Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » A vállalkozás alapításról

A vállalkozás alapításról 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: - A vállalkozás fogalma - Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei, típusjegyei - Az üzleti vállalkozások szerepe a gazdasági fejlődésben - Miért kell (ajánlatos) tanulmányozni az üzleti vállalkozást? Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása. Más megközelítésben a gazdasági vállalkozást a reáleszközök összességének tekintjük, melyet tulajdonosa saját érdekeinek megfelelően működtet. A vállalkozási tevékenység általános elemei: ‐ erőforrások, lehetőségek, képességek mozgósítása, felhasználása; ‐ meghatározott cél elérésére való törekvés ‐ kockázatvállalás, vagyis a cél elérhetősége mellett a kudarc, a bukás lehetőségének vállalása Az

üzleti vállalkozások a termék (szolgáltatási) piac kínálati oldalán az eladók, ők döntik, hogy mit és mennyit termelnek, mennyit kínálnak fel eladásra a piacon. Ebben a döntésben meghatározó szerepe van a belső motivációnak, a termelés során jelentkező költségek és az elérhető árbevétel, ez utóbbi kettő egymáshoz való viszonya. 2. Melyek a vállalkozások sikerének legfontosabb tényezői? Információtartalom vázlata: - A vállalkozás emberi tényezői (Képességek, készségek, .) - Egyéb (tárgyi) sikertényezők Az üzleti vállalkozás feltételrendszere: 1. Önállóság: üzleti döntéseiben saját elhatározásait követheti 2. Növekedés: profit-érdekelt, önfinanszírozó képessége alapján fejlődését biztosítani tudja. 3. Kockázatvállalási képesség: rendelkezik megfelelő tőkével, saját tőkéjét kockáztatja tevékenysége folytatásakor. 4. Piacképesség: tevékenységét valóságos piacon végzi

Pénzügyi és eszközi erőforrások megléte és pontos ismerete. 3. Nevezze meg a vállalkozás megkezdésének feltételeit! Információtartalom vázlata: - Milyen tájékozódási eszközöket vehet igénybe a siker feltételeinek tanulmányozásához? - Hogyan értékelheti ötletének (vállalkozása tárgyának) egyediségét? - Milyen induló döntéseket kell meghoznia egy vállalkozás megtervezésekor? - Az induláshoz szükséges pénz meghatározásához, milyen költségeket kell átgondolni? A vállalkozás célja a profitmaximalizálás. Profit = árbevétel - költségek. Számviteli költség = folyó költségek + amortizációs költségek. Folyó költségek: munkabér, anyag, energia stb. A tulajdonos szempontjából azonban vannak más költségek is. Ha részt vesz a termelésben, akkor az ő munkabére is költség, ha a tőkéjét fekteti bele, annak elmaradt kamatát is számolni kell. Ezeket az elmaradt jövedelmeket nevezik haszonáldozatnak, a

vállalkozás költségei között szerepeltetve pedig alternatív költségnek. Ennek megfelelően: Gazdasági profit = Árbevitel - Számviteli költség - Alternatív költség. Ha a vállalkozás során az alternatív költségek is megtérülnek, akkor a vállalkozó eléri azt a normálprofitot, amit más úton is megszerezhetne. 4. Milyen partnerekre van szüksége a vállalkozónak ahhoz, hogy működni tudjon? Az üzleti vállalkozás szervezeti kerete a vállalat, ami működése során különböző - természetes és jogi - személyekkel kerül kapcsolatba. Ezt a kapcsolatrendszert koalíciónak nevezzük A koalíció szereplői: 1. a tulajdonosok, ill résztulajdonosok; 2. a hitelezők; 3. a vállalatvezetők, a menedzsment; 4. a munkavállalók; 5. a piaci partnerek (vevők, szállítók); 2/24 6. az állami költségvetés A koalíció minden tagja egyformán érdekelt a vállalat értékének növekedésében. A tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók közötti

ellentétek - ha teljesen nem is szüntethetők meg - de csökkenthetők pl. azáltal, ha: - a menedzserek és a munkavállalók tulajdonosokká válnak; - növekszik az egyének önállósága és felelőssége; - a vezetés és a munkavállalók között megvan a bizalom. 5. Mutassa be az üzleti vállalkozás környezetét! Információtartalom vázlata: - Adjon rövid tájékoztatást a makrokörnyezetről! - Részletezze a mikrokörnyezeti elemeket! A vállalkozás teljesítménye nem csupán saját munkájának függvénye. A vállalkozás működésére egyre meghatározóbb hatással vannak a külső tényezők. Például függőség az adott országtól, technológiától, szociális-kulturális viszonyoktól, politikai-jogi rendszertől, amelyben a vállalkozás él, működik. Ezeknek a közvetett vagy másodlagos tényezőknek közös jellemzője, hogy hatásukat nem közvetlenül, hanem áttételesen fejtik ki. 1. Politikai-jogi környezet: gazdaság és politika

kapcsolata, ezen belül is fontosa politika dinamikája a gazdaságban, a politikai erőviszonyok alakulása, stabilitása és kiszámíthatósága. 2. Technológiai környezet (K + F): A társadalom technikai, technológiai fejlettsége, a kutatásra fordított GDP hányada és a kutatás színvonala meghatározzák a szervezetek és a vállalkozások fejlesztési lehetőségeit, amely végső soron a termékek és szolgáltatások színvonalában, a vállalkozás piacképességében jelentkezik. 3. Szociális-kulturális környezet: A legfontosabb a demográfiai, az életmód és a szociális értékek (Ezek minősége Magyarországon romlik, a korai halálozás, természetes fogyás, megelőző egészségügyi ellátás hiánya miatt magas a táppénzállománya, a szociális ellátás csökkenése pedig növeli a vállalkozások terheit, amely természetszerűleg csökkenti a vállalkozások eredményességét.) 4. Gazdasági környezet: A nemzetköziesedés, globalizáció

jelentősége A napjainkban zajló legfontosabb változás a külső környezetben. Előnyeit fel kell használni Legígéretesebb útja, a globális, a lokális és a regionális elemek bizonyos egyensúlyának megtalálása a „glokalizáció” lehet. Írország és Finnország maximálisan kihasználják az Európai Unióból fakadó előnyöket 3/24 A makorökonomia az aggregált – csoportokba összefogott – gazdasági szereplők viselkedésével és a köztük fennálló jövedelmi kapcsolatok elemzésével foglalkozik. A makroökonomia összevont ( aggregált ) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményeit, állapotát, fejlődési tendenciáit. Két kiemelten fontos és egymástól elválaszthatatlan aggregátum a makroökonomiában: az aggregált ( össz ) kereslet és kínálat. A makroökonomia fő céljai és eszközei: Célok Eszközök Kibocsátás: Költségvetési (fiskális) politika: kormányzati kiadások, adózás Magas szint,

