Történelem | Középiskola » A felvilágosult abszolutizmus, avagy Magyarország a XVIII. században

A felvilágosult abszolutizmus, avagy Magyarország a XVIII. században FELVILÁGOSODÁS A XVIII. század az ész százada A felvilágosodás kezdete Jelmondata: „Sapere aude”- Merj a magad értelmére támaszkodni. A felvilágosodás jellemzői:  kritikus gondolkodás: a tekintélynél és a hagyománynál is fontosabb az értelem.  A természettudományos gondolkodás: az emberi törvényeknek összhangban kell lennie a természet törvényeivel (lásd: Newton).  A társadalom működésének törvényei állandóak és megismerhetők  létrehozható egy boldog társadalom.  Erős vallásellenesség: elveti a dogmákat (pl. Jézus Isten fia stb); szerintük elmaradott babonák ezek a dogmák.  Megfogalmazzák az emberi jogokat: alapvető személyes és politikai jogaink. (magántulajdon, vallás, szólásszabadság stb).  Megfogalmazódnak az úgynevezett szerződéselméletek (államelméletek): az emberek jogaikat egy önkéntes szerződésben átruházzák

az államra, ugyanakkor lemondanak bizonyos jogaikról, melynek fejébe az állam megvédi őket és bizonyos előnyökhöz juttatja. (munkát teremt számukra, ezért lemondanak bizonyos jogaikról)azonban joga van az embernek ezt a szerződést fölbontani, ha az állam megsérti szabadság és/vagy tulajdonjogait. A felvilágosodás társadalmi bázisa: polgárság: szalonokban, kávéházakban, akadémiákon cserélnek eszméket. Ekkor terjednek el a szabad kőműves páholyok Legfontosabb képviselői: 1) John Locke 2) Voltaire: vallás- és egyházellenes: „Zúzzátok szét a gyalázatost!” megteremti a filozófiai elbeszélés műfaját. Művei: Candide, Filozófiai ABC 3) Rousseau: államelméletének lényege a népfelség elve. A hatalom a nép kezében van, az egyéni érdekek alá vannak rendelve a közösségi érdekeknek. A legfontosabb államforma a köztársaság, de nincs szükség ún. képviseleti demokráciára vagy hatalommegosztásra, sem pedig pluralizmusra

(gazdasági, politikai, társadalmi stb. sokszínűség). Rousseau szerint ez nem jó Szerinte úgy kellene berendezni egy államot, mint amilyen Spárta volt. Művei: Társadalmi szerződés; Emile, avagy a nevelésről. 4) Montesquieu: a parlamentális monarchiát tekinti tökéletesnek. Az államberendezkedéseket a földrajzi környezet határozza meg, vagyis szükségszerű, hogy keleten – despotikus, Európa nagy államaiban – monarchiák, Európa kis államaiban – köztársaságok jöttek létre. A felvilágosodás legfontosabb szellemi terméke az Enciklopédia, avagy a Tudományok, művészetek és mesterségek értelmező szótára. Szerkesztője: Diderot és d’Alembert, de mellettük még 150 szerző írta. 28 kötetből és 60000 szócikkből áll. Abszolutizmus: az uralkodó korlátlan hatalmán nyugvó kormányzási rendszer. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS, AVAGY MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN Előzmények: A Szatmári béke évében új uralkodó kerül

Magyarország trónjára, III. Károly (1711-1740) Az ország helyzete: - nincs területi egység (Erdély kormányzóság), - Horvátország belső önállósággal rendelkezik. Országgyűlése a ZÁBOR A magyar törvények rá is vonatkoznak. - Temesköz: önálló katonai határőrvidék. Legfontosabb belpolitikai intézkedése: - Pragmatica Sanctio: a magyar rendel elismerik a Habsburgok nőági örökösödését, illetve kimondja az osztrák tartományok és Magyarország összekapcsolódását, amely (feloszthatatlan és elválaszthatatlan) (indivisibiliter et inseparabiliter) - Caroline Resolutio: kimondja és engedélyezte a protestánsok nyilvános vallásgyakorlását. Azonban bűntette a katolikusról a protestánsra való áttérést (reverzálás). Az állam berendezkedése: - a rendi dualizmus intézményei működnek, a rendi dualizmus részei: A törvénykezés folyamata: A király meghívó levelet küld a megyéknek. Ennek a tartalma, mi lesz az országgyűlésben

