Oktatás | Didaktika » BMF Didaktika I. előadásjegyzet, 2005

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 15 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:698

Feltöltve:2005. december 21.

Méret:159 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Didaktika Didaktika: Az oktatás általános elmélete Alapok, elméleti ismeretek a tanítás tanulásához - - a nevelés egyik ága a tanulás és tanítás törvényszerűségeit, szabályait írja le görög szóból származik: dizasztein – oktatni didaszko – oktatók Comenius Ámos János – a didaktika atyja. Ő foglalta először rendszerbe az oktatás elméletét Didactica Magna – Nagy oktatástan (comenius írta) „Mindenkit mindenre megtanítás művészete” „Tapasztalat megszerzést előtérbe helyezi” -> de ez nem elég Szemléletesség elvét hangsúlyozza Értelmi erők bekapcsolása kell a tapasztalat mellett Belátásra teszi a hangsúlyt – szakít a tekintélyelvű tanítással Mit tanítsunk és hogyan kérdésével foglalkozik Comenius Didaktika központi kérdésköre: Nem tudjuk hosszú távra megmondani Fejlődő, nyitott tudomány 17-18sz-ban: Mit tanítsunk és hogyan 19-20sz-ban: Mit tanuljunk és hogyan tanuljunk Irányzatok: 1.

Ismeretelméleti, művelődéselméleti, szellemtudományi: Fő kérdése: Mit tanítsunk? – tananyag kiválasztása, elrendezése (lineáris, koncentrikus) 2. Racionális modell: Ratio: ész, értelem A tanításban mi a szerepe a gondolkodásnak és beszédnek 3. Tanuláselméleti: elvi alapjai a pszichológiához nyúlnak vissza Kognitív (megismerés), kreativitás, felfedezés Fő kérdése: milyen feltételek mellett, milyen eredményekkel tudunk tanítani Cél: a leghatékonyabb ismeretfeldolgozás a pszichológia segítségével 4. Kibernetikai, információelméleti módszer: Elvi alapokat merít a Skinner-i behaviorizmusból és az operáns kondicionálásból. Fő kérdése: tananyag szerkezetének feltárása, elemzése logikai és szemantikai (jelentés) alapok szerint. Hogy lehet a tanulást individualizálni a számítástechnikát és az AV (audio vizuális) technikát felhasználva. 5. Konstruktivista: A tanulás lényege, hogy a tanuló saját képesség

segítségével kapja meg a tudást a képesség szintjén. 6. Posztmodern: Minden viszonylagos. Tagadják az ezelőtt megalkotott törvényszerűségeket Anti pedagógia: legjobb a sehogy Didaktika tárgya: Alapfogalmak: oktatás, tanulás, tanítás Alapfogalmak összefüggései: oktatás – nevelés és oktatás képzés kapcsolata A tanítás tanulás folyamata: Fogalmak, törvényszerűségek, szerkezetek, célok, követelmények, eredmények Didaktikai alapelvek, főfeladatok Stratégiák szervezési formák, módszerek Taneszközök Tananyag Tervezés 2. EA hiányzik Képzés: - Funkcionális értelmezése: Az a folyamat illetve tevékenység, amelynek során az ismeretek gyakorlati alkalmazásával elsajátíthatjuk a jártasságokat, készségeket és fejlesztjük a képességeket. Hogyan? Materiális képzés hívei szerint: Lényege: minél több és naprakész ismeretet adjunk és a képességek majd automatikusan fejlődnek. Hibái: Elhanyagolja a

képességfejlesztést Mindenre megtanítás megterhelő Ismeretek egy része elavultá vált Formális képzés hívei szerint: Lényege: elsődleges az intellektuális képességek fejlesztése. Lényegtelen a tartalom. Nem fontos hogy mit és hogyan tanítunk Hibái: Elszakítja a képességfejlesztést a tartalomtól Ismeret – műveltségtartalom tudás nélkül Nem lehet képességet fejleszteni Helyes álláspont: Hibák kiküszöbölése Megfelelő mennyiség és minőség, jól, szakszerűen, helyesen meghatározott ismeretanyag elsajátítatása. Pl: Általános érvényű ismeretek. Rendszerek, struktúrák, időtálló ismeretek A korszerű ismeretek is ide tartoznak + tendenciák, hipotézisek Gyakorlati alkalmazása az ismereteknek. Sokféle tevékenység végeztetésével a tanulók cselekvő bekapcsolásával fejlesszük a képességeket. Materiális + formális = helyes képzés Politechnikai képzés: Általános műszaki, technikai és termelési ismereteket ad és

