Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Államháztartás, központi költségvetés

Államháztartás, központi költségvetés Az állam általában olyan feladatokat lát el a köz érdekében, amelyet a gazdaság többi szereplői nem vagy csak aránytalanul nagy erőfeszítések árán tudnának megoldani. Ezeket közfeladatoknak nevezzük, ide tartozik az ország belső és külső védelme, az igazságszolgáltatás, államigazgatás stb. Az államháztartás feladatai: - biztosítania kell a piacműködéséhez elengedhetelen termelési és fogyasztási feltételeket (vizellátás, kommunikáció, rend-és jogbiztonság, védelem, utak-, vasutak építése és fenntartása) - szabályoznia kell a piac struktúráját, pl. monopóliumok korlátozása, piaci verseny megőrzése - meg kell teremtenie a piaci ösztönzőket, mérsékelve az externáliák hatását - mérsékelnie kell a környezet szennyezést - meghatározó szerepet tölt be a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartásában és a szociálpolitikai célok megvalósításában A

közfeladatok ellátásához az állam saját eszközökkel rendelkezik, ezek egy része kényszerítő erejű, más részük szabályozó szerepet tölt be. Az állam megszabja a vállalatok, a lakosság, sőt saját maga számára is a gazdasági játékszabályokat. Törvényekkel jogi kereteket ír elő és gondoskodik azok betartatásáról. Az állam működése a mai gazdaságban az alábbi funkciókat foglalja magában: - allokációs funkció, amely az erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást - elosztási funkció, amely koordinálja a piaci folyamatokból és a tulajdonjogok örökléséből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat. - stabilizációs funkció, amely célja az egyenletes gazdasági növekedés elősegítése, a megfelelő szintű foglalkoztatás biztosítása. A feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük. Az államháztartás nem egységes egész, hanem

alrendszerein (központi, helyi önkormányzatok, elkülönített alapok, kötelező társadalombiztosítás) keresztül működik, megosztva a közösségi feladatokat, forrásokat. Az államnak feladatai ellátásához jövedelemre van szüksége, a bevételek döntő hányada az adó, amelyet az állam törvényekkel, rendeletekkel, kényszer alkalmazásával szerez meg. Azonban származhatnak jövedelmei piaci kapcsolatokból is, pl. állami tulajdon eladása, ingatlanértékesítés. Az állam a megszerzett jövedelmet áruk, javak, és szolgáltatások vásárlására, bérek kifizetésére, valamint transzferkiadások (szociális jellegű kiadások, állami kezesség, garanciák) teljesítésére használja fel. Vásárolhat ugyanolyan javakat, mint a magánszektor, de vásárolhat olyanokat is, amelyeknek a gazdaságban szinte kizárólagos felhasználója (pl. nukleáris termékek). Az államot a jövedelem felhasználásánál több tényező motiválja, többféle érdeket

tarthat szem előtt. Az állami jövedelmek felhasználását politikai célok és érdekek is befolyásolják Az állami feladatok és tevékenységek ellátása közvetlenül nem kereskedelmi vagy pénzügyi célú, mert a döntési szempontoknál nem a profitorientáltság a jellemző. A központi költségvetés A költségvetés egy időszak várható bevételeinek és kiadásainak összeállítása. Magyarországon a költségvetés kétszintű, helyi és központi. A költségvetés mindig meghatározott időre szól, naptári évre (Mo.) vagy gazdasági évre (USA) Tartalmilag a költségvetés az állam és társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, amely meghatározza az államháztartás kereteit. Formailag a várható bevételek és kiadások szembeállítása.  a jövőre vonatkozik, legjelentősebb pénzügyi terv  szisztematikusan tagozódik, mérlegként publikálják  parlamenti felhatalmazáson alapul A költségvetés bevételei:

− adók és adójellegű bevételek: adó, TB, vámok, állami monopólium − nem adójellegű bevételek: illetékek, díjak, bírságok − tőkebevételek: tulajdon utáni részesedés, értékpapír értékesítés, tárgyi eszközök értékesítése − adományok, juttatások természetes és jogi személyektől, az államháztartás más szintjétől külföldről Az állami feladatok megvalósításához szükséges források nagy része az adókból származik. A költségvetés fő kiadásai: − Támogatások: lehet közvetlen vagy közvetett. A közvetlen támogatás tényleges költségvetési kiadást jelent, ilyen támogatási forma az árkiegészítés, a dotáció, az állami vásárlás (vagy eladás) „előnyös” áron. A közvetett támogatás költségvetési bevételkiesést jelent. Ilyen támogatási forma az adómentesség, az adókedvezmény, és a jövedelemszabályozás rendszerében biztosított kivételek. − Fogyasztói árkiegészítés: olyan