Ezt a megyegyűlés megvitatja és képviselőket küld követutasítással (végrehajtják, amit a megyében eldöntöttek. Úgy szavaznak) Az országgyűlésben: 1) megvitatja az alsótábla a határozatot, 2) átkerül a felsőtáblára, itt is megvitatják, 3) a felsőtábláról felirat formájában a királyhoz, aki ha elfogadja, szentesíti a törvényt. II. Központi intézmények Bécsben: 1) Kancellária: igazgatási kérdések, az ország működésének ellenőrzése (minden országnak volt egy kancelláriája). 2) Kamara: jövedelmek, adók kezelése. 3) Helytartó tanács: feladata: az uralkodói rendeletek végrehajtása. Vezetője a nádor Igazságszolgáltatás: Legfelsőbb szintje a Hétszemélyes tábla. A jobbágyok fölött az Úriszék döntött A legfelső szinten Hétszemélyes tábla királyi tábla 4 db kerületi tábla A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS Jellemzői: - A király a rendeket háttérbe, a bürokráciára támaszkodik - „Az Isten

kegyelméből” való uralkodó helyett a népét szolgáló uralkodó - Rendeletekkel kormányoz, az íróasztalánál ül, a legapróbb részletekig szabályoz Célja: felzárkózni Nyugat-Európához (Poroszország, Oroszország, Dánia, Svédország) Minden reform ennek a szolgálatában áll. MÁRIA TERÉZIA 1740-1780-IG URALKODOTT. Férje: LOTHARINGIAI KÁROLY Probléma: Osztrák örökösödési háború (Poroszország támad) Vitam et sanguinem – 1741 pozsonyi országgyűlés. Életüket és vérüket adják a királynőnek (gyakorlatilag az országot ajánlják fel a Haubsburgoknak, 35 ezer katonát állítanak ki a poszok ellen). Rendelet: 1. ÚRBÁRIUM VAGY ÚRBÉLI RENDELET: A jobbágyviszonyok állami szabályozása (a jobbágyok terhei a rendeletig: állam felé: hadiadó, porció, forspont. Földesúr felé: kilenced, ajándék (csirke, kacsak tojás, vaj), robot-ingyen munka, némi készpénz. Egyház felé: tized) Rögzítette a jobbágytelkek nagyságát és a

jobbágyi terheket. Csökken a pénzjáradék és a robot. 2. RADIO EDUCATIONIS: az oktatásügy állami szabályozása 1777-ben adta ki Csak alsó és középfokú oktatás szabályozása. 3. Tartalma: 6-12 év között kötelező az iskola Meghatározta az iskola típusát, az oktatás rendjét és tartalmát is. A tanítók állami képzéséről gondoskodik Létrehozta a kettős vámrendszert. Megszüntette a birodalom tartományai közötti határokat, vámokat, azonban fenntartotta Magyarország és a tartományok közötti vámhatárt. 4. A Jezsuita rend felszámolása Európa szerte II. JÓZSEF 1780-1790-IG URALKODIK Hosszú várakozás után kerül trónra, nem koronáztatja meg magát („kalapos király”). Ellenséges a rendekkel (több ezer rendeletet hoz). Első intézkedései egyházellenesek, az egyház politikát érintik. 1781 türelmi rendelet: vallásszabadság a protestánsoknak és a Görög-keletieknek (Ortodox). SZERZETES RENDEK FELOSZLATÁSA: A

betegápolással, és oktatással foglalkozókat is feloszlatja (Bencés, Ferences, Domonkos, Piarista, Jezsuita). VI. Piusz Pápa Bécsbe megy, megrpóbál ezen változtatni, de nem sikerül A JOBBÁGYRENDELET:  Megszűnik az örökös jobbágyi állapot.  Költözhetnek, szabadon házasodhatnak a jobbágyok.  Védi a magán tulajdonát Nyelv reform: Latin helyett a német lesz a hivatalos nyelv. Következmény: sokan elfordulnak „az állam első szolgájától”. Halálos ágyán a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével minden rendeletét visszavonja. Uralkodása hatása: a rendeleteit hatályon kívül helyezik. Nemzeti ébredés: az ország „Magyarkodik”, a Magyar ruha, nyelv, zene lázában ég. Színtársulatok jönnek létre, törvénybe iktatják a Magyar nyelv tanítását