Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalatgazdaságtan tételek, 2009

1 A. tétel Határozza meg a nemzetgazdaság fogalmát, szereplőit és mutasson rá kapcsolataikra! Beszéljen a magyar gazdaságról, mint önálló rendszerről, és mint az Európai Unió és a globalizálódó világgazdaság egyik alrendszeréről. Nemzetgazdaság fogalma: Valamely ország földrajzi határain belül lévő, v azon kívül, de tulajdonilag az országhoz tartózó gazdaság egésze: anyagi, emberi erőforrások, javak és szolgáltatások, ezek kapcsolatai. A gazdaság nemzeti határokon belüli egysége. Szereplői: A) Háztartások (egyének) - fogyasztó gazdaságok - együtt élnek, jövedelmüket együtt használják fel, vagyonuk van, ezt közösen birtokolják - fogyasztásuk egy részét is közösen végzik, jövedelmük egy részét megtakarítják v felhalmozzák. B) Vállalkozások (üzleti szervezetek) - profitszerzés és tőkevagyon gyarapítás céljából termelést folytató, szolgáltatást nyújtó önálló gazdasági egységek - egyéni és

társas vállalkozások lehetnek C) Állam Szerepe a gazdasági életben: - tulajdonszerkezet kialakítása - gazd-i élet szereplői számára esélyegyenlőség biztosítása - piaci verseny feltételeinek biztosítása Funkciói: - állami tulajdonban lévő vállalatok működtetése - intézmények fenntartása - honvédelem, határvédelem - piaci verseny szabályainak betartatása D) Non-profit szervezetek - nem nyereségérdekelt, közcélokat szolgáló, közhasznú szervezetek - nyereségüket visszaforgatják gazdasági tevékenységükbe - pl: KHT, egyesület, köztestület, egyesülés, alapítvány E) Külföld - a külföld mindazon önálló egységei, melyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel Kapcsolatuk: ÁLLAM VÁLLALAT BANK KÜLFÖLD Ellenérték nélküli juttatás Fizetendő adók Megtakarítások Hitelek Bér, fogyasztási cikk Export, import HÁZTART. Magyar gazdaság, mint önálló rendszer - a magyar gazdaság nyitott (zárt:

USA) - nyitott gazdaság: azok az országok, melyeknél a GDP jelentős része a külkereskedelemben realizálódik - nyitott gazdaság területei:  Áruszolgáltatás, információ, kereskedelem  Nemzetközi tőkemozgás  Tudományos technikai ismeretek áramlása Magyar gazdaság, mint az EU és a globalizálódó világgazdaság alrendszere - 2004. május 1-től vagyunk EU tagok - jelenleg 27 tag van - utolsó csatlakozók: Bulgária, Románia - csatlakozni szeretne: Törökország A nemzetközi gazdasági integráció - célja: a piacbővítés előmozdítása - lényege: nemzetközi gazdasági együttműködés valamennyi fő területe megjelenik, miközben az integrációban résztvevő tagállamok gazdasága intézményesült formában kötődik más tagállamokéhoz, vagyis a tagállamok:  Az együttműködést szerződés formába öntik  Meghatározzák az együttműködés konkrét módját  Különféle szervezeteket hoznak létre, amelyeket javaslattevő,

döntéshozatali és egyéb jogkörrel ruháznak fel Gazdaságpolitika a nyitott gazdaságban: - külkereskedelmi politika: a cél és az eszközrendszer, amely kiterjed a gazdasági szabályozás elveire, eszközeire valamint az áruforgalom fejlesztésére  Eszközrendszere: vám és kvóta, ill szabad kereskedelem - árfolyam politika: eszköze a valuta és deviza EU költségvetése: Bevételek:  A tagállamok nemzeti hozzájárulásaiból, valamint  Saját forrásokból (vámok, áfák) finanszírozzák a kiadásokat Kiadások:  Közös agrárpolitika  Gazdasági és társadalmi egységek, elmaradt régiók fejlesztése  Belső politikák (oktatás, kutatás, közlekedés)  Külső célok: nem tagállamok támogatása  Adminisztráció: EU intézményeinek fenntartása, alkalmazottak bére EU pénzügyi alapja: Strukturális alap: a fejlődésben elmaradt régiók fejlesztésére, felzárkóztatására Kollúziós alap: azon országok, ahol a GDP nem

haladja meg az EU átlagának 90%-át, segítik:  Infrastruktúrafejlesztés  Környezetvédelmi ellátás  NFT: nemzeti fejlesztési terv (hozzá kapcsolódnak az operatív programok: - agrár és vidékfejlesztés - gazdasági versenyképesség - humán erőforrások fejlesztése - környezetvédelem, infrastruktúra - regionális fejlesztés 2 A. tétel Értelmezze a szükségletek, javak és szolgáltatások fogalmát, főcsoportjait és összefüggésüket! Melyek a termelési tényezők és mi a kapcsolat közöttük! Ismertesse az áru, szolgáltatás, munka és a tőke Európai Unióban lévő szabad áramlásának hatását nemzetgazdaságunkban! Szükségletek: emberek, embercsoportok reális igénye, hiányérzet, és törekvés e hiányérzet kielégítésére. Fontosságuk szerint:  Primer szükséglet: létfenntartáshoz elengedhetetlenül szükséges  Szekunder: a létfenntartási igényeket meghaladják, de az adott társadalomban az adott egyén

életét könnyebbé teszik  Tercier: luxus javakat elégítenek ki Minőségi megjelenésük szerint:  Anyagi szükséglet: anyagi javakra, és anyagi jellegű szolgáltatásokra irányulnak  Szellemi szükségletek: pl tanulás, kultúra Mennyiségi szempont szerint:  Teljes szükséglet: egy adott időben kielégítésre váró igények összessége  Tényleges (effektív): a gazdasági fejlettség adott szintjén kielégíthető igény  Lappangó (látens): a gazdálkodás adott szintjén nem kielégíthetőek Egyéb csoportosítás:  biológiai és társadalmi  létfenntartási és nem létfenntartási un. luxus szükségletek  termelési és nem termelési szükségletek  effektív és látens szükséglet Javak és szolgáltatások: a szükségletek kielégítésére szolgálnak Javak: dologi, tárgyi, kézzel fogható formában jelennek meg, fajtái:  Szabad javak: korlátlanul állnak rendelkezésre  Gazdasági javak: munkával kell

előállítani Szolgáltatások: emberi teljesítmények. Közvetlenül elégítenek ki szükségletet, ami maga a fogyasztás. Nem eredményez anyagi javakat.  Termelő szolgáltatás: részt vesznek az anyagi javak termelésében, pl karbantartás, kereskedelem  Nem termelő szolgáltatás: pl közhasznú tevékenység, személyes szolgáltatás Termelési tényezők (gazdasági erőforrások): A gazdaság erőforrásai a gazdasági folyamatok során a fogyasztói igények kielégítését célzó termékek és szolgáltatások nyújtása érdekében átalakítandó tényezők.  Természeti erőforrások: egy része korlátlanul áll rendelkezésre (víz, levegő), másik része megújítható (föld, erdő), harmadik része nem megújítható (ércek, olaj, gáz)  Munkaerő: munkaképek emberek fizikai és szellemi képességeinek összessége, megújítható erőforrás  Tőkejavak: termelő berendezések, gépek, amelyek révén a transzformáció megtörténhet 

Vállalkozó: a munkamegosztásban a termelési eszközök összekapcsolását végzi a munkaerővel és a természeti erőforrásokkal. A munka tervezési, ellenőrzési, szabályozási funkcióit látja el  Információ  Személyes kapcsolatok Az áru, szolgáltatás, munka és a tőke EU-ban lévő szabad áramlásának hatása nemzetgazdaságunkban: Az Egységes Európai Okmány előírja az UNIÓ területén az egységes piac megteremtését 4 alapszabadság:  Az áruk szabad mozgása (mennyiségi korlát nélkül)  Személyek szabad mozgása (letelepedési szabadság, munkavállalás) az EU tagállamok egy 2+3+2 éves rendszerben korlátozhatják az új tagok munkavállalóinak szabad mozgását. Igazi korlátozásra csak az első két évben kell számítani  Szolgáltatások szabad nyújtása (székhely és telephely áthelyezés más tagállamba).  Tőke szabadáramlása (tilos a tőke áramlásának bármilyen korlátozása). Az unióban szabadon

végezhető mindenfajta deviza- és valutaügylet A 4 alapszabadság hatása:  állami támogatás korlátozása (bármilyen tagállami támogatás korlátozza a versenyt a közös piacon)  állami vállalatok támogatásának korlátozása (a tagállamok nem folytathatnak olyan gyakorlatot, amelyek kedvezményezik az állami vállalatokat a magánvállalatokkal szemben.) 3 A. tétel GO --- GDP---NDP--- GNI---NNI---GNDI---NNDI Határozza meg az újratermelés fogalmát, szféráit, mutassa be tartalmát és formáit! Határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény alapkategóriáit, mérésüket és összefüggéseiket! Társadalmi újratermelés: a tágan értelmezett termelés szakadatlan ismétlődése, amely magában foglalja a javak és szolgáltatások, a munkaerő, a gazdasági viszonyok és a szükségletek összességének újratermelését. Alapformái:  Bővített újratermelés: növekszik a termelés az előző időszakhoz képest  Egyszerű

újratermelés: adott évben azonos szinten megismétlődő termelés  Szűkített újratermelés: kisebb terjedelmű a termelés, mint előző évben (recesszió) Tartalma:  Anyagi javak: termelési eszközök, fogyasztási cikkek  Munkaerő: szellemi és fizikai  Gazdasági viszonyok: munkamegosztás és tulajdonviszonyok  Szükségletek: termelői és fogyasztói szükségletek Mozzanatai:  Termelés: anyagi javak előállítása, eredménye a termék  Elosztás: a társadalom tagjainak, csoportjainak valamilyen részesedését jelenti a létrehozott javakból  Forgalom vagy csere: a termelés eredményét és a szolgáltatások kicserélését jelenti (pénz-áru-pénz)  Fogyasztás: a megtermelt javak, szolgáltatások felhasználása. Lehet: - termelő fogyasztás: termelési eszközök felhasználása - végső fogyasztás: fogyasztási cikkek - egyéni fogyasztás: én vagy a család - közösségi fogyasztás: a társadalom egy részének a

fogyasztása Nemzetgazdasági teljesítmény: - a nemzetgazdaság működésének a társadalmi újratermelés folyamatában keletkezett eredményit különböző teljesítménykategóriákkal ill azoknak megfelelő mutatószámokkal fejezzük ki - a kibocsátás mértéke történhet: naturális mértékegységgel, vagy értékmutatók segítségével (árindex) - nemzetgazdasági teljesítmény: egy év alatt megtermelt javak termelésével és felhasználásával, a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgás Mutatók csoportosítása:  Bruttó típusúak: amikor a teljesítményt úgy állapítják meg, hogy figyelembe veszik az anyagi ráfordításokat is  Nettó típusúak: az összes ráfordításból csak a termelési tényezők tiszta, addig nem létező, új eredményét tartalmazzák  Hazai mutatók: adott ország területén létrehozott termelési érték  Nemzeti mutatók: adott nemzet tagjai által országukban és

külföldön létrehozott termelési érték  Flow kategória: változást, fejlődést, folyamatot kifejező, általában időszakra vonatkozó (pl jövedelem)  Stock kategória: állapotot, helyzetet kifejező, általában időpontra vonatkozó kategória (pl nemzeti vagyon)  GO (bruttó hazai kibocsátás): egy ország egy év alatt előállított összes termékét és szolgáltatását foglalja magába értékesítési helytől függetlenül  GDP (bruttó hazai termék): egy országban adott évben előállított végső fogyasztásra szánt termék és szolgáltatás - hozzáadott érték, vagyis a termelő fogyasztás nélküli összérték - adott évben az országban realizált elsődleges jövedelem  NDP (nettó hazai termék): egy adott országban, adott évben keletkezett nettó jövedelmek összessége  GNI (bruttó nemzeti jövedelem): egy ország állampolgárai által megvalósított elsődleges jövedelem - a bruttó nemzeti terméket létrehozó

különböző csoportokhoz áramló teljes bér és profitjövedelem  NNI (nettó nemzeti jövedelem): az év során létrehozott, addig nem létező, olyan tiszta termék és szolgáltatáshalmaz, amely a személyes fogyasztást és felhalmozást szolgálja  GNDI (bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem): egy ország állampolgárai által, adott évben felhasználható bruttó jövedelem  NNDI (nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem): egy ország állampolgárai által, adott évben felhasználható nettó jövedelem Részeik: I: új érték, tényező jövedelem: részben az elhasznált munkaerő pótlására (vagyis a kifizetett munkabér és járulékai) pótlására szolgál, valamint a gazdaság bővítésére Ca: amortizációs alap: egy év alatt elhasznált és értékcsökkent tárgyi eszközök értéke Cf: folyótermelő felhasználás: a korábbi években előállított, és a vizsgált időszak termelése során felhasznált készletek Ca + Cf:

pótlási alap: az elhasznált eszközök pótlására elhasznált jövedelemrész Im – Ix: az országba beáramló elsődleges jövedelem és az országból kiáramló elsődleges jövedelem különbsége TRx – TRm: külföldre utalt transzfer és külföldről kapott transzfer különbsége 4 A. tétel Ismertesse a gazdasági egyensúly és a gazdasági növekedés fogalmát; mutasson rá összefüggéseik alakulásának jellemzőire a nemzetgazdaságunkban, és a külgazdasági kapcsolatainkban! Gazdasági egyensúly A termelés és a fogyasztás egymásnak való megfelelését értjük. - A termelés és a fogyasztás nagyjából azonosan alakul, és így tudja kielégíteni a termelés a fogyasztást. - Az egyensúly, vagy annak hiánya, az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és a kínálat viszonyában. - A nemzetgazdasági egyensúly az összkereslet (AD)és összkínálat (AS) segítségével írható le: CPI AS teljes foglalkoztatottság AD nincs

kihasználva a termelési tényező GDP normális szakasz Összkereslet (AD): a háztartások, üzleti szervezetek, kormányzat és külföld vásárlási szándéka és képessége AD = C + I + GA + Ex-Im háztartások fogyasztása beruházási hajlandóság állam vásárlási szándéka külfölddel való kapcsolat Növekszik, ha:  Forint árfolyama csökken  Nő az export  Csökkennek az adók  Nő a kormányzati kiadás Összkínálat (AS): egy adott nemzet gazdaságában működő összes üzleti vállalkozás tervezett termelését értjük. Befolyásoló tényezők: a termelési költségek és az általános árszínvonal viszonya. Növekszik, ha:  Munkaerő állomány nő  Tőkeállomány növelése  Gazdagodik az ország humántőkében  Új nyersanyagforrások bevonása a termelésbe  Gyorsul a műszaki fejlődés, javul a technológia  Kiszámítható gazdaságpolitika Gazdasági egyensúly jellemzői:  Teljes foglalkoztatottság

