Környezetvédelem | Levegőtisztaság » A szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a CO2-kvóta

A szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a CO 2 -kvóta A szén-dioxid emisszió csökkentésére kvóta rendszert dolgoztak ki és ezzel egyfajta kereskedelmet is. Ez azt jelenti, hogy az országok számára megállapítottak egy kvótát, ami megfelel a kyotói megállapodásban előírt csökkentésnek. Az ezen felüli kibocsátást büntetik A kvóta betartására két dolgot tehetnek: fejlesztésekkel, korszerű beruházásokkal csökkentik a CO 2 kibocsátást, vagy a plusz kibocsátást eladják a központilag meghatározott áron olyan cégnek, országoknak, amelyik nem merítette ki a saját kvótáját. ENSZ klímakonferenciák: 1972. Stockholm: Az első környezetvédelmi konferencia, melyben a résztvevők kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják, és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára 1992. Rio de Janeiro: keretegyezmény, 160 ország: A fenntarthatóság elveit foglalja magában a Riói Nyilatkozat. Megnyitották

aláírásra a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt. 1995. Berlin: konkretizálás, ill az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése 1997. Kyoto: 2010-re az 1990-es CO 2 kibocsátás 5 %-os csökkentése 1998. Buenos Aires: piacorientált megoldások, vita az emisszió-kereskedelemről, megegyezés nélkül 2000. Hága: Megállapodás a Kyotói jegyzőkönyvben kitűzött célok gyakorlati megvalósításáról A jegyzőkönyv konkrét csökkentési kvótákat ír elő a 38 legfejlettebb ország számára, amelyeknek a 2008 és 2012 közötti időszakig átlagosan 5,2 %-kal kellene csökkenteniük az üvegházhatást előidéző gázokat, legfőképp a CO 2 kibocsátását az 1990. évi szinthez képest. A konferencia teljes kudarcba fulladt 2001. USA: nem fogadja el a kyotói megállapodást 2002. Johannesburg: nyilatkozat a fenntartható fejlődés gazdasági feladatairól, a szegénység felszámolásáról, a

globalizáció egyenlőtlen költség és haszonviselésének kiegyenlítéséről, a deklaráltan pusztuló környezet védelmének hangsúlyozásáról. 2005. Montreal: életbelép a kyotoi megállapodás A világ legnagyobb szennyezői, fejenkénti CO 2 kibocsátás szerint: Katar, Bahrein, Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait, Szingapúr, USA, Luxemburg, Ausztrália, Kanada, Szaúd-Arábia stb. Marrakechi megállapodás, 2001.: A Kiotói Jegyzőkönyv lezárása, az emisszió kereskedelem részleteinek lefektetése. A megállapodás szabályozza: - az előírt mennyiségek meghatározását, a kibocsátási egységek kiszámításának módját; - büntetéseket, szankciókat; - nyilvántartási rendszerek felállítását; - a kiotói mechanizmusok (együttes megvalósítás, tiszta fejlesztési mechanizmus, emisszió-kereskedelem) feltételet, stb. A kiotói rugalmassági mechanizmusok: Az együttes megvalósítás (Joint Implementation) - Az aláíró országok együttesen

teljesíthetik kibocsátás-csökkentési vállalásaik egy részét. -1- - Ha a csökkentés nagyobb beruházási költséggel jár otthon, mintha a beruházó ugyanezt a tőkét más országban fektetné be, akkor joga van a tőkét egy másik ország beruházásához felajánlani. - A csökkenésnek megfelelő emisszió-mennyiséget a beruházó és a befogadó állam között osztják meg. - Lehetnek: - megújuló energiaforrás alapú erőművek, - szemétlerakók gázkibocsátásának csökkentése, - erőművek tüzelőanyag-váltása. - Szigorú ellenőrzés, igazolás - Pl. Kazincbarcika, szén erőmű biomassza (fa) tüzelésre, 2002 A tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism) - Fejlődő országok segítése a fenntartható fejlődés és az éghajlat védelmének elérésében. - Ha valamelyik ország kibocsátás-csökkentő beruházást valósít meg egy fejlődő országban, akkor az így elért emisszió-csökkentést jóváírhatja saját

vállalásainak elszámolásakor, azaz a megvalósított emisszió-csökkentő projektek után emissziós jogokra tesz szert. - Az országok a kibocsátás-szabályozási kötelezettségeiknek csak egy részét teljesíthetik ilyen megoldással, de nincs számszerűsítve, hogy mekkora részét. Az emisszió-kereskedelem - A nemzeti emisszió-kereskedelmi rendszerekben résztvevő vállalatok számára meg kell határozni egy emissziós kibocsátási plafont, és amennyiben az egyes vállalatok ezt a plafont túllépik, vagy esetleg nem érik el, úgy a hiányzó résszel, ill. felesleggel a nemzetközi piacon kereskedhetnek, ami által költségük merül fel, ill. profitot képeznek - A szennyezési jogoknak kialakul egy árfolyamuk, és tőzsdei áruvá válnak. - Magyarország Kiotóban 6%-os csökkentést vállalt 2008-2012-re az 1985-87-es évek átlagához viszonyítva. - Ha ennél a szintnél alacsonyabb lesz a kibocsátásunk, úgy a fennmaradó egységeket a kialakuló

