Földrajz | Középiskola » Bozó Bernát - A föld gömbhéjai, földrengéshullámok szerepe, időjárási frontok

2/1 Földrajz II. évf 01 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 01 26 tanár: Hegedűs Zsuzsanna I. tétel A) A föld gömbhéjai, földrengéshullámok szerepe a Föld mélyének kutatásában. B) Beszéljen az időjárási frontokról. C) Elemezze a TK 184. o 150, 196 o 160, 202 o 167 ábráját Éghajlat alakító tényezők: 1., egyenlítőtől való távolság 2., az óceánoktól való távolság 3., domborzat (a tengerszint feletti magasság) Nevezetes földrajzi fokok:  Északi Sarkpont (ÉSP)  Északi Sarkkör (ÉSK) – 66,5°  Ráktérítő (RT) – északi szélességi 23,5°  Egyenlítő (E) – 0°  Baktérítő (BT) – déli szélességi 23,5°  Déli Sarkkör (DSK) – 66,5°  Déli Sarkpont (DSP) A. A földgömb héjai: a Föld kora kb 4,6 milliárd év Lassú lehűlés következett be A Föld gömbhéjakra tagozódott, ennek oka a lehűlés, a nehézségi erő és a tengelykörüli forgás. A Föld egyenlítői sugara 6378km, a sarki

sugár pedig 6351km. A föld felső szerkezetét közvetlenül csak 10 – 12km mélyen tudják vizsgálni. Belső szerkezetének vizsgálatához a földrengéseket vizsgálják (ezeket mesterségesen, robbantásokkal végzik), ahol a Föld belső szerkezete megváltozik, ott a rengéshullámok irányukat megváltoztatják. A mérésekből kiderült, hogy a Föld belső szerkezete gömbhéjas A gömbhéjak idegen neve geoszférák. A gömbhéjak kívülről-befelé:  levegőburok (atmoszféra)  vízburok (hidroszféra)  kőzetburok (litoszféra)  köpeny  földmag A víz, a levegő és a kőzetburok alkotja az élet színterét, a bioszférát. Ezek bármelyikének a hiánya lehetetlenné tenné az életet, ill. nem is jönne létre A föld szilár burkolatai: 1. földmag a. belső b. külső 2. köpeny a. alsó b. felső a köpeny felső, szilárd része asztenoszféra 3. kéreg 2/2 Földrajz II. évf 01 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 01 26

tanár: Hegedűs Zsuzsanna Litoszféra = kéreg + felső köpeny felső szilárd része A Föld korával, történetével, szerkezetével foglakozó tudomány a geológia vagy más néven földtan. B. Időjárási frontok: akkor keletkeznek, amikor különböző hőmérsékletű légtömegek találkoznak Légtömegeknek nevezzük az azonos hőmérsékletű, szennyeződésű, páratartalmú levegőt. Hidegfront: akkor keletkezik, ha hideg levegő érkezik oda, ahol melegebb van. Az érkező nehezebb hideg levegő hirtelen magasba emeli a meleg levegőt, mozgása gyors, keskeny sávban záporeső keletkezik. Betörési frontnak is nevezzük Melegfront: meleg levegő hideg levegőjű helyre érkezik. Az érkező könnyű meleg levegő felsiklik a hideg levegőre, mozgása lassul, széles sávú, több napig tartó csapadékos időjárást okoz. Felsiklási frontnak is nevezzük A frontok megváltoztatják a légnyomást is. C. Amikor egy diagramot vizsgálunk, akkor természetesen nem

tudjuk melyik éghajlatnak a diagramját vizsgáljuk. A diagramokon látjuk a szélességi fokokat, és ebből megállapíthatjuk, hogy melyik éghajlati övezet éghajlatát vizsgáljuk a diagramon Ezek után vizsgáljuk meg a tengerszint feletti magaságot, ennek csak 1000m felett van jelentősége. Évi középhőmérsékletet és csapadékmennyiséget mindig viszonyítanunk kell A középhőmérsékletet mondjuk Magyarországéhoz, a csapadéknál meg évi 550mm-nél kevesebb kevés csapadékot jelent, míg az 550-900mm-ig közepes, 900mm felett pedig sok csapadékot jelent Miután ezeket megállapítottuk, csak ekkor kezdünk hozzá magának az éghajlati diagramnak az elemzéséhez. A lap felső szélén a hőmérsékletet, a belső szélén a csapadékmennyiséget, a X koordinátán a hónapokat látjuk A fekete vonal a hőmérsékletet jelenti, az oszlopdiagram a csapadékot Azt érdemes megnézni, hogy milyen szélsőséges értékek vannak (Órán elemzett diagram: A fentiek

alapján megállapíthatjuk, hogy ennek az időjárásnak a tele enyhe, a nyara hűvös Csapadéknál azt láthatjuk, hogy viszonylag sok és egyenletes mennyiség Összegezve: melyik az az éghajlat, amelyik az északi mérsékelt övezetben található, a tele enyhe, a nyara hűvös, a csapadék sok és egyenletesen oszlik meg? Ez az óceáni éghajlat.)