 Viszonylag stabil árak (ne legyen infláció)  Kiegyensúlyozott költségvetési (bevétel – kiadás) és fizetési mérleg (import – export)  GDP – a gazdaság kiegyensúlyozott növekedési üteme A gazdasági stabilizáció elvárások formájában, a kormányzat gazdaságpolitikájával szemben merül fel: Célok (likviditás megtartása), tervek (megszorító intézkedések), eszközök (adó, áfa) kapcsolata. Gazdasági egyensúly a külgazdasági kapcsolatunkban: - A belső nemzetgazdasági egyensúly kapcsolódik a külgazdasági egyensúlyi problémákhoz. - A külgazdasági egyensúly ill egyensúlytalanság átfogó tükröződése a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg. Külkereskedelmi mérleg: egy adott ország meghatározott időszakában exportált és importált termékeinek értékét mérlegszerűen szembeállítva tartalmazza fizetéstől függetlenül. Fő elemei:  Nemzetközi kereskedelmi együttműködés  Kooperáció 

Termelési és fogyasztási javak nemzetközi forgalma  Szabadalmak, találmányok, tudományos eredmények  Gyártási eljárások és szellemi termékek cseréje  Szállítási, biztosítási tevékenység külföldiek számára Egyenlege:  Ha export > import, akkor egyenlege aktív  Ha export < import, akkor egyenlege passzív  Ha egyenlő, akkor egyenlege nullszaldós Nemzetközi fizetési mérleg: egy adott ország meghatározott időszakára vonatkozó külföldre teljesített és külföldről kapott tényleges devizafizetéseket tartalmazza. Fő elemei:  Árumozgással kapcsolatos tételek  Áruforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásokért járó fizetések  Idegenforgalommal kapcsolatos kiadások és bevételek  A tőke és hitelek ki- ill beáramlása  Munkaerő nemzetközi áramlásával, mozgásával kapcsolatos jövedelmek nemzetközi áramlása  Az állam egyéb kiadásai ill bevételei Egyenlege:  Aktív, ha a beáramló

pénzeszközök felülmúlják a kifelé történő fizetéseket  Passzív, ha az ország teljesített fizetései meghaladják a bevételeit  Nullszaldós, ha a kettő egyenlő A mérlegegyenlőség megteremtéséhez külföldi kölcsönfelvételhez folyamodik az ország, vagy csökkenti a monetáris tartalékait. 5 A. tétel Határozza meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az infláció fogalmát! Mutasson rá azok okaira, ismertesse formáikat, alakulásukat és mai jellemzőiket hazánkban! A foglalkoztatás és munkanélküliség sajátos fogalompár, melynek egyik végén a teljes foglalkoztatottság áll, amely soha nem érhető el, másik végén a teljes munkanélküliség, amely szintén fikció. Foglakoztatás: ember képzettségének megfelelően dolgozhat, törvényesen garantált munkabérért, Munkanélküliség: a magánszektor illetve állami szektor fogyasztása nem éri el a kívánt színvonalat, a munkaerőpiaci egyensúlyhiány eredője,

Munkanélküliségi ráta: Adott ország gazdasági teljesítményének fontos mutatója: munkanélküliek száma aktív népesség száma A mai magyar munkanélk. ráta= 9,7 – 9,8% Munkanélküliség típusai:  Szerkezeti (strukturális): a munkavállalók szakképzettsége, lakóhelye nem esik egybe az üres álláshelyek lehetőségével  Átmeneti munkanélküliség okai: - a cég rendelésállománya szezonalitás miatt csökken - a munkavállaló anyagi, családi, személyes okok miatt maga válik meg a cégtől - a cég átmenetileg, keresletcsökkenés miatt válik meg a munkavállalótól  Kereslet hiányos (ciklikus) munkanélküliség: a munkalehetőségek megszűnnek, a cégek munkakereslete csökken, nincsenek éves álláshelyek A munkanélküliség okai lehetnek:  árupiaci kereslet elégtelensége: versenyképtelenség a világpiacon.  struktúraváltozások: technológiai, technikai fejlődés: termelékenység emelkedése.  reálbérek kiharcolt

emelkedése: gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. A bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja.  demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot.  önkéntes munkanélküliség: az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, nem vállalnak munkát.  kényszerű munkanélküliség: munkahelyi feszültségekkel, A munkanélküliség kezelése:  béremelés,  átképzések,  támogatások,  állami megrendelések fokozásával,  új munkahelyek létesítésével,  közhasznú munkák szervezésével,  közmunkával,  munkanélküli ellátások biztosításával Infláció: az általános árszínvonal tartós emelkedése, az egységnyi pénz vásárlóértékének folyamatos csökkenése Defláció: az általános árszínvonal állandósult csökkenése Árszínvonal: az árak

általános képe Fogyasztói árindex (CPI): a megélhetőségi költségi legáltalánosabb indexe A CPI változását „fogyasztói kosárral” mérik: a leginkább meghatározó termékek és szolgáltatások kerülnek bele, és hónapról-hónapra figyelik az árak változását Inflációs ráta = CPI tárgy – CPI bázis x 100 CPIbázis Magyarországon: 3,8 – 4,2% Infláció típusai:  Keresleti infláció: a kereslet nő a kínálathoz képest, vagyis az elköltésre szánt pénzmennyiség nagyobb, mint az adott áron eladásra szánt árumennyiség - a jövedelmek emelkednek, de nem a termelés vagy az árumennyiség növekedése miatt  Kínálati infláció (ktg infláció): a kínálat csökken a kereslethez képest, vagy valamilyen ok miatt visszaesett a termelés v import - okai: input termékek áremelkedése, ÁFA növelése, bér, profit és egyéb jövedelmek mesterséges növelése Infláció a béralkuban:  Bér-ár spirál: ha a nominál béremelkedés

költségemelkedést eredményez, és ez árfelhajtó hatással jár (pl minimálbér növelése)  Ár-bér spirál: az általános árszínvonal emelkedése vált ki béremelési követelést Infláció üteme: MNB feladata az infláció kordába tartása  Kúszó: néhány %-os (max 5%)  Vágtató: 2-3 számjegyű, a pénz naponta veszít az értékéből  Hiper: összeomlik a pénzügyi rendszer (1946) Infláció elleni védekezés: - az állam a pénzmennyiséget próbálja csökkenteni, ez kereslet csökkenést eredményez, ami munkanélküliséghez vezethet - az állam úgy csökkenti a keresletet, hogy a saját kiadásait csökkenti, a gazdasági szereplők jövedelmének egy részét elvonja - az állam kínálatot élénkít, így próbálja megteremteni a piaci egyensúlyt 6 A. tétel Értelmezze a piacot (fogalmát, fajtáit, és kategóriáinak kölcsönhatását) mint alapvető gazdaságszabályzó mechanizmust és az állam gazdasági szerepét a

magántulajdonosi vegyes gazdaságban. Piac:  A csere megvalósulásának a helye  Potenciális vevők és eladók közti cserekapcsolatok  Olyan önszabályozó mechanizmus, amelynek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményeképpen kialakulnak az árak Piac funkciói:  Rangsorolja a szükségleteket  Információkat közvetít  Méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket  Elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását  Elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényező árának arányában Piac legfontosabb elemei:  Kereslet: fizetőképes vásárlási szándék p d q - vevő szándéka: minél több terméket, minél alacsonyabb áron tudjon vásárolni - keresleti függvény: negatív merevségű egyenes, valamely termék fizetőképes keresletének mennyiségét fejezi ki a termék árának függvényében - megmutatja, hogy a vevők a különböző árak mellett mennyit

hajlandóak, képesek vásárolni (db), ill a különböző piacra vitt mennyiségekért a fogyasztó mennyit hajlandó áldozni, azaz milyen árakon adható el (Ft) Keresletre ható tényezők: - piaci árak - háztartások, vállalatok, költségvetési szervek jövedelmei és jövedelemváltozás várható irányai (konjuktúra) - fogyasztói ízlések és szokások - termék minősége - vásárlási, szállítási feltételek - termék jellege - várakozások - reklám, időjárás  Kínálat: eladási szándékot fejez ki p s q - kínálati függvény: pozitív merevségű egyenes, megmutatja, hogy az eladók az adott áron meghatározott időszak alatt egy adott piacon eladni képesek és szándékoznak - a kínálati görbe a termelők termelési hajlandóságának a képe Kínálatra ható tényezők: - ha a termelési tényezők ára (inputktg) növekszik, az ábrán balra tolódik az egyenes - ha a termelők száma nő, jobbra tolódik - várakozások - technikai

tényezők - konjuktúra alakulása - kapcsolódó termékek árának alakulása - időjárás  Ár: a vevő és az eladó érdekeinek találkozási helye az egyensúlyi ponton p Ep q Ár funkciói: - elszámoló eszköz - segít eldönteni, hogy miből és hogyan érdemes előállítani - az ár segítségével születnek meg az erőforrások elosztásával és felhasználásuk ütemével kapcsolatos dolgok - változása információkat nyújt - rangsorolja a fogyasztói szükségleteket - gazdasági döntések eszköze Vegyes piacgazdaság jellemzői:  Az árak, a kamatok, a bérek nagyrészt attól függnek, hogy hogyan alakul a piacon a kereslet és a kínálat aránya - állam ezzel szemben szabályoz: minimálbér, létfontosságú cikkek, jegybanki lapkamat  A piacon az eladók és a vevők szabadon állapodhatnak meg egymással - állam beleszólása: tisztességes verseny biztosítása a Gazdasági Versenyhivatal révén  A termelőeszközök tulajdonviszonya

változatos  A vállalkozói tevékenység köre is szabad  Az állam céljai eléréséhez jövedelmet von el a háztartásoktól és az üzleti szervezetektől  Az állam a bevételekből szociális feladatokat lát el Az állam beavatkozási eszközei a piacgazdaságba: Direkt eszközök: bizonyos magatartásra utasító eszközök  Termelés területén, pl HACCP higiéniai előírások, OKJ  Költségek területén, pl árnyilvántartási kötelezettség, hatósági árak  Bér és munkaerő területén, pl minimálbér, munkavédelmi szabályok Indirekt eszközök: bizonyos magatartásra ösztönöznek  Gazdasági rendszer szabályozásának területe, pl állami tulajdon, privatizáció  Költségvetés területére vonatkozik, pl deficit finanszírozásának módja, állami beruházások  Pénz és hitelnyújtás, valutapolitika, pl értékpapírok kibocsátása, monetáris politika  Információk területe, pl válság ellenes intézkedésekkel

kapcsolatos prognózisok közzététele Modern állam gazdasági funkciói: 1. Elosztási (allokációs) funkció 2. Újraelosztási (redisztribúciós) funkció 3. Stabilizációs funkció Modern állam gazdasági közfeladatai: 1. Ország külső és belső védelme 2. Államigazgatás 3. Igazságszolgáltatás 4. Piaci struktúra szabályozása 5. Piac ösztönzése 6. Közjavak, közszolgáltatások biztosítása 7 A. tétel Határozza meg az üzleti vállalkozás fogalmát, ismertesse célrendszerét, társadalmi küldetését, működési körét és összefüggéseit! Vázolja a multinacionális világcégek beáramlásának és működésének főbb hatásait nemzetgazdaságunkban! Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével Lényege: önálló tőke és/vagy munkabefektetés, amellyel a vállalkozó kockázatot vállal gazdasági haszon reményében A vállalkozás

létrejöttéhez szükséges egyidejű feltételek:  A vállalkozás rendelkezzen viszonylagos önállósággal célja meghatározásában és megvalósításában  Legyen jogképes (jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat)  A bevételei tartósan haladják meg a kiadásait, hosszú távon legyen nyereséges és legyen pozitív pénzügyi forgalma (többlete)  A vállalkozás valóságos piaci körülmények között működik, a beszerzési ill értékesítési árait a kereslet és kínálat határozza meg  Környezetével döntően áru-pénz kapcsolatban áll Vállalkozás legfontosabb ismérvei:  Tevékenységével társadalmi szükségleteket elégít ki  Gazdálkodik, így érdekelt az erőforrások hatékony felosztásában  A profit- és vagyongyarapítási, fennmaradási motívumok befolyásolják döntéseit  Inputokat alakítja át outputokká  Önálló gazdasági és vagyoni egység  Kockázatot vállal A vállalat célrendszere:

A vállalati célok és a vállalat küldetése szorosan összekapcsolódó mozzanatok. A célok csak úgy valósulhatnak meg, ha a vállalat rendszeresen eleget tesz társadalmi küldetésének. A vállalat belső céljai: 1. profit, jövedelmezőség 2. tartós fennmaradás (túlélés) 3. növekedés, fejlődés 4. piaci pozíciók megtartása, javítása 5. innováció és termelékenység növelése 6. fizetőképesség (likviditás) 7. társadalmi elismerés (image) 8. fizikai és pénzügyi erőforrások 9. vezetői célok 10. dolgozók teljesítménye és attitűdje (beállítódás) Célrendszer: Cél jellege Cél Cél elérésének eszköze Hosszú távú profit maximalizálás Stratégia Piaci cél Szükségletek kielégítése Marketing eszköztára Szervezeti cél Hosszú távú fennmaradás Fejlesztés, beruházás Alapvető cél Konkrét cél Napi működés fenntartása (likviditás) Napi gazdálkodási felad. Vállalat környezete: mindazon tényezők

összessége, amelyek hatást gyakorolnak a vállalat céljaira, működésére anélkül, hogy a vállalat képes volna jelentős mértékben befolyásolni ezeket a hatásokat Makro környezete: közvetetten fejtik ki hatásukat  Politikai-jogi rendszer: a gazdaság és a politika kapcsolata, a vállalati erőviszonyok alakulása, politikai stabilitás, magántulajdon védelme, állami beavatkozás  Gazdasági környezet: az állam gazdaságpolitikai iránya, költségvetési és adópolitika, támogatási rendszer, szabályozó rendszer elemeinek összhangja, állam intézményrendszere, állami megrendelések  Technológiai környezet (K+F): a társadalom technikai, technológiai fejlettsége, a kutatásra fordított GDPhányad, a kutatási-fejlesztési tevékenység színvonala meghatározza a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit  Szociális-kulturális rendszer: összetett kategória, számos elem közül a legfontosabb a demográfia, az életmód, a szociális

értékek, az egészségügyi helyzet alakulása Stakeholderek: azok a szervezetek, csoportok, egyének, akik tartós, kölcsönös és lényeges kapcsolatba kerülve a szervezettel, annak működését érdemben befolyásolják, vagy érdekeltek annak tevékenysége következményeiben  Belső érintettek:- tulajdonosok - menedzserek - alkalmazottak  Külső érintettek: - fogyasztók - szállítók - versenytársak - állam és intézményei - helyi közösségek - hitelintézetek, befektetők - érdekképviseletek A vállalat társadalmi küldetése: meghatározza, hogy milyen piaci igényeket hogyan kell kielégítenie. - az igények közül ki kell választani a legcélszerűbben megvalósíthatókat, amelynek rendező elve a fogyasztó vásárló igényeinek rendszere - tehát nem lehet komolyan teljesíteni a küldetést a fogyasztók igényeinek ismerete nélkül - ahhoz, hogy a vállalat a küldetését teljesíteni tudja, meg kell határoznia saját működési körét

Működési kör: megjelöli azokat az igényeket, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni, továbbá meghatározza azokat a fogyasztói egységeket, amelyek igényeit ki akarják elégíteni - lényeges szerepe van annak, hogy a fogyasztói csoportok milyen jövedelmi kategóriába tartoznak - azt is meg kell jelölni, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel lehet a megcélzott piaci igényeket kielégíteni Kapcsolatuk: a működési kör a küldetés konkretizálása, és ennyiben mint sajátos termék-piac kombináció értelmezhető - ez a kombináció a vállalat bizonyos részeinek és a vásárlók egyes csoportjainak közvetlen kapcsolata - a működési kör a vállalat célrendszere és küldetése között helyezkedik el: a működési kör közvetíti a piaci igényeket, és ezáltal segít realizálni a célokat Multinacionális világcégek: kettős hatásuk:  Nagymértékű tőkebeáramlás, munkahely teremtése (nem nyugat európai bérekkel!) Új nálunk eddig

szokatlan gazdasági és kereskedői szemlélet megjelenése.  Mivel adókedvezményt kapnak, csak meghatározott ideig kifizetődő a működésük. A megszerzett profitot kiviszik az országból. A hazai kiskereskedelem szétesik, ezzel munkalehetőség szűnik meg. 8 A. tétel Mutassa be az egyéni vállalkozás alapításának, működésének jellemzőit és megszűnésének lehetséges okait! Hasonlítsa össze a közkereseti és a betéti társaságot (azonosságok és különbségek)! Egyéni vállalkozások lényege:  A legegyszerűbb vállalkozási forma, egy magánszemély vállalkozik, valamilyen üzletszerű tevékenységet folytat haszonszerzés céljából  Saját nevében és saját kockázatára dolgozik  Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel, ezért az egyéni vállalkozó nem lehet korlátlan felelősséggel tagja gazdasági társaságnak.  Ha a Cégbíróságon nyilvántartásba veteti magát, akkor egyéni cégként folytatja

tevékenységét  Személyesen részt kell vennie vállalkozása tevékenységében  Törvényességi felügyeleti szerve a helyi önkormányzat illetékes szakigazgatási szerve vagy jegyzője  Nem vonható csődeljárás ill felszámolási eljárás alá Egyéni vállalkozás alapításának feltételei: Cselekvőképes. Állandó lakhelye van Ha külföldi, akkor gazdasági célú letelepedési engedélye van Nem lehet egyéni vállalkozó:  Gazdasági vagyon elleni bűncselekmény  Szándékos bűncselekmény miatti szabadságvesztés  Valamely foglalkozástól eltiltották  Korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták  Adó, vám, tb, stb tartozása van  Gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja Egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása:  Az EV igazolványt kérelemre adják ki a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában  Szükségek iratok: - hatósági erkölcsi bizonyítvány - előírt

képesítés meglétét igazoló okirat - jogszabályban előírt hatósági engedélyek - nyilatkozat, hogy a kérelmező tb folyószámlával, adószámmal nem rendelkezik - APEH igazolása, hogy nincs kizáró ok  Kérelemben fel kell tüntetni: egyéni vállalkozó nevét, személyes adatait, székhely, telephely, fióktelephely, tevékenységi kör Vállalkozói igazolvány tartalma: Állandó lakcím. Székhely, ügyintézés helye Telephely, fióktelephely. Tevékenységi kör Adószám EV nyilvántartási száma Egyéni vállalkozás gyakorlásának megszűnése:  Ha visszaadja a vállalkozói igazolványt  Ha a jegyző visszavonja  Ha meghal vagy cselekvőképtelenné válik  Átalakulhat egyszemélyes KFT-vé, vagy egyszemélyes RT-vé, ha ennek feltételeivel rendelkezik. Közkereseti társaság (KKT): tagok társasági szerződéssel meghatározva arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet

folytatnak üzletszerűen és haszonszerzés céljából.  A személyes közreműködésért a tagokat díjazás illetheti.  Az adózott nyereség felhasználása, illetve a veszteség viselése a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.  Valamennyi tagja jogosult üzletvezetésre.  A társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amely az üzletvezetés körébe nem sorolható.  Azonos szavazati joga van minden tagnak, egyszerű szótöbbséggel. A minősített többség ¾-es szótöbbség, vagy egyhangú határozattal lehet.  A társaság kötelezettségeiért a társaság vagyonával felel, de ha ez nem elegendő, akkor lép be a tagok saját vagyonnal való felelőssége. Megszűnésének okai lehetnek:  Hozzájárulási kötelezettségeinek nem tesznek eleget  Tagok közös megegyezése, felmondás  Tag kizárása, tag halála  Ha a társaság tagsága egy főre csökken,

és ha ezt követően 3 hónapon belül nem jelentik új tag belépését a cégbíróságnál, akkor a társaság megszűntnek tekintendő. Betéti társaság (BT): társasági szerződéssel jön létre, kötelezettséget vállalnak, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytatnak  Tagjai közül legalább 1 beltag, akinek felelőssége a társaság ügyeiért korlátlan. (Ha több beltag, akkor felelősség egyetemleges), és legalább 1 kültag kell, aki csak vagyoni betétje erejéig visel felelősséget a társaság kötelezettségeiért.  Ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, akkor a beltaggal azonos módon felel a társaság ügyeiért.  A tagok gyűlésén a kültag részt vesz, de a társaság üzleti vezetésére, képviseletére nem jogosult Megszűnése:  Ha a társaság vmennyi beltagja megszűnik létezni, akkor őket 3 hónapon belül legalább 1 taggal pótolni kell.  Ha ez nem történik meg, akkor a BT megszűnhet,

vagy átalakulhat KKT-vé. Azonosságok: - mindkettő magánszemély által alapított társaság - jogi személyiséggel nem rendelkező társaság - a vagyoni hozzájárulásra vonatkozó szabály nincs előírva - a BT-re is a KKT szabályai vonatkoznak - a tulajdonosok testülete: a tagok gyűlése Különbségek: - a KKT tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan (tagok teljes vagyonukkal felelnek) és egyetemleges (vmennyi taggal felléphet hitelezővel szemben) felelősségük mellett közös gazdasági tev-t folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. - a BT olyan gazdasági társaság, ahol a társasági kötelezettségekért legalább egy beltag felelőssége korlátlan, és legalább egy másik tag ( kültag) felelőssége pedig vagyoni betétje mértékéig korlátozott. - a KKt-ben a tagoknak személyes közreműködéssel kell részt venniük a társasági tevékenységben. (mindenki beltag) - a BT kültag

személyes közreműködésre nem kötelezett, így lehetősége van KKT és BT előnyei:  A vállalkozásba bevonhatja családtagjait, barátait  Több pénz bevonására nyújt lehetőséget  Lehetőség nyílik a kockázat megosztására  Újabb és újabb partnerek vonhatók be a hiányzó képességek pótlására  Közös döntések hozhatók KKT és BT hátrányai:  Társasági szerződést kell kötni  A cégbírósági bejegyzés időbeli és költségvonzattal jár  A vállalkozási élettartam behatárolt: ki- vagy belépéskor új vállalkozást kell létrehozni  A tag a partnerek tartozásáért is felelős  Megjelenhetnek személyi konfliktusok 9 A. tétel Hasonlítsa össze a részvénytársaságot és a korlátolt felelősségű társaságot a következők szerint: alaptőke – részvény – részvényes, illetve: törzstőke – törzsbetét – üzletrész. Ismertesse az Európai részvénytársaság alapításának fő

követelményeit! Részvénytársaság (RT)  Az RT tőkeegyesítő társasági forma, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul.  Tagjai a részvényesek  Zártkörű alapítás: Az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik be és vásárolják meg.  Nyilvános alapítás: Részvényjegyzés útján történik, az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon.  Részvény-jegyzés: A jegyzett összeg megjelölésével és a jegyzési ív aláírásával történik. Ezzel egyidejűleg a jegyzett összeg legalább 10 %-át be kell fizetni az alapítási tervezetben megjelölt módon és helyre. Az RT alapvető szerkezeti elemei  Alaptőke: az alaptőke az RT induló vagyona. Alaptőke = jegyzett tőke. Minimális nagysága 20 millió Ft (NyRT) ill 5 millió Ft (ZRT), melynek legalább 30 %-a készpénz kell, hogy legyen. A jegyzett tőkét a

tagok nem követelhetik vissza. Az alaptőke felemelésének fő módozatai: új részvények, az alaptőkét meghaladó vagyon alaptőkésítése, dolgozói részvény forgalomba hozatala, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala Az alaptőke leszállításának oka lehet: társaságból való tőke kivonás, veszteség fedezése, ha a társasági törvény előírja az alaptőke leszállítását.  Részvény: tagsági jogokat megtestesítő lejárat nélküli értékpapír. A részvénynek tartalmaznia kell: - az RT nevét és székhelyét - a részvényt jellemző legfontosabb adatokat (sorszám, sorozat, típus, névérték, kibocsátás időpontja, alaptőke nagysága, kibocsátott részvények száma, részvényhez fűződő jogok stb.) - az igazgatóság 2 tagjának aláírását - az értékpapír kódját - a részvény átruházásával, korlátozásával kapcsolatos szabályokat  Részvényes: a részvény tulajdonosa, aki a társaság működésének aktív

részese lehet és saját érdekeit is ehhez kapcsolódóan realizálhatja. Kötelezettsége: a jegyzett részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetése a cégbejegyzéstől számított 1 éven belül. Az apportot a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Felelőssége a társaság működéséért eddig terjed, vagyis korlátolt felelőssége van. A részvényes jogai: - osztalék részesedés a részvény névértékével arányosan - közgyűlésen való aktív részvétel - a szavazatok legalább 10 %-át képviselő részvényesek írásban kérhetik az igazgatóságot, hogy kérdéseket tűzzenek a közgyűlés napirendjére. Az RT szervezete Közgyűlés RT legfőbb szerve, az összes részvényesből áll. Igazgatóság RT ügyvezető szerve. Legalább 3, legfeljebb 11 tagból áll. Feladatai: beszámoló, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, üzleti könyvek szabályszerűségéről jelentést készít

