Matematika | Diszkrét Matematika » Igazságfüggvények, normálformák

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:46

Feltöltve:2010. április 09.

Méret:27 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Igazságfüggvények, normálformák Minden kétváltozós műveletet felírhatunk a negáció, a diszjunkció és a konjunkció segítségével (A, AB, AB). ABAB AB(AB)(BA)(AB)(AB) AB(AB) AB(AB) AB(AB) ( (AB)  (BA) )(AB)(BA) A kettőnél több változós műveletek körében sem jutunk „lényegesen új” műveletekhez: az eddig megismert műveletekkel már az ítéletkalkulus minden lehetséges művelete kifejezhető. Az ítéletkalkulus minden művelete előállítható negáció, diszjunkció és konjunkció segítségével. A B C g(A,B,C) i i i h i i h h i h i h i h h i h i i h h i h i h h i i h h h h Tudjuk jól, hogy a diszjunkció akkor és csak akkor igaz, ha valamelyik tagja igaz . g értéktáblában 3 igaz sor van. Fejezzük ki g-t egy 3 tagű diszjunkcióval Az egyes tagokat konjunkciókkal fogjuk megadni úgy, hogy pontosan akkor legyenek

igazak, amikor azt g értéktáblázata előírja. g(A,B,C)=(ABC)  (ABC)  (ABC) Az egyes igazi soroknak megfelelő konjunkciós tagokat a következő módon építjük föl: amelyik változó értéke igaz, azt negálatlanul, amelyik hamis, azt negálva vesszük be a konjunkciós tagba. Pl: A B C D f(A,B,C,D) i h h i i h i h i i h h i h i egyébként h ABCD ABCD ABCD Vegyük ezek diszjunkcióját f(A,B,C,D)=(ABCD)(ABCD)(ABCD) Hasonló eljárással bármely értéktáblázat i értékű sorainak ismeretében felírhatunk egy olyan formulát, amelyben csak a  ,  ,  műveletek szerepelnek , és amelynek értéktáblázata azonos az adott értéktáblázattal. Ha a táblázatban nincs i értékű sor, akkor a keresett formula nyílván azonos h-val. Az így kapott formulákat diszjunktív normálformáknak nevezzük. DEF:

Diszjunktív normálforma : olyan diszjunkció, amelynek tagjai konjunkciók, e konjunkciók tagjai pedig változók vagy változók negáltjai. 2. Ha viszont egy értéktáblázat h értékű soraiból indulunk ki, akkor így járhatunk el: Minden h értékű sorhoz készítünk olyan diszjunkciót, amelynek tagjai a vizsgált sor változói, i értékűek negálva, h értékűek negálatlanul. Az adott sor szerinti értékeléssel diszjunkciónk minden tagja, így az adott diszjunkció is hamis lesz. E diszjunkciók konjunkciója azonos lesz a táblázat adta művelettel, hiszen ha e konj. valamely tagja hamis, akkor a művelet értéke is hamis Pl: A B C f(A,B,C) i h i h h h h h egyébként i (ABC)(ABC)f(A,B,C) -ha nincs hamis sor, akkor fi Konjunktív normálforma: formula, amely olyan konjunkció, amelynek tagjai diszjunkciók, e diszjunkciók tagjai pedig változók vagy változók negáltjai. Az ítéletkalkulus olyan formulái, melyekben csak  ,

 ,  műveletek szerepelnek és amelyekben a  jel csak puszta változókra vonatkozik, alkalmasak kapcsolók rendszeréből álló áramkörök leírására. Az egymástól független kapcsolóknak különböző, az egyállásúaknak azonos, a váltóállásúaknak pedig azonos, de ellentétes nagyságú változókat, a sorbakapcsoltaknak konjunkciót, a párhuzamosan kapcsoltaknak diszjunkciót feleltetve meg. Az említett formulák és áramkörök között megfeleltetést létesítünk. Az igaz ill a hamis logikai értéknek a vezető, ill. a szigetelő állapot felel meg