Informatika | Gazdasági Informatika » PSZF Gazdasági Informatika elméleti jegyzet, 2005

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 13 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1517

Feltöltve:2006. január 16.

Méret:172 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

RENDSZERELMÉLETI ALAPOK  szervezés ~, vezetéstudomány múlt század elején együtt indult  kibernetikai ismeretek  újkeletű tudomány  1950. Ludwig von Bertalanffy előadása  elméletirányzatok:  biológiai irányzat: élő szervezetek rendszerfelfogása  matematikai irányzat: formalizált matematikai modellekkel igazolnak  rendszerelméleti irányzat: (Boulding) általános rendszerfilozófiát fogalmaznak meg  alkalmazástechnikai irányzat:  gyakorlati jellegű -rendszertechnikai irányzatok: új rendszer kialakítása, azok törvényszerűsége -op. kut irányzatok: működő rendszerek optimalizálása -tudományos vezetési irányzat RENDSZER  egymással kapcsolatban lévő elemek összessége (Bertalanffy) szűkítés  Mat. szerint: elemek halmaza  Rendszer: egymással együttműködő (~mozgásra, dinamikára utal) elemek halmaza  szűkítés  egymással célszerűen (~ember által szervezett) együttműködő elemek

halmaza  egymással célszerűen együttműködő, a környezettől (csak ott értelmezhető, ahol fontos a környezet) elhatárolt elemek halmaza  A rendszer = egymással célszerűen együttműködő elemeknek a környezettől elhatárolt egysége  Rendszerelem = a rendszer legkisebb egysége; speciális funkciója van, de csak akkor tudja betölteni, ha a rendszernek, mint egésznek a jellemzői is érvényesek rá RENDSZEREK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA  létezésüket tekintve:  materiális: valós világ létező objektumai  absztrakt: gondolati, matematikai, logikai rendszerek, bonyolult materiális rendszerek modelljei  működésüket tekintve:  statikus: elemek között nincs mozgás kapcsolat  dinamikus: lényegi jellemzője az elemek közti mozgás  összetettségüket tekintve:  egyszerű: viszonylag kis elemszámmal, egyértelmű kapcsolattal jellemezhető  összetett: több egyszerű rendszerből áll, de még

egyértelmű algoritmussal leírható, több elemszáma van  többszörösen összetett, bonyolult: a rendszer már nem írható le egyértelmű algoritmussal Nem a számosság a kulcs, hanem a szintek!  környezethez való viszony szerint:  nyílt: befolyásolják környezetüket, és az is hatással van viselkedésükre  zárt: nincs aktív, vagy csak energia-felvételi kapcsolatban a környezettel  elemkapcsolatok jellegét tekintve:  determinisztikus (határozott): elemek közti kapcsolat egyértelmű algoritmussal megadható, nincs bizonytalanság, kapcsolatai egyértelműek, megadhatók  sztochasztikus (határozatlan): elemek közti kapcsolat legfeljebb csak 1 valószínűsíthető, kockázat és bizonytalanság van (ha ember van, már önmagában adja a bizonytalanságot)  Példa: vállalkozás = materiális, dinamikus, bonyolult, nyílt sztochasztikus rendszer BONYOLULTSÁGI HIERARCHIA (BOULDING –FÉLE) –9 SZINT minden bonyolultabb szintben

megtalálhatók az egyszerűbb szint jellemzői  egyszerű, statikus rendszer:  kis elemszámú, élettelen, determinisztikus rendszer  = vázak szintje (minden rendszernek van)  egyszerű, dinamikus rendszer:  mozgó, élettelen, determinisztikus (~ egyszerű, mechanikus gépek)  mechanikus  bonyolultsági többlet a mozgás  = óraművek szintje  kibernetikai rendszerek:  van saját (többlet) belső irányítása, de élettelen, determinisztikus, meleg (klassz. pl: termosztát)  = termosztátok szintje  egyszerű, nyílt rendszer:  környezettel aktív kapcsolat, élő rendszer, sztochasztikus  = sejtek szintje (erőforrás, kibocs. vizsgálata)  egyszerű genetikai rendszer:  különböző funkciójú rendszercsoportokból áll  környezettel való kapcsolat differenciálódik, több sejtből áll  = növényi szint  állati szint:  emberekre is vonatkoztatható (aki megáll a fejlődésben)  többlet: célirányos