támogatás, amellyel az állam a fogyasztáson keresztül annak szerkezetétől függően a nominál jövedelmi arányoktól eltérő reáljövedelmi arányokat hoz létre. A fogyasztási szerkezet befolyásolásának célja lehet még az egészséges fogyasztási szerkezet kialakítása, a környezetszennyeződés mérséklése, valamint a kultúrpolitikai célkitűzések megvalósítása is. − Felhalmozási kiadások: magukban foglalják a beruházásokat és az ehhez kapcsolódó készletezés pénzügyi rendezését éppúgy, mint a lakásépítés vagy a vállalati fejlesztések pénzügyi támogatását. A költségvetés felhalmozási kiadásai közé tartozik az ún. központi készletezés is, amely olyan berendezések, felszerelések, gyógyszerek, élelmiszerek stb. raktározását, illetve folyamatos cseréjét jelenti, amelyekre háborús vagy egyéb katasztrófahelyzetekben van szükség. − Társadalmi közös fogyasztás, a közjavak: jellemzője, hogy nem piaci

alapon, hanem közösségi érdekek alapján születik meg a döntés, és az ár nem meghatározó eleme sem a keresletnek, sem a kínálatnak. A közös fogyasztás körébe tartozik tehát az a fogyasztás, amely többé-kevésbé oszthatatlan, vagy egy személynél többet érint, akár a szolgáltatás jellege miatt, akár a közösség érdekei miatt. − Adósságszolgálat: a költségvetésnél is az esedékes hiteltörlesztéseket és a kamatfizetési kötelezettségeket jelenti. − Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadások: a tételek közvetlenül befolyásolják a fizetési mérleg egyenlegének alakulását. A költségvetés ezen kiadásai a mindenkor érvényes árfolyamon váltódnak át külföldi valutára. Bevételek meghaladják a kiadásokat = szufficit, Kiadások meghaladják a bevételeket = deficit Deficit (ez a kiadási megközelítés) = (Bevétel+Adományok) - (Kormányzati vásárlások+bérkifizetés+nettó hitelnyújtás) Deficit (az

állományváltozásból kiindulva) = (Állami adósságállomány) (Törlesztés+költségvetési pénzkészlet csökkenése) A mai gazdaságban a deficit finanszírozása általában értékpapírok kibocsátásával történik. Közvetlen hitelnyújtással történő finanszírozást általában a jegybank végzi, és rendszerint parlamenti jóváhagyáson alapul. Államadósság egy adott országban a helyi, szövetségi és központi kormány adósságainak konszolidált összege. Normális körülmények között az állam betartja a piaci szabályokat, de elképzelhető kényszerkölcsönzés is. A kényszerkölcsönök kivételével az állam kölcsöneiért kamatot fizet Jegyzésüket segíti, ha kiépült másodlagos piacuk van. Külföldi hitelfelvétellel, ha nem korábbi hitelt fizetünk vissza, az importon keresztül nő az ország rendelkezésére álló javak és szolgáltatások mennyisége. Külföldi hiteltörlesztésnél pont fordított a helyzet, ha nincsenek

szabad eszközök, akkor exporttal kell fedezni, ami a belföldi fogyasztást csökkenti. Ha az állam a hiteleket úgy használja fel, hogy javítja a jövőbeni gazdasági növekedés feltételeit, akkor ez ellensúlyozza a kezdeti kiszorító hatást. A későbbi gazdasági növekedés pedig növeli a bevételeket és így a visszafizetés lehetőségeit. Ha a hitelből transzfereket vagy adminisztratív kiadásokat finanszíroznak, akkor ez csökkenti a gazdasági növekedés lehetőségeit. Névleges törlesztéstől beszélünk akkor, amikor hitel visszafizetését újabb hitelből oldjuk meg. Az államadósság nagyságának és változásának a tendenciáját a GDP-hez viszonyított adósságállomány relatív nagyságával fejezzük ki. Államadósság belföldi finanszírozása történhet:  államháztartáson belül (pl. a központi költségvetés értékpapírt a TB jegyzi)  jegybanki hitelnyújtással (pl. közvetlen hitelnyújtás, állampapírok megvásárlása

más bankoktól)  üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával  vállalatok és a lakosság által Az államadósságot külföldről finanszírozhatják: − Nemzetközi szervezetek − Más országok kormányai − Külföldi bankok − Nemzetközi alapok − Külföldi befektetők Államadósság finanszírozásainak eszközei:  hosszú vagy középlejáratú kötvény  rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó  hosszú lejáratú kölcsön és hitel  rövid lejáratú kölcsön és hitel Nagy volumenű államadósságnál különösen szükség lehet az adósság menedzselésére, amely az államkölcsönökkel kapcsolatos kamatfizetési, határidő és keresettségi szint szerinti manipulációt jelent. Ezzel szemben a konverzió a kölcsönfelvételek utólagos módosítása, a rövid lejáratú adósságok hosszú lejáratra való váltása, valamint a régi kötvények új, megváltozott kamatlábbal kibocsátott kölcsönre való

cseréje