Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 9 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:98

Feltöltve:2009. december 18.

Méret:105 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Az Externáliák (tankönyvi anyagból) Az externáliák foglamának megjelenéséhez A. Marcshall (1842-1924) neve fűződik, aki először a „külső gazdaságosság” kifejezést használta erre a jelenségre. Marshall munkásságát A C Pigou teljesítette ki, ő vezette be az externália fogalmát! Hazánkban Narvatil Ákos és Heller Farkas nevéhez fűződnek jelentősebb munkásságok. Az externáliák olyan termelők és fogyasztók közötti kapcsolatok, melyek a piaci mozgásokhoz képest külsődlegesek.(pl szép kert, kellemes látvány, ugyanakkor megnő a telkek értéke is a környéken.) Az externáliák fogalma Pigou felfogása szerint az externáliák értelmezései az egyes gazdasági tevékenységek egyéni és társadalmi értékének megkülönböztetésén alapulnak. Egyéni határhaszon az árbevételben mutatkozó azon eredménynövekedés, amely adott termelőnél, vagy fogyasztónál közvetlenül jelentkezik. Társadalmi határhaszon Társadalmi

határköltség egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének elfogyasztásából nyert összes hasznosság. A társadalom egésze számára felmerülő hasznosságot tükrözi. termeléséhez szükséges összes költség. A gazdaságban az erőforrások birtoklásáért mind a termelők, mind a fogyasztók versenyt folytatnak. Ezen szűkös erőforrások elosztásának hatékonyságát az általános egyensúlyi modell, ún. ,,Pareto rangsor” alapján állapíthatjuk meg Pareto (1848-1923) szerint a magára hagyott piac, extern hatások esetén, egy társadalmi szinten nem hatékony egyensúlyi szinten reked. Poreto optimum: az erőforrások elosztása akkor tekinthető optimálisnak, ha nem lehetséges a fogyasztási szerkezet adott erőforrásokból történő átrendezése és amely még növeli a hasznosságot legalább 1 fogyasztó helyzetét javítja) , hogy bármely más fogyasztó helyzetét rontaná. (Pl: A és

B almáskert a méhészet szomszédságában + hatás, katonai reptér a lakott terület mellett – hatás, katonai lőtér működése + és - hatása is van! ) Extern hatások egy jószág piacán a) A pozitív externália A külső hatás által befolyásolt személyt kedvezően érinti az externália; azonos volumenű tevékenysége a külső hatásnak köszönhetően nagyobb hasznossággal jár, vagy kisebb költséggel valósítható meg, mint extern hatás nélkül.(pl alma ültetvény mellett egy méhészet működik, melynek következtében nagyobb az almafák terméshozama) (ábra) b) A negatív externáliák Negatív externália esetén a külső hatások közvetlenül érintik a befolyásolt személyt. Az azonos volumenű termelés költségnövekedéséről, illetve az azonos nagyságú fogyasztás hasznosságának csökkenéséről van szó. A társadalmi határköltség negatív externália esetén tehát meghaladja az egyéni határköltséget.(pl vegyi üzem a

folyóba engedi a szennyező anyagait, lejjebb a folyón egy élelmiszeripari üzem működik, melynek víztisztító berendezést kell vásárolnia) (ábra) c) Pozitív és negatív externália együtt A pozitív és negatív extern hatások sokszor együtt vannak jelen.(pl katonai lőtér, mely nagy környezetszennyezést és zajszennyezést von maga után, ugyanakkor ennek köszönhetően nő a környező települések infrastuktúrális fejlettsége is) (ábra) Megkülönböztetünk még: Fogyasztói externália: melyet a fogyasztó okoz. Termelői externália: melyet a termelő okoz. Az érintettek köre szerint lehetnek: egy személyt, vagy egy kollektívát érintőek. d) Az innováció mint pozitív externália Egyre nagyobb jelentősséggel bír a vállalatok életében a (K+F) kutatásfejlesztés. Az erre fordított összegek nagysága egyre nő, melynek következtében óriási léptékben fejlődik pl. a hadiipar A így napvilágot látott műszaki és egyéb

felfedezések más iparágakra is pozitív hatással lehetnek. e) A környezetszennyezés mint negatív externália A külső negatív befoláys gyakori példái azok a káros hatások, amelyek az ún. szabad természeti javak (víz, levegő, föld) minőségét rontják. Az üzemek tulajdonosai, ha a termelés volumenének növelés, a jobb profitkilátások megkívánják, akkor a környezeti szempontokat számításon kívül hagyják, és ezzel a társadalmi hasznosság mértékét jelentősen csökkentik. Ezen negatív hatások csökkentésére költségeik növelésével, környezetvédelmi lépések megtételével tudnak csak reagálni. A társadalmi internalizálása optimum meghatározása, az externhatások Az erőforrások amelyek rendelkezésre állnak, akkor osztódnak el optimálisan, ha az érintett tevékenység tényleges társadalmi haszna határozná meg azt az optimális mennyiséget, amelyre a társadalomnak szüksége van. Ez a mennyiség optimálisan ott