mozgásra való képesség  emberi szint:  többlet: elvont gondolkodásra való képesség  társadalmi rendszerek szintje:  emberek közösségei  egyes ember nem produkálja azt, mint a közösség  transzcendentális szint:  valós világ mindazon jelensége, ami ismert, de létezésükre nem tudunk rendszerelméleti alapon magyarázatot adni  a tudomány egy idő után megfejti A RENDSZERELMÉLET ÉS A KIBERNETIKA MÓDSZEREI  kibernetika = irányítás tudománya  pl.: fekete –doboz módszer; dedukció módszere; a felbontás építés/szervezés technológiája; modellmódszer MODELLMÓDSZER  modell = a valóság lényeges vonásokat tükröző leegyszerűsített mása  megjelenítés eszközei szerint a modellek lehetnek:  analogikus modellek: -műszaki, fizikai eszközzel jelenítjük meg a valóságot, rendszert  pl.: makett kicsinyítés -élettelen, determinisztikus dolgok esetén használjuk -minden bonyolultabb rendszerkifejező

modellben megtalálhatók az egyszerűbb modellek tulajdonságai is  verbális modellek: -fogalmak segítségével írjuk le a rendszert -8. szintig tudjuk használni ezt a modellt -egy –egy fogalom tartalma függhet:  környezettől  fogalomkörünktől, stb.  szimbolikus modellek: -matematika, logika eszközeivel mutatjuk be a rendszert -alkalmazási köre széleskörű  még sztochasztikus modelleket is tudunk ábrázolni 2 -verbálisnál pontosabb -fontos: a rendszer modellezője először definiálja szimbólumrendszerét  modellekkel történő vizsgálódás: -statikus  komparatív statika = időben egymás után következő dolgokkal képezzük le a modellt, majd a modellek különbségeit írjuk le  dinamikus rendszerek ábrázolásaira is alkalmas -előnyei: gyors, olcsó -kockázatai:  absztrakcióban  a rendszer lényegtelen részeitől elvonatkoztatunk DE milyen szintig „bagatellizál” a rendszerező?!  túlzott egyszerűsítés

esetén a modell nem lesz jó  ha túl sok részletet említünk, az se jó  kisebb a „csapda”, ha a rendszerező ismeri kicsit a szakmát  rendszeres team –munkát igényel  ezzel csökkentjük a kockázat lehetőségét  modellek alkalmazása:  mindig csak a neki adekvát környezetben szabad  egy rendszert megfelelő közegben lehet csak alkalmazni A MODELLEZÉS FOLYAMATA, MÓDSZEREI  a rendszer lényegét kifejező rendszerjellemzők  totalitás  totalizálás  rendezettség  rendezés  hierarchia  hierarchizálás  struktúra  struktuzálás 1.) TOTALITÁS:  meg kell határozni azt a tulajdonságot, mellyel leginkább ki tudjuk fejezni a rendszer lényegét  a rendszer függhet:  rendszerszervező céljától pl.: -objektív valóság korlátja -totalitás  ebben a fázisban eldöntjük, mit is fogunk rendszernek tekinteni 2.) HIERARCHIA:  minden rendszernek van egy belső hierarchiája  minden rendszer egy

tágabb rendszer hierarchikus részének tekinthető  hierarchia –szintek: egész  rész felé  új rendszer építés esetén: rész  egész felé  mindig el kell dönteni, milyen szempontból, szemszögből vizsgáljuk a hierarchiát 3.) RENDEZETTSÉG: = rendezés a feladata  valós világ szempontjából vizsgálva: ~ ha vmi létezik, akkor lényeges  objektív valóságban nincs fontossági hierarchia!  mit tekintünk lényegesnek  szervező(k) céljától függ RÉSZBEN!  minden adattal egy –egy tulajdonságot írunk le, majd ezekből lesz a rendszer  rendezés = a lényeges és kevésbé lényeges tényezők elkülönítése a modellezés szempontjából 4.) STRUKTÚRA: = az elemek között értelmezett kapcsolatok összessége  egy rendszer struktúrájának is van hierarchikus szerkezete 3  struktúra –szintek: a) Osztályozási struktúra (= taxanómiai rend)  definiáljuk, hogy a rendszer milyen egyedekből áll  mindig

