Gazdasági Ismeretek | Társadalombiztosítás » Rokkantsági nyugdíj

Rokkantsági nyugdíj 1. FOGALMAK A saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár. A rokkantsági nyugdíj: megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás. Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyelete, továbbá társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítása állami feladat. A nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter útján látja el. 2. AZ ELLÁTÁSOK FEDEZETE A társadalombiztosítási ellátások fedezetére - a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint nyugdíjjárulékot, - a foglalkoztató

és a biztosított egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék), - több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyikjogviszonyban meg kell fizetni társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendő kifizetések összegénél, akkor a különbséget az állam a központi költségvetésben tervezett előirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történő tényleges kifizetésekre azonban a tényleges bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. A hiány központi költségvetés terhére történő elszámolását a zárszámadásban kell rendezni." 3. IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS ÉS

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK -A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni. -Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, -Az igénybejelentés időpontja az igénybejelentő lap nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő beérkezésének a napja. -A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél, -A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv rokkantságon alapuló ellátási igény elbírálása esetén az igénylőt az adatok igazolásán kívül orvosi felülvizsgálat céljából személyes megjelenésre kötelezheti 2005. november 1-jétől fokozatosan lehetőség nyílik a nyugdíjigény elektronikus úton történő előterjesztésére is. 1 4. JOGOSULTSÁG Ki jogosult rokkantsági

nyugdíjra? Az, aki: - egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, - a szükséges szolgálati időt megszerezte és - rendszeresen nem dolgozik vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Kinek nem jár rokkantsági nyugdíj? Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az sem, aki saját rokkantságát szándékosan okozta. Nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj annak sem, aki az igénybejelentés időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultsága feléledt Mely szerv véleményezi a rokkantságot? A rokkantság elbírálása orvosszakmai kérdés. A munkaképesség-csökkenés

mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai állapítják meg. A nyugdíjigény elbírálása során kizárólag ezen orvosi bizottságok szakvéleményét lehet figyelembe venni. 5. ROKKANTSÁGI CSOPORTOK A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően: - a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant (munkaképességét legalább 67 %-ban elveszítette), de nem teljesen munkaképtelen, - a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, - a I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. 6. MIKOR, MEDDIG, MENNYI Mely időponttól állapítható meg a nyugdíj? Attól a naptól lehet a rokkantsági nyugdíjat megállapítani, amelytől a rokkantság az orvosi

bizottság véleménye szerint fennáll, ha a megelőző nappal bezárólag a jogosultsághoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik a kérelmező, és a munkaviszonyát megszüntette 2 Hány év szolgálati idő szükséges a rokkantsági nyugdíj megállapításához? A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározásánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni: 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, 22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, 25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, 30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, 35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, 45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év. A rendszeres szociális

járadék, az átmeneti járadék összege milyen esetben és hogyan befolyásolja a rokkantsági nyugdíj összegét? Ha az átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, a rokkantsági nyugdíj havi összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely a nyugdíj megállapítása időpontjának hónapjában átmeneti járadék, vagy rendszeres szociális járadék címen megillette, vagy megillette volna. Milyen tényezők befolyásolják a rokkantsági nyugdíj összegét? A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb az egyes rokkantsági csoportok sorrendjében (I.,II,III)a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. Miként kell a nyugdíj összegét kiszámítani? A nyugdíj összege a nyugdíjmérték (%) és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szorzata. Hogyan

alakul a rokkantsági nyugdíj összege, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztár tagja is? A 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapított társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíj alacsonyabb összegben jár, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztár tagjaként tagdíjat is fizetett, és nem kérte a tagdíj összegének a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását. Ebben az esetben a kiszámított rokkantsági nyugdíjának 75 százalékát lehet részére társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíjként megállapítani. 3 7. VÁLTOZÁS, MEGSZŰNÉS, FELÉLED Állapotváltozást kinek kell bejelentenie, és milyen esetben változik a nyugdíj összege? Az egészségi állapotában bekövetkező változást a nyugdíjasnak kell bejelentenie a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, illetve annak kihelyezett szakegységénél, kirendeltségénél. Amennyiben az orvosszakértői bizottság olyan

mértékű állapotváltozást (javulást vagy rosszabbodást) állapít meg, amely alapján a nyugdíjas más rokkantsági csoportba kerül, a nyugdíj összegét is módosítani kell. Mikor szűnik meg a rokkantsági nyugdíjjogosultság? A jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. Mikor éled fel a rokkantsági nyugdíjjogosultság? A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei (orvosi, jogi) a nyugdíj megszüntetését követő öt éven belül újra bekövetkeznek. Változik-e a rokkantsági nyugdíj összege az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor? Nem változik. FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK, FORRÁSOK: 4 1. 1997 évi LXXX törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2. 1997 évi LXXXI törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 3. 1998 évi XXXIX törvény 4. 131/1998 (VII 23) Korm rendelet a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek hatáskörökről irányításával kapcsolatos feladat- és 5. 75/1999 (V 21) Korm rendelet a társadalombiztosítás központi hivatali szervei feladat- és hatáskörének, valamint működésének átmeneti szabályairól 6. wwwszmmgovhu 7. wwwonyfhu 8. wwwfnhu/csatorna/55/torvenytarphp MELLÉKLETEK: 1. Igénybejelentés az 1997 évi LXXXI törvény alapján 2. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellárásban részesülők száma ellátástípusok szerint és az ellátások átlagösszegei 2006 január (emelés után) 3. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az ellátás havi összege szerint 2006 január (emelés után) 4. A nyugdíjbiztosítási ágazat 2006 évi működési költségvetése

(eFt-ban) 5