Felügyelő-bizottság: Megválasztása és működése kötelező. Feladata: ügyvezetés ellenőrzése. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjainak 2/3os, de legalább 3 fős jelenléte szükséges Könyvvizsgáló A közgyűlés meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre választja. Legfőbb feladatai: éves beszámoló, és minden lényeges üzleti jelentés valódiságát, jogszabályszerűségét ellenőrzi, indokolt esetben összehívhatja a közgyűlést. Korlátolt felelősségű társaság (KFT)  A KFT előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alapítható.  A tagok kötelezettsége a KFT-vel szemben csak törzsbetéteinek szolgáltatásaira, a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra és szolgáltatásra terjed ki.  A KFT kötelezettségeiért a tagot nem terheli felelősség.  Alapításához legalább 2 személy szükséges.  Megalakulása

társasági szerződéssel történik. A KFT alapvető szerkezeti elemei:  Törzstőke: az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll, legalább 500.000 forint - Felemelése: új törzsbetétek kibocsátása - Leszállítása: tőkekivonás céljából, veszteség rendezése érdekében, saját tőke más elemeinek növelése miatt  Törzsbetét (Ft-ban): az egyes törzsbetétek mértéke 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. - Minden tagnak egy törzsbetétje van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa lehet.  Üzletrész (%-ban): a társasági tagok jogait, és a társaság vagyonából őket megillető hányadot jelenti - Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. - Minden tagnak egy üzletrésze lehet, melynek nagysága különböző lehet. - A tagok vagyoni hozzájárulásukat nem igényelhetik vissza. - A tagoknak joguk van vagyoni hozzájárulásuk arányában az osztalékra A KFT szervezete Taggyűlés: A legfőbb irányító

szerv. Ügyvezetők: Lehet tag, vagy kívülálló személy. Az ügyvezető felelős a taggyűlés által hozott határozatok végrehajtásáért és szervezéséért. Felügyelő-bizottság:Legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll , kötelező, ha 50 millió forintot törzstőke felett foglalkoztatott létszám 200 fő fölött van. A legfőbb belső ellenőrző szerv Könyvvizsgáló: Legfeljebb 5 évre választható. Feladatai: beszámolók, üzleti jelentések ellenőrzése Európai részvénytársaság alapításának fő követelményei Európai Törvénykönyv 2157/2001 Európai Közösségi rendelet megállapítja a magyarországi székhelyű Európai RT (SE) alapítására vonatkozó feladatokat:  Alapítani csak a tagállamok területén lehetséges  Alapításához legalább 2 tagállam területén bejegyzett gazdasági társaság szükséges  Tagjainak felelőssége korlátolt  Alaptőkéje minimum 120.000 EUR, ennek 25%-át jegyzéskor be kell fizetni 

Alapítására, nyilvántartásba vételére a 2006. évi V törvény vonatkozik  Létrehozható egyesüléssel, átalakítással, európai RT formában működő leányvállalat alapításával  Legfőbb szerve a közgyűlés  Könyvvizsgálót kell alkalmazni 10 A. tétel Ismertesse a vállalat stratégiai tervezésének fogalmát, szakaszait és szintjeit, valamint a vállalati menedzsment feladatait a stratégia megvalósításában! Stratégia: hosszú távú, írásba foglalt koncepció a vállalkozás célkitűzéseiről, ennek megvalósításához szükséges erőforrásokról és a legfontosabb fejlesztési akciókról. Kialakításának módjai:  Tervezői stratégia: A stratégia kialakítás legfejlettebb módszere, de nem lehet mindenki számára ajánlani. Módszeres tervezői munka eredménye. A stabil gazdasági környezetben működő váll stratégiája. A vállalat külső feltételeit és alakulását jól diagnosztizálja. Nagy és erős közepes

váll stratégiája. Magas tervezési és elemzési költség igényű.  Vállalkozási stratégia: Hosszútávon nagy fontosságú döntések sorozatában keletkezik. Egyéni vállalkozások stratégiája ahol a tulajdon és menedzseri funkció egy kézben összpontosul. Nagy lépések politikája: nagy kockázatvállalás nagy hozam reményében. Központi cél: nagy növekedés, nagy személyes jövedelemkivétel. Kis de erős és új vállalatok stratégiája, amelynek kevés a vesztenivalója. Korábbi döntések által kevésbé elkötelezett és behatárolt, új döntéseiknek alig van ebből eredő korlátjuk.  Adaptív stratégia: Bonyolult környezetben működő vállalat stratégiája. Egyedi döntések sorozatában, szabályok által behatárolva, a döntéshozók vitáit mederben tartva alakul ki. Tartózkodó a jelentősebb stratégiai változtatásoktól. Konfliktusfeloldó eljárást alkalmaz az externáliákkal (környezeti kihívás) kapcsolatban.

Alkalmazkodó, kihívásokra választ kereső Kis lépések politikája. Jó visszacsatoló és korrekcióképességű. Új döntéseikkel is a már elért stabil helyzetben maradást segítik, s ügyelnek rá, h ne túlzottan távolodjanak el attól. A stratégiai tervezés folyamata: központjában a stratégia tartalmi elemei állnak:  A váll működése és működési köre: A váll küldetése meghatározza, h a váll milyen piaci igényeket és hogyan akar kielégíteni. Működési kör: Melyek a piaci igények amelyeket ki akarunk elégíteni? Melyek a fogyasztói igények? Melyek azok az eljárások és módszerek, amelyekkel az igényeket kielégíthetjük?  A váll versenyhelyzetének erősítése: Meg kell vizsgálni, h a vállalat mely területeken képes tartós versenyelőnyt kiharcolni és mik ennek a feltételei. A versenyhelyzet vizsgálatát 2 szinten végzik: vállalati szinten vagyis a vállalat egészére(Milyenek az erőviszonyok: a vállalat és vevők

között, versenytársak, szállítók között. Helyzetelemzés módszerei: SWOT analízis, Brainstorming, Delphi-csoportos szakértői munka), ill üzletegységekre vonatkozóan (portfólió analízis: a termék v szolgáltatás helyzetének vizsgálatára alkalmas olyan ábra, amely a váll termékeit azok piaci részesedése, ill a piaci vonzerő, vagyis az értékesítés növekedési üteme alapján csoportosítja. Módszerei: BCG-mátrix, GE-mátrix, termék életgörbe, életgörbe elemzéssel kombinált GE-mátrix))  Szinergia (együttműködés): Több tényező együttes hatásának a mértéke. A vállalat vezetési-szervezeti rendszerét, és belső erőforrásokat úgy kell összehangolni, hogy minél kedvezőbb feltételek alakuljanak ki. Stratégia szakaszai: 1. Stratégiai elemzés: a váll belső helyzetének és külső környezetének feltárása. - Külső környezet: piaci helyzete, jogi társadalmi helyzet, gazdasági helyzet, iparág többi vállalatának

nyeresége, iparág műszaki helyzete. - Belső helyzete: termékválaszték, nyereségforrások, pénzügyi helyzet, berendezések műszaki helyzete, termékszerkezet, erőforrások. 2. Vállalati küldetés és az alapvető stratégiai célok meghatározása (misszió). 3. Stratégiák kialakítása = alternatívák kialakítása 4. Stratégiai akciók megtervezése 5. Érdekeltség, ellenőrzés és információ módjainak, formáinak kialakítása. Stratégia szintjei: 1. Vállalati: a váll egészére kiterjed 2. Üzletági: egyes stratégiai egységek, divízóknak a szintjei 3. Funkcionális: az üzletági, vállalati részstratégiák, amelyek a váll egyes szakterületeinek céljait, fejlesztési céljait határozzák meg, és a váll stratégiai részévé integrálódnak. Stratégia menedzselése: vezetői feladatok, részfunkciók:  A szükséges erőforrások meghatározása, előteremtése és elosztásuk az üzletágak között.  A szervezet és a vezetési

rendszer fejlesztése: szervezeti felépítés, tagolás, vezetési módozatok, stílus változtatása, ill az információs, értékelési rendszer, érdekeltségi rendszer modernizálása.  A vállalati kultúra fejlesztése: munkaszervezés, hatalomgyakorlás, emberek irányítása, ill kezdeményezőkészség engedélyezése, méltányolása.  A stratégiai és operatív menedzseri tevékenység összehangolása. Picra jutás stratégiái:  Támadó: A piacon uralkodó domináns cég nyílt megtámadása.  Védekező: Az adott piacon már domináns cég stratégiája a vezető pozíció megőrzése érdekében. Módszerei: versenytársak mozgásának korlátozása jogi és egyéb eszközökkel, együttműködés a még gyenge konkurenciával.  Oldaltámadó: Olyan szabad piaci területeket keres, ahol még nincsenek harcok, így a taktikai meglepetés eszközével él.  Gerilla: Olyan piaci szegmens megtalálása, mely saját megélhetésüket biztosítja, de

elég kicsi ahhoz, h megvédhessük. Kis vállalkozások stratégiája  Piacteremtő: Új termék kitalálása. Vagy a kereslet húzza a piacon vagy divatcikkek alapján. Vállalkozások közti stratégiai szövetségek:  Vertikális: olyan vállalkozások kötnek egymással vertikális stratégiai szövetséget, akik az összefüggő termelési-elosztási folyamat más-más szegmensébe működnek (pl gyógyszergyár ampullát is gyárthat).  Horizontális: résztvevői azok a cégek, akik azonos piacon vannak jelen, potenciálisan versenytárak, de mégis szövetségre lépnek. Az együttműködés tárgya: a kutatási eredmények piacra vitelének feltételei.  Mélységi (vegyes): a legkülönbözőbb területen dolgoznak együtt (pl K+F, értékesítés, alaptevékenység). 11 A. tétel Fejtse ki az emberi erőforrás- és bérgazdálkodás fő feladatait; a munkaerő-szükséglet megállapításának fontosabb módszereit és hatékony foglalkoztatás eszközeit!

Emberi erőforrás-gazdálkodás: a vállalkozás számára a munkaerő napjainkban a legfontosabb termelési tényezővé vált, gazdálkodni kell vele - a munkaerő megszerzése, foglalkoztatása során költségek merülnek fel, valamint a munkaképesség megújítása és továbbfejlesztése is ráfordításokat igényel Emberi erőforrás jellemzői:  Az emberek célokkal, vágyakkal, tervekkel rendelkeznek. Növekszik az elvárásuk a munkakörülményekkel kapcsolatban.  Képesek a saját teljesítményüket szabályozni.  Mozgásba hozza az összes többi gazdasági erőforrást.  A munkahelyre a saját, egyéni céljai kielégítésére lép be. Önálló munkavállalói stratégiát alkalmazhat Emberi erőforrás-gazdálkodás funkciói:  Munkaerővonzás: a szükséges munkaerő megszerzése.  Munkaerő megtartása: ösztönzési, érdekeltségi rendszer hatékonyan működik.  Munkaerő motiválása: korszerű vezetési elvek alkalmazása.  Munkaerő

hasznosítása: teljesítmény meghatározása és annak értékelése. Főbb tevékenységei, elemei:  Létszám szükséglet meghatározása (m erő biztosítása): munkaerő tervezés, szükséges létszám, munkaerő fejlesztés, képzés, munkaerőmozgás irányítása.  Munkaerő állomány hatékony foglalkoztatása.  Bér- és jövedelemgazdálkodás.  Munkaügyi kapcsolatok kezelése. Létszámszükséglet meghatározása: a hatékony felhasználás lényege: csak annyi és olyan szakképzettségű dolgozót foglalkoztatnak, amennyire az adott tevékenység ellátásához szükség van. Munkaerő tervezés lényege: a munkaerő szükséglet meghatározása, módszere attól függ, hogy fizikai vagy szellemi: 1. Fizikai m vállalóknál a normaóra szükségleten alapuló létszám meghatározása L = V x N IxT (L=létszám, V=termelés mennyisége, N=termék normaóra szükséglete, I=egy fő által teljesítendő órák száma, T=átlagos teljesítmény

százalék). 2. Ha nem állnak rendelkezésre adatok, akkor az egyes gépek, berendezések működéséhez előírt létszám a mérvadó: létszámnormatívák. 3. Kiszolgáló normák: kisegítő személyzet 4. Funkcióelemzéssel: a tevékenységet részekre bontjuk, és részenként állapítjuk meg az időigényét, ezek alapján állapítjuk meg a létszám szükségletet. 5. Bázis alapú: a korábban használt tényleges létszámból indulnak ki. 6. Munkakör tervezési módszer: munkakör: a vállalkozás feladatainak egy személyre lebontott része, amely konkrétan meghatározható tudást és képességeket, készségeket igényel. Létszámszükségletet befolyásolja: - a vállalkozás feladatköre - a kibocsátott vagy tervezett produktum milyensége, mennyisége, minősége - rendelkezésre álló berendezések - alkalmazott technológia - a munka szervezettsége - anyag és energiaellátás folytonossága és minősége - a munkavállalók képzettsége, képessége,