gyors növekedés Mérése: GDP ( Gross Domestic Product bruttó hazai termék ) Foglalkoztatottság: Jövedelem politika: Az önkéntes bér-ár Magasszíntű foglalkoztatottság, alacsony színtű irányelvektől a kötelező bér – és árellenőrzés kényszer munkanélküliség Árszínvonal stabilitás szabadpiacok mellett Monetáris Politika: A pénz kínálat szabályozása, a kamatlábak befolyásolásával Külgazdasági mérleg: Az export és árfolyamstabilitás Külgazdasági politika: import egyensúlya, Kereskedelem politika, árfolyam-intervenció Mikroökonomia, mikrokörnyezeti elemek: A gazdasági szereplők 1. Családok 2. Vállalatok 3. Állam A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különböző javakat és szolgáltatásokat termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom

különböző tagjai és csoportjai között a jelenbeli vagy jövőbeli fogyasztás javára. Társadalom Az emberi együttélés viszonyainak összessége, amely történelmileg változik. A gazdaság az ember és a környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata. A közgazdaságtan 3 alapkérdése 1. MIT? Milyen javakat termeljenek és milyen mennyiségben 2. HOGYAN? Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal, erőforrás-kombinációkkal állítsák elő a szükséges javakat, vagy szolgáltatásokat? 4/24 3. KINEK? Hogyan osszák el a javakat a társadalom tagjai között? Szűkösség Egy jószág akkor szűkös, ha 0 nagyságú ár mellett az adott jószágból többet igényelnek, mint amennyi a jószágból rendelkezésre áll. Szűkös javak = gazdasági javak A mikroökonómia az egyes gazdasági egységek gazdálkodásának szabályait, modelljeit kutatja. Az erőforrások relatív szűkössége tehát azt jelenti, hogy a szükségletek egy része mindig

kielégítetlen marad és így választások sorára kényszerülünk. A termelési lehetőségek határa a termelési lehetőségek görbéje mindazon jószágkombinációk mértani helye a síkban, amelyeket a társadalom erőforrásainak teljes kihasználásával előállíthat. A termelési lehetőségek határa egyenlő a termelési lehetőségek görbéjével. Opportunity cost Egy alternatíva választásának költsége; ez a költség a nem választott alternatívák közül legmagasabbra értékelt alternatíva értékét jelenti, melyről a választással lemondunk. 6. Milyen szervezeti formákban alapítható vállalkozás (a törvényi rendelkezések alapján)? A vállalkozási formák: Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. Tulajdonosi

forma szerint Egyéni vállalkozás: A vállalkozás egyetlen személy tulajdonát képezi, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. A vállalkozás bevétele és a vállalkozó bevétele megegyezik, ezért a vállalkozás adózott jövedelme a vállalkozó vagyonát gyarapítja. A vállalkozónak a vállalkozásban személyesen közre kell működnie, de a foglalkoztatott alkalmazottak száma nincs korlátozva. A vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeinek a teljesítéséért teljes vagyonával felel. Gazdasági társaságok: Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: A közkereseti társaság: A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A gazdasági munkaközösség 5/24 olyan

közkereseti társaság, amely kizárólag természetes személyekből áll. A betéti társaság: A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok: Az egyesülés (csak jogi személy tagja lehet): Az egyesülés jogi személyek által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított gazdasági társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A közös

vállalat (csak jogi személy tagja lehet): A közös vállalat jogi személyek által alapított olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek. A korlátolt felelősségű társaság: A korlátolt felelősségű társaság előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. A részvénytársaság: A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tag (részvényes) felelőssége a

társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a tag nem felel. Az állami vállalat: Az állami vállalat jogi személy. Az állami vállalat a rábízott vagyonnal – törvényben meghatározott módon és felelősséggel – önállóan gazdálkodik. Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel. Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és más tevékenységét. Az 6/24 állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át. A szövetkezet: A szövetkezet a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében

a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. 7. Melyik a legmegfelelőbb szervezeti forma? Ppt nézünk Információtartalom vázlata: - Miért fontos a szervezeti forma mérlegelése? - Soroljon fel néhány tényezőt, amely a döntést (alapvetően) befolyásolja! 8. Milyen gyakorlati teendők elvégzése szükséges egy társas vállalkozás indításakor? Információtartalom vázlata: - Csak a cégbejegyzési eljárásról adjon tájékoztatást! Milyen feltétellel alapítható gazdasági társaság? Gt-t létesítő okirattal (társasági szerződéssel, alapszabállyal) lehet alapítani, amelynek bizonyos alakszerűségi és tartalmi feltételeknek is eleget kell tenni. - Alakszerűségi előírások: közokiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni a társasági szerződést; továbbá valamennyi alapító tagnak alá kell írnia (meghatalmazott is eljárhat adott feltételekkel). - Tartalmi

előírások: a társasági szerződésnek kötelezően kell tartalmaznia a következő elemeket. 1. cégnév 2. székhely 3. tagok elnevezése, lakóhelye, cégneve, székhelye 4. főtevékenység (TEÁOR szerint) 5. jegyzett tőke, vagyoni hozzájárulás, ill a rendelkezésre bocsátás módja, helye, ideje 6. cégjegyzés módja, jogosultjai 7. vezető tisztségviselők, adataik 8. minden más, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír 9. eshetőleges jelleggel: feltételhez / időhöz kötöttség A cégnév 7/24 A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak

magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A vezérszó olyan kifejezés vagy szó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását (pl. Apa és Fia), illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó egyaránt lehet önálló jelentésű szó vagy fantázia elemekből összeállított kifejezés ill. mozaikszó A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll (pl. Apa és Fia Kft) A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke

fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégbejegyzési eljárás alatt a cégnevet "bejegyzés alatt" ("ba") toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a "felszámolás alatt" ("f.a") ill "végelszámolás alatt" ("v.a") toldattal kell használni A cégnévnek az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A szószerinti teljes névazonosság mellett a cégnévnek a hasonlósága is sértheti a cégkizárólagosság követelményét amennyiben a különbség két vagy több hasonló cégnévnél nem eléggé egyértelmű. A megkülönböztethetőségnek ugyanis az összetéveszthetőséget kizárónak kell lennie. Székhely: A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos

iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Telephelyet és fióktelepet nem kötelező megadni. Telephely: A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Fióktelep: A cég fióktelepe olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás

magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Tekintettel arra, hogy a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult, a székhely, telephely és fióktelep igazolására a bejegyzési kérelem mellékleteként tulajdoni lapot kell csatolni, amelyet az irodánkban működő on-line földhivatali információs rendszeren keresztül le tudunk kérni, így Önnek nem kell a földhivatalban sorban állni. A tagok Ahogy a gazdasági társaságok meghatározásánál már szó volt róla, gt-t külföldi és belföldi természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany egyaránt alapíthat. Tevékenységi kör 2006. július 1-től kezdődően hatályba lépett az az új szabályozás, amely elegendővé teszi a létesítő okiratban a fő tevékenységi kör megnevezését, amely a Tevékenységek

