Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Közpénzügyek

KÖZPÉNZÜGYEK 1. AZ ÁLLAM ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IRÁNTUK MEGNYILVÁNULÓ KERESLET JELLEMZŐI. AZ ÁLLAM FUNKCIÓI ÉS AZOK TARTALMA Az állam által nyújtott szolgáltatások: Az állam által nyújtott szolgáltatások jellemzően az emberre irányulnak, az ember fizikai, biológiai és szellemi, érzelmi lényére. A szolgáltatások lehetnek anyagi és nem anyagi jellegűek Megkülönböztethetünk közvetlen pénzbeli szolgáltatásokat (pl családi pótlék, szociális segély) ill. ingyen vagy térítési díj ellenében, meghatározott szervezeti keretek között nyújtott természetbeni szolgáltatásokat (pl. eü, oktatás) Az állam által nyújtott szolgáltatások iránt megnyilvánuló kereslet jellemzői: Tekintettel arra, hogy a közjavaknál az ár, mint piaci kategória alapesetként nem érvényesül, a fogyasztásukra irányuló kereslet: végtelen és a legjobb minőségre irányul nem függ a fogyasztó jövedelmétől a fogyasztó nem

mérlegel a különböző változatok között Kialakul a fogyasztó kettős arculata. A közös költségvetésbe igyekszik minél kevesebbet befizetni és igyekszik minél többet kivenni. Befizetéseit minimalizálni, fogyasztását maximalizálni akarja Az állam funkciói és azok tartalma Allokációs funkció: A rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának a megoszlása a magánjavak és a közjavak, valamint azok egyes elemei között. Elosztási funkció: Az újraelosztási funkció alapján az állam szerepe a jövedelmek újraelosztása a méltányosság és az igazságosság etikai elvei alapján. (adók és támogatások) Stabilizációs funkció: Segíti a gazdasági növekedést, a versenyt, az árstabilitást, a külső‐belső egyensúly és a magas szintű foglalkoztatás megteremtését. (monetáris és fiskáliseszközök alkalmazásával) A társadalom, a gazdaság működésének jogi kereteit meghatározó funkció: az állam feladat, hogy

meghatározza és betartassa, illetve betartsa társadalom és a gazdaság működésének jogi kereteit. Az általa meghatározott jogi keretek behatárolják saját működési lehetőségeit is. Közpénzügyek: 1 / 7 1 Önfenntartó funkció: a fenti funkciók megvalósításhoz az állam létrehozza a célnak megfelelő intézményrendszert, valamint gondoskodik annak működéséről. (pl a költségvetési szervek, MNB, a bíróságok és az államigazgatási szervek.) 2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FELADATAI ÉS 2 AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK KÖRE. Az államháztartás fogalma: Állami feladatokat ellátó rendszer, az állam a jövedelmek egy részének elvonásával és azok újraelosztásával elégíti ki társadalmi szükségleteit, gazdasági tevékenységet végez. Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás

állami feladatait ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az államháztartás alrendszereinek feladatai és az ehhez kapcsolódó bevételek és kiadások köre: Központi költségvetés: Az érvényességi idő alatt a teljesítendő jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket teljesíti. Bevételei: Adó és adójellegű bevételek ‐ Gazdálkodó szervek befizetései (különböző adók, pld. vállalkozási adó, bányaadó, ) ‐ Fogyasztáshoz kapcsolódó adók (áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó) ‐ Lakosság befizetései (szja, más adóbefizetések, illetékbefizetések, járulékok) Költségvetési szervek befizetései (működési bevétel, vállalkozói bevétel, eszközértékesítés) Egyéb bevételek (adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek, kincstári vagyonnal kapcsolatos bevételek) Kiadásai: Az állami feladatok ellátásának finanszírozása, illetve támogatása: gazdálkodó szervek

támogatása, foglalkoztatók támogatása, normatív támogatás, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, lakástámogatás, családtámogatás, szociális juttatások. Államháztartás alrendszereinek támogatása: Elkülönített Állami Pénzalapok, Társadalombiztosítási Alapok, Helyi Önkormányzatok. Állami adósságszolgálat: Adott évre jutó hiteltörlesztés, részben, vagy egészben átvállalt lakossági hitelek kamatai, állami kezességvállalás beváltása. Közpénzügyek: 2 / 7 Egyéb kiadások (egy részük állandó pl. költségvetés tartaléka, más részük változó kiadás) Helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok: A helyi önkormányzatok feladatait a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint egyéb törvények (pld. közoktatásról, szociális ellátásról szóló törvények, stb.) írják elő (Az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről

és oktatásról, az egészségügyi‐ és szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, a nemzeti és kisebbségi jogok érvényesüléséről való gondoskodás.) Bevételei: Saját bevételek: helyi adók, nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj, átvett pénzeszközök, környezetvédelmi és műemléki bírság, vadászati jog haszonbérbe adása, egyéb bevételek. Átengedett központi adók: személyi jövedelemadó 40 %‐a, gépjárműadó, illetékek 50 %‐a, termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó. Állami támogatások: jellemzői: normativitás, feladatarányosság, szolidaritás, területi kiegyenlítés, társulásos feladatmegoldás ösztönzése. Címzett támogatás: beruházások, rekonstrukciók megvalósítására, Ogy. egy alkalommal dönt Céltámogatás: legalább 1 milliárd forintot beruházási összköltségű önkormányzati beruházásokhoz igényelhető.

Vízgazdálkodás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás keretein belül Központosított előirányzatok: településüzemeltetési feladatok, esélykiegyenlítést szolgáló feladatok, szociális és gyermekvédelmi alap‐ és szakellátások, intézményi ellátások, önkormányzati közoktatási feladatok, közművelődési és közgyűjteményi feladatok. A normatív hozzájárulások feltételrendszerét az éves költségvetési törvény, másrészt külön jogszabályok határozzák meg. Egyéb bevételek: OEP‐től kapott támogatás, hitelintézettől felvett kölcsön, kötvénykibocsátásból befolyt bevétel. A társadalombiztosítás: 3. AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI, ÉS AZOK HATÁSA A GAZDASÁGRA. Belföldi megtakarítások bevonása: Az értékpapír kibocsátás hatása a gazdaságra: Ha a deficit nagy és az állam értékpapírt bocsát ki, akkor a gazdasági szereplők megtakarításainak

egy része az állampapír megvásárlására fordítódik. Ez Közpénzügyek: 3 / 7 3 azt jelenti, hogy a lakosság finanszírozza az állami hiányt és a megtakarításokra pályázók egy része elesik ezektől a megtakarításoktól, mert kiszorította őket az állam. Belföldi megtakarítások bevonása pénzteremtéssel: A modern pénz hitelpénz. Kétféleképpen lehet pénzt teremteni, hitelnyújtással és devizavásárlással. Hitelt a kereskedelmi bankok és a Jegybank nyújthat, tehát vagy a kereskedelmi bankok, vagy a Jegybank finanszírozza az állami költségvetést. Pénzteremtés esetében csökken a pénzegységnyi értéke, ezért tilos az EU‐ban és 1997. óta Magyarországon is a költségvetési hiány Jegybank általi finanszírozása. Külföldi megtakarítások bevonása: A külföldi megtakarítások bevonása történhet külföldi hitelfelvétellel államoktól, magánbankoktól, vagy pedig magyar állampapír külföldön külföldi pénzben

külföldi bankok, vagy magánszemélyek részére való értékesítése útján. Ebben az esetben a külföldi megtakarítását vonjuk be, vagyis külföldiek finanszírozzák a magyar költségvetési hiányt és a külföldi beruházók egy része esik el a külföldi megtakarításoktól. Állami vagyontárgyak privatizációja: A privatizációs bevétel mindig egyszeres bevétel, ezért az állami vagyontárgyak privatizációja nem elsődleges deficitfinanszírozási szempont, hanem az állami vagyon privatizációjába természetszerűen illeszkedő tevékenység. Fontos, hogy az állam olyan vagyontárgyakat adjon el, amelyet más jobban tud hasznosítani és az így kapott pénzt a következő évi adósság finanszírozására lehet fordítani. Tehát sosem szabad azért eladni egy állami vagyontárgyat, hogy abból a költségvetési hiányt finanszírozzuk. 4. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV FOGALMA, AZ ALAPÍTÓ OKIRAT KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV

GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK ÉS VEZETŐJÉNEK FELADATAI. A költségvetési szerv fogalma: A társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló állami vagy önkormányzati feladatokat alaptevékenységként lát el, ellátási kötelezettséggel végzi, nem haszonszerzés céljából, szakmai és gazdasági felügyelet mellett folytatja. Az alapító okirat kötelező tartalmi elemei: A költségvetési szerv alapítását alapító okiratban kell rögzíteni. A költségvetési szerv az Államháztartási Hivatal által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre az alapító okiratban meghatározott hatállyal. (A költségvetési szerv az alapító okiratban meghatározott feladat illetékességi és működési körét saját hatáskörben nem változtathatja meg.) ‐ A költségvetési szerv nevét, székhelyét Közpénzügyek: 4 / 7 4 ‐ Állami feladatként ellátandó alaptevékenységét ‐ Gazdálkodási jogkörét ‐

Alapító szerv nevét ‐ Felügyeleti szervét ‐ A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét ‐ Az ellátható vállalkozási tevékenység körét, mértékét 5 A költségvetési szerv gazdasági szervezetének feladatai: Tervezés, előirányzat‐felhasználás, előirányzat‐módosítás, üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, felújítás, bankszámla‐kezelés), vagyonhasznosítás, könyvvezetés munkaerő‐gazdálkodás, (számvitel), beszámolás, pénzkezelés (házipénztár‐, mindezekkel kapcsolatos adatszolgáltatás. A költségvetési szerv vezetőjének feladatai: ‐ közvetlenül irányítja és ellenőrzi (ez kötelezettség számára) a gazdasági szervezetet, ‐ iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek gazdasági munkájához (a költségvetési szerv alaptevékenységével kapcsolatos tudnivalók szempontjából) és ellenőrzi azt, ‐ gazdasági intézkedéseket hoz, ‐ felelős

a szervezet működéséhez szükséges jogszabályok betartásáért. A költségvetési szerv vezetője nem hozhat a gazdasági vezető előzetes ellenjegyzése nélkül gazdasági kihatású döntést, mivel éppen a gazdasági vezető a felelős ezekért a döntésekért, a költségvetés végrehajtásáért. 5. ISMERTESSE AZ INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK RÉSZFELADATAIT, A BÁZIS ALAPÚ TERVEZÉS LÉNYEGÉT, FOLYAMATÁT! MELYEK A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT VÁLTOZTATÁSOK MÓDJAI? Költségvetés tervezésének részfeladatai: A költségvetési szerv által ellátandó feladatok számbavétele: ‐ Számba veszi az Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységi feladatokat. ‐ Felméri a feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket is. (Pld létszámadatok bér, stb.) ‐ A szervezet szükséges átalakításának számbavétele (Pld. fejlesztések, stb) Közpénzügyek: 5 / 7 Bevételek és kiadások

számbavétele: Bevételek számbavétele: ‐ A működési bevételek, ‐ Felhalmozási‐ és tőkejellegű bevételek, ‐ Költségvetési támogatások, ‐ Pénzeszköz átvétel és ‐ Hitelek, értékpapírok bevételeinek számbavétele. Kiadások számbavétele: A kiadásokat előirányzatonként tervezzük. ‐ Működési kiadások, ‐ Végleges pénzeszköz átadás, ‐ Ellátottak pénzbeli juttatásai, ‐ Felújítási, felhalmozási kiadások, ‐ Hitelek, értékpapírok, kölcsönökhöz kapcsolódó kiadások tervezése. Pénzügyi egyensúly megteremtése: A kiadások és bevételek összevetése háromféle egyenleget adhat: 1. A kiadás több mint a bevétel. (a költségvetési szervek 99,9%‐ban ez van) 2. A bevétel több mint a kiadás. 3. A bevétel és a kiadás egyensúlyban van. Ha a bevétel és a kiadás nincs egyensúlyban, akkor meg kell teremteni a pénzügyi egyensúlyt. A pénzügyi egyensúly megteremtése

