Gazdasági Ismeretek | Globalizáció » A világgazdasági folyamatokról tömören

A világgazdasági folyamatokról tömören 1. Gazdasági élet szerkezete, mutatói: a) GDP- bruttó hazai termék: egy adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke+ külföldi cégek által előállítottak ($/fő) b) GNP- bruttó nemzeti termék: nem tartalmazza a külföldi cégek értékeit, de számba veszi a hazai cégek által külföldön termelt javakat. ($/fő) c) Gazdasági szektorok:  Mezőgazdaság primer: élelmiszer, ipari nyersanyag, növény- és állattenyésztés, halászat  Ipar  szekunder: kitermel, feldolgoz, félkész termék.  Szolgáltatás  tercier: szükségleteket biztosít, infrastruktúra  K+F kvaterner: informatika, felsőoktatás és kutatás 2. Gazdasági rendszerek: a) tradicionális:  Mezőgazdaság  közös tulajdonban a föld és az eszközök  önellátás, kifelé nem termel  termés elosztás a hagyomány elve szerint b) tervutasításos:  Minden az állam

tulajdonában, nincs magántulajdon  3, ill. 5 éves tervekben dolgoznak  fix ár és bérrendszer  központi újraelosztás c) piacgazdaság:  Magántulajdon!  termelnek, és eladják ebből profit  a keresletet elégítik ki, versenyhelyzet alakul ki  állandó technikai fejlődés  szabad árrendszer 3. A világgazdaság globalizációja:         a gazdaság világméretűvé vált 1973-as kőolajár-robbanás vállalati csődök, munkanélküliség, infláció, recesszió a vevők az egyedi áruk iránt kezdtek érdeklődni pozitív hatása: a nemzetközi tőkeáramlás negatív hatása: a hitelfelvételeladósodás megjelentek a TNC-k és a regionális gazdasági integrációk az integrációk hatására nő a versenyképesség a TNC-kkel szemben 4. A transznacionális vállalatok: A L L Korábban   A L L L L Ma TNC- átlépik az országhatárokat és leányvállalatokat hoznak létre termékeiket a

világgazdaság egészében állítják elő, és adják el      korábban döntéseket csak az anyavállalat hozott, a leányvállalatok pedig a rájuk kiszabott munkát végezték manapság az anyavállalat számos feladatot, döntést átadott a leányvállalatnak pl.: marketing, K+F, tervezés a leányvállalatok egymással kapcsolatban állnak A piackutatás, marketing a nagyvárosok közelében, ún. innovációs központok közelében jönnek létre. Kéményes ipar: nyersanyag, energia előállítás közelében helyezkednek el Csavarhúzós ipar: olyan helyen, ahol olcsó a munkaerő, de iskolázott, könnyen betanítható, és további adókedvezmények vannak 5. Nemzetgazdaságok szerepe:       szabad kereskedelem: korlátozásoktól mentes kereskedelem Protekcionista gazdaságpolitika: a hazai termelés védelme kvóta: mennyiségi korlát vám: határon kivetett adó embargó: politikai okokból kialakult tiltás integráció:

egységesülés, egybeolvadás 1. vállalati: TNC; 2 országok: regionális gazd. integráció 6. Regionális gazdasági integrációk: a) Globalizáció csökken a nemzetgazdaságok szerepe nő a regionális integráció szerepe (országok, országrészek gazdasági integrációja) b) Létrejöttük okai:  hasonló gazdasággal rendelkező országok megállapodást kötnek, hogy:  növelik a piac méretét  szélesítik a vállalkozásokat, és a munkavállalók lehetőségeit  nem akadályozzák az áru, a tőke és a munkaerő szabad áramlását (egységes piacként működik)  ezáltal nő a versenyképességük a TNC-kkel szemben c) Előnyei:  olcsóbb termelés, felgyorsul a kereskedelem  növekszik a vállalatok mérete (nő a tőkekoncentráció)  több pénz jut K+F iparágakra ezáltal is nő a versenyképességük a TNC-kkel szemben d) Az integráció lépcsőfokai: 1) preferenciális vámövezet: vámkedvezmény 2) szabad kereskedelmi