Egységes Ágazati 8/24 Osztályozási Rendszere alapján kerül meghatározásra. Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) letöltése Egyes tevékenységekre (szabad tevékenységek) minden feltétel nélkül lehet gt-t alapítani, míg mások csak bizonyos feltételek megléte esetén folytathatók (megkötéses tevékenységek). Utóbbiak közé sorolandók például a hatósági engedélyhez, a nyilvántartásba vételhez, a társasági formához, a képesítéshez kötött, továbbá a koncessziós tevékenységek. Képesítéshez kötött tevékenységet, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel. A jegyzett tőke A társaság induló

vagyonát jelenti, az alapító tagok vagyoni hozzájárulásainak összességét. Közkereseti és betéti társaság esetében nincs erre vonatkozó minimum előírás. Korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke minimális mértéke 500 ezer Ft, részvénytársaságnál 5 illetve 20 millió Ft. A vagyoni hozzájárulás összetétele: 1. pénzbeli: bármilyen pénznemben történhet! 2. nem pénzbeli (apport): mind a 4 társasági forma esetén az apport tárgya lehet valamennyi vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő, vagy egyéb vagyoni értékű jog. Cégjegyzés Ezalatt a gt. írásbeli nyilatkozatainak, a társaság nevében, az arra jogosultak által, a törvényben előírt módon történő aláírását értjük. Jogosult lehet: a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a munkavállaló. A cégjegyzés módja lehet: önálló (többen önállóan jegyezhetik), vagy együttes. Vezető tisztségviselő A gazdasági társaság

ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy a munkaviszonyra irányadó

szabályokat kell alkalmazni. A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. FIGYELEM! Ez azt jelenti, hogy ha a létesítő okiratban eltérően rendelkezik, akkor lehet munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja is. Ebben az esetben azonban nem lehet a szerződésmintát alkalmazni, így csak az illeték 100.000- ft egy cégbejegyzési eljárásban 9/24 A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy általi elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők

újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók. A vezető tisztségviselő az új vezető tisztségviselői megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vezető

tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnál ügyvezető testület működik, a társasági szerződésben, a társasági szerződés ilyen rendelkezése hiányában pedig az ügyvezető testület ügyrendjében kell rendelkezni a munkáltatói jogok gyakorlásának a testület tagjai közti megosztásáról. A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását több vezető tisztségviselő esetében az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át. A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A vezető tisztségviselők törvényen alapuló szervezeti képviseleti jogát a társasági szerződés korlátozhatja, illetve több vezető tisztségviselő között megoszthatja. A képviseleti jog korlátozása, illetve

megosztása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott. A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért. A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek

ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált, előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. Milyen formában lehet gazdasági társaságot létrehozni? Gt-t kizárólag a törvényben meghatározott 4 formában lehet alapítani: 1. Korlátolt felelősségű társaság 2. Részvénytársaság 3. Közkereseti társaság 4. Betéti társság 10/24 Az első kettő jogi személyiséggel rendelkező gt., míg az utóbbi két társasági forma jogi személyiség nélküli. Attól, hogy egy társaságnak nincs jogi személyisége, saját neve alatt még szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, így jogképességgel rendelkeznek. Változás 2006. július 1-től: közös vállalatot a 2006 évi IV tv hatályba lépése után nem lehet alapítani. A már meglévő közös vállalatokat nem kell megszüntetni, azok tovább folytathatják

tevékenységüket. Mi a társaság alapításának menete? Az elős lépés, hogy az okiratszerkesztést végző ügyvédi irodában tényvázlat felvétele és jogi kioktatás céljából találkozzon az ügyvéddel. A létesítő okirat megkötését követő 30 napon belül a leendő társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell bejelenteni a társaság alapítását. Ha a leendő társaság alapításához hatósági engedély megléte szükséges, az engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni a bejelentést. A bejelentés a cégbejegyzési kérelem jogi képviselő általi benyújtását jelenti, amely a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt formanyomtatvány. A cégbejegyzési kérelem mellé kötelezően csatolandóak a meghatározott mellékletek, valamint csatolni kell a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást. (Ennek mértékét külön jogszabály tartalmazza.) A

cégbíróságon megvizsgálják, hogy az arra jogosult nyújtja -e be az iratokat, azok szabályszerűen ki vannak-e töltve, majd számítógépen rögzítésre kerül a cégnév és a székhely. A leendő társaság kap egy 10 jegyű cégjegyzékszámot, amely a társaság egyedi azonosítására szolgál. A cégbíróság egy tanúsítványt állít ki a következő tartalommal: - cégnév - székhely - cégjegyzékszám - adószám - statisztikai számjel Ennek birtokában a társaság "b.a", azaz bejegyzés alatt elnevezéssel előtársaságként kezdhet működni (megkötésekkel). Az előtársaság a létrehozandó társasággal azonos, annak egy létrejövetelét megelőző, átmeneti minősége. Jogképessége onnantól kezdődik, hogy cégjegyzékszámot kap A cégbejegyzési kérelem benyújtásától a bejegyző végzésig folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, kivéve a hatósági engedélyköteles tevékenységek körét. A működés során

leendő tisztségviselői járnak el, s a bejegyző végzést követően az 1. sz EU Irányelv alapján a tagok eldöntik, jóváhagyják -e a bejegyzés előtti, előtársasági szakaszban megkötött ügyleteket. (Ha ezt nem teszik meg, úgy azért a vezető tisztségviselő fog helyt állni) Bejegyzés után az előtársaság jogutódlás nélkül, automatikusan végleges társaságként működik tovább, tehát jogai és kötelezettségei a bejegyzett társaság jogaivá és kötelezettségeivé válnak. A cégbejegyzési kérelem benyújtásától számított 8 napon belül (egyszerűsített eljárásban 1 munkaóra alatt) a cégbíróság megvizsgálja, lerótták -e az illetéket, illetőleg csatolták -e kötelező mellékleteket. Ha ezek valamelyike hiányzik, a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet (Azt az elutasítástól számított 8 nap elteltével kijavítva, a hiányosságokat pótolva újra be lehet nyújtani.) 11/24 Amennyiben a bejegyzési kérelem