nemzetközi piacon értékesíthetjük. A haszonból lejön az elosztási költség Elosztási módok:  Árverés (aukció): • Az állam árverésen értékesíti a kibocsátási jogokat a létesítményeknek. • Nincs szükség bonyolult egyeztetésekre a vállalatok között. • Az egyes vállalatok eldöntik, hogy mennyi kibocsátási jogot kívánnak eladni, ill. vásárolni, és ennek helyszíne az aukció. • Az aukción értékesített jogokból befolyó bevétel az állam tulajdona, amivel az szabadon gazdálkodhat.  Szétosztás (grandfathering): • A kibocsátási jogok ebben az esetben ingyenesen kerülnek elosztásra. Az állam minden egyes vállalatnak meghatározott mennyiségű kibocsátási jogot ad. • A vállalatok a bázisévhez viszonyított kibocsátásuk szerint kapják meg a kvótákat, és attól függően, hogy alul-, vagy túlteljesítették a számukra kijelölt plafont, kereskedhetnek a jogokkal. • Ez a megoldás lényegesen olcsóbb a

vállalatok számára, hiszen a számukra előírt kibocsátási plafonig nem kell fizetniük a jogokért.  Kiigazítás (updating): -2- • Itt sem kell a jogokért fizetni, azonban az egyes vállalatoknak járó jog nagyságát befolyásolja a vállalat teljesítmény mutatója (árbevétel, energiafelhasználás, stb.) Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (Emission Trading Scheme – ETS): Az 1. kereskedési időszak (2005-2007): A rendszer első szakasza sikeresen kialakította a kibocsátási egységek uniós szintű szabad kereskedelmét, valamint létrehozta a nyomon követéshez, jelentéstételhez és hitelesítéshez szükséges infrastruktúrát, ide értve a kibocsátási egység-forgalmijegyzékeket. A rendszer a világ legnagyobb egységes CO 2 -piacává vált, amely mennyiségi szempontból a globális CO 2 -piac 67 %-át, értékben pedig 81 %-át teszi ki. Néhány tagállamban és ágazatban túlságosan sok kibocsátási egységet osztottak ki,

előrejelzésekre hagyatkoztak, még nem álltak rendelkezésre hitelesített kibocsátási adatok. A 2. kereskedési szakasz (2008-2012): A Balti államok tervezetét kellett legnagyobb mértékben lecsökkenteni. Szlovénia, Franciaország, az Egyesült Királyság, Írország és Spanyolország megfelelő javaslatokat tettek. A Bizottság a 2005-ös szint alatt átlagosan 6,5 %-ban határozta meg az ETS rendszerbe tartozó ágazatok második kereskedési időszakra vonatkozó nemzeti kibocsátásait. Így mind az EU egésze, mind a tagállamok egyenként előrelépést érnek el a kiotói kvótavállalások teljesítésében. A rendszer jelenleg kb. 12000 ipari létesítményt foglal magába szerte az EU-ban, ideértve erőműveket, olajfinomítókat, acélműveket, amelyek az EU CO 2 -kibocsátásának közel felét teszik ki, és amelyek a kiosztási listák alapján közel 2,1 milliárd tonna CO 2 kibocsátási joggal rendelkeznek. Az irányelv biztosítja a jogi

kikényszeríthetőséget is, valamint meghatározza az esetleges bírság mértékét, amely az első kereskedési szakaszban tonnánként 40 euró volt, míg a másodikban 100 euró. A bírság nem mentesíti az üzemeltetőt az alól, hogy a hiányt a következő évben egységek átadásával pótolja. A 3. kereskedési időszak (2013-2020): Bár az EU ETS harmadik időszaka csak jó pár év múlva kezdődik, az arra vonatkozó változtatási tervek már igen korán megjelentek. Németország indítványozására 2008. január 13-án elfogadásra került a jövőbemutató, 2013-ban kezdődő kereskedési szakaszra vonatkozó javaslatcsomag. A javaslatcsomag három fő pilléren áll: - Az uniós üvegházhatású gázkibocsátás 20%-kal történő csökkentése 2020-ig, illetve 30%-os csökkentés egy új, érdemleges nemzetközi megállapodás esetében, - A megújuló energiaforrások használatának 20%-kal történő növelése, valamint - 10 %-os bioüzemanyag

részesedés-növelés a teljes üzemanyag-felhasználásban. Az ETS hatályának kiterjesztése: Jelenleg csak a CO 2 -kibocsátást szabályozza. 1999-ben az EU-ban az üvegházhatású gázok több mint 80 %-át a CO 2 tette ki. A többi üvegházhatású gáz kibocsátásának ellenőrizhetősége eléggé bizonytalan. A CO 2 emissziója ezzel szemben a tüzelőanyag-fogyasztás mérésével könnyedén számon tartható. Mindez nem csak technikailag egyszerű, de költséghatékony is Most úgy tervezik, hogy a kőolajszármazékokból, valamint az ammónia- és az alumíniumgyártásból származó CO 2 -kibocsátást is bevonnák a rendszerbe, ugyanígy a salétromsav, az adipinsav és a glioxilsav gyártásából származó NO 2 -kibocsátást és az alumíniumágazat gázkibocsátását is. -3- A légi közlekedés jelentős üvegházhatású gázkibocsátási tényező az EU-ban, tervezik ennek bevonását is a rendszerbe. Magyarország helye az EU ETS rendszerében:

Magyarország esetében a bázisév az 1985-1987 évek átlaga. Ekkor az ország 98536 kilótonna nettó üvegházhatású gázt bocsátott ki. A kiotói vállalások szerint ezt 92624 kilótonnára kellene lecsökkenteni. A kiotói konferencia évében, 1997-ben a kibocsátásunk 72.649 kilótonna volt, ez a vállalás tulajdonképpen 27,5%-os növelésre adott lehetőséget. Az első magyar kereskedési időszak (2005-2007). A kiosztásra kerülő kvóták a következő elemekből álltak: - a meglévő létesítmények részére ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek (95.5 %), - a térítés ellenében kiosztásra kerülő egységek (2,5 %), - az új belépők részére elkülönített egységmennyiség (2%) Az 1. kereskedési időszakban kiosztásra került kvóták száma 30,2 millió t, de ebből csak kb. 26 milliónyi volt a tényleges kibocsátás A többit értékesíthették a vállalatok: - Mátrai Erőmű Zrt., - DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt., - Vértesi Erőmű Zrt., -

Duna-Dráva Cement Kft., - MOL Nyrt. 2005-höz képest 2006-ban 2 %-kal csökkent a kibocsátás, ami 78,6 milló tonna, 32 %kal kisebb, mint a rendszerváltás előtt. Az aukciókra vonatkozó jogszabály szerint a bevétel a központi költségvetést illeti úgy, hogy „az árbevételből befolyó összeg kormány által meghatározott hányadát a kibocsátás-csökkentéssel összefüggő tevékenységekre, ill. a megújuló energiaforrások támogatására kell a költségvetésnek fordítania”. A 2. hazai kereskedési szakasz (2008-2012): Magyarország a kiosztási tervében 30,8 milliónyi kibocsátás engedélyt kérvényezett, de csak 26.9 milliónyit ítéltek meg - 2008. szeptemberi aukció során 2 millió tonnányi kvóta eladás Belgiumnak - 2008. novemberi aukció során 6 millió tonnányi kvóta eladás Spanyolországnak. Az ár titkos. A Point Carbon forrásai szerint hazánk szeptemberben 14-15 euróért (4000 forint körüli összeg) kínált egy egységnyi

kvótát. Ezen túlmenően 69-89 millió egységre becsülik a 2012-ig felhalmozódó kvóták mennyiségét. Ha kvótánként 4000 forinttal számolunk, az legalább 276 milliárd forint bevételt jelenthet Magyarországnak, de elérheti a 356 milliárd forintot is. - Az első időszakhoz képest több mint 4 millió egységgel kevesebbet kapott a villamosenergiaipar, de jóval kevesebbet kapott a kokszolás és az acéltermelés is. - Lényegesen többet különítenek el az új belépőkre: míg az előző szakaszban 633.218 egységet szántak nekik, a mostani időszakban ez az érték 2 millió fölé emelkedett. - Új elemeket is találunk, mint a földgázszállítás és -tárolás, vagy a bioüzemanyag gyártás. - A teljes mennyiséghez hozzáadható a közös végrehajtású projektek tartalékrésze, ami jelen esetben 507.480 egység lett -4- - 2008. január 1-jétől 4 újonnan bevonandó létesítmény szerepel: - a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. pirolízis üzeme, - a

Columbian Tiszai Koromgyártó Kft létesítménye, - a Rockwool Hungary Kft. gógánfai és tapolcai létesítményei Érdekesség: CO 2 -kvótákból képez válságtartalékot a zöldtárca (2009.02): A környezetvédelmi minisztérium 20 milliárd forintos megtakarítást vállalt 2009-ben a kormány felé, amit a szaktárca az idén esedékes, a kiotói jegyzőkönyv szerinti CO 2 -kvóta értékesítés zárolásából fedez, jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy a 2009-ben eladott CO 2 -kvótákból származó bevétel egészét egyelőre nem fordítják olyan mérhető zöldberuházásokra, amelyek csökkentik a kibocsátást, hanem egy részéből tartalékot képeznek. Az így félretett 20 milliárd forintot ugyanarra a célra költik majd el később, mint amire eredetileg fordították volna, a zárolás tehát nem végleges. A CO 2 -kibocsátás lehet a szennyezés új mértékegysége

(MTI): Egy pohár tea, egy bélszín, egy vasúton megtett kilométer: a jövőben bármilyen emberi fogyasztást vagy tevékenységet egy új mértékegységgel, a vele járó CO 2 -kibocsátás grammjával lehet értékelni, számba véve, hogy az adott tevékenység elvégzése mennyivel növeli az éghajlat felmelegedését okozó gázok mennyiségét a légkörben. -5-