típusként definiáljuk  egyedtípusok típustulajdonságait is meg kell határozni  a rendszer statikus viszonystruktúrája  egyedtípusok között kapcsolatokat alakítunk ki (életteleneket, nem mozgókat) b) Közvetlen (aktív) kapcsolat  ha az egyik elem (rész –v. alrendszer) kimenete (outputja) a másik elem számára bemenetet (inputot/erőforrást) jelent  akik nem állnak ilyen kapcsolatban: „környezetek” egymás számára c) Dinamikus struktúra kialakítása  ezen a szinten elemezzük a rendszerben a mozgásokat  a rendszer folyamatait elemezzük  ezek visznek a rendszerbe mozgást d) Kialakítjuk a rendszer integrált struktúráját  = előző három struktúraszintet összekapcsoljuk  összeköti, az adott rendszerben kinek, milyen feladata van  Ezek után kezdhetjük az informatizálást! A RENDSZEREK SZERVEZÉSE, A KIBERNETIKA TERÜLETE  gazdálkodó rendszerek  mesterségesen szervezettek  célirányosan működő

rendszerek  saját belső irányítással, kibernetikával rendelkeznek  rendszer kibernetizálása = rendszer irányítása  irányítás = céltudatos beavatkozó tevékenység  új rendszerek létrehozását, más működő rendszerek célirányba tartását biztosítjuk  sajátos irányítási fajta = izoláció  létrehozzuk a mesterséges rendszert  beállítjuk annak célirányos működését  elhatároljuk a rendszert a környezettől, zajhatásoktól  csak zárt rendszerek irányíthatók így, s determinisztikusak legyenek (ha sztochasztikus lenne  belülről is zavar lenne) ~ gazdasági rendszerek alapvetően nyílt rendszerek  vezérlés = nyílt hatásláncú irányítás -irányított alrendszer  ez végzi a rendszer alapfolyamatait, alapfeladatait -irányító alrendszer  funkciója: ez végzi a beavatkozást a célirányos tev. Biztosítására -előre jelzi a várható zavarokat, zajhatásokat -bizonytalan hatásokat nem lehet

vezérléssel kiküszöbölni!  szabályozás -zárt hatásláncú irányítás  az outputokról levett információ alapján avatkozik be az irányító alrendszer  a rendszert érhetik zajok, ezek befolyásolják a rendszert  az irányító rendszer figyeli, ha úgy látja, a rendszer eltér  ellentétes befolyással visszatereli  negatív visszacsatoláson alapuló szabályozás  mert csak akkor avatkozik be, ha az irányítóegység eltérést talál és egy ellentételező irányú beavatkozást hajt végre -a rendszer bizonytalansága  negatív visszacsatolásnál a labilis rendszer labilitása csökken  pozitív visszacsatolás  beavatkozás kumuláló hatású, a folyamatot a beavatkozás fokozza, erősíti (pl.: makroszinten)  4 SZABÁLYOZÁSI FOLYAMAT LÉPÉSEI 1.) alapjel képzés  az a cél, norma, mely szerint a rendszernek működnie kell  a vezetés készletnormákat szab meg 2.) ellenőrző jelvétel  a rendszer tényleges

teljesítményét figyeli és a tényadatokról szerez információt 3.) különbségképzés  össze kell vetni a tényállapotot ellenőrző jeleket az alapjelekkel  ezt követően jön az ítéletalkotás  az eltérés mértékéből megítéli, hogy szükséges –e a beavatkozás 4.) beavatkozás  olyan intézkedés, mely képes ellentételezni az eltérést A vállalatirányítás hogyan kapcsolható össze a szabályozással?  a vezetés tervezési funkciója alkotja az alapjelképzést  tényadatok rögzítése  különbségképzés  elemzés Kontrolling  figyelés és különbségképzés funkcióit látja el Ítéletalkotás  vezetésen belüli döntést jelenti Beavatkozás  szervezés tevékenységének felel meg A VÁLLALATNAK, MINT KIBERNETIKAI RENDSZER SAJÁTOSSÁGAI  működése szerint: mesterségesen szervezett célszerűen működő rendszer  ÖNSZABÁLYOZÓ:  ezek a rendszerek mindig magukban hordják alrendszereiket 

