Alapadatok
Év, oldalszám:2010, 2 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:225
Feltöltve:2010. január 23.
Méret:39 KB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Az Anjouk, Károly Róbert és Nagy Lajos (1301-1308-ig Interregnum: nincsenek törvényesen elismert királyok. Anarchikus időszak, az Árpád-ház kihalásával több király jelölt létezik). Az Árpád-ház utolsó évtizedeiben megnő a főurak (= bárók = oligarchák) hatalma. Az országos méltóságok révén (bán, erdélyi vajda stb.) hatalmas területekhez jutnak (tisztség birtok). Egyikük sem elég erős, hogy királlyá koronáztassa magát. Legfőbb kiskirályok: (saját pénzt veretnek, adószedés, önálló hadsereg, önálló politika): 1. Csák Máté: Trencsén (Felvidék nyugati része), 2. Aba Amádé: Gönc (az ország keleti része), 3. Kán László: Déva (Erdély), 4. Kőszegi Miklós: Kőszeg (Dunántúl) A magyar trónjelöltek: 3 jelölt van a magyar trónra (ők oldalági rokonai a királyoknak): 1. Vencel (Cseh király fia), 2. A Bajor Ottó herceg, 3. Károly Róbert (V István unokája: V István lánya hozzámegy a nápolyi királyhoz Az ő fiúk
Károly Róbert.) Károly Róbert támogatói a Pápa és a horvát főurak. Ő az egyetlen király, akit 3-szor koronáztak meg. Először 1301-ben (13 évesen), de nem a szent koronával, mert cseh ellenfele elvitte a koronát. Másodszorra 1308-ban koronázták a Pápa által készített koronával és a magyar országgyűlés jóváhagyásával. Végül 1310-ben a szent koronával koronázták (Kán László szerezte vissza a cseh királytól). Károly Róbert (1308-1342): Legfőbb feladata a hatalom megszilárdítása. Legnagyobb ellenfelei a kiskirályok, főleg Csák Máté és Aba Amádé. A Rozgonyi csatában 1312-ben legyőzi őket A következő években a többi bárókkal is leszámol. Székhelye: Visegrád. (néhány évig Temesvár is volt a székhelye) A legyőzöttek birtokait a saját embereinek adományozza, honor birtokként. (a tisztségekhez kötött birtok). A békét (belpolitikai) csupán Zách Felicián merénylete zavarja meg. Károly Róbert
gazdaságpolitikája: Gazdasági reformját Nekcsei Demeter tárnokmester (királyi jövedelmek kezelője) dolgozza ki. A király bevételei nagy részét a 1. bányabérből nyeri: Magyarország ebben az időszakban Európában a leggazdagabb nemesfémekben. A bányabér a nemesfémekből származó jövedelem, amelyet a vállalkozók a kitermelt nemesfémekből a királynak fizetnek. A király a kitermelés egy részét a birtokosoknak adja. A király egy új, és értékálló aranyforintot bocsát ki (forint: Firenzei fiorino mintájára). Ez a legkeresettebb pénz abban az időben (az ezüst garas a váltópénze). Következménye: elesik a pénzváltás jövedelmétől és egy új adónemet vezet be, a kapuadót. Kapuadó: minden kapu után, amelyen egy szénával megrakott szekér be tudott menni. Még egy új adónem: a harmincad-vám. (külkereskedelmi vám): azoknak az áruknak, amelyek az országba kerültek a 30-ad részét be kellett fizetni. 2. Sóregálé A
pénzügyeket a királyi kamarák kezelték. Hadseregreform: A bandériumrendszer kiépítése: (bandérium: zászló) az egyházi és világi főurak saját zászlóaljuk alatt vezették hadba a sereget. Külpolitikája: 1351. Visegrádi királytalálkozó Oka: Szilézia birtoklása. A felek Nagy Kázmér Lengyel király, Luxemburgi János Cseh király és Károly Róbert. Kázmér lemond Sziléziáról, ezért János elismeri uralkodását törvényesnek. Kötnek egy gazdasági szerződést és megállapodnak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalban. NAGY LAJOS (1342-1382): Károly Róbert fia. 16 évesen kerül a trónra. Öccse András Békés hatalomátadás történik Károly Róbert összeházasítja Andrást Johanna nápolyi királylánnyal. Johanna gyűlöli Andrást. A koronázás után András összeesküvés áldozata lesz, meggyilkolják Johannára terelődik a gyanú. Lajos bosszúhadjáratot hirdet. Első, uralkodását követő legfontosabb lépése a Nápolyi
hadjárat elindítása 1347-ben. Johanna elmenekül Lajos feldúlja a várost, azonban többszöri próbálkozás után sem tud bosszút állni Johannán. 1352-ben a Pápa vet véget a háborúnak, de a nápolyi trónt nem sikerül megtartani. Az 1351-es törvények: születésük oka: - a nápolyi hadjárat sikertelensége, - pestisjárvány, - megelőzze a nemesek lázadását. Legfontosabbak: 1.) Megerősíti az Aranybullát (I), kivéve a birtokkal való szabad rendelkezést Ez megváltozik: a birtokot csak az egyenes ági leszármazott örökli, ha az nincs, akkor az oldalág, ha ez sincs, akkor visszaáramlik a birtok a koronára. AZ ŐSISÉG TÖRVÉNYE! 2.) Kimondja az egy és ugyanazon szabadság elvét: minden nemes jogilag ugyanolyan szabadsággal rendelkezik. 3.) Egységesíti a jobbágyterheket: pl a 9-ed adó egységesül (elsősorban szőlőre vetették ki). (Az ősiség törvénye és a 9-ed törvény egészen 1848-ig fennmarad) Külpolitikája: 1. A Károly Róbert
