Történelem | Középiskola » Az 1848-49-es szabadságharcról

Az 1848-49-es szabadságharc - 2010 1848. március 15-e: A Márciusi ifjak tüntetést szerveznek, amelyhez több ezer ember csatlakozik. 1) A Várba mennek, ahol kiszabadítják Táncsics Mihályt. 2) Követeléseiket 12 pontban fogalmazzák meg:  Sajtószabadság, cenzúra eltörlése,  Felelős magyar minisztérium,  Törvény előtti egyenlőség,  Közteherviselés,  Nemzetőrség,  Nemzeti Bank,  Unió Erdéllyel,  Magyar katonák hazahozatala. Következmény: Bécs meghátrál, az uralkodó engedményeket tesz. Megszületnek az Áprilisi törvények (új társadalmi és politikai berendezkedés jön létre). A legfontosabb Áprilisi törvények:  Eltörlik az úrbéli terheket (Magyarországon megszűnik a jobbágyság),  A kötelező örökváltság (a paraszt földet kap és az álam kárpótolja a földesurat),  Eltörlik az ősiség törvényét,  Eltörlik a papi tizedet,  Kiszélesítik a választójogot,  Eltörlik a cenzúrát,

 Létrejön az első független felelős magyar minisztérium (az országnak felelős, székhelye Pest-Buda. Az országgyűlés évente ülésezik Népképviselet alapján választanak). A miniszterelnök: Batthyány Lajos, Igazságügy: Deák Ferenc, Pénzügy: Kossuth Lajos, Közmunkaügy: Széchenyi István, Vallás és közoktatás: Eötvös József, Belügy: Szemere Bertalan, Hadügy: Mészáros Lázár, Ipar és mezőgazdaság: Klauzál Gábor. Bécs és a magyar kormány közötti kapcsolatot a király személye körüli miniszter tartja: Esterházy Pál. A kormány intézkedése: I) stabilizáció: (a béke-biztonság helyreállítása) 1) Problémák: a zsellérek miatt parasztfelkelések törnek ki. A kormány statáriumot hirdet (rögtön ítélő bíróság). 2) Pénz kell és hadsereg: a hadsereg egyik része a császári hadseregből hazatérő katona illetve toborzásból és a nemzetőrségből lett katonák. Ezek lesznek az első honvédzászlósok. 3) a

nemzetiségi konfliktus: a) románok: számarányuk Magyarország területén 19%. Jellemzőik: nacionalizmus, történelmi út felfedezése, kollektív, nemzeti jog követelése. Terjed a dákóromán eszme (saját magukat a római dák népektől származtatják). 1 b) szerbek és horvátok: 6%. Különösen az illirizmus eszméje terjed (a horvátok magukat az ókori illirek leszármazottjainak tekintik). A dél szláv népek egyesítése. c) Szlovákok: 14%. Pánszlávizmus: a szláv népek kulturális egységének megteremtése. d) rutének vagy kárpátukránok: A cigányságot és a zsidóságot nem tekintették nemzetnek. A magyarság számaránya Magyarországon 46 %. A nemzetiségi konfliktusok: A) Horvátok: az udvar kinevezi Jellasics tábornokot horvát bánná (sereget gyűjt). B) Szerbek: fegyveres konfliktus alakul ki a Vajdaságban. Mivel a magyar országgyűlés semmilyen engedményt (kollektív jogot) nem ad a nemzetiségeknek – ők a bécsi udvar mellé

állnak. II) A Habsburg-magyar viszony rendezése: - Bécs be akarja olvasztani a minisztériumokat, nem hajlandó tárgyalni. - Nem hajlandó fogadni a magyar képviselőket, - A fegyveres konfliktus elkerülhetetlen. Felkészülés: Kossuth és Szemere elrendeli az azonnali újoncozást. Szabad csapatokat toboroznak. Kibocsátják a Kossuth bankókat Szeptemberben felbomlik a kormány. Esterházy elmenekül, Széchenyi a döglényi szanatóriumba kerül. Megalakul a OHB (Országos Honvédelmi Bizottság). Elnöke Kossuth Lajos Az országgyűlés ráruházza a végrehajtó hatalmat. Támadás Magyarország ellen A szabadságharc katonai eseményei Katonai események: 1848-1849. Két nagyobb csata: - 1848. szeptember: Jellasics (Magyarország főparancsnoka) átlépi a Drávát, megindul Magyarország ellen. (kb 35 ezer katonával) Móga János a magyar hadsereg főparancsnoka Pákozdnál megállítja. - Esély Bécs elfoglalására: újabb felkelés tör ki (pl. felakasztják a

hadügyminisztert) Később ismerjük fel a helyzet jelentőségét. A magyar sereget (Móga) Schwechatnál megállítja Windischgrätz. Kossuth leváltja Mógát és Görgey Artúr lesz az új főparancsnok. A magyar hadsereg: kb. 100 ezer fő Tagjai: - császári sorezred (régen császári katonák voltak), - honvéd zászlóaljak, - lengyel-olasz-német légiók, - nemzetőrök, - népfelkelők. 80 ezer gyalogos, 10 ezer huszár, többi tüzér. Hiányosságok: nincs fegyver, lőszer, egyenruha. Az OHB államosítja az üzemeket 1848. december Lemondatják V Ferdinándot és unokaöccsét Ferenc Józsefet nyilvánították osztrák császárnak és magyar királynak. Támadást indít Windischgrätz vezetésével Magyarország ellen. Mellék hadszínterek: Felvidék: Schlick. A császáriak elfoglalják Eperjest és Kassát 2 Erdély: 1848 őszén hatalmas felkelés tör ki Erdélyben a románok között. Avram Janku a vezetője. Puchner elfoglalja Kolozsvárt, a Székelyföld