történhet, ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás: A bevétel növelése útján, ha ez nem megy, akkor A kiadás csökkentésével. Ha ez kevés, akkor deficit van és a negatív árkülönbözetet a központi költségvetés támogatásként biztosítja. (Ez a támogatás a központi költségvetés kiadási oldalán fog megjelenni.) A bázis alapú tervezés lényege, folyamata: A tervezés a költségvetési szerv előző évi tervezésének eredeti jóváhagyott előirányzatából indul ki és abból, mint bázisból kell eljutni a tárgyévi előirányzathoz. A bázis alapú tervezés folyamata: Szakfeladatok, szerkezeti változások felmérése, figyelembe vétele: Mivel a tervezés alapja az előző évi jóváhagyott előirányzat, ezért figyelembe kell venni az azóta történt változásokat és ez alapján korrigálni az előirányzatot. Közpénzügyek: 6 / 7 6 Szintre hozás (±): A tárgyévben, azaz a költségvetési évben az előző évi változások

hatását már egész évre figyelembe veszik. A szintre hozással tehát az előző évi változásokat átvezetik a tárgyévre és ez által megkapjuk a bázis előirányzatot. A bázis előirányzatot korrigálni kell a központi automatizmusokkal: ez jelenti az előzőek figyelembevételét, Ha a bázis előirányzatot korrigáljuk a központi automatizmusokkal, akkor megkapjuk az alap előirányzatot. Az alap‐előirányzat korrigálása a fejlesztésekkel: A költségvetési szerv tudomására hozzák, hogy milyen feladatokat, fejlesztéseket kell végrehajtania. Ez már fejlesztési többletnek minősül és az alap‐ előirányzathoz hozzá kell adni. Ekkor jön létre a költségvetési szerv költségelőirányzata bázis szemléletből. Költségvetési előirányzat változtatásának módjai: Az előirányzat módosítás lehet: Előirányzat növelés: Az előirányzat módosítás keretében előirányzat növelésnek minősül például egy kórházon belül egy új

kórházi osztály létrehozása. Előirányzat csökkentés: Az előirányzat módosítás keretében előirányzat csökkentésnek minősül egy kórházon belül egy kórházi osztály bezárása. Előirányzat zárolás: A zárolás átmeneti intézkedés, valamilyen oknál fogva időben zárolják a költségeket. Például egy cégnél van 30 szabad hely Tudja a vállalkozás, hogy félévkor 100 alkalmazottat el kell küldenie. Ekkor zárolja a 30 szabad helyet, nem vesz fel oda senkit és félévkor a 30 üres helyet megszünteti, így csak 70 embert kell elküldenie. Előirányzat törlés: Az előirányzat törlés nem mindig jár együtt zárolással. Például egy kórháznak soha többé nem lesz gégészeti osztálya és megszűnik félévkor. Tehát a költségvetésben ez úgy jelenik meg, hogy törlik a jóváhagyott előirányzatot. Mind a négy esetben a költségvetési szerv összkiadási költségirányzata változik, azaz vagy csökkenni, vagy növekedni fog. Ez

igaz a bevételi költségvetésre is, de még inkább a kiadási előirányzatokra Előirányzat átcsoportosítás: Előirányzat átcsoportosítás akkor történik, ha egy időben történik valamelyik előirányzat növelése és egy másik előirányzat csökkentése. Ekkor az egyik előirányzatot növelik a másik terhére Az előirányzat átcsoportosítás esetében a kiadások főösszege nem változik, csak belső módosítások vannak. Például nő az anyagköltség, ezért csökkentik egy másik kiadás előirányzati összegét, pld elhalasztják valaminek a javítását, stb. Közpénzügyek: 7 / 7 7