ezek gyakorlati felhasználásával sok irányú műszaki technikai képességek fejlesztése. Az alapfogalmak közötti kapcsolatok: Oktatás – képzés Oktatás - nevelés Tartalmukban egymásnak kölcsönösen megfelelnek->Korrelációs kapcs Mit jelent: Oktatás – képzés: ismeret – jártasság – képességek tanulása – kép. Fejlesztése Ugyanannak a folyamatnak a 2 oldala, egymástól elválaszthatatlanok. oktatás képzés Oktatás – nevelés: nevelés oktatás Az oktatás nevelő hatása: 1. Közvetett: Érvényesül a tantárgyi tartalmakon keresztül 2. Közvetlen: Több szinten, több lehetőség Pedagógus személyiségén keresztül érvényesül A tanítás – tanulás folyamata: Def: Az a tevékenység, amelynek, során a tananyagismeretet és tevékenység köreit feldolgozzuk a tanítási órákon, és tanítási órákon kívül. Jellemzői: Fő: - periodicitás: tanítási órák - kontinuitás: folyamatos kapcsolat tanár – diák között

Egyéb: - összetettség - nyitottság – társadalom, szülők befolyása - reális jelleg - kommunikatív jelleg Modellezés technikájával tanulmányozzuk a rendszert. - Landa modell 1969-ből: - Báthory modell Modell felépítése: - Rendszeren kívüli tényezők o Társadalmi környezet o Társadalmi célok, értékek - Részrendszerek Pedagógiai célrendszer Tanítás – tanulás folyamata Eredmények Modell működése: Hatások – Kölcsönhatások Visszacsatolás – szabályozás o Tanulót tájékoztatja az eredményekről o Feltárja a tanulási hibákat o Megerősít o Tanár visszatekintő elemzést értékelést készít 4 EA A tanítás és tanulás folyamata cél és következmény rendszer, eredmények A tanítás tanulás folyamat célrendszere (TTF) - Oktatási célok: motiválás cselekvésre serkent • rövid távú célok • hosszú távú célok Mindazon eredmények (tudás vagy személyiség jegyek), amelyeknek az elérése TTFben történik.

Rendszert kell, hogy alkossanak mely hierarchikus rendszer, mely egymásra épül. Oktatási rendszer céljai: - iskola rendszer - szakképzési célrendszer - iskolai célrendszer o tantárgyi célok A célok szoros kapcsolatban állnak a követelményekkel. Követelmények mindazon értékek, amelyeket a TTF eredményeként a céllal összhangban a tanulótól elvárunk. Tanári tájékozódás: - célok - követelmények - tananyag Tantervből tájékozódhatunk, amely rögzíti a tantervi célokat, tartalmazza a tananyagot és megfogalmazza a követelményeket. A tanterv a tanár munkáját segítő anyag. Példák: Nevelési célok: - haza szeretete - egészséges életmód Oktatási célok: - korszerű szakmai műveltség elsajátítása Tantárgyi célok: - közgazdasági alapfogalmak elsajátítása - Kirhoff-törvénye, ismerete, tudása és felhasználása. De ezek a célok folyamatosan változnak, mert a társadalmi szükségletek is változnak. Az oktatási célok

meghatározása: Társadalmi szükségletek alapján, mely táplálkozik az értékek, és az érdekek következményeiből  ez vezet az iskolarendszer funkciójának meghatározásához. Funkciók: - szocializáció: a társadalom beilleszkedésre nevelés, ami már az óvodában is elkezdődik. - Perszonalizáció: beilleszkedés úgy történjen, hogy mindenki egy autonóm személyiség. A kettő kombinációja eredményezi a személyiség kifejlődését. (A totális önmegvalósítás az emberekkel való harmonikus kapcsolat kialakítása.) - proffesszionálás: szakképzés megvalósítása, max szakmai tovább képzés. Cél szakemberek, profik képzése - mobilitás, és konvertálhatóság biztosítása: több lábon álló szakemberek képzése. - kulturális integráció megvalósítása: a tudás átadása, hogy a társadalom magasabb rendűvé válhasson. A követelmények fogalmazzák meg, hogy milyen legyen a tudás. Tudás: - A megismerési folyamat eredményeként

