Nyelvtanulás | Magyar » A határon túli magyarság nyelvhasználatáról

A határon túli magyar nyelvűség 1. Kb 4 millió magyar anyanyelvű ember határainkon túl (Burgenland, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság) 2. Kisebbség: az a népcsoport, amely nem anyanyelvi területen él a) nemzetiségi, b) nyelvi, c) vallási kisebbség 3. A magyar nyelvi kisebbség a) történelmi kisebbség: a történelmi Magyarországtól más országokhoz csatolt területeken (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia) b) bevándorló kisebbség:  a Kárpát-medencén kívülre kivándorolt magyarok  moldvai csángók 4. A magyar kisebbség nyelvhasználata: a) kettősnyelvűség: ugyanazon nyelv irodalmi és más változatának egyidejű használata b) kétnyelvűség: két különböző nyelv együttes használata  egyéni kétnyelvűség (pl. családon belül)  közösségi (kollektív) kétnyelvűség (pl. hivatalokban, iskolákban, közéletben) Pl a magyarok kisebbsége A domináns nyelv hatása a másik nyelv

használatára: szóhasználatban (szókölcsönzés) nyelvtani rendszerben kiejtésben c) kevertnyelvűség: a két nyelv olyan szintű keverése, hogy már nem állapítható meg, hogy melyik nyelvet használja valaki. 5. Nyelvi politika határainkon túl: a) kollektív jogok szükségessége a kisebbségben élő magyarok anyanyelvének fennmaradásához b) A jogok gyakorlása (nyelvpolitikai intézkedések): – anyanyelvi oktatás az iskolákban és a felsőoktatásban – anyanyelvi tömegkommunikáció – anyanyelvi hagyományápolás a kulturális életben c) A jogok gyakorlásában szerepet kapnak: – az állam – az anyaállam (kulturális kapcsolatok) – a kisebbségi közösségek