adottsága. Munkaerőmozgással kapcsolatos kérdések: - külső munkaerőmozgás: valaki belép a munkaerőpiacra (pl egyetem után), vagy kilép (pl nyugdíjba megy) - belső: egyik vállalattól a másikhoz: fluktuáció (egyik vállaltból a másikba), mobilitás (a munkavállaló új beosztásba kerül) Bér és jövedelem gazdálkodás: Bér: a munkajövedelem, a személyes munkavégzés elismerése, a lakossági jövedelmek részét képezi, forrását tekintve versenyszférában v non-profit szférában, az az összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap. Bér legfontosabb elemei:  Alapbér: bérarányok meghatározásának eszköze, a kereset legnagyobb súlyú alkotóeleme. A munkakör és a beosztás helyének kifejezője a vállalati hierarchiában. Kereteit a bértarifa rendszer határozza meg.  Pótlékok: az általánostól eltérő fizetési feltételek esetén fizetik.  Prémium: előre meghatározott

többletfeladat elvégzéséért kapott többletbér.  Jutalom: valamely tevékenység utólagos értékelése alapján.  Kiegészítő fizetés: le nem dolgozott időre fizetett bér.  Egyéb bér: le nem dolgozott, felmondási időre járó v másodlagos ill mellékfoglalkozás után kapott bér. Bérgazdálkodással kapcsolatos fogalmak: Munkavállaló: Munkával kapcs Bér béren kívüli kifizetés Kereset Nem munkával kapcs jövedelem Jövedelem Munkaadó: Bérktg Bér közterhei Bér és bérjellegű ktg Személyi jell egyéb kifizetés Személyi jellegű ráfordítás Bér elemei: bruttó bér Munkaadó: tb 29%, m adói 3%, szakképzési h j 1,5%, eho 1950ft/fő/hó. Munkavállaló: tb 15,5%, m váll 1,5%, Szja 18 ill 36%. Ösztönzési rendszerek formái, elemei: 1. Beosztott munkavállalók ösztönzési rendszerének elemei (bérformák): Bérformák: a teljesítménybér és a bér alakulása közti kapcsolat formája, a teljesítmény követelménnyel

együtt mutatja az ösztönzés tárgyát az adott munkaterületen. Formái: időbér, teljesítménybér, teljesítmény követelmény. 2. Szervezeti egységek ösztönzési rendszerei: Terv típusú: konkrét meghatározások. Bázis típusú: előző évhez viszonyítva. Normatív típusú. 3. Vezetők ösztönzési rendszerének szintjei: középvezetők, felsővezetők. Kereseti arányok alakítása, fajtái:  Munkakör értékelési rendszer: különböző munkakörök rangsorát határozza meg, miközben egy fokozatba vonja össze az egyforma v közel azonos munkaköröket.  Bértarifa rendszer: a munkaköri fokozatokhoz meghatározza a bértételeket (órabér, havi bér). 12 A. tétel Vázolja fel a marketing lényegét, stratégiai formáit és fejtse ki a marketing mix elemeit! Marketing: Lényege: a piaci viszonyok között a vállalatok sikeres működése érdekében alkalmazott módszerek, értékesítési eljárások, magatartásformák és gondolkodási

módok összessége. Specifikumai: A vállalkozás egészét átfogja ill áthatja. Szemléletmódja a piacra irányul. Tudományos eredményeket alkalmazó módszer. Fogalma: Szűkebb értelemben olyan vállalati tevékenység, amely a vevők igényének kielégítése érdekében elemzi a piacot, meghatározza az eladni kívánt terméket, szolgáltatást, azokat megismerteti a fogyasztóval, kialakítja az árakat, megtervezi az értékesítést, befolyásolja a vásárlókat. Célja: a piac megismerése, ahhoz való alkalmazkodás elősegítése és befolyásolása. Két fő területe: piackutatás (passzív marketing=PM), és a marketing mix (aktív marketing=AM=4P+3P) Vállalatok marketing stratégiái célpiaci szerepük alapján: 1. Vezetők stratégia: Piaci részesedésük a legnagyobb Átdiktáló hatásuk van. Versenytársakat megelőzik Új termék bevezetésében, áruterítés szélesítésében is vezetők. Saját pozícióját szilárdan tudja tartani. 2. Kihívók

stratégia: Felfutásban lévő, piaci részesedést agresszíven növelő stratégiájuk van. Támadó a vezető cégekkel szemben és a kisebb, pénzügyileg gyengébb cégekkel szemben is. Támadó és piacőrző eszközei: árleszállítás, olcsó áruk bevezetése, választék bővítése, korszerű termékek bevezetése. 3. Követő stratégia: A piaci pozíció fenntartása a cél A kihívók támadása miatt magas színvonalú termelés és szolgáltatásnyújtás elérésére törekszik. Összköltségcsökkentő eszközöket használ Nem passzív helyzetet jelent Gyakran nyújt különböző kedvezményeket. Az adódó új piacokra is belép. 4. Meghúzódó stratégia: Kisvállalatokra jellemző A speciális kis szegmensekbe, résekbe, fülkékbe hatolnak be. Kicsi a veszélyeztetettségük, a nagyoknak nem érdemes megtámadni őket. A speciális szegmensekben rugalmasan és hatékonyan tudnak dolgozni. Piacok fajtási jellegük szerint:  Potenciális piac:

meghatározott kínálat iránt bizonyos fokig érdeklődő fogyasztók összessége.  Elérhető piac: megfelelő jövedelem birtokában a vásárlóképes fogyasztók.  Célpiac: a váll által eladásra felkínált áruk piaca, az elérhető piac része a versenytársak jelenléte mellett. Marketing mix (4P+3P): a marketing szemlélet és gyakorlat érvényesítését szolgáló elvek és eszközök összessége, kombinációja, amelyeket a vállalkozás különböző piaci helyzetekben alkalmaz. 4P (termék): termékpolitika (product), árpolitika (price), értékesítési hely politikája (place), marketing kommunikáció (promotion) 3P (szolgáltatás): emberi tényezők (people), környezet ahol a szolgáltatást igénybe vesszük (psychical), folyamat amelyben az igénybevevő is részt vesz (process)  Termékpolitika (product): Termék: mindazon fizikai és egyéb tulajdonságok összessége, amelyek alkalmasak fogyasztói igények kielégítésére. -

Rendeltetésük alapján: fogyasztási cikkek (mindennapi termékek, tartós fogyasztási cikkek, márkatermékek) és termelői fogyasztásra kerülő cikkek. Termék fő kategóriái: - Termékvonal (választék) - Termék életciklus (kif, bev, növ, ér, hany) - Márka, márkanév (brand) - Csomagolás - Címkézés  Árpolitika (price): Ár: áru v szolgáltatás pénzben kifejezett értéke, az a pénzmennyiség, amit a vevő fizet az eladónak. Jelentősen befolyásolja a vállalkozás nyereségét A vállalkozás számára az árak a költségek megtérülését és a profithoz jutást jelentik. Függ a kereslet-kínálat viszonyától Egy alsó és egy felső korlát között mozoghat. Árképzési stratégiák, rendszerek: 1. Ideális (versenytárs bázisú): Az adott piacon kialakult árszintből indul ki. Árversenyt kerüli, igazodik a versenytárshoz. 2. Költség alapú v költség bázisú: A vállalkozás kiszámítja a termék előállításának teljes

költségét, majd ezt egy meghatározott %-kal felszorozva kapja az árat. 3. Kereslet bázisú árképzés: hogyan reagálnak a vevők a különböző árszintekre, az árrugalmasságból indul ki. Ártaktikák: Behatoló ár: alacsony ár, melynek célja a termékre való rászoktatás. Dömpingár: alacsony ár, sok termék, a piacbővítés eszköze. Piaci részesedést növelő ár: csökkentett szintű ár, a versenytársak kiszorításának eszköze Piaci részesedés kiárusítása: áremelés, nő a fajlagos nyereség, de a kereslet csökken. Lefölöző ár: a versenyelőnyt kihasználó magas ár Barter ár: termékek cserélnek gazdát, az ár itt fiktív. Követő ár: a versenytársakhoz igazítják az árakat. Presztízs ár: minél magasabb az ár, annál nagyobb a kereslet  Elosztási csatorna, disztribúciós rendszer (place): Disztribúciós rendszer: azokat az utakat jelenti, melyeken a termék a termelőtől a fogyasztóig jut. Place: olyan komplexum, melyben

fizikai folyamatok (eljut a termék a fogyasztóhoz), tulajdonváltozások (adás-vétel), pénzügyi folyamatok (kifizetés), eladás ösztönzési folyamatok (reklám, motiválás), információáramlási folyamatok valósulnak meg. Elosztási csatornák lehetnek: közvetlen (termelő-fogyasztó), közvetett (termelő nagy/kisker - fogyasztó). Place stratégiái: Húzó: a végső fogyasztóban kelt vágyat, az igény húzza a terméket a fogyasztó felé. Toló: a termelő meggyőzi a kis és nagykereskedőt, és így áttolják a terméket a kereskedésnek. Szabadeséses: ahogy esik, úgy puffan elv.  Marketing kommunikáció (promotion): a vállalkozás tájékoztatja a fogyasztókat termékei értékéről, megalapozza a cég jó hírnevét. Elemei: - Reklámozás (5M): misszió (r célja), money (ktgvetése), message (üzenete), media (eszköze- látás, hallás útján, audiovizuális), mérés (eredményessége) - Vásárlás ösztönzés (kedvezmények, áruminták, stb)

- PR (közönségkapcsolat): kedvező kép kialakítása - Személyes eladás 13 A. tétel Ismertess az üzleti tervezés lényegét, szerepét és főbb általánosan jellemző fejezeteinek tartalmát! Üzleti terv Üzleti terv készítése: Tervezés: olyan tevékenység, melynek feladata, hogy meghatározza a jövőben elérendő célokat, és az azokat megvalósító eszközöket. - Területei: nemzetgazdasági, vállalati, üzleti. - A tervezés során: felmérik a lehetőségeket, célokat fogalmaznak meg, meghatározzák a megvalósítás eszközeit. Mikor és kinek készül az üzleti terv:  Már működő vállalkozásoknál: hitelfelvétel, részvénykibocsátás, tőzsdére való belépés, befektetők számára.  Beindítás előtt: annak eldöntésére, egyáltalán érdemes-e a vállalkozásba belefogni.  Jelentős változást eredményező döntéskor: új beruházás elindítása, összeolvadás, jelentős üzletrészek eladása v megvásárlása, a

tevékenységi kör módosítása előtt. Tervek fajtái: - Tervek időtávja szerint: hosszú, közép és rövidtávú. - Tervek jellege szerint: stratégiai, üzleti és operatív tervezés. - Tervek a vállat szervezeti szintjétől függően: vállalati, gyáregységi, műhely szintű. Üzleti terv: a vállalkozás átfogó, minden üzleti szem-pontot figyelembe vevő leírása, amely szolgálhatja a vállalkozás reális (biztos) alapokon történő elindítását és/vagy a vállalkozás tevékenységének sikeres folyatását, ill a vállalkozás esetleges módosítását. Üzleti terv lényege, tartalma: Rendelkeznie kell: naprakész tervekkel (rövidtávú cselekvés), hosszabb távú elképzelésekkel a vállalkozás jövőjét, fejlődését illetően. Tartalma attól függ, hogy kinek és milyen okból készül: egy már működő v egy most induló, kisebb fejlesztéshez hitelt kérő v teljesen átalakuló vállalkozás. Jól kidolgozott üzleti terv jellemzői: -

reális - vonzó - érdeklődést felkeltő - útmutatóul szolgál - jövőorientált gondolkodásra kényszerít - igényes, megszünteti az ötletszerűséget - fegyelmezettséget igényel - átfogó - közérthető. Üzleti terv felépítésének szakaszai: 1. Vezetői összefoglaló:  Mi a cég profilja, alapvető üzleti célja, küldetése? (termék és/vagy szolgáltatás)  Mekkora a vállalatba vitt tőke nagysága, tulajdonosi szerkezet? (saját és idegen tőke nagysága).  Milyen a választott szervezeti forma? (ki milyen jogosítványokkal rendelkezik)  Melyek a megcélzott főbb üzletviteli jellemzők? (mekkora áruforgalmat tervez)  Mi a tervezett üzleti tevékenység földrajzi hatóköre? (város, település, régió)  Hogyan fogalmazható meg a SWOT?  Mit mutatnak a fedezeti számítások és a pénzügyi aránymutatók? (fedezeti pont) 2. A vállalat általános bemutatása:  Cégszerű megnevezés: székhely, jogi forma, alaptőke, saját

vagyon, könyvvezetés módja, adózás módja.  Működési terület: tulajdonosi szerkezet, alkalmazottak száma  Vállalkozás jelenlegi célkitűzései  Tevékenység bemutatása  Vállalkozás környezete 3. Termékek és szolgáltatások: a tevékenység, termék vagy szolgáltatás részletes bemutatása. 4. Marketing terv:  Piacszegmentálás  A kiválasztott célcsoport szükségleteinek meghatározása  Termékjellemzők  Értékesítési csatornák  Versenytársak és azok munkái  Termékfejlesztési lehetőségek  Árkalkuláció  Alkalmazandó piacbefolyásolási elemek 5. Működési (gyártási) terv: Technológiai, szükséges gépek berendezések, munkaerő, anyagszükséglet, kapacitás nagysága, termelés költségei. 6. Vezetőség és szervezeti felépítés: a befektetők, pénzintézetek gyakran a vállalat vezetőségébe fektetik tőkéjüket.  Elemei: vezetőség, tisztviselők; szervezeti felépítés; személyzeti