megfelelő, s a határidőket is megtartják, úgy a cégbíróság végzéssel bejegyzi a gazdasági társaságot. Ha hiányosságot észlel a bíróság, úgy hiánypótlásra küldi vissza a kérelmet a jogi képviselőnek. A bírság a kérelmet végzéssel el is utasíthatja, ha a cégtörvény mellékletében megjelölt olyan okirat hiányzik, amelynek hiánya azonnali elutasításhoz vezet (pl. ügyvédi meghatalmazás), vagy a hiánypótlási eljárásban megjelölt hiányokat a társaság nem pótolja, vagy ismét hiányosan nyújtja be a kérelmet. (Ezzel szemben van jogorvoslati lehetőség.) A végzés meghozatalától számított 8 napon belül értesítik a kérelmezőt, valamint gondoskodnak a bejegyzés tényének Cégközlönyben való közzétételéről. Ügyvédi közreműködés a cégeljárásban A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV Törvény 21.§ (2) bekezdése alapján a cégbejegyzési

eljárásban a jogi képviselet kötelező A cégiratok vagy közokiratba foglalva, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratként alkalmasak a bejegyzésre. Az ügyvédi munkadíj tartalmazza: - a választott cégformával kapcsolatos kioktatást - mely tisztázza az alapítás során és a cég működésének beindításánál felmerülő kérdéseket, és részletes tájékoztatást ad a vonatkozó jogszabályokról. - a cégiratok megszerkesztését - új cég esetén a cégnév priorálását - a cégiratok cégbírósági benyújtását - a kérelemmel kapcsolatos egyéb eljárási cselekményeket a bejegyző végzés meghozataláig Jogszabályok 2006. évi IV törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi V törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1991. évi IL törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2000. évi C törvény a számvitelről 2003. évi XCII törvény az adózás

rendjéről http://www.optenhu/cgibin/ugyved/torvtar/torvlistcgi?tdisp=00100&teu=0&twhich=666&tsearch=eva, törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA törvény) - 2002. évi XLIII http://www.optenhu/cgibin/ugyved/torvtar/torvlistcgi?tdisp=00100&teu=0&twhich=1402&tsearch= LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 12/24 1996 évi 9. Az üzleti terv tartalma és jelentősége .ppt 10. Mi a piac szerepe a modern gazdaságban? - Mutassa be a piac koordináló szerepét (az árrendszer működésén keresztül)! A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők összessége, illetve azok csere kapcsolatainak rendszere, mechanizmus, leegyszerűsítve: az eladások és vásárlások összegsége. A piac legfőbb elemei: a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. A piaci mechanizmus dinamizálja a társadalmat. A verseny állandó innovációra késztet, szelektál, és olyan ösztönzést ad a gazdaság

szereplőinek, amely az alapvető cél két elemét: a fogyasztói szükség kielégítést és a nyereségességet a társadalmi igények változásaihoz való állandó alkalmazkodással teszi lehetővé. A piaci mechanizmusra épülő gazdaságban teremthető meg egyidejűleg a társadalmi létszférák nagyfokú önállósága és hatékony koordinációja. 11. Ismertesse az állam szerepét a modern piacgazdaságban Nevezze meg a fontosabb (indirekt) szabályzó eszközöket, amelyekkel az állam befolyásolja a piacgazdaság működését! Az állam és annak intézményeinek szerepe a vállalatok életében egyes országok esetében más-más, de minden modern piac gazdaságban a gazdaság működésének szabályozásban mind az állam és mind a piac részt vesz. A modern gazdaságokban az állami szerepvállalás részben a közvetlen gazdaságszabályozásra. Részben a gazdaságműködéshez szükséges humán és reálinfrastruktúra megteremtésére terjed ki. Az

államnak a gazdasági folyamatok alakítására, irányítására számos eszköz áll rendelkezésére. A gazdaságpolitikai eszközök részben: - Magatartásra utasító eszközök (pl.: közvetlen szabályozás) - Magatartást indukáló eszközök (költségvetési, monetáris, ár-folyampolitikai eszközök) - Magatartást egyeztető eszközök. Az egyes eszközök közötti választás attól függ, hogy az állam milyen mélységben akar beavatkozni a folyamatokba. Az államgazdasági szerepvállalásának mélysége szerint megkülönböztetés egyik formája un. Közvetetett szabályozás, mikor az állam arra a gazdasági környezetre gyakorol hatást, ahol a gazdaságszereplő tevékenykednek, s így az álam a piac szereplőinek magatartását szabályozza. ( Pl.: adójogszabályok alakítása révén a jövedelem központosításnak mértéke 13/24 Más jellegű az állami beavatkozás, mikor az állam olyan döntéseket hoz, melyek nem hagynak döntési

lehetőségeket a gazdasági szereplők számára ( pl.: az álam valamely termék árának megállapítását hatósági körbe vonja ). Ezt közvetlen szabályzásnak nevezzük 12. Nevezze meg a vállalat versenyhelyzetét befolyásoló főbb tényezőket (különös tekintettel a vevők és szállítók alkuerejére, a versenytársakra, a helyettesítő termékekre és a potenciális belépőkre)! A külső érintettek, illetve részben közvetlenül ( mikrokörnyezet ) részben közvetve ( makrokörnyzet ) segíti ill. akadályozza a vállalat célmegvalósítását A fogyasztók (vevők): igényeinek kielégítése céljából jött létre a vállalkozás, így ők a legfőbb külső referenciái a vállalat eredményességének. Különböző célpiacok lehetnek: fogyasztópiac, ipari piac, viszont eladók piaca, kormányzati és nonprofit szervezetek beszerzései. A versenytársak részben azonos működési körrel rendelkeznek, így ugyanannak a fogyasztói csoportnak az

igényeit akarják kielégíteni. A versenytársak kölcsönös kapcsolatban állnak egymással: egyrészt osztoznak a fizetőképes kereslet kielégítéséből származó nyereségen, másrészt ösztönzik egymást az innovációra. Így a verseny a megszerezendő nyereségen keresztül a fejlődés ösztönző tényezőjévé válik. A szállítók számára a vállalkozás a fogyasztó. Olyan vállaltok és egyének, akik a vállalatot és versenytársaikat látják el működéshez szükséges anyagokkal szolgáltatásokkal. A piacra lépés előtti korlátok védőbástyát jelentenek a piacon bennlévő vállalatok számára. A korlátok a potenciális versenytársak távoltartásával versenymentes piaci környezetet biztosíthatnak, monopol-, oligopolhelyzetet tarthatnak fenn. Eladóként minden vállalat a verseny gyengítésére, piaci kockázat csökkentésére törekszik, ezért a belépési korlátok felállítására általában tudatos stratégiai megfontolások

vezetnek. Az új belépőknek az alábbi korlátokkal kell megküzdeniük. a., állami szabályozás ( eü, alkalmasság, képzettség, hitel ) b., méretgazdaságosság: üzemméret, vállalat méret minimuma c., termékdifferenciálás: megszerzett a fogyasztók hűságét d., tőkekorlátok: e., partnerváltás költségei f., elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége g., egyéb belépési korlátok: munkaerő • Egy iparág minden résztvevője versenyez a helyettesítő termékeket előállítókkal. 14/24 • Minél jobb a helyettesítő termék ár/teljesítmény aránya, annál inkább szorítja le az adott iparág árait. • Egy vállalatnak azokra a termékekre kell odafigyelniük elsősorban, amik: – tendenciaszerűen javítják ár/teljesítmény arányukat az adott iparág termékeihez képest, – amelyeket magas nyereséget elérő vállalatok állítnak elő. 13. Mi a szerepe a marketingkutatásnak (piackutatásnak) a vállalkozás