állandó belső irányítással rendelkeznek  entrópia elvre visszavezethető = teljesítmény ráfordítás nélkül nem jöhet létre = magára hagyott, mesterségesen szervezett rendszernek a természetes viselkedése, hogy tart a káosz felé  ÖNTANULÓ:  az irányítás módja adaptív szabályozás  a rendszer működése során saját működéséről képez és tart képet  „ezek a korábbi tapasztalatok”  képes ezáltal módosítani saját célrendszerét = „tanul a saját hibáiból”  teljes profilváltás is előfordulhat (MALÉV gépek jegyfoglalása?)  ÖNSZERVEZŐ:  (a rendszer) létezésük feltétele a környezettel folytatott aktív kapcsolat  stratégiai elemmel  biztosítja a szervezet hosszú távú fennmaradását és a környezetváltozásokhoz való alkalmazkodást  leíró stratégia  HATÁROZATLAN:  a rendszer kapcsolatai bizonytalanok, nem algoritmizálhatók, hanem bizonytalanok, csak

valószínűsíthetők  emberi tényező váltja ki a bizonytalanságot  nyílt rendszer lévén: -ember  gazd. –i elem  természeti elem  nem teljes informáltságon alapuló szabályozás  a bizonytalanság gazd. –i rendszer esetében nem minimalizálható   emberi tényező csökkentése  alárendeltség szempontjából  MEGHATÁROZHATATLAN:  olyan mértékben bizonytalan, hogy az alternatívák növelésével sem lehet kikapcsolni a bizonytalanságot  bizonytalanság csökkenthető  többi infóra támaszkodunk 5  Herbert Simon: „ az ember csak korlátozott racionalitásra képes”  teljesen kikapcsolni nem lehet a bizonytalanságot gazd –i rendszer esetén INFORMÁCIÓ –ELMÉLET  adat = rögzített tény  információ = célzott és strukturált adat, mely a felhasználója számára bizonytalanságot szüntet meg  célzott  információt vki számára hordoz  strukturált  viszonylata van  az

információ milyen kommunikációs folyamat eredménye   természetes jelleg mesterséges jelleg -term. személyek közti komm -ember által teremtett komm rendszerek (=interperszonális) (pl.: média; vállalat info –jellege) -dekódolás = értelmezés -üzenet = info egy meghatározott csatornába kerül -kódolás = jelkombinációkat hozunk létre -jelkombináció: -szemantikai -szintaktikai -ha reagálás van  visszacsatolásos ~ kétirányú a komm. -ha reagálás nincs  egyoldalú a komm. -csatornazaj  közvetítő szövegben -kódolás, dekódolás  nem ugyanaz a fogalomrendszer GAZDASÁGI INFORMATIKAI RENDSZER MODELLJE  hardver  szoftver  menver  orgver  modulonként vizsgáljuk  modul = a modellnek viszonylagos önállósággal bíró része  az információs rendszer modellje két modulcsoportból épül fel: 1.) Szerkezeti modulcsoport a.)  az informatikai modellnek megadják az alapstruktúráját  szerkezeti

modulcsoporttal alkalmazórendszert tudunk leképezni  alkalmazórendszer folyamatait is modellezni kell  ennek informatikai funkciója van  a folyamatokból a felhasználórendszer adatigénye derül ki  meghatározza a rendszer adatszükségletét, adattartalmát  adatkapcsolatok leképezik a tevékenységkapcsolatot  adatbázis alapszerkezetét megadja a folyamat modellezés b.)  meg kell alkotnunk a szervezetmodellt  gazd. –i folyamatok keretrendszere, megjelenési formája  választ ad, hogy kik és hogyan végzik a folyamatokat c.)  hatásköri rendszer modellezése:  egyes konkrét egységeknek milyen folyamatokhoz van jogosultsága 6  egy –egy konkrét adathoz kinek lesz hozzáférése  ezt adja meg Mikor ismert ezek a szerkezeti modulok, akkor kezdhetjük a szakmai modulok kidolgozását.  2.) Professzionális modulcsoport a.)  meghatározzuk az IHF (~ információ –hordozó rendszer) –modellt  ez tükrözi az

