Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:308

Feltöltve:2010. április 08.

Méret:49 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A reformkor A reformkorra kétféle időbeli meghatározás van: 1, 1825-1848-ig (a pozsonyi országgyűléstől a forradalomig) 2, 1832- 1848-ig (a 32-es országgyűléstől a forradalomig) A reformkor a magyarság legpozitívabb korszaka. A mottója: „Jelszavaink valának: haza és haladás.” A haza az ország jogaiért való harc elszakadás nélkül A haladás az ország polgári, társadalmi átalakulására, a feudális struktúra felszámolására (jobbágy felszabadítás, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség) irányuló mozgalom. A reformkor egyik legjelentősebb alakja Gróf Széchenyi István (1791-1860). Apja: Széchényi Ferenc: múzeumalapító, festményeit, műkincseit és könyvgyűjteményét a nemzetnek ajándékozta, ezzel megalapítva a Nemzeti Múzeumot. Anyja: Festetics György nővére /Festetics György megalapította az első magyar gazdasági, - agrártudományokkal foglalkozó főiskolát, a Georgikont Keszthelyen/ Széchenyi István a

bécsi és a nagycenki kastélyban nevelkedett. Ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. Tudatosan „ön művelte” magát, sokat utazgatott, Angliában töltött idő alatt rádöbbent Magyarország elmaradottságára. Elméleti munkássága: 1825-1827-es országgyűlésen döntenek a 9-rendszeres bizottság újra életbe léptetéséről, ill. Széchenyi kijelenti, hogy 1 évi jövedelmét felajánlja egy magyar nyelvű akadémia fejlesztésére => Tudományos Akadémia 1830-ban kiadja Hitel c. művét, mely egy összefüggő reformprogram Széchenyi egy bécsi banktól kért hitelt birtoka fejlesztésére, de a magyar nemeseknek nem adnak hitelt az 1351. óta érvényben levő ősiség törvénye miatt (a föld el nem idegeníthető). Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény eltörlését, mert így kaphatnának a magyar nemesek hitelt a modernizáláshoz. Ezenkívül javasolja még :  a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását, mert

ők érdekeltek lennének a hatékonyabb munkában  a céhek eltörlését  a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet  a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor, de Sz. szerint a piacra kellene hagyni az árak alakulását  a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok  a nem nemesek birtok bírhatását (jus proprietatis) 1831-ben megjelenik a Hitel című munka taglaltja, mely egyfajta bírálat az arisztokrácia konzervatívabb képviselőjétől, Dessewffy Józseftől. 1831-ben megjelenik a Világ c. műve Ez igazából világosságot, fényt jelent Ebben a műben válaszol a támadásokra és a jobbágyság kérdését boncolgatja. 1833-ban megjelent Stádium c. művében minden fontosabb reformjavaslatát összesűrítve írja le 12 pontban. A konzervatív nemesek megorrolnak rá és meggyűlölik reformjaiért. Gyakorlati munkássága: 1827-28: megjelenik Lovakrul c. műve: melyben a

lótenyésztésről, a lóversenyről, a kaszinózásról ír, mint a közösségi élet fejlesztésére szolgáló lehetőségről, mely esélyt ad arra, hogy a nemesség összegyűljön és megvitassák a dolgokat. Megalakította a Nemzeti Kaszinót Emellett sokat tett Pest-Buda fővárossá fejlesztése érdekében is:  hajógyártás és téli kikötők építése  gőzzel hajtott hengermalom  Al-Duna szabályozása (Vaskapu 1831) => dunai gőzhajózás  ’40-es évek: Tisza szabályozása  selyemhernyó tenyésztés, selyem manufaktúra Pesten  ’40es évek: Pest-Vác első vasútvonal  Lánchíd megépítése, mely a fejlődés szimbóluma lett 1860-ban öngyilkos lett, fejbe lőtte magát. A reformkori országgyűlések: 1832-34es országgyűlés: sok fontos döntést hoznak. Elfogadták:  A Partium visszacsatolását =Részek (Erdély és a mai Román határ közti rész)  Nem nemes is lehet felperes=törvény előtti egyenlőség kezdete 

A törvények nyelve a latin helyett a magyar lett  A Nemzeti Múzeumnak fél millió Ft-ot ajánlottak fel  Gyűjtést rendeznek a Nemzeti Színház javára  A Lánchídon mindenkinek kell fizetnie hídpénzt Nem fogadták el azonban a Kölcsey által felhozott önkéntes örökváltságot. 1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket irtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyarországon. 1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság és a zsidóság emancipációja mellett foglal állást. 1835-ben elhunyt I. Ferenc és V Ferdinánd követi a trónon, azonban a gyakorlatban a hatalmat kancellárja, Metternich

gyakorolja.1836-ban megtorló intézkedéseket hoznak és sok reformer politikust bebörtönöznek. Pl: Országgyűlési Ifjak és vezetőjük, Lovassy László 1837-ben Kossuthot és Wesselényit is lecsukják. Lovassy beleőrült, Wesselényi megvakult, Kossuth épségben túlélte a börtönben töltött időszakot.1840-ben engedik ki őket, minekután a ’39-40’es reform országgyűlésen a magyarok megegyeztek a bécsi udvarral, hogy amnesztiáért cserébe újoncokat küldenek a seregbe. Ezen az országgyűlésen elfogadják még:  Az önkéntes örökváltságot  A váltótörvényt  A szabad gyáralapításról szóló törvényt  A zsidóságnak szabad költözködési jogot adtak, kivétel a bányavárosokban Kossuth Lajos (1802-1894): Monokon született nemesi értelmiségi családban. Jogi tanulmányokat folytatott, vármegyei tisztviselő ügyvéd lett. Egy távollevő főrendet helyettesítve jutott el az 1832-36os országgyűlésre, ahol kézzel írott