van, ahol ez a társadalmi határköltséggel megegyezik. Negatív hatás esetén, a profitmaximalizáló output nagyobb a társadalmilag optimális volumennél, pozitív externália esetén pedig ez ennél kisebb. Pozitív externália alultermelést, a negatív pedig túltermelést eredményez. Ahhoz, hogy ezt a társadalmilag kívánatos szintet meg tudjuk határozni, ezeket a külső hatásokat belsővé kell tenni, internalizálni kell. Vagyis a negatív extern hatást okozók számára tényleges költségként kell, hogy megjelenjenek ezek a hatások (pl környezetvédelmi adó), a pozitív extern hatásokat előidézők számára pedig valós haszon jelenjen meg (pl támogatások). Ha ezek a törekvések megvalósulnak, akkor az egyéni határhaszon és határköltség megegyezik a társadalmi határhaszonnal és határköltséggel. Az állami beavatkozás és a gazdasági szereplők kapcsolatrendszere mint externália Az állam egyes szférákat nem csak közvetlenül

irányít, hanem az önszabályozó piaci mechanizmusokba is időnként beavatkozik. Utóbbi esetben nem a piacot kívánja megszüntetni, hanem ezen automatizmusok által létrejött egyensúlyi helyzetet kívánja valamilyen irányba befolyásolni, az alábbi célok által vezérelve:    Növelni kívánja az állami költségvetési bevételeket Egyensúlyteremtés céljából beavatkozik a piac egyes elemeibe, normáiba Egyes piaci szereplőket, vagy társadalmi csoportokat preferált helyzetbe hoz. Ezen beavatkozások három eszköze: az adók, a szubvenciók, és az árszabályozás. Közjószágok olyan pozitív externáliaként fejtik ki hatásukat, amelyekből egyazon terméket vagy szolgáltatást többen is fogyaszthatnak anélkül, hogy ezzel csökkentenék a másik fogyasztó rendelkezésére álló mennyiséget. Jellemzőjük, hogy a magánjavakkal ellentétben a fogyasztásukból való kizárás nem vagy csak korlátozottan lehetséges. Tiszta

közjavak, amelyek fogyasztásából senki sem zárható ki, és egyes fogyasztók által történt fogyasztás nem befolyásolja mások fogyasztási lehetőségeit. Térbeli korlátozott haszonhatású közjavak, melyek elvileg mindenki számára elérhetőek, mégsem élvezheti őket mindenki. (pl közvilágítás helyi rádiók stb ) Közös használatra szánt, vagy túlzsúfoltságra hajlamos közjavak, melyek esetében a túlzsúfoltság fokozódása csökkenti az egyes fogyasztóra jutó haszonhatást. (pl közutak, szabad strandok stb ) Díjköteles lehetőség. javak, melyek igénybevétele során térítés követelésére van Ingyenes javak, melyekre nincs térítési követelési lehetőség, potyautas probléma. Externáliák (órai anyag) Externália: amikor egy gazdasági szereplő úgy van hatással egy másik szereplőre, hogy köztük piaci kapcsolat nem áll fenn.   Termelői externália Fogyasztói externália Mind a pozitív, mind a negatív

externália rontja a termelési tényezők társadalmi elosztásának hatékonyságát. MSC=társadalmi határköltség (egy jószág előállításával, mennyivel változik a társadalmi költség) MSB=társadalmi határ haszon (ha egységnyivel változtatjuk előállatását, mennyivel változik a társadalom összhaszna) Társadalmi optimum jószágtermelés=> MSC=MSB Pozitív externália: a jószág Egy almatermelő és szomszédja egy méhész, ez által nő az almakínálat, több az összhaszna a méhésznek mint ami megnyilvánul. Negatív externália: Egy filcgyár vegyi anyagot enged a folyóba, amelyen lejjebb egy élelmiszeripari üzem működik, ami víztisztítást kénytelen végezni, ami plusz kiadás. Externáliák internalizálása: külső hatás belső hatássá tétele, piacba való bevonása. Lehetőségei:    Önkéntes elismerés - magától piacosít Elismertetés – jogilag piacosít Bürokratikus előírás – pl. KRESZ szabályok

 Adók és támogatások – extern hatások csökkentése a célja. Pozitív externália internalizálása: Negatív externália internalizálása: Közjavak: jószágok csoportosítása rendelkezésre állás és birtoklási viszony szerint. 1) Magánjavak: fogyasztásból való kizárás lehetséges, és a fogyasztók között rivalizálás van, mert a jószág rendelkezésre állása véges. 2) Közjavak: a fogyasztásból való kizárás nem megoldható, és a fogyasztók között nincs rivalizálás, mert korlátlanul hozzáférhető. (Pl honvédelem, közvilágítás) 3) Vegyes javak: a) (díjköteles közjavak) rivalizálás nincs, de kizárás van - pl. áram,gáz b) (túlzsúfoltságra hajlamos, térben korlátozott javak) rivalizálás van, de kizárás nincsen – pl. köztéri pad, szabad strand, felsőoktatás Opcionális közjószág: Nem opcionális közjószág: amikor a fogyasztó, saját fogyasztása a közével akaratán kívül megegyezik. Problémák:

1) Ki finanszírozza? 2) Mennyi közjószágot hozunk létre? 1) Állam: magára vállalja a közjószág létrehozását és adót vet ki pl. <= Közjószág nem jött létre, mert mindenki racionális egyénileg gondolkodik. 2) Az egyéni fogyasztás nem csökkenti a többiek számára elérhető mennyiséget. Magánjavak: Közjavak: Mennyi magán fogyasztó hajlandó feláldozni, a közjavak egy 1 egységgel történő növelését, hogy közben az összes haszna ne változzon. MRS xq1 + MRS xq2 + . + MRS xqn = MC közjavak helyettesítési határrátája. (MC = MR)