszoros gépek (hetvenes évektől) asztali és hordozható változatban is léteznek nagy mennyiségű adat tárolására képesek műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL) Ezek műveleti sebessége már 100 millió művelet másodpercenként 5.generáció létrehozására irányuló fejlesztési kísérletek 80-as évek elején Japánban kezdődtek meg Tulajdonságaik: A mesterséges intelligencia megjelenése Felhasználó orientált kommunikáció