üzleti tervének elkészítésében? Információtartalom vázlata: - Milyen forrásokból lehet a szükséges információkat beszerezni? - Ismertessen néhány megkérdezéses módszert! A piackutatás egy olyan közgazdaságtani vizsgálat, amely általános áttekintést ad egy konkrét termék vagy termékcsopot értékesítési lehetőségeiről, a piacának változásáról. A mai modern gazdaságban nélkülözhetetlen a hatékony információáramlás. Ezért a vállalatok és más piaci cégek arra törekednek, hogy minél több információt szerezzenek a vevőikről, versenytársaikról, üzleti partnereikről. Ezek egységbe foglalását valósítja meg a marketing információs rendszer (MIR). Az információk kétfélék lehetnek: külső és belső A külsők környezeti adatok, pl.: piaci információk, gazdasági helyzet, versenytársak adatai, fogyasztói információk A belső, úgynevezett vállalati adatokra példa: piaci részesedés, beszerzési

lehetőségek, fizetőképesség (likviditás), erőforrások kihasználtsága stb. Az információkkal szemben használhatóságuk miatt többféle követelményt támasztunk: megbízhatóság(biztos forrás, pontos adatok), időszerűség (aktualitás), mérhetőség (statisztikai adatok), teljesség (információk köre), hozzáférhetőség. Az információszerzés módja lehet primer és szekunder. A primer információkat magunknak gyűjtjük, saját igényeinknek megfelelően megkérdezéssel, megfigyeléssel vagy kísérlettel. Előnyei, hogy saját szempontok alapján történik a gyűjtés, az információk frissek (aktualizáltak), hátrányuk, hogy beszerzésük költséges és időigényes (piackutató munka költségei). A szekunder információkat egyszer már valaki összegyűjtötte, feldolgozta saját céljaira. Ezekhez az információkhoz könnyebben hozzá lehet jutni, olcsóbbak és beszerzésük kevésbé időigényes, de hátrányuk, hogy nem mindig időszerűek,

pontosak és nem a saját szempontok alapján vannak összegyűjtve, értékelve. Ilyenek például a statiszikai hivatalok felmérései, szakmai folyóiratok, kiadványok adatai, piackutató cégek publikált adatai. A piackutatásnál általában mindkét információtípust használják, ám a piackutatást mindig a szekunder információk összegyűjtésével érdemes kezdeni, ezután derül ki, hogy szükség van-e a primer információgyűjtésre. 14. Jóllehet, a külső környezet „befolyásolhatatlannak” tűnik, a vállalkozónak fel kell készülnie annak kezelésére. Mely területek kutatása elengedhetetlen? Hogyan végezheti a környezetkutatást egy kis (közép) vállalkozás? 15/24 A kapocs a környezet és a szervezet között egy sajátos, bonyolult jövőt tervező tevékenység komplexum, amelyet stratégiai tervezésnek és vezetésnek nevezhetünk. Stratégiai tervezés: célok meghatározása (környezeti feltételek felismerése, kivédése), és egy

határozott cselekvéssorozat a kitűzött célok megvalósítása érdekében. A tervezés, vezetés egy sajátos stratégiai döntéshozatal Sikeres szervezet a jövőre koncentrál. (Folyamata: - Célmeghatározás: jelenlegi célok és stratégia összevetése - Környezetelemzés: vállalkozás helyzetének analizálása (erőforrás elemzése) - Stratégiaválasztás: lehetséges változatok kidolgozása (lehetőségek, veszélyek) - Stratégia megvalósítása: ennek végrehajtásához szükséges lépések (döntés, bevez.) - Mérés és ellenőrzés: visszacsatolás a teljesítmény értékelése nyomán Lépései: - környezetelemzés; - stratégiaválasztás; - megvalósítása, - mérés, ellenőrzés Elemzés módszerei: SWOT analízis, BCG mátrix, portfolióelemzés (Ansoff 1965)) Stratégiai tervezés folyamata 1.Misszió-vízió- célmeghatározás: a,Küldetés misszió célja: vállalat létének általános szándékát fejezi ki: orientációt jelent a szervezeten

belül, alapot nyújt az erőforrások ésszerű és takarékos elosztására, hajtóerőt jelent a célokkal azonosulni vágyóknak, alkotó vállalati kultúra kialakulásához segít hozzá; b,Jövőkép (vízió) kívánt jövőbeli állapotot ábrázolja, szándék irányulhat : jövőbeli képességekre, tevékenységre, pozícióra, jelszavak megfogalmazására stb.; c,Stratégiai célok: piaci-, technológiai-, gazdasági-eredményességi pozíciókra irányulhat; d, Üzletági stratégiai célok irányulhatnak: piaci részesedés nagyságára, bevezetendő termékre, profit/osztalék nagyságára, új piacok megszerzésére 2.A jelenlegi célok és stratégia összevetése: 3.Környezeti elemzés: Vizsgálni kell a környezeti összetevők jelenlegi állapotát változások lehetséges irányát, várható hatását. Felosztása: a,Makro- (általános) környezet elemei: nemzeti/nemzetközi gazdasági környezet, technológiai/tudás; kormányzati/politikai, természeti,

társadalmi, kutúrális/értékkörnyezet; b,Mikro- (verseny) környezet elemei: vevők, szállítók, szövetségesek, versenytársak. Környezet vizsgálatának elemei: általános, iparági környezet, és a vállalat helyzetének vizsgálata. Környezet állapotjellemzői: változékonyság: milyen gyorsan változnak az elemek (stabil-dinamikus); komplexitás: elemek számossága, bonyolultsága (stratégia bonyolultsága); korlátozottság: milyen nagyok a vállalat által nem vagy csak korlátozottan befolyásolható tényezők száma (piacra lépést korlátozhatják) 4.Erőforrás elemzés: szervezet versenyelőnyeinek és hátrányainak feltérképezése Erőforrások csoportosítása: -anyagi (pénzügyi, tárgyi, emberi, szervezeti) (mennyisége, minősége a versenytársakhoz képest, lehet-e jobban hasznosítani a jelenlegi keretek között); -nem anyagi (technológiai, innovációs, hírnév). Elemzése: Porter-féle értéklánc modellel 5.Stratégiai lehetőségek és

veszélyek meghatározása: (SWOT) 6.A kívánt stratégiai változás méretének meghatározása: vannak teljesítményrések (túl nehéz cél) 7.Stratégiai döntéshozatal: -stratégiai alternatívák meghatározása (teljesítményrés bezárása) stratégiai alternatívák értékelése (kritériumai) : a) célokban és vezérelvekben csúcsosodik-e ki, b) ereje és fontossága a kritikai fontosságú elemekre koncentrál-e, c.) megoldható alapproblémákkal foglalkozik-e, d.) eléri-e a kívánt eredményt; -stratégiai alternatívák kiválasztása (meglévő képességek kiaknázása) 8.Stratégiai bevezetése-kivitelezése: (operatív tervek alkalmazása) 9.A folyamat ellenőrzése visszacsatolása 3.Stratégiai portfólió elemzése: A portfólió elemzés a vállalkozás termékszerkezetét minősíti különböző szempontok szerint, általában termékekre, termékcsoportokra alkalmazzák, de alkalmas 16/24 vállalati egységek helyzetének értékelésére is.