által elveszített Horvátország és Dalmácia visszaszerzése Velencétől A folyamatos harcok eredményeképpen az 1358-as zárai békében Velence lemond ezekről a területekről. 2. Hűbéri függésbe kerül Havasalföld és Moldva 3. Lengyel-Magyar Perszonálunió Nagy Kázmér Lengyel Király Nagy Lajos nagybátyja Mivel nincs örököse Kázmérnak, Lajos lesz az utódja. (1370-ben hal meg Kázmér) A király távollétében az anyakirályné, Erzsébet kormányozza az országot Krakkóból
Károly Róbert.) Károly Róbert támogatói a Pápa és a horvát főurak. Ő az egyetlen király, akit 3-szor koronáztak meg. Először 1301-ben (13 évesen), de nem a szent koronával, mert cseh ellenfele elvitte a koronát. Másodszorra 1308-ban koronázták a Pápa által készített koronával és a magyar országgyűlés jóváhagyásával. Végül 1310-ben a szent koronával koronázták (Kán László szerezte vissza a cseh királytól). Károly Róbert (1308-1342): Legfőbb feladata a hatalom megszilárdítása. Legnagyobb ellenfelei a kiskirályok, főleg Csák Máté és Aba Amádé. A Rozgonyi csatában 1312-ben legyőzi őket A következő években a többi bárókkal is leszámol. Székhelye: Visegrád. (néhány évig Temesvár is volt a székhelye) A legyőzöttek birtokait a saját embereinek adományozza, honor birtokként. (a tisztségekhez kötött birtok). A békét (belpolitikai) csupán Zách Felicián merénylete zavarja meg. Károly Róbert
gazdaságpolitikája: Gazdasági reformját Nekcsei Demeter tárnokmester (királyi jövedelmek kezelője) dolgozza ki. A király bevételei nagy részét a 1. bányabérből nyeri: Magyarország ebben az időszakban Európában a leggazdagabb nemesfémekben. A bányabér a nemesfémekből származó jövedelem, amelyet a vállalkozók a kitermelt nemesfémekből a királynak fizetnek. A király a kitermelés egy részét a birtokosoknak adja. A király egy új, és értékálló aranyforintot bocsát ki (forint: Firenzei fiorino mintájára). Ez a legkeresettebb pénz abban az időben (az ezüst garas a váltópénze). Következménye: elesik a pénzváltás jövedelmétől és egy új adónemet vezet be, a kapuadót. Kapuadó: minden kapu után, amelyen egy szénával megrakott szekér be tudott menni. Még egy új adónem: a harmincad-vám. (külkereskedelmi vám): azoknak az áruknak, amelyek az országba kerültek a 30-ad részét be kellett fizetni. 2. Sóregálé A
pénzügyeket a királyi kamarák kezelték. Hadseregreform: A bandériumrendszer kiépítése: (bandérium: zászló) az egyházi és világi főurak saját zászlóaljuk alatt vezették hadba a sereget. Külpolitikája: 1351. Visegrádi királytalálkozó Oka: Szilézia birtoklása. A felek Nagy Kázmér Lengyel király, Luxemburgi János Cseh király és Károly Róbert. Kázmér lemond Sziléziáról, ezért János elismeri uralkodását törvényesnek. Kötnek egy gazdasági szerződést és megállapodnak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalban. NAGY LAJOS (1342-1382): Károly Róbert fia. 16 évesen kerül a trónra. Öccse András Békés hatalomátadás történik Károly Róbert összeházasítja Andrást Johanna nápolyi királylánnyal. Johanna gyűlöli Andrást. A koronázás után András összeesküvés áldozata lesz, meggyilkolják Johannára terelődik a gyanú. Lajos bosszúhadjáratot hirdet. Első, uralkodását követő legfontosabb lépése a Nápolyi
hadjárat elindítása 1347-ben. Johanna elmenekül Lajos feldúlja a várost, azonban többszöri próbálkozás után sem tud bosszút állni Johannán. 1352-ben a Pápa vet véget a háborúnak, de a nápolyi trónt nem sikerül megtartani. Az 1351-es törvények: születésük oka: - a nápolyi hadjárat sikertelensége, - pestisjárvány, - megelőzze a nemesek lázadását. Legfontosabbak: 1.) Megerősíti az Aranybullát (I), kivéve a birtokkal való szabad rendelkezést Ez megváltozik: a birtokot csak az egyenes ági leszármazott örökli, ha az nincs, akkor az oldalág, ha ez sincs, akkor visszaáramlik a birtok a koronára. AZ ŐSISÉG TÖRVÉNYE! 2.) Kimondja az egy és ugyanazon szabadság elvét: minden nemes jogilag ugyanolyan szabadsággal rendelkezik. 3.) Egységesíti a jobbágyterheket: pl a 9-ed adó egységesül (elsősorban szőlőre vetették ki). (Az ősiség törvénye és a 9-ed törvény egészen 1848-ig fennmarad) Külpolitikája: 1. A Károly Róbert
által elveszített Horvátország és Dalmácia visszaszerzése Velencétől A folyamatos harcok eredményeképpen az 1358-as zárai békében Velence lemond ezekről a területekről. 2. Hűbéri függésbe kerül Havasalföld és Moldva 3. Lengyel-Magyar Perszonálunió Nagy Kázmér Lengyel Király Nagy Lajos nagybátyja Mivel nincs örököse Kázmérnak, Lajos lesz az utódja. (1370-ben hal meg Kázmér) A király távollétében az anyakirályné, Erzsébet kormányozza az országot Krakkóból
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
