Oktatás | Pedagógia » Pedagógia tételek, 2000

Alapadatok

Év, oldalszám:2000, 27 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:724

Feltöltve:2005. december 21.

Méret:249 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1. Az írásbeliség és a tudományok kialakulása Egyiptomban 2.Az írásbeliség és a tudományok kialakulása Mezopotámiában 3. Jellemezze az ókori zsidó állam vallástörténeti jelentőségét és iskolaügyét 4. Az ókori India vallásának és nevelésügyének összefüggése 5. Fönícia pedagógiatörténeti jelentősége 6. Kína ókori iskolakultúrája 7. A görög nevelés fejlődése, Athén iskolarendszere 8. Platón pedagógiai nézetei 9. Arisztotelész pedagógiai nézetei 10. A római nevelés fejlődése, iskolái a császárság korában 11. Egyházi intézmények a középkorban 12. A középkor világi intézményei 13. Kompendiumok és tankönyvek a IV és XII század között 14. Milyen szellemi hatások játszanak szerepet az európai egyetemek kialakulásában? (nincs meg) 15. Milyen kiváltságokon nyugszik az egyetemi testület hatalma? 16. Mi a feltétele az egyetem alapításának? 17.Hogyan nézett ki a XIV századi párizsi egyetem szervezete?

18. Mit értünk az egyetem fogalma alatt? 19. Tipizálja a következő egyetemeket és tüntesse fel keletkezésük évszámát 20. Jellemezze a reneszánsz korának nevelési nézeteit 21. Tárjon fel néhány azonosságot és különbözőséget a reneszánsz és a középkor között! 22. Fejtse ki F Rabelais pedagógiatörténeti jelentőségét! 23. Foglalja össze M Montaigne pedagógiai nézeteit! 24.R Erasmus pedagógiai művei és nevelési nézetei 25. Milyen pedagógiai gondolatok jelennek meg TMorus „Utopiai” c munkájában (nincs meg) 26.A reformáció és az ellenreformáció hatása az európai iskolakultúrában 27. Comenius és Apáczai művelődéspolitikai törekvései, főbb műveik 28. Locke pedagógiai nézetei 29.Rousseau pedagógiai rendszere 30.A magyar oktatásügy alakulása a felvilágosult abszolutizmus korában 31.JFHerbart Neveléstana, lélektani és filozófiai alapjai 32. Dr Eötvös József művelődéspolitikai törekvései 33.Az óvoda, alsó-,

közép-, szak- és felsőoktatás alakulása a dualizmus kori Magyarországon 34. Dewey pedagógiája 35.Maria Montessori pedagógiája 36.A Waldorf pedagógia 1. Az írásbeliség és a tudományok kialakulása Egyiptomban A kr. e negyedik évezredben kialakulnak a társadalmak Kialakulnak a nomoszok(politikai, gazdasági közösségek) 42 nomosz 3300- ban. Egyiptom meghódítja Núbiát. A folyammenti társadalmakban az írás i. e 3300 körül kezdett kialakulni A mezőgazdaság, a kézművesség, a kereskedelem fejlődése, a váltott termelési kultúra elterjedése kikényszerítette a tudományok fejlődését. Pontosan ki kellett számítani, hogy a folyók vize áradáskor mikor árasztja el a part mentén húzódó termőföldeket. A gátak, csatornák létesítéséhez alapos mértani ismeretekre volt szükség. Az írásbeliség kialakulása lehetővé tette az ismeretek egyre bővülő körének a megörökítését, s ez megkönnyítette a tudás, a kultúra

áthagyományozását. Az írás terjedése fontos szerepet játszott az államgépezet működésében is. Létrejönnek az alapvető tudományok: Matematika Csillagászat Geometria Orvostudomány. A legrégebbi egyiptomi írás (Ménész idején 3350ben alakult ki) szó-, szótag-, mássalhangzó- és fogalomjelek kombinációjából állt (hieroglifek)(kb. 2000 jelből álló jelrendszer) A hieroglif írást a kopt írás váltja fel. Kezdetben a szótagokat vagy fogalmakat egy-egy képpel ábrázolták, s ezek összetett rendszerével írták le a szövegeket. A gyakorlati élet szükségletei (kereskedelem, közigazgatás) azonban mind több ember számára tette szükségessé az írás ismeretét, s így később bizonyos egyszerűsödés következett be. A hieratikus írás egy dinasztikus késéssel, tulajdonképpen a hieroglifírással párhuzamosan alakult ki. A még egyszerűbb démotikus írás a 8 Században alakult ki. Az írástudóknak, a tudományok művelőinek

nagy megbecsülés jutott Egyiptomban. Egyiptom államapparátusának működtetésében kiemelkedő szerep jutott a különféle rendű és rangú írnokoknak. Gyakran tapasztalt írnokok, hivatalnokok mások fiait is magukhoz vették, s így avatták be őket lépésrőllépésre az írnoksághoz szükséges ismeretekbe. Hivatásos nevelők kezdetben tehát nem voltak, de írástudók, nagy tudású közhivatalnokok egy része körül fokozatosan létrejöttek a tanulócsoportok. Ezek tanítása, képzése egyre inkább rendszeres jelleget öltött. Így alakult ki –Mezopotámiához hasonlóan-az intézményesülő oktatás egy sajátos formája, az írnokképző, az írnokok iskolája, melyekben később a hatalmas fáraói birodalom tiszti karának képzése, a hivatalnoki gárda képzése folyt. A tanítást vállaló írnokok a legelemibb módszerekkel (utánzás, gyakoroltatás stb.) adták át tudásukat tanítványaiknak A tanítványok nemcsak a tudást sajátították el,

hanem azt a meggyőződést is, hogy ők a kiválasztottak körébe tartoznak, s eszerint kell viselkedniük. Az írás készségének birtoklása volt ugyanis a műveltség elsajátításának kulcsa. A műveltség megszerzése pedig ebben a korban lehetőséget teremtett a papság zárt kasztjába való felemelkedésre. Ez pedig a hatalom birtoklását jelentette A középbirodalom korszakában már találhatunk könyvtárakat, ill. lexikonokat is Egyiptomban a Középbirodalom (kb. 2060-1785) találunk ilyen írnokképzőket Előkelőek és közrendűek gyermekei egyaránt járhattak ide. Az írnokképzőkben az alapkészségeken túl a számolás-mérés, a csillagászat, a földrajz és a vallás elemeit sajátították el a gyerekek. A tanulást a gyerekek többnyire ötéves korukban kezdték el. A legszigorúbb fegyelem követelésével ösztönözték őket a kemény munkára. A verésen kívül az engedetlen gyermekek lábait összekötözték A négy-öt évig tartó elemi

képzést és alapvető erkölcsi nevelést nyújtó irnokiskola látogatása után a fiatalok egy nagy tudású mester famulusaként (segédeként) nyertek alapos, hosszú évekig tartó szakképzést. Nagyobb városok (mint Memphis, Theba, Heliopolis) templomai mellett működtek a magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok. Matematikát, geometriát, asztrológiát és zeneelméletet tanítottak itt, az ebben a korban elképzelhető legmagasabb színvonalon. A tanulás lehetősége elvileg a nőket is megillette A tanultság, műveltség előjoga természetesen csak szabadokat illetett meg. A rabszolgák mindezekből nem részesülhettek. Az újbirodalom korszakában bevonul az oktatásba egy idegen nyelv az akkád. A 11 században Egyiptomban megjelennek a szakfőiskolák: (- orvosi egyetem) melyekben szakirányú képzés folyt. Fontosabb évszámok: i.e 2900 táján – Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítéséből kialakul az egységes Egyiptomi Birodalom. i. e 3300

táján kialakulóban van az írás a folyammenti társadalmakban, nomoszok (pol.-, gazd-i közösségek lérejötte (kb.42 monosz) i e.3350- a hieroglif írás létrejötte i e. 8 század- démotikus írás kialakulása 11. század – szakfőiskolák megjelenése első uralkodó: Ménész hitvilág: politeizmus első főváros: Memphisz( az óbirodalom első fővárosa. Ptah itt a főisten) Heliopolisz ( Főistene Ré; később hatalmas iskolaváros lesz) Théba(főistene Izisz és Ozirisz) A fáraó is isten, a főisten leszármazottja. Ismerték: vérkeringés mat: tizes számrendszer gyomorbetegségek egyenletrendszerek szembetegségek területszámítás légzőszervi betegségek térfogatszámítás pi-3,16 2.Az írásbeliség és a tudományok kialakulása Mezopotámiában Mezopotámiában az első civilizáció a suméroké volt, első településeik a Kr. e VII. évezredben létesültek a „folyamköz” déli részén Megjelenik a sumér írás, kialakul a kb ötszáz

jelből álló ékírás. Önálló városállamokban éltek, a későbbi évezredekben előbb az akkádok( Alexandriából származnak) A sumér civilizáció fejlettebb volt és korábban kialakult, mint az akkád. A városok a gazdaság és a kereskedelem miatt kerülnek kapcsolatba egymással, majd így kulturális kapcsolat is kialakul közöttük. A suméroknál magas színvonalon állt matematika, geometria, asztrológia, csillagászat és az orvostudomány. (2300-környékén létrejön az egységes Sumér-akkád birodalom; Szargon létrehozza az egységes Mezopotámiai birodalmat.), majd a babiloniak igázták le őket Babilont (Istenek kapuja) teszik meg székhellyé(kb 300 évig áll fenn.) A hettiták kirabolják, majd 525- ben a perzsák megsemmisítik a Babilóniai birodalmat. Asszíria a XIVszban válik önállóvá A 8sz-ban Ninive lesz a főváros A 7 sz-ban Ninivében hatalmas könyvtár épül (asszír ékírásos nyelv). Szerepük a művelődés és a nevelés

történetében kiemelkedő: ők teremtették meg a IV. évezred végén az írástudók képzését szolgáló első intézményeket, az írnokképző „templomiskolákat”. Az iskolák fennállását bizonyítja, hogy a nagy ásatásokkor (Nippur, Fara) megtalált ékírásos agyagtáblák között sok a tanulmányi jellegű gyakorlószöveg. Ebben az időszakban elsősorban az alkalmazott tudományok indulnak fejlődésnek. Az írástudó hivatalnokok elismertsége itt is, akárcsak a többi ókori kultúrában rendkívül magas volt Az írnokpálya több lépcsőből állt: a kis írnok kifejezés (dup sar-tur) a tanulókat jelölte. majd az inasévek után írnokká (dup-sarru) nevezték ki őket. A legkiválóbbak főírnokká, sőt királyi főjegyzővé is előléphettek. Mezopotámiában a Kre II évezred elejétől kezdve kétféle írnokképzőt ismertek. Az alapképzést, tehát az írást, olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket a „tábla háza”