politika 7. A vállalat szervezeti, jogi struktúrája és a tőkeszerkezet: a vállalat vagyoni, pénzügyi forrásairól szóló összeállítás.  Tartalma: tőkeszerkezet, tulajdoni hányad, hitelek, egyéb pénzügyi források, tőkebevonás tervezett formái 8. Pénzügyi terv:  Eredmény és mérlegterv  Jövedelmezőségi terv (nyereség, veszteség számítása)  Cash-flow előrejelzés: likviditás (bevétel-kiadás) Finanszírozási terv 9. Mellékletek: engedélyek, tervek, dokumentációk, megállapodások, ajánlatok, piackutatási eredmények 14 A. tétel Ismertesse a bérezési, ösztönzési rendszer fő elemeit, formáit a beosztott (főleg fizikai) munkavállalókra és vezető beosztású dolgozókra vonatkozóan! Bér: a munkajövedelem - a személyes munkavégzés elismerése - a lakossági jövedelmek részét képezi - azaz összeg, amit munkája fejében a dolgozó annak ellenértékeként a munkáltatótól kap - forrását tekintve:

versenyszférában eredetei jövedelemről, a non-profit szférában másodlagos jövedelemről beszélünk Bér legfontosabb elemei:  Alapbér: bérarányok meghatározásának eszköze, a kereset legnagyobb súlyú alkotóeleme. A munkakör és a beosztás helyének kifejezője a vállalati hierarchiában. Kereteit a bértarifa rendszer határozza meg.  Pótlékok: az általánostól eltérő fizetési feltételek esetén fizetik.  Prémium: előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többletbér.  Jutalom: valamely tevékenység utólagos értékelése alapján.  Kiegészítő fizetés: le nem dolgozott időre fizetett bér.  Egyéb bér: le nem dolgozott, felmondási időre járó v másodlagos ill mellékfoglalkozás után kapott bér. Bérgazdálkodással kapcsolatos fogalmak: Munkavállaló: Munkával kapcs Bér béren kívüli kifizetés Kereset Nem munkával kapcs jövedelem Jövedelem Munkaadó: Bérktg Bér közterhei Bér és

bérjellegű ktg Személyi jell egyéb kifizetés Személyi jellegű ráfordítás Bér elemei: bruttó bér Munkaadó: tb 29%, m adói 3%, szakképzési h j 1,5%, eho 1950ft/fő/hó. Munkavállaló: tb 15,5%, m váll 1,5%, Szja 18 ill 36%. Ösztönzési rendszerek formái, elemei: 1. Beosztott munkavállalók ösztönzési rendszerének elemei - Bérformák: a teljesítménybér és a bér alakulása közti kapcsolat formája, a teljesítmény követelménnyel együtt mutatja az ösztönzés tárgyát az adott munkaterületen - Formái: időbér, teljesítménybér, teljesítmény követelmény. 2. Szervezeti egységek ösztönzési rendszerei: Ha a szervezetben minden dolgozót egyformán érdekeltté akarnak tenni. Meg kell határozni a felosztható bérösszeget, a túlteljesítést és az alulteljesítés szabályait - Terv típusú: konkrét meghatározások. - Bázis típusú: előző évhez viszonyítva. - Normatív típusú. 3. Vezetők ösztönzési rendszerének szintjei:

- Felsővezetők: alapbér általában magas, rövid és hosszú távú kiegészítők, különböző juttatások, reprezentációs keret - Középszintű vezetők: érdekeltségi rendszerüknek tartalma, eszköztára jelentős mértékben függ a vállalkozás működési körétől és a vezetőnek a szervezetben betöltött szerepétől Fizikai munkavállaló érdekeltségi rendszere: Teljesítmény követelmény: a munkavállaló számára előírt munkateljesítmény. Munkanorma: megmutatja, hogy a termék előállítására mennyi idő fordítható, ill h egységnyi idő alatt hány db-ot kell előállítani. Alapbér: megmutatja, h a munkavállalót mennyi bér illeti meg a teljesítmény követelmény 100%-os elérése esetén. Bérforma: egyfelől szabályozza h a munkavállaló munkabére változik-e automatikusan, ha a teljesítménye nagyobb v kisebb Csoportosítás:  Kereslet és teljesítmény kapcsolata szerint: - időbér - teljesítménybér  Az ösztönzési

irány szerint: - mennyiségre ösztönző - minőségre ösztönző - kombinált  Az ösztönzés intenzitása szerint: - lineáris:1%-os teljesítménynövekedéshez 1%-os bérnövekedés kapcsolódik - degresszív: minél nagyobb a teljesítmény, annál kisebb a bér emelkedése, nem nő - progresszív: egységnyi teljesítménynövekedéshez egyre nagyobb bér kapcsolódik  Az elszámolás módja szerint: - egyéni - csoportos Nagyobb multiknál a belső egységek működhetnek: - nyereségközpontként (profit center) - költségközpontként (cost center) - tőkeallokációs központként (investement center). 15 A. tétel Fejtse ki a tárgyi eszközök fogalmát, fajtáit és jellemzőit, valamint létesítésének (a beruházások) lényegét, gazdasági megalapozásának fő módszereit! Tárgyi eszközök: a vállalati vagyon dologi formában megtestesülő olyan kevéssé mobil részei, amelyek tartósan több termelési perióduson keresztül szolgálják

közvetve vagy közvetlenül az üzleti tevékenységet. Fő csoportjaik: ingatlanok, műszaki berendezések gépek járművek, beruházások és beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás célja: hogy a vállalkozás stratégiai feladataihoz megfelelő mennyiségű és minőségű tárgyi eszközt gazdaságosan biztosítson Elemei:  Beruházás: tárgyi e. létrehozására, bővítésére irányuló műszaki, gazdasági tevékenység.  Felújítás: elhasználódott tárgyi e. eredeti állaga (kapacitás, pontosság) helyreállítását szolgálja.  Eszköz fenntartás:a működőképesség folyamatos biztosítását szolgálja. (TMK= tervszerű megelőző karbantartás)  Amortizáció  Termelési kapacitás  Tárgyi e. értékelése, értéke meghatározása  Leépítés Beruházás: a befektetési döntések közé tartozik, olyan döntés (tőkekiadási) amivel a cég hosszú élettartamú eszközhöz jut Tárgyi eszköz

létesítése fizikailag, az ehhez szükséges tőke előteremtése és befektetés útján való finanszírozása. Beruházások kiváltó okai: - szükségletek megjelenése: termelési, fogyasztási, védelmi igények - mezőgazdasági területek növelése: éghajlati viszonyok, talajadottságok - az ország gazdasági fejlettsége: gazdasági szerkezet, technikai színvonal, infrastruktúra Beruházások rendezőelvei:  Értékbeli forrása szerint: écs-ből fedezett, felhalmozásból fedezett.  A meglévő tárgyi eszközkel való kapcsolódása szerint: - pótló beruházás: az elhasználódott tárgyi esz-t újakkal pótolják - bővítő beruházás: korábban nem létező t-i eszköz létesítése  Finanszírozás forrása szerint: saját, idegen, vegyes  Értékbeli terjedelme szerint: bruttó, nettó  Műszaki jellege szerint: - épület, építés, szerelési - gép gépi felszerelés - egyéb beruházás  Műszaki rendeltetése szerint: -

alapberuházás: olyan tevékenység, amely a beruházási cél megvalósulását közvetlenül szolgálja - járulékos beruházás: közvetlenül összefügg az alappal, de önmagában nem használható - kapcsolódó beruházás: olyan tevékenység mely az alapberuházás működését elősegíti, ahhoz szükséges  Megvalósítási módja szerint: - saját bonyolítású - megbízásos - vegyes  Beruházó alanya szerint: háztartások, vállalkozások, önkormányzat, állam, vegyes Beruházások gazdaságosságának vizsgálata: Statikus mutatók: az időtényezőt nem veszik figyelembe  Beruházás átlagos jövedelmezősége: a beruházás teljes élettartama (hasznos működési idő) alatt keletkező évi átlagos nyereség és a beruházási összeg hányadosa Bj = Ny x 100 B Konklúziók: - az egyszeri befektetés évente hány %-os nyereséget hoz átlagosan - vagy 100 Ft fejlesztési ráfordítás hány Ft eredményt hoz - a fejlesztési ráfordítások hány

%-a térül meg egy év alatt  Beruházás megtérülési ideje: a beruházási összeg és az évente keletkező átlagos nyereségének a hányadosa, a beruházás átlagos jövedelmezőségének a hányadosa Bi = B = 1 Ny Bj Konklúzió: - a fejlesztési ráfordítások hány év alatt térülnek meg  Beruházásra fordított összeg forgási sebessége: a hasznos idő alatt a nyereségből hányszor térül meg a befektetés Bs = Mi = Mi Bi B:Ny Konklúzió: - a hasznos időtartam alatt az eredményből a ráfordítások hányszor térülnek meg Dinamikus mutatók: figyelembe veszik az időtényezőt  Nettó jelenérték: az évenkénti pénzáramok diszkontált értékének és a beruházással kapcsolatos kiadásoknak a különbsége NPV = PVh – PVr Ha NPV < 0, akkor nem térül meg a befektetés Ha NPV = 0, se nyereség, se veszteség Ha NPV > 0, akkor megtérül a befektetés  Jövedelmezőségi index: az évi pénzáramok diszkontált értékének és a

beruházási kiadások összegének hányadosa PI = PVh PVr Ha PI < 1, akkor nem térül meg a befektetés Ha PI = 1, akkor se nyereség, se veszteség Ha PI > 1, akkor megtérül  Belső kamatláb(IRR): a tőkebefektetés évi átlagos megtérülésének arányát, %-át fejezi ki -Co + ∑ Ct .= 0 (1 + IRR)^t  Diszkontált megtérülési idő (VI): az az időtartam, amely alatt az évenkénti hozamok diszkontált értékének halmozott összege eléri a beruházási kiadások mértékét 16 A. tétel Ismertesse a tárgyi eszköz - gazdálkodás területei közül a folyamatos üzemfenntartás (karbantartás), és az amortizáció főbb módszereit illetve formáit! A tárgyi eszközök meghatározzák a termelési folyamatok műszaki színvonalát, a termékek minőségét valamint a munka termelékenységét. A tárgyi eszközök bővítése gyakran nagyobb mértékű műszaki-gazdasági előkészítést tesz szükségessé, ezért a vállalat

teljesítőképességét elsősorban ez a termelési tényező, a gépek, berendezések kapacitása határozza meg. Termelési kapacitás: a termelő berendezések teljesítőképességének határértéke. Meghatározó tényezők: - termelő-berendezések száma (G) - kapacitásnorma: megmutatja, hogy egységnyi idő alatt a termelő-berendezésen mennyi termék állítható elő ( I ) - termelő-berendezés időalapja (Ni) K= GxI Ni A tárgyi eszközök nagysága és belső összetétele függ: - a vállalat méretétől - a vállalat működési körétől - a termelési folyamatok műszaki színvonalától A stratégia kidolgozása során a következőket kell megtervezni: a vállalatnál milyen új kapacitásokat szükséges létrehozni - ezeket milyen szerkezetben - ezeket a vállalat mely területein - milyen arányban célszerű az elavult gépek cseréjét lebonyolítani. A tárgyi eszközök értéke a használat során csökken, és többféle ráfordítást igényel

működtetésük és karbantartásuk. Üzem (eszk) fenntartás: az váll eredményes működésének lényege, feltétele a t-i eszközök termelőképességének folyamatos fenntartása. Módszerei: 1: Hibaelhárító karbantartás: megvárják a hibát, és azután végzik el a szükséges munkálatokat. Elavult módszer, már nem nagyon alkalmazzák. 2: Megelőző karbantartás:  Felülvizsgálat utáni karbantartás: terv szerinti vizsgálat után az indokolt javítások elvégzése  Naptári időszakonkénti karbantartás: előre meghatározott időszakonként, tapasztalat alapján  Használati idő szerinti: a tárgyi eszközök bizonyos ideig történő használata után kötelezően végzik el  TMK (tervszerű megelőző karbantartás): a tárgyi eszközök karbantartási szükséglete megtervezhető. TMK magában foglalja: - a gépek termelőmunka közbeni ápolását: állandó jellegű, mindennapi feladat. A gépek tisztítását, kenését, olajozását, egyes

részeinek mosását, a gép beállítását, a hulladék eltávolítását foglalja magában. - időszakos felülvizsgálatokat: célja, hogy a gépen munka közben keletkezett hibákat feltárja. - kisjavításokat: a gép részleges szétszerelésével járó tevékenység - közepes javításokat: részleges felújítási munka, a gépet szerkezeti elemekig szét kell szerelni - generáljavítást: a gép átfogó általános javítását jelenti, a felújítás és bejáratás után a gép eredeti műszaki állapotának megközelítően, vagy teljesen vissza kell állnia Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása: Az amortizáció v écs leírás a tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Amortizációs elszámolást befolyásoló tényezők: - hogyan értékeljük a t eszközt - mi legyen az écs számítás alapja - milyen legyen a tárgyi eszközök élettartama. Amortizáció lényege, szerepe:  Az amortizáció költségként

belekerül az eszközökkel előállított áruk, szolgáltatások értékébe, és ezek eladásakor megtérül az árbevételben.  Ezt fel lehet használni a meglévő tárgyi eszközök korszerűsítéséhez, kicseréléséhez, modernebb eszközök beszerzéséhez.  Az elszámolt amortizáció növelheti a költségeket, így az árakat is.  Az amortizáció üteme jelentősen befolyásolhatja a vállalat befektethető pénzügyi forrásait, a tárgyi eszközök korszerűsítésének, cseréjének lehetőségeit.  Az elszámolt amortizáció csökkentheti a vállalat nyereségét, így adóalapját is. Amortizációs kulcs: az évi értékcsökkenési leírás összege a tárgyi eszközök bruttó vagy nettó értékének %-ában kifejezve. A leírás módszerei:  Lineáris: a tárgyi eszközök elhasználódása évente azonos ütemű.  Gyorsított (degresszív): a tárgyi eszközöket hamarabb írják le a tényleges műszaki élettartamnál, vagy kezdetben

nagyobb, majd évente csökkenő mértékű leírást alkalmaznak. Hamarabb rendelkezésre áll a tárgyi eszközök pótlásához szükséges tőke.  Lassított (progresszív): a használatba vétel első idejében az évenkénti leírás összege az átlagosnál kisebb, majd az évek előre haladtával ennek mértéke növekszik.  Teljesítmény-arányos: évente az eszköz tényleges teljesítményét figyelembe véve állapítják meg az amortizációt.  Abszolút összegben történő leírás: összegszerűen döntik el, hogy évente mekkora lesz a leírás  Nettó érték lapján: a tárgyi eszköz nettó értékének meghatározott %-át számolják el A tárgyi eszközök élettartamának szakaszai:  Fizikailag lehetséges: az üzembe helyezéstől az üzemképes állapot fennmaradásáig tartó időszak  Tényleges működési szakasz: amely alatt az eszköz ténylegesen üzemel  Normatív szakasz: amely alatt az eszköz értéke amortizálódik, vagyis