Legelterjedtebb a BCG-mátrix (Boston Consulting Group), lényege, h. a termékeket piaci keresletük és relatív piaci részesedésük függvényében elemezzük. Sztár termékek: irántuk a kereslet folyamatosan nő, a vállalat piaci helyzete esetükben erős, magas piaci részesedés, nagy nyereség, növekvő lehetőségek. Stratégia: beruházás a további növekedés érdekében. Kérdőjel termékek: irántuk a kereslet nő, ellenben a relatív piaci részesedés alacsony, alacsony nyereség ami még növekedhet. Stratégia: esélyelemzés (beruházás v kivonulás) Fejőstehenek: ezekkel a váll. uralja a piacot, de a kereslet növekedési üteme már csökken, nagy és stabil nyereség. Stratégia: kihasználni a helyzetet ameddig lehet, kisebb beruházás Döglött kutya: mind a piaci kereslet, mind a piaci pozíció gyenge, alacsony megbízhatatlan nyereség. Stratégia: kivonulás. 4.Balanced Scorecard BSC a stratégiai managementben: Kiegyensúlyozott Stratégiai

Mutatószámrendszer: olyan értékelési rendszer, amellyel a múlt teljesítménye mellett a jövőbeni sikerek feltételei is mérhetővé válnak. A célok a mutatók a szervezeti teljesítményt négy nézőpontból ragadják meg: a pénzügy, a vevők, a működési folyamatok, valamint tanulás és fejlődés szempontjából. A koncepció a Porter-féle értéklánc-modellbe beépíti az innovációs folyamatokat, így a modell stratégiai komponensekkel egészül ki. Stratégiai menedzsment területén:  Stratégia tisztázésa  Stratégia kommunikálása  Stratégia összehangolása a célokkal (egyéni, más szeveti egységek  Stratégiai célok összehangolása a vállalati célokkal és az éves tervezéssel  Stratégiai akciók meghatározása és összehangolása  Stratégai rendszerek időközönkénti felülvizsgálata  Visszacsatolás, stratégiai tanulás és stratégia javítása Cél, h. a vezetők megbízható információt

kapjanak a stratégia végrejhajtásának folyamatáról és magáról a stratégiáról. A rendszer a stratégiai problémák felismerése, megoldásuk elősegítése mellet keretet ad a szevezeti kérdések, információk és a lényeges vezetési folyamatok kezeléséhez is. Rendszert egész cég, bmelyik egysége és az egyének értékelésére is fel lehet használni. Vállalati bevezetése során jelentkező lehetséges problémák:  Felső vezetés közömbössége  Munkavállalók félelme  Rendszerszemlélet nem megfelelő alkalmazása 15. Nevezze meg a fontosabb, piactervezéshez szükséges információkat! Ügyfelek Kik az ügyfeleink? Hol vannak? Hányan vannak? Hogyan lehet elérni őket? Igények Mire van szükségük? Mennyit és mikor fogyasztanak? Hol praktikus számukra a termék, vagy szolgáltatás igénybevétele? Milyen csomagolás teszi könnyűvé a számukra a termékünk megtalálását? Milyen árat hajlandóak fizetni a termékért?

Költségek Az üzleti költségeket és a termék vagy szolgáltatás előállítási költségét alapul véve, mi a minimális kalkulált ár? 17/24 Versenytársak = hasonló profilú vállalkozások. Kik ezek és hol találhatók? Mik az erősségeik és gyengeségeik? Van-e közöttük valódi verseny? Miben, miért és hogyan versenyeznek? Mi mivel különböztetjük meg magunkat? Szegmentáció Lehetővé teszi a rendelkezésre álló limitált erőforrások fókuszálását és ezáltal a maximális megtérülést. Piac szegmentáció: a számunkra vonzó partnerek speciális igényei mentén a termékek és szolgáltatások biztosíthatók. Eddig nem ismert lehetőségeket is segít feltárni A kommunikációs erőfeszítések maximális hatását is elősegíti. 16. A vállalkozás a piacon vevő is Milyen információkat kell a piacról megszerezni az alkalmas szállító kiválasztásához? A beszerzés alapvető feladata, hogy a vállalati működéshez szükséges

anyagi jellegű erőforrásokat (alapanyag, gép, berendezés stb.) és szolgáltatásokat biztosítsa Ehhez számos részfeladatot kell elvégeznie: A beszerzési piac kutatásának célja információk gyűjtése, elemzése annak érdekében, hogy a beszerzési döntés minél hatékonyabb legyen. A szállító-kiválasztás azon szállítók körét határozza meg, amelyek a beszerzési piackutatás alapján valamely input biztosítása szempontjából egyáltalán szóba jöhetnek. Az ajánlatkérést az ajánlatok összehasonlítása, s az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló (és teljesíteni képes) beszállító(k) kiválasztása követi. A tárgyalások lefolytatása során a cél a lehető legkedvezőbb feltételeket hatékony tárgyalási stratégiák alkalmazásával elérni. A szerződéskötés vonatkozhat egy meghatározott egyszeri megrendelésre, de készülhet hosszabb távra szóló keretszerződés is, mely a későbbi rendelések és

teljesítésük általános feltételeit rögzíti. Operatív feladat a rendelések kezdeményezése, majd a beérkezett megrendelések ellenőrzése, a szállítások felügyelete. Az árubeérkezés utáni ellenőrzés magába foglalja az árubeérkezés, a minőség, a szállítók és a számlák ellenőrzését A beszerzés feladata az előbbieken túl a szállítókkal való kapcsolattartás és a szállítók teljesítményének értékelése is, s szükség esetén újabb beszerzési források felkutatása (tulajdonlás teljes költsége koncepció). A beszerzés folyamata és stratégiája Tervezési folyamat: az elemzés, döntés és irányítás feladatai tartoznak ide. Mit keres a vevő? jövőbeni kockázat csökkentése a cél. A beszerzési stratégia öt megfelelési kritériuma: 1. Megfelelő minőség: piaci pozíció megőrzése, minőség-költség csökkentése, módszerek: áruminta-próbavásárlás, értékelemzés. 2. Megfelelő ár: szállítói ár –

