Történelem | Középiskola » Bozó Bernát - Erdély aranykora, rendi és abszolút monarchia, invesztitúra háború

Alapadatok

Év, oldalszám:1999, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:73

Feltöltve:2010. február 26.

Méret:23 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

2/1 Történelem II évf. 13 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 04 17 tanár: Gresó Tiborné A) A Bocskai felkelés. Erdély aranykora B) Hasonlítsa össze a rendi és az abszolút monarchiát! C) Mit tud az invesztitúra háborúról? A. 1591-ben I Rudolf Habsburg uralkodó háborút indít a török kiűzésére Ez a 15 éves háború, amelyet Spanyolország, a pápa és Erdély is támogat A háború miatti magas adók, a zsoldosok fosztogatása, a protestánsok üldözése és a magyar nagybirtokosok ellen indított hűtlenségi perek a magyarokat a Habsburgok ellen fordítják. Basta György császári generális Erdély kormányzója teljesen kifosztja Erdély lakosságát 1604-ben Felső- és KeletMagyarország területein fegyveres felkelést robbant ki Bocskai vezetésével A Habsburgok Bocskai ellen is pert indítottak, ő azonban megnyerte magának a hajdúkat (marhahajcsárok), és elfoglalták a felvidék egy részét 1605-ben török segítséggel

elfoglalja az egész felvidéket és Erdélyt, ahol fejedelemmé választják. A szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé is megválasztja A szultán koronát küldött neki, amit Bocskai visszautasított 1606-ban megkötöttek a Habsburgok a felkelést lezáró bécsi békét, amely vallásszabadságot ad a protestánsoknak, megerősíti a rendi alkotmányt és elismeri Erdély függetlenségét Bocskai a saját birtokain letelepíti a hajdúkat, és mentesíti őket minden alkalmi és földesúri szolgáltatás alól 1606-ban Bocskai közvetítésével a bécsi udvar és a török porta is megkötötte a 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki békét. Erdély: 1613 – 1629-ig Bethlen Gábor Erdély fejedelme, aki megteremti Erdély aranykorát. Intézkedései: visszaszerzi a jogtalanul szétosztott javakat; alkalmi monopóliumot vezet be a higany, a méz, a viasz, a szarvasmarha kivitelére; fejleszti az ipart, külföldi mestereket és bányászokat telepít le;

állandó zsoldos hadsereget szervez; a kormányzásban háttérbe szorítja a rendeket és megerősíti a fejedelmi hatalmat (hatalmát az is segíti, hogy az erdélyi arisztokrácia szegény volt és nem tudott magánhadsereget fenntartani); kiváltságot ad a mezővárosoknak, támogatja a középrétegeket; védi a jobbágyságot; pártfogolja a tudományt és művészeteket; támogatja a szegények külföldi egyetemi tanulmányait; Gyulafehérváron protestáns főiskolát és könyvtárat hoz létre. 1618-ban megkezdődik a 30 éves háború, és Bethlen csatlakozik Pfalzi Frigyes cseh királyhoz, és szembefordul a Habsburgokkal. 1620-ban a besztercebányai országgyűlésen Magyarország királyává választják, de ezt visszautasítja. 1621-ben II. Ferdinánddal megköti a nikolsburgi békét, amelyben visszaadja az osztrákoknak magyarországi területfoglalásai nagy részét Uralkodásának 16 éve alatt gazdaságilag és kulturálisan fejlett országot hozott

létre, amely be tudott kapcsolódni az európai államok rendszerébe. B. VI A tétel rendi eleje és az I C tétel C. XI – XIII században a papok és a császárok hatalmi vetélkedése az invesztitúra háborúk Az invesztitúra, vagyis a püspöki hivatalba való beiktatás (tulajdonképpen a püspöki hatalmat képviselő jogar, gyűrű, pásztorbot átadása), ennek a jogát a császárok gyakorolták. Ezt a jogot a pápa magának követeli. Az első harcot VII Gergely pápa és IV Henrik né- 2/2 Történelem II évf. 13 tétel készítette: Bozó Bernát; dátum: 99. 04 17 tanár: Gresó Tiborné met-római császár vívta. A pápa kiátkozta Henriket az egyházból, ezért 1077-ben Canossa városában megkövette a pápát, hogy az átok alól feloldozást nyerjen (Canossa-járás). A második összeütközésre 1122-ben II. Callixtus pápa és V Henrik német-római császár között került sor, és ennek lett eredménye a wormsi konkordátum (megegyezés), amely

szerint a püspököknek a pápa adta át a pásztorbotot és a gyűrűt, a császár meg a jogart. A harc lezárása 1123-ban az I. lateráni zsinaton történt 1176-ban Legnanonál Barbarossa Frigyes vereséget szenved III. Sándor pápától, akit az itáliai városok is támogattak. Az utolsó összecsapásra IX Gergely pápa és II Frigyes között került sor, ennek következtében Németország önálló tartományokra esik szét