Országgyűlési Tudósításokat szerkesztett, amiket aztán tudósítás céljából szétküldött a vármegyéknek. 1837-től a Törvényhatósági Tudósításokat kezdeményezte. Kossuthot a cenzúra megsértése miatt ítélték el 1841-ben felajánlják neki a Pesti Hírlap szerkesztését, amelyet 1844-ig ő csinál. A lap rendkívül népszerű lesz, ő 2 szerkeszti meg a modern politikai újságírást, a vezércikk műfaját, témája pedig a gazdasági és társadalmi problémák. Elméleti programja:  Kulcseleme az érdekegyesítés, a társadalmi összhang megteremtése, melyet ő a kötelező örökváltság bevezetésével kíván elérni.( a jobbágyok nem tudják kiváltani magukat, ezért az államnak kell szavatolnia a felszabadítást)  A sajtószabadság  A közteherviselés  A törvény elötti egyenlőség Gyakorlati programja: o 1841-ben az iparegyesület megszervezése o 1842-ben az ipari kiállítás megrendezése, a magyar termékek

forgalmazása o kereskedelmi társaság szervezése o Védővám módszer: Kossuth egy osztrák közgazdász, Friedrich List módszerével próbálja védeni a magyar árukat, mivel a külföldi áruk (osztrák,cseh) minősége legalább olyan jó, de az áruk kevesebb, ezért mindenki azokat veszi o 1844-ben megalakult a Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 éven keresztül csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha a megfelelő hazai termék hiányzik, egyébként csak magyar árut vesznek. Ez úton kivántak a magyar gazdaságnak tőkét biztosítani a fejlődéshez. Kossuth és Széchenyi vitája Széchenyi a Kelet Népe c. vitairatban bírálja Kossuthot a nagy szenvedélyű reformirományaiért. Kossuth válaszként megírja a nem kevésbé szenvedélyes Feleletet Más társadalmi rétegekből származtak és mind a kettőjük a saját társadalmi rétegének szánta az irányítást. Széchenyi békésen, óvatosan, az osztrákokkal a viszonyt táplálva politizál,

míg Kossuth nem kímélte sem az arisztokráciát, sem az osztrákokat. Magyarország a forradalom elött 1843-44’es o.gy: 3 fontos törvényt fogadtak el - a magyar nyelv lett az államnyelv - nem nemesek is birtokolhatnak nemesi javakat - nem nemesek is betölthetnek bármilyen közhivatalt 1840’es évek közepén megkezdődött a reformok visszaszorítása, az adminisztrációs rendszer, mely szerint ha a főispán nem tartózkodik a megyében, akkor bécsi érdekeltségű adminisztrátornak kell helyettesítenie. Centralisták: Br. Eötvös József, Szalay László, Csengeri Antal, Trefort Ágoston; reformerek, szabad önkormányzatokon nyugvó, központosított államot akartak létrehozni, ezért Kossuthtal is vannak vitáik. Kossuth az ú.nmunicípialistákhoz tartozott, akik ragaszkodtak még a vármegyékhez K szerint a centralisták túl gyorsan akarják a változást, Magyaro. Még nem áll készen rá 1846-ban a gallíciai (Magyaro-tól É-K-re) tartományban a lengyel

nemesek fellázadtak a bécsiek ellen a szabadságukért, de a saját jobbágyaik nem álltak melléjük, mert nem kaptak 3 örökváltságot és így elbukott a szabadságharcuk. Ennek kellene a magyarok számára intő példaként szolgálnia. 1846-ban megalakul a konzervatív párt, aminek a tagjai kisebb mennyiségű változást akarnak bevezetni. 1847. márc 15-én megalakul az ellenzéki párt, melynek vezetői : Kossuth, Deák F, Batthyány Lajos. Kiadnak egy nyilatkozatot a főbb tételeikkel: közteherviselés, kötelező örökváltság, sajtószabadság, népképviselet (a parasztoknak választójog), törvény elötti egyenlőség. 1847. végén volt az utolsó reformkori ogy, ahol kiújul Széchenyi és Kossuth vitája Széchenyi megírja a Politikai programtöredékeket, melyre Kossuth az iparegyesületi lapban, a Hetilapban válaszol. Megalakul még a Fiatal Magyaro. nevű csoport, melynek a legradikálisabb reformerek a tagjai: Petőfi S., Vasvári Pál, Irinyi 4