vevőkör árelfogadása, fizetési feltételek mind két oldalon, tényleges árrés, nagyobb vállalatok előnye az árharcban nagyobb az alkupozícióból adódóan. Fejlett gazdaságokban gyakori a beszerző társaságok létrehozása ennek javítása érdekében. 3. Megfelelő mennyiség: a cél a kis készlet tartása, tehát kevesebbet rendelek sokszor Ezt meghatározza a raktár-technológia, és a szállítási lehetőségek. A nagymennyiségből adódó fizetési engedmények kihasználása, illetve a csomagolás módja is fontos befolyásoló tényezők. 18/24 4. Megfelelő idő: Az idő és a tételnagyság szorosan összefügg Meghatározó még a készletezési mechanizmus is. A tőkemegtérülés és a rentabilitás kulcstényezője a készletek forgási sebességének stabilan tartása. 5. Megfelelő szállító: Szállítók kiválasztása, megfelelő tárgyalástechnikai módszerek kiválasztása, szállító bevonása a készletfinanszírozásba. 17. A

vállalat vevőként jelenik meg a munkaerőpiacon is Milyen információs források állnak a vállalat rendelkezésére az emberi erőforrások – szükséges és elegendő ráfordítással történő – megszerzéséhez? A munkáltató és a munkavállaló a munkaerőpiacon találkozik, és ott jön létre a foglalkoztatásra vonatkozó megállapodás. A munkaerő különleges áru, a munkaerőpiac sajátos piac A munkaerőtervezés alapozza meg azt, hogy a munkáltató milyen mennyiségű és összetételű munkaerőkereslettel jelenik meg a munkaerőpiacon A munkaerő biztosítását megalapozó tervezőmunkának egyik legfontosabb tevékenysége a munka-erőszükséglet meghatározása. Számos módszer használható a meghatározására attól függően, hogy fizikai vagy szellemi foglalkoztatású munkavállalóról van szó. A fizikai foglalkoztatású munkavállalónál az egyik leggyakrabban használt módszer a termelés normaóra-szükségletén alapuló

létszámmeghatározás. A létszámszükséglet meghatározása történhet funkcióelemzéssel is. A tevékenységet részeire kell bontani és a részenként megállapított időigényekből kell meghatározni a tevékenység időigényének meghatározását. Gyakran alkalmazzák a bázisalapú tervezést Egy korábban használt tényleges létszámból indulnak ki, és a megváltozott feladat volumenéhez igazítva határoznak meg létszámszükségletet. A munkaerős szükséglet maghatározása szükséges, de nem elégséges feltétel a munkaerő-tervezésnek. A tervezés másik oldala a munkaerő-állomány, a munkaerő-állomány, a munka-erő-kapacitás elemzése, tervezése. Amennyiben a belső munkaerőpiacról a szükséglet nem elégíthető ki, a külső környezetből kell felvenni a hiányzó létszámot. A munkáltató a vonzáskörzeten belül versenyez mindazokkal akik hasonló típusú munkaerőt keresnek. A munkáltató érdeke, hogy minél több pályázó

közül választhassa ki a megfelelő munkaerőt. 18. Mit értünk marketingmix – fogalom alatt? Információtartalom vázlata: - Milyen alapvető és egymással összefüggésben álló elemeket kell figyelembe venni, a fogyasztó elvárásainak kielégítéséhez? - Részletezze: milyen elemek segítik a vállalkozás termékeit / szolgáltatásait a versenyben való helytállásban? A marketing rendszere lényegében három részből tevődik össze, amely három koncentrikus kör formájában képzelhető el, és amelyet összefoglalóan marketing környezetnek nevezhetünk: vevő, fogyasztó, célcsoport; a vállalat által ellenőrizhető eszközök (4P rendszer); a vállalat által nem vagy csak korlátozottan ellenőrizhető tényezők. Egyesek 5P rendszerről beszélnek (az 5. a Personal Seling = személyes eladás) A multinacionális vállalatok 6P rendszerről beszélnek, az első 4 mellé besorolva a 19/24 Politic = politika és a Publicity = közönségkapcsolat

tényezőjét is. Az alapvető stratégiai eszközök az alábbi tényezőket foglalják magukba: 1. Product = termék termékminőség; terméktulajdonságok, választék; termékszolgáltatások; márka; osztályozás; csomagolás; egyéb szolgáltatások. 2. Price = ár árszínvonal; árdiszkontok, árengedmények; fizetési feltételek. 3. Place = értékesítési csatorna elosztási csatorna; értékesítési csatorna; az értékesítési helyek földrajzi elhelyezkedése; az értékesítési csatorna hossza; az értékesítési csatorna szélessége; értékesítési körzetek; készletek; szállítás. 4. Promotion = piacbefolyásolás reklámozás; személyes eladás; eladásösztönzés. 19. Milyen információkat kell a vállalkozásoknak megszerezni ahhoz, hogy eredményesen pályázzon az EU - források elnyeréséért? Magyarország európai uniós taggá válásával kibővültek azok a lehetőségek, amelyek a helyi közösségi fejlesztést elősegíthetik. A

források optimális felhasználása, a közösségi projektek kifejlesztése és hasznosulása tagállami érdek is. A Strukturális Alapokba tartozó Operatív Programok azok, amelyek a jelentősebb forrásokat biztosítani tudják ehhez, azonban ezek mellett még más hazai és külföldi források is számításba 20/24 jöhetnek a közösségi kezdeményezések finanszírozásának megoldására. Bármely megvalósításról is legyen szó, az bizonyos, hogy a források elérhetősége egy rendszer keretében történik. Ennek központi eleme a pályázatokkal kapcsolatos információk naprakész ismerete, valamint a pályázatés projektmenedzsment készségek megléte. A versenyképesség megőrzése érdekében tehát szükségessé válik az ez irányú ismeretek megszerzése. Az EU támogatási rendszere * A Strukturális Alapok pillérei Magyarországon A pályázás tagállami intézményrendszere *Az Operatív Programok és intézkedések Magyarországon A

pályázatírás háttere * Jogosultsági feltételek Projektfejlesztés alapfogalmai A projektmenedzsment rendszere * Problémafeltárás, problémafa Célstruktúra, célfa Környezetelemzés (SWOT, STEP) * Logframe (logikai keretmátrix) Tevékenységtervezés Kockázatelemzés * Pénzügyi kalkulációk (költségtervezés, megtérülés) Pályázati űrlapok Megvalósíthatósági tanulmány * Horizontális feltételek Pályázatkészítés Pályázati mellékletek Partnerség, konzorcium * Projektmegvalósítás és jelentési kötelezettségek, elszámolás 20. Nevezze meg a fogyasztóvédelem eszközeit! Információtartalom vázlata: - Milyen jogi eszközök ismerete szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás versenyképes legyen a piacon? - Áttekintően mutassa be a fogyasztóvédelem érvényes szabályait, nevezze meg fogyasztóvédelem szervezetét! A szöveg a törvény alapján készült de csak rövid változat a vizsgatételhez, nem azonos a törvénnyel.