adatbázis szerkezetét  ennek megalkotásához ismerni kell a folyamatok struktúráját b.)  IFA (~ információ –áramló rendszer modellje  két funkciót tölt be: -modellezzük, hogy az egyes szervezeti egységeknek milyen adathozzáférésük van  egyes szervezeti egységek között milyen adatigények állnak fenn c.)  információhordozó rendszer leképezése  modellezzük, milyen technikákkal oldjuk meg a kidolgozást  szoftver –algoritmus kapcsolat  szoftver –adat kapcsolat  szoftver adatkapcsolatok modellezése, mikor azt tükrözzük, hogy szoftvereink milyen adatcsoportokat igényelnek FOLYAMATMODELL DEFINÍCIÓJA  gazd. –i információs rendszer modelljének része, szerkezeti modulja, az informatikai szervezés tárgya, mely megmutatja a rendszer adatszükségletét és az adatbázis adatstruktúráját  alkalmazó rendszert modellezzük  folyamat = (gazdasági folyamat) a gazdálkodó szervezet tevékenységeinek

technológiai és gazdasági szempontból ésszerűen szervezett rendje (~ rendszere)  minimum és maximumkorlát  megjelenítésüket tekintve a gazdasági folyamatnak kettőssége: -reálfolyamatok (~naturális)  a folyamatok természetes technológia formája; pl.: amortizáció -pénzügyi folyamatok  munkaerő felhasználás (bérköltség)  amortizáció (értékcsökkenés elszámolása) PÉLDA: R P  raktárkészlet csökken   árbevétel vagy követelés  ceruza vásárlás   kiadás v. kötelezettség (beszerzési folyamat) (ha raktárra)  anyagköltség (ha azonnali használatra)  gyakoriságukat tekintve  általános gazdasági folyamatok -mikor minden gazdálkodói szervezetnél jelen vannak, állandóan jelen vannak; pl.: beszerzés, erőforrás –gazdálkodás DE! értékesítés már nem mindenhol  különös gazdasági folyamatok -jellemzően minden gazdálkodónál előfordulnak, de nincsenek állandóan jelen (csak

időszakosak); pl.: beruházási folyamatok  specifikus gazdasági folyamatok -csak sajátosan fordulnak elő a gazdálkodói szervezetnél -típus specifikus folyamatok; pl.: gazd szervezet profilfolyamatai -egyedi folyamatok specifikusak = minden olyan, ami máshol nem fordul elő; pl.: számítógépes kezelőrendszer  gazdasági folyamatok rendszerben betöltött szerepe szerint (~ kibernetikai rendszer)  input foly.: beszerzés  marketing –erőforrás piaccal kapcsolatban álló  erőforrás gazd. –i foly: tárolás, mozgatás, termelésbe vétel  munkaerőgazd –i, tárgyi e. gazd –i, készletgazd –i foly –ok 7  átalakító foly.: transzformációs foly  erőforrásokat termékké, szolgáltatássá alakítják át  output: váll. árupiaci környezetéhez kapcsolódik, értékesítési foly, ért –sel, árupiaccal kapcs. marketing foly  ha integrált a gazdasági rendszer, akkor találunk egy olyan alrendszert, ami minden

irányított folyamatot érint  logisztikai rendszer: 4 rendszer összefoglaló alrendszere  ált. váll irányítási foly: tervezési, elemzési, ellenőrzési foly -amik ezeket infoval látják el  pü –i foly.  számviteli foly.  folyamatmodellen belül a rendszer –hierarchia kialakítása -rendszer egészének kezeljük magát a gazdasági rendszert -alrendszerekre bontva szakirányítási ágakat veszünk  gazdálkodás eltérő funkciókkal bíró területeit soroljuk ide -részrendszerekre bontás: a szakirányi ágakat folyamatokra bontjuk -rendszerelemek meghat.: adott folyamatokon belüli egyes tevékenységek -felbontás –építés technológiája  szervezeti modulok kialakításánál  először rendszer egészéből indul ki, kisebb felé haladva modellez  információs rendszernél épp fordítva: a tevékenységekből indulunk ki és úgy építjük fel a rendszert A MODUL FUNKCIÓJA, LÉNYEGE  a szervezetmodul a gazdasági