0-ra írjuk le.  Gazdaságos: amely alatt az eszköz létrehozására fordított beruházás költségei és a működtetés költségei megtérülnek 17 A. tétel Határozza meg a logisztika fogalmát, rendszerét és stratégiai feladatait a vállalkozások működésében! Logisztika:az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy a vállalati folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges:  megfelelő termék,  megfelelő minőségben,  megfelelő állapotban,  megfelelő helyen és  megfelelő időben,  megfelelő felhasználónak  megfelelő költségen rendelkezésre álljon (7M),  megfelelő információ,  megfelelő energia (9M). Lényege: az alapanyagok, félkész és késztermékek, információk a származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költség hatékony áramlásának tervezése, irányítása és megvalósítása a vevő igényének megfelelően. Célja: rendszerszemléletű

anyaggazdálkodás segítségével a forgóeszköz-gazdálkodás, majd azon keresztül közvetve az egész vállalati gazdálkodás hatékonyságának szolgálata a 7M, 9M módszerével. Logisztika rend-szerének részei:  Beszerzési (input) logisztika: a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek külső forrásból történő biztosítása.  Termelési (tranzakciós) logisztika: a termelési folyamaton belüli anyagellátás.  Értékesítési (output, marketing) logisztika: a vevői igényeknek a kielégítését szolgálja.  Beszerzési Termelési Értékesítési logisztika logisztika logisztika Késztermék Készletezés Anyagok és Félkész vásárolt termékek és készletek alkatrész befejezetlen készletek termelés Beszállítá- Vállalaton Kiszerelés, Anyagi belüli kiszállítás folyamatok sok anyagmozg atás Információ Beszerzési Termelésirá Értékesítési információs nyítási információs folyamatok információs folyamatok

folyamatok Az anyagi, készletezési és információs Irányítás folyamatok összehangolt irányítása a beszerzés, a termelés, és az értékesítés területén. Logisztika rendező-elvei, kulcskategóriái: 1) Kiszolgálás színvonala:  Rendelkezésre állás (készenléti állapot): azonnal kielégíthető igények aránya %-osan.  Kiszolgálási idő (reakcióidő): az igény felmerülése és kielégítése közti időszak hossza.  Kiszolgálás minősége (finomhangolás mérőeszköze): azt mutatja meg, hogy a logisztikai rendszer a felmerülő igényekre, problémákra megfelelő szolgáltatásokat ill megoldásokat nyújtott-e (pl helyettesítő termék) Elaszticitás: az igények részletekbe menő kielégítésének foka. 2) Logisztika költségei:  Beszerzési költség: szállítás, rendelésfeladás, ügyvitel, minőségellenőrzés, rakodás, szállítási veszteség.  Készletezési költség: raktárfenntartás, anyagmozgatás, tárolási

veszteség, biztosítás, értékcsökkenés.  Hiányköltség: good-will csökkenése, elmaradt nyereség, ködbér. A kiszolgálás színvonala és költségeinek lényege: az emelkedő vagy a legmagasabb kiszolgálási színvonalat nyújtani a lehető legalacsonyabb és csökkenő költségekkel. A logisztika stratégiájának fő területei: Beszerzési stratégia: a szállítóval szembeni kiválasztás követelményei: egy v több száll, egyszeri v tartós szerződés, információs rendszer, beszerzés ütemezése, minőség meghatározása. Készletezési stratégia: a készlet összetételére, leköthető eszközök nagyságára vonatkozó kérdések. Fizikai elosztási, értékesítési stratégia: a készletezési pontok (raktárak) számának, helyének meghatározása, szállítási rendszerek kiválasztása. Információ-áramlási stratégia: a szükséges információk eljuttatása a megfelelő helyre, ellenőrző információk visszacsatolásának a módja.

Anyaggazdálkodás: a termeléshez és értékesítéshez szükséges jószágokat, termékeket biztosító tevékenységek és folyamatok összefoglaló elnevezése. Forgalmi és termelési folyamatból áll: A forgalmi folyamatban a vállalkozás a piacon megszerzi pénz ellenében a tevékenységhez szükséges inputtényezőket, ill pénzért értékesíti a produktumot. A termelési folyamatban a munkaerő közreműködésével, a tárgyi eszközök segítségével, az anyagok felhasználásával jön létre a produktum. Az anyagi folyamatok tartalma: Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és vállalatok közti áramlása. Az anyagi folyamatok térben és időben megszakadnak, ezért készletezésre, készlet-gazdálkodásra van szükség. Anyaggazdálkodás részei: 1) Anyagszükséglet tervezés: A) MRPI (anyagszükséglet tervezési módszer) Módszer, amely a késztermék-keresletből és a termelési vezérprogramból kiindulva alapvetőnek

tekinti a beszerzés, készletezés és értékesítés össze-függéseit. Keretében a készletutánpótlás könnyen igazítható a késztermék iránti keresletváltozásokhoz. Pareto elv: A kategóriába tartoznak a váll számára kiemelten fontos és értékes anyagok. B kat-ba egy-egy jellemző csoportba tartozó anyagok. C kat-ba tartozókat elegendő egy összefoglaló csoportban kezelni. B) MRPII (termelési erőforrás tervezési módszer): az MRPI továbbfejlesztett változata. Lényege h a termelési terv meghatározásában alapvető szerepe van az értékesítésből való kiindulásnak és a termelési vezérprogramnak. Az MRPI és II is a készletszint szabályozás és készletgazdálkodás hatékonyságának a javítását szolgálja. Vagyis az outputokból indul ki, és ehhez igazítja a készletet. Beépülési fa : a termelésbe az anyagok, félkész termékek egymást követő műveletek során történő beépülése. 2) Operatív anyagellátás: a termelés

folyamatos fenntartását biztosítja. Változatai: utalványozás (kivételezési jegy), anyag-kiadás (raktárból kiveszik az anyagot), anyagkönyvelés (a kivé-telezési jegyen lévő információk alapján a készletekről leírják a kivett anyag érétkét), főkönyvi feladás, utókalkuláció (terv és tény szembesítése). 18 A. tétel Ismertesse az üzleti vállalkozás készlet-gazdálkodása köréből a készletek fogalmait, kategóriáit és a készletnormák fajtáit, valamint hatékonyságának főbb mutatóit (anyagigényesség- és anyagellátottság; forgási sebesség – és forgóeszköz igényesség)! Készletek: a vállalkozást egy tevékenységi folyamatban, éven belüli időtartamban, közvetve vagy közvetlenül szolgáló eszközök, amelyek nagy része eközben elveszíti eredeti alakját, formáját. Fő csoportok: 1) Vásárolt készletek: Anyagok, áruk: betétdíjas göngyöleg, alvállalkozói teljesítmény 2) Saját termelésű készletek:

befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék Készletgazdálkodás: a vállalat tevékenységi rendszerének az a területe, amely az anyagok beszerzésével, az anyagok, félkész és befejezetlen termelés és késztermékek mozgatásával és tárolásával, valamint a késztermékek készletezésével és értékesítésével foglalkozik. Cél: a készletekben lekötött tőke csökkentése a szükséges szintre, készlettartás és felhasználás optimalizálása a költségek csökkentésével. Főbb területei:  Beszerzés: rendelési tételnagyság. Szállítási idő meghatározása. Száll kiválasztása Rendelésfeladás és fel-készülés a teljesítés fogadására. Átvétel, küldemény átvizsgálása, ellenőrzés, reklamáció. Vételár és egyéb költségek kiegyenlítése.  Anyagmozgatás: Telephelyek és egyéb gazdasági egységek között. Raktáron belül: ki-betárolás, átrendezés. Telephelyen belül, üzemek között Üzemen belül. 

Tárolás és készletnyilvántartás: az anyagmozgatás folyamatának megszakítása. Módjai: polcrendszer, tartály, támfalas helyiség, automatizált magas raktár.  Kiszolgálás: a jelentkező igények kielégítése a készletgazdálkodási rendszerben: FIFO, LIFO, PRI, RND.  Értékesítés: a késztermék eljuttatása a vevőhöz. Két értékesítési stratégiai sok vagy kevés raktár. Pull (szívásos): a kis raktárak rendelnek a központitól. Push (nyomásos): a kp-i raktár szállít rendelés nélkül, ismerve a kisraktárak készleteit. Rabatt: nagy tétel vásárlása esetén adott engedmény. Skontó: fizetési határidő előtt készpénzben fizetés esetén. Készletkategóriák:  Eredetük szerint: vásárolt és saját előáll készlet.  Összetettségük alapján: - Összkészlet: egy adott váll által készletezett anyagok teljessége. - Készletfajták: ún több termékből álló csoportok. - Készletféleségek: egyféle készlet

termékenként.  Termékbeli szerepük szerint: alapanyag, segédanyag (elősegítik a késztermék létrehozását), üzem és fűtőanyag, tartalék alkatrészek, egyéb anyagi esz-k.  Egymáshoz való viszonyuk alapján: - Független készlet: felhasználásuk nincs közvetlen kapcsolatban más készlet felhasználásával. - Függő készlet: egymással helyettesítő és kiegészítő viszonyban állnak (komplementer inputok).  Hasznosságuk, keresettségük szerint: Inkurens: régóta nem keresett. Immobil: régóta nem használt Slack készlet: a komplementer inputok hiánya miatt nem lehet használható. Készletfogalmak:  Biztonsági (törzs, min) készlet: Napi felhasználás x utánpótlás késedelmi napok.  Jelzőkészlet: Napi felhasználás x utánpótlási időtartam + törzskészlet.  Folyókészlet: Napi felhasználás x utánpótlási időköz.  Átlagkészlet: Biztonsági készlet + folyókészlet fele.  Maximális készlet: Minimális

készlet + folyókészlet.  Normán felüli készlet: Készletféleségek egésze – norma szerinti készlet. Készletgazdálkodási modellek: Fűrészfog (t-Q) a rendelési időköz és rendelt menny áll. Ciklikus (t-S) a rendelési idő áll, a beérkező rendelés a készletet egy meghatározott szintre tölti fel. Két raktáros (s-Q) mindig akkor rendel, amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken, a rendelési mennyiség állandó. Csillapításos (s-S) a készlet bizonyos szintre történő csökse esetén azokat egy meghatározott szintre töltik fel, rendelési időköz és mennyiség nem állandó. Készletnorma: a készletek megengedhető szintjét írják elő. Megadható: időben, mennyben, értékben.  Folyó norma: a termelési és forgalmi folyamat tényleges ellátására szolgáló készletek megengedhető szintje, alkalmazásuk jelen idejű, vagyis tényleges.  Terv norma: a jövőbeni anyagszükséglet kielégítése érdekében előírandó

készletszinteket határozza meg, alkalmazása jövőbeli, vagyis feltételes.  Egyedi norma: adott készletféleségek megengedhető szintje.  Csoportnorma: készletfajták megengedhető szintje. Anyagnormák:  Anyag felhasználási norma: egy termékhez mennyi anyagot használnak fel.  Anyag kihozatali norma: egységnyi anyagból kihozható termék.  Nettó norma: ténylegesen bekerülő anyagmenny.  Bruttó norma: nettó norma + hulladék.  Beszerzési norma: bruttó norma + veszteség.  Anyag kihasználási mutató: nettó n /bruttó n. Mutatók:  Anyag ellátottsági mutató: a készletgazdálkodás feszítettségét és minőségét fejezi ki, mivel azt mutatja meg, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a ténylegesen felhasznált mennyiséget. Kronológikus átlag >1 napi átlagos felhasználás  Termelés anyagigényessége . anyagköltség . összes termelési költség  Forgási sebesség napokban: Fsn= K x I . = I

ELÁBÉ(anyagfelh, áruforg) Fsf  Forgási sebesség fordulatokban: Fsf= ELÁBÉ(forg) = . I K Fsn  Forgóeszköz igényesség: megmutatja, hogy az egységnyi termelési érték előállításához mennyi forgóeszköz lekötésre volt szükség 19 A. tétel Elemezze a vállalati ráfordítások, a termelési költség és önköltség, valamint az árbevétel formáit és összefüggéseit! Tegyen különbséget jövedelem és jövedelmezőség között! Ismertesse a különböző árbevételi szintek kritikus pontjait (üzemszüneti; fedezeti; és jövedelmezőségi pontokon lévő árbevételi szintek)! Ráfordítás: termékek és szolgáltatások előállításához szükséges gépek, berendezések, szerszámok, épületek, munka és föld. - tágabb fogalom, mint a költség, mert olyan felhasználásokat is tartalmaz, melyeket nem lehet költségként elszámolni (pl társasági adó) Termelési költségek: a ráfordítások pénzben kifejezett értéke.