övezet:  nincs kereskedelmi korlátozás,  más országokkal külön vám 3) Vámunió:  tagok között szabad kereskedelem  más országokkal egységes vám 4) Közös piac:  szabad kereskedelem  szabad munka-erőáramlás  szabad tőkeáramlás 5) gazdasági unió: szabad kereskedelem szabad munka-erőáramlás szabad tőkeáramlás közös gazdasági szervezet, gazd. politika közös valuta 6) politikai unió: gazdasági unió + közös politikai szervezetek e) Legfontosabb integrációk: I. EU II. NAFTA: Észak-amerikai szabad kereskedelmi társulat 1992 USA, Kanada, Mexikó III. APEC: Ázsiai és Csendes-óceáni gazdasági együttműködés 1989 IV. EFTA: Európai Szabad kereskedelmi társulás 1960 Norvégia, Svájc, Lichtenstein, Izland V. CEFTA: Közép-európai szabad kereskedelmi társulás 1992 Lengyelország, Csehország, Magyarország 7. Pénz, pénz és pénz:  pénz: olyan dolog, ami értékkel rendelkezik, amit általánosan

elfogadnak áruért, v. szolgáltatásért  pénz fajtái: árupénz, készpénz (érme, papírpénz), bankszámlapénz  pénz funkciója: kereskedelmi közvetítő, értékmegőrző, kincsképző  infláció: a pénz értékének a romlása  valuta: más országok fizetőeszköze  konvertibilis valuta: más országok fizetőeszközére szabadon átváltható  deviza: fiktív, nem kézen fogható. a nemzetközi pénzforgalomban elfogadott fizetőeszköz  valutaárfolyam: az egyik valuta mennyit ér a másik valutához képest  értékpapírok: a tulajdonosa pénzbeli követeléssel léphet föl a kibocsájtóval szemben. 1 állampapír, 2 kötvény, 3 részvény  Tőzsde: az értékpapírok kereskedési helye (értéktőzsde)  értéktőzsde: a piacok piaca, az egyetlen olyan piac, ahol a kereslet és a kínálat határozza meg az árat  árutőzsde: mezőgazd. termékek árának stabil megtartása (Chicago)  Bank: pénzpiaci intézményrendszer 

Feladata: bankszámlakezelés,értékmegőrzés, pénzügyi tanácsadás, valutaváltás, értékpapíradás/vétel, hitelezés  Kamat: a hitel ára 8. Nemzetközi tőkeáramlás: A Globális Világgazdaság legfontosabb eleme 1970-től  Tőke: felhalmozott érték, mely tulajdonosának a profitszerzést teszi lehetővé. Tudás-áru-pénz  Pénz: csak akkor tőke, ha profitot termel  Ha a tőke átlépi az országhatárt Nemzetközi Tőkeáramlásról beszélünk  1. Tulajdonjogot nem szerző: -nemzetközi hitelek, - tőzsdei spekuláció  2. Tulajdonjogszerzéssel járó: -értékpapír befektetések, - működő tőke beruházások  Ha termelésbe történik a befektetés (leányvállalattal) Barnamezős beruházás Zöldmezős beruházás Már meglévő vállalat modernizálása teljesen új vállalat alapítása 9. Adósságválság:  Országok hitelfelvételeinek okai: életszínvonal fenntartása, gazdaságfejlesztés, modernizáció, (Afrikai

országok gazdaság elindítására), munkahelyteremtő beruházások, fegyverkezés  Az országok eladósod hatnak: belső hitelállomány (állampapír), külső hitelállomány (más országok, v. Világ Bank) Ez idáig csak adósság  Eladósodásról akkor beszélünk, ha újabb hitelt vesznek fel azért, hogy egy másik hitelt visszafizessenek.  Az egyre nagyobb államadósság egy kisebb gazdasági teljesítménnyel jár. Az adósságok visszafizetése lehetetlenné vált, így adósságcsapdába kerültek.  Kiút: kiegyeznek a bankokkal, hogy később fizetnek, tehát átütemezik, vagy ha önerejükből nem tudják visszafizetni a gazdaságuk miatt, egyetlen lehetőségük, hogy a hitelező elengedi a tartozás egy részét