információs rendszer szerkezeti modulja, az informatikai szervezés tárgya, mely megmutatja az információáramlás lehetséges csomópontjait SZERVEZET  a gazdasági folyamatok keretrendszere, megjelenési formája -gazdálkodó szervezetek -hatalmi –védelmi szervezetek -erőszak –szervezetek -civil szervezetek  jog szempontjából  önálló jogalany  szociológia szempontjából  szervezetek mindig emberi kapcsolatok hordozói  szervezetnek van: 1.) formális oldala / struktúrája: -hivatalos felépítési rend -mindig személytelen  nem emberi kapcsolatokat, hanem személytelen (státusz) kapcsolatokat definiálnak 2.) informális oldala / struktúrája: -nem hivatalos, nem szabályozott oldal / struktúra -minden szervezet emberekből áll  minden szervezetnél midig jelen van ez a két struktúra  SZMSZ = Szervezeti Működési Szabályzat  szervezeti kultúra:  értékek, normák összessége, melyek meghatározzák a szervezeten belül

az emberek egymáshoz való viszonyát, s a szervezethez való viszonyukat  minden szervezetnél egyéni / egyedi  formális struktúránál  kulturális infoáramlás  informális struktúránál  PLETYKA ha nagy a különbség  rossz a struktúra FORMÁLIS STRUKTÚRA  modern szervezetek két funkcionálisan jól elkülöníthető része: (más –más szerepük van) 1.) tulajdonosi szervezet  alapvetően irányító funkciója van  szerepe: tulajdonosok érdekérvényesülését szabályozza (tvek, jogszabályok)  Rt. Legfőbb szerve  részvényesek közgyűlése 2.) munkaszervezet 8  szervezet ezen részében zajlanak a tényleges gazdálkodási folyamatok  hierarchia  tagolt irányítási lánc  munkaszervezeteknek mindig van egy személyi felügyelője / felelőse (legkisebb: Kkt.)  maga a vezetés dönti el, hogy hogyan épüljenek fel  nincsenek kötelező előírások a.) lineáris szervezetek -többnyire kicsiny

vállalkozásnál -igazgatásban hatalmi szervezeteknél nagyok is ilyenek b.) funkcionális szervezetek -tiszta funkc. szerv -lineáris funkc. forma -90’es évekig legtöbb nagyvállalat így épült fel c.) ma már divizionális felépítés jell d.) mátrix szervezetek -kis számban SZERVEZETEK STRUKTURÁLIS JELLEMZŐI 1.) munkamegosztás  specializáció, szakosodás a részegységen belül  mindig integrációt (összefonódást) is jelent  minél specializáltabb a részegység, annál jobban rá van utalva a többi részegységre  specializáció & integráció együtt jár  vertikális munkamegosztás -hány szervezeti fokozatból áll az adott struktúra -szervezeti fokozatok számától függ az irányítási lánc hossza  vezetési szinteket definiálunk  szervezeti fok = vezetési láncszemek +1  vertikális tagolás ~ szervezet mélységi tagolása  horizontális tagolás -vizsgáljuk, hogy az egyes szervezeti fokozatokon hány

mellérendelt egység működik együtt  ezek a szervezeti egységek egymástól viszonylag elkülönültek  mert jogilag nem önállóak  szervezet horizontális kialakítása: a.) tárgyi alapon -más –más tevékenységet végző egységek viszonylagos önállóságot kapnak; pl.: tanszékek b.) regionális alapon -azok a részegységek, melyek területileg viszonylag elkülönülnek, viszonylagos gazdasági önállóságot is kapnak; pl.: slgótari, zalaeg c.) funkcionális alapon -az irányítást bontjuk fel szakspecializációkra; pl.: termelés irányítás marketing kontrolling, stb. és minden ilyen szakspecializáció kap egy szakegységet pl.: szakigazgató -helyettesek  szervezetek dimenzionális tipizálása a.) egy dimenzió: -(elsődlegesen) egy szempont szerint vannak tagolva b.) kettő vagy több (~tenzor) dimenzió: -egyszerre párhuzamosan azonos súlyú többféle tagoló szempontot alkalmazunk 2.) hatáskörmegosztás  hatáskör  jogosultság,