kivételével Erdélyt ellenőrzésük alá tudja vonni. Windischgrätz elindul Pest felé, Görgey kénytelen visszavonulni a Felvidékre (a területvesztés miatt Kossuth leváltja és Dembinszky Henriket nevezi ki fővezérnek.) Windischgrätz bevonul Pestre, Dembinszky azonban megütközik vele 1849. februárjában (Kápolnai csata). Elvesztjük A honvéd sereg visszavonul a Tisza mögé Következménye: Bécs kiadja az ún. Olmützi alkotmányt Tartalma: Magyarországot megfosztja a függetlenségétől és mint tartományt, beolvasztja a birodalomba. A magyar hadvezetés célja: egyesíteni a haderőket a Tisza mögé Ide vonul vissza a fősereg, amelyhez csatlakozik délről Vécsey és Damjanics, északról Guyon Richárd, akinek sikerült Brahisconál áttörnie az osztrák blokádot. Az ellencsapás sikere attól függött, lehet e tartani Erdélyt. Az erdélyi seregek főparancsnoka Bem József. Bem március közepére egész Erdélyt fölszabadítja Gábor Áron

műhelyében készülnek a magyar fegyverek. Tavaszi hadjárat: Kossuth Dembinszky helyett újra Görgeyt nevezi ki fővezérnek. Kb 50 ezer katona gyűlt össze a Tiszánál. Cél: az ellenség bekerítése és megsemmisítése Csellel próbálkoznak egy kisebb hadtest Pest felé indul, el akarják hitetni, hogy ez a főerő. Győzelmet is aratnak Hatvannál. A fősereg pedig dél felöl próbálja bekeríteni, azonban ez a Tápióbicskei csatában ez lelepleződik. Bár az Isaszegi csatában Windischgrätz vereséget szenved, kimenekül a gyűrűből. Következménye: új fővezér Windischgrätz helyett, Welden. További győzelmek: A magyar sereg észak felé indul. Győzelmeket arat Vác, Nagysalló, Komárom, (a szabadságharc legnagyobb csatája). Pest újra felszabadul 1849 tavaszán szinte egész Magyarország felszabadul – nem tűnt lehetetlennek a végső győzelem. 1849. áprilisában az országgyűlés a debreceni nagytemplomban kiadja a függetlenségi nyilatkozatot.

Tartalma: - Magyarország önálló, független állam, - kimondja a Habsburg-ház trónfosztását, - az új államforma: király nélküli királyság: INTERREGNUM. - az országot a kormányzó-elnök irányítja (Kossuth Lajos) (3 kormányzó-elnök van a történelemben: Hunyadi, Kossuth, Horthy). - a miniszterelnök Szemere Bertalan. Megalakul a Szemere-kormány A szabadságharc veresége: Bécs: győzelem minden áron. Erre egyedül nem képes, ezért segítséget kérnek I Miklós orosz cártól. 1849. júniusában indul az ellentámadás Az orosz-osztrák haderő létszáma 360 ezer fő A magyar sereg kb. 150 ezer fő Az osztrák főparancsnok Haynau (Brescai hiéna – gúnynév) Az orosz főparancsnok Paszkievics. Az orosz főerő Erdélyből jön a Tömösi-szoroson keresztül. Bem nem tudja őket megállítani A kormány: - népfelkelést hirdet, - kiegyezés a nemzetiségekkel (megszületik Európa első nemzetiségi törvénye). - a nemzetiségek széles körű anyanyelvi

és kulturális jogokat kapnak. Katonai események: 3 A magyar főerőket a Maros-Tisza vidékére (Arad) összpontosítják. Egyik részük (Görgey) vezetésével megvívja a szabadságharc legvéresebb csatáját Komáromnál – hátrálnak. A fősereg másik részének vezetője Dembinszky Arad helyett Temesvárig hátrál. Itt Bem veszi át a parancsnokságot és megvívják a szabadságharc utolsó nagy csatáját Haynau ellen. Vereség A kormány Kossuth-tal együtt elmenekül Törökországba, a teljes hatalmat Görgey kapja meg, aki azonban augusztus 13-án Világosnál leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Világos után az egyedüli ellenállás Komárom. Klapka György 2 hónap után feladja a várat Megtorlás: az osztrákok bosszút állnak és október 6-án Aradon kivégeznek 13 főtisztet:  Török Ignác - magyar  Vécsey Károly - magyar  Nagysándor József – magyar  Dessewffy Arisztid - magyar  Kiss Ernő - örmény  Lázár Vilmos -

örmény  Damjanich János – szerb  Knézich Károly – horvát  Aulich Lajos – német  Lahner György – német  Schweidel József – német  Poeltenberg Ernő – német  Leiningen-Westerburg Károly – német Pesten kivégezték Batthyány Lajos volt miniszterelnököt – golyóáltali halált halt. Kivégeztek még több, mint 100 tisztet (elnököt, jegyzőt). Várfogság, börtön 400 tiszt Akiket nem tudtak elfogni, azokat távollétükben ítéltek halálra és nevüket akasztófára tűzték. 4