1997. évi CLV Törvény a fogyasztóvédelemről kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a Magyar Köztársaság területén végzett mindazon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, szolgáltatás (pl. biztosítási szolgáltatás) Fogyasztó: az a személy, aki – gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül – árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, Fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés. Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: magánszemélyek által létrehozott társadalmi szervezet, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, min. 2 éve működik, min 50 fős

Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet. Gyártó: az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, a gyártó meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme Forgalomba csak biztonságos áru hozható. A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról. 21/24 A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. Köteles az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel való együttműködésre. A gyártó vagy a forgalmazó köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot a veszélyről

haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani a vonatkozó adatokat. Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: az áru (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások), az árunak más árura gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai (macska a mikróban), az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra. Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. Pl a

hajszárítót ne dobja a kádba. Az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni (pl. egészséges baromfihús, nem fertőzött a H ezésez madárinfluenza vírussal, kifogásokat kivizsgálni (pl. rossz chip az Intel Pentiumban), az árut a forgalomból kivonni stb Kivétel: az áru régiség, vagy hibás és használat előtt helyre kell állítani. A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme Mi tartozik ide? A fogyasztó megtévesztése hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával, vagy a nyitva tartási idő be nem tartása, ha az üzletkörébe nem tartozó árut árusít vagy szolgáltatást nyújt (a sárkányfűárus ne adjon el tubákot), a szolgáltatás nyújtását jogosulatlanul megtagadja (pl. utazási iroda nem gondoskodik városnézésről, pedig ígérte), nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba vagy ilyen szolgáltatást nyújt (zokni, amibe nem lehet

belebújni), megállapított árnál magasabb árat kér (pl. taxis) Fogyasztási kölcsön Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározását (pl. fűnyíró), az ár/ ellenszolgáltatás meghatározását, a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit, a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, pl. a kamatokat, járulékokat, stb. Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával. A fogyasztók tájékoztatása A fogyasztót tájékoztatni kell. Adatokat kell nyújtani pl az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához stb. Az áru minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről, Alapvető tájékoztatási

eszközök: A címkézés Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán/ a címkén magyarul, jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fontos adatokat: pl. megnevezését (védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet, vagyis a Nutellára rá kell írni, hogy mogyorókrém), gyártójának/ forgalmazójának nevét és címét, származási helyének megjelölését (pl. hazai a paradicsom vagy spanyol?). További adatokat is fel kell tüntetni: az áru méreteit, nettó mennyiségét 22/24 (hány gramm őszibarack van a konzervben lé nélkül) a felhasznált összetevőket (pl. van-e benne magnézium), rendeltetésszerű használhatóságának (ne harapj a banánba, húzd le a héját) vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát, alapvető műszaki jellemzőit (pl. 220 V), veszélyesség jellegét (lejárt elemeken). A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel (pl. ruhákon a

mosás, vasalás). A használati és kezelési útmutató Van olyan áru, ami csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba. Az útmutató legyen magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen fogalmazva, és tartalmazza, pl. a különleges tárolási, kezelési feltételeket (pl. felbontás után hűtve tárolandó) Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani. Az ár feltüntetése A forgalmazó köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról (egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni). Jó hír: több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a legalacsonyabb eladási árat kell kifizetni. Fontos és a boltokban néha alkalmazott trükk: az árcímke nem takarhatja el a fogyasztói

tájékoztatót (pl. ha lejárt a szavatossága ne tegyenek rá árcímkét) A csomagolás Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne rontsa az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, legyen biztonságos. Miért felelős a gyártó és miért a forgalmazó? Gyártó: címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a csomagolás. Forgalmazó: az ár feltüntetése, de ha a gyártó lehagyott valamit (pl. az egész címkét), akkor a forgalmazónak kell azt pótolni A fogyasztók oktatása Iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében, elsősorban állami feladat, így a Nemzeti Alaptanterv részét képezi. A fogyasztói jogok érvényesítése: Békéltető testület Röviden: nem kell rögtön a bíróságra menni. A békés, peren kívüli megoldás érdekében vannak a békéltető testületek A területi gazdasági

kamarák mellett működő független testület, de a helyi önkormányzatok – önkéntesen – részt vállalhatnak. Hatáskörükbe a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Ahogy általában a legközelebbi orvoshoz megyünk, itt is mindenkinek van egy területileg illetékes (lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti) békepipa szervezete. A testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból (legalább 10, legfeljebb 30 főt – egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki). A tagokról a testület elnöke listát vezet A lista tartalmazza a tagok nevét, szakmai ismeretük és a jelölő szervezet megjelölését (nyilvános adatok). Az elnököt a testület választja meg. A választás eredményét a békéltető testület megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának. A tagok megbízatása három évre szól, feltétel

felsőfokú iskolai végzettség és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlat. A békéltető testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy másik tagját 23/24 pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét. De lehet egytagú is, ha az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében megállapodnak. A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Tartalmaznia kell a fogyasztó adatait (nevét, lakóhelyét stb.) a bepanaszolt

szervezet adatait (nevét, székhelyét), a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket/ bizonyítékait, stb. Az elnök az eljárás megindulásától számított harminc napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között (bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását). A tanács határozata: kétféle lehet. Ha a bepanaszolt szervezet azt mondta, hogy okés, amit a tanács megoldásként ajánl, akkor ’kötelezést tartalmazó határozat’ születik mert akkor kötelező megtennie, amit a tanács mond. Ha nem fogadta el, akkor a tanács határoztat csak ajánlás Az eljárás költségét a vesztes fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. Ügyfélszolgálat A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, valamint a távközlési szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek a fogyasztói

panaszok kivizsgálására stb. ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni. Működési rendjét, félfogadási idejét úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztó használni is tudja az ügyfélszolgálatot. Ha az ügyfélszolgálat elutasítja a panaszt, akkor le kell írnia, hogy miért. Keresetindítás Ha a fogyasztók széles körét érinti a panasz/ hátrány, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja pl a PSZÁF-et, hogy a vesztes költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. Pl brókerbotrány A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere A miniszter kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények megjelölését is stb. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség önálló feladat- és

hatáskörrel rendelkező központi hivatal és a Kormány által kijelölt miniszter irányítása alatt áll. A Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását, kezdeményezik a jogszabály módosításokat, ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathatnak stb. - 24/24