illetékesség vmely feladat ellátására  szervezet minden tagja rendelkezik működési hatáskörrel  munkaköri leírás  vezetői hatáskör  olyan spec. működési hatáskör, mely fölérendeli a vezetőt a beosztottnak 9  DE! csak saját illetve beosztottak munkájába is van beleszólási joga = utasítási jogkör  hatásköri vonalak  szervezetek lehetnek: -egyvonalasak  csak egy szervezeti vonalon futhatnak a hatásköri vonalak  egy alárendeltnek csak egy közvetlen főnök adhat utasítást -többvonalasak  párhuzamos hatásköri vonalak (alakulhatnak ki) futhatnak  egy beosztottnak egyszerre több főnöke is lehet  hatáskörüket tekintve: -egyvonalas -többvonalas 3.) koordinációs mechanizmusok  milyen szabályzatokat kell használnunk a modellfelépítéshez  az elkülönült részegységek céljainak, tevékenységeinek összehangolása  döntően bürokratikus jellegű  van:  technokratikus koord.

eszközök  szakmai szabályzatokkal hangolják össze az egységek (szervezetek) tevékenységét pl.: minőséghez kapcs szabályzati rendszer  strukturális koord. eszközök  szervezet felépítése  SZMSZ  személyi, etikai koord. eszközök  szervezeti kultúrával függ össze  ált. nem jelenik meg szabályként 4.) szervezet konfigurációja  = a szervezet leegyszerűsített mása, sémája  a szervezeti konfigurációknak vonalas ábrázolása van  a szervezeten belül 5 elemet kell felismerni:  szervezet stratégiai része -stratégiai elem  szervezet egészére hatásköri jogosultsága van hatásköri szem-  szervezet operatív része pontból vonal-gazdasági folyamatok végső része beli vezetőknek  ahol további beosztottak nincsenek 10 nevezzük  nekik van jogosultságuk az operatív szint felé utasításhoz  alsó vezetők tartoznak ide  szervezet taktikai szintje (LEHET) -összekötő kapocs az operatív

rész, valamint a stratégiai rész között  ~ középvezetés  törzsegységekkel kiegészülhetnek a szervezetek -hadseregből jön -olyan szerepek, melyek a vonalbeli vezetést támogatják -törzsek  lehetnek  szakmai törzsek: döntéselőkészítő szerepük van pl.: stratégiai elemzőcsoport/ kontrolling/ jogtanácsosok  () segéd törzsek: technikai jellegű kiszolgáló funkció pl.: titkárság/menedzserasszisztensek/ informatikai csoportok HATÁSKÖRI MODUL  = a gazdasági információs modelljének része, szerkezeti modulja, az informatikai szervezés tárgya, mely megmutatja az információáramlás konkrét pályáját  hatáskör –telepítés alapvető követelményei: -összhangban kell lennie a feladatnak, hatáskörnek, felelősségnek  egy szervezet hatásköri rendszerének kialakítása  hatáskör –telepítés alapelvei: 1.) folyamatok  2) (típus)problémák  3) hatásköri pontok   ilyenkor kinek van hol van

információ, és ki jogköre dönteni az, aki felelősséget tud vállalni a döntésért  -hatásköri rendszert döntéscentrikusan kell kialakítani  4.) (döntés)előkészítő hatáskör: a.)  javaslattétel: -döntés szakmai előkészítése -javaslattevő alacsonyabb szervezeti fokon van a döntéshozónál b.)  véleményezés: -tartalma = a szakmai javaslatról más szakág szempontjából adjon értékelést -visszacsatoló jelleg = módosítást tesz lehetővé ∑ javaslattevő és véleményező mellérendeltek, csak más szakágon vannak c.) d.)  döntés  jóváhagyás: -a döntés visszacsatoló hatásköre  lehetőség van korrekcióra -illesztési hatáskör = a szakmai döntést a szervezet összetettebb szintje szempontjából ítélje meg -a jóváhagyó a döntéshozónál magasabb szinten van -DE! itt az összhangnak meg kell lennie  ha nincs, akkor itt megszakad a folyamat 11 e.) f.)  végrehajtás: -választott alternatíva