(Édubba) nyújtotta. A magasabb képzés színhelye a „bölcsesség háza” (Bét mummi) volt. A tanítót, a „mestert” a „nagy testvérek” –vagyis az idősebb diákoksegítették munkájában. Igen gyakran alkalmazott módszer volt a testi fenyítés. Mezopotámiában a Kr e II-I (Babilóniai korszak) –ban kialakul az önálló értelmiségi réteg, mely az oktatásból élt. Fontosabb évszámok, fogalmak: IV. évezred vége- megkezdődik a városiasodás folyamata. 2300 – létrejön az egységes Sumér –akkád birodalom. IV. évezred vége – sumér ékírás kialakulása Matematika – hatvanasalapú számrendszer, 360 fok, 60 perc/mp, kamatos kamatszámítás, első. –ill másodfokú egyenletrendszerek, négyzetgyök, köbgyök, egyiptomiakéhoz hasonló térmértani ismeretek. Naptárkészítés- 1 év 354 nap Bolygók megkülönböztetése az állócsillagoktól Egyiptomiakéhoz hasonló színtű orvostudomány Sémi-amurita nép- kísérlet egy

mezopotámiai bir. Létrehozására Kétszintű iskoláztatás-táblaház, ill. bölcsességház Értelmiségi réteg kialakulása a Babilóniai korszakban. Mezopotámia történelme egymást váltó népek történelme. 3. Jellemezze az ókori zsidó állam vallástörténeti jelentőségét és iskolaügyét Egységes államukat despoták irányítják (Dávid, Salamon, Saul) Palesztína Izraelre és Júdeára szakad.Kr e 628-ban megalakul az Újbabiloni bir Kialakul a szilárd monoteizmus, a kiválasztott nép tudata, a messiási eszme (valaki megszabadítja a zsidókat). 538-ba kezdenek kialakulni a zsidó rabbi iskolák Szigorúan ragaszkodnak a Talmudhoz, ami a zsidó szertartásokat foglalja magában. A perzsákat a felsőbb tudományok nem érdekelték. Hiányzik a felsőbb tudományok oktatása. Arámi írás, nyelv elterjedése Kr e 800-tól a középkelet nyelve. Szír nyelv A perzsa ékírás nem válik általánossá, monumentális marad. Erkölcsi nevelés óriási

jelentősége. Eszkatológia-végítélet tana VIII.sz-ig nincs szilárd monoteizmus (tiszta Jahve hit) Rabbi iskolák -: magasabb fokú természettudomány oktatás Idegen nyelv -: görög nyelv oktatása Kr. u 64 Gamla elrendeli a zsidó fiúgyermekek kötelező oktatását (ingyenes) 4. Az ókori India vallásának és nevelésügyének összefüggése Az Indus folyó völgyében kibontakozó kultúra virágkora a Kr. e III évezred végére, a II. évezred elejére tehető E korai civilizáció megteremtői a dravidák ismerték az írást, nagy városokban éltek. A dravidák virágzó kultúrájának a Kr e II. évezred közepe táján északnyugati irányból benyomuló indoeurópai törzsek hódítása vetett véget. Letelepedésük után a meghódítottaktól szigorúan elkülönült uralkodó osztályt képeztek. Az őslakóktól világosabb színű bőrük alapján különböztették meg magukat. A származásbeli eltérés az évszázadok alatt mereven zárt kasztok

kialakulásához vezetett. Az uralkodó osztályt a brahmanok (papok) és a khsatirák (katonai előkelők) alkották. A betelepült árja közrendűek tömegei képezték a vaisziák kasztját. A leigázott őslakók és elszegényedett hódítók milliói lettek a negyedik kaszt tagjai: a páriák. A hindu művelődés középpontjában a Védák – az óind nyelven írt szent könyvek állottak. Nyelvükből alakult ki a szanszkrit, amely fokozatosan az irodalom és a tudományok nyelve lett. A Védák legfontosabb tartalmát az indiai kasztok kialakulásának története alkotta. A brahmák ezekből a szent könyvekből tanulhatták meg az isteneiket dicsőítő himnuszokat, a vallási szertartások szövegeit. A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg, míg a negyedik kaszt tagjainak szigorúan tiltott volt a szent tudomány. A magasabb ismeretekből a lányok is ki voltak zárva. A felsőbb kaszthoz tartozók nevelése

szigorú rend szerint, a külvilágtól teljesen elzárva folyt. Öt-hat éves koruktól kezdve ismerkedtek meg a szanszkrit nyelv alapjaival, az írással, olvasással, számolással, a vallás tanaival. Tíz-tizenkét éves korukban magasabb fokú képző intézetben folytatták a tanulást. Ezt nevezték „parisad”-nak Transzcendens, földöntúli értékek felé forduló nevelés folyt itt, melynek legfontosabb célja „hozzászoktatni a fiatalokat a tétlen elmélkedéshez”, valamint a „vallásban való teljes elmerüléshez”. A rendkívül hangsúlyos valláserkölcsi nevelést ugyanakkor magas szintű tudományos képzés egészítette ki. Grammatika, aritmetika, jog, filozófia, történelem, természetbölcselet, irodalom és költészet - ezekkel foglalkoztak a brahmanizmus szellemében nevelkedő fiatalok. A brahmanizmus világfelfogása szerint a mindenség örökkévaló és változtathatatlan. Minden egyes lénynek megvan a maga helye ebben a rendben, melyhez

eltéphetetlen szálak fűzik. A buddhizmus megjelenése némileg változtatott ezen a felfogáson A buddhizmust a kasztrendszer passzív elutasítása jellemezte. Ez a nézet minden embert egyenlőnek és jónak tartott, s így a tömegek művelésére-nevelésére is gondot fordítottak. A buddhizmus a nevelést-nevelődést előkészületnek tartotta a földöntúli nirvána nyújtotta boldogság átélésére. Elkülönül a tudományos és a köznyelv(51 betűs írás) Kasztrendszer: - jelentős szerepet játszik a vallás 5 nagy világvallás: - a hívő emberek 9/10-ed része mi a vallás? – társadalmi tudatforma, a világ átalakított, visszatükrözött képe. - természetszerűleg hat az emberekre. Kik a hívő emberek? - akik feltételezik, hogy a világegyetemben valamiféle személyes, vagy személytelen (transzcendens) erők szólnak bele az ember életébe, azt irányítják. Charma(reinkarnáció), tao, dharma, Sub specie a eternitatis Brahmanizmus/hinduizus -

örökkévalóság szempontjából indul ki: Buddhizmus- Buddha (elítéli a kasztrendszert, tagadja az újjászületést: az ember nem születik újjá, hanem feloldódik a világegyetemben. A buddhisták nagy hatást gyakoroltak a műveltségre. Kínai universizmus Monoteizmus:- kereszténység - Iszlám (jelentős szerepet játszik az európai kultúrában. Nem annyira dogmatikus, merev, mint a kerszténység. Egyszerű vallás Creatio ex nihilo- semmiből való termtés 380.febr28 (313?) –Róma államvallássá emelik a kereszténységet paneiteizmus: a világ nem azonos Istennel, de Isten mindenben benne van. Parisád: filozófia, teológia, irodalom, történelem, orvoslás, term.tud, 51 betűvel írnak. 5. Fönícia pedagógiatörténeti jelentősége A XI.-XII században válik önállóvá, nem alkot egységes (pol, gazd) önálló birodalmat. Az egyes városok különböző isteneket tisztelnek Először jelenik meg a népoktatás. Kötelező a vallási alapokon

nyugvó nemzeti nevelés Kötelezővé teszik az ünnepeken való megjelenést (rengeteg ünnep). Az ünnepeken elmondott liturgikus szövegek mély irodalmi tartalommal bírnak, hatással vannak a tömegre. A XII. sz ban jelenik meg a huszonkét betűs (mássalhangzós) ABC, ami három részre szakad. Eből alakult ki a görög ABC XIV. sz –30 betűből álló jelrendszer forradalmasítja az írás –olvasás tanulását Valamennyi ma használatos írás őse, alapja. 6. Kína ókori iskolakultúrája A kínai szerint a világegytem egy élő elven organizmus, amelynek elemei állandóan hatnak egymásra (jang-nyár; jin-tél). Sang-ti, a tien(égbolt) és a tau(út,törvény) tartja fen a világot. Az égbolt a törvény segítségével tartja rendben a földi dolgokat. Az ókori Kína különleges helyet foglalt el a keleti civilizációk között. A Kr e III évezredben kibontakozó kínai kultúra lényegesen eltér a többitől. A hatalmas területi kiterjedés egy sajátosan

zárt, befelé forduló világgal párosult. Éppen ezért Kína- egyébként igen fejlett- kultúrája nem gyakorolhatott jelentékeny hatást más népek civilizációjára. A jól szervezett kínai iskolarendszer belső életét sajátos szempont határozta meg.: a különböző hivatali beosztásokhoz, tisztségekhez és rangokhoz szigorú vizsgák során át vezetett az út. Így végső soron ezek a vizsgák szabták meg a tanított ismeretek körét is. Független külső hivatalnokok szervezték ezeket a versenyszerű keretek között zajló vizsgákat. Az államilag kiírt vizsgák szigorúan épültek egymásra. Két-három évenként került sor erre a kerületi hivatalok rendezésében. Ha ezt a próbát a jelölt kiállta, akkor a „virágzó tehetség” címet viselhette, de hivatalt még nem kapott. Sokkal keményebb erőpróbát jelentett a tartományi hivatalok négy-öt évenként rendezett vizsgája. Ennek tétje a „kitűnő tehetség” cím és egy

előkelő hivatali tisztség volt. Tizenhárom évenként került sor a birodalmi hivatalok vizsgáira Több ezer résztvevő közül választották ki 13 nap alatt azt a hetvenet, akik kiérdemelték a „legkitűnőbb tehetség” megkülönböztető rangját. A vizsgák anyagát a különböző iskolatípusokban elsajátított humán műveltség alkotta. Nagy súlyt fektettek az ún.” öt klasszikus könyv” tanainak számonkérése, amelyeknek archaikus nyelvezete komoly erőpróbát jelentett a jelölteknek. A vizsgázónak aprólékosan ismernie kellett a múltban gyökerező legkülönfélébb illemszabályokat, erkölcsi előírásokat. A kínai vizsgafajtákban természettudományos ismeretek nem szerepeltek. A kínai iskoláztatás alapját az elsőfokú iskolák alkották. Ezek többnyire vándortanítók magánkezdeményezéseiként jöttek létre, akik nagyobb településeken tanították írni, olvasni a gyerekeket. A tanulás –tekintettel a rendkívül bonyolult

kínai szókép- és fogalomírásra –igen nagy erőfeszítést igényelt. Az alapkészségeken túl a természetre, az emberre és a társadalmi együttélésre vonatkozó ismeretek szerepeltek tanítási anyagként. A legelterjedtebb módszer a szövegek szó szerinti memorizálása volt. Egyiptomhoz hasonlóan Kínában is azt hitték, hogy az értelem szintjén elsajátított, bemagolt erkölcsi parancsok, etikai normák egyúttal a gyermekek viselkedését is alakítják. A másodfokú iskolák tananyagában találjuk a már említett öt klasszikust, az ún. „King” -eket. (Ezek a következő könyvekből állottak: A Változások Könyve, A Történelem Könyve, A Dalok Könyve, A Rítusok Könyve, és az Évszakok könyve.) Konfúciusz (a Kr e VI század második felében élt) gyűjtötte össze az öt könyv anyagát a legrégibb hagyományok alapján. A tanulók ezen a szinten már nem annyira a mechanikus emlékezetbe véséssel, hanem a klasszikus szövegek

értelmezésével, magyarázatával foglalkoztak. A másod- és harmadfokú iskolák nem épültek rá az előzőkre, hanem önálló intézményekként működtek. A képzést mindkét intézetben elölről kezdték. A harmadfokú iskola az ún „négy könyv” – vel egészítette ki az előzőeket. Olyan irodalmi alkotások ezek, melyek szigorú erkölcsi tartalmakat hordoznak. Olvasásuk, tanulásuk, a nehéz nyelvezet miatt igen nehézkes lehetett. Az ókori Kelet nagy kultúrái közül Kínában figyelhető meg leginkább a hagyományok kultusza. A lakosság nagyobb részének, akik az iskoláztatás költségeit nem tudták megfizetni be kellett érnie a családi neveléssel. Vallás: a világegyetem élő, eleven organizmus, kölcsönhatásban vannak egymással. Két princípium: -jang -jin Mi mozgatja a világot? –Sang-ti - tien (égbolt) - tau (út, törvény) melyben az elemek hieroglifákhoz hasonló kínai képírás VI.sz fejlett iskola- és

vizsgarendszer-(kerületi, tartományi, birodalmi vizsgák) Első, -másod, -és harmadfokú iskolák Első: San tseu-ting Második:Kingek –öt könyv Harmadik: Sz-su –négy könyv nem épülnek egymásra 7. A görög nevelés fejlődése, Athén iskolarendszere Maradandó értéket alkotó nép. A görög kultúra kötődik Egyiptomhoz, Zsidókhoz, Babilóniához, Perzsiához, Indiához. Kr e 336-ig nincs egységes görög állam.XIIsz-VIIIsz=Homéroszi korszak;VIIIsz-Vsz=Régi nevelés kora; Az európai kultúra fejlődésének történetében az antik görögök szerepe rendkívül jelentős. Ez a fiatal nép – a mükénéi elődök kultúrájának közvetítésével – sok szállal kapcsolódott az egyiptomi, babiloni, perzsa és zsidó civilizációhoz. A hellén törzsek a Kr. e második évezredben foglalták el a Balkán- félsziget déli részét. Elsőként az akhájok, majd a dórok, thesszalosziak és élisziek a korábban bevonult törzseket elűzve- a IX.

századra telepedtek le véglegesen A görögök földje, belső tagoltsága miatt nem kedvezett nagyobb államegység létrejöttének. Az egymástól elszigetelt földrajzi egységek kedvező feltételeket teremtettek a poliszok (városállamok) létrejöttének. A törzsek letelepedése után megkezdődött a társadalom tagolódása. Az arisztokraták („leghatalmasabbak”) Hatalma örökletessé vált. Kialakult az arisztokratikus köztársaság Homérosz a Kr. e VIII században élt ión költő volt az, akinek nevéhez fűződik a heroikus emberideálnak a művészi megörökítése. A történelem során talán egyetlen költő, egyetlen irodalmi személyiség sem játszott olyan fontos szerepet népének életében, mint a görögség kimagasló jelképe, Homérosz. Hatalmas eposza, a trójai háború eseményeit megéneklő Iliász, korának legfontosabb „tananyaga” volt. Értelmi, érzelmi és erkölcsi nevelés egysége valósult meg így az esztétikum

segítségével. Az előkelők gyermekeit magánnevelők oktatták-nevelték. Amíg az Iliász a hőskorba, a régmúltba tekint, abból merít értékeket, s azt mutatja fel követendő ideálként, addig az egy vagy másfél évszázaddal később keletkezett, s szintén Homérosz alkotásának tulajdonított Odüsszeia egy közelebbi múlt valóságát ábrázolja. Egy új emberideál van kialakulóban: az eszében bízó, leleményességével felülkerekedő hős típusa. A fiúk nevelésének és művelődésének legfontosabb színtere a háború és a népgyűlés volt. Az előbbiben a fegyverforgatás fortélyait, az utóbbiban pedig a szónoklást, a hatásos beszédeket sajátították el. A legfontosabb nevelő „iskola” maga az élet volt. Az élő példa nevelő szerepe rendkívül nagy volt ebben a korszakban. A gyermekek első nevelő közege maga a család volt, és első nevelőjük saját édesanyjuk. Lányok esetében a nevelés színtere ennél tágabbra nem is

igen bővült. Legfőbb erkölcsi erényük az állhatatosság és a kikezdhetetlen házastársi hűség volt. Az évszázadok során a görög nevelés ideáljaiban és gyakorlatában olyan fejlődés ment végbe, melyet leginkább két polisz, Spárta és Athén nevelésügyének részletesebb megtekintésével érzékeltethetünk. A polisz vezetőrétegét Athénban tehát az arisztokraták mellett a legmagasabb jövedelemmel rendelkező polgárok alkották. A rabszolgák semmiféle joggal nem rendelkeztek. Az athéni állam legkiemelkedőbb vezetői –mint például Drakón, Szolón vagy Periklész - a szigorú jogalkotáson túl a kultúra, a művészetek pártfogását is szívügyüknek tekinteték. A kiváltságokkal rendelkezők, a vagyonosok mindent megtettek azért, hogy gyermekeikből „jó poliszpolgár” váljék. Felfogásuk szerint ehhez megfelelő műveltséget kellett elsajátítani E műveltség két részből állt: 1. Szakmai műveltség A jó poliszpolgár

ügyes kereskedő, sikeres vállalkozó volt. Az ehhez szükséges ismereteket, készségeket szüleitől sajátította el A mesterség apáról fiúra hagyományozódott át. 2. Általános műveltség Ezt mindenekelőtt a közéleti szereplések tették szükségessé. A jó polgárnak határozott elképzelése volt poliszának helyzetéről, jövőjéről. Képes volt arra, hogy véleményét logikus érvekkel alátámasztva kifejezze, gondolatait meggyőző szavakká formálja. Ehhez ismernie kellett népének történelmét, a mitológia mondáit, tehát általános műveltséggel kellett rendelkeznie. E műveltség elemeivel már egészen kicsi koruktól kezdve kezdték megismertetni a gyermekeket. Az athéniak szívesen fogadtak spártai nevelőt szigorúsága miatt. Hétéves koruktól magántanítókhoz küldték a gyerekeket, akik tovább folytatták a családban elkezdett nevelést, és megfelelő képzésben részesítették tanítványaikat. E képzés összetevői a

következők voltak: 1. Múzsai képzés Ezen belül: A/ Grammatikai-irodalmi képzés, ami az olvasás, írás, számolás tanulását, és irodalmi művek-elsősorban Homérosz műveinek- tanulmányozását jelentette. B/ Kithara –képzés, vagyis a hangszerjátékkal kísért énekelt versek tanulása, és a tánc. 3. Gümnasztikai képzés: torna, sport és kifejező mozgás művészete A gyermekek nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt: A/ Grammatikai „iskola”: A hétéves gyerekek itt kezdték el a rendszeresebb tanulást. Először az alapkészségekkel (olvasás, írás, számolás) ismerkedtek a „grammatisztész” vagy „grammatodidaszkalosz” vezetésével. Görögországban az oktatás helyszínét „didaszkaleion”-nak nevezték. Jó idő esetén a tanítás a szabadban folyt. Csak a magasabb szintű oktatás folyt arra alkalmasan berendezett zárt termekben. Az iskola szó a „szkólé” (szabad idő)

kifejezésből ered. B/ Kithara-„iskola”: Az érdeklődő és tehetségesebb gyermekek részére „kitharaiskolákat” létesítettek, ahol a zenei ismeretek és készségek elmélyültebb oktatása folyt. C/ Palaestra: Mindezekkel párhuzamosan hétéves koruktól kezdve a gimnasztikai képzést biztosító palaestrába is elkísérték a gyermekeket. A tornatanítás, a testgyakorlás színtere volt ez. Az úgynevezett „pentathlon” ágait (futás, birkózás, ugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás) gyakorolták a fiatalabb fiúk. Az athéniakakárcsak a spártaiak- nagy súlyt fektettek a testi nevelésre Elsődleges céljuk nem a harcedzett katonák kiképzése volt, hanem az esztétikus, harmonikus testalkatot tartották szem előtt. Emellett bíztak a gimnasztikai gyakorlatok jellemfejlesztő erejében is. D/ Gümnaszion: Az idősebb fiúk tehát a gümnaszionokban folytatták a testgyakorlást. Ez volt az egyetlen oktatási intézmény, amelynek fenntartása a

polisz vezetésének gondoskodásától függött. A gümnaszion később egyre inkább a magasabb szellemi tudományok színterévé vált. A 15-18 éves fiatalok itt részesültek középfokú képzésben. Az oktatott tárgyak között megtaláljuk a grammatikát, a retorikát, a dialektikát, az aritmetikát, a geometriát, az asztronómiát és a zenetudományt. E/ Ephébeia: A tizenöttől tizennyolc éves korig tartó, -a gümnaszionban folyó – képzés után a fiúk nevelését az „ephébia” koronázta meg. Ennek legfontosabb tartalma a katonai képzés volt: a fiatalok gyakorolták a fegyverforgatást, elsajátították a harcászati tudnivalókat. De tovább folyt a fiúk szellemi és erkölcsi nevelése is, mindenekelőtt a politikai ügyek intézésébe vezették be őket. Tovább fejlesztették szónoki képességeiket is. Az oktatás rendszeréhez tartoztak Athénban azok a filozófiai iskolák is, melyek a híres bölcselők köré tömörülő fiatalokból

szerveződtek. Kiemelkedett ezek közül Platón iskolája, az „akadémia”(Arisztotelész). A filozófiai „iskolákban” a fiatalok kötetlen beszélgetés útján szereztek ismereteket a természetről, az emberről, az emberi stb. Az ókori műv.tör egyik leggazdagabb történetét a görögök szolgáltatják Term.tud , társtud, filozófia, -maradandót alkottak Mindezek az eredmények a görög városállamokban, poliszokban születtek. i.e 336-ig nincs egységes görög állam i.e XII-VIIIsz –homéroszi Görögország korszaka- első szakasz iskolákkal görög földön még nem találkozunk A legfőbb nevelőerő a jó példa. A nevelés első színtere a család. Megjelenik a görög emberideál: -Achilles -Odösszeusz női ideál: (legfőbb erénye: hűség) Penelopé Perzsa háború kibontakozása VIII.-Vsz V-IIIsz III szakasz (új nevelés kora) 300- i.u527 –Hellenizmus kora Az athéni akadémia bezárása II.szakasz (régi nevelés kora) 7 tárgy oktatása

(septem artes liberales) 8. Platón pedagógiai nézetei Platón az ókori görögök egyik legkiemelkedőbb filozófusa. Jelentősége pedagógiai szempontból is felbecsülhetetlen. Előkelő attikai családból százmazik Platón objektív idealista. Neveléssel kapcsolatos gondolatokat szinte valamennyi művében olvashatunk. Az „állam” és a „törvények” című dialógusában viszont már nemcsak elszórt megjegyzéseket találunk a nevelésről. Itt már- politikai szemszögből ugyan -, de aprólékos részletességgel és rendszerbe foglalva tárgyalja a nevelés és az oktatás kérdéseit. Az „állam” című munkájában abból a tényből indul ki, hogy a polisz társadalma valójában három fő osztályra tagolható: vezetőkre, katonákra, és kétkezi dolgozókra. Társadalmi bajok akkor jelentkeznek, ha e három osztály együttélése nem zavartalan. Hogyan jöhet létre tökéletes városállam? Úgy, hogy érvényesül az igazságosság eszméje, azaz

mindenki az őt megillető helyet tölti be a társadalomban. A cél tehát nem az egyén, hanem a nagy egész, az állam boldogsága. Az egyén helyét ebben a társadalmi rendszerben saját lelki alkata határozza meg. Platón az egyes ember lelkének összetevőit vizsgálja, s ezt a következőképpen térképezi fel: Az emberi lélek részei: 1. Gondolkodó, megismerő rész 2. érző rész 3. vágyó rész Ezt a rendszert vetíti ki az egész társadalomra, s így abban a következő osztályokat különbözteti meg: Filozófusok: akiknek lelke valamennyi szférában képes funkcionálni, s így a négy erényt (bölcsesség, bátorság, józanság, igazságosság) megvalósítják. A polisz vezetésére kizárólag ők alkalmasak. Katonák, őrök: akik csak a bátorságot és a józanságot tudják magukban kialakítani. - ők lesznek a filozófusok segítői, a fennálló rend védelmezői Dolgozók: Ők csak a józanságot, az önmérséklet erényét képesek önmagukban

megvalósítani. Feladatuk a társadalom működéséhez szükséges anyagi javak előállítása. Azokat a fiatalokat, akik tökéletes, megbízható őrökké váltak, további nevelésben részesítik. Belőlük lesznek- további hosszú esztendőkig tartó oktatás-képzés után – az állam vezetői, a filozófusok. A jövendő filozófusok magasabb rendű nevelést kapnak. Ennek legfőbb célja a transzcendens (érzék fölötti) ideák, mindenekelőtt a jó ideájának megismertetése. Hitt abban, hogy nevelés útján tökéletesíthető a társadalom rendje, ezért a nevelés a legfontosabb valamennyi állami ügy között. Az ókori idealizmus klasszikus filozófusa. Démokritosz ellenfele. Objektív idealista: emberi tudattól függetlenül létező Ideáktól eredezteti az érzéki világ képeit. Lét és nemlét között helyezkedik el Múzsai nevelés + testi nevelés Hisz a lélekvándorlásban A lélek az ideák világában bolyong A tanítás nem új ismeretek

közlése, hanem visszaemlékezés az ideák világára anamnézis Fajnemesítő törekvések 0-3 éves korig – fontos életszakasz (helyrehozhatatlan hibák a nevelésben pl: kényeztetés elégedetlen, durvaság, szigorúság embergyűlölő 7-16 - alapképzés - legfogékonyabb időszak a szépre és a jóra az állam avatkozzon be a nevelésbe! Gyakoroljon felügyeletet 16-18 - aritmetika, geometria, asztrológia 18-20 - katonai kiképzés 30-35 - dialektika, filozófia 35- állami tisztségek 50- magas állami tisztségek (kormányzó) Női kultúrálódási emancipáció legfőbb úttörője Veszélyesnek tartja a komédiát és a tragédiát 9. Arisztotelész pedagógiai nézetei Arisztotelész Platón tanítványa, aki elsősorban filozófiával foglalkozott, de érdeklődési köre kiterjedt a pedagógiára is. Nagy Sándor nevelőjeként a gyakorlati pedagógia terén is bizonyította tehetségét. Pedagógiai munkája: A gyermekek neveléséről. Szerinte az

emberi élet célja a boldogság. Ki az igazán boldog ember? Az, aki erényesen él –hangzik Arisztotelész válasza. Az erényeket természetes hajlamainkból fejleszthetjük ki tevékenység útján. Kétfélék lehetnek: erkölcsiek és szellemiek. (Erkölcsi erény pl: bőkezűség, önuralom, igazságosság, bátorság, Szellemi erény pl: okosság, belátás, éles elméjűség). Ha a változás a lényeg felé tart, akkor az fejlődés. Az emberi fejlődés célja az ész Az ember eszes lény Arisztotelész Platóntól eltérően hisz a lélekben Az erkölcs erényeket szoktatás útján alakítjuk ki, a szellemieket pedig oktatástanítás segítségével. Ebből a szemléletből kitűnik, hogy az erkölcsi erények elsajátításához nem az oktatáson, hanem a gyermek értelmén keresztül vezet az út. A nevelés gyakorlatát Arisztotelész a következőképp képzelte el: A gyermek születésével kezdetét veszi nevelésének első szakasza, az ápolás. Hétéves

koráig ne tanuljon, viszont játsszon minél többet. Nevelője gondoskodjék arról, hogy teste edzetté, arányosan fejletté váljék. Hétéves korától kezdve már fokozatosan bevezetheti neveltjét a tudományokba és a művészetekbe. A tanítandó tárgyak a következők: - nyelvtan és irodalom, - testgyakorlás, - zene, rajzolás. Arisztotelész talán még Platónnál is nagyobb fontosságot tulajdonít a zenének, úgy véli, hogy a zene képes az indulatok, és szenvedélyek levezetésére. A gyermeknek magának is muzsikálnia kell. Akárcsak mestere, Arisztotelész is azt vallja, hogy a nevelést társadalmasítani kell, az állam irányítása alá kell vonni. A nevelés végső célja nála is „az állam boldogsága”. Különbség kettejük felfogása között, hogy Platón elkülönült kasztok számára nevel, addig Arisztotelész szerint a nevelés áldásából az állam minden tagjának, minden szabad embernek egyformán részesülnie kell. A nevelésben –

az oktatáson, a tudósításon túl- a gyakorlásnak, a szoktatásnak is teret kell biztosítani. 10. A római nevelés fejlődése, iskolái a császárság korában Róma a híd szerepét tölti be az ókor és a középkor között. Az antik örökséget menti át. „A görög szellemesebb, a tudományoknak és a sportnak hódol, a római jellemesebb.” Az ókori Rómában a görögökétől eltérő eszmények vezették a gyermeknevelést. Nem „önzetlen műveltséggel” akarták egyéniségüket gazdagítani, hanem képessé akarták tenni őket az állami célok szolgálatára. A római ember valóban azért tanulta meg a fegyverforgatást, hogy testi erejével harcban és háborúban megállja a helyét. A „Vir bonus”, a ”jó ember” a rómaiak eszménye, aki rendelkezik a „virtus” férfias erényeivel. A római nevelés nem a szép, hanem a hasznos művészetekre irányult.(ld: a római nevelés tényezői közül teljesen hiányzik a zene. Ugyanígy hiába

keressük a gimnasztikát a római iskolák tananyagrendjében). A római nevelés történetét három szakaszra bontva tárgyaljuk. A nemzeti – családi nevelés korát az iskolai oktatás elterjedésének időszaka követte, majd a sort – a császárság ideje alatt- a birodalmi iskolák térhódításának időszaka zárta. a. A nemzeti – családi nevelés korszaka Ebben – a kezdetektől körülbelül Kr. e 300-ig tartó – korszakban az intézményes nevelés még nem létezett, a gyermekeket és fiatalokat a család, a katonáskodás és a közélet színtere: a Fórum nevelte. A régi római család – a görögökkel ellentétben – rendkívül zárt egységet alkotott, melyben az apa megkérdőjelezhetetlen hatalommal rendelkezett (patria potestas). Az édesanya feltétlen tisztelete jellemezte ezt a korszakot, ő biztosította a család belső egységét, nyugalmát. Miután az apa újszülött gyermekét a földről magához emelte – ez volt az ősi

kifejezése annak, hogy magáévá fogadja – elkezdődött a gyermek családi nevelése.(Ha a gyermeknek nem volt apja, valamelyik tekintélyesebb és idősebb senator vállalta el az apa szerepét.) Hétéves koráig édesanyja volt az első nevelője, tőle tanulta meg az ősi hagyományokat, a vallás legfontosabb tanait, a fegyelmezett magatartás normáit. Azután, hogy elmúlt hétéves, édesapja vette át nevelését, oktatását. Megtanította írásra, olvasása, számolásra, s a gyakorlati élet legfontosabb szabályaira, elsajátíttatta vele a XII táblás törvényeket, melyek a rómaiak kötelességeit tartalmazták. Már a családban mindent megtettek azért, hogy a fiatal gyermekekben kialakítsák a bátorság, a virtus megbecsülését. Később a már serdültebb római gyermekek elkísérték apjukat a Fórumra, ahol megszerezhették első benyomásaikat a politikai élettől. Kezdetben csak szemlélték az eseményeket , megtanulva így a törvénykezés

eljárásait, a szavazás lefolyását a közösségi életet érintő kérdésekben. Nagykorúságuk jeleként később tizenhét éves koruktól – maguk is részt vehettek a szavazásban. Lányok részvételét a Fórumon a szokásjog tiltotta A fiúk nevelésének másik jelentős színtere a katonaság volt. Jól szervezett táborokban készítették fel a fiatalokat arra, hogy képesek legyenek katonai kötelességeik teljesítésére, mindenekelőtt a hatalom megvédésére. 14.Az intézményes nevelés kialakulása Ez Róma nagyhatalommá válásának időszaka. (Kr e 300-tól Görögország meghódításáig, Kr. e 146-ig tart) A hódító Róma érintkezésbe lépett más népek kultúrájával, műveltségével mindezeket a hatásokat befogadta, asszimilálta. Erre az időszakra tehető az intézményes nevelés fokozatos térhódítása. Elsősorban a görög kultúra hatására jelennek meg az első magániskolák, s felváltják az addigi alkalomszerű, családi

oktatást – képzést. A rómaiak átvették a görögök iskolarendszerét, és szinte semmit sem változtattak rajta. Az alapkészségeket – az írást, olvasást, számolást –a „ludus” –ban„, ebben a kis magániskolában tanulták a gyermekek. A szülők tandíjat fizettek gyermekük oktatásáért A tanítás a „ludus” –ban meglehetősen szegényes körülmények között folyt: sokszor az utcából elkerített részt alakítottak ki e célra. Ha létezett iskolaépület, az is többnyire egyszerű fabódé volt. A gyermekeket a tanulással eltöltött évek száma szerint osztották csoportokba. Naponta – egy ebédszünet közbeiktatásával – körülbelül hat óra hosszat tanultak. Olvasni először szótagolva, „silabizálva” tanultak ( a „ syllaba” jelentése: szótag). A tanítók igyekeztek megkönnyíteni a kimerítő olvasás- és írástanulást. Elefántcsontból vagy fából faragott betűket adtak nekik, hogy a tanulás játékossága

őrizze meg kedvüket; sőt édességgel is jutalmazták őket. Az írást a görögök módszere szerint tanították: A gyerekek fa vagy viasztáblába vésett betűk mélyedésein kellett végighúznia íróeszközét („stílusát”). A számtan tanítását – amelyre, praktikus haszna miatt a görögöknél nagyobb gondot fordítottak -, egyszerű számológéppel, „abacus” – szal segíteték. A játékos módszerek mellett a római kisiskolákban rendkívül szigorú fegyelem uralkodott. Gyakori fegyelmezési eszköz volt a fűzfavessző (ferula) és a szíjkorbács. Nem volt ritka az olyan tanító sem, aki szüntelen kiabálással igyekezett kordában tartani tanítványait. A Kr e III század első felében dél- itáliai görög magántanítók nyitották meg az első grammatikai iskolákat. Tizenegy-tizenkét éves fiúk jártak ide, akik már tudtak írni, olvasni, számolni. Költészetet és irodalmat tanultak itt – elsősorban Homérosz, Vergilius, és

Horatius műveit tanulták itt. Az irodalmi alkotásokat az emlékezetbe vésésen túl módszeresen feldolgozták. Tizenhat éves korukban kerültek a római fiatalok a retorikai iskolába, ahol a szónoklaton kívül a korabeli közélethez kapcsolódó ismeretköröket is tanultak. b. A birodalmi iskola elterjedésének korszaka Ez a Kr. e 146 – tól Kr u 476 – ig terjedő időszak az iskolarendszer kiszélesedésének korszaka. Az eddig kialakult iskolák jogi iskolákkal egészültek ki. A hatalmasra duzzadt római birodalom területén kialakult az állami közigazgatási hivatalok széles hálózata. Igen sok köztisztviselőre volt tehát szükség. A köztisztviselőnek rendelkeznie kellett: - Nyelvi képességgel - „Tudományos” képzetséggel - Szilárd erkölcsi tartással Ld.: Septem artes liberales A hét szabad tudomány így pedagógiai előkészületté vált: felkészítette a fiatalok elméjét a filozófiai kérdések megválaszolására. Az oktatási

intézmények a császárkorban igen magas szintre fejlődtek. A nevelés nem minden esetben emelkedett hasonló színvonalra. A császárság korára megváltozott az iskolafenntartás módja is. A korábbi magániskolák birodalmi fennhatóság alá kerültek. Megváltozott a görög kultúrához, műveltséghez való viszonyulás is. A görög kultúra mindent elsöprő divatja hódított Róma magába szívta a görög kultúra hatásait és ennek nyomán egy sajátosan római kultúrát teremtett. A görögök „kalokagathia” eszménye –mint azt már a bevezetőben is említettük – a hasznosság elve alá rendelődik. A római ember gyermekeit „vir bonus”- szá akarta nevelni, olyan „jó ember”-ré, aki rendelkezik a megfelelő általános és szakműveltséggel. Tudását ugyanakkor kizárólag jó ügyekre használja fel. Felismerték, hogy a műveltség, a képzetség a rossz veszélyeit is fokozhatja. A „vir bonus” előtt álló „jó ügy” pedig nem

lehet más, mint a birodalom érdekeinek önzetlen szolgálata. A római nevelés közvetítő szerepe miatt is jelentős: egységes oktatási rendszert honosított meg a birodalom távol eső tájain. Közvetítette a legtávolabbi provinciákba a római és a hellenisztikus kultúrát. 11.Egyházi intézmények a középkorban A középkori egyházi iskolaszervezet legalsó fokán a plébániai iskolák álltak. Ezekben kezdetben a plébános, később a kántor tanította a vallástant. Egyes feltételezések szerint ilyen intézmények már a IV.V században keletkezhetek Szélesebb körű elterjedése valószínűleg a IX. századra tehető Ebben jelentős szerepet játszott Nagy Károly „Egyetemes Capitulare” rendelete. A falusi plébániai iskolák a XVI. században ún kisiskolákká, népiskolákká alakultak át A keresztény egyházi oktatás magasabb szintjét képviselték a kolostori iskolák, ahol a IV. században már nemcsak szerzetesi utánpótlással, hanem a

világi pályára készülők nevelésével is foglalkoztak. Az európai kolostori iskolák kialakulását Nursiai Szent Benedek híres regulájának, a „Regula Sancti Benedikti” kidolgozásától számítjuk. A VIII században Szent Chrodegangus metzi püspök „Regulájával” kezdetét vette a világi papképzés intézményesítése, megalakultak a székesegyházi, káptalani iskolák, ahol néhány speciális tudomány (teológia, orvos, jog) magasabb színvonalra emelkedett. A keleti és nyugati kereszténység közé ékelődött magyarságnak a latin egyházhoz való csatlakozását elsősorban az Árpád-ház politika érdekei döntötték el. A Bencés rend hittérítői 996 táján érkeztek hazánkba. (de vannak hiteles adataink más szerzetesrendek betelepedéséről is pl: Ágoston-rendiek, domonkosok, ciszterciták, premontreiek, jánosvitézek, templomosok, német lovagrendiek.) Hazánkban a plébániai iskolák szélesebb körű elterjedésére csak a

XII-XIII században került sor. A kolostori és káptalani iskolák elemi ismeretének körét az olvasás, írás, számolás, és a latin nyelv valamint vallásos énekek jelentették. A tanulmányi anyag másik fontos része a septem artes liberales volt, amely két egységet alkotott:a triviumot (grammatika, retorika, dialektika) és a quadriviumot (aritmetika, geometria, asztronómia, musica). A fent említett tantárgyak oktatásában akkor következik be alapvető változás, amikor a vallás és a tudomány, az egyházi és a világi hatalom összeütközésbe kerül egymással olyan eszmeáramlatok kíséretében, mint a skolasztika, reneszánsz. A reformáció és az ellene fellépő ellenreformáció mind az egyetemi ,mind a közoktatásban jelentős szervezeti, tantervi változásokat idéznek elő. 12.A középkor világi intézményei Lovagi nevelés: Az előkelő származású gyermekek (akik nem egyházi intézményben nevelkedtek) a világi életben való

helytállásra lovagvárakban készültek fel. 7-14 éves korukig apródként szolgáltak, elsajátították a 7 lovagi készséget (lovaglás,úszás,nyilazás,vívás,vadászat,sakkozás,verselés). 14-21 éves korukig fegyverhordozók voltak. Az ifjút 21 éves korában lovaggá ütötték A városi iskolázás: A meggazdagodott polgárság, az iparosok és kereskedők megváltozott igényei a művelődés terén is éreztették hatásukat. Olyan iskolákra volt szükség, amelyek a gazdasági élet követelményeihez jobban alkalmazkodnak, tehát az elemi tudáson kívül más hasznos ismereteket is nyújtanak. Ezek az új törekvések hívták életre az ún városi iskolákat, amelyek kétfélék voltak: egyrészt olyanok, ahol csak az elemi ismereteket és latint oktattak (városi plébániai), másrészt olyanok, amelyekben az egyéb hasznos ismertek mellett legnagyobb szerepet a geometria, a grammatika, és a dictamen kapta. A latin nyelv nemcsak a teológiáé, hanem a

politikai és a gazdasági élet nemzetközi nyelve is volt. A tanítást kezdetben egyházi, majd világi személyek végezték E világi intézményeken kívül céh-és testületi iskolák is létrejöttek. A nőnevelés: A középkori intézményes leánynevelés két irányban bontakozott ki, az apáca-nővérek és a lovag-kisasszaonyok képzése terén. Az apácakolostorokban folyó életrend szigorú aszkézist követelt a keresztény nőtől, nemcsak a test, hanem a szellem és az érzelmek igényei tekintetében is. A magasabb tudományokat itt nem tanították.A lovagkisasszonyok nevelése a lovagvárakban történt. A képzés legfőbb célja az volt, hogy a növendékek elsajátítsák a finom modort és az udvari illem szabályait. 13. Kompendiumok és tankönyek A középkori szellemi élet az egyház érdekeinek volt alárendelve, önállót, eredetit nem alkotott a legbecsesebb irodalmi alkotások a kompendiumok ( kézikönyvek ) voltak. Az első ilyen kompendium

az V század közepe táján keletkezett Szerzője Martianus Capella. A középkori oktatás egyik leggazdagabb forrása Boethius irodalmi munkássága. Irodalmi munkássága nemcsak művelődéstörténeti, hanem filozófiatörténeti szempontból is igen jelentős, hiszen Arisztotelész munkásságának ő volt a legfőbb közvetítője. Boethius kortársa Cassiodorus A nagy kompendiumok szerzői közül említésre méltó még Sevillai Isodorus. Ezekre az összefoglaló munkákra támaszkodva írták meg tankönyveiket a középkor legnevezetesebb tankönyvírói, mint például („Tiszteletre méltó”Beda, Alkuin, Hrabanus Maurus). Beda ás Alkuin tankönyveit századokon keresztül használták Említést érdemel még a középkorba használt három legnevezetesebb grammatikai munka szerzője: Donatus, Priscianus, Alexander de Villa Dei. 14. Milyen szellemi hatások játszanak szerepet az európai egyetemek kialakulásában? 15. Milyen kiváltságokon nyugszik az egyetemi

testület hatalma? - külső és belső autonómia a XIII. századtól - sztrájk és szecesszió(dekorativ hatásokra törekvő, szeszélyes formákat alkalmazó iparműv. Irányzat?!) joga - tudományos fokozatok odaítélése 16. Mi a feltétele az egyetem alapításának? - a tudományok olyan szintű tanítása, hogy Európa elismerje - a három felső kar közül (teológia, orvostan, jog) egyiknek működnie kellett - a tanároknak tudományos fokozattal kellett rendelkeznie 17.Hogyan nézett ki a XIV századi párizsi egyetem szervezete? A párizsi egyetemnek (a középkori egyetemek prototípusa) négy kara (fakultása) volt: három felsőbb (teológiai. Jogi, orvosi) és egy alsóbb, a facultas artium, a filozófiai kar. Ez utóbbi előkészítő szerepet töltött be Hat évig tartott általában 14-20 éves korig. Két fokozat tartozott ide: a baccalaureatus és a doctoratus Ezután kerülhetett sor orvosi vagy jogi stúdiumokra 20-25 éves korig. A teológia nyolc évet

vett igénybe, a teológiai doktorátus megszerzésének korhatára 35 év. A fakultás élén a dékán állott, a négy fakultás tehát az egész egyetem vezetője pedig a rektor volt. Párizsban a rektort a legnépesebb fakultás, a bölcsészeti kar oktatói választották maguk közül. Párizsban az egyházi hatóság megőrizte befolyását az egyetem felett. 18. Mit értünk az egyetem fogalma alatt? - Az egyetem olyan tudományos intézmény, melynek hatása és érvényessége az egész művelt világra kiterjed, éppen ezért egyetemes. 19. Tipizálja a következő egyetemeket és tüntesse fel keletkezésük évszámát - mesteregyetemek: Oxford (1170); Cambridge (1209); Párizs (1253); - déli típusú egyetemek: Bologna (1119); Salerno ( 11.század ); - közép-európai típus: Prága(1348);Krakkó(1364); Bécs(1365); Pécs(1367); Óbuda(1389); Pozsony(1465-67) 20. Jellemezze a reneszánsz korának nevelési nézeteit A XVI. sz-i Olaszországban jelenik meg a

reneszánsz fogalom, a szó Vatikánból származik. A reneszánsz a humanizmus alapja, amely Itáliából indul ki A XIII.sz-XVsz a polgári fejlődés egyre nagyobb méreteket öltött, amely új életérzést és új művelődéspedagógiát váltott ki (Dante, Petrarka, )Új stílusirány bontakozik ki a reneszánszban (Petrarka: Esztétikai nevelés). A reneszánsz felfedezi a személyiséget, azt teljesen ki akarja művelni, hogy ember legyen a maga teljességében. Az európai művelődés történetének a – hozzávetőlegesen – 1300-tól 1600-ig tartó időszakát nevezzük reneszánsznak. A világkép, az ideológia döntő változásának első állomása volt a reneszánsz. A humanisták mozgalma: A XIV-XV. Század Itáliájából indult el az a szellemi áramlat, amely az antik klasszikus szerzők újrafelfedezésével vált a reneszánsz kultúrájának meghatározó tényezőjévé. A reneszánsz az egyéniség érvényesítésének korszaka. A középkor embere csak

akkor érvényesülhetett, ha valamilyen testületbe: céhbe, universitasba tartozott. Egyéni értékeit csak a közösségen, a társuláson belül érvényesíthette. Az egyéniség, az „Én forradalma” zajlott le ebben a korszakban, olyan forradalom, amely a sokoldalú, cselekvő Ént emelte piedesztálra. A fejedelmek a művészetek pártolásával, a mecénási tevékenységgel saját hírnevüket, dicsőségüket is gyarapítani akarták. A középkor világfelfogása azon – az antikvitástól öröklött – szemléleten alapult, miszerint a létező dolgok szerves összefüggésben, szoros láncolatban állanak egymással. Ez a szemlélet a skolasztikusok – mindenekelőtt Aquinói Szent Tamás – filozófiájában teljesedett ki. Világszemléletében minden dolognak, jelenségnek megvan a maga kijelölt, megváltoztathatatlan helye; minden elem visszavezethető a négy őselem (föld, víz, tűz, levegő) valamelyikére. A skolasztikusok az egész világegyetemet

egy hatalmas élő szervezet mintájára képzelték el, melyben minden mozgás, változás egy kiváltó okból, „végső mozgató”-ból ered. Az ember szerepe módosult: addigi alárendelt szerepéből a középpontba került. A reneszánsz ember a természettudományok felé is újult érdeklődéssel fordult. A reneszánsz ember jellemző vonása az univerzalitásra, mindenoldalúságra való törekvés. 21. Tárjon fel néhány azonosságot és különbözőséget a reneszánsz és a középkor között! Hasonlóságok: A reneszánsz nem utasítja el a középkort, szorosabb a kapcsolata a középkorral, mint az ókorral. A keresztény szemléletmód továbbra is uralkodó marad A materialista gondolkodásmód nem jellemző a reneszánszra, a világ teremtése elfogadható volt. Nemcsak az antikvitáshoz való visszatérést hirdeti, hanem az igazi kereszténységet is, ezért a filozófiai érdeklődés az egyházra is kiterjedt. Az ógörög nyelv is új virágkorát éli.

Olyan művek tömege kerül elő, amelyeket a középkor korai szakasza nem használt. Különbségek: A szigorú aszkétikus vallásosság helyett a földi örömöket is hirdeti. „A földi élet nem siralomvölgy”. Felfedezi az egyéniséget, követeli annak jogait Újra felfedezik az ókori tudományok, irodalom, pedagógia, művészet, filozófia klasszikusait. Nem a régi öncélú kereséséről van szó Szembefordul az egyházzal, kritizálja azt, nem szenteskedik. Az elvont elmélet helyett az életszerűséget közelíti meg. A reneszánsz filozófiájára a Platónhoz való visszafordulás jellemző Konkrét problémából indul ki, nem vonatkoztat el, nem megy el az absztrakció felé mint a skolasztika. Párbeszédes formát alkalmaz A reneszánsz új tartalommal rendelkezik, de tudatos vonzódással van a középkor után. A reneszánsz idején a pedagógiai gondolkodásnak is új vonásai új irányzatai jelenek meg mind a nevelés elméletében, mind a

gyakorlatában. 22. Fejtse ki F Rabelais pedagógiatörténeti jelentőségét! „A legnagyobb francia humanista”Főbb műve: „Gargantua” és „Pantagruel” című négykötetes szatirikus regénysorozata, melyben maró gúnnyal teszi nevetség tárgyává a korabeli, a korabeli iskolák oktatási módszereit. A sorozat második kötete –ami a „Gargantua” címet viseli egy francia úri gyermekről szól, aki mellé szülei egy hagyományos skolasztikus módszerekkel tanító nagy tudású nevelőt fogadtak. A gyerek rengeteget tanult, de –szülei legnagyobb megrökönyödéséreegyre butább lett Erre szülei elkergették a skolasztikus szobatudóst, s az új szellemben nevelő Ponokratest fogadták fel mellé. Gargantua nevelése ettől kezdve egészen más mederbe terelődött. klasszikus ismeretek és természettudományok sokoldalú képzésesztétikai, erkölcsi-és a munkára nevelés igénye is jelentkezik (ének, hangszeres zene)Oktatás módszerei: -

alkalmazkodás a tanítványhoz természet megfigyelése, külső tapasztalatok szerzése nevelő és a növendék párbeszéde, dialógusa kirándulások fontossága a tanulás és az ismeretszerzés céljából tanulás, pihenés, játék megfelelő aránya 23. Foglalja össze M Montaigne pedagógiai nézeteit! Fő műve: Esszék Mi a pedagógia jelentősége? - A hangsúly a gyermeki ítélőképesség fejlesztésén van, és ennek a szolgálatába kell állítani az értelmi nevelést. elítéli a mechanikus magolást követeli a gyerekek kritikára nevelését A tanítás feladata az életre nevelés Az erkölcsi nevelést szorosan összekapcsolja az értelmi neveléssel. „Az ésszerű élet az erkölcsös élet”Az erkölcsi nevelést nem a valláshoz kapcsolja. - az értelem felé tolódik el Nevelés módszerei: - életből való tanulás fontossága Öntevékenység a nevelő helyes megválasztása elítéli a gyerekkel szembeni durva bánásmódot, mind a pedagógus, mind

a család részéről. A nők értelmességét nem sokra becsüli 24.R Erasmus pedagógiai művei és nevelési nézetei „A humanisták fejedelme” Pedagógiai tárgyú művei: - tankönyvek - görög nyelvtan - latin mondattan - latin stilisztika - közmondások - családias beszélgetések - gyerekek művelt magaviseletéről Elméleti pedagógiai munkák: - A gyermek nemes szellemben való neveléséről - A tanulmányozás módjáról Pedagógiai nézetei: - a nevelés szükséges, az ember nevelhető! - a nevelés állami feladat - az iskola legyen nyilvános - döntő a nevelő személyének megválasztása - figyelembe kell venni az egyéni hajlamokat - a gyermekekkel humánus, szeretetteljes bánásmódot kell alkalmazni - a tanulás inkább játék legyen, mint munka - a tanítást jókedv és derű hassa át - testi fenyítés helyett: dicséret, versengés, szégyenérzés, intés, kérés - ajánlja a görög és a latin nyelvet, a stilisztikát, retorikát,

dialektikát a történelmet és a természettudományokat 25. Milyen pedagógiai gondolatok jelennek meg TMorus „Utopiai” c munkájában 26.A reformáció és az ellenreformáció hatása az európai iskolakultúrában A XVI. század pedagógiájára, nevelésügyére két eszmeáramlat hatott elemi erővel. Az egyik a humanizmus, mely emberközpontú kultúrát és emberléptékű pedagógiát hozott létre. A másik a reformáció, amely mélyen átélt vallásosságot, s ilyen alapú pedagógiát hirdetett. A reformátorok többsége- mindenekelőtt Luther- szemben állt a humanizmus dogmaellenes, oldottabb, emberközpontú vallásosságával, s keményen elutasította a „pogány” klasszikus szerzők kultuszát. A Bibliával való foglalkozás kizárólagosságának igénye a klasszikus műveltség rovására fogalmazódott meg. A hitviták csökkentették a világi tudományok iránti érdeklődést. Bizonyos fokig átformálódott a városi-plébániai iskolákban

oktatott tananyag. A nevelés-oktatás végső célja immár az őszintén átélt , bensőséges vallásosság kialakítása lett. A reformáció atyja Luther Márton. Prédikációiban gyakran foglalkozik a nevelés kérdéseivel. Az egyházi férfiak nevelése-képzése a városi-plébániai iskola és az egyetemek feladata. Iskoláztatásra van szükségük a néptömegeknek is, hogy evilági-polgári kötelességeiket becsülettel teljesíthessék. Szorgalmazza a latin nyelv tanítását. A szegények tanítását adományokból képzeli el Az egyszerű emberek többségének elegendő az anyanyelvi írás-olvasás készsége. A tömegek számára a betűtanulás új hullámát indította el. A népoktatás lehetőleg minél szélesebb körre terjedjen ki. (leánynevelés felkarolása) Felfogása szerint nincs szentebb emberi tevékenység a nevelésnél. Jó nevelés elképzelhetetlen erkölcsös családi élet nélkül. (követői a lutheránusok v evangélikusok) A reformáció

neves iskolaszervezői: Philip Melanchton, Valentin Trotzendorf, Johannes Sturm. A reformáció mintájára a jezsuiták is beépítették iskoláik tananyagába a humanista stúdiumokat. A jezsuita iskolák már a mai értelemben vett osztálytanóra rendszer alapján működtek Az oktatás tanterv szerint folyt 27. Comenius és Apáczai művelődéspolitikai törekvései, főbb műveik Comenius világszemléletének középpontjában a keresztény hit áll. Szerinte az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert tennie. Mélységesen hisz az ember nevelhetőségében Pedagógiai alapelvei optimisták ugyanakkor demokratikusak is. Hitt abban, hogy neveléssel a társadalmi bajok gyógyíthatók. Nagy jelentőséget tulajdonít a szülők nevelésének A Nagy Oktatásban lépcsős iskolarendszert vázolt fel minden fokozat hat év) - a kisgyermekkor iskolája az anyai öl - a gyermekkor iskolája a tudományos játék

nyilvános népiskola - a serdülőkor iskolája a latin iskola, gimnázium - az ifjúkor iskolája az akadémia és a külföldi utazások főbb művei: - Nagy Oktatástan - Egyetemes Tanácskozás: ped. Jell: Pansophia és a Pampaedia - Didactika Magna Apáczai múlhatatlan érdeme, hogy átfogó szintézisbe ötvözte kora tudományos eredményeit a Magyar Enciklopédiában. Magyar nyelven (nyelvújító tevékenység) írt pedagógiailag elsajátítható összegző mű. A kötet felépítése Descartes tudományelméletét követi: alapvetés: (Ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika) Apáczai szerint a világ fogalmi úton a matematika és a geometria segítségével ismerhető meg. Természettudományok: (csill, földrajz, fizika, kémia, biológia, pszichológia, állattan, növénytan, ásványtan, városépítés, mezőgazdaságtan.) Humán tudományok: (történelem, erkölcstan, államtan, iskolaszervezettan). Teológia: (Amesius munkái alapján) Az

Enciklopédia tizedik része foglalkozik a pedagógiai kérdésekkel: a tanítókkal szemeni szigorú követelmények: - „Elég tudós legyen” - Tudását jó lelkiismerettel adja át - Tanítványait „mint atyjok szeresse” - Világosan, röviden és „teljességesen” tanítson - Ajándékokon ne legyen „kapdosó” - Törekedjen a tanítványok „erkölcsének és nyelvének” fejlesztésére - Szerettesse meg magát tanítványaival Apáczai fontos szerepet szánt könyvének a kollégiumi oktatásban is. (Pl: tudományos kézikönyv ill. módszertani segédkönyv) Iskolakoncepciója: - először anyanyelvű folyékony olvasás megtanítása - Az Enciklopédia egyes fejezeteinek feldolgozása (kérdés-felelet) - Négy nyelv elsajátítása (görög, latin, héber, majd arab) Tanács: (segítség a tanuláshoz) - célkitűzés (amit még ember el nem ért) - mondj le a világi örömökről - légy kitartó - ne csábítson a pénz - örülj a sikernek 28. Locke

pedagógiai nézetei „ Az angolszász felvilágosodás legnagyobb korai képviselője” Az ember kötelessége a boldogság keresése és a nyomor elkerülése. Mi kell a boldogság eléréséhez? : egészség, jó kedv (kálvinista ember optimizmusa), tudás, jócselekedet(keresztény kötelesség), megfoghatatlan boldogság reménye. Embereszménye a gentleman, a nemesi rendbe vagy polgárság felsőrétegeibe tartozó művelt úriember. (tehát nem pap, tudós, katona, jogász stb, hanem olyan tehetős ember, aki jól tud a világban tevékenykedni). Nevelésekor szem előtt kell tartani: erős, egészséges test(fellép a kényeztetés ellen.nagy hangsúly az egészséges táplálkozásnak és a rendszeres edzésnek Napi tisztálkodás, bő ruházat, friss levegő jelentősége); erényes vallásos lélek( a legfőbb értékmérő nem a tudás, hanem az erkölcsiség.); praktikus ismeretek Hisz a nevelés emberalakító erejében. Értekezés az emberi értelemről (1690)

Gondolatok a nevelésről (1693) A magánnevelés híve. Tagadja a velünk született eszméket („Tabula rasa”) Empirikus ismeretelmélet, de az értelem fontosságának hangsúlyozásával Francia és latin nyelv tanítása, mint idegen nyelv (Tánc és a vívás fontossága) Embereszménye a „gentleman” tehát szenvtelen, józan ember”, akit a művészetek szépségei hidegen hagynak (mostoha szerep a zenének )ld:róma („vir bonus”) 29.Rousseau pedagógiai rendszere 1749(dijoni akadémia pályázata)* 1753 1761 (Júlia vagy az új Heloise) Társadalmi szerződés Könyve az „Emil, avagy a nevelésről” forradalmasította a pedagógia elméletét és gyakorlatát (1762) Rousseau gyökeresen új alapokra helyezte a gyermekről alkotott felfogást: A gyermek mint természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg. Pedagógiájának célja az evilági boldogulás Etikája eudaimonizmus (boldogságetika) Nem hisz az ész mindenhatóságában.

Elutasítja a kényeztető nevelést. Hangsúlyozza a természet fontosságát Fontosnak tartja a szexuális nevelést. Pedagógiai jelentőséget tulajdonít a fizikai munkának A gyermeki fejlődés szakaszait öt periódusra osztja: születéstől két éves korig- a testi nevelés; 2-12 –az érzékszervek nevelése (különös gondot kell fordítani egyes érzékszervek fejlesztésére) 12 éves koráig fölösleges oktatni a gyereket.;12-15 – értelmi nevelés; 15-házasságkötésig – erkölcsi nevelés(az erkölcsi neveléshez a történelmet hívja segítségül: (nagy tört.i személyiségek életútjainak elemzése ) 30.A magyar oktatásügy alakulása a felvilágosult abszolutizmus korában 1769 M.T az iskola- népiskoláktól az egyetemekig- királyifelségjog ( A Magyar Országgyűlés 1868-ig nem hozhatott iskolatörvényeket) (1868.38tc Eötvös) 1769 Jezsuita Egyetem- orvosi kar 1777 –Buda, majd 1784 – Pestre kerül. Pozsonyban tanügyi bizottság alakul

(Pálfy Miklós) 1773- tól a helytartótanács Tanügyi Hivatalaként működik 1776- 9 tankerületi székhely, ahol akadémiát kell szervezni 1777- Ratio Educationis : Mo első királyi, állami pedagógiai dokumentuma - a magyar nyelv teljes hiánya - marad a XVII.-XVIIIsz-i iskolaszervezet - nem teszi kötelezővé az iskolalátogatást - nem foglalkozik a tanárképzés ügyével - kötelező a német nyelv oktatása a középiskola összes osztályában - gimnáziumban előírja a természetismeretek oktatását (növénytan, állattan, ásványtan, fizika) - valamennyi tankerület székhelyén norma-iskolaegyüttest kell felállítani (mintanépiskola, [tanítóképzőhat hónapos tanfolyam,1828-kétéves,1840-41- kétéves állami tk.] ének és rajziskola) 1763 Selmecbánya -akadémiai rang szempci főiskola (gazdasági-ügyviteli) A protestánsok elutasítják a R.E-t, nem vonatkozik Erdélyre 1781 – Tanügyi Bizottság kidolgozza a Norma Regia-t II.József 1782

megjelenik a közös iskola fogalma(több kis felekezeti iskola összevonása.[1788-89=464 db]) 1783- kiterjeszti a R.E-t a zsidó iskolákra is 1784- az iskolák hivatalos nyelve a német 1806- II. RE – megerősíti az elsőt - nem szorgalmazza a közös iskolákat - jelentős szerephez juttatja a magyar nyelvet Akadémiák: 3 év jog, 2 év filozófia Egyetemek:2 év filo.;3 év jog;4 év teo;5 év orvostudomány; 31.JFHerbart Neveléstana, lélektani és filozófiai alapjai Kortársai szerint ő maga volt a „kategorikus imperatívusz”. A világi élvezetek csábításának nem engedett. Ez a szigorú életvezetés tükröződik neveléssel kapcsolatos felfogásán is. A filozófia feladatát a fogalmak tisztázásában és megmunkálásában látta. A fogalmakat három részre osztotta: logika; metafizika; esztétika;. Herbart öt erkölcsi eszmét különböztet meg: belső szabadság; tökéletesség; jóakarat; jog; méltányosság. Szerinte a létező világ két részre

osztható: „reáé”-k világa és a jelenségek világa. A lelki értékek közül a képzetet tartja alapvetőnek. Oktatáselméletében nagy súlyt fektet a sokoldalú érdeklődés kialakítására. A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, az erkölcsi eszmék megvalósítása. A nevelést is három szakaszra bontja: kormányzás;(feladata: a gyermek akaratosságának megtörése) oktatás(a gyermek képzeletállományának gyarapítása); vezetés(az oktatással párhuzamosan futó erkölcsi meggyőződés kialakítása). 32. Br Eötvös József művelődéspolitikai törekvései 1848 évi XI. törvény – iskolák közadókból történő fedezése Törekvések az iskolaügy és az egyház teljes elválasztásáért.(Tavasi Lajos) 1848 .jún 24 – Eötvös az országgyűlés elé terjeszti a népoktatásról szóló törvényjavaslatát.(keret:a népoktatásügy alapvető elvei) a törvényjavaslat szerint az állam feladata kettős: - minden helységben

gondoskodnia kell népiskolákról - ellenőrizni kell, hogy minden iskolaköteles gyermek igénybe veszi-e az alapműveltség megszerzésének lehetőségét.(tankötelezettség fiúknál:6-12;lányoknál:6-10?) Az iskolák fenntartása a lakosságra kivetett iskolaadóból történt. Olyan tantárgyakat kell tanítani, amik inkább alapos, mint sokféle ismeretet nyújtanak:írás, olvasás, számolás, természettan, történelem, földrajz, polgári jogok, testgyakorlás, ének. A vallástan nem iskolai tantárgy. Az oktatás nyelve mindenütt a magyar (tehát a nemzetiségek lakta területeken is) [csak 1868-ban lett a törvényjavaslatból törvény] Eötvös másik fontos alkotása: „A magyar egyetem alapszabályai”.( a pesti egyetem szervezetét újjáalakító alapdokumentum) A tanárképzők vezetését az illetékes szak egy-egy egyetemi tanárára bízta. 33.Az óvoda, alsó-, közép-, szak- és felsőoktatás alakulása a dualizmus kori Magyarországon Az 1867- es

kiegyezés lehetővé tette, hogy a közoktatás-politika sajátos módon, a polgári állam érdekeinek megfelelően szerveződjék. Egyre nagyobb befolyásra tett szert a közoktatás, mint a kultúra fejlesztésének és terjesztésének egyik legfontosabb eszköze. Az állami irányítás növekedésével áttekinthetőbbé, egyenletesebbé, szervezetileg és tartalmilag, de módszertanilag is korszerűbbé vált a közoktatás, amelynek élén a Vallás- és Közoktatásügy Minisztérium állt. Az előző időszakhoz képest mutatkozó nagyarányú fejlődés egyik biztos jeleként csökkent az analfabéták száma(1870=68,7%;1890=46,8%;1910=31,3%) A fél évszázad alatt egymást váló 15 miniszter saját politikai meggyőződésükkel legtöbbször önálló színt jelentettek a magyar iskolaügyben. Közülük is kiemelkedett: Eötvös József, Trefort Ágoston, Csáky Albin, Apponyi Albert, Zichy János. A magyar politika a megoldatlan szociális és nemzetiségi gondok

enyhítésére a nevelésügyet is fel kívánta használni úgy, hogy azt az egységes magyar állameszme szolgálatába állítsa. Klasszikus példái ezeknek a törekvéseknek:1907 évi XXVII(„Lex Apponyi”);1907 évi XXVI. És az 1908 évi XLVI. Törvénycikkek 1896- második egyetemes tanügyi kongresszus 1906- Magyarországi Tanítók Szabad Egyesülete 1918- Magyarországi Tanítók Szakszervezete 1912- Fővárosi Pedagógiai Szeminárium Az 1867-ben megalakult Andrássy kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere br. Eötvös József lett, aki a Népoktatási Törvényben (1868 évi XXXVIIItc) lefektette a polgári közoktatási rendszer alapjait. Szabályozta a népiskolák típusait. A népoktatás szervezete a 6 osztályos mindennapos elemi iskolára alapozódott. Erre épült az ismétlőiskola A felső népiskola kezdettől elhibázott intézményként indult, és lényegében a polgári iskola anyagát zsúfolta össze 3 évre, de kihagyta az idegen nyelv

tanítását. A polgári iskolák eredetileg 6 osztállyal indultak, és alacsonyabb tisztviselői pályára nyújtottak képesítést. Az iskola két felső osztálya rövidesen elsorvadt. Az elemi oktatással szorosan összefüggött a tanítóképzés. E tárgyban Eötvös népoktatási törvénye számos intézkedést hoz:1. Az állami tanítóképző felállításáról szóló intézkedés2a tanítási idő felemelése 3 évre.3gyakorló iskolák létesítése4az oktatás tartalmának módosítása. Az Eötvös –féle Népoktatási Törvény hibájaként fogható fel, hogy nem gondoskodott kötelező érvénnyel a felső népiskolai, a polgári tanítóképzős tanárok intézményeiről. Középfokú intézményeknek az ún felső ipariskolák számítottak. A hazai és a határokon kívülre irányuló kereskedelem életre hívta a kereskedelmi szakoktatást. A mezőgazdasági szakképzés messze elmaradt az ország mezőgazdasági túlsúlyából fakadó

követelményektől. A dualizmus korában a közoktatás rendszerében különös helyet foglalt el a középiskola, elsősorban a gimnázium. Ezekben az intézményekben leginkább a jómódú polgárság, a birtokos osztály és az értelmiségiek gyermekei foglaltak helyet. Egyetemre és főiskolai tanulmányok végzésére, a tiszti rang elnyerésére csak a középiskolai érettségi jogosított. A középiskolákban a kiegyezés után is lényegében az ENTWURF szerint folyt az oktatás. A kétféle középiskola, a gimnázium és a reáliskola közül az utóbbi nyújtott gyakorlatibb képzést. A polgári korszak magyar középiskoláinak az 1883. Évi XXXtc volt az alaptörvénye. A középiskoláknak fontos szerepet szántak a magyar nemzet egységessé kovácsolásában. A felsőfokú oktatás a dualizmus korában nagy fejlődésen ment keresztül. Legszélesebb bázisát az egyetemek alkották 1872- kolozsvári 1914 pozsonyi és debreceni tudományegyetemek felállítása

(1912.éviXXXVI tc) Az egyetemeken kívül a felsőoktatás körébe tartozott ebben az időszakban néhány felsőfokú iskola. Ill akadémia 1874- magyaróvári gazdasági akadémia 1899- Állatgyógyintézet főiskolai rangot kap 1899- Keleti Kereskedelmi Akadémia főiskolai rangot kap A felsőoktatás külön ágát alkották a jogakadémiák. 1871- Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző –1908 Képzőművészeti főiskola 1875- Országos zeneakadémia (Erkel Ferenc és Liszt Ferenc elnökségével) 1893- Színművészeti Akadémia 1870-72 – Középiskolai Tanárképző Intézet A dualizmus korának 50 esztendeje a magyar iskolakultúra történetének jelentős szakasza volt. Jelentős, mert nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az a szellemi különbség, amely hazánk és a nyugat-európai országok között mutatkozott, jelentősen elhalványult. 34. Dewey pedagógiája Pedagógiájának filozófiai alapvetése James gondolataiban gyökerezik. Véleménye szerint az

élet, a társadalom, a nevelés folyamata adja a nevelés céljait. A gyermeket az életre kell felkészíteni Az iskola maga legyen a valóságos élet, tehát egy leegyszerűsített társadalmi környezetet kell nyújtania. Szakítani kell a Herbart –féle „könyviskolá”-val, mivel abban nem alakítható ki a cselekvő ember. A korszerű iskola feladata az ismeretszerzés készségének megtanítása Felfogása szerint a kívánatos nevelés csak úgy valósítható meg, ha felszámolják a hagyományos „tankönyviskolát”, a tanulás és a leckemondás iskoláját. Elképzelésének gyakorlati megvalósítására 1896-ban Chicagóban létrehozta első ún. laboratóriumi iskoláját, az Egyetemi Elemi Iskolát 35.Maria Montessori pedagógiája Olaszország első orvosnője. Módszerét világszerte nagy elismeréssel fogadták, és hamarosan széles körben elterjedt. Pedagógiai koncepciójának alapgondolata rousseau-i ihletettségű Akkor nevelhetjük

gyermekeinket legeredményesebben, ha hagyjuk őket önállóan cselekedni, vagyis arra kell törekednünk, hogy a gyermek, mindent, amire képes, önállóan el is végezhessen. Rendszerének két alapelve: gyermeki aktivitás és szabadság. A gyermek szabadságának határa a közérdek A gyermeki aktivitásnak két feltétele van: a tevékenységi tér és irányító eszközök. Montessorinál az oktatás anyagát elsősorban a tanszerek , eszközök alkotják. 36.A Waldorf pedagógia A Steiner által alapított Waldorf-iskola 12 évfolyamos egységes iskola, amelyben nincs értelmi képességek alapján való elkülönítés. Felfogása szerint ugyanis így valósulhat meg a gyermeki személyiség optimális fejlődése. A Waldorf iskola nem ad állami érettségit, ezért az arra törekvő fiatalok számára a 12+1 év az érettségire való felkészülést szolgálja. A Waldorf iskolák a szülők-tanároktanulók együttműködésére alapozva, legtöbbször egyesületi

formában működnek Az osztályban végzett tanulmányi munka sajátos eleme az ún. epochális oktatás A Waldorf iskolákban ismeretlen a bukás, valamint a hagyományos értelemben vett feleltetés és osztályozás. Az első iskolaévektől kezdődően két idegen nyelv oktatása (lehetőleg egy keleti és egy nyugati nyelv).Az iskolák munkájában kiemelkedő szerepe van a művészeti nevelések. A Waldorf pedagógia jellegzetes művészeti tevékenységformája az euritmia(táncos mozdulatművészet) Kiemelt szerep jut a munkára nevelésnek