Költségnem szerint: Anyagjellegű, Személyi jellegű, Amortizáció, Egyéb ráfordítások, Tőke és vállalkozói költségek Elszámolási mód szerint:  Közvetlen (explicit) költség: a költségviselők szerint számolhatók el  Közvetett (implicit, általános) költség: a költséghelyek szerint számolhatók el A termelés volumenének változásához való viszonyuk alapján:  Állandó (fix) költségek: a termelés változásával nem változik, termékegységen belüli hányada a termelés hányadával fordítottan arányos.  Változó (alternatív) költség: a termelés változásával együtt változik, a változás lehet lineáris, degresszív, progresszív. Termelési kiadások: - tartós befektetés: a tárgyi eszközök befektetésére fordított kiadás. A lekötött tőkének ez a része nagy összegű pénzkiadás. Lassan, költséggé válásuk arányában, hosszú időszak alatt térülnek vissza az árbevételből. - folyamatosan történő

ráfordítások: nyersanyagok, energia, munkaerő és egyéb, rendszerint rövid idő alatt elhasználódó termelési tényezők vásárlása. Még ugyanabban a termelési periódusban visszatérül az árbevételből. - folyó termelési költség: az előlegezett tőkebefektetés adott termelési periódusban elhasználódott része. A termelési költség olyan áldozat, amelyet a vállalatok az elérni szándékolt eredményért hoznak. A folyó költség a vállalat teljes termelési költsége. A termék önköltsége a termelési költség termékegységére jutó része Teljes termelési költség = fix költség + változó költség TC = FC + VC Önköltség (AC) = AFC + AVC = TC / Q 1 termékre jutó fix ktg. (AFC) = FC / Q 1 termék előállítási átlagos ktg. ( AVC) = VC / Q Az árbevétel és a jövedelem összefüggése  Az árbevétel először a számlán jelenik meg.  Az áru tényleges leszállítása után kerül sor a vételár megfizetésére. Időpontja

egybe eshet az áruszállítással, vagy hitel eladás esetén egy későbbi időpontban történhet megállapodás szerint.  Az árbevétel lehet bruttó- és nettó  Egyéb bevételek: - immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítése - árfolyamnyereségek, kamatbevétel - káreseményből történt befizetések - korábban behajthatatlannak nyilvánított követelésekből történt befizetések Jövedelem = árbevétel – önköltség Árbevétel = egységár x eladott mennyiség TR = p x q = teljes költség + teljes profit TR = TC + TЛ A jövedelem és a jövedelmezőség összefüggése Az eredmény és az eredményesség a jövedelemben és a jövedelmezőségben fejeződik ki. Eredmény = ráfordítás – hozam Eredményesség = Eredmény / Ráfordítás Jövedelem = árbevétel – költségek Jövedelmezőség = Jövedelem / Költségek Ha a jövedelem nyereség, akkor: nyereség = árbevétel – költségek. Profitabilitás: adott időszak és

nyereségének és a befektetések hányadosa. Profitabilitás = Profit / Folyóköltségek A költség, az árbevétel és a profit a másik kettő függvénye, mert: Ár = költség + profit Költség = ár - profit Profit = ár – költség Ha az árbevétel > költségráfordítás = eredmény nyereség. Ha az árbevétel < költség = veszteség. Az árbevétel és a költségek kritikus pontjai Az árbevétel profittartalma annál nagyobb, minél kisebbre szorítható a költségtartalma.  A normál profitot is tartalmazó árbevétel A normál profit részei: - tőkekamat: a vállalat működésére eső profit - vállalkozói nyereség: adott vállalat menedzserének, a vezetést, irányítást végző kvalitásainak megfelelő menedzseri díjjal egyenlő - gazdasági profit: azoknál a vállalatoknál van, amelyek az átlagoshoz képest kivételesen kedvező technikai és egyéb termelési feltételekkel rendelkeznek, így költségszínvonaluk az átlagos

költségszínvonal alatt helyezkedik el. Gazdasági profit = árbevétel – összes gazdasági költség A gazdasági költség = normál profit + vállalkozói haszon  Fedezeti pont: (az összes állandó és változó költséget fedező árbevétel) Nincs nyereség, nincs veszteség. A fedezeti pont melletti termelés azért kritikus pont, mert bármilyen kevés további árbevétel kiesés veszteség képződését jelenti. A fedezeti pont kifejezi: - az árbevételi szintet, amely fedezi a teljes költséget - a minimális termelési szintet, amely mellett adott költségviszonyok és egységár mellett a fenti árbevétel kialakul. A fedezeti pont számítása: F Q = FC (fix ktg)/ p – AVC Az előállítási ktg. megtérül az árbevételből változatlan ár mellet. Fedezeti ponthoz tartozó árbevétel: TR = TC П = 0 p = AC = TC = TR Q Q Q megegyezik a fedezeti ponton  Üzemszüneti vagy üzembezárási pont: Csak változó költséget fedező árbevétel. - Az

állandó költséget nem téríti meg. - Az állandó költség a termelés csökkentésével, illetve beszüntetésével is megmarad, és az összes többi termék költséghelyzetét is rontja. - Ha az árbevétel kiesésnél a veszteség azonos vagy nagyobb, akkor a termelést abba kell hagyni. Jövedelmezőségi pont TR = gazd-i ktg =TC + normál Л Tökéletes versenyhelyzet: MR = AR = p R, C MC AC Normál profit Számviteli profit ( TЛ ) Gazdasági profit Vállalkozói haszon Vállalkozói ktg Tőke, kamat Tőke ktg FP AVC Állandó ktg (FC) Számviteli ktg (TC) Gazdasági ktg Gazdasági profit Fedezeti pont TR=VC+FC=TC Változó ktg (VC) ÜP Üzemszüneti pont (TR = VC) Gazdasági ktg: Számviteli ktg + Normál profit Számviteli ktg + (Vállalkozói haszon + Tőke, kamat) (Állandó ktg + Változó ktg) + Normál profit Teljes bevétel – Gazdasági profit Számviteli ktg (TC): Gazdasági ktg – Normál profit TR – TЛ AC + VC AFC x Q + AVC x Q Állandó

vagy fix ktg (FC): TC – VC (mindig ugyanannyi) Változó vagy alternatív ktg (VC): TC – FC Átlag ktg (AC): TC / Q (FC + VC) / Q AFC +AVC Fajlagos fix ktg (AFC): FC / Q Fajlagos változó ktg (AVC): VC / Q Határ ktg (MC): ∆TC / ∆Q TCn – TCn-1 Teljes árbevétel (TR): pxQ TC + TЛ Átlagbevétel (AR): TR / Q AC + AЛ Határbevétel (MR): ∆TR / Q MC + MЛ Gazdasági profit: Számviteli profit – Normál profit Árbevétel – gazdasági ktg Számviteli profit (TЛ): TR – TC Átlagprofit (AЛ): TЛ / Q AR – AC Határprofit (MЛ): ∆Л / ∆Q MR – MC Fedezeti pont: Fpq= FC / (p-AVC) Q R, C TR TC FP VC FC Q 20 A. tétel Ismertesse a vállalati válságok okait, formáit, és leküzdésük módjait! Hasonlítsa össze a csődeljárás, a felszámolás és a végelszámolás folyamatát! A vállalati válság: Lényege: a vállalkozás működésének funkciózavarai (termelési, értékesítési, likviditási problémák) Belső okok: vezetési hibák,

termelés hiányosságai, nem megfelelő munkaerő, K+F elhanyagolása, likviditási problémák Külső okok: csökkenő kereslet, növekvő konkurencia, fogyasztói igények változása, állami szabályozás változása. A válság szakaszai:  Fenyegető válság szakasza: bizonyos jelek a jövőbeli zavarokra figyelmeztetnek, a folyamatok még visszafordíthatók a stratégia módosításával  Lappangó válság szakasza: bekövetkezett a válság, de érzékelhető következményei még nincsenek, hatékony zavarelhárítás lehetséges a stratégia módosításával (okok feltárása, megszűntetése)  Konkrét válság szakasza: a működési zavarok egyértelműek, be kell avatkozni a vállalati folyamataiba, szerkezetbe, a megoldáshoz válságmenedzselő stratégia szükséges  Kifejlett válság szakasza: a válság elhatalmasodott, mély és megrázó zavarok a váll egészére, gyors beavatkozás és tervkészítés kell  Akut (heveny) válság szakasza:

drasztikus beavatkozás szükséges, repulzív válságmenedzselés (azonnali intézkedések sorozata). Válság típusai Kialakulásának jellege szerint: robbanásszerűen gyors vagy lassú fokozatos Súlyosságuk, kiterjedésük szerint:  Operatív válság (lényege, h egy-egy funkcióra terjed ki, rövid időn belül megszüntethető)  Stratégiai válság (a váll egészére v nagy részére kiterjed, tartós, nehezen szüntethető meg)  Többdimenziós válság (a vállalaton kívülre is kiterjed pl. partnerre is ható fizetésképtelenség, hitelvesztés) 4. A válság leküzdése:  Válság felismerése: VIR:vezetői információs rendszer.  Válságstáb felállítása: profi, hivatásos válságkezelő menedzsert kell alkalmazni.  Durva elemzés: „gyors fényképezés”: fő veszteségforrások, likviditási pozíciók, mobil aktívák jelölése. Cél az időszerzés  Azonnali intézkedések bevezetése: likviditás növelése, tartozás

átütemezése, költségcsökkentés a minimális szintre, munkaerő leépítés és csere, bizalomerősítés, jogi lehetőségek kihasználása.  Részletes elemzés: okok részletes feltárása, piaci környezet vizsgálata, szükséges információk beszerzése.  Szanálási stratégia kidolgozása: megvalósításának az útja, határidők, intézkedések.  Válság sikeres leküzdése: válságstáb feloszlatása, új megelőző válságmenedzselés.  Válság utáni helyzet lehet: új növekedési pályára állítás, fúzió (összeolvadás, beolvadás), likvidáció (jogutód nélküli megszűntetés). Válságmenedzselés:  Megelőző: odafigyelés azokra a jelekre, amelyek a vállalat normál működését fenyegethetik: stratégiai infók gyűjtése, értékelése, külső tényezők (kommunikáció, média) változásának figyelése.  Zavarelhárító: célja a hanyatlás tendenciájának megállapítása, a fellendülés újraindítása. Jellemző a

likviditási problémák jelentkezése. – ktg csökkentés, bevételt érintő intézkedések, adósság átütemezése, szervezeti változások.  Válságkezelő: célja a piaci szereplők megegyezésével a még életképes gazdálkodó szervezetek talpra állítása -ha nem lehetséges, a felszámolás megindítása. A jó válságmenedzser tulajdonságai: Következetesen hajtja végre az intézkedéseket. Diktátor határozott elképzelésekkel. Könyörtelen Siker esetén képes azonnal lemondani. Célorientált, önbizalommal telt, ezt sugározza is Stresszhatás-mentesen működő. A vállalkozás megszűnése: Okok: - Letelt az időtartam és megszűnik. - Jogutód nélkül marad. - Egybeolvad más vállalkozással. - Elfogynak a tagok. - Cégbíróság megszünteti. 1.Végelszámolás: ha a vállalkozás fizetőképes, de tagjai úgy határoznak, hogy befejezik tevékenységüket, és a vállalatnak nem lesz jogutódja. Lépései:  Legfőbb szerv döntést hoz. 

Cégbíróság értesítése:végelszámoló kinevezése.  Közzététel a Cégközlönyben (30 napon belül lehet követelőzni).  Adósság kifizetése.  Éves beszámoló elkészítése, irattárazás. Válság: ha a vállalkozás léte veszélyben van. Lehetőségek: 1. Csődeljárás: amikor az adós fizetési haladékot kér, és megpróbál hitelezőivel csődegyességet kötni  90 napos moratórium  Cél a fizetőképesség helyreállítása 90 nap alatt.  Ha ez nem történik meg, akkor következik a felszámolási eljárás 2. Felszámolási eljárás: fizetőképtelenség  Esedékesség után 60 nappal nem fizette ki számláit, a csődeljárás nem volt sikeres.  Menete: felszámoló bonyolítja le  az adós v végelszámoló kéri vagy indítja el az eljárást,  Cégbíróság közzé teszi (fa)  értékpapírokat és iratokat zárolják  a vagyonról leltárt készítenek = csőd-tömeg  a hitelezők bejelentik igényeiket, ha jogos

az igény, akkor kielégítik a csődtömegből