megvalósítása -mindig a döntéshozó alatti szinten helyezkedik el  ellenőrzés: - = végrehajtás visszacsatolása -a végrehajtás folyamatának és eredményének számonkérése -az ellenőrző mindig a végrehajtó fölérendeltje  ha köztük több szint van, akkor a jog gyakran a köztes szintek egyikéé lesz -gyakori, hogy egyes szinthez több ellenőrzőt rendelnek  egyéb tényezők is befolyásolják még a hatáskör –telepítést :  profilja  meghatározza a folyamatait  a folyamatok pedig a problémákat  nem kell minden problémához az összes (előző) részt kielemezni  DE! kötelező kielemezni: döntés + végrehajtás + ellenőrzés!  váratlan (~ programozatlan) jellegű problémák  telepítési helyzet  központ divíziók központ  telephelyek lehet egymás jóváhagyója; tehetnek javaslatot végrehajtók, véleményezők  kis szervezeteknél: -általában nincs véleményező hatáskör, mert nincsenek

szakmai (szakági) különválások  véleményezésnek nincs értelme -jóváhagyás sem mindig érvényesíthető  csak akkor van, ha szétválik a tulajdonos és ügyvezető szerepköre!  jogszabályi korlátok: -pl.: tulaj esetén  hatásköri mátrixok: -egy szervezetben minden szervezeti egységet érinthet szinte minden hatáskör -egy adott folyamat kapcsán CSAK! max2 hatásköre lehet egy szervezeti egységnek pl.: javaslattevő  végrehajtó  ellenőrző véleményező  ellenőrző jóváhagyó  ellenőrző -hatásköri mátrix sorirányban értelmezve:  megmutatja a hatásköröknek a szervezeti egységek közötti eloszlását -hatásköri mátrix oszlopirányban értelmezve:  megmutatja, hogy egy –egy szervezeti egységnek milyen folyamat kapcsán van jogosultsága, illetékessége INFORMÁCIÓS MODELL  információs modul = a gazdasági információs modelljének része, professzionális modulja, mely megmutatja a rendszer informatikai

sajátosságait  modell kialakításának lépései/fázisai: 1.) modell szerkezeti rendezése 2.) funkcionális adatbázisok kialakítása 3.) adatbázis integrálása 12 1.) a.) b.) IFH  IFA „A” mátrix: megjeleníti, hogy a rendszerünk milyen adatmezőkkel dolgozik, s ezek hogyan vannak fájlokba szervezve sorok: funkcionális fájlok oszlopok: adatmezők sor –oszlop metszésében: -szerepel –e az adatmező vagy nem?  1 = igen; 0 = nem feladata: kiindulópontot képezzen a potenciális adat –redundancia kiküszöböléséhez  információáramló modell modulja információ hordozó modell modulja  logikai kapcsolatokat mátrixokkal, táblázatokkal jelenítik meg: „D” mátrix: döntési mátrixra épül rá oszlopok: szervezeti egységek sorok: folyamatok sor –oszlop metszésében: -kódok  első kódérték jellemzi azt a hatáskört, melyet az adott folyamatban az adott szervezeti egység ellát  ha

nincs kód: üres négyzet ha van kód: szám beírva Funkció:  beazonosítja, hogy az adott hatáskör gyakorlásához milyen inputokra van szüksége és milyen outputokat teljesít  adathozzáférési jogosultságok meghatározása c.) IFE „S” mátrix: szervezeti egységek közötti adatkapcsolatokat tükrözi oszlopok: szervezeti egységek sorok: szervezeti egységek uo. sorrendben, mint az oszlopoknál mátrix átlójában nullák  információ feldolgozó rendszer modulja „F” mátrix: szoftver –algoritmus kapcsolatokat modellezünk sorok: szoftverazonosítók oszlopok: matematikai algoritmusok azonosítói sor –oszlop metszésében: -0 vagy 1, attól függően, hogy az adott szoftver használja –e az adott algoritmust „W” mátrix: Funkciója: szoftver –adat kapcsolat meghatározása sorok: szoftverek azonosítói oszlopok: funkcionális fájlok azonosítói kódolás: 0, 1, vagy 2, attól függően, hogy az

adott szoftver használja –e a fájlt: 0 = nem 1 = igen  input kapcsolat 2 = igen  output kapcsolat 13