az idegrendszerben bekövetkező tartós és kevésbé tartós képződmény. Mindig egyéni munka eredménye. Szubjektív képződmény, de objektívvé válható, tárgyas formában megjeleníthető értékelhetőség alapfeltétele 1. A tudás szerkezete: a) Ismeretek: a valóság elemeinek tükröződése a tudatban a megismerési folyamat eredménye ként pl: tárgyak, jelenségek, folyamatok. Piaget: dinamikus jellegűek és rendszerbe rendeződnek. A tevékenységből születik, elhatározható és szükség esetén elő hívható. Rendszerbe illeszkedik, mert az ismeretek egymáshoz kapcsolódnak. Az ismeretek csoportosítása: - valóság elem szerint o képzet o fogalom - hitelesség szerint: o igazolt o nem igazolt - bevésődés erőssége szerint o ráismerés o reprodukció o alkalmazás - az idő függvényében o aktuális o tartós állandósult b) tevékenységek: tartósan rendszeresen végzett tevékenység, az ismeretekre épülő fontos tudás elem, hogy

azt később felhasználhassuk. Felbontása: Funkció szerint:  kognitív azaz megismerő tevékenység • tudományos megismerés • tanulás  operatív tevékenység, azaz formáló átalakító létrehozó. A tanulás során megismert dolgok hasznosítása. Szerkezet szerint:  művelet: Zárt lineáris algoritmusú tevékenység. (elemi tevékenység: gondolkozni se kell)  feladat: elágazó algoritmusú összetett tevékenység az elágazási pontokban mindig döntési helyzet áll elő.  Probléma: hiányos algoritmusú tevékenység, megoldási feltételek hiányoznak. A tevékenység tanulása: egy algoritmus elsajátítása, amely egy szigorú felépítésű tevékenységi sorrend. Az algoritmus begyakorlását követeli 2. Tudásszintek, tudáselemek: Legalacsonyabb tudás elsajátítatási szint: - felismerés: képes kiegészítésre. Bizonytalan alacsony szintű tudás o Tudásszintmérés: kiegészítő feladat, egyszerű feleletválasztós -

reprodukálás szintje: Önállóan képes felidézni, megfogalmazni szóban, írásban, lerajzolva. Alapos tudást rejt magában Előfeltétele az ismeretek megértése Alkalmazás szintje: Az ismereteket képes felhasználni. Feltételei a szilárd, dinamikus ismeretrendszer és a reprodukció. Tevékenységi szintek: - Külső algoritmus szintjén végzett tevékenység: o Utasítást kaphat szóban, írásban. Kívülről kap segítséget - Belsővé vált „interiorizálódott” algoritmus szintje: o Megtanulta a lépéseket a munkához. Saját maga mondja a szabályokat Jellemzői: a munka már jó minőségű, de egyéni különbségek lehetnek. - Maximális begyakorlottság szintje: o Tökéletesen, hibátlanul, gyorsan képes a tanuló dolgozni, de csak bizonyos műveletelemekre korlátozódik ez a teljesítményszint. Tudáselemek: Képzet: Érzékelés útján tükrözi a külvilágot, tapasztalás útján képződik. Fontos mert a fogalom alapja Fogalom: Érzékelés

és absztrakció. Alapvető tudásalap -> minden információ fogalmakból épül fel. Rendszerezése: Tartalom alapján lehet konkrét és elvont. Terjedelem szerint lehet egyedi, halmaz és kategória Fogalmak csoportosítása fontos, mert számtalanszor végzünk fontos folyamatokat, rendszerben való gondolkodást. Kijelentés: Fogalomról állítunk valamit. Fajtái: tény vagy adat Definíció: Fogalmak pontos, egyértelmű meghatározása, leírása. Fogalmak tudása: - verbalizmus – el tudja mondani de nem érti - nem tudja a def. pontosan, de érti - tudja és érti is Tanár feladata, hogy definíciókat saját maga meg tudjon fogalmazni. Készségek: Fontos oktatási cél, tanulási eredmény Fontos követelmény Def: Összetett tevékenység, elemi műveleteiben az automatikus kivitelezést jelenti. Jártasságból további gyakorlással érhető el, de óriási különbség, hogy a jártasság összetett folyamatra vonatkozik és magasrendű gondolkodást igényel. A

készség elemi tevékenységre, művelet elemekre vonatkozik és nincs gondolkodás a végrehajtásban. Fajtái: Tartalmuk szerint: - Intellektuális - motoros (mozgási) - szenzorikus - szenzomotorikus – érzékel -> mozgásos cselekvés - ideomotorikus – egy írásos dokumentáció alapján folytatott tev. Szerkezetük szerint: - egyszerű (elemi) - összetett - készség sorok – készségelemek bennünk összemosódnak - készség rendszerek – külön vannak Készségek tanítása tanulása: Algoritmus ismerete -> szabály speciális fajtája 1. globális tanulás – az egész műveletet kezdjük el gyakoroltatni, majd az elemi készségek is kialakulnak. Nagyon lassú és hosszadalmas 2. analizáló, szintetizáló tanítás Elemi műveleteket külön gyakoroltatjuk és majd a végén összeáll. 3. transzferális – kezdetben egyszerűsített körülmények között történik a tanulás (szimulátor), majd később valós körülmények között gyakorloják.

Képességek: Adott tevékenységre való alkalmasság -> minőségi szintjei fejleszthetők. Az értelmi képességek felosztása: Megismerési + kommunikációs + gondolkodási = tanulási képesség Tanulási módok: 1. Motivációk erőssége szerint - spontán, felfedező, tájékozódó tanulás - szándékos tanulás: felfedeztető, tájékozódó, szimulatív 2. Visszacsatolás forrása szerint - szociális tanulás (tanártól) - értelmező tanulás (iskolából kilépést követően) Jártasság – készség Fontos oktatás Tudáselem Tanítható, tanulható Gyak. hiányában leépül - Képesség cél / követelmény / eredmény személyiségjegy fejleszthető tartós A szakképzésben: A szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek alkotó alkalmazása a szakmai alkotó tevékenységekben. Munka: jó minőségű, gyors, célszerű, megfelelő teljesítményű. A szakmai munkatevékenység a szakmai eszközök kezelésének elemi műveleteiben automatizált

tevékenység. Tempója nem fokozható Műszaki technikai képességek: speciális képességek - műszaki technikai felfogóképesség - műszaki technikai alkotóképesség + jegyzet: képessége Politechnikai képzés: Sokirányú technikai képzést jelent. Mindenkivel meg kell ismertetni az általános termelési, technikai, műszaki ismereteket és fejleszteni kell az általános, műszaki, technikai, politechnikai képességeket. Alapját a természettudományi ismeretek képezik (fizika, kémia, elektronika, természetismeret és az általános termelési ismeretek) Az általános képzés szerves része a politechnikai képzés. Taxonómia: Oktatási célok és követelmények hierarchikus rendszere. 1950-es évektől Bloom fő céljuk volt a tanulói teljesítményének értékelését megalapozottá tenni. Bloom – taxonómiája: - értelmi célok - kognitív - érzelmi – akarati célokból - affektív - mozgás tanulással Bloom kognitív célokra vonatkozó

taxonómiái: - ismeret - megértés o értelmezés o átalakítás – áttérés o extrapoláció - alkalmazás - Analízis – összetett rendszert elemeire bontani o Elemek azonosítása o Elemek kapcsolódása – struktúra o Rendszer szervező elvek felismerése - szintézis – elemekből a rendszer felépítése o egységes közlés létrehozása o terv készítése - értékelés o belső kritériumok szerint o külső kritériumok szerint Bloom rendszer értékelése: - gyakorlatias jellegű - könnyen tantárgyi követelményekké alakítható - a tanári munkát jelentősen könnyíti Báthory Zoltán féle általános pedagógiai követelményrendszer: 1. Kognitív – tanulmányi munkák - ismeret - megértés - alkalmazás - magasabb rendű műveletek - analízis - szintézis - érték 2. Affektív – érzelmi, akarati - befolyás - válaszadás – reagálás - értékek, értékrendszerek - érték, értékrendszerek jellemképző erővé válása Ennek

alkalmazásával elérhetjük a tanulás fontosságának a belátását. A tanulás, tudás értékalkotó jellegének a kihangsúlyozása, tanulási motivációk fokozása. 3. Mozgásos cselekvések – pszichomotoros terület Szakmai munka tevékenység tanítása testi nevelés terén – ezt kell szem előtt tartani. - utánzás, másolás szintje - külső vezérlés - jártasság - belső vezérlés - készség - interiorizáció szintje - képesség Taxonómia hierarchia: Kognitív: 1, 2 szint lineáris Magasabb szinten átfedések vannak Előnyei: egyértelművé teszik a tanulmányi követelményeket Meglapozottá válik Teljesítmények értékelése Fellendítette a tanterv elméleti kutatásokat Tudományos alapú tananyag kiválasztására került sor és a tanári munkát jobban segítő tanügyi dokumentáció tantervek születtek. Minimális kompetancia – felkészültség: Az a felkészültség, amelyre minden egyes embernek szüksége van -> tantervekből lehet

tájékozódni. A tananyag szerkezete: Minimális Kompetencia Törzsanyag Kiegészítő anyag fakultáció Taxonómiák: A legrészletesebben kidolgozott követelményrendszerek alapját képzik 2D-s rendszert alkotnak – mit milyen szinten kell tudni a tanulónak és ennek érdekében mit és hogyan kell tennie a tanárnak. Báthory Zoltán: Milyen szinten Didaktikai alapelvek: M I T Pedagógiai alapelvek: Objektív pedagógiai törvényszerűségekre alapuló irányelvekre épülnek. Általános: Nevelési folyamat egészére érvényesek Didaktikai: oktatás folyamatában követendő normák. Normatív jellegűek Betartásuk kötelező. Jellemzői: általános érvényűek – tantárgyi tartalomtól függetlenek Átfogó jellegűek – több részérvre bontható 9 alapelv: 1. Az iskola és az élet kapcsolatának az elve 2. Tanítás tanulás útján folyó céltudatos nevelés elve 3. A tudományosság és szakszerűség 4. A pedagógia vezető szerepének és a

tanuló fokozódó önállóságának az elve 5. A közösségi elv az oktatásban 6. A tanulók fejlettséghez való alkalmazkodás elve 7. A rendszeresség és fokozatosság elve 8. a konkrétumok és absztrakciók egységének elve 9. Az ismeretek tartósságának az elve - konzervatív jelleg – értékek, hagyományok megőrzése - jövőre való felkészülés funkciója Probléma: a tudományok és a termelés fellendülése ezért nehéz a lépést tartani. Elmarad az élettől az iskola. Nem képes naprakész információkkal kiengedni a tanulókat. Megoldás: Helyesen megválasztani az ismeretanyagot. A képességet kell fejleszteni – hogyan kell lépést tartani a fejlődéssel. 1. Iskola Elv sajátos vetülete a szakképzésben: Elméleti – gyakorlati ismeretek összhangja. Egységes rendszert alkosson Egységes szemléletben történjen mindkét oktatás. - Az elméletben a tanultakat már az elméleti órán alkalmaztassa a tanár a tanulókkal. - A szakmai

gyakorlatokon a tanár követelje meg az elméleti felhasználást (indoklások) - tudatos legyen a gyakorlati munka kivitelezése Lényege, haszna: ezáltal a szakmai gyakorlati tevékenység tudatossá, megalapozottá és jó minőségűvé válik. Mindez visszahat az elméletben tanultakra – magasabb szintre emeli az elméleti tudást. 2. Céltudatos nevelés Oktatás nevelő hatásának hasznosítása. Előre átgondolt, részletesen tervezett, tudatos tevékenység legyen a nevelés. Hiba: - ha ötletszerűen történik - ha erőltetett betoldásként jelenik meg - ha a nevelési feladat nem szerves része az oktatásnak. Nevelési feladatok a szakképzésben: - munkára való nevelés - hivatástudat kialakítása - neveljünk a megújulási tendenciák követésére Megoldás: Az oktatás nevelő hatásának kiaknázása - a tananyagon keresztül - a tanár személyiségén keresztül - minden munkáján keresztül 3. Tudományosság és szakszerűség elve: 3 összetevő

van (fontos!) - A tananyagot a tantervelmélet tudományos módszereivel válasszák ki és rendezzék el. - Alkalmazzuk a pedagógia, pszichológia törvényszerűségeket - Tantárgy maga összhangban álljon a szaktudománnyal, annak feleljen meg, annak alapelveiben, rendszerében, logikájában. Továbbiak - pontos, precíz fogalmakat tartalmazzon, korrekt legyen szakmailag. - elavult ismereteket ne tartalmazzon. 4. A ped vezető szerepe: Az oktatásban a legfontosabb cél: önállóan tevékenykedő szakképes tanulókat bocsátsunk ki. Erre a tanulókat nevelni kell A tanár lépésről – lépésre vezet Majd a tanár fokozatosan háttérbe vonul. - a tevékenység intenzitása: külső indíttatású belső indíttatású – magasabb rendű - önkéntesség: ha külső késztetésből, önmagától kapcsolódik a feladatmegoldásba - önállóság: ha tanári segítség nélkül képes dolgozni Hibák: - helytelen tanári irányítás. Az önállóságra nevelés

személyiségi hiba (autokratikus, túlzott direkt irányítás) - megengedő – maximális teret ad az önállóságnak, nem támaszt határozott követelményeket. Indirekt – direkt irányítás, kezdetben az utóbbi a jobb A tanítási órán növeljük az indirekt módszert. 5. Közösségi elv az oktatásban: A tanulás egyéni munka A tudás egyéni munka eredménye Fontos, hogy az egyéni ambíciókat a közösség támogatja-e. Ez lehet pozitív, negatív Ha jó közösséget alakít ki a tanári kar akkor a tanulási teljesítmény elsődleges helyen lesz. 6. A fejlettséghez való alkalmazkodás elve: Más és más szinten dolgozzuk fel az ismereteket. Más és más a fejlettségi szint Fejlettségi szint: jellemzője: Előzetes tudásszint és képesség szintje. Ismerni kell az osztály fejlettségi szintjét. Az osztály heterogén közösség, ezért differenciált tanári munkára van szükség. Def: minden egyes tanulót a saját képességének a plafonján kell

terhelni a fejlesztés érdekében. A tanulónak erőfeszítéseket kell tennie Hiba: - alacsony követelményszint – nem fejlesztő hatású Túl magas követelményszint – tanulási kedv ellen van Helyes út: - az átlagos fejlettségi szintre tervezzünk, vezetjük az óráinkat, de figyelemmel kísérve a nagyon jókat és a rosszakat. - A tanárnak a megfigyelőképességére kell hagyatkoznia. - Éves tervezőmunka 8. Konkrétumok és absztrakciók egységének elve: Elsajátítás útja: - érzékelés és bizonyos szintű absztrakciók (képzetek) - Néhány vagy több esetet tanulmányozva, tapasztalati úton megfogalmazva jutunk az absztrakció útjára. Elvonatkoztatunk egy – egy konkrét tárgyról -> fogalmak birtoklása. Hiba: - üresek a fogalmak - csak verbális a tanítás. A tanuló nem rendelkezik képzelettel Nem tudja a fogalmat a valósághoz kötni. - Túl nagy szerepet szánunk a tapasztalatnak Helyes út: érzékelés – elvonatkoztatás egységes

legyen 9. Szemléletesség elve: Minél több mindent tárjunk az érzékszervek elé Audio – vizuális bemutató. Hiba:Ha azt hisszük, hogy mindent megold, ha csak a tapasztalatszerzést teszi lehetővé A didaktikai főfolyamatok: Főfeladatok: Az oktatás folyamatában lévő főfeladatok. Egy tanárnak sokféle feladata van – legfontosabbak a főfeladatok. 1 Aktív tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése 2 Új ismeretek feldolgozásával kapcsolatos feladatok 3 Ismeretek megerősítésével kapcsolatos didaktikai főfeladatok 4 Ismeretek alkalmazásával kapcsolatos főfeladatok 5 Az ellenőrzés, értékelés Általános jellemzői: - Átfogó jellegűek a feladatok - több részfeladatból állnak - általános érvényűek (tantárgyi tartalomtól függetlenek) Főfeladatok elméleti alapjai: - pszichológia - ismeretelméleti filozófiák - tanulás elméletek - kibernetikai alapok 1. Az aktív tanulás pszichológiai feltételeinek megteremtése:

Pszichológiai alapok - aktivitás alapján az érdeklődés Mi az érdeklődés Karács L. - A figyelme irányultsága Rubinstein – a személyiség irányultsága - az érdeklődés fontossága – mélyebb megismerési vágy tanulásra ösztönöz Levitor – az érdeklődés érzelmi színezetű megnyilvánulás - megelégedettség érzése - magas szintű gondolkodási tevékenység is jelen van Érdeklődést felkelti: Bemutatjuk a dolgok hasznosságát. Nemcsak végcélt jelöl, hanem előre is utalhatunk. Megmagyarázzuk az ismeretek fontosságát Motiváció: késztetés, amely cselekvésre ösztönöz. Lehet külső, illetve belső Motivált tanulás: - hatékonyság - mindig nagyobb erőfeszítésre késztet - aktivitás előfeltétele a tanulásban Tanulás lefolyása: (Rubinstein szerint) Tanulás = emlékezetbevésés <- HIBÁS 1. Értelmes, aktív felfogás: A tanuló eljut a lényeg felfogásához Előzetes ismereteket meg kell erősíteni, szilárd alapokra

kell építkezni. Érdeklődést kelt és bevonja a tanulókat. 2. Gondolati feldolgozás: Az összefüggések feltárása, gondolkodási műveleteket végeztetünk, elemezzük a jelenséget, milyen kapcsolatok vannak. Analizáljuk – szintetizáljuk. 3. Emlékezet bevésés: Memóriateljesítményt igényel Rendszerező összefoglalásokkal tesszük helyére a dolgokat. Bemutatjuk a logikai felépítést Rendszeres ismétlések. 4. Biztos kezelés, alkotó alkalmazás: Ha saját megfogalmazásában is képes előadni, leírni. Tanár feladatai: 1. Figyelem érdeklődés felkeltése, fenntartása 2. Tanulás motiválása 3. Tanulók érdeklődési körének alakítása 1. Érdekes, újszerű információkkal -> figyelem irányul rá Időszerűségre, gyakorlatiasságra törekedjünk. Minden új tanulás fázis elején döntő jelentőségű, tanítási óra elején. Tanulási pozitív attitűd (hozzáállás) kialakítás Kudarcok okainak keresése: Általában a tanár

megfeledkezik a motivációról. 2. Tanári ismeretátadás: Új ismeretfeldolgozás fő szakaszai: 1. tényfeltárás: A tananyag sokoldalú bemutatása Minél gazdagabban megvilágítani. Meggyőzően bizonyítani a tényeket. 2. Gondolati feldolgozás: Tények elemzése Összefüggések feltárása. A tanulókat bevonjuk kérdésekkel Az anyagot fel kell dolgozni. 3. Általánosítás, absztrakció: Tanulók aktivitása Hiba: - verbalizmus – szavak útján történik az átadás Nincs konkrétumokra, gyakorlati jelentősségre hivatkozás. A tanuló nem ismeri a fogalmak valós tartalmát. Hiányzik a konkrét alap. Hiányzik a képzet - Formalizmus – meggyőző levezetések nélkül, készen kapnak a diákok mindent. Elmarad a gondolatfejlesztő hatás - Empirizmus – tapasztalatnak a túlbecslése és egyben az absztrakció lebecslése. Melyek a tanár feladatai: - Konkrét tapasztalatokra épülő képzetek kialakítása. Eljutni a legmagasabb szintű általánosításig. -

Tanuló cselekvő közreműködésének biztosítása. - jártasságok, készségek, tanulási képességek fejlesztése. 3. Ismeretek megszilárdítatása: Fontos a megerősítés, szilárd alapokra való építéshez az új anyag számára. Elősegítjük az emlékezőképességet. Cél: - az ismeretek pontosan és tartósan bevéssük - A gyors, pontos felidézés, előhívás szelektíven Feladatok: - Megértésig eljuttatni a tanulókat az anyagba - ismeretrendszert építsen ki a tanár az új fogalmakat kapcsoljuk a régiekhez - a rendszerező összefoglalások, ismétlések útján az értelmes elraktározás - a korszerű módszerekkel és taneszközökkel a